Hit és krízis

2012. augusztus 12., vasárnap

Teológiai és egyháztörténeti szempontokat ad hozzá Köntös László, a reposzt blog egyik szerzője a lelkészek kiégéséről szóló cikkünkhöz.

Köntös László, a dunántúli egyházkerület főjegyzője maga is lelkész, az egyházi szolgálatot végzők kiégésének gyakoriságáról azt írja, pontos számokat ő sem tud, de tapasztalatai alapján nem vonja kétségbe a reformatus.hu korábbi cikkében megjelent becslést, miszerint akár a lelkészek felét is érintheti a burnout jelensége.

„Mindig is ellentmondásnak tűnik fel, ha egy lelkipásztornak lelki problémái vannak. Ha meg ezek a lelki problémák tömegesen jelentkeznek, akkor már nem is egyéni krízisekről kell beszélnünk, hanem egyháztársadalmi jelenségről" – véli a szerző, s írásában ezt az ellentmondást próbálja feloldani úgí, hogy egyháztörténeti és teológiai szempontokat is bevonva vizsgálja a kiégés problémáját.

A történeti keresztyénség krízise – a lelkész krízise

A lelkipásztori szerep mindig kilépés a konkrét történelmi meghatározottságból, mert az Istenre mutat, ugyanakkor az egyház és a lelkipásztor része a világnak is, Istent a történelemben képviseli.

„Magyar református lelkipásztornak lenni – írja Köntös – ma mindenekelőtt, és meghatározó módon, egy közel ötszáz éves hagyományban való részvételt jelent." Hozzáteszi, hogy ez a hagyomány ma a lassú elhalás nyilvánvaló jeleit mutatja.

„A keresztyénség általános térvesztése, ezen belül a hagyományos magyar református egyháztársadalom lassú, de folyamatos felmorzsolódása óriási lélektani nyomás alá helyezi a lelkipásztorokat, akik ebben a sokszor tényleg kilátástalan történeti helyzetben a történeti keresztyénség krízisét saját krízisként élhetik át, sőt, szélsőséges esetben a történeti formációk megrendülését akár az Ige igazságának megrendüléseként, s kimondatlanul, vagy öntudatlanul is, a keresztyénség végeként is értelmezhetik."

Pozitív válasz

Köntös László szerint a lelkészek kiégése ezen a ponton érintkezik a teológiával, s erre a reményt vesztett világképre keresztyén hitünk szerint pozitív választ ad: „Ha Isten a történelem ura, akkor talán köze van ahhoz is, ami az Ő egyházával történik a történelemben."

A szerző nem vonja kétségbe a pszichológiai segítség szükségességét, de emellett fontosnak tartaná a szekuláris történelemszemlélet teológiai meghaladását is a kiégés, a depresszió legyőzéséhez.

reformatus.hu

>> Köntös László teljes írását itt olvashatja

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió