Jó kezekben

2010. december 21., kedd

A Károli Bölcsészettudományi Kara jövőre is várja a továbbtanulni vágyó református fiatalokat. Az egyetem nyújtotta lehetőségekről Sepsi Enikő dékánt kérdeztük.

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara jövőre is várja a továbbtanulni vágyó református fiatalokat kilenc alapképzési és tizenegy mesterképzési szakjára. Az egyetem nyújtotta lehetőségekről és intézményvezetői terveiről Sepsi Enikőt, a kar nemrégiben megválasztott dékánját kérdeztük, aki szerint a felsőoktatási intézmény körül zajló negatív kommunikációs kampány leáldozóban van, s az utóbbi időszakban előremutató, pozitív folyamatok indultak el egyetemükön.

Adventben a Károli Gáspár Református Egyetem több tanára is feltűnt a református középiskolákban, és az egyetemről beszéltek a pályaválasztás előtt álló tanulók körében. Mit csináltak ők valójában?

Ez a több hetes adventi kampányunknak az egyik eleme. Karácsonyra készülve többen elmennek az istentiszteletekre, az emberek ilyenkor intenzívebben élik meg a vallásosságukat, ezért ezt az időszakot választottuk arra, hogy az egyetemünket népszerűsítő, annak képzéseiről tájékoztató plakátokat, szórólapokat küldjünk a gyülekezetekbe és természetesen a református középiskolákba is. E kampány személyes eleme az, amikor oktatóik a saját egykori iskolájukat vagy a gyermekeik gimnáziumát felkeresik, és személyesen beszélnek a diákoknak a Károli Egyetemről.

Miért van szükség a kampányra, a toborzásra? Nem magától értetődő a református szülők, a lelkipásztorok és a középiskolák számára, hogy a Károlira irányítsák a fiatalokat?

Úgy érzékeljük, hogy a gyülekezetek és a középiskolák is számon tartják a Károlit, ezt talán az is jelzi, hogy sok református kötődésű hallgatója van intézményünknek. Ugyan­akkor a mai világban számot kell vetni azzal is, hogy minden felsőoktatási intézmény rendkívül intenzíven kampányol, és ha egyetemünk a hallgatókért folytatott versenyben meg akarja állni a helyét, akkor elkerülhetetlen, hogy mi is alkalmazzuk ezeket az eszközöket. Ennek a kampánynak sokféle módja lehet a fent említetteken kívül is. Ilyen lesz például a január 27-i nyílt nap, ahová az alapképzéseink és a mesterképzéseink iránt érdeklődőket egyaránt várjuk. Bár vizsgaidőszak lesz akkor, tehát tanórák nem lesznek, viszont az oktatókkal és az egyetem nyújtotta lehetőségekkel megismerkedhetnek a potenciális jelentkezők.

Milyen szakokra jelentkezhetnek az érdeklődők?

A bölcsészkar alapszakjai között szerepel jelenleg az anglisztika, a japán, a kommunikáció, a magyar, a néderlandisztika, a német, a pszichológia, a szabadbölcselet és a történelem. A mesterképzésen belül tanárképzés folyik angol, német, magyar és történelem szakon, valamint diszciplináris képzésként választható az irodalom és kultúratudomány, a japanológia, a néderlandisztika, a pszichológia, a színháztudomány, a terminológia, a vallástudomány és a történelem. A meglévők mellett új szakok indítását is tervezzük a jövőben.

Évről évre egyre több felvételiző jelöli meg első helyen a Károli bölcsészkarát. Miért vonzó az intézmény a középiskolások számára?

A bölcsészkar épülete Budapest belvárosában, a Reviczky utcában, szimbolikus környezetben, a Kálvin tér és a Ráday utca közvetlen közelében helyezkedik el. Saját rádió- és tévéstúdiója, illetve vágószobája nagy lehetőségeket biztosít a diákok, különösen is a kommunikáció szakosok számára. Az idegen nyelvi lektorátusnak pedig rendkívül széles a kurzuskínálata. A kar a tavaszi felsőoktatási rangsorokban igen előkelő negyedik, a számos szempontot egyesítő összesített őszi kari rangsorban pedig a hetedik helyen áll, ahogy az egyetem maga is a hetedik magyarországi egyetemek között. A nappali tagozatos, államilag finanszírozott hallgatók kiválóságát tekintve a negyedikek vagyunk. A pszichológia intézetünk évekig első volt, most a harmadik, a munkaerő-piaci kapcsolatokat tekintve pedig ugyancsak elsők vagyunk az ország egyetemei között. 

Egy református fiatalnak az egyetemen milyen lehetőségei vannak hite gyakorlására? Jó kezekben tudhatják őket a szüleik és a lelkipásztoraik, ha ide küldik őket?

Nagyon komolyan vesszük azt, hogy jó kezekben legyenek, és ennek érdekében mindent megteszünk. Az oktatók jelentős része maga is mélyen vallásos, lelki életet élő ember. Ez az adottság nagyon sok tanszéken rendkívül jó, erős közösséget eredményez a tanárok között, ami kisugárzik a hallgatókra is. Ezenkívül egyetemi lelkészség is működik az intézményünkben, ahol a fenntartó református egyház felügyelete alatt végzi a lelkész a munkáját, számos lelki és szellemi programot szervezve a diákok számára.

Ön október 1-je óta vezeti a bölcsészettudományi kart. Milyen változások történtek az elmúlt bő két hónapban, és mik a közeljövőre vonatkozó tervei?

Az új kari vezetés fokozott figyelmet fordít a minőségbiztosítási és az akkreditációs kérdésekre. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a kari vezetésnek a tanszékekkel, intézetekkel közvetlen kapcsolata legyen, és hogy mind a humán, mind a pénzügyi erőforrás szempontjából hosszútávon fenntartható pályára állítsuk a kar működését. A belső megújulás külső kifejeződése az egyetem új grafikai arculata, ezen belül a logója is, ami a csillagokkal a reformátusságunkat, színösszeállításával pedig nemzeti színeinket tükrözi vissza. Nagyon fontosnak tartjuk az új doktori iskolák indításának kérdését: ezért a történettudományi doktori iskola akkreditációs anyagát a jövő év elején nyújtjuk be a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz, és emellett egy interdiszciplináris doktori iskola terve is kialakulóban van. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a korábban elindult folyamatok lezárásaként a Magyar Akkreditációs Bizottság október 1-jén az irodalomtudományi doktori iskola megszüntetéséről döntött, s további sorsáról a minisztériumhoz benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása után lehet felelősen nyilatkozni. Ettől a problémától eltekintve összességében mégis úgy érzem, hogy nagyon pozitív folyamatok indultak el, új korszak vette kezdetét az egyetemünkön az utóbbi időszakban.

Kiss Sándor

Kép: Kalocsai Richárd

A protestáns felsőoktatás 480 éve

A reformáció kezdete utáni években és évtizedekben alapított nagy múltú kollégiumokkal (1531 – Sárospatak és Pápa, 1538 – Debrecen, 1622 – Nagyenyed, 1632 – Kolozsvár) nemcsak a református felsőoktatás, de a magyar felsőoktatás folyamatos története is kezdetét vette Magyarországon. A 17. századtól megindult a református jogi felsőfokú képzés Sárospatakon, Máramarosszigeten és Debrecenben. 1831-ben nyílt meg a jogakadémia Kecskeméten, ahol két évig Jókai Mór is tanult. 1839-ben nyitotta meg kapuit a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola. A 18. század végén már felmerült egy protestáns egyetem létrehozásának terve, majd 1841-ben Kossuth Lajos felhívására kezdődött országos gyűjtés e célból. Végül a szabadságharc leverése után Török Pál püspök harcolta ki Bécsben a Pesti Theologiai Collegium alapítását, ezzel 1855-ben létrejött a Károli Gáspár Református Egyetem jogelődje. 1990-ben a Magyar Országgyűlés egyetemmé nyilvánította a Budapesti Református Teológiai Akadémiát. 1993-ban a Zsinat az 1990-ben újjáalakult nagykőrösi főiskola csatlakozásával megalapította a Károli Gáspár Református Egyetemet. 2011-ben ünnepeljük a Magyarországon legöregebb múltra visszatekintő református felsőoktatás kezdetének 480. évfordulóját.

Istent keresem

1Thessz 5,1–11

„...legyünk éberek és józanok!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →