Kérdések a tisztújítással kapcsolatban

2014. szeptember 16., kedd

Több kérdés is felmerült az egyházi tisztújítás lebonyolításában részt vevőknek tartott szakmai konferencián. Tájékoztató jelleggel közreadjuk az ott megfogalmazódott válaszokat. Ezek nem kötelező érvényűek, a konferencia résztvevőinek jogértelmezését tükrözik. A kérdéssort időről időre bővítjük.

1. Minden egyházközségnek van szavazati joga?

Az alkotmánytörvény 21.§ a következők szerint rendelkezik:
(1) Az egyházközség az egyházi törvényben meghatározott módon részt vesz az egyházi felsőbb hatóságok megválasztásában.
(2) A felsőbb egyházi hatóságok, testületek megalakításánál az anya-, missziói és társegyházközségeknek (az utóbbiban az egyházrészeknek együttesen) legalább egy, legfeljebb öt szavazata van.
Ebből tehát az következik, hogy csak a (2) bekezdésben felsorolt önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházközségek rendelkeznek szavazati jogosultsággal.
Az egyházközségek szavazati jogukat a presbitériumok által gyakorolhatják.

2. Lehet–e egy személyt két vagy több tisztségre jelölni?

A választási törvény nem tiltja, de ha ez az Alkotmánytörvény 8. §-ban leírt összeférhetetlenséghez vezethet, a jó rend érdekében kerülendő.
Pl.: esperesi-egyházmegyei főjegyzői tisztre történő jelölés esetén a megválasztott nem tarthatja meg mindkét tisztséget, saját magának nem lehet helyettese.
Pl.: esperes-egyházkerületi főjegyző – tisztsége betöltése során több ügyből összeférhetetlenség okán kizárt, mert nem vehet részt a főjegyző annak az ügynek az elbírálásában, amelyben első fokon esperesként döntött.
Jogi értelemben két tisztségre szóló elfogadó nyilatkozat feltételtől függő nyilatkozatnak minősül. Ez pedig a választó presbitériumokat bizonytalan, nehezen értelmezhető jogi helyzetbe hozza.

3. Milyen legyen a szavazólapok formája?

Nincs általánosan elfogadott és kötelező szavazólap minta, defontos, hogy a szavazólapok egyszerűek, érthetőek legyenek, a szavazás módja, az érvényesség és érvénytelenség tekintetében pontos leírásokat tartalmazzanak.
Miután ebben az évben több világi választás is volt, az emberek az egy rubrikás szavazólaphoz szoktak hozzá, ezt könnyen megértették. Általánosan megállapítható, hogy a csak „igen" rubrikát feltüntető (pozitív) szavazólap kevésbé félreérthető, mint az, amelyikben az „igen-nem" megjelölést külön-külön rubrika tartalmazza.

4. Az egyházmegyében több oktatási és szeretetszolgálati intézmény van. Hogyan alakul az intézmények képviselete az egyházmegyei közgyűlésben?

Az egyházmegyei közgyűlés alkotótagjairól az alkotmánytörvény 91.§-arendelkezik.
Az egyházmegyei közgyűlést alkotják:
h) területe szerint az illetékes egyetem, főiskola egy tanár képviselője,
i) területén működő középiskolák, általános iskolák és óvodák egy-egy tanár (tanító) képviselője,
j) a területén működő egészségügyi, szeretetintézmények és a tudományos gyűjtemények egy-egy képviselője.
Az „egy-egy" kifejezés itt nem intézményenként, hanem intézménytípusonként értendő. Ellenkező értelmezés esetben a zsinat-presbiteri elv felborulna, és gyülekezetek képviselete az intézményekkel szemben kisebbségbe kerülhetnének.

5. Egy gyülekezeti lelkész saját gyülekezetén kívül még másik gyülekezetben helyettes lelkészként szolgál. Hány szavazati számértéke van a közgyűlésben?

Az egyházmegyei közgyűlésben minden alkotótagnak egy szavazata van. Tehát a lelkésznek személye szerint egy. Szavazati számértékről csak a gyülekezetek vonatkozásában beszélhetünk (az Alkotmánytv. 21.§ alapján) A gyülekezeteket pedig az egyházközségek szavazati számértékének megfelelő létszámban beküldött világi képviselői képviselik, mint alkotótagok.

6. Ha valaki beteg, kivihetik-e neki az urnát, adhat-e a más fontos elfoglaltsága miatt a távollévő meghatalmazást a szavazásra?

Nem, mert csak személyesen lehet szavazni. Erről a jelölési eljárásnál konkrétan is ír a törvény 46.§ 8. bek., a presbitériumi szavazásnál az 52.§-ban szintén a jelenlévőkről beszél. Az alakuló közgyűléseket szintén a jelen lévő alkotótagok szavazhatnak.

7. Ki az önálló jogállású lelkész? Jelölhető-e zsinati lelkészi képviselőnek beosztott lelkész?

A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény22. §-a határozza meg tételesen az önálló jogállású lelkészi szolgálatokat.
22.§ (1) Önálló jogállású lelkész:
a) a megválasztott gyülekezeti lelkész (lelkipásztor),
b) a vallásoktató lelkész,
c) a missziói gyülekezetbe kinevezett missziói lelkész,
d) hittudományi kar/egyetem/akadémia lelkészi jellegű docense, egyetemi tanára,
e) a szeretetszolgálati, egészségügyi, oktatási intézményben, missziói szervezetben, intézményben és közegyházi intézmény szolgálatában álló lelkész, amennyiben a szolgálat önállóan történő ellátására kapott egyházi felhatalmazást, és nem áll más jogviszonyban,
f) kórházlelkész,
g) börtönlelkész,
h) tábori lelkész,
i) egyetemi/főiskolai lelkész.

Egyházmegyei, egyházkerületi lelkészi tisztségviselőknek – e törvény 48.§ (3) bekezdésében foglalt kivételekkel – valamint zsinati lelkészi tagnak azt lehet jelölni, aki az egyházmegyében tölt be önálló lelkészi állást. Ebből tehát az is következik, hogy nem lehet azt jelölni, aki nem önálló jogállású lelkész.

8. Ha a törvény egy tisztség betöltéséhez meghatározott időt ír elő, hogyan kell számítani a törtéveket? Az első törtévet nem lehet teljes évnek tekinteni?

A választójogi törvény 82. § értelmében amennyiben e törvény egy tisztség tekintetében a választhatósághoz meghatározott szolgálati időt ír elő, úgy a jelölés időpontjában a megkezdett szolgálati év teljes évnek számít.
Ez azt jelenti, hogy ha pl. a jelölés 2014. szeptember 25-én lesz, és az esperesi tisztségre jelölt 2005. szeptember 1-jén kezdte meg önálló gyülekezeti lelkészi szolgálatát – feltételezve, hogy ez folyamatos - akkor 2014. szeptember 1-ig 9 év szolgálati időt szerzett meg. A lelkész a jelölés időpontjában megkezdte 10. évét, tehát rendelkezik a törvényben előírt szolgálati idővel.
Az éveket nem naptári évek (jan. 1-től dec. 31-ig) szerint kell számítani, hanem a szolgálat (tisztség) betöltésének kezdő napjától vesszük figyelembe az eltelt időszakot, így a szolgálati idő számításánál fogalmilag nincs első törtév.

9. A Választójogi törvény 45.§ (5) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a választási eljárás egész időszakában őrködik annak törvényessége felett. Mit kell vizsgálnia konkrétan a bizottságnak?

A jelölési eljárásban megvizsgálja, hogy
szabályosan került-e sor a közgyűlés összehívására, megvolt-e a határozatképesség;
szabályos volt-e a jelölés:
a.) csak a közgyűlés alkotótagjai szavaztak, személyenként egy szavazat került leadásra,
b.) legalább 2 személy ajánlása alapján titkosan történt-e a szavazás;
az elfogadó nyilatkozat bekérésekor:
a.) határidőben nyilatkozott-e a jelölt a tisztség elfogadásáról,
b.) megfelel-e a jelölt a törvényi feltételeknek.

A szavazólapok kiküldésekor figyel arra, hogy
csak az önálló jogállású egyházközségek kapjanak szavazólapot;
az egyházközségek szavazati számértéke szerint küldjék ki a szavazólapokat az egyes tisztségekre;
szabályszerűen lepecsételve, aláírva küldjék ki a szavazólapokat;
a szavazólap szerkesztése és a szavazás módja egyértelmű legyen.

A szavazatok összeszámolásánál megvizsgálja, hogy
határidőben érkeztek-e be a szavazatok;
a külső borítékra rá volt-e írva, hogy „szavazat", el volt-e látva az egyházközség bélyegzőjével és aláírással;
a belső boríték jelöletlen volt-e;
a szavazólap úgy érkezett-e vissza, ahogyan kiküldték, nem tettek-e rá jelölést.

Jogorvoslat beérkezésekor (mielőtt elbírálja a jelölési és választási szakban hozzá beérkezett panaszokat) megvizsgálja, hogy
a.) határidőben történt-e a jogorvoslat,
b.) az a jogosulttól származik-e
c.) az adott bizottság rendelkezik-e az ügyben hatáskörrel és illetékességgel.

10. Kell-e, hogy az egyházkerületi tisztségre jelölt személy ne csak az adott egyházmegyében, de kerületi szinten is megkapja a szavazatok 10%-át ahhoz hogy presbitérium szavazhasson rá?

Igen, kell. Az egyházmegyei jelölőgyűlésen jelöltnek a 2 közgyűlési tag által javasolt személy közül az a három személy tekintendő, aki a titkos szavazás eredményeként a legtöbb szavazatot kapta – feltéve, hogy megszerezte a szavazatok legalább 10 %-át. Egyházmegyei tisztségre, zsinati tagságra történő választás esetén az egyházmegyei választási bizottság az ő személyüket tünteti fel a szavazólapon, és küldi ki a presbitériumoknak szavazásra.
Egyházkerületi tisztségviselők esetén az egyházmegyei jelölő testületek elnökségei az egyházkerületi választási bizottságnak küldik fel a jelölés eredményét. Az egyházkerületi választási bizottság az egyházmegyei jelölési eredményeket összesíti, és mindegyik tisztségre – a jelölő közgyűlések szavazatainak összesítése alapján a három legtöbb szavazatot, de a szavazatok legalább 10%-át megszerző jelöltet ajánlja megválasztásra az egyházkerület egyházközségei presbitériumainak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. egyházkerületi főgondnoki tisztség esetén nem elég az, hogy valaki több egyházmegyében is 10%-ot meghaladó jelölést kapott, neve csak akkor kerül fel az egyházkerületi választási bizottság által a presbitériumoknak kiküldendő szavazólapra, ha a szavazatok összesítése után az állapítható meg, hogy benne van azon jelöltek sorában, akik az első három legtöbb szavazatot kapták, és megvalósul az a feltétel is, hogy megszerezte a szavazatok legalább 10%-át.

Jogi Osztály

Istent keresem

Bír 1,16–2,5

„Kivezettelek benneteket Egyiptomból, és behoztalak erre a földre,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink