Az ösztöndíjasok olyan országokból érkeztek, ahol a keresztyénség napi megélése hátrányok elszenvedésével és veszélyekkel jár. „Ma a világban négyből három keresztyén üldöztetésnek van kitéve, és a nyugati világ keveset tud minderről" – mondta Balog Zoltán. A miniszter úgy fogalmazott: „amennyire csak lehet, fel akarjuk erősíteni az üldözöttek hangját, és ismertté akarjuk tenni az őket érő atrocitásokat".

Magyarország igyekszik a nemzetközi fórumokon is felhívni a figyelmet a közel-keleti keresztyének helyzetére. A megsegítésükért felelős helyettes államtitkárság tavalyi létrehozása óta a kormány hatmillió euróval támogatta a közel-keleti és afrikai keresztyén közösségeket. A 2013-ban létrehozott Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében 6700 külföldi diák tanul Magyarországon, akiknek több mint fele muszlim országból érkezett.

Az ösztöndíjprogram célja, hogy a Közel-Keletről érkező fiatalok a Magyarországon megszerzett szaktudás birtokában hazatérve hozzájáruljanak közösségeik újjászerveződéséhez a fegyveres konfliktusok által sújtott régiókban. A magyarországi egyházak segítségével a diákok pasztorációs programban is részt vesznek, hogy megőrizhessék vallási identitásukat és a szülőföldjükhöz való ragaszkodásukat.

Az ösztöndíjasok többsége Egyiptomból, Irakból, Szíriából, Libanonból és Nigériából érkezett, és az elkövetkező 12 hónapban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem hallgatói lesznek.

MTI