„Megoldjuk”

2013. február 01., péntek

Kételkedik Orosz Attila afelől, hogy a délvidéki püspökválasztás nem hivatalos eredményei mögött a gyülekezetek valódi akarata állna. A püspökjelölt bácskai esperes úgy véli, a Kárpát-medencei református testvéregyházak nem feltétlenül látják mindig jól egyházuk ügyeit, persze testvéri szándékukat nem vonja kétségbe.

Két fellebbezés érkezett be a püspöki hivatalba a borítékbontás után. Az egyiket ön jegyzi. Mi ellen emelt kifogást?

A választási bizottság megállapította, hogy a fellebbezések elbírálására a Zsinati Tanács jogosult. Amíg az utóbbi testület nem dönt a beadványokról, nem kívánják nyilvánosságra hozni azok tartalmát, és ezt én is tiszteletben tartom. Annyit elárulok, hogy a választás előkészületeinél találtam egy hibát, és erre hívtam fel most az illetékesek figyelmét.

Mit ért a választás előkészületei alatt?

Minden választást tisztességesen elő kell készíteni. Azonban úgy vélem, az előkészítés néhány momentumát kissé elhanyagoltuk. Volt olyan szempont, amit nem vettünk figyelembe, nem jártunk körbe elég alaposan az előkészítés során.

Mégis mit jelent ez?

Akár egy világi választáson, a jelöléshez itt is teljesíteni kell bizonyos kritériumokat. Sajnos egyikünket sem vizsgálták meg, hogy megfelel-e a szükséges előírásoknak.

A választási bizottság január 28-i ülése után ön is amellett foglalt állást, hogy a fellebbezések elbírálására a Zsinati Tanács jogosult. Nem tartja aggályosnak, hogy egy olyan testület dönt a választási ügyekben, amelyik maga sem független, hiszen az egyik aspiránst maga jelölte a püspöki tisztségre?

A szavazatbontó bizottság csak a szavazatok ellenőrzésével és számbavételével foglalkozhat. Ezt az egyházi törvényünk így szabályozza, ezért álltam ki én is emellett. Biztos vagyok benne, hogy jogszerű döntést fog hozni a tizenkét tagú Zsinati Tanács, amely nem lesz részrehajló egyik féllel szemben sem. Azt is tudni kell, hogy a Zsinati Tanács döntése sem lesz még végleges, ez ellen is lehetőség lesz fellebbezést benyújtani.

Mit gondol arról, hogy az ellenjelölt rendkívüli zsinat összehívását kezdeményezi?

Ezt szabályszerűen nem tartom lehetségesnek, és szükségesnek sem tartom. Ilyenre az egyházunk történetében még nem volt példa, és remélem, hogy nem is lesz. Máskor is voltak problémák, vitás helyzetek nálunk, de rendkívüli zsinat nélkül is mindig túljutottunk ezeken. Évente minden ősszel tartunk zsinatot, idén is lesz, de még az is lehet, hogy nem is kell rá addig várni. A fontos, hogy a választási folyamat békésen és jogszerűen záródjon le.

A gyülekezetek többsége Halász Bélát támogatta. Nem gondolt arra, hogy a helyzet további elmérgesedésének elkerülése érdekében visszalépjen a javára?

Döntő többség" – többször is megjelent ez a kifejezés a sajtóban, azonban tudni kell: a délvidéki reformátusság 14-15 ezer főre tehető. Kicsit kételkedem abban, hogy a döntő többség akarata nyilvánulna meg a nem hivatalos eredményekben, hiszen ha kicsit mögé nézünk a voksoknak, látjuk: összesen csak 70-80 presbiter szavazhatott a jóval nagyobb közösség nevében. Meggyőződésem, hogy nem minden esetben a gyülekezetek akaratát, döntését tükrözik a presbitériumok által leadott szavazatok, hanem az ott szolgáló lelkipásztor ráhatását. Ráadásul úgy tudom, nem is voltak mindenütt teljes létszámban jelen a presbitériumok. Persze ha megvolt a határozatképesség, akkor ezzel nincs is gond. Több helyről, olyan gyülekezetekből is megkerestek, amelyek Halász Bélára szavaztak, de biztosítottak arról, hogy mellettem állnak, és imádkoznak azért, hogy rendben történjen a választás. A visszajelzések alapján nem vagyok biztos tehát abban, hogy az előzetes eredmények a gyülekezetek valódi akaratát tükrözik, persze bármiféle szabálytalanságot nehéz lenne bizonyítani. Visszalépni ezért sem fogok, hiszen nem azért jelöltek a tisztségre, hogy ezt tegyem. Ebben az elhatározásomban az is megerősít, hogy azokban a gyülekezetekben, amelyek rám szavaztak, tudomásom szerint szabályszerűen zajlott le a választási folyamat.

A választási bizottság január 28-i ülésével párhuzamosan mintegy negyven fő várta az eredményhirdetést a bácsfeketehegyi gyülekezeti teremben. Ők sem a „döntő többséget" képviselték?

Úgy gondolom, a vitás kérdéseket nem így kell eldönteni. Ez a gyűlés kissé egy piaci tömegre, egy parasztlázadásra emlékeztetett. A nyomásgyakorlás helyett a választási-fellebbezési folyamatot jogszerűen végig kell járnunk, és ennek a végén beszélhetünk majd megválasztott vagy nem megválasztott püspökről.

Kit tart ma a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspökének?

Az én jogértelmezésem szerint jelenleg nincs hivatalban lévő püspöke az egyházunknak. Új püspöke azért nincs, mert a fellebbezések még nincsenek elbírálva, a korábbi püspöknek pedig a 75. életéve betöltésével tavaly ősszel lejárt a mandátuma. Az én megítélésem szerint a főjegyző illetékes a püspöki jogkört ellátni.

A fentiekben többször is a jogszerűség mellett érvelt. Ha Csete Szemesi István mandátuma lejárt, és Csányi Erzsébet főjegyző az illetékes, miért az előbbi jegyzi az elnökségi leveleket, és milyen jogcímen vesz részt a Zsinati Tanács ülésein?

Erről neki kellene nyilatkoznia. Nem tudok a kérdésre egyértelmű, mindenki számára megnyugtató választ adni. Minden bizonnyal ez is témája lesz a Zsinati Tanács következő üléseinek.

Ki képviseli az egyházukat Kató Béla erdélyi püspök február 1-jén esedékes kolozsvári beiktatásán?

Hivatali elfoglaltságaik miatt az egyházi vezetők sajnos nem tudnak ott lenni a beiktatáson, de levélben köszöntik az új püspököt, és kérik Isten áldását szolgálatára.

2010 őszén felmerült, hogy a Kárpát-medencei magyar református közösség megfigyelőt vagy mediátort küld a zsinati ülésükre. Akkor ezt a felajánlást visszautasították, Szabó István dunamelléki püspököt pedig nemkívánatos személynek minősítették a zsinatukon. A jelenlegi helyzetben elképzelhetőnek tartja, hogy a nyugati vagy Kárpát-medencei testvéregyházak segítségét kérjék a kiújult viták rendezéséhez?

Ha szükség lenne rá, igen. Ám eddig minden kérdésünket meg tudtuk oldani előbb vagy utóbb. Hiszem, hogy a mostani vitát is el tudjuk intézni házon belül. Jó a kapcsolatunk a testvéregyházakkal, de nem biztos, hogy mindig jól látják az ügyeinket. A testvéri szándékukat persze semmiképpen sem vonom kétségbe. Szabó István püspök úrnál járt is egyházunk küldöttsége, amelynek magam is tagja voltam. Ő a támogatásáról biztosított bennünket, és több kérdésben is felkínálta segítségét. Ezen a téren már történtek is előrelépések. Beszélgetésünkkor szó esett a korábbi zsinatunk előtt a személyével kapcsolatos, talán elhamarkodott és helytelenül megfogalmazott kijelentésről is. Meglátásom szerint ezt a kérdést is sikerült testvéri módon tisztázni és megbeszélni.

Kiss Sándor, kép: Sereg Krisztián

Olvassa el a másik püspökjelölttel, Halász Bélával készült interjút is!

Istent keresem

1Thessz 2,13–16

„Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek Isten gyülekezeteihez,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →