Megtartották a zsinatot a Délvidéken

2010. november 05., péntek

Kiírta az egyházi választásokat és az egységes Magyar Református Egyház alkotmányát is ratifikálta a szerbiai Református Keresztyén Egyház (RKE) október 30-án megtartott zsinata. A személyeskedésektől sem mentes tanácskozást a helyi egyházvezetés annak ellenére hívta össze, hogy a Generális Konvent elnöksége október 22-én a zsinat elhalasztásának megfontolására kérte a szerbiai reformátusokat, és egyúttal felajánlotta segítségét ahhoz, hogy a kialakult helyzetre a Kárpát-medencei reformátusság testvéri közvetítésével találják meg a békés megoldást a felek.


Az igehirdetés, ezen belül is a fiatalok és a gyermekek számára szóló igehirdetés fontosságát hangsúlyozta jelentésében Csete-Szemesi István délvidéki püspök. Ezzel összefüggésben az egyházi vezető utalt arra, hogy van olyan gyülekezet, amelyben ezzel a szolgálattal szerinte gondok vannak. A püspök az RKE-ben meglévő feszültségekre utalva azt is hozzátette, hogy meglátása szerint „a mulasztó gyülekezetek vannak a legnagyobb hanggal, így akarják leplezni a hanyagságot”. A délvidéki egyházi vezető szólt a gyülekezetekben folyó munkáról, a Református Világközösség nyári megalakulásáról, az egyházi képviselők jelenlétéről a vajdasági magyarság politikai közösségét megtestesítő Magyar Nemzeti Tanácsban, illetve a tavaly nyáron megszerzett doktori fokozatáról.

Főgondnoki jelentésében Hallgató Imre a külső építkezés mellett a belső, lelki építkezés fontosságát hangsúlyozta. A Délvidéken kialakult konfliktusos helyzetre utalva elmondta: az építkezésnek egymás megbecsülésében, egységben kell történnie, nem egymástól eltávolodva, külön utakat keresve. Meglátása szerint a külön utak zsákutcába vezetnek, nem szolgálják az egyház épülését, hiszen „támogatóink az egységes egyházat ismerik el”.

A bánáti esperes, Marton Károly felszólalásában József története alapján a békességkeresést és az összefogást sürgette. Elmondta, hogy sok hiba történt, a mulasztásait mindenkinek be kell látnia, de nem szabad egymásnak feszülni, hanem túl kell lépni ezeken.

Többek között az RKE hét lelkipásztora által nyáron aláírt zsinatkezdeményező dokumentumról és a Generális Konvent nyilatkozatáról beszélt ügyészi jelentésében Molnár András. Véleménye szerint az előbbit nem is a helyi lelkipásztorok készítették, hanem „külföldi beavatkozók”, az utóbbit pedig ugyancsak „külföldi beavatkozásnak” tekinti az RKE belügyeibe, amely mögött „a Generális Konvent egy befolyásos tagja, egy befolyásos külföldi személy” áll, akinek célja az ügyész szerint Csete-Szemesi István eltávolítása a püspöki székből. „Mi nem Magyarországon, hanem Szerbiában élünk, és a szerbiai jogrendszerhez tartozunk. Virtuálisan, lélekben Kárpát-medencei magyarok vagyunk, de az önállóságunkat, egyházunk függetlenségét semmi ellen föl nem adjuk” – fogalmazott Molnár András. A jelentést követő vitában az előterjesztővel szemben több hozzászóló úgy vélekedett, hogy a Generális Konvent nem beleszólt az RKE belügyeibe, hanem csak a segítségét ajánlotta fel a konfliktusos helyzet megoldásához.

Az egységes Magyar Református Egyház megalakulásáról és az odáig vezető folyamatról Hallgató Imre főgondnok számolt be. A Generális Konvent nyilatkozatával kapcsolatban, az ügyész helyzetértékelésével összhangban ő is megemlítette: „Van, aki megengedi magának, hogy nem a közös alkotmány szellemében ír, nyilatkozik vagy lép fel.” A főgondok véleménye szerint „nem a sajtón keresztül, nem közlemények kibocsátásával, nem zavarkeltéssel és nem ilyen-olyan irományok kibocsátásával kell orvosolni a gondokat, hanem az asztal mellett, keresztyén testvéri közösségben, egymást tiszteletben tartva”. A főgondnok szerint az egység nem erről szól, hanem a szellemi és lelki egységről, ezért a közös alkotmány elfogadására kérte a zsinati tagokat. Az RKE egyhangúlag ratifikálta a Magyar Református Egyház közös alkotmányát.

A zsinat napirendre tűzte az RKE alkotmányának és szabályrendeleteinek módosítását is, és döntött többek között a püspökké választhatóság alsó korhatárának 40 évre, a püspöki nyugdíjkorhatár 75 évre emeléséről is. A hozzászólók közül többen úgy vélekedtek, hogy az előterjesztett és megszavazott módosítási javaslatok sértik a zsinat-presbiteri elvet, ezért azt szorgalmazták, hogy az RKE kérjen segítséget a Generális Konvent egyházjogászaitól az alkotmány módosításához.

A testület megerősítette továbbá a Zsinati Tanácsnak a legutóbbi, 2008-ban tartott zsinat ülése óta hozott határozatait is, többek között azt is, amelyikben a Zsinati Tanács 2009-ben meghosszabbította a saját mandátumát. Miután ezt többen kifogásolták, az elnökség arra figyelmeztetett, hogy a Zsinati Tanács e határozatával szemben az egyházközségek részéről akkor nem érkezett fellebbezés. Ezt Kiss Nándor nagybecskereki lelkész cáfolta, mert elmondása szerint ő írásban ugyan észrevételezte ezt, de a Zsinati Tanács érdemben nem foglalkozott a beadványával. Az elnökség erre azt válaszolta, hogy a vonatkozó határozat megsemmisítésére a zsinat ülésén van lehetőség.

A zsinat elfogadta Szombathy László zsinati számvevő 2009. évi beszámolóját is, ugyanakkor többen is kifogásolták, hogy a 2008-as évről, mivel tavaly elmaradt a zsinat, nem hallhattak pénzügyi beszámolót a közösség tagjai.

A testület végül kiírta az egyházi választásokat: a jelölési folyamat november 15-ig, a szavazási folyamat november 30-ig fog lezajlani. A választási bizottság elnökéül az elnökség javaslatára Marton Ilona magyarittabei beosztott lelkészt választották.

Információink szerint a zsinati tagok számbavétele során vita alakult ki arról, hogy a bácskossuthfalvi és a pirosi gyülekezetek két-két képviselője miért nem kapott szavazati jogot az ülésen. Az elnökség ezt azzal indokolta, hogy Bácskossuthfalva gyülekezete nem fizette be a közegyházi járulékot, Piros gyülekezete pedig nem határolódott el az RKE által hűtlen vagyonkezeléssel vádolt újvidéki lelkész szolgálataitól. A szavazati jogokat érintő vita során többen azt is kifogásolták, hogy a Zsinati Tanács mandátuma 2009-ben lejárt, így véleményük szerint annak sem a választott, sem a ciklus során elhalálozás miatt kinevezett tagjai nem rendelkezhettek volna szavazati joggal az ülésen.

Kiss Sándor, fotó: Kalocsai Richárd

Istent keresem

5Móz 30

„Válaszd hát az életet, hogy élhess te és az utódaid is!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →