MIGeneRÁCIÓ

2013. augusztus 09., péntek

A szójáték a migráció és generáció szó összetételéből alakult, jelképezve azt az égető problémát, hogy ma számosan vándorolnak ki hazánkból a fiatal generáció tagjai. Az ezzel a témával foglakozó konferenciát a Soli Deo Glória Református Diákmozgalom szervezte meg a híressé vált 1943-as találkozó szellemében. Augusztus nyolcadikán, a hivatalos megnyitó előtt pár órával, a balatonszárszói SDG Konferenciaközpontban sajtótájékoztató keretében lehetett előzetes képet kapni a MIGeneRÁCIÓ programjáról, filozófiájáról.

Sajtótájékoztató előtt

Elsőként Katona Viktor, az SDG Református Diákmozgalom elnöke szólt, aki röviden ismertette szervezetük történelmét. Az SDG-t 1921-ben alapították református diákok, majd 1942-ben megindult a paraszt-munkás összefogás is a szervezeten belül. Következő évben került sor a sorsfordító Magyar Élet Táborra, amely bevonult a történelemkönyvekbe is. „Nem csak a megnyitón való megemlékezéssel szeretnénk feleleveníteni a hetven évvel ezelőtt történteket, hanem az 1943-as találkozó szellemiségét is fel akarjuk éleszteni” – tájékoztatott Katona Viktor. – „Szeretnénk magyar értelmiségi, sorkérdésekkel is foglalkozó konferenciákat létrehozni.”

Magyar Élet Tábor


Az 1943 SDG konferenciái közül kiemelkedett az, amelyiken a népi írókkal találkoztak. A meghívón ugyanaz a fejcím mint az előző évi SDG konferencián „Az ifjúság az új magyar szellemért" de a II. világháború fejleményei, a sztálingrádi vesztett csata, a határainkhoz közeledő front kiélezték a gondolatokat, az előadások vitáit. A második fejcím: "Magyar Élet tábor", mely a Magyar Élet könyvkiadóhoz kapcsolta a konferenciát. Valószínű, hogy az SDG Diákszövetség, és a Magyar Élet könyvkiadó közösen szervezte azt. A németektől ellenőrzött Európában hátborzongatóan bátor vállalkozás: hatszáz cselekedni vágyó fiatal egy álló hétig tartó testvéri találkozón lesi, hallgatja szellemi vezetői ajkáról, hogy a németek biztosra vett veresége után hogyan kell hozzáfogni az új Magyarország felépítéséhez. A résztvevők között vannak értelmiségiek, parasztszármazásúak, ipari munkások, pedagógusok, mindenfajta felekezet papjai. A problémák, amelyeket megvitattak, a magyar föld, a gazdasági élet, a társadalmi és állami fejlődés, művelődés és politika megoldásra váró kérdései. Az előadásokon és hozzászólásokon az összefogás nagy kérdése szinte vezérfonálként vonult végig.


Forrás: www.sdg.org

A mostani SDG tábor augusztus 8. és 11. között a meghívott előadókkal és a résztvevőkkel együtt arra a sokakat érintő kérdésre próbál választ találni: menni vagy maradni? A négynapos találkozó célja, hogy a konferencia közönségét megszólítsa, beszélgetésre és közös információgyűjtésre, véleményalkotásra hívja a mai kor egyik legaktuálisabb problémájáról, a kivándorlásról. „Az elmúlt néhány évben negyedmillió magyar távozott külföldre” – hangzott el az adat Sziráki Szilviától, a MIGeneRáció koordinátorától. Éppen ezért is akarják neves előadók segítségével körüljárni a migráció témájának történelmi, gazdasági, szociológiai, teológiai, lélektani összefüggéseit a konferencia délelőttjein. A főelőadók Bod Péter Ákos korábbi miniszter és MNB elnök, valamint Sik Endre professzor, a TÁRKI vezető kutatója lesznek. A hagyományokhoz hűen a magyar politikai pártok egy-egy képviselője is kifejti véleményét és megoldási javaslatait a kérdéskörben. A rendezvény 11-én istentisztelettel és koszorúzással ér véget.

Az esemény létrejöttét a Magyarországi Református Egyház Zsinata és a Nemzeti Együttműködési Alap is támogatta.

Örömmel védnökök

A konferencia fővédnökei Steinbach József, a dunántúli egyházkerület püspöke és Pozsgay Imre korábbi miniszter. „Örömmel vállaltam a védnökséget” – mondta Pozsgay Imre, akinek közvetlen kapcsolata Szárszóval 1982-ben kezdődött, amikor is elkezdte szervezni a találkozó negyven éves évfordulójáról való megemlékezést. Az ünnepséget akkor csak álcázott formában lehetett létrehozni. Ezért hivatalosan 1983. augusztus 20-án az Alkotmány Ünnepét rendezték meg Szárszón. Igaz, mégis mindenki a negyven évvel azelőtt történtekről beszélt.

 
Pozsgay Imre Steinbach József

„A Magyar Élet hetven éves évfordulójának megünneplésén túl örülök annak, hogy az SDG egyre többet hallat magáról” – fogalmazott Steinbach József. A püspök szerint munkásságuk a református és a világi diákság körében egyaránt fontos a társadalom közös dolgairól való gondolkodás miatt. Nézetei szerint külföldön tanulva, ott sok mindent tapasztalva, onnan visszatérve tudják a fiatalok itthon is kamatoztatni mindazt, amit ott kaptak. „Nem véletlen, hogy idehelyezett minket a Jóisten” – mondta.

Tőkéczki László történész, egyetemi tanár, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka hangsúlyozta, hogy a külföldre való mozgás mindig része volt a magyar történelemnek. Ennek okai között megtalálható a külföldön való tanulás, valamint az, hogy a politikai vesztesek mindig elvándorolnak, s emellett létezik az egzisztenciális okból fakadó, végül a hazai kutatások finanszírozhatatlansága miatti mozgás. A történész arra is felhívta a figyelmet, hogy Ravasz László védőpalástja nélkül nem jöhetett volna létre a háború közepén az 1943-as konferencia. Arról is szólt, hogy azért is volt fontos a találkozó, mert nemzeti egység volt, részt vettek benne a különböző oldal képviselői, a legkülönbözőbb társadalmi osztály tagjai, hívők s nem hívők egyaránt. 

Kováts Annamára, fotó: Sereg Krisztián

További, a konferenciával foglalkozó cikkeink

 

Istent keresem

1Thessz 5,12–28

„Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →