Piszkárkosi Szilágyi Sámuelnek állítottak szobrot

2010. július 19., hétfő

altA református püspök mellszobrát vasárnap avatták fel a Bihar megyei Hegyközkovácsiban. Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv püspök hirdette az igét.

A község templomát Szilágyi Sámuel építette fel, és 225 évvel ezelőtt itt is helyezték örök nyugalomra. Az ő közbenjárásának volt köszönhető a II. József császár által 1781-ben kiadott türelmi rendelet, amelynek alapján sorra épültek a református templomok Magyarországon.


A hegyközkovácsi gyülekezet élen jár Bihar megyében a magyar vonatkozású emlékhelyek létrehozásában, de az egész erdélyi magyarságról elmondható, hogy több emléktáblát, szobrot avatott a szocializmus bukása óta eltelt húsz évben, mint amennyi azelőtt 50 évig volt – mondta a szoboravatón Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mintegy válaszképp Nehémiás könyvére utalt, és elmagyarázta: ez történik, amikor a fogságból szabadult nép újra elkezdi építeni önmagát.

Itt pedig nemcsak templomok, várfalak építéséről, hanem a lelki építkezésről, a nemzetként való élésről, az önazonosság megújulásáról van szó. „Dicsekedésünk van – írja Pál apostol a korintusbeliekhez írt levelében, s ugyanez rólunk is elmondható, hiszen van mivel dicsekednünk a múltban és a jelenben is” – mondta a püspök. Kövér József, a szobor alkotója azt mesélte el, hogyan kísérletezte ki minden képi referencia nélkül a püspök arcát: tudta, hogy szigorú, de szelíd ember volt, tekintélyes, „olyan, mint egy püspök” – s fő célja az volt, hogy a művet néző érezze, a szoborfej átható tekintete reá szegeződik.
Piszkárkosi Szilágyi Sámuel püspök 1770 májusában Debrecenben találkozott először II. József császárral – olvasható a Forró László hegyközkovácsi lelkipásztor szerkesztette alkalmi kiadványban.

Az uralkodó a protestánsok lélekszámáról, a gyülekezetek méretéről kérdezte őt, és a püspök olyan jól felelt, hogy a császár később többször is beszélgetett vele. Az akkor már hatvanévesnél idősebb püspök még megérhette, hogy a császár 1781-ben olyan rendeletet adjon ki, amelyben bizonyos feltételekkel engedélyezi a protestáns templomok építését. Ekkor építtette meg saját költségén a kovácsi istenházát, mely jelenleg is áll.

Nagy Orsolya

forrás: kronika.ro

Istent keresem

Lk 1,1–25

„De íme, most megnémulsz, és nem tudsz megszólalni egészen addig, amíg ezek végbe nem mennek,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink