Református-zsidó közös múlt

2014. március 13., csütörtök

A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a napokban ünnepséggel fogadta a Csengeri Református Egyházközség küldöttségét, mely egyedülálló anyaggal járult hozzá az intézmény gyűjteményéhez és a csengeri református-zsidó közös múlt feldolgozásához.

Ünnepséggel, a magyar zászló felhúzásával fogadták március 6-án a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet vezetői, köztük Alexander Avram igazgató és munkatársai, illetve csaknem 30 csengeri elszármazott Bartha Gyulát, a Szatmári Református Egyházmegye esperesét, Tőkés Zoltán csengeri beosztott lelkészt és Kormos Csaba porcsalmai lelkészt. Az eseményen a magyarországi látogatók átadták 252 egykori csengeri zsidó lakos, a II. világháború alatt deportáltak adatait. A holokausztot megelőző időszakban 600 zsidó élt a kelet-magyarországi városban, közülük két és félszász polgár adatait sikerült azonosítani.

Mint Bartha Gyula esperestől megtudtuk, az állami anyakönyvezésből származó adatok teljes nevet, családi státuszt, szakmát, születési- és – számos esetben – halálozási dátumot és helyet tartalmaznak. „Még nem volt arra példa, hogy egy református egyházközség önerejéből összegyűjtse egy azonos településen élt zsidó közösség adatait. Ezt kifejezve, Izraelben minket olyan tisztelettel és hálával fogadtak, amire egyáltalán nem számítottunk" – mondja az esperes, aki az ünnepségen Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnökének üdvözletét is tolmácsolta.

Az ötlet és a felkérés az izraeli Askelónban élő, 85 éves Hirschfeld Viktortól származik, aki összeállította egykori lakóhelyének, a Csengerhez közel eső Porcsalma elhurcoltjainak adatait. A nyugalmazott mezőgazdasági mérnök szoros kapcsolatban áll a porcsalmaiakkal, évente jár haza szülőfalujába, többször gyerekei-unokái társaságában, akik magyar kultúrát tanulnak.

Az izraeli látogatás során a magyarországi küldöttség fényképes anyagot is ajándékozott az elszármazottaknak, melyeken többek között a csengeri temető, a zsinagóga is láthatóak. Bartha Gyula pedig előadást tartott a zsidók és nemzsidók jó viszonyáról, közös életéről az egykori Csengerben. „A holokauszt-év lehetőség, hogy újrafogalmazzuk, ami minket összeköt és nem azt, ami elválaszt" – mondta az esperes a reformatus.hu-nak, aki mint elárulta, a kedvező fogadtatás miatt is kérni fogja az esperességeket a hasonló gyűjtésre, mert az „sebeket gyógyítana".

reformatus.hu

Istent keresem

Lk 8,40–56

„Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt az apához: Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →