Öt éve újra zsinati közösségben a magyar reformátusok

2014. november 12., szerda

„Egyre határozottabban jelen van és jelen kell lennie gondolkodásunkban az egység ügyének. A református egyház szolgálata elképzelhetetlen e nélkül" – hangsúlyozta a Kárpát-medencei református együttműködés elmúlt tíz évét átfogó – a Generális Konvent működésének tizedik, a Magyar Református Egyház létrehozásának ötödik évfordulóján elmondott – visszatekintésében Tarr Zoltán zsinati tanácsos november 11-én a Zsinat cikluszáró ülésszakának első napján.

Tarr Zoltán elmondta, két évforduló is okot ad az emlékezésre, hiszen tíz évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a Generális Konvent, öt évvel ezelőtt pedig alkotmányozó zsinat mondta ki a Magyar Református Egyház létrejöttét.

A zsinati tanácsos emlékeztetett a rendszerváltást követő közel másfél évtized egységtörekvéseire. Elsőként azt az 1992-es magyarországi zsinati határozatot említette, amely az egyházkerületek egységét megteremtő 1881-es debreceni zsinat jelentőségét hangsúlyozva a „magyar református zsinati egység jogfolytonos újraszervezése" mellett foglalt állást. A Zsinati Hivatal vezetője itt emlékezett meg az egyesületként működő Magyar Reformátusok Világszövetsége és a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának létrehívásáról is.

Az egység a megmaradás záloga Az egész magyar nemzet számára jó példa a református összefogás – hangsúlyozta Zán Fábián Sándor. A kárpátaljai püspök hozzászólásában kiemelte: az elmúlt évek egyre növekvő terhei elviselhetetlenek lettek volna számukra, ha egyedül lettek volna. Szerinte a kárpátaljai magyar reformátusság, annak gyülekezetei és intézményei azért maradhattak meg, mert a református egység az életben maradás lehetőségét biztosította számukra. Az egyházi vezető ezzel összefüggésben kiemelte a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap és a Kárpát-medencei Református Lelkészsegélyezési Alap munkáját. „Köszönjük, hogy velünk vannak, köszönjük a segítséget, az imádságot és azt, hogy a jövőben is magunk mellett tudhatjuk ezt a közösséget" – fogalmazott a püspök.

Az egységfolyamat előrehaladásában jelentős lépést jelentett a Kárpát-medencei magyar református egyházak, egyházkerületek és egyházmegyék elnökségeit tömörítő tanácsadó és javaslattevő testület, a Generális Konvent felállítása, illetve annak évről évre megtartott ülései. Az egyházak, egyházkerületek közötti rendszeres kapcsolattartás letéteményese ettől kezdve a Generális Konventnek a püspökökből és főgondnokokból álló, néhány havonta ülésező elnöksége lett.

Fontos állomása volt a magyar református egységesülési folyamatnak az a 2005-ös zsinati döntés is, amely a Magyarországi Református Egyház (MRE) tagjának nyilvánított minden magyar reformátust, éljen az a világ bármely pontján.

Ugyanebben az évben a Generális Konvent évi ülésén zárónyilatkozatban szögezte le, hogy újra megteremti a Magyar Református Egyház egységét, 2006-ban pedig az MRE Zsinata rögzítette az 1881-es debreceni alkotmányozó zsinat 125. évfordulója alkalmából, hogy „elkötelezi magát a megőrzött lelki egység fenntartásán és ápolásán túl a külső, látható egyházszervezeti egység munkálása mellett".

A Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinatát végül 2009. május 22-ére hívták össze Debrecenbe. „Itt se világi, se egyházjogi értelemben nem jött létre új entitás, de a Kárpát-medencei református egyházak zsinati közösséget hoztak létre" – hangsúlyozta Tarr Zoltán, aki hozzátette: a szlovákiai és a horvátországi részegyháznak csak 2011-ben és 2013-ban volt lehetősége csatlakozni a Magyar Református Egyházhoz, amelynek immár nem csak a Kárpát-medencei közösségek a részei. Az eltelt időben az Amerikai Magyar Református Egyház is csatlakozott, illetve a kanadai és a luxemburgi magyar reformátusok is kifejezték ez irányú szándékukat.

Vendégek a határon túlról és a diaszpórából A cikluszáró zsinati ülésén részt vesz Csáti Szabó Lajos püspök (Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház), Zán Fábián Sándor püspök és Nagy Béla főgondnok (Kárpátaljai Református Egyház), Halász Béla püspök és Hallgató Imre főgondnok (Szerbiai Református Keresztyén Egyház), valamint Bódis Tamás lelkipásztor és Kócán Géza egyházelnök (Szlovéniai Református Keresztyén Egyház), Vass Zoltán elnök-lelkipásztor (Kanadai Magyar Református Lelkész- és Presbiteri Szövetség), Dézsi Csaba lelkipásztor (Ausztráliai Magyar Református Egyház), valamint Molnár-Veress Pál elnök-lelkipásztor (Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége).

Tarr Zoltán elmondta: mind területi, mind szervezeti szinten számos folyamatban ölt testet az öt évvel ezelőtt alkotmányosan is deklarált egység, de a legfontosabb talán a készülő közös liturgia és a közös énekeskönyv, amelyek a lelki egység kifejezői. De jelentős esemény volt a Heidelbergi Káté és az Institutio közös újrafordítása is, továbbá fontos cél az egységes lelkészképzés megteremtése, valamint a közös választási és bíráskodási törvény megalkotása és a reformáció fél évezredes évfordulójára való közös készülődés is.

A Zsinat a beszámolót követően határozatban erősítette meg elkötelezettségét a Magyar Református Egyház közössége iránt, valamint azt, hogy továbbra is mindent megtesz a szervezeti és lelki egység kiteljesedéséért.

Kiss Sándor

Istent keresem

2Tim 1,1–7

„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →