Taktikák és technikák

2014. április 01., kedd

Fiatal tudományág a mintegy 120 éves kriminalisztika, ezért is fontos, hogy tanuljunk a hibáiból – hangzott el a Károli Egyetem Krimináltaktika és krimináltechnika a 21. században című konferenciáján.

A Károli Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara (KRE ÁJK) által szervezett konferencia résztvevőit Deres Petronella, a KRE ÁJK docense, levezető elnök és Antalóczy Péter dékán köszöntötte. Az MRE Zsinati székházának üléstermében Antalóczy Péter a 20. század utolsó harmadának felgyorsult szemléletbeli változásaiba – az újabb kihívások: a szervezett bűnözés térhódításába, a vallási terrorizmus elterjedésébe – vezette be a nagyszámú hallgatóságot.

Domokos Andrea, a KRE ÁJK docense Hans Gross, a kriminalisztika atyjáról tartott részletes előadásában érintette a különböző filozófiai irányzatok, az evolúciós biológia hatását a kriminológiára. Gross 1893-ban a vizsgálóbírák számára írt nyomozási szakkönyvének elemzése kapcsán a docens asszony a magyarországi kriminalisztika oktatás történetébe is tett kitérőt.

„Valószínűleg nincs még egy hazai bűnügy, melyhez annyi mítosz, tévedés és hazugság kapcsolódna, mint a több mint száz évvel ezelőtt történt dánosi rablógyilkossághoz" – mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész, a KRE ÁJK kriminalisztika oktatójának a dánosi eset nyomozását részletesen végigvevő előadásában. A dánosi rablógyilkosság nyomozásának és perének kriminalisztikai jelentőségét növeli, hogy valóban országos jelentőségű ügyben elsőként ennek során azonosítottak és ítéltek el hazánkban ujjlenyomat alapján bűnelkövetőt – hangzott el.

Kovács Lajos nyugdíjas rendőr ezredes Egy kivételes kriminalisztikai siker című előadásában a Szlávy Bulcsú-ügyet tekintette át. Mint elmondta, a már évtizedes praxissal rendelkező nyomozókat meglepte az 1990-es magyarországi alvilági leszámoláshullám, és eltelt egy kis idő, míg kriminalisztikai módszerekkel lépést tudtak vele tartani. Kovács Lajos a Szlávy-ügy nyomozási eljárásáról, trükkjeiről lebbentette fel a fátylat, miközben a kriminalisztikai tanulságokra is sor került.

Az első körözőlevelet i.e. 145-ből, Egyiptomból, egy szökött rabszolga leírása okán ismerjük – említette Juhász Gyöngyi, az ORFK vezető főtanácsosa. Az új magyar személyleírási módszer ismertetése kapcsán kitérőt tett a személyleírás európai fejlődéstörténetébe is. Az újdonságok közé tartozik például a tetoválásszótár kidolgozása, a koponya-azonosítás új módszereinek a Képzőművészeti Egyetem anatómia tanszékével való kifejlesztése.

Fiatal tudományág a 120 éves kriminalisztika, ezért is természetes, hogy előfordultak és előfordulnak hibák – mondta Fenyvesi Csaba, a PTE ÁJK docense, aki ezekről és a lehetséges következményekről beszélt. A legsúlyosabb következmény a justizmord, a halálbüntetés téves bírói ítélet alapján. Fenyvesi Csaba a Magyarországon ártatlanul börtönbe került eseteket és a leggyakoribb hazai kriminalisztikai tévedéseket tekintette át.

A helyszíni szemle a nyomozás egyik legfontosabb szegmense – hangzott el Kreitz Zsuzsanna, a BRFK Bűnügyi Technikai Osztályának osztályvezető rendőr alezredesének előadásában. A szemle jelentőségéről egy vízbefulladásos eset feltárása kapcsán győződhetett meg a hallgatóság.

További izgalmas előadások a titkos információgyűjtés, adatszerzés és egyéb adatszerző tevékenységről, a halálos tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosításáról, illetve a romák sérelmére 2008-2009-ben elkövetett emberölés-sorozatról hangzottak el.

reformatus.hu
Fotó: Keppel Ákos 

Istent keresem

1Thessz 2,1–12

„...a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →