A könyv bemutatására május 25-én került sor a KRE Hittudományi Karának dísztermében, hogy a szélesebb nyilvánosság is megismerkedhessen a kiadvánnyal. A szervezők szerint fontos annak hangsúlyozása, hogy a fejlesztési intézményrendszert mozgató elvárások és célok megismerése nemcsak a fejlesztésekkel foglalkozó szakembereknek, hanem a fejlesztések iránt érdeklődő közvéleménynek és a fejlesztést tervező szervezeteknek is elengedhetetlen.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára a fejlesztéspolitika magyar intézményrendszerének átalakításáról szóló előadásában kifejtette, hogy a 2014-2020-as időszakban az uniós források felhasználása a magyar gazdaság fejlődésére, az új munkahelyek teremtésére koncentrál, hogy 2020 után uniós forrás nélkül is biztosítható legyen a növekedés.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a 8600 milliárd forint 2007-2013-as keret jelentős részét, mintegy 1500-1600 milliárd forintot a tanácsadói szegmens vitt el, mint mondta, ennyivel kevesebb jutott fejlesztésre. Ezzel szemben a 2014-2020-as időszakban a vállalkozói szektorra a keret 60 százalékát fordítják, szemben a korábbi ciklus 16 százalékával, továbbá maximalizálták a fejlesztés előkészítésére fordítható részarányt, állami forrásfelhasználásnál pedig nem lehet igénybe venni külső segítséget.

Az államtitkár úgy látta, a magyar vállalkozások versenyképességének gondja, hogy a gyártási kapacitásuk minőségileg elavult, ezért a technikai eszközök korszerűsítését támogatják. Megjegyezte azt is, hogy a magyar cégek elsősorban tőkeválsággal, és nem hitelezésivel néznek szembe, ezért a visszatérítendő uniós forrásból tőkepótló programot dolgoznak ki érdekképviseletek bevonásával, hogy 3-5 év alatt a tőkehelyzetet rendezni lehessen.

forrás: MTI