Több józanságot!

2010. május 28., péntek

alt„A szlovák-magyar viszony mélyponton van. Több józanságot lehetne elvárni a döntéshozók irányából, hogy erről a mélypontról ki tudjunk mozdulni. Senkinek nem lehet érdeke a konfliktusok túlzott gerjesztése” – véli a két szomszédos ország kapcsolatáról Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese. A egyházi vezető szerint az elmúlt nyolc év magyar kormányai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szlovák politikai elit úgy érezze, a felvidéki magyarokkal kapcsolatban nyugodtan feszegetheti a határokat.

Amikor februárban Budapesten a Generális Konvent Elnökségén beszélgettünk, akkor még a fő téma a szlovákiai nyelvtörvény volt. Azóta újabb fejlemény borzolja a kedélyeket: a napokban a magyar parlament megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Önre, mint felvidéki magyarra, milyen hatással van ez a döntés?

Nagy örömmel fogadtam a magyar országgyűlés döntését, különösen, mert nagy többséggel szavazta meg ezt a fontos törvényt. Egyértelmű, hogy a határon túli közösségek számára fontos az, hogy érezzék az anyaország jelenlétét, segítségét és azt, hogy mi egy közösséghez, egy nemzethez tartozunk, illetve egy kultúrát képviselünk. A legtöbb államban, ahol határon túli magyar közösségek élnek, létezik a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényi rendelkezés és működik a kettős állampolgárság intézménye. Idáig ez nagy hiányossága volt Magyarországnak, de most ez a hiánypótlás megtörtént.

A kettős állampolgárság megszavazása után nem sokat késett a szlovák válasz, ami egyfajta megfélemlítésként is értelmezhető. Mit hall, mit lát a környezetében az emberekkel találkozva? Sikerült őket megfélemlíteni, vagy kérni fogják a magyar állampolgárságot a szlovákiai magyarok?

Hasonló a helyzet, mint a nyelvtörvénnyel kapcsolatban volt. Akkor ötezer eurós pénzbüntetés helyeztek kilátásba azoknak, akik ezt a törvényt megsértik. Tehát elsősorban a megfélemlítés eszközével élt a szlovák politikum, és most is ugyanez történik. Azonban a szlovák állampolgárságot szabályozó szlovákiai törvény szigorításának olyan hatása van, ami visszaüt. Akkora indulatok jelentek meg ennek a kérdésnek a kapcsán, amelyek már a szlovákok számára is hátrányos helyzetet idéznek elő, ugyanis Szlovákiában nagyon sok olyan szlovák állampolgár él, aki kettős állampolgárság birtokában van. Sokan az elkövetkezendő időszakban is élni akartak azzal a lehetőséggel, hogy a szlovák mellett más állampolgárságot is szerezzenek, de így ez most az ő számukra is lehetetlenné válik.

altMartonyi János leendő külügyminiszter azt mondta, hogy a válaszlépéseket elhalasztják az új magyar kormány megalakulásáig. Mit vár a magyar kormánytól?

Mindenféleképpen fel kell használni egyfelől a diplomáciának, másfelől az Európai Uniós döntéshozatali struktúrának a lehetőségét arra, hogy ezt a szlovák törvénymódosítást hogyan lehet értelmezni, és hogy hogyan lehet ebben a helyzetben továbblépni. Olyan megoldást kell keresni, ami elfogadhatóvá teszi a felvidéki magyarok számára azt, hogy meg tudják szerezni a magyar állampolgárságot anélkül, hogy elveszítenék a szlovákot.

A szlovák fél részéről mitől ez az agresszió? Mi állhat a háttérben?

Az elmúlt időszak magyarországi belpolitikai helyzete, a magyar nemzetstratégia hiánya okozta ezt a helyzetet. Az előző kormányzat a határon túli magyarok kérdését meglehetősen kis energiabefektetéssel kezelte, nem tekintette prioritásnak, elsőrendű szempontnak. Azoknak a magyar nemzetiséget érintő negatív tendenciáknak, amik itt Szlovákiában bekövetkeztek – akár a Malina Hedvig ügy, akár a nyelvtörvény – nem volt elég hangsúlyos az érdekképviselet az anyaország részéről. A szlovák politikusok úgy érezték, hogy a lehetőségeik határáig mennek el, mert ezt nyugodtan megtehették. Most ennek a lehetősége szűnik meg számukra, és ezért annyira indulatos a reakciójuk. A szlovák politika az előző magyar kormányok határon túli politikájához volt hozzászokva, igaz számoltak már a Magyarországon végbemenő kormányváltással, és számítottak arra is, hogy egy hangsúlyosabb kérdésfelvetés jelenik meg a magyarok részéről.

Nemsokára választások lesznek Szlovákiában. Milyen hatása lehet ennek a helyzetnek az eredményekre?

A médiában egyre inkább az érzékelhető, hogy ennek a szlovák–magyar kérdésnek nagy befolyása lenne a szlovákiai választásra. Én nem gondolom ezt. Az emberek túlnyomó többsége az elmúlt négy év történései kapcsán már korábban eldöntötte, hogy melyik politikai pártot támogatja. Inkább a szlovák politikai pártok versengése a választókért az, ami itt hangsúlyosan megjelenik, szeretne mindenki a lehető legnagyobb szeletet abból a bizonyos tortából kimetszeni. Ezért folyik a harc. Magyar vonalon lehetséges, hogy a tudatos magyar választókat mobilizálja ez a helyzet, és nem tartom kizártnak azt sem, hogy a magyar politikai érdekképviselet megerősödik ebben a helyzetben.

A mindennapi életben szlovákok és magyarok között érezhető a feszültség?

Amikor a médiában sarkítottan és túlontúl hangsúlyosan jelenik meg a kérdés, akkor mindenféleképpen van ennek egy negatív lenyomata a társadalom szélesebb körében is. Nem gondolom azt, hogy barátságok mennek tönkre, vagy olyan negatív tendenciák jönnek létre, amelyek esetleg konfliktushoz vezetnének, de mételyezi és negatívan befolyásolja a szlovákok és a magyarok együttélését. A békesség és egymás elfogadásának az útján kellene járni. Most a szlovák – magyar viszonyban mélyponton vagyunk. Több józanságot lehetne elvárni a döntéshozók irányából, hogy erről a mélypontról el tudjunk mozdulni. Senkinek nem lehet érdeke a konfliktusok túlzott gerjesztése.

 

Fodor Zsófia

Istent keresem

1Thessz 4,9–12

„...csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →