Reformátusok Lapja 2019/50. szám

LXIII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM, 2019. DECEMBER 15. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 320 FT

Iskolapélda szeretetből 9 771419 856007

ADVENTI TALÁLKOZÁSOK GÖNCRUSZKÁN

19050

Pihenjen református egyházi szálláshelyen,

és olvassa közben a Reformátusok Lapját! Ön előfizet, mi a pihenést biztosítjuk. Új és régi egyéni előfizetőink között, akik ez év december 31-ig befizetik a 2020-as díjat,

HÁROM ÜDÜLÉSI CSOMAGOT SORSOLUNK KI.

SOLI DEO GLORIA CSALÁDI HOTEL ÉS KONFERENCIA-KÖZPONT BALATONSZÁRSZÓ Három éjszaka két fő részére teljes ellátással és az idegenforgalmi adóval. A szálláshely honlapja: www.sdghotel.hu

MEGBÉKÉLÉS HÁZA

RÁDAY KONFERENCIAHÁZ

Három éjszaka két fő részére teljes ellátással, fürdőjeggyel és az idegenforgalmi adóval. A szálláshely honlapja: www.megbekeleshaza.reformatus.hu

Három éjszaka két fő részére félpanziós ellátással és az idegenforgalmi adóval. A szálláshely honlapja: www.galyateto.parokia.hu

BEREKFÜRDŐ

GALYATETŐ

Sorsolás január közepén a Reformátusok Lapja szerkesztőségében. A nyerteseket levélben értesítjük. A nyeremények a szálláshelyekkel egyeztetett időpontokban válthatók be. Az előfizetéssel kapcsolatos tudnivalókat megtalálják lapunk harmadik oldalán az impresszumban.

Éves előfizetőinket hamarosan levélben értesítjük a jövő évi előfizetésekről.

Új és régi gyülekezeti-intézményi-szervezeti előfizetőink között, akik ez év december 31-ig befizetik a 2020-as díjat,

KÖNYVCSOMAGOT SORSOLUNK KI. A Harmat Kiadó, a Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat közös könyvcsomagot ajánlott fel a nyertesnek. Ennek tartalmát a sorsolás és a nyertessel történt egyeztetés után állítják össze a kiadók.

Kálvin Kiadó

Magyar Bibliatársulat

Harmat Kiadó

Sorsolás január közepén a Reformátusok Lapja szerkesztőségében. Az előfizetéssel kapcsolatos tudnivalókat megtalálják lapunk harmadik oldalán az impresszumban.

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Tudom, édes Uram, nem kívánod testemnek cifra állását, mert vagy álljak, mint a mellét verő publikánus, vagy üljek, mint a bujdosó fejét fenyőfa alatt nyugtató Illés, vagy feküdjek, mint életének felesebb napjaiért könyörgő Ezékiás, vagy orcámra boruljak, mint magad az olajos kertben, vagy térdre essem, mint Salamon, kedves szolgád, vagy napkeletre vessem szemeimet, mint igaz vallásáért oroszlánok martalékjára taszított Dánieled, mindazáltal csak szegény lelkem legyen megtört, és keserves kedves áldozat az teneked.  CZEGLÉDI ISTVÁN (1620–1671)

6

11

16

30

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x

INTERJÚ

6. Szíriának gyűjt az Oktatási Alap | A Kárpát-medencei református oktatási hálózat adventi akciójáról kérdeztük Ábrám Tibort, a Generális Konvent elnökségének tagját

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Karácsonyi magány | Némethné Sz. Tóth Ildikó vezércikke

REFORMÁTUS ÉLET

11. Alap, amelyre lehet építeni | Látogatóban a Kispest-Központi Református Egyházközség Szőlőskert Óvodájában 16. Akiknek mindig mindennel meg kellett harcolni | A kárpátaljai Técső megújult ősi templomában jártunk

GONDOLATOK

21. Karácsonyi történetek | Vitéz Ferenc publicisztikája

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Kádár Adrienn sátoraljaújhelyi beosztott lelkészt kérdeztük

Címlapfotó: Somorjai Balázs

2019. december 15.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

XII. 15. VASÁRNAP

Advent harmadik vasárnapja

XII. 16. HÉTFŐ

XII. 17. KEDD

XII. 18. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(16) „…szemükkel kacsingatva járnak…” (Ézs 3,16–4,1) Sion leányai… A nő Isten ajándéka a férfinak, hozzáillő segítőtárs (1Móz 2,18). Isten teremtői rendje szerint együtt teljesedhet ki az életük. Amit a nő adhat a férfinak az Úrtól rendelt mederben, az nélkülözhetetlen. A nő rezdülései, finomsága, érzékenysége, ezzel egyidejű stabilitása, szilárdsága megszégyeníti a férfit. Ugyanakkor az Isten nélküli élet a nőn keresztül közvetített áldásoktól is megfosztott bennünket. Erre utal mai igénk. A nők szeme, „kacsintása” gyakran a földi érdekekre, a vagyonra koncentrál. Ez a férfiak bűnét csak hatványozottan növeli, erről házasságtörések, kétes kapcsolatok árulkodnak. Az itt említett asszonyok férjei gazdagok voltak, ezért tudták felékesíteni magukat (18–23). De – még ha jogilag támadhatatlanul is – kétes módon lettek vagyonosak (3,14–15). Sok nyomorúsággal, büntetéssel jár ez. Ahol Isten teremtési rendjét megsértjük, ott hiába akarjuk élvezni az életet, valójában csak szenvedést okozunk, és nekünk is abban lesz osztályrészünk. Az Úr azonban Jézus Krisztusban megváltotta a férfit és a nőt, kettejük kapcsolatát. Ne félj, Sion leánya (Zak 2,14; 9,9; Jn 12,15), ne félj, Isten népe: az Úr nem hagy az összevissza vágyak és önző érdekek által mindenfelé kacsingató paráznaság mocsarában! 2Timóteus 4,6–8  146. zsoltár (5) „Mindezek fölött az Úr dicsősége lesz…” (Ézs 4,2–6) Isten végső szava a megoldás, a megváltás, az üdvösség ígérete, az ő dicsőségében. Isten országának kiteljesedése valóban az ő dicsőséges színe előtt megélt örök tisztaság, megelégíttetés, bőség és védelem lesz (2–6). Mikor lesz mindez? Már van: Krisztusban mindez már a miénk, és egyre inkább a miénk lesz, maradéktalanul kiteljesedik rajtunk (2). Ahol az Úr dicsősége ragyog mindenek fölött, ott bizonyosan jó lesz minden! (5) Kik részesülnek ebben? Ne megérteni akard! Azok részesülnek az üdvösségben, akiket az Isten felírt (3), akik népéből megmaradtak (2–3), akiket az Úr megtartott, megváltott. Istentől függünk, az ő döntésétől, és ő mindig jól dönt. Nincs ennél megnyugtatóbb tény! Nem embereknek, körülményeknek, helyzeteknek vagyunk kiszolgáltatva. Isten új sarjat támaszt, őbenne új életet: menedéket, rejteket itt, teljes kibontakozást, az élet teljességét ott (Jn 10,10). Ahol az Úr dicsősége ragyog mindenek fölött, ott bizonyosan jó lesz minden! 2Timóteus 4,9–22  318. dicséret (7) „A Seregek Urának szőlője…” (Ézs 5,1–7) Megvásároltam Schubert összes művének díszdobozos kiadását, valamint Bach kantátáit. Mindkét zeneszerző meghatározó az életemben. Régóta készültem erre, spóroltam rá, és örömmel töltött el, amikor a tulajdonomba kerültek ezek a kincsek. Ebben a világban igenis fontos, nélkülözhetetlen, hogy legyen tulajdonunk, birtokunk, amely csak a miénk, amellyel mi rendelkezünk, amelyért imádkoztunk, szeretettel fáradtunk és kitartóan küzdöttünk: saját család, otthon, tárgyak, emlékek. Ez akkor is így van, ha ebben a világban minden mulandó, és lepereg az időnk, kirepülnek a gyerekeink, az egykori tárgyak, értékek idejétmúlt kacattá lesznek, és szinte ellenünk fordulnak. Most nem is beszélek a rosszabb verzióról, amely szerint széteshet a család, kiéghet a ház, elrabolhatják a kincset. A tulajdon fontosságát maga az Isten hangsúlyozta előttünk: velünk kapcsolatban tette ezt. Isten népe, az ő szőlője, tulajdona vagyunk életünkben és halálunkban (Heidelbergi Káté, 1. kérdés-felelet). Bizony, ha felgazosodik az életünk szőlője, és nem terem gyümölcsöt, csak vadhajtást hoz, akkor is a Seregek Urának szőlőskertje vagyunk, aki mindent megtett és meg is fog tenni értünk. Isten örömét leli bennünk, mint mi a saját birtokunkban. Egy alapvető különbség mégis van ebben a párhuzamban, ám éppen ez az evangélium: a mi tulajdonlásunk mulandó – az Úré örök (Róm 8,38–39). Megváltozhatatlan tény: a Seregek Urának szőlője vagyunk! Jelenések 1,1–8  320. dicséret (8) „Jaj azoknak…” (Ézs 5,8–30) Jaj nekünk! Jaj azoknak az előkelőknek, akik minden helyet, vagyont, időt magukhoz ragadnak, a másik helyét, jussát, idejét is (8–10)! Jaj azoknak, akik felelősség nélkül élnek, csak élvezetekre törekednek, esznek-isznak, vigadoznak (11–17)! Jaj azoknak, akik gonoszul cselekszenek! Minden gonoszság Isten gyalázása. Ennek forrása az, amikor önmagunkat mindenekfelett bölcsnek tartjuk, így az Istennek kedves jót, igazat és az általa tiltott rosszat önkényesen összekeverjük (18–22). Jaj nekünk! Hiszen a magunk erejéből

Reformátusok Lapja 2019. december 15.

| AZ IGE MELLETT |

csak ennyire futja! Jaj nekünk! A bűn és az önzés áradatként visz mindent: „romba dönti a házat” (24–30). Jaj nekünk! Mi a megoldás? Isten ítélete kegyelmes, mert népét megtérésre hívja. Addig: csak mi, csak én! (8) Fontos az Úrtól kapott kincsek képviselete, de ez nem egyenlő önmagunk gátlástalan képviseletével. Hol a határ? Milyen az Istennek kedves identitásképviselet? Megtérés kell! Jelenések 1,9–20  321. dicséret (3) „…dicsősége betölti az egész földet!” (Ézs 6) Isten dicsősége betölti ezt a világot: a múltat, a jelent és a jövendőt. Ez életünk szilárd alkotmánya. Isten dicsősége jelenti az ő örökkévalóságát, valamint szentségét és tökéletességét, továbbá az ő szuverenitását (1–3). Úgy mutat rá az ember nyomorúságára, mint ahogyan a fény felragyogása előhozza a legapróbbnak tűnő porszemet is. Persze a porszemnél sokkal kiáltóbb nyomorúság terhel bennünket. Valahogy úgy, ahogy az építkezéseken végül is elburkolják a koszt és a piszkot, amely minden takarítás ellenére temérdek mennyiségben lapul az ajtónyílások között, a küszöbök alatt, a gipszkartonok mögött (4–6). Isten azonban nem hagy bennünket ebben az állapotban. Dicsősége hív el, azaz az örök élet irányába helyezve egész létünket életünknek tartalmat ad. Az Úr megszólító szava a mi menedékünk, megtisztulásunk, megváltásunk (6–8). Dicsőségének gazdagsága minden szükségünket betölti Jézus Krisztusban (Fil 4,19). Boldog, aki meghallhatja az Úr üdvözítő szavát, ahogy Ézsaiás és mi is meghallhattuk azt (8). Boldog az az ember és az a nép, akinek az Isten nem keményítette meg a szívét (9–13). Jelenések 2,1–7  324. dicséret

XII. 19. CSÜTÖRTÖK

(3) „Akkor így szólt az Úr…” (Ézs 7,1–9) Megoldás a szorongattatás idején. A történelem folyamatosan kitermeli – a háttérben az eseményeket mozgató, többnyire láthatatlan nagyhatalmak érdekei mentén – a harcos, háborús helyzeteket. A „nagy testvér” provokátorai mindig felpiszkálják az életet. Ézsaiás próféta korában éppen Asszíria lett az, akinek közelgő délkeleti hódításait sejtve sokan megijedtek. A kisebb népek szövetséget kötöttek egymással: az arám (szír) király, Recin és az izráeli (Efraim) király, Pekah is Asszíria-ellenes szövetségbe tömörült (1). Majd kényszeríteni akarták Júdát, Áház királyt, hogy csatlakozzon ő is ehhez a szövetséghez (Kr. e. 734). Áház király szíve úgy elkezdett remegni, ahogy az erdő fái szoktak. Félelmetes minden olyan emberi szövetségkötés, amely érdekeken alapul, és folyton változik (2). Kutyaszorító helyzet minden ilyen: ha ide tartozol, akkor az most népszerű, de később baj lehet belőle? Ha oda tartozol, akkor az most baj, később érdem? Ha sehová sem tartozol, az a legyanúsabb. Valóban megremeg az, akinek csak egy kis érzéke is van az emberi bűn okozta nyomorúsághoz. Áház király azonban az Úrhoz fordult (3). Jelenések 2,8–11  325. dicséret

XII. 20. PÉNTEK

(14) „…maga az Úr fog jelet adni…” (Ézs 7,10–25) Isten megváltó szeretetének jele. Áház király azonban az Úrhoz fordult – ez mindig áldott lehetőség (3), az Úr pedig hatalommal szól és cselekszik azok életében, akik hozzá fordulnak. Isten Ézsaiás prófétán keresztül válaszolt Áház királynak: „Légy óvatos, maradj nyugton! Ne félj, ne lágyuljon meg a szíved” félelmedben, azaz maradj erős! (4) Itt a gonosz munkál (5–6), de terve nem fog sikerülni, mert végérvényesen nem győzhet a gonosz. Nem úgy lesz, ahogy ezek a jelenlegi szövetségesek elképzelték, hanem úgy, ahogy az Úr akarja. (7–9) Ne szövetkezz senkivel, csakis benne bízz, aki mindennél ragyogóbb jelet küld neked! (11) Higgy az Úrban, csakis a hitben van megmaradás! Ha nem hisztek, nem maradtok meg. (9) Jézus Krisztus a jel. Bízhatunk az Istenben, aki megváltó szeretettel hordozza népét. Jézus Krisztus a hitünk méltó tárgya. Ne féljünk! Megváltott emberek vagyunk, örülhetünk! Minden népnek ez az egyetlen jel, amelyre érdemes figyelni, amelyet követni kell, az egyetlen megoldás, egyetemes evangélium (Lk 2,10–11). Jelenések 2,12–17  327. dicséret

XII. 21. SZOMBAT

2019. december 15.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

A gyerekek és a pedagógusok másokra gondolva képesek energiát fektetni a gyűjtésbe. A szociális érzékenyítés haszna szerintem felbecsülhetetlen a református iskolák diákjai körében. Idén a Kárpát-medencén túlra tekintenek, szíriai keresztyén iskolának gyűjtenek. Miért? A Generális Konvent elfogadta a javaslatot, hogy idén a Szíriai Örmény Református Egyház damaszkuszi általános iskolája javára gyűjtsünk, hiszen nehezebb helyzetben, rosszabb körülmények között, a háború sújtotta Közel-Keleten működnek. Személyesen is szereztem benyomásokat a helyzet súlyosságáról, amikor az MRE küldöttségének tagjaként márciusban eljuthattam Szíriába.

Szíriának gyűjt az Oktatási Alap HEGEDŰS MÁRK

Damaszkuszi keresztyén iskola felújítá­sára gyűjt idén a Kárpát-medencei Re­for­mátus Oktatási Alap. Az akcióhoz gyü­­ lekezetek és magánszemélyek is csatlakozhatnak. A részletekről Ábrám Tibort, a Generális Konvent elnökségének az Oktatási Alapért felelős tagját, tiszáninneni főgondnokot kérdeztük.

Tíz éve működik a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap. Mennyi pénzt gyűjtöttek eddig? 235,5 millió forint adományt adtunk át százharmincegy kisebb-nagyobb fejlesztésre, programra. Meghirdetjük az intézményekben az adventi gyűjtést, majd a szülőktől, tanároktól összegyűlt összeget a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinata kiegészíti. A közös Kárpát-medencei rendezvényeket – a tanévnyitót, az általános és középiskolai találkozókat – is támogatjuk. A határon túli és a hazai intézmények kilencedik osztályos tanulói egy-egy magyar nyelvű új fordítású Bibliát is ajándékba kaptak – a Magyar Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó támogatásával tíz év alatt tízezer Bibliát osztottunk ki. Az Oktatási Alap nem tud egyszerre tíz- vagy százmilliós támogatást nyújtani, de egy-egy – főleg kisebb – intézmény életében néhány millió forint is sokat számít. Az anyagi támogatáson túl milyen hozománya van a gyűjtéseknek? 6

Reformátusok Lapja 2019. december 15.

Mit tapasztalt? Az osztálytermekben évszázadokkal ezelőtti módszerrel működő, balesetveszélyes olajkályhákkal fűtenek. A padok körülbelül hetven évvel ezelőttiek: olyanok, amilyeneket talán már csak a Sárospataki Református Kollégium Gyűjteményében látni. Nagyon megmaradtak bennem a falakon látható, sok imádkozó kisgyereket ábrázoló gyerekrajzok. Mi bizonyára nem tudunk összegyűjteni annyi pénzt, amennyire a damaszkuszi iskolának szüksége lenne, de igyekszünk valódi segítséget nyújtani. Hogyan lehet adakozni? Január 31-ig lehet támogatni a kezdeményezést a református intézményeken keresztül, de az MRE Zsinatának számlaszámára – 10700024-71220215-51300009 – is eljuttatható a támogatás. Ebben az esetben a közleményben kérjük feltüntetni: Szíria. Ennek az akciónak is van az anyagiakon túli jelentősége? Érzékenyíti például a magyar diákokat? Van ilyen célja is. Az elmúlt tíz évben sokat fejlődtek a határon túli magyar református intézmények. Egyfajta konszolidáció ment végbe határon belül és kívül is. Itt az ideje annak, hogy tágítsuk a keresztyén testvéri kört, és bevonjuk azokat, akik nagyon nehéz körülmények között, üldöztetés és háború közepette őrzik hitüket, tanítanak gyerekeket.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ TANKONYHA, JÁTSZÓTÉR, ÉPÜLETTERVEZÉS Az Oktatási Alap az elmúlt tíz év alatt a többi között támogatta a délvidéki Pacsér református játszóháza udvari játszóterének kialakítását, a zilahi Wesselényi Református Kollégium új épületének tervezését, tankonyha felszerelését Nagyenyeden, hogy szakácsképzés indulhasson, gyermektáborok szervezését Horvátországban.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

NÉMETHNÉ SZ. TÓTH ILDIKÓ

Karácsonyi magány A szerző balaton­kenesei és balaton­akarattyai lelkész

„Íme, a szűz fogan méhében, és fiút szül, és Immánuélnak nevezik majd – ami azt jelenti: Velünk az Isten.” (Mt 1,23) Advent a karácsony ünnepére való készülődésről szól. Lelki és fizikai, dologi értelemben is. Készülődünk a „szeretet ünnepére”, ahogy ilyenkor ez – már-már közhelyesen – mindenfelől hangzik. Pedig valóság és igaz ez a kifejezés, csak nem mindegy, hogyan értjük. Hogy kinek a szeretetéről van szó. Készülődünk, ahogy a karácsonyi dallamok kellemes zenei aláfestésével ünnepi hozzávalókat vásárolgatunk az üzletekben, ajándékokat szerzünk be és csomagolunk a velünk együtt ünneplő szeretteinknek, tervezgetjük a karácsonyi menüt és a programokat. Lesz céges karácsony meg iskolai, falu- vagy városkarácsony, templomi, családi – az

„Isten tud az emberi magányról. Teremtettségi meghatározottságunk, hogy »nem jó az embernek egyedül«. Persze van, amikor jó végre kicsit egyedül lenni, hogy van magánszféra, nyugalom.” utóbbi akár többszörösen is, otthon szűk körben, aztán az egyik nagyinál, majd a másiknál. Mindmind közösségben. S közben tengernyi cikk, tanulmány, „hogyan éljük túl egyedül” tanácsadó írás jelenik meg ilyenkor azok számára, akik teljesen magányosak lesznek az ünnepek alatt. Tudható, hogy a „szeretet ünnepén” sokszorosára nő az öngyilkosságok száma, ilyenkor mindennél erősebb kontraszttal jelenik meg egy élet magánya az ünnepre készülődő, zsivajgó közösségek, családok hátterében. Egy igazán magányos ember számára a szenteste nem a halászléről és a bejgliről szól, hanem a túlélésről. Tényleg nagyon nehéz lehet, bármilyen okból is, egyedül tölteni a karácsonyt, egyetlen szó, testi-lelki érintés nélkül. De tudjuk mindannyian, hogy közösségben, családban, hangos ünneplésben is át lehet élni a magányosságot – a meg nem értettséget, elutasítottságot, elidegenedést. Isten tud az emberi magányról. Teremtettségi meghatározottságunk, hogy „nem jó az embernek egyedül”. Persze van, amikor jó végre kicsit egyedül lenni, hogy van magánszféra, nyugalom. De alapvetően – valamilyen formában – közösségi lények vagyunk.

Mert az ő saját képére formált minket Isten, aki Szentháromságként az egyetlen Valóság, amely önmagán belül szeretetközösségben létezni képes. Ebbe teremtett bele bennünket, és ebből szakít ki minket a bűn, és rontja meg az Istennel, egymással és még az önmagunkkal való kapcsolatunkat is. Hogy keresnünk kell a minket kereső Istent, sokkal többször ellökünk és bántunk, mint ölelünk, és önmagunkkal sem vagyunk békességben. Falak rakódnak körülöttünk és bennünk. Olvasgathatjuk a magazinok jó tanácsait a magányos karácsonyozók számára: hívj fel valakit! Lepd meg magad drága ajándékkal, finom falatokkal! Gyűjts pozitív gondolatokat! Gyújts illatos mécsest, tegyél fel szép zenét, nézz meg egy jó filmet vagy akár többet is, sétálj egy nagyot! Tégy valami hasznosat, amivel segítesz és örömöt szerzel valakinek! Lehetnek ezek jó ötletek is a magány tüneti kezelésére. Hígabban ugyan, de az ünneptelen időkben is erről szól az istenpótlékos emberlét. De én azt hiszem, hogy egyetlen megoldás van. Újra beengedni magunkat az önmagán belül szeretetkapcsolatban lévő Isten közelségébe. Neki kimondani a zsoltárossal: „Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mert magányos és nyomorult vagyok.” Befogadni a születésnapja ünneplésére azt az embert, aki a világ legmagányosabbja volt a kereszthalála perceiben, akit egy pillanatra Isten is elhagyott – miattunk. Aki egyáltalán azért lett emberré, hogy a végén elmondhassa nekünk: veled vagyok. Mindennap. Mindvégig. És azon is túl – örökké. Ismerek valakit, aki egy karácsony estén sírva szaladt ki a ködtől homályos, fagyos éjszakába, pedig az utána becsapódó ajtó mögött meleg otthon, szerető család, feldíszített fa, kedves ajándékok voltak. Csak épp fáradt, önmagával elfoglalt volt mindenki. Lehet így is szívszorító magányt megélni. Fél óra múlva már hazafelé jöttében talált rá a fiatalra az érte aggódó, utána futó szeretet. Csupa mosoly és ölelés, békesség és derű volt már csak: „Jézussal beszélgettem! Végül is az ő születésnapja van, nem? Kicsit egyedül volt ő is, és azt hiszem, nagyon örült nekem…” 

2019. december 15.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

Összehozza a reformátusságo HEGEDŰS BENCE

Minden évben más-más református egyházkerület nőszövetsége szervezi a Kárpát-medencei imanapot, idén a Tiszántúli Református Egyházkerület három egyházmegyéje mutatkozott be, jövőre Kárpátalján a sor.

Idén tizennegyedik alkalommal szervezte meg a Magyarországi Református Nőszövetség a Kárpát-medencei imanapot, amelyet minden évben a december 5-éhez közel eső vasárnapon tartanak. A dátum sokaknak ismerős lehet, 2004-ben ezen a napon volt az a népszavazás, amelyen Magyarország lakossága megtagadta a határon túl élő magyaroktól azt, hogy magyar állampolgárságot kapjanak.

A KEZDETEK A Kárpát-medencei imanap ötlete P. Tóthné Szakács Zitától, a magyarországi nőszövetség elnökétől származik. – Azt láttuk, hogy a népszavazás után a határon túlra látogató püspökeinknek, elöljáróinknak és lelkészeinknek folyamatosan bocsánatot kell kérniük a szavazás csúfos eredménye miatt – mondja az elnök, aki tud arról is, hogy a

8

Reformátusok Lapja 2019. december 15.

már évek óta Magyarországon élő erdélyiek között sem volt egyetértés a szavazással kapcsolatban. – Voltak olyanok, akik azért nem szavaztak az állampolgárság mellett, mert fájt volna nekik, ha a határon túl élő magyarok egy tollvonással megkapták volna az állampolgárságot, amelyre ők éveket vártak. P. Tóthné Szakács Zita szerint a szavazás eredménye mögött az áll, hogy nem ismerik egymást a határon belül és a határon túl élő magyarok: – Lerománozzuk az erdélyit, leszlovákozzuk a felvidékit, és ez abból ered, hogy azt sem tudjuk, kicsodák ők. Úgy gondoltuk, a megismerés segítene ezen – imádkozzunk hát egymásért. A Kárpát-medencei imanap ötletét a nőszövetségi elnökségek 2005-ös nyári találkozóján fogadták el, majd felkerült a Generális Konvent programjai közé. – Így a Kárpát-medencei imanap közegyházi program lett, amelyet a nőszövetség készít elő és kínál fel a gyülekezeteknek – emlékezik vissza P. Tóthné Szakács Zita. Az elsőt a Dunántúli Egyházkerületi Nőszövetség szervezte 2006-ban, azóta minden évben másmás egyházkerületnek jut a házigazda szerepe. – A második tíz évben már nem a múltra, hanem a jövőre helyezzük a hangsúlyt, hogy milyen missziót végzünk egyházunk megmaradása, a gyülekezeteink újjáépülése érdekében.

| AKTUÁLIS |

ot a Kárpát-medencei imanap SZERVEZŐI FELADATOK Az imanapot szervező egyházkerület nőszövetségére igen nagy feladat hárul, ugyanis ők határozzák meg az imanap témáját, ők írják az imádságokat és állítják össze a liturgiát, illetve rájuk hárul az imanapot előkészítő konferencia megszervezése is. A konferencián osztják szét a nőszövetségek képviselői között azokat a liturgiás füzeteket, amelyek az imanapi imádságok és énekek mellett bemutatják a szervező kerület kiválasztott egyházmegyéit is. – A liturgiás füzetekből ebben az évben kétezer példány készült, és felkerült digitális formában nemcsak a reformatus.hu oldalon, hanem az egyházmegyék honlapjaira is – mondja Gilicze Andrásné, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nőszövetségének titkára. Az idei imanap központi gondolatának az Mózes ötödik könyve harmincadik fejezetének első tizennyégy versét választották – ezzel a választással a magyarságra, történelmünkre és a migrációs válságra is gondoltak a szervezők.

IMANAP DEBRECENBEN – Debrecenben már a kezdetek óta, minden évben másmás egyházközségben szervezzük meg a Kárpát-medencei

imanapot, idén a háromszáz éves kistemplomi gyülekezet volt a házigazda – árulja el Gaál Botondné Czeglédy Mária, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke. – A liturgiát és a feladatokat már hetekkel korábban felosztották egymás között a debreceni gyülekezetek nőszövetségei, hogy ki melyik imádságot fogja felolvasni, ki mutatja be a kerületet, és ki vezeti az alkalmat – avat be a részletekbe az elnök. A hagyományok szerint ilyenkor mindig a házigazda egyházközség lelkipásztora hirdeti az Igét, ám most rendhagyó módon a kistemplomi gyülekezet nőszövetségének elnöke, Hadházi Judit lelkipásztor állt az úrasztala mögé. – Megható, amikor élőben halljuk ezeket az imádságokat. A felolvasáskor derül ki igazán, hogy milyen szépek és tartalmasa. Az istentisztelet után szeretetvendégséget tartunk, együtt vagyunk és beszélgetünk. Ez valódi adventi együttlét. Utána közösen átsétálunk a Nagytemplom előtti térre, a városi ünnepségre, amelyen a város vezetői mellett az egyházi vezetők is elmondják adventi gondolataikat, majd közösen meggyújtják a város koszorúján az első gyertyát, és felgyulladnak a köztereken a karácsonyi fények is.

2019. december 15.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

IMANAP NEM CSAK NŐKNEK

amelyre ez évben – többek között – a szatmári református templomok kazettás mennyezetét bemutató anyag is fel– A Kárpát-medencei imanap elindulása után évekig az volt került. Ezeket látva kereste meg Gilicze Andrásnét egy gyüa köztudatban, hogy ez nőszövetségi esemény, amelyet leglekezeti tag, aki nyáron az unokáival Szatmárban kirándult, többször külön délutáni program keretében tartottak meg a és szomorúan tapasztalta, hogy tíz református templomból december 5-höz legközelebb eső vasárnapon. Örömmel látjuk, nyolc zárva volt. Hiába hívták fel a templomok hirdetőfalán hogy jelentős változás van ebben, ugyanis az elmúlt években megadott telefonszámot, senki sem ért rá arra, hogy kinyisegyre több lelkipásztor fordít gondot arra, hogy ez a vasárnap sa és megmutassa az épületet. a Kárpát-medencei imanapról szóljon, és a liturgiát beépítik a Erre a problémára kínálna megvasárnapi istentiszteletbe – osztja oldást a Nőszövetség már bevált meg tapasztalatát P. Tóthné SzaKÉZZELFOGHATÓ SEGÍTSÉG gyakorlatával. Hódmezővásárhekács Zita. Gilicze Andrásné hozzáSzintén a Kárpát-medencei imanapnak lyen is egyre nagyobb igény muteszi: valószínűleg javasolni fogják, köszönhető a Magyarországi Református tatkozott arra, hogy látogatható hogy a gyülekezetek ne különálló Nőszövetség immár három éve futó legyen a református templom a alkalmat tartsanak az imanap miKeresztmama-programja – az adakozók negyedévente ötszázötvenezer forintból hétköznapokon is, ám a reformáatt az amúgy is zsúfolt adventi időötven rászoruló, sokgyermekes kárpátaljai tus templomok többségében nem szakban, hanem legyen valóban az családot támogatnak. megoldott a felügyelet. A helyi istentisztelet része. nőszövetség ezért úgy döntött, P. Tóthné Szakács Zita szerint látogathatóvá teszi a templomot napi két órára. – Az idős, azért is örömteli, hogy az imanap egyre több helyen az adventi nyugdíjas nőszövetségi tagok pedig felosztották egymás köistentisztelet részévé válhat, mert így a férfiak is részt vesznek zött, hogy ki melyik napra vállalja, hogy ott lesz – mondja benne. – Ez nagy előrelépés – véli. Véleményét osztja Gilicze Gilicze Andrásné, aki szerint van, aki úgy érzi, hogy akkor van Andrásné is, aki szerint az imanap arról szól, hogy imádkozunk közelebb Istenhez, ha szakrális helyen imádkozik, ezért ezt a egymásért. – Ezt a férfiak is megtehetik, és kiosztunk nekik is lehetőséget nem kellene megvonni az emberektől. A Nőszöfeladatokat – mondja a tiszántúli nőszövetség titkára. vetség most arra készül, hogy ezt a gyakorlatot kiterjesszék KÖZVETETT HATÁSOK szerte a Kárpát-medencében, ötletüket hamarosan az egyházi vezetők elé terjesztik. Az imanap arról is szól, hogy megismerjék egymást az anyaországban és az elszakított területeken élők. P. Tóthné Szakács KAPCSOLATOK Zita úgy látja, kezdeményezésük nagyon sokat segített az ismeretátadásban. – Ráébredtek a gyülekezetek tagjai, hogy a P. Tóthné Szakács Zita hálás Istennek azért, amiért a Kárhatárainkon túl is élnek magyarok, akikkel egy nemzethez és pát-medencei imanap összehozza a tíz református egyházugyanahhoz a református családhoz tartozunk a protestánkerületet a nőszövetségeken keresztül. Ennek ékes példája sok nagy közösségén belül. Tudatosult bennük: attól függően, például a dunamelléki és a királyhágómelléki kerületi nőszöhogy a törökök vagy a Habsburgok fennhatósága alatt éltek, vetség közötti szoros együttműködés, vagy a legfrissebb, a egészen más a kerületek múltja. A tiszántúliak megértették, Békési Református Egyházmegye és az erdélyi Marosi Reforhogy miért olyan kicsik a gyülekezetek a Dunántúlon, és miért mátus Egyházmegye közötti testvérkapcsolati megállapodás, olyan népes a reformátusság az ország keleti felében. Az imaamelyet a két egyházmegye nőszövetségei kötöttek. Gilicze nap kicsit kizökkenti az embereket az önmaguk körül forgásAndrásnétól tudjuk, hogy a Békési Egyházmegyében lévő nőból, és felismerik a másik gondjait, problémáit is. szövetségekből két-két tag utazott el a Marosi EgyházmeA magyarországi nőszövetség elnöke szerint az imanapnak gyében működő nőszövetségekhez, hogy közösen szolgáljaköszönhető az is, hogy az anyaországi egyházkerületek tagnak az imanapon. – Úgy érezzük, hogy nagy család vagyunk, jai felfedezték, micsoda értékek és kincsek vannak a határon amelynek tagjai érdeklődnek egymás dolgai iránt, és szeretúl. – Ők őrzik a nyelvünket, a népművészetünket, sokkal több tettel gondolnak a másikra – mondja Gaál Botondné Czeglédy népdalt tudnak, és ismerik a régi hagyományokat, beleértve az Mária. – Az ebben a közösségben mondott imádságnak nagy egyházi hagyományokat is, miközben mi jól elszegényedtünk ereje van, és ezt gyakorolnunk kell. Reménységünk az, hogy lelkileg. Jó lenne tanulni azoktól, akik mindezeket megtartották. Isten meghallgatja a Kárpát-medencében és a más földrajzi helyeken élő magyar reformátusok könyörgését, amelyet KITÁRT TEMPLOMOK egyházunkért, magyar népünkért, családunkért és a jövendőnkért viszünk eléje. Ez mindig időszerű, minden évben újabb Elképzelhető, hogy a testvérkapcsolatokon felül más hozaés újabb sorskérdések vannak előttünk, amelyekért imádkozdéka is lesz a Kárpát-medencei imanapnak. A liturgiás fünunk kell – teszi hozzá.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD zet mellett egy DVD-t is készített a tiszántúli nőszövetség, 10 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

| REFORMÁTUS ÉLET |

Alap, amelyre lehet építeni A Kispest-Központi Református Egyházközség Szőlőskert Óvodájában immár fél évtizede várják a helyi gyermekeket. Az ide járó kicsinyek mindennapjait felkészült pedagógusok igyekeznek különlegessé tenni, ebben pedig az egész gyülekezet a segítségükre van. – A mai világban hajlamosak vagyunk elmenni egymás mellett, és ez nem jó. A gyerek arra vágyik, hogy örömteli élete legyen, és ehhez az óvodának meg kell teremtenie a feltételeket. Bátran mondhatom, hogy a mi intézményünk örömteli óvoda. Ahányszor benézek, mindig ragyogó és boldogságtól sugárzó arcokat látok. Ez pedig kétségtelenül Isten ajándéka, és hogy ehhez egy kicsit mi is hozzá tudtunk segíteni, ahhoz az áldást ő adta nekünk – vélekedik az intézményről Fejes Erzsébet, az intézmény vezetője. A pedagógia professzora évtizedek óta a kispest-központi gyülekezet tagja, kezdetektől fogva támogatja és segíti az óvoda működését. Kellett is az említett áldás, hiszen a kezdetekkor sem személyzetük, sem helyük nem volt. A gyülekezet nagy áldozatot hozott: a hitéleti tevékenységek színterét, a gyülekezeti termet adták át az óvodának. Habár a szoba kezdetben nem volt alkalmas pedagógiai tevékenységre, a közösség tagjai rövid időn belül azzá tették: akadt, aki burkolt, volt, aki meszelt, a vecsési református gyülekezettől pedig játékadományok érkeztek Kispestre. A pedagógiai programot Fejes Erzsébet dolgozta ki. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora szerint muszáj kicsi korban elkezdeni a gyerekek hitbeli nevelését, mert ebben az időszakban a legjobb megismerkedniük a hit fogalmával. – A gyerekek óvodáskorban a legfejleszthetőbbek, és ha igazi, szeretetteljes közegben nevelkednek, erkölcsi szilárdságot is kapnak – foglalja össze Fejes Erzsébet. – Hálásak vagyunk, hogy mindehhez olyan lelkipásztort kaptunk, mint Harkai Ferenc tiszteletes úr. Azon kívül, hogy kiváló lelkész, fantasztikus tanár is: át tudja adni a kicsiknek mindazt, amit el kell hinniük. Mozgósítja őket; tudja, mi az a differenciált oktatás, mikor kell énekelni vagy éppen a fejüket trenírozni. Harkai lelkész úr mindezt úgy csinálja, ahogy a „nagykönyvben meg van írva”. Azonban ilyen nagykönyv nincs, ehhez ember kell – állítja a pedagógus. Legfontosabbnak azt tartja, hogy ezek a gyerekek majd az egyházközség tagjai lesznek, így ezért sem mindegy, miként alakulnak, formálódnak az óvodában. – A gyerekeket korán kezdjük tisztességes, erkölcsi alapokon nyugvó életre nevelni. Talán túl nagy szavaknak tűnnek ezek, mégis megállják a helyüket – fogalmaz Fejes Erzsébet. A pedagógus szerint a világ megváltozott körülöttünk, és habár ő maga sose gondolta, hogy a szülők nem szeretik „elég jól” a gyereküket, de a tapasztalat azt mutatja, amikor munka után hazamennek és várják őket a mosolygós gyermekek, mégis elfogy a türelem: már nem tudják a közös időt

olyanná tenni, amilyenné kellene. – Sokszor azt hiszik, hogy ezt a hiányosságot az intézményeink pótolják. Ez így nem igaz! Segítenek ugyan, de helyettesíteni nem tudják. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való kapcsolattartásra, mert időnként nagyon ügyesen és diplomatikusan kell terelgetni őket – teszi hozzá az intézményvezető. – Valóban követel áldozatot is ez az óvoda a gyülekezettől, mert számos fejlesztést nem tudunk megoldani, hiszen a pénz nagy része az óvodára megy – magyarázza Harkai Ferenc. A lelkipásztor szerint az indítóok missziói volt, amely mellé gyakorlati tényezők is sorakoztak: 2015-ben megváltozott a jogszabály, amely szerint hároméves kortól kötelező az óvoda, Kispesten pedig az a hír járta, hogy kevesebb a hely, mint ahány gyereknek el kell kezdenie az oktatást. – Szerettük volna, ha minél több család református intézményt választhatna erre a három évre – fogalmaz a lelkipásztor, akinek fontos a tehetséggondozás és az, hogy aki csak szeretne, mehessen hozzájuk. – Véleményem szerint régen ezért voltak jók a református intézményeink: anyagi körülményektől függetlenül mindenki ki tudott bennük bontakozni – hangsúlyozza Harkai Ferenc. Figyelmet fordítanak arra, hogy a legmodernebb pedagógiai modelleket alkalmazzák, a pedagógusok továbbképzéseken vesznek részt, a nevelés nélküli napokon pedig vendégelőadókat hívnak. – Úgy gondolunk az óvodára, hogy az olyan, mint egy ház alapja: nem igazán látszik kívülről, de ha nincs jól megépítve, az egész épület összeomlik – mutat rá Fejes Erzsébet. A Szőlőskert Óvoda legfőbb missziója szilárd erkölcsi alapokon nyugvó, biztos alapot készíteni a gyerekek számára, amelyre a későbbiekben bátran tudnak Isten által építkezni.  FORRÁS: REFORMATUS.HU, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

2019. december 15.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

Iskolapélda szeretetből

Fényárban úsznak az általános iskola folyosói Göncruszkán. Pedagógusok és gyerekek együtt készülnek a karácsonyra ott, ahol még a tornatermet is a Miatyánk szövege díszíti. Az ünnepi világítást januárban leszedik, azonban a fény megmarad. Az abaúji kis falut ugyanis az elmúlt években teljesen újjáépítette az ott szolgáló lelkész házaspár. Sohajda Levente édesapjától örökölte a méhészetet, amelynek bevételéből felújították az iskolát, az óvodát, és rendbe tették a helyi templomot is. A tudatos ünnepvárásról, az Istenhez vezető utakról és a mélyszegénységben megszólaló karácsonyi örömhírről beszélt nekünk. Mennyi mézeskalács készül Göncruszkán az adventi időszakban? Az attól függ, mennyi időnk és energiánk van, mézből ugyanis nincs hiány. Karácsonyra készülünk, amiben nagy szerepe van a mézeskalácsnak, de az a legfontosabb, hogy felismerjük: az advent minőségi idő, nem véletlenül csak egyszer adatik meg egy esztendőben. Így év végén mi is belekerülünk abba a verklibe, amelybe mindenki ebben az országban, és ez nagyon könnyen elrabolja az adventi időt. Ezért fontos, hogy tudatosan készüljünk az ünnepre. Az ember azt gondolná, hogy egy kis abaúji faluban könnyebb megállni. Lehet, hogy sok faluban így van, de mi ezt nem érezzük. Tizenöt évvel ezelőtt még valóban megélhettük azt, hogy a gazdálkodás intenzív időszaka után télen jött néhány feltöltő, szabadabb hónap. A gyülekezetünknek azonban egyre több területen helyt kell állnia, így ma már csak akkor vannak ilyen elcsendesedő időszakok, ha mi megteremtjük magunknak.

12 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

Hogyan tudják ezt megteremteni? Nagy előny, hogy több intézménye is van a gyülekezetnek, így sokan napi gyakorisággal együtt dolgozunk. Azt látom, hogy a legtöbb esetben ha valamit jól akarunk csinálni, akkor túlterheljük magunkat, ezért tudatosan figyelünk egymásra. Fel kell ismerni, hol van az a pont, amikor elveszítjük a lényeget azzal, hogy mi mindent „nagyon jól” akarunk elvégezni. De ha nem éljük át újra meg újra a szabadítás érzését, mert mindig megakadályoz minket egy-egy vita, félreértés vagy valamilyen bos�szúság, amelyet hordozunk a szívünkben, akkor előbb-utóbb elszigetelődünk egymástól. És ha a közösségen belül nemhogy testvérek nem leszünk, hanem szinte idegenekké válunk, akkor ott valami elvész az Isten országából. Itt, a göncruszkai általános iskolában, ahol beszélgetünk, még délután három órakor is nagy a nyüzsgés. Hogyan lehet itt elcsendesedni? Meg lehet tanítani erre a gyerekeket? Ha megvan a területe annak, ahol megélhetik a nagy örömöt, akkor ugyanígy meg tudják élni a csend mélységét is. A reggeli áhítatokon, ahol egy teremben csaknem kétszáz gyerek és

| INTERJÚ |

pedagógus ül a földön, általában egy pisszenés sem hallható – és nem azért, mert fejbe vágunk valakit, ha megszólal, hanem azért, mert abban a pillanatban oda tudunk figyelni arra, ami éppen ott történik, abban a csendben, énekben vagy igei megszólalásban. Ebben az iskolában a gyerekek az adventről, a karácsonyról üzenetet kapnak. Hazaviszik ezeket? Megkérjük a gyerekeket, hogy a héten legalább háromszor imádkozzanak otthon a szüleikért, és próbálják meg ezt velük együtt tenni. Valódi küldöttek, kis angyalok ezek a gyerekek, mert hazamennek, és azt mondják, hogy „anya, apa, én most értetek akarok imádkozni”. Lehet, hogy nem sikerül mindenkinek, sőt, valószínűleg a többségnek nem jön össze. De elég, ha csak néhány családban elindul. Ha odáig eljuttatunk egy gyereket, hogy megismeri az imádság útját, akkor valójában elértünk mindent. Természetesen nem mindegy az sem, hogy milyen jegyei vannak magyarból vagy matematikából, de az emberré válás útján a leghatalmasabb lépést meg tudta tenni, mert tudja, hogy van út az élő Istenhez. Vannak arra példák, hogy ez az út a gyerekeken keresztül vezet a családokhoz? Nagyon sok ilyen példát látunk. A mi gyülekezetünk nyolcvanfős, és ebben az évben tizenöt konfirmandusunk lett. 1954 óta nem történt ilyen Göncruszkán. A tizenötből hatan vagy heten tízéves koruk körül keresztelkedtek meg. Tehát nem olyan családban élnek, ahol elvárják, hogy konfirmáljanak, mert például csak akkor kapják meg az áhított tabletet. Nincs ilyen motiváció a háttérben, ezek a fiatalok maguk döntenek arról, hogy ők szeretnének a konfirmáció útjára rálépni, ami nem kötelező, ráadásul nem is könnyű, mert nálunk a kátét kívülről meg kell tanulni. Ehhez kereső nyitottság kell, amelyhez a kamaszkor nagyon jó időszak, hiszen ekkor mindent megkérdőjeleznek. A konfirmált gyerekeinknek pedig a nagyobb része itt marad a gyülekezetben, és csak kevesen mennek el. Korábban ez fordítva volt. De ahhoz, hogy ők megérintődjenek, nyitottság és befogadókészség kell a közösség részéről is, el kell fogadni, hogy valaki raszta hajjal vagy szakadt farmerben jön. Fontos az is, hogy ezek a fiatalok megtalálják a maguk feladatát a gyülekezeten belül. Például ahol most ülünk, ezeket a burkolatokat mind az ifisekkel csináltuk ezen a nyáron. Hogyan készülnek a karácsonyra? Van egy nagyon szép adventi programunk, amelyet az egyik lelkész kollégám indított, az a címe, hogy Fordítsd oda a másik orcádat. Ez kifejezetten férfiaknak szóló alkalom, amely thai bokszos tréninggel kezdődik, és amikor már elfáradunk, és mindenki lerogyott a földre, akkor indul a bibliakör. Ez most adventben apafia program, amely szép üzenetet közvetít a generációk együttéléséről, az apaszerep felelősségéről és a fiúság felismeréséről,

mert itt olyan dolgok történnek velünk, akár fizikailag egy-egy váratlan ütés után, akár lélektani szempontból, amikor felismerünk valamit a saját gyermekünk megszólalásán keresztül. Mi a helyzet a lányokkal? Ők meg gyúrhatják a bejglit? Nem, nekik is van külön körük. De épp most sütöttünk adventi kenyeret az új kemencénkben. A gyerekek dagasztottak, sokan vannak a gyülekezetből, akik pontosan tudják, hogy milyen lisztet kell használni, mitől lesz finom a kenyér. Ezek a programok mind-mind arra vezetnek, hogy az advent nem passzív várakozás. Nem várhatjuk azt, hogy valaki majd tesz velünk valamit. Az advent sokkal inkább belső készenlét, amelyre Jézus hívja a tanítványait, hogy imádságos lélekkel virrasszanak ebben a várakozásban – abban az aktivitásban, amelyben egyszerre van Isten felé és egymás felé fordulás. Ebből pedig valami nagy közös öröm születik. Tizenöt éve szolgál itt, Göncruszkán. Melyik az a karácsonyi emléke, amelyikre a legszívesebben gondol vissza? Minden egyes karácsony, ahol Karácsony születik, például egy istentiszteleten, az feledhetetlen marad számomra. Nem gondolom azt, hogy minden alkalom, amelyet itt, a templomban tartunk, valódi istentiszteletté tud válni, mert ahhoz nagyon sok minden kell. Az Úr kétségtelenül meg akar érkezni, de az, hogy mi mennyire vagyunk nyitottak rá, hogyan vagyunk ott jelen gyülekezetként, az másik kérdés. Igazán azok a karácsonyok emlékezetesek nekem, amikor olyan pillanatok születtek, amelyekben családok egymásra találtak. Amikor van megbékélés anyós és meny között, vagy fiatal kamaszlány és édesapa között. Nekem nem az a nagy dolog, amikor eljönnek kétszázan istentiszteletre, hanem amikor ezek a kis személyes ajándékok ott megszületnek. De rossz példát is tudok mondani. Hagyományunk, hogy minden gyerek, aki eljön a templomba, szépen becsomagolt ajándékot kap. Göncruszkán sok nevelőszülős gyerek él, a keresztyén közösségeknek pedig nagy felelőssége, hogy minden eszközzel hirdesse az üzenetet: Isten valóban megajándékozta az ő egyszülött Fiával a világot, és minden ember lehetséges megajándékozott. Ennek a szimbóluma az ajándékozás. Ezért nálunk gyönyörűen fel van díszítve a fa, alatta a sok ajándékcsomag, amelyeket az istentisztelet végén odaadunk a gyerekeknek. Ugyanezt Vilmányban is szerettük volna megvalósítani, ahol nagy a mélyszegénység. Elmentünk oda, és amikor a buszból elkezdtük kiszedni a csomagokat, egyszeriben megrohant minket egy nyolcvanfős tömeg, körülvették a mikrobuszt, és majdnem felborították. Ott úgy éreztem, hogy valami végzetesen elveszett. Annyira beleégett mindez a lelkembe, hogy nagyon nehezen tudtam magamhoz térni azon az ünnepen. Hogy miért gondoljuk azt, hogy amit el tudunk venni, az a miénk, annak megvan a háttere: mi tesszük ilyenné a világot, hogy még a karácsony sem lesz karácsony. 2019. december 15.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

SAJÁTOS ÉLETFORMA

A mélyszegénységben élő családoknál milyen az ünnep? Sokszor szebb, mint azoknál, akik nincsenek annyira nehéz helyzetben. Ez mindig embertől és családtól függ, a mélyszegénység önmagában nem akadálya a szeretetnek. Sőt, látjuk, hogy nem akadálya az egymás felé fordulásnak és az Isten felé fordulásnak sem. Van, hogy még segíti is azt az érzést, hogy „igen, Uram, lehet, hogy ma csak annyi kenyerünk van, amen�nyit megeszünk, de ez tőled van”. Egy jómódú család számára ez nagyon nehéz beismerés. Nekik könnyű csak önmagukkal foglalkozniuk, senkit és senkitől semmit nem várnak: ez az adventi időszakukat is meghatározza. Ugyanakkor az ünnep a mélyszegénységi környezetben gyakran csúszik át oda, hogy legyen alkohol, meg drog vagy tabletta. Ez pedig megmérgezi az egészet. Ez ellen mit tudnak tenni? Hirdetjük az Igét, ez a legfontosabb. Nem hiszek abban, hogy az Isten Fián kívül más tud itt változást hozni. Lehet próbálkozni különböző programokkal, de ezek olyanok, mint a smink. A ráncokat el tudom tüntetni ideig-óráig, de az ember élete Krisztus megváltása nélkül nem változik meg alapvetően. Ő viszont változást hozott, és erre tudunk hagyatkozni. Ha pedig ez egy pedagógust megindít arra, hogy jobban odafigyeljen egy gyerekre, mert őt erre hívta el Isten, akkor az ő pedagógiai 14 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

Sokszor mondják, hogy a parókia falai üvegből vannak, Sohajda Levente szerint református lelkésznek lenni nagyon sajátságos életforma, amelynek az ember vagy tud örülni, és akkor boldog élete van, vagy nem tud, és akkor nem kell vállalni, de nagyon-nagyon boldogító azok számára, akik erre vannak elhívva. „Reggel 6 órakor kinyitom a parókia kapuját, és este 11-kor bezárom, ha nem felejtem el – mondja. – Szimbólum ez, hogy bárki bármikor bejöhet, és valakit fog ott találni, akivel tud beszélgetni, együtt imádkozni.” Mint elmondja, nem szeretne olyan parókián lakni, ahova nem járhat be a gyülekezet. Náluk még „nyílt nap” is van, amikor bemehet a száznyolcvan diák, és ott „randalírozhatnak”, mert szeretné, ha tudnák, hogy „ez nem az én házam, csak most éppen én lakom itt a családommal: ez a gyülekezetnek a tere, azért épült, hogy itt az Isten országát szolgáljuk együtt”.

munkájában már ott van a változást hozó Megváltó. Ugyanígy egy lelkipásztornál is. Annak ellenére, hogy felborítják, szétrabolják a buszt, mégsem adom fel, nem megyek el Budapestre vagy Timbuktuba lelkipásztornak, hanem itt maradok, és próbálom újra meg újra másfelől, máshogyan. Mert ha a változást hozó Megváltó itt akar lenni, akkor nekem is itt kell lennem. Nyugalmam van afelől, hogy erre hívott el, itt akar látni, itt akar megáldani, itt akar a mélységekből kivonni, talpra állítani, itt akar nevetni és sírni látni. És ez nekem bőven elegendő.  BENCZE ZSÓFIA, FOTÓ: SOMORJAI BALÁZS

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Nem olyan az Isten, mint amilyennek élményeink alapján elképzeljük, mint amit a teológusok mondanak, írók írnak róla, vagy ahogyan képzőművészek ábrázolják. Nem olyan, amilyennek a Bibliában egy-egy kiragadott mondat vagy történet önmagában elbeszéli. Mindegyik igaz, de Istent egyik sem, senki sem tudja teljességében felfogni és kijelenteni. Mást olvasunk Mózes könyveiben róla, másképpen mutatja be a négy evangélium vagy az apostoli levelek, sőt, egy könyvön belül is váltakoznak a róla szóló képek és kijelentések. Ugyanakkor a sokféle hasonlat, történet és kép mind valóságos, hiszen mindenki a saját istenélményét írta le. Hóseás próféta könyvében egy-egy fejezeten belül is lenyűgöző sokszínűség jelenik meg, egymást váltják az ítéletes és irgalmas kijelentések és szimbólumok Istennek népéhez fűződő viszonyáról. Egyszer olyan, mint a megbocsátó férj, aki a hűtlen és parázna asszonyt mindig újra visszafogadja, és továbbra is szereti (3,1), máskor olyan, mint az ordító oroszlán, aki elvonszolja és széttépi az áldozatát (5,14). Egy másik metafora szerint szeretettel teljes apa, vagy még inkább anya, mennyei, jó szülő, aki gyermekéről gondoskodik, táplálja, kézen fogva vezeti, és karjára veszi, arcához emeli (11,4.8). Pere van a népével, fenyegeti bűne következményeivel, elkerülhetetlen háborúval és pusztulással, mégsem akarja büntetni, mert megindul a szíve nyomorúsága láttán. Amikor úgy tűnik, hogy már késő, mert népe menthetetlenül elzüllött, gazdagságában és jólétében csak a mámorító és erkölcstelen szórakozást keresi, bálványokat imád, önmagában bízik, Isten még akkor is szereti, újra, meg újra figyelmezteti és kérleli, hogy térjen meg, forduljon vissza hozzá. Isten lényegéről alapjában véve senki ember nem tud hiteles és teljes képet adni, ezért a nevében sem beszélhet, szándékairól és tetteiről nem tudósíthat. A próféták küldetése mégis ez a lehetetlen feladat volt, hogy beszéljenek róla, és közvetítsék kijelentését. Isten-tapasztalataik kényszerítették őket, hogy mondják akkor is, ha nem hallgatnak rájuk. Hóseás próféta könyvében is megindító mélységek és magasságok szólalnak meg, Isten ítélete és irgalma hullámzik benne. Emberi hasonlatokat és szimbólumokat használ, mintha Isten is küzdene önmagával: „Mit csináljak veled, Efraim? Mit csináljak veled, Júda?” (6,4), amint a vívódó szülő szenved rossz útra tért gyermeke miatt. Mi a végső igazság? Ítél vagy irgalmaz? Milyen az Isten? Karl Barth huszadik századi teológus így fogalmazott: Isten egészen más, „totaliter aliter”. 

IMÁDKOZZUNK!

Az adventnek is csak úgy van értelme, Uram, ha döntések születnek benne. Megváltozik kezeink között ez a négy hét is, mert a várakozásra helyeződik a hangsúly, pedig a lényeg a készülés, a felkészültség! A várakozás önmagában passzív, felőrlő dolog, felkészülten várakozni azonban a reményteljes jövőt hordozza magában! Mert ha megtettem azt, ami rajtam áll, ha az adott időt arra használtam, amire kellett, akkor bátran mondhatom: eljön a Vőlegény, és én felkészülten várom! Uram, köszönöm, hogy elérkezel mindenkihez! Segíts késznek lenni! Segíts késszé tenni a szívünket a szeretet döntéseinek meghozatalára! Mert csak ezek nyomán épülnek hidak világok, emberek, életek között! Áldd meg adventünket! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Az idő közel van Az Ószövetség prófétái sokszor figyelmeztették az Úr népét, amikor eltévelyedett, hogy vigyázzon, mert eljön az Úr napja, amely már közel van (Jóel 1,15). Isten ítélete nem a távoli jövendőben fog bekövetkezni, hanem hamar, ami kihatással lesz a nép és az egyének életére. Krisztus kereszthalála, feltámadása és mennybemenetele után a keresztyének azzal a hittel éltek, hogy Jézus nagyon hamar vissza fog térni, ahogyan az Úr János evangéliumában is tanította: „Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem.” (Jn 16,16) Ez a visszatérés egyben azt is jelentette, hogy az Atya jobbján ülő Fiú eljön ítélni eleveneket és holtakat, és akik hittek őbenne, elnyerik jutalmukat, akik pedig megvetették őt, megkapják büntetésüket. Ma is ezzel a reménységgel és bizalommal várjuk vissza a feltámadott és dicsőséges Urat. Heti bibliai szakaszaink között a Jelenések könyve elején a következőket olvassuk: „Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van.” (Jel 1,3) A keresztyének üldöztetést szenvedtek, sokan közülük mártírhalált haltak, ám a Jelenések könyvének igéi éppen azért írattak le, hogy erősítsék és bátorítsák őket, és egyúttal reménységet adjanak nekik: már nem tart sokáig mindez, „mert az idő közel van”. János apostol láthatta a mennyei trónust, amelynél leborulva imádják az Urat, és ott látta állni a Bárányt, aki győzedelmeskedett a bűn és halál felett. Ma is világszerte sokan szenvednek üldöztetést és hátratételt keresztyén hitünk miatt, sok támadás éri azokat, akik ki mernek állni a krisztusi értékek mellett, és nem igazodnak e világhoz (Róm 12,2). „Ne pecsételd le e könyv prófétai igéit, mert az idő közel van.” (Jel 22,10)  SZETEY SZABOLCS

2019. december 15.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

Akiknek mindig mindennel meg kellett harcolni

KOCSIS JULIANNA

A Felső-Tisza-vidék magyarságának egyik legerősebb végvára a Huszt és Rahó között található Técső. A Tisza jobb partján elterülő egykori koronaváros a Kárpátalján élő nemzetiségek békés együttélésének mintapéldája, a környező hegyektől ölelt kisváros ráadásul rendezettségével is kitűnik a hasonló jellegű települések közül. Központjában magasodik a város legrégebbi épülete, a 14. század első felében épült református templom, amelynek a közelmúltban teljesen megújult évszázados falai igazi kincseket őriznek.

A várost valamikor az első ezredforduló idején alapították. 1329-től Huszttal, Viskkel, Hosszúmezővel és Máramaros�szigettel együtt koronaváros lett. Kiemelkedő szerepét az is bizonyítja, hogy ez a település lett az öt koronaváros központja. Itt volt a koronavárosok levéltára, és hol Técsőn, hol pedig Máramarosszigeten ült össze a koronavárosi bíróság. Nevét történelme folyamán többféleképpen írták: Thechew (1336), Techew (1406), Teczyő (1453), Thewche (1459), Tétső (1851), napjainkban szlávosítva: Tyácsevó, Tyacsiv. Érdekesség, hogy míg a település neve sokszor módosult, volt és van olyan utcája, amelynek neve hosszú idő óta nem változott. Ez nem más, mint a Kossuth Lajos utca, amely egyedülálló módon még a szovjet éra idején is megmaradt ezen a néven. 16 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

MEGÚJULÁS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE A város közössége 1546-ban tért át református hitre, azóta a templom is folyamatosan a református egyház otthona. A középkori hajlékon azonban az elmúlt száz esztendőben gyakorlatilag semmilyen jelentősebb javítási munkálatot nem végeztek, ezért aztán állapota egyre romlott. Öt évvel ezelőtt azonban a técsőiek pártfogóra akadtak a magyarországi Teleki László Alapítvány képében. – Bár a templom műemlékvédelem alatt áll, csak papíron van így: az illetékeseket soha nem érdekelte, hogy milyen munkálatokat kellene elvégezni rajta. Öt évvel ezelőtt azonban megkeresett minket a Teleki László Alapítvány igazgatója, Diószegi László, és egyik kuratóriumi tagja, Káldi Gyula. Kiderült,

| REFORMÁTUS ÉLET |

Az 1848-as szabadságharcból mentett zászló díszíti a templom falát. A padláson rejtették el a csehek elől, huszonöt éve bukkantak rá

kazettákkal fedték be. A kétszáznégy darabból álló alkotás a művészettörténészek szerint a Kárpát-medence egyik leggazdagabb kazettás mennyezete.

TÚLÉLTÉK AZ ÉVSZÁZADOKAT Az 1748-as építkezéskor készültek el a padok is, amelyek több árvizet – köztük azt a hetvenes évekbelit, amikor a templomban egy méter magasan állt a víz – túléltek, és nem pusztította el őket az 1896-os földrengés sem. A nehézségek azonban maradandó nyomot hagytak rajtuk, így az alapítvány úgy döntött, kicserélik azokat. A fal is nyirkosodott, és hogy ezt meggátolják, vízelvezető rendszert alakítottak ki: körülbelül egy méter mélyen a templom fundamentuma alatt csövet helyeztek el. De amikor elkezdték kiszedni a padokat, észrevették, hogy a közel kétszázötven éves futógerendák teljesen elkorhadtak, így előbb a padozat cseréjére volt szükség. Több mint hetven köbméter földet kellett kivinni a templomból, hogy hetven centiméternyi üreg legyen a padozat alatt, és jól átjárja a levegő. – Ez négy évvel ezelőtt történt, az egész nyarunk ezzel telt. Csak ezután jött a padok cseréje és a fal restaurálása. Az évszázadok alatt felfestett tizennégy-tizenöt mészréteget egészen az eredeti vakolatig eltávolították, és egyszerű, tiszta mésszel festették át a templomot. Ezzel egy időben az úrasztala fölött az egész men�nyezetet restaurálták, így került elő a 17. századi virágminta a boltozaton. Legteljesebben, habár így is csak töredékesen az utolsó vacsora jelenete „…a kétszáznégy darabból álló alkotás maradt meg, ezt sikerült láta művészettörténészek szerint hatóvá tenni a restaurálással – magyarázza László Károly. a Kárpát-medence egyik leggazdagabb Amikor elvégezték a falkazettás mennyezete.” felújítást, akkor jött az ajtók hogy szeretnének kutatásovisszaállítása eredeti, 1810kat végezni, freskókat keresni es állapotukba. 1804-ben a templom falán. Megértethatalmas vihar döntötte a földre a templomtetőt. Mivel akkor tük, hogy emellett komoly támogatóra is találnánk bennük – még állt az erődfal a templom körül, az akkori presbitérium úgy emlékezik vissza a kezdetekre László Károly helyi lelkipásztor. döntött, hogy annak kövezetéből bővítik az épületet. Hat évvel A Magyarország kormánya által létrehozott Rómer Flókésőbb, 1810-ben szentelték fel az elkészült hajlékot, ekkor ris-terv keretéből, a Teleki László Alapítvány lebonyolításákészült a két főbejárati ajtó is. Az évszázadok alatt voltak festban a szakemberek rövidesen megkezdték a falkutatást. De ve, vékony falemezekkel eltakarva – sok mindent ráraktak, hamar nyilvánvalóvá vált: ahhoz, hogy a freskókat feltárhasrászegeltek. Két restaurátor több hónapnyi munkája nyomán sák és biztonságban tudhassák, nem hunyhatnak szemet az azonban a nyílászárók visszanyerték eredeti formájukat. évszázadok pusztítása felett. Az egyik legnagyobb kárt 1717 A következő lépés a kazettás mennyezet rendbetétele volt. júliusában szenvedte el a templom: akkoriban tatárcsapat dúlt Közel háromszáz éven át gyűlt a törmelék, por és gally, körülbea vidéken, felégették a técsői templomot is, amely teljesen lül harminc centiméter vastag réteget kellett eltávolítani felőle, kiégett. Az úrasztala fölött a kupolás mennyezet ugyan valahogy konzerválhassák őket. Megerősítették a kazettákat tartó mennyire épen maradt, de a többi helyen a tető elpusztult, így tíz gerendát is. 2018 őszén a teljes tetőzetet és a csatornarenda keleti és a nyugati fal fedél nélkül meredt az ég felé. A hajlék szert is kicserélték. 2019-ben a gyülekezet a Bethlen Gábor huszonöt évig állt befedetlenül: a város nagy része elpusztult, Alapkezelő Zrt.-től ötmillió forintot nyert el külső festésre, ezt nem volt kivel, kinek újjáépíteni. Azonban ennek a tragédiának a Teleki László Alapítvány kiegészítette kétmillió forinttal, így később jó hozadéka is lett: amikor 1748-ra újra megerősömegújulhatott a templom külseje is. dött a gyülekezet, a templom mennyezetét páratlan szépségű 2019. december 15.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

AZ UKRÁN ÁLLAM NEM SEGÍT Azt, hogy állami szinten hogyan viszonyulnak a magyar vonatkozású történelmi és egyházi hagyatékhoz, jól illusztrálja a técsői református templom helyzete: az ukrán állam egyáltalán nem támogatta, igaz, nem is akadályozta a munkálatokat. – Úgy három-négy évvel ezelőtt kijött ugyan egy illetékes, és számonkérte, hogyan végezhetjük az ukrán műemlékvédelemmel való egyeztetés nélkül a feladatokat. Közöltem velük, hogy az adott esztendőben a templom felújítása tízmillió forintba kerül, és várjuk, hogy ennek legalább húsz-harminc százalékát az ukrán műemlékvédelem biztosítsa. Soha többé nem jött – mutat rá a lelkész. Helyben viszont többnyire jól fogadták a templom felújításának hírét. László Károly szerint jó kapcsolatot ápolnak az önkormányzattal, amely lehetőségeihez mérten támogatja a közösséget, amely minden évben harmincszázalékos önrészt vállal a költségekből: több száz család éveken át támogatta adományaival a templom felújítását. Révész Sándor gondnok szerint ez azért van, mert az egyháztagok a sajátjuknak érzik a szépülő hajlékot. A tisztséget öt éve betöltő férfi maga is tevékenyen részt vett abban, hogy a templom minél jobb állapotban legyen. – Nekem a legkedvesebbek a belső ablakok, mert ezeket én készítettem. Asztalos vagyok, az apósommal együtt dolgoztunk rajta, és 2000. február 1-jére tettük be őket a helyükre – mutat felfelé szerényen Révész Sándor. – A gyülekezet látta, tudta, hogy olyan korszak van mögöttünk – az a közel száz év Trianon óta –, amikor a templomon vajmi kevés újítást végeztek el. Amennyire én tudom, valamikor a hetvenes évek közepe táján egy falfestést engedélyezett az akkori párthivatal. Nem tudtak volna padot cserélni, tetőt átfedni, mert akkoriban a párt engedélye többe került volna, mint maga a munka. A trianoni döntés után a csehek sem nézték jó szemmel az egyházi életet. Tehát se lehetőség, se pénz nem volt a templom ilyen mértékű felújítására. Hála Istennek, a magyar kormány odafigyelése nyomán mi már meg tudtuk ezeket a dolgokat valósítani – egészíti ki a gondnok szavait László Károly. Hozzáteszi: a magyarországi támogatásnak köszönheti működését a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum is, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretein belül pedig tavasszal óvodát nyitnak. 18 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

Az előtérben az egykor a falba beágyazott oltárkőmaradványok láthatók, rajtuk Técső koronavárosi címere, egy körben lévő sas. 1329. április 26-án Károly Róbert koronavárosi címmel ajándékozta meg Técsőt

A háromszázhetven éves padok első sorát nem cserélték ki. A több rétegnyi festék alatt virágminták vannak, ám ez még csak kis felületen látható, a hatmillió forintba kerülő restaurálás egyelőre várat magára

KÜZDELMEKBEN EDZETT LELKEK Técsőnek tizenhétezer-háromszáz lakosa van. Az ukrán decentralizációs törekvéseket megelőzően a magyarság száma a városban harminc százalékra volt tehető. Mivel azonban a környező ukrán falvakat közigazgatásilag a városhoz csatolták, ez a szám tizenöt százalék körülire csökkent. A gyülekezet létszáma apadó tendenciát mutat, ez az elmúlt négy évben jelentősen erősödött. – Mikor 1992-ben a gyülekezetbe jöttem, kétezerháromszáz lelket számláltunk. Ma ez a szám ezerkétszázra tehető. A fiatalok és a középkorosztály jelentős része nem tartózkodik itthon. Idén is több család költözött

| REFORMÁTUS ÉLET |

Magyarországra, Németországba, Angliába. Nehéz megmondani, hogy ki az, aki végérvényesen elment, és ki az, aki csak vendégmunkásként tartózkodik külföldön. De nagyon félek attól, hogy az ezerkétszázas szám csökkenni fog – panaszolja László Károly. Azért bizakodva teszi hozzá, hogy egy átlagos istentiszteleten ma is kétszázötvenen-háromszázan vannak. A lelkész szerint egyébként a técsői gyülekezet eltér a tiszaháti, a beregi, az ungi közösségektől. Ez talán annak köszönhető, hogy a vidék körülbelül száz éven át Erdély részét képezte. Erről a kapcsolatról tanúskodik a kazettás mennyezet és a virágminta az első padsoron. – Az itt élő magyarságnak mint végvári gyülekezetnek évszázadokon át mindig mindennel meg kellett harcolni. Itt hidegebbek a telek, sebesebben folyik a Tisza, és az itt élők voltak legelőször kitéve a rablócsapatok fosztogatásának. Azt hiszem, hogy mindig a hit és a templom adott erőt, biztos helyet. A técsői gyülekezet komolyan vette és veszi a hitét – állítja László Károly.

TÖRŐDNEK EGYMÁSSAL A lelkész szavait igazolni látszanak a tények. A presbitérium évekkel ezelőtt betegtámogatási alapot hozott létre: igyekeznek minden kórházba került testvérükön anyagilag is segíteni. Folyamatosan támogatják a líceum diákjait is,

hiszen az intézmény egyik fenntartója a gyülekezet. A gyermekeknek és a rászorulóknak szánt karácsonyi ajándék- és szeretetcsomagok mellett az idős rászorulókat rezsitámogatásban is részesítik: tavaly nyolcvanöt gyülekezeti tag kapott különböző mértékű pénzösszeget, amely a tizenkét-tizenötezer forintnak megfelelő átlagos nyugdíjak mellett komoly segítséget jelent az időseknek. Évek óta testvérgyülekezeti kapcsolatot ápolnak a Harkai Ferenc Csaba vezette Budapest-Kispest-Központi Református Egyházközséggel, amely szintén segíti a külhoni közösséget. A gyülekezet pedig a nehézségek ellenére szilárdan áll és teszi a dolgát: a vasárnapi istentisztelettel párhuzamosan gyermek-istentiszteletet tartanak a kicsiknek, emellett hétközi istentisztelet és bibliaóra várja a híveket. Kilencvenöt gyermek vesz részt a hitoktatásban, és várhatóan tizennégy konfirmandus tesz fogadalmat jövőre. A técsői alkalmakat látogatja az a néhány taracközi és bustyaházi református család is, amely még őrzi a hitét a főként katolikus lakosságú településeken. László Károly szórványlelkész is: vezetésével Rahón és Aknaszlatinán is közösségek alakultak, amelyeket az egyházmegye lelkészei közösen pásztorolnak. Nagyobb ünnepeken azonban a técsői lelkipásztor látogatja meg a híveket.  FOTÓ: MAKÓ ANDRÁS

2019. december 15.

Reformátusok Lapja 19

| RE-KONSTRUKCIÓ |

Világosság A világosság a szó elsődleges értelmében a látás, a külső világ vizuális érzékelésének az alapfeltétele. Sötétben semmit sem lehet látni. De van a szónak átvitt, metaforikus értelme is. Nem elég csak látni a fizikai valóságot, benne az embert, mert az egymástól elkülönülő, körülhatárolt dolgok között mégis összefüggést kell teremteni, és meg kell tudni mondani, hogy mi az a maga teljességében, ami „van”, ami az ember elé tárul. Csakhogy ide már nem elég pusztán a világosság fizikai léte, hiszen az a furcsa helyzet áll elő, hogy az, ami a látóban van, a tudatában, a szívében, a lelkében, nagyban meghatározza azt, amit lát. Így áll elő az a különös helyzet, hogy vannak ugyan egymástól elkülönült tények, amelyeket mindenki érzékel, lát, és amelyekre nézve akár széles körű egyetértés is születhet, ám a látott dolgok összességének a jelentéséről és értelméről, tehát arról, „ami van”, mégis más látások sokasága jöhet létre. Különös, hogy miközben minden

„A karácsonyi ünnepkör a maga fényeivel azért jelentős, mert a Jézus Krisztusban megjelent világosságról üzen még akkor is, ha ennek ma már sokan nincsenek tudatában.” ember ugyanabban a világban él, és rendelkezik a látás fizikai képességével, ha az a kérdés, hogy mi az, amit az ember lát, akkor a világról alkotott látások sokságába ütközünk. Azért van ez így, mert látó és látott nem választható szét egymástól. A világosság az a látóban meglévő valami, amelynek a segítségével meg tudja ragadni azt, amit lát. A kérdés ez: mi annak a világosságnak a tartalma, amelynek a segítségével a valóságot tényleg meg lehet látni? A kérdés nem olyan költői avagy filozófiai, mint amilyennek tűnik. A keresztyénség azzal az üzenettel lépett a történelem színpadára, hogy a kijelentett, testté lett Igében, Jézus Krisztusban megjelent a világ világossága. Magyarán ha arról van szó, hogy mi kell ahhoz, hogy az ember meglássa a világ és benne önmaga létének végső értelmét és jelentését, akkor az csak a Jézus Krisztusban megjelent világosság segítségével lehetséges. Amíg az ember ezt nem látja, valójában sötétségben jár. Nem lát. 20 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

Ez azért megdöbbentő, sőt brutális állítás. Éle van. Ugyanis azt jelenti, hogy az ember csak és kizárólag az önmagát kijelentő Isten felől juthat annak a világosságnak a birtokába, amelynek a segítségével megláthatja a világ valódi mibenlétét és benne önmagát. Nem véletlen, hogy az az eszme, amely szembeszállt ezzel az állítással, önmagát a világossággal hozta összefüggésbe. Ezt a fejleményt a köznyelvben felvilágosodásnak hívjuk. Ez a provokatív elnevezés is állítás a világosságról, arra tett kísérletet, hogy bizonyítsa: éppen akkor jön el a látáshoz szükséges világosság, ha az ember rájön, hogy nem Isten kell a látáshoz, hanem éppen ellenkezőleg: Isten kiiktatása a valóság látásából. Mert úgymond a világ és benne az ember akkor látható meg igazán, ha az ember rádöbben arra, hogy a világ magyarázatának összefüggésbe hozása Istennel csak akadálya a látásnak. Fel kell tehát szabadítani az embert az alól a hiedelem alól, hogy a valóság Isten nélkül nem látható, sőt azt kell kimutatni, hogy az Istentől megszabadított látás maga a felvilágosodás-megvilágosodás történelmi pillanata. Noha a felvilágosodás kezdetben nem volt istentagadó, mégis azt kell mondjuk, az Isten által adott világosságtól megfosztott világlátás ma is tartó korszaka innen eredezteti önmagát, szemben a „sötét” középkorral. Persze a felvilágosodásban semmiféle világosság nem jött el, sőt az ember valóságlátása végletesen beszűkült. A karácsonyi ünnepkör a maga fényeivel azért jelentős, mert a Jézus Krisztusban megjelent világosságról üzen még akkor is, ha ennek ma már sokan nincsenek tudatában. Másrészt viszont épp a karácsony hihetetlen szívóssága, történelmi folytonossága, ma is tartó népszerűsége utal arra, hogy az emberi léthelyzet nem változott: Istentől kapott világosság kell. Nélküle csak a sötétségben botorkálunk. 

| GONDOLATOK |

VITÉZ FERENC

Karácsonyi történetek A szerző főiskolai docens, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője, újságíró

ILLUSZTRÁCIÓ: KRISTÓFI JÁNOS (1925–2014): A BÖLCSEK IMÁDÁSA

Advent idején sokan a polcokra tekintenek. Az emlékek és a lelkiismeret polcaira kevesebben, az üzletek polcaira – köztük a könyvesboltokéra – annál többen. Lázasan keresgélnek karácsonyi történetek, versek után, szeretnék az ünnepet valamilyen olvasmánnyal színesebbé tenni, megfeledkezve arról, hogy az ünnep is magában hordoz minden színt, verset és történetet. Ezt az igényt a kiadók szintén felismerték, antológiák, válogatások, költemények, mesék sokasága lát napvilágot. Legtöbbjük gyermekeknek íródott, de a felnőttek sem maradhatnak le a megható elbeszélésekről.

Ezekből az összeállításokból kihagyhatatlan a világirodalom legszebb karácsonyi történetei közé sorolt Karácsonyi ének. Dickens klasszikus, 1843ban írt műve egy uzsorás megtéréséről, a megbocsátás erejének a felismeréséről szól, miután meglátogatja őt minden karácsony szelleme a múltból, jelenből és jövőből. A karácsony szellemét ismeri meg a faragatlan pásztor is a Nobel-díjas Selma Lagerlöf Szenteste című novellájában: nemcsak a szent családot példázó férfi, a felesége és újszülött gyermekük melegedhet föl barlangjában, hanem az ő szíve is. Az álnéven publikáló amerikai W. S. Porter munkásmeséje, A háromkirályok ajándéka arra mutat rá, hogy az igazi ajándék mindig a legféltettebb kincsünkről való lemondás. Itt van a két örökzöld Andersen-mese, A kis gyufaárus lány és A rendíthetetlen ólomkatona, és Tolsztoj franciából oroszosított Panov apó karácsonya: megható történet egy öreg cipészmesterről, aki Jézusra vár. Krisztus ugyan nem jelenik meg testi valójában, a

várakozás közben azonban az öreg mindenkivel, akivel találkozik, tesz valami jót. Este könnyfátyol borítja szemét, és a látomásában elősorakozó emberek ezt a bibliai üzenetet suttogják: „Éhes voltam, és adtál ennem. Szomjas voltam, és adtál innom. Nem volt ruhám, és felruháztál. Amikor ma segítettél az embereken, velem is jót tettél.” Krimik is szólnak a karácsonyról: Conan Doyle, Willa Cather meséi, nem beszélve a hollywoodi izgalom- és örömgyárról, például a Die Hard első részéről, a Reszkessetek, betörők! sorozatról, a cukormázas Igazából szerelemről; az Óz szerzője elraboltatja a Mikulást – így még mindig fogyaszthatóbb a szakralitást mágikus allegóriaként őrző Diótörő (és az egérkirály) vagy a Grimm fivérek meséje, A suszter manói. Csehov szintén írt történetet karácsony idején. Lizzie Deas karácsonyi rózsája a Tolsztojéval rokon: a kis pásztorlány azért szomorú, mert ő semmivel sem tudná megajándékozni a Megváltót, ám segít neki egy angyal, elővarázsolva a hó alól egy rózsabokrot, amely a szeretetet jelképezi. A szatirikus – és nem épp a bibliai erkölcsről híres – Oscar Wilde önző óriása fallal keríti körbe kertjét, de nem nőnek benne virágok, mert tudják: az önzés és alázat nem fér meg egymás mellett. Móra Ferenc karácsonyi gyermekönvallomásai a „könnyesen csillogó humor” (Supka Géza) hangján szólnak, és más magyar szerzők írásaiból is összeállítható lenne egy szép kötet, benne Fekete István és Lázár Ervin, Gárdonyi Géza és Szabó Magda, Wass Albert és Tamási Áron műveivel. Előttem van Az Úr érkezése című karácsonyi versantológia, Kolozsvárott adták ki még 2005-ben több mint százötven költeménnyel: Arannyal, Adyval, Babitscsal és Kányádival, Reményikkel, Weöressel, Zelkkel és Nagy Lászlóval, Máraival, Dsidával, Pilinszkyvel és Sík Sándorral. Egy ünnepi sátorban vettem meg Hermann Hesse Karácsonyát, amely tárcáit, elmélkedéseit, verseit tartalmazza. A Nagy Háború harmadik évében, 1917-ben azt írta, hogy a karácsonyérzés, a szeretet és öröm már csak pótléka és utánzata a valódi érzésnek: „Egyszer egy évben úgy teszünk, […] mintha igaz szívből kívánnánk megemlékezni lelkünk ünnepéről.” Nekem meg az a gondolat jutott eszembe, hogy adventre és karácsonyra a legszebb antológiát az evangéliumokból lehetne összeállítani. Történeteink itt találkozhatnak a Történettel.  2019. december 15.

Reformátusok Lapja 21

| SZEMLE |

Hetvenéves az MBTA

A legszebb ajándék

A Brit és Külföldi Bibliatársulat 1812-től kezdve döntő szerepet játszott a magyar nyelvű Biblia sorsában. Az ő erőfeszítéseiknek köszönhetjük a Károli-fordítás máig is használatos utolsó hivatalos, 1908-as revízióját is, amelyben az akkori Magyarország legjobb biblikus és irodalmi elméi vettek részt. A diktatúra idején, 1949-ben sok más külföldi szervezettel együtt a Brit és Külföldi Bibliatársulatnak is távoznia kellett Magyarországról. A bibliaügy felekezetközi jellege miatt 1949ben hat alapító tagegyházzal létrejött a Magyar Bibliatanács, amely 1992-ben a rendszerváltás idején szerveződött újjá, és Magyar Bibliatársulat Alapítvány (MBTA) néven folytatta munkáját. A hetven évvel ezelőtti „első megalakulásra” emlékezve tartott ünnepi konferenciát december 3-án az MBTA. A Bibliatársulat kuratóriuma korábban arról döntött, hogy ezen az ünnepen elsősorban nem a saját tevékenységére emlékezik, hanem ünnepi kötetet jelentet meg, hogy ezáltal is felhívja a figyelmet a Biblia hatására, életformáló, hitet megalapozó erejére. Rövid írásokat, személyes vallomásokat olvashatunk a Csontjaimba rekesztett tűz – Vallomások a Bibliáról címmel megjelent ünnepi kötetben, amelyet szintén a konferencia keretében mutattak be. A kötetet Pecsuk Ottó, az MBTA főtitkára és Kiss B. Zsuzsanna szerkesztette. A konferencia alkalmából a Magyar Posta az MBTA Bocskai úti székházában ünnepi bélyegzővel látta el a feladott küldeményeket, valamint bibliás bélyegek is megjelentek a jubileumra. A társulat szintén december 3-án délután tartotta meg alapítói gyűlését, amelynek keretében tizenhat évi elnöki szolgálat után búcsúzott a nyolcvanadik évét betöltő D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök. Búcsúbeszédében így nyilatkozott a Szentírásról: „A Biblia a legjobb önismeretre segítő könyv, amely tükörként megláttatja velünk gyenge pontjainkat, kísértéseknek könnyen engedő elesettségünket és kételyeinket, de erőt is kínál, hogy felálljunk és újratervezzük életünket, mint az az autóvezető, aki eltévedt az úton. Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy a szíveket megérintő Ige ma is életeket újít meg, akik a földi és örök élet reménységének hordozóivá lesznek.” Az MBTA új elnökének Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspököt választotta meg az alapítók gyűlése. A jelenlevők meghallgatták Zsugyel János számviteli jelentését, valamint Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatójának tájékoztatását az újonnan megjelenő Bibliákról. Pecsuk Ottó jelentésében beszámolt az elmúlt esztendő fontosabb eseményeiről, a szöveggondozó-revíziós munkákról, a jelnyelvi bibliafordításról, az ökumenikus bibliafordítás előkészületeiről, a bibliaismereti versenyekről, a Bibliamúzeummal ápolt kapcsolatról, az adománygyűjtő terveikről, valamint a Bibliatársulatok Világszövetségében végzett munkáról.  MAROSI NAGY LAJOS

Minden ölelésüket, lassan az egész életüket áthatotta a gyermek utáni vágyakozás és az imádság. A karácsonyuk megint meghitt volt és békés, a régi díszek ismét fényesen ragyogtak a fán, ők pedig újra meg újra elmondták egymásnak kedves igéjüket: „Gyermek születik, fiú adatik nekünk…” – vagy lány, tették hozzá nevetve. Elmúltak az ünnepek, kitavaszodott, de az ígéret csak ígéret maradt, a várva várt gyermek nem jelentkezett. Teltek a hetek és a hónapok. Olykor reménykedtek, olykor elcsüggedtek. Karácsony táján újra reménykedni kezdtek, mert eszükbe jutott az ígéret: „Gyermek születik…” Elmúltak az ünnepek, ismét tavasz lett, majd nyár, aztán ősz és tél. Már kerülték a témát, mert mindig összevesztek rajta. Aztán rájöttek, hogy segítségre van szükségük, orvoshoz fordultak. Egy idő után kiderült, hogy hiábavaló minden jó szándék és beavatkozás. Szinte mindent megpróbáltak, amit csak lehetett. Csendben hordozták a keresztjüket, a fájdalmas hiányt, amelyet a meg nem született gyermek miatt éreztek. Észre sem vették, hogy ismét kopogtat a karácsony. Nehéz szívvel ugyan, de megtartották az ünnepet, amely ismét eszükbe juttatta: „Gyermek születik…” Legszívesebben legyintettek volna e szavakra, aztán arra gondoltak: mi van akkor, ha Isten mégis meg akarja őket ajándékozni egy gyermekkel. Szinte egyszerre született meg bennük az örökbefogadás gondolata. Szervezkedtek, utánajártak, kérelmeket fogalmaztak meg, tanfolyamokra jártak. Négy esztendő telt el, mire értesítést kaptak egy kislány születéséről, akiről úgy tűnt, hogy nekik szánta Isten. Sírtak és nevettek a jó hír hallatán. Végre eljött a nagy nap, amikor karjukba vehették, magukhoz ölelhették és hazavihették a kis Dórát. Hirtelen mozgalmas lett a kis család élete, úgy érezték, mintha mindig is ismerték volna ezt a szőke, gombszemű kislányt. A kezdeti nehézségek, botladozó lépések után egyre magabiztosabb szülők lettek. Nagy igyekezetükben észre sem vették, hogy az ősz szerényen hátrább lépett, átadva helyét a télnek. Advent első vasárnapján eszméltek csak rá, hogy ismét jön a karácsony. Lázas készülődésbe kezdtek, tudták, hogy ez az ünnep más lesz, mint a többi, hiszen hármasban fogják eltölteni. Végre elérkezett a szenteste, a Mennyből az angyalt énekelték, amikor az anya a karjára vette a gyermekét, és olyan magasra emelte, amennyire csak tudta – mintegy hálaadásként Istennek. Mintha a betlehemi gyermeket ölelték volna magukhoz ezen az estén, olyan nagy békesség töltötte el a szívüket. Könnyes szemmel nézték a kis Dórát, akit nevéhez méltóan valóban ajándéknak tekintettek, és szinte egyszerre mondták: gyermek született, leány adatott nekünk.  SIMON ISTVÁN

22 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

| AJÁNLÓ |

Formálódj adventben – Formálódj böjtben

Kétoldalas, az adventi és a böjti időszakra felkészítő könyvet jelentetett meg a közelmúltban a TeSó blog. A kézreálló, zsebbe férő, táskában is meghúzódó hívogató kicsi kötet rövid blogbejegyzésekből nyomtatott üzenetté vált írásokat tartalmaz. Ha engedjük, társunkká szegődnek a jászolig és a keresztig. A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet blogjának – teso.blog – szerkesztői hetente megjelenő írásaik mellett évente két tematikus sorozattal jelentkeznek: online adventi naptárral és interaktivitásra buzdító böjti bejegyzésekkel segítik a közösségi hálókon szocializálódott (örök)ifjakat a tudatos Isten-kapcsolat alakításában. A sorozatokból válogatás született, ezt tarthatja most kezében könyv formájában az olvasó. A szerzők – Baranyi Eszter, Dolenai-Balogh Beáta, Homoki Gyula, Kiss Julianna, Kocsis Julianna, Laskoti Réka, Laskoti Zoltán, Marofejeva Nelli, Molnár-Kovács Dorka, Nigriny-Demeter Adrienn, Olasz Tímea, Papp Adrien, Sárközi Andrea – között akad lelkész, egyetemi oktató, médiaelemző, főállású anyuka, pedagógus, újságíró. A többnyire kárpátaljai származású fiatalok immár a világ több pontján élve szolgálnak, kihasználva az internet adta lehetőségeket: mindegyikük szívügye az evangélium terjesztése. A Formálódj adventben – Formálódj böjtben című gyűjtemény is ezt a célt szolgálja. Az üzeneteket Simon András grafikái teszik teljessé. 

A könyv ára: 700 forint + postaköltség. Megrendelni a kriszteso@gmail.com címen lehet.

Nagyobb a templomnál

Többgenerációs református lelkészcsalád sorsának tükre A templomnál nagyobb van itt – Lelkészsorsok a 20. században című kötet, amely családi krónika és egyben egyháztörténeti kordokumentum is. Lengyel Szabolcs könyve édesapjának, az 1959-ben mártírhalált halt Lengyel László tiszakerecsenyi református lelkipásztornak állít emléket úgy, hogy az Isten által adott keret, tér, idő és szereplők összessége megformálja a tipikusan magyar, többféle diktatúrát, hatalomváltást elszenvedő lelkészcsaládok és gyülekezetek üldöztetésének közelmúltbeli, máig ható krónikáját. A kötet családi és gyülekezeti tagok visszaemlékezéseiből, levéltári kutatások anyagából, presbiteri gyűlések jegyzőkönyveiből, korabeli fényképekből kerekedik egy századot átölelő történések láncolatává. Az ötvenes évek egyházüldöző politikai világában a megfigyelés, a félelem, az elszegényedés a mindennapok része volt, a gyermekek is átélték lelkipásztor édesapjuk zaklatását, elhurcolását, korai halálát. Az özvegyen maradt édesanyára hárult a hat gyermek nevelése, taníttatása. Sokféle hátratétellel szembesültek, ugyanakkor megtapasztalták a hívők szerető gondoskodását és az Isten Igéjébe, ígéreteibe és az egymásba kapaszkodás csodálatos ajándékát is. A könyv anyagát az árván maradt hat gyermek egyike, a ma már nagyapa korú Lengyel Szabolcs Kisvárdán élő mérnök állította össze. Olvasásra ajánljuk mindazoknak, akik a közelmúlt történéseit hiteles forrásból kívánják megismerni.  PÁNDY-SZEKERES ANNA 

Magánkiadás, Nyíregyháza 2019. A könyv 3000 forintos, a postaköltséget tartalmazó áron megrendelhető a 06-45-405-200-as és a 06-204541-383-as telefonszámon.

Joó Sándor: Hiszek…

Újra kapható Joó Sándornak az Apostoli Hitvallás alapján elmondott igehirdetés-gyűjteménye, amely először 2002-ben jelent meg. A prédikációskötet Cseri Kálmán Joó Sándor sírjánál Farkasréten elmondott megemlékezésével indul. A további tizenkét prédikáció úrvacsorás istentiszteleteken hangzott el 1959– 1960-ban, és még hatvan évvel elhangzásuk után is időszerűek, a ma emberéhez szólók, hiszen az Ige örök: Jézus Krisztus tegnap, ma és örökké ugyanaz.  

A kötet kapható egyházi könyvesboltokban, illetve megrendelhető 500 forintos áron a 06-20-230-4423-as telefonszámon Ajtony Artúr lelkipásztornál.

2019. december 15.

Reformátusok Lapja 23

| SZEMLE |

Szánkó és jászol Többször is jártam már Hajdúszoboszló Bocskai Istvánról elnevezett, gyermekeket és felnőtteket „együttjátszásra” hívogató, mégis elgondolkodtató üzenetekben gazdag múzeumában. Tavaly ősszel hosszabb cikket is írtam róla a Mértékadóba. Most, 2019 adventjében azonban egyetlen, egyszerűségében is nagyon becses tárgyat szeretnék kiemelni: az udvaron található, fedett kocsiszín egyik, a Születés ünnepe irányába mutató muzeális járművét. Egy bumfordiságában is kecses, suhanást ígérő parasztszánt, amelyről az első gondolatom a száz éve elhunyt Ady Endre egyik leginkább keresztyéni, ugyanakkor az ökumenikus szemlélethez közelítő, eszköztelenségében is nagy verse, a Krisztus-kereszt az erdőn volt. A másik egy régi-régi emlék 1954 teléről, amikor egy nagyon kedves, tudtommal ma is élő pécsi sebészorvos, Monspart László egy fészekalja gyereket – köztük engem is – lovas szánján felkocsikáztatott a havas Mecsekre. A szoboszlói múzeum szánkójának harmóniáját, szép hajlásait és szögleteit szemlélve felötlött bennem egy harmadik gondolat is: a nyilvánvaló kapcsolat e szerény jármű és az újszülött gyermek Jézusnak otthont adó, ugyancsak festetlen, fából kifaragott jászol között, amely az ő szalmával bélelt kis bölcsője volt. A kapcsolat, a párhuzam forrása az, hogy életünk kisded Királya elé voltaképpen évről évre így kellene járulnunk. Gyalogszerrel, mint a pásztorok és a betlehemi királyok, vagy ha fehér karácsonyt adna az Ég, akkor pontosan ilyen, pompát és gőgöt nem ismerő szánkóval, amelynek készítője egyszerű mesterember volt, és nem művész. Épp úgy, ahogyan a jászolé. Ha pedig festő-rajzoló és nem firkáló, folyton író kezem lenne, akkor olyan karácsonyi festményt vetnék papírra, amelyen a néhány napos Kisdedet József és Mária ilyen, puha birkaprémekkel kibélelt hajdúsági szán öblében ringatná felénk. A betlehemi istálló két legszelídebb igáslova hozná ki őt abba a világba, amelynek Megváltójául érkezett a földre. Hétköznapi, de nagyon megkapó kép lehetne ez: arany és barokkos pompa, leomló, drága kelmék helyett Jézus, a „szent szülepár” (hogy a Csendes éj szép magyar szövegére is utaljak itt!), a kocsis, a két ló és a mozgó jászolként, bölcsőként szolgáló szánkó… Lám, mennyit tud mesélni egy múzeumi kocsiszín így, karácsonyhoz közeledvén!  PETRŐCZI ÉVA 24 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

Advent felé… Advent felé iramlik ez a Legfőbb Koreográfus keze mozgatta, valódi, nem mesterkélt és nem kitalált, hullámzó, barnásszürke suhanás, mert az utat százötven, szívemnek kedves, késő őszi Dél-Baranyámat a mesék földjévé varázsló, együtt futó szarvas szelíden szeli át. Szép, fejedelmi, karácsonyi szánok elé illő állatok ők, félre a társát egy se taszítja. 2019. december 1-jén Petrőczi Éva

| SZEMLE |

Az adományozás lélektana Közeledik az ünnep, és aki csak teheti, angyallá válik. Ösztönösen bennünk van a rutin, hogy ez idő tájt magasabb szintre emeljük az emberséget a szívünkben. Mondhatni, kibújunk a bőrünkből, és éteri alakban, angyalszárnyakkal felszerelkezve lebegünk világunk szegletei között. Milyen célokkal ruházzuk fel angyalságunkat? Meddig megyünk el az angyallá válás fokozataiban? Lehet, hogy annyira megtetszik nekünk ez a szerep, hogy továbbvisszük magunkkal az új évbe? Egyházi szóhasználatunkban a karácsonyi szereplők között ott vannak az angyalok. Elég csak Erzsébetre vagy Máriára gondolnunk, akiknek áldott állapotáról ők hoztak hírt. A Betlehem melletti pusztában tanyázó pásztorok se indultak volna el Messiás-nézőbe, ha az angyalok nem látogatják meg őket a születés körüli órákban. Az „angelos”, azaz a küldött közvetítő: az isteni hatalom szolgálatában állva továbbítja az emelkedettebb, tisztább világ szándékát és tervét. Beavatkozás ez az élet folyásába, hogy ami elromlott, ne maradjon végérvényesen úgy. A mennyei udvartartáshoz tartozó angyal többnyire üzenetet közvetít, amelynek ismerete más fényben tünteti fel a jövőt, sorsfordító és reményteli. Innen szeretném eredeztetni azt a gesztust, amelyre az emberlét szintén alkalmas terep, és sokan gyakorolják is. Ha valaki nem tudná megragadni a sok sebből vérző emberiség fájó problémáit, annak segíthetnek azok az irányított gyűjtések, amelyekhez bárki csatlakozhat. Ilyen bevált, széles körű segítségnyújtást szorgalmazó akció a közmédia Jónak lenni jó! elnevezésű jótékonysági kampánya. A felhíváson keresztül idén a Péter Cerny Alapítvány által folytatott koraszülöttmentés segítésében mutatkozhat meg az emberi jóakarat. A Petőfi Rádió tudósítója a közelmúltban egy napra az alapítvány munkatársai mellé szegődött, hogy helyszíni kapcsolásokkal adjon hírt az éppen történő eseményekről. Amennyire ezt a szolgálatot a rádión keresztül meg lehet ragadni, szerintem tökéletesen bemutatták a gyermekek megmentésére szakosodott csapatot. A bejelentkezések végén a riporter újra és újra adakozásra buzdította a hallgatókat. Igyekezett ezt változatos szófordulatokkal megtenni. Az egyik alkalommal a következő szavakkal zárta mondandóját: „Tegyük meg felajánlásunkat, hogy tiszta lappal, tiszta lélekkel mehessünk tovább!” Talán csak az én fülemet ütötte meg ez a mondat, de elgondolkodtatott az adakozás és a lélek állapotának kapcsolatáról. Van rapid autómosó, sprinter futárszolgálat – a léleknek miért ne lehetne szüksége gyorsszervizre? Ez lehet akár apró ado-

mány felajánlása egy nemes cél támogatására. Nem az „amint a pénz a perselyben csörren, a lélek a tűzből a mennybe röppen” elv alapján – a riporter olvasatában a gondolat hátterében valószínűleg csak annyi húzódhatott meg, hogy tegyük meg az ügyben a magunk részét, azt, ami rajtunk múlik. Az adományozásnak elsődlegesen nem saját jólétünket és kiegyensúlyozott közérzetünket kell szolgálnia. Ideális esetben túlnyúlik saját köreinken, anonim, és aki ad, az érzi, hogy lemondott valamiről. Nem lomtalanítási, szortírozási művelet. Nem valamiféle lehajlás, amelyben egzisztenciális felsőbbségben tetszelgünk. Nem önfényezési metódus. Az adomány valami, amitől az otthon értelmet nyert, a családi tűzhely melegebben izzik. Amikor az alapvető szükségletek hiányát felváltja az egymás társasága, jelenléte feletti örvendezés. „Az ember mindig eltéved az úton. Az Édenkert ideje óta csavargó, de legalábbis mindig tudni vélte, mit keres. Valahol a teremtett világmindenségben minden ember számára van egy otthon, egy ház, amely rá vár, akár Norfolk lassú folyói mellett a derékig érő mezőben, akár Sussex napsütötte dombjai között” – vélekedik Gilbert Keith Chesterton angol író, teológus. Az otthon megteremtése és megélése az ünnep közeledtével egyre égetőbb. A minap olvastam, hogy elloptak két angyalfigurát egy mezőgazdasági bolt udvaráról. A kellékeket azok a kezek készítették, amelyek a szerencsi Guinness-rekorder szarvasfogatot is megalkották. Fogságban tehát két angyal, aki nem tudja betölteni ünnepi küldetését: átadni üzenetét, reményt hozó adományát. A Szentírás is tud egy fogságban tartott angyalról a Jabbók révénél, akivel Jákób kelt birokra. Az angyal esdekelt, hogy bocsássa el. Jákób így felelt: „Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz.” (1Móz 32,27) Ez a különbség az igazi adomány és a hamis mammon között. A tolvajok az angyalból pénzt akarnak, Jákób az angyal érkezésének valódi értelmét, az áldás lehetőségét látta meg. Legyen a mi adományunkon, odaszánásunkon, lemondásunkon is Isten áldása!  SZALAY LÁSZLÓ PÁL, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2019. december 15.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Törődjünk az „odafigyeléssel”! Az odafigyel ige használata akkor pontos és választékos, ha konkrét jelentésben mondjuk ki vagy írjuk le (’odafülel, odahallgat, hegyezi a fülét, kinyitja a fülét’). Például: „Hiszen ismeri a hitvány embereket, látja az álnokságot, pedig nem is figyel oda” (Jób 11,11); „lelke egész erejével az Úr felé fordult, minden örömének és minden bánatának oly szaporán ömlő kútfőjéhez és egyben lámpásához, ki amazzal bőkezűen megöntözi, és emezzel kivilágítva mindjárt meg is magyarázza adományait, ha jól odafigyel az ember” (Déry Tibor). Szintén kifogástalan az alábbi köznapi példa: „az új környezetben a diákok is könnyebben odafigyelnek az oktatókra”. Ám évtizedek óta van jelen az „odafigyel” a társalgási és a sajtónyelvben divatszóként, kiszorítva olyan tartalmas kifejezéseket, mint a felfigyel (valamire), észrevesz (valamit), törődik (valamivel, valakivel), gondoskodik (valakiről, valamiről), gondot fordít (valamire), foglalkozik (valakivel), figyelmet fordít (valamire, valakire). Íme: „a szakma odafigyel a tehetségre”; „a szülők egy dolgot már a kezdet kezdetén elrontanak: ha a gyerek megbetegszik, jobban odafigyelnek rá”; advent idején „mindenki kicsit jobban odafigyel a rászorulókra”. E szívós divatszónak dívik a főnévi változata is: „Az időseknek már heti egy óra odafigyelés is rengeteget jelent”; „A gyermekkorban kapott odafigyelés és szeretet meghatározza a felnőttkori viselkedést”. Használata folyamán felbukkan a kissé udvariatlan tegező forma is: „ha odafigyelsz néhány apró trükkre, máris jobban érezheted magad a bőrödben”; „A valódi odafigyelés segítségedre lesz abban, hogy…”. Mivel az újságírás rendeltetése szerint tájékoztató vagy véleményközlő szövegeink mindenkinek szólnak, az említettek helyett jobbak például ezek a megoldások: jobban érezhetjük magunkat; segítségünkre lesz abban, hogy… Az árnyalt beszéd érdekében érdemes tehát gondot fordítani az odafigyel, odafigyelés szavak stílusos használatára is.  ARANY LAJOS

26 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (A, R, Ö, É, E). 13. Kamionjelzés. 14. Életszerű. 15. Helyeslés. 16. Kézzel jelez a túlpartra. 18. Számítógépes szkriptnyelv (LUA). 19. Konyhai eszköz. 20. Londoni sörény! 21. Csillagövi jegy. 22. Még nem iskolás, gyermeknyelven. 23. Dunántúli tájegység. 25. Három, oroszul. 26. Szikes rög! 28. Gépkocsi, röviden. 30. Orosz uralkodó. 31. Betániai asszony, aki befogadta Jézust. 33. Zene fele! 34. A zenei alaphangsor 6., 3. és 7. hangja. 36. A zsidó apologetikában a legmagasabban álló lény. 38. Teremt. 40. Az írás és a tudomány istene az egyiptomiaknál. 42. Férfi énekhang. 44. Fúvós hangszer. 46. Igeidő. 48. Hőre lágyuló műanyag. 50. -nél párja. 51. Rangjelző. 52. Egy falka sertés. 54. Rétestöltelék. 56. Rádium vegyjele. 57. Fagyos páros betűi. 59. Német ifjúsági író (Karl). 60. Képregényrajzoló, festő, grafikus, karikaturista (Ernő). 62. Arab férfinév. 64. Nikkel és szén vegyjele. 65. Nagyító. 67. Dinasztiaalapító fejedelem. 69. … Gibson, Oscar-díjas ausztrál színész, rendező. 70. II. Rákóczi Ferenc íródeákja és kamarása (Kelemen). 71. New York-i gyökér! 72. Észak-amerikai állam. 74. Angol világos sör. Függőleges: 2. Az utolsó magyar királyné. 3. Dáma. 4. Tőr betűi keverve. 5. Rénium vegyjele. 6. Biztosíték. 7. Női becenév. 8. Taliga egynemű betűi. 9. Járóka Sándor. 10. Veni, …, vici, jöttem, láttam, győztem (Julius Caesar). 11. Teljes. 12. Venyigedarab! 13. Az idézet második része (O, Z, V, S, G). 17. Vizek partján élő menyétféle. 19. Webber-musical. 21. Magához szólít. 22. Arcrész. 24. Csákó része! 25. Kemping. 27. Az azonos nyomású pontokat összekötő görbe. 29. Úrvacsorai eszköz. 31. Tennivaló. 32. Női énekhang. 35. Kérdőszó. 37. Kész, angolul. 39. A magyarságba beolvadt török nyelvű népcsoport. 41. Tekintetes, röviden. 43. A palócság egyik nógrádi központja. 45. Jogi fogalom: kiinduló tényállás. 47. Vándorló életmódot folytató nép. 49. Fél dollár! 53. Nitrogén és argon vegyjele. 55. Siva felesége a hindu mitológiában. 58. Lengyel tengerparti üdülőváros. 60. Orvosi …, mályvaféle gyógynövény. 61. Kortárs zeneszerző, egyetemi tanár (Barnabás). 63. Az egyik evangélista. 64. Martin Andersen dán író felvett neve. 66. Téli álmot alvó rágcsáló. 68. Riogás páratlan betűi. 69. Sporttrikó. 70. MÓE. 72. Jelenleg. 73. Kávé! Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Megmenti a nincstelent és a szegényt. – A szegény embereket megsegíti.

| GYERMEKEKNEK |

A bibliai időkben a házasság kérdését sokkal komolyabban és szigorúbban vették, mint manapság. Elképzelhetetlen volt, hogy egy lány kisbabát várjon, mielőtt házasságra lépett volna a férjével. Ha ilyesmi történt, a lányt nemcsak kitagadták, hanem akár meg is kövezhették. Ezért akarta titokban elküldeni magától József Máriát, hogy lehetőleg ne essen baja. De miután Isten üzent neki az angyallal, megértette, hogy neki kell majd Jézust felnevelni, ő lesz a nevelőapja.

Mi történt karácsonykor?  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

A karácsonyi történetet még az ovisok is ismerik. De azért nekem van néhány dolog, ami nem világos. Mit jelent az, hogy Mária szűz volt? Meg hogy férfit nem ismert? Hát nem ismerte Józsefet? De ismerte, hogyne ismerte volna, hiszen jegyesek voltak, arra készültek, hogy hamarosan összeházasodnak. Az a kifejezés, amit Mária mond, hogy nem ismert még férfit, ugyanazt jelenti, mint a szűz: szexuálisan még nem volt együtt senkivel. Éppen ezért csoda Jézus születése, hiszen a foganásánál nem játszott közre férfi, hanem egyedül csak a Szentlélek. Micsoda? Ez lehetetlen! Pontosan ezt gondolta Mária is. De Isten számára semmi sem lehetetlen. Csodaszámba ment az is, hogy amikor kiderült, Mária kisbabát vár, József nem bocsátotta el magától. Isten ugyanis egy angyal által megüzente Józsefnek, hogy Mária kisbabája Isten egyetlen Fia. Ezt sem értem… Miért olyan nagy dolog, hogy József nem küldte el Máriát, amikor megtudta, hogy babát vár? Nekem is van olyan barátom, akinek a szülei nincsenek összeházasodva, és olyan is van, akinek más az igazi apukája, mint aki neveli.

És tényleg karácsonykor született Jézus? A Biblia nem írja le pontosan, hogy mikor született. Két adatot találunk benne a születés időpontjára. Az egyik, hogy Heródes király uralkodása idején történt, a másik, hogy Máriának és Józsefnek Augusztusz császár parancsára kellett elhagynia Názáretet, hogy részt vegyenek a népszámláláson. A népszámlálás miatt egész Izráel, sőt az egész Római Birodalom megmozdult. Kicsi az esélye, hogy ilyen „népvándorlást” pont a téli hónapokra időzített volna a császár. Másrészt Lukács evangélista beszámolója szerint pásztorok tanyáztak Betlehem környékén a nyájaikat legeltetve. Izráelben a téli esős évszak beálltával, általában novemberben behajtották az állatokat a legelőkről, és istállókban tartották őket. Tehát ezért sem valószínű, hogy télen volt Jézus születése. De az év biztos, ugye? Merthogy az időszámításunkat Krisztus születésétől mérjük. Nem, az év sem biztos. Sőt nagyobb a valószínűsége, hogy Jézus hamarabb született „nullánál”. A Biblia szerint Heródes idején és Augusztusz népszámlálásakor történt a dolog, valószínűleg időszámításunk előtt (tehát „Krisztus előtt”) 8-ban. És mit láttak a bölcsek? Üstököst? Az üstökösnek is kicsi az esélye, bár évszázadokon keresztül azt hitték, hogy a Halley-üstökös volt a betlehemi csillag. Ám sokkal valószínűbb, hogy egy nagyon ritka csillagászati együttállásról van szó: a Jupiter és a Szaturnusz találkozott a Halak jegyében, vagyis egymás mellé kerültek, és felerősödött a fényük az égbolton, ami csak körülbelül nyolcszáz évenként történik meg. A keleti bölcsek csillagászok voltak, és a Jupitert a királyok, a Szaturnuszt Izráel bolygójának tartották, a Halak csillagkép pedig a „végső idők” jelképe volt. Ezért keresték az új királyt Jeruzsálemben.  2019. december 15.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

ESEMÉNYEK

December 14. Pápa | A Pannonia Reformata Múzeum adventi kézműves alkotóházába (Református Ótemplom, Fő u. 6–8.) várja az érdeklődőket szombaton 13 és 17 óra között. A résztvevők változatos technikákkal különleges ajándéktárgyakat (képkeret, ablakdísz, festett fadoboz, díszgömb, zsinór­ ékszerek) készíthetnek. A foglalkozás díja 1500 forint, amely három darab hazavihető tárgy elkészítését foglalja magában, minden további tárgy 600 forint. További információ: www.pannoniareformata.hu. December 22. Budapest | Advent 4. vasárnapján a tizenegyedik Karácsonyi jótékonysági hallévacsora a Svábhegyen című rendezvény 16 órakor kezdődik a Jókai agora mellett (XII. Diana u. 4.) felállított sátorban. Az „Együnk együtt, legyünk együtt!” mottójú jótékonysági vacsora főtámogatója a Hegyvidéki Önkormányzat. Karácsony ünnepére a halászlét a Bajai Halászcsárda készíti, az este bevételét az Istenhegyi Szent László Plébánia és a Svábhegyi Református Egyházközség szegény családjainak, illetve a Kárpátaljai Református Egyház Mandulafa Idősek Otthonának támogatására fordítják. A Kálvin Kiadó éves leltározása 2020. január 2-től 17-ig tart. Ez idő alatt az árusítás és az utánvételes csomagok küldése szünetel a XI. Budapest, Bocskai út 35. és a XIV. Budapest, Abonyi u. 21. sz. alatti boltokban. Az árusítás az Abonyi utcai könyvesboltban 2020. január 7-én, a Bocskai úti boltban 2020. január 20-án kezdődik.

Megújulás Pákozdon

A pákozdi reformátusok november 24-én adtak hálát templomuk most befejezett tatarozásáért, amely az elmúlt száz év legjelentősebb építési tevékenysége volt a gyülekezetben – tájékoztatta szerkesztőségünket Kardos Péter lelkipásztor. A kapott negyvenmillió forintos támogatásból a tető fölújítása és a födém megerősítése után a padokat csaknem teljesen kicserélték, kiépítették az új burkolatot, modernizálták a villanyvezetékeket és a padfűtést, majd ezt a vakolatjavítás, a csapadékvíz-elvezetés, új toronylépcső készítése és új toronyóra beszerelése követte. A hálaadó istentiszteleten Hajdú Szabolcs Koppány vértesaljai esperes, lovasberényi lelkipásztor hirdette az Igét. Somogyi Angéla felvételén a hittanosok mondanak verset Jézus életéről. 

A HÉT KÉPE

HALOTTUNK

Páll László lelkipásztor és családja ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik részvétet nyilvánítottak, és osztoznak a Páll Lászlóné Kajtár Ágnes lelkipásztor elvesztése miatti fájdalomban. Életéért és szolgálatáért hálát adó istentiszteleten emlékeztek meg róla december 8-án, vasárnap a budapesti Kálvin téri templomban, ahol a vigasztalás igéit Szloboda József esperes hirdette. „Emlékezz szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál. Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem.” (Zsolt 119, 49–50) 28 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

Augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) szükségletű gyerekeknek tart foglalkozást a Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által elindított Montázs projekt keretében nyílt AAK-Módszertani Központ. Az érthető beszéd és/vagy az írásos kommunikáció átmeneti vagy tartós hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkciók pótlása a különböző AAK-eszközök és módok használatával a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonában valósul meg.  FORRÁS: MTI, FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT

| EGYHÁZI ÉLET |

REKTORI PÁLYÁZAT

Új japán könyvtár a Károlin Húszezer példányos könyvszállítmány érkezett Magyarországra a japán– magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének százötvenedik évfordulója alkalmából. December 5-én a könyvadományból ötezer darabot adtak át a Károli Gáspár Református Egyetemnek (KRE), ennek köszönhetően Magyarország legnagyobb japán nyelvű könyvtára jön létre a református intézmény Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Az évfordulón számos kulturális eseményt rendeznek mind hazánkban, mind Japánban. Ezek közül kiemelkedik a két ország által akkreditált Honno Kote Projekt, amelynek célja, hogy a könyvállományból részesülő intézmények és az adományozó Kagoshima megye között kulturális kapcsolat épüljön. A könyvátadó ünnepségen részt vett Varrók Ilona, a KRE Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetének intézetvezető docense, valamint a magyar származású Juhász Sandy, a Honno Kote Projekt kezdeményezője és vezetője, a Kagoshima Yomiuri Televízió népszerű műsorvezetője. A KRE hallgatói, illetve az ide jelentkezők számára a japán nyelvű irodalomhoz való hozzáférés nélkülözhetetlen segítséget nyújt majd tanulmányaikhoz, nyelvtudásuk fejlesztéséhez, valamint a japán kultúra mélyebb megismeréséhez – olvasható az egyetem közleményében.  REFORMATUS.HU

Elindult a keresztyén könnyűzenét támogató program Zenei képzést és hangszervásárlást támogató programmal segíti a keresztyén könnyűzenét játszó fiatalok kiteljesedését a kormány. – Ez a program akadályokat akar lebontani olyan fiatalok előtt, akik szívesen zenélnének, szívesen csatlakoznának egy zenekarhoz, kórushoz, még az is lehet, hogy az első lépéseket már meg is tették, de ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni, külső segítségre van szükségük – hangsúlyozta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön a Hagyományok Házában. A program keretében a kormány ötszázmillió forint értékben nyújt támogatást hangszerek vásárlásához profi zenekarok, kezdő zenekarok és határon túli zenekarok számára. A zenészek képzésének és tehetséggondozásuk támogatására kétszázhatvanmillió forint támogatást ad a kabinet. Ez a támogatás felhasználható arra is, ha valaki tömegképzésben, szűkebb körű vagy akár professzionális képzésben akar részt venni – tette hozzá az államtitkár. Rétvári Bence hangsúlyozta: a keresztyén könnyűzenét támogató program elősegíti, hogy a zenei alkotók a zenén keresztül is átéljék hitüket, és közösségeket hozzanak létre.  REFORMATUS.HU

A Tiszántúli Református Egyházkerület Elnöksége mint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) fenntartója nyilvános pályázatot hirdet a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektori megbízatásának ellátására. A megbízás 2020. augusztus 1-jétől 2023. július 31-éig terjedő hároméves, határozott időtartamra szól. A pályázat benyújtásának helye: Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. Határideje: a pályázati hirdetménynek a DRHE honlapján való megjelenése után 2020. január 31. A részletes pályázati kiírás a drhe.hu oldalon olvasható.

OKTATÓI PÁLYÁZATOK

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora pályázatot hirdet az Ószövetségi Tanszékre egyetemi docensi álláshelyre, a Pedagógia és Pszichológia Tanszékre főiskolai tanári álláshelyre, a Testnevelési Tanszékre főiskolai docensi álláshelyre és a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékre főiskolai docensi álláshelyre. A pályázatok benyújtásának határideje: 2020. február 28. Az elbírálás határideje: 2020. április 30. A pályázatokat négy nyomtatott példányban és digitális (CD-re vagy pendrájvra kiírt) formában kell az egyetem rektorához benyújtani a Rektori Hivatal címére (4026 Debrecen, Kálvin tér 16.). A részletes pályázati kiírások a drhe.hu oldalon olvashatók. 

APRÓHIRDETÉSEK

Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS Quasi-Modo Kft. Padfűtés (svájci fűtőfóliával), harangvillamosítás, toronyóra-felújítás, -kiépítés, programórák, hangosítás, dallamjáték, énekszámkijelző. Honlap: www.quasi-modo.hu, e-mail: kapcsolat@quasi-modo.hu, tel.: 06-30-940-8223 (Sárdi György). 2019. december 15.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat vagy szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Kádár Adrienn sátoraljaújhelyi beosztott lelkésszel beszélgettünk.

1

Miért döntött úgy, hogy lelkipásztor lesz? Folyamatként látom a döntésemet. Kezdeteben nagy volt bennem a lelkesedés, hogy majd én mint lelkipásztor, mint Isten kiválasztott szolgája valami nagy dolgot teszek. Később ez formálódott, lecsendesedett. Ma már úgy érzem, nem tudnék mással foglalkozni. Szeretném elmondani az embereknek, hogy Isten mennyire szereti őket.

lekezetekben szolgálni, ahol a falu lakossága az elmúlt néhány évtizedben a felére csökkent. Elszomorító azt látni, hogy több száz fős templomok üresen állnak. Férjemmel együtt fejlődőképes településen szeretnénk szolgálni, ahol van lehetőség pásztorolni a meglévő vagy alakuló gyülekezetet. Szeretnénk tenni valamit első renden a minőségi, aztán a létszámbeli gyarapodásért azon a helyen, ahova az Úr rendel bennünket. Nem egyedül, hanem a gyülekezet tagjaival együtt.

4

Kádár Adrienn huszonnégy éves lelkipásztor a Sárospataki Református Teológiai Akadémián végzett. Férjével, Kádár Tamással a sátoraljaújhelyi gyülekezetben szolgál beosztott lelkészként.

2

Nemrég szentelték fel Isten szolgájává. Mit érzett közben? Leginkább izgalmat és félelmet. Aggódtam, nehogy bakizzak. Úgy éreztem, még egy ilyen alkalom nem lesz az életemben, ez olyan végleges dolog. Felkerült a korona egy hosszú és néha nagyon nehéz útra. Végre lelkipásztornak mondhatom magam. Viszont ez teher is egyben, mert – ahogy Jakab mondja – a tanítóktól több kéretik számon.

3

Ha választhatna, milyen gyülekezetben szol­ gálna leginkább? Most a férjemmel együtt Sátoraljaújhelyen szolgálok, ahol sok áldásban van részem. De amint lehet, szeretnénk önálló helyre kerülni. Azt tudom, hogy milyen típusú gyülekezetben nem szolgálnék, és melyek azok a szolgálati területek, amelyekben nehezen boldogulnék. Távol áll tőlem például a nagyvárosok forgataga, de intézményi lelkipásztorként sem tudnám magam elképzelni. Itt, Zemplénben többször megtapasztalhattam, milyen fogyó gyü30 Reformátusok Lapja

2019. december 15.

Van az életét meghatározó igeszakasz a Bibliában? Több is. Az egyik a talentumok példázata, amelyen az utóbbi időben sokat gondolkodom. Ha keveset kaptam, azzal is hűséggel kell munkálkodnom. Két végletet látok magam előtt. Az egyik, amikor én akarok az lenni, aki mindent birtokol, aki mindenhez ért. Az a baj ezzel, hogy az ember ilyen lelkészfelfogással a kapott talentumokat nem kamatoztatja. Minden gyülekezetben – pontosabban a gyülekezet tagjaiban – hatalmas erőtartalékok vannak, amelyeket a „multifunkciós lelkész” típusú pásztorok nem tudnak megfelelőképpen gyümölcsöztetni. A másik véglet a folyamatos panaszkodás: „Én semmit sem kaptam, nekem semmi sem megy jól.” Józanságra törekszem. Isten a körülöttem élőket mind-mind megajándékozta valamivel. Sokan egyáltalán nem is tudják, milyen tehetséget kaptak az Úrtól. Arra kell törekednem, hogy ezeket a tehetségeket a lehető legjobban felhasználjam Isten országának építésében, akkor is, ha minden ez ellen működik. Úgy gondolom, csak így lehet a látszólag kevésen is hű lenni.

5

Jut-e ideje kikapcsolódni? Időnk arra van, amire szeretnénk. A többi csak kifogás és önámítás. Megfelelő időbeosztással minden fontos dologra jut idő. A szabadidőmben legszívesebben olvasok vagy sütök. Igyekszem időt szakítani a családomra, barátaimra. Néha, amikor a férjemnek sikerül rászednie engem, még biciklizni, túrázni is szoktunk a környéken. HEGEDŰS BENCE, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

REFORMÁTUSOK

LAPJA

Fizessen elő hetilapunkra! LXIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM, 2019. FEBRUÁR 24. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

„A Biblia nem engedte az önsajnálatot” REGÉCZY-NAGY LÁSZLÓVAL EMLÉKEZÜNK A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAIRA

Ha 2019. december 31-ig egyéves előfizetést vásárol, az idei áron – mindössze 16 640 forintért – érkezik házhoz a Reformátusok Lapja. További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809



1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ….......……… példányban egy évre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu NÉV:

......................................................................................... CÍM:

........................................................................................................................................................................................... ALÁÍRÁS:

.........................................................................................

