LXV. ÉVFOLYAM,
34. SZÁM, 2021. AUGUSZTUS 22. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA
LAPJA
REFORMÁTUSOK
ÁRA: 400 FT
Ha kenyér van, minden van 9 771419 856007
EGY TENGELICI PÉKMESTER VALLOMÁSA A BECSÜLETES MESTERSÉGRŐL
21034
| TARTALOM |
ELEINK FOHÁSZAI
Jövel azért, nyisd meg az én szemeimet, hogy megismerhessem ellenségemnek csalárd és hatalmas voltát, megtudjam azt, hogy énnékem nincs csak tusakodásom a test és vér ellen, hanem a Sátán e világnak fejedelme ellen. Könyörülj énrajtam, igaz Isten, és engem a te hatalmadban erősíts meg, hogy ellene állhassak e veszedelmes időben az ő incselkedéseinek; az én derekamat övezd be igazmondással, és öltöztess fel igazságnak mellvasába. DIÓSZEGI KIS ISTVÁN (1635–1698)
8
16
20
23
A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Mb. felelős szerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (zila.teodora@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu) Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Sebestyén László
REFORMÁTUS SZEMMEL • 7. Nem nekünk, Uram… | Bogárdi Szabó István ve-
zércikke
REFORMÁTUS ÉLET • 8. A vallási turizmus legyen a missziónk | A debreceni Nagytemplomba látogatókat sok érdekes programmal és látnivalóval várják REFORMÁTUS ÉLET • 16. Felzárkózó települések | A Magyar Református Szeretetszolgálat huszonegy nehéz helyzetben lévő településen van jelen szakembereivel INTERJÚ • 20. „A gyermek szeme sok dolgot elárul” | A kárpátaljai Sámuel Alapítvány elnökét, Sipos Gézát kérdeztük az elmúlt két évtizedről EGYHÁZI ÉLET • 23. Nem szóltak be, de kérdeztek | A Szólj be a papnak! elnevezésű kezdeményezés jelen volt a Csillagponton is egy beszélgetéssel PORTRÉ • 30. Öt kérdés – öt válasz | Ismerjék meg Kupai-Szabó Kornél martfűi, rákóczifalvai, rákócziújfalui és kengyeli lelkipásztort!
Tisztelt Olvasóink!
A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:
TELEFONSZÁMUNK:
hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.
E-MAILJEINK:
szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja
3
| AZ IGE MELLETT |
VIII. 22. VASÁRNAP
VIII. 23. HÉTFŐ
VIII. 24. KEDD
VIII. 25. SZERDA
4
STEINBACH JÓZSEF
(22) „Higgyetek Istenben!” (Mk 11,20–26)
A hitről Jézus azt mondja: az részesedés Isten hatalmában, akinél minden lehetséges (10,27), ezért képes arra, ami emberileg lehetetlen (22). Jézus feltétlen isteni igénnyel szól. Nem ismeri a kicsinyhitűséget. A hit lényege: feltétlenül számol Isten hatalmával, és részesül is abban, azaz nem kételkedik abban az értelemben, hogy ingadozna Isten hatalmas cselekvése és bármiféle emberi lehetőség között. Isten pedig mindent jól tesz, és a javunkra cselekszik. A hegy elmozdítása csak példa, kép; a hegyek jól vannak ott, ahová azokat az Isten teremtette. A hegyek elmozdításánál nagyobbat cselekszik az Úr hatalma, hit által, velünk (23). A hit fő megnyilatkozása az imádság. A hit teljes odafordulás Istenhez. Isten meghallgatta kéréseinket, és az ő tökéletes akaratához igazodva, javunkra fordítja azokat (24). Aki hisz, imádkozik, annak rendeződnek az emberi kapcsolatai. E három összetartozik. Aki bűnbocsánatot nyert, az megbocsát, csakis a békességre törekszik. Azért is imádkozhatunk, hogy az Isten hatalma szabadítson meg bennünket azoktól az emberektől, akikkel nem tudunk építő békében élni, vagy adjon erőt, bölcsességet, hogy megtaláljuk hozzájuk a kulcsot. (25–26) 2Kir 10 26. zsoltár (28) „Milyen hatalommal cselekszed ezeket…?” (Mk 11,27–33)
Jézus isteni hatalommal cselekedett. Ez ingerelte azokat, akiknek nem volt hatalmuk, pedig ők lettek volna az isteni hatalom letéteményesei: a főpapok, az írástudók és a vének. De nekik csak szavaik voltak, miközben tehetetlenül ragaszkodtak a hagyományokhoz (27). Bosszúságukban keresték meg Jézust a kérdésükkel: „Milyen hatalommal cselekszel?” (28) Jézus hatalma beszédében és tetteiben mutatkozott meg, leginkább abban, hogy bűnbocsánatot hirdetett (2,9), minden feltétel nélkül. Aki hittel vette ezt a jézusi hatalmat, bocsánatot nyert, és aki bocsánatot nyert, szintén megkapta azt a hatalmat, hogy mások bűneit megoldja, mint az Isten hatalmának eszköze (Mt 16,19). Ez zavarta leginkább az írástudókat: Isten káromlásának tartották (2,7). Hiszen eddig, Mózes törvénye szerint, bonyolult feltételekhez volt kötve a bűnbocsánat: az áldozati kultuszhoz. Mi ma milyen egyéb feltételhez kötjük? Már Keresztelő János meghirdette a bűnök bocsánatát. Nem kapcsolta feltételhez (1,3–4). Ebben volt Keresztelő János leginkább Jézus Krisztus előfutára. Jézus Krisztusban bűnbocsánatunk van, új és örök életünk. Semmiféle hívő tan vagy kegyesség bajnoka és semmiféle vallás kizárólagossága nem kérdőjelezheti meg ezt! (29–33) 2Kir 11 192. dicséret (11) „…az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemünkben…” (Mk 12,1–17)
Boldog, aki tudja, hogy élete az Úr kezében van, ezért életének megoldása, üdvösséges egysége is az Úr ajándéka. Boldog az az ember, aki erre élete minden idejében hálaadással és könyörgéssel tud rácsodálkozni (11), mert Isten ajándékai csodálatosak (Zsolt 118,22–23). Az Úrtól kaptuk az életünk szőlőskertjét, hogy dolgozzunk és örüljünk abban a Gazda, azaz Istenünk dicsőségére. Az Úrtól kaptuk azt a csodát, amit csak hittel lehet megragadni, mely szerint Isten nem engedi, hogy hűtlenek, önzők, durvák, gyilkosok maradjunk az ő szőlőskertjében. Még nagyobb csoda, ha valaki belátja, mindeddig gyarlón élt, Istennel nem számolt, csak önmagáért létezett, Isten ügyét lenézte, Isten Fiának megváltó áldozata botrány volt számára (1–8). Csodák csodája: az Úrtól lett engedetlen életünk egyetlen megoldása, a megváltás: a Gazda megölt Fia – a példázat képével élve – a megvetett kő, amely sarokkő lett, egyben tartja a boltozatot, az életet, a világot (10–11). Boldog, akinek szemében csodálatos mindez, aki leborulhatott az Úr előtt, mindezek szerzője előtt. Tart még a kegyelmi idő! De vigyázzunk, aki megmarad a hűtlen, önző, durva, gyilkos életében, attól az Úr elveszi a szőlőt, és másoknak adja azt! (9) 2Kir 12 155. dicséret (24) „…nem ismeritek az Írásokat, sem Isten hatalmát?” (Mk 12,18–27)
Jézus azt mondja: tévedünk, nem ismerjük az Írásokat, mert nem ismerjük az Isten hatalmát. Először meg kell ismernünk az Isten hatalmát, amely megszabadított, bűnbocsánatot, új és örök életet adott nekünk, és csak utána érthetjük helyesen az Írásokat, meg mindent, ami velünk történik. Isten hatalmának megtapasztalása nélkül csak vitatkozhatunk az Írásokon, igehelyeket tehetünk egymás mellé, hogy saját hitünket és életünket igazoljuk, vagy az Írás egyes részeit kiemelve a saját személyiségünk, kívánságunk indította kegyességünket alátámasszuk. A szadduceusok – Jézus korának egyik kegyességi irányzata – ezt tették. Ők nem hitték a feltámadást (18). Ezért tették fel Jézusnak az életszerűtlen kérdést: egy asszony,
Reformátusok Lapja 2021. augusztus 22.
| AZ IGE MELLETT |
akinek hét férje volt, ha van feltámadás, ott kinek a felesége lesz a hét férj közül? Persze a farizeusi kegyesség két férj esetében, de több férj esetében is azt a választ adta, hogy az első férj az igazi férj, annak adatik vissza az asszony akkor. Isten hatalmának ismerete nélkül a spekuláció marad. Jézus arra mutat rá: Isten hatalma éppen az, hogy ő az élők Istene… (26–27) Örök életet ajándékoz nekünk, aki, ami itt, az Úrban fontossá lett számunkra, az odaát is fontos marad (25). 2Kir 13 37. zsoltár (34) „Nem vagy messze Isten országától.” (Mk 12,28–34)
Egy írástudó megkérdezte Jézust a legfőbb parancsolatról (28). Jézus két törvényi hellyel felelt (29– 31), a két hely együtt a Nagyparancsolat (5Móz 6,4–5; 3Mózes 19,18). Az írástudó megdicsérte Jézust, hogy jól felelt, mert Isten és egymás szeretete valóban többet ér minden vallási áldozatnál, égő- és véresáldozatnál (32–33). Erre a dicséretre dicsérettel reagált Jézus is, mert látta, hogy értelmesen felelt az írástudó: „Nem vagy messze az Isten országától.” (34) Ez a dicséret elgondolkodtató. Tartalma: a távolságból közelség lett, de ez a közelség még nem jelent bentlétet: „A küszöbön téblábolsz…” Jézus nem ad a kijelentéséhez külön magyarázatot. Az igehirdetők inthetnek is, biztathatnak is ezzel az igével: vigyázz, el ne bízd magad, hogy már bent vagy, mindannak ellenére, amit tanultál, amit kegyesen tettél. De kétségbe se ess, hiszen van bemenetel az Isten országába! De miként? Mit kell tennünk? „Ezért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róm 9,16) Itt fontos az első tagmondat is: először nagyon kell akarni, és mindent bevetve kell futni, hogy az ember számára kiderüljön, emberi erővel nem megy, csak az Úr könyörülete emel be az Isten országába… 2Kir 14 486. dicséret (38) „Óvakodjatok…” (Mk 12,35–44)
Mitől óvakodjunk Jézus tanítása szerint? (37) A hiú dicsőségvágytól! Jézus tanításában a felszínes külsőségektől való óvást is jelenti ez az intés. Ma is nagy kísértésünk a hiú dicsőségvágy, amely a legnemesebb és legszentebb ügyeink mögött is ott lapulhat. Aki elöl áll, legyen mindenki szolgája. Az a hiteles elöljáró, akin látszik, hogy szenvedélye a rábízott ügy, amiért szenvedést is vállal. Az ilyen ember öltözzön fel tisztességesen, de ne hivalkodóan, és úgy álljon a nyilvánosság elé, mint aki nem tündökölni akar, hanem segíteni. Az Úr ügyét csak így lehet szolgálni! (38–39) Jézus óv a szociális bűnöktől, amelyben hiú dicsőség- és uralkodó birtoklásvágyunk felemészti az özvegyek, az elhagyatottak házát. Ide tartozik minden olyan helyzet, amelyben embertelenül bánunk azokkal, akik éppen kiszolgáltatottak nekünk (40). Hány ilyen helyzetben vizsgázunk elégtelenül! Jézus óv a látszatkegyességtől, mert tudunk mi hosszan imádkozni, meg igéket idézni, és felállva máris kibeszéljük a másikat (40). Mivel ez az intés a „vallásos” embereknek szól, kimondhatjuk: Jézus mindhárom intésben a hamis kegyességtől óv… 2Kir 15 257. dicséret (5) „Vigyázzatok…” (Mk 13,1–20)
Jézus intése érvényes ránk mindenkor, akik az Úr követői vagyunk. Vigyázzunk, meg ne tévesszen valaki bennünket! Könyörögjünk, hogy az hasson ránk, ami valóban az Úrtól való, amit a magunk rendszeres, igére figyelő kegyességében is megtusakodtunk és igaznak fogadtunk el, mert az épít és nem rombol, éltet és nem pusztít, Istent dicsőíti és az ő országát építi, amely igazság, békesség és öröm (5–6). Vigyázzunk, a mindenkori vajúdások kínjait ne tartsuk különleges jeleknek, mert ezek mindenkor voltak, hanem legyünk készen úgy, mint akik az Úr kegyelmére hagyatkozva, hitben élnek, és az élet Urát reménységgel várják, hiszen egyedül ő képes a vajúdásból új életet teremteni! (7–8) El ne bízzuk magunkat, mert a saját erőnkből meg nem tudunk állni! Ezért szüntelenül imádkozzunk (18), hogy mindvégig kitartsunk a hitben, mennyei erővel! Könyörögjünk, az Úr ne terheljen minket erőnk felett, és vegye ki szívünkből az aggodalmat! Vigyázzunk, el ne hagyjon bennünket a reménység! Megváltott emberek vagyunk, az Úrban vagyunk, az övéi vagyunk, a vajúdás napjainak van határa, és Isten megrövidíti azokat a napokat (19–20). Érettünk az Úr másokon is könyörül, de az ő kegyelme nélkül mi sem állhatnánk meg! (20) 2Kir 16 205. dicséret
VIII. 26. CSÜTÖRTÖK
VIII. 27. PÉNTEK
VIII. 28. SZOMBAT
2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja
5
| INTERJÚ |
nem találkoztam személyesen, de hiszem, hogy ott is hasonló élményekkel indul a közös munka. Jó érzés, hogy elmondhatom magamról, mostantól két helyen is otthon vagyok. Mindkét gyülekezetben vártak már helyben lakó lelkészt, mivel régóta nem volt saját lelkipásztoruk, ennek az öröme is átjárja és segíteni fogja az indulást, majd pedig a közös szolgálatot.
Két helyen is otthon vagyok A nők egyenjogúvá válása óta a világ minden táján megjelentek a női orvosok, tanárok, politikusok, újságírók, sőt katonák is. ILLÉNYI ÉVA Így ma már nem meglepő, ha a szószékről lelkésznő hirdeti az Igét. Miként tekint erre a szolgálatra egy fiatal, pályája kezdetén járó lelkipásztor? Kovács Máriával, Nagyhegyes-Hortobágy lelkészével beszélgettünk, aki idén végzett a debreceni teológián. Milyen lezárni egy korszakot és elkezdeni egy újat? 2019-ben kezdtem exmisszusi szolgálatot a Hajdúhadházi Református Egyházközségben, majd ugyanitt folytattam a gyakornoki évemet, ahol vezető lelkészeimnek köszönhetően részese lehettem egy gyülekezet mindennapjainak. Ugyanakkor pályafutásom első állomása a nagyhegyesi és a hortobágyi gyülekezet, hiszen most már ezekért a közösségekért éppúgy felelősséggel tartozom, mint a saját életemért. Még furcsa, kicsit szokatlan, hogy az a burok, amelyben eddig éltem, úgymond megszűnt, fel kell találni magamat a sokszor váratlan élethelyzetekben. A teológián az első évtől kezdve mindenki ezt a pillanatot várja, hogy elvégezve tanulmányait gyülekezetben szolgálhasson. Már megvolt az első találkozása a gyülekezettel… Az egyetemi éveim alatt helyettesítettem már Nagyhegyesen egy vasárnapi istentisztelet alkalmával. Akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy szívesen szolgálnék a településen, amely magával ragadott. A hortobágyi gyülekezettel még 6
Reformátusok Lapja 2021. augusztus 22.
Kezdünk elidegenedni egymástól és elkényelmesedni. Megfogalmazott olyan célokat, amelyeket szeretne megvalósítani ebben a gyülekezetben? Itt még mindenki ismer mindenkit, a közösségek tagjainak családias a kapcsolata, tudnak egymásról, keresik egymás társaságát. Az a legfontosabb célom az itteni gyülekezetekben, hogy sajátjuknak érezzék Isten szolgálatát, és akkor, azt gondolom, nem lesz olyan dolog, amit ne tudnánk megvalósítani. Jó volna elérni, hogy ki-ki saját indíttatásából kezdjen el érdeklődni az Isten egyháza iránt. Visszafogottnak tűnik. A mai rohanó világban senki nem szeret és tud hosszan egy helyben időzni, a templomban sem. Milyen csatornák vannak az üzenetek átadására az istentiszteleten kívül? Az istentiszteleteken Isten aktuális üzenete hangzik el. Így azt gondolom, hogy a meghatározó csatorna maga a lelkipásztor. Ennek pedig az alapja nem más, mint a keresztyén életforma. Keresztyénnek lenni egység a sokszínűségben, hiszen mindnyájan más és más kapott képességekkel szolgáljuk Istent és embertársainkat. Jézus Krisztus elhívása sosem maradt válasz nélkül, a mi küldetésünk sem több vagy kevesebb, mint elhívni az embereket. Ez az alapja a hídépítésnek és a kommunikációs csatornák helyes alkalmazásának, és akkor mindegy, hogy a csatornát internetnek, zenének, fesztiválnak vagy bármi másnak nevezzük. Miként tud egy fiatal lelkésznő úgy „bőbeszédű” lenni, hogy a prédikáció a gyülekezet számára ne időtöltés legyen, hanem felemelő együttlét? Úgy, hogy Isten Igéjét, az ott és az akkort az itt és mostra értelmezi, magára is vonatkoztatja, önmagán keresztül is szűri. Úgy, hogy ő is ebben a korban, ebben a világban él, neki is vannak problémái, érzékeny az őt körülvevő körülményekre és élethelyzetekre. Meglátja, felismeri Isten munkáját, keresi az ő akaratát mindenben, nem pedig moralizál. Nem mindig csak a lelkészen múlik egy istentisztelet „sikeressége”, hanem ugyanúgy a résztvevőkön is, hogy megvan-e bennük a nyitottság és az odaszánás, hogy elfogadják azt, amit Isten Szentlelkén keresztül kapnak. A gyarapodás az Isten-ismeretben pedig magával hozza az életünk körülményei között, így az istentiszteleten is megélhető katarzist. FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD
| REFORMÁTUS SZEMMEL |
BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN
Nem nekünk, Uram... A szerző lelkipásztor, a Dunamelléki Református Egyházkerület volt püspöke
Az ünnepre mindig készülnünk kell. Követjük a régieket, alapító hagyományokat idézünk, vagy újakat szerzünk, olykor utánozzuk, máskor alakítjuk a szokásokat, hogy az ünnep lényege, szépsége, értelme teljesebb legyen. Országos ünnepen a részvétel ezer módját és lehetőségét kapjuk, hogy hálával emlékezzünk ezer évre, és még nagyobb hálával köszönjük meg a nemzedékek során kapott áldásokat, a gondviselés jótéteményeit, a mi időnkben pedig azt a szabadságot is, hogy ünnepelhetünk. Sokan azt mondják, tévesen, hogy az ünnep akkor lesz feledhetetlenné, ha van benne önfeledtség. De ez csak féligazság, az ünnep sosem feledés, hanem a jövő bevonása az emlékezésbe. Mert ünnepen imádságba foglaljuk remé-
„A legtisztább ünneplés egyértelmű, ámuló, alázatos dicsőítés, hódolás az emlékező Isten előtt.” nyünket is, és a jövő erővonalai szerint nyitjuk fel a múltat és szemléljük a jelent. Éppen ezért az ünnep ezernyi módja közül az imádság pillanata a legtisztább. Úgy, ahogyan a 115. zsoltár is meghív erre. Szép meghagyással, mondhatni protestálással kezdődik: „Nem nekünk, Uram, nem nekünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!” Isten előtt aligha dicsekedhetünk magunkkal, imádságunkban nincs helye sem tolakodó járandóság-hangoztatásnak, sem vitázó számonkérésnek a sorsunk jó és rossz fordulatai miatt. A hálaadásban nincs helye viszonyítgatásnak, hanem boldog belátással mondjuk ki: egy értelme van az egész életnek, hogy Istennél legyünk mindig! Az ünnepben minden a maga helyére lép, és a veríték-szünetben szabadon felidézhetjük, hogy Isten kegyelme eszközölt ki számunkra minden áldást. És kimondjuk azt is, hogy az értelmes remény teljességgel Isten hűségén alapul. A legtisztább ünneplés egyértelmű, ámuló, alázatos dicsőítés, hódolás az emlékező Isten előtt. A helyes ünneplés érdekében hozza szóba a zsoltáros azt, amit az Isten után epekedő ember fohásza is felidéz, mikor fájdalommal panaszolja el, hogy a pogányok csúfolódnak rajtunk: „Hol van a te Istened?” (Zsolt 42,11) Ez a firtató gúnyolódás
valójában önhittségbe rejtett kétségbeesés. Azok sértegetik vele a hívőket, akik rendelkezésre álló isteneket csináltak és csinálnak maguknak, kézzelfoghatóvá teszik a Felfoghatatlant, körbejárhatóvá a Határtalant, anyaggá a semmiből Teremtőt, hamisítanak magunknak Mindenhatót, röghöz kötik a Véghetetlent, és szétzüllesztik a szeretet törvényét. Protestál tehát a zsoltáros: állj Isten elé alázattal, fordulj el minden magabízástól, bálványtól! „Akik félitek az Urat, az Úrban bízzatok! Az ilyenek segítsége és pajzsa ő.” (Zsolt 115,11) Az egyházatyák szerint akkor értjük jól ezt a zsoltárt, ha a 114. zsoltár folytatásaként olvassuk. Ez Isten nagyszerű tetteit idézi fel, amikor népe a pusztai vándorlás során csoda dolgokat tapasztalt: a tenger megfutamodott, a Jordán vize meghátrált, a hegyek meginogtak, a kőszirtből éltető víz fakadt. De nem a vándorló nép előtt, hanem Isten előtt. Ez a történelmi tapasztalat lényege: kegyelem volt minden. És ez a kegyelem megmarad Isten hűségében. Ezért tanította Augustinus ezzel a zsoltárral imádkozni az üldözött keresztyéneket. A 78. zsoltár felidézi a pusztai vándorlás másik csodáját is: „És hullatott reájuk mannát eledelül (...). Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget.” (24–25) A szövetség népe nem szedhetett a mannából az Úr napján, mert az a megszentelés és megemlékezés napja volt. Akik megszegték, mert érdemmé akarták tenni az áldást, járandósággá a kegyelmet, öntelt hajszává a hitet, azok méreggé tették a mannát. Az ünnep a kegyelem megszentelése – a szentelő Isten dicsőítése. Ezért mondhatjuk bátran: egész életünk ünnepi készülődés. Köznapi munkánk is ezt célozza, és fáradozásunk békességért itt, a földi országban, fohászunk a munka áldásáért, hálánk a kenyér bőségéért, sóvárgásunk a közös élet öröméért, sóhajtozásunk a családi élet áldásaiért, Himnuszunk a nemzet boldogulásáért, igyekezetünk tiszta és szép méltóságunkért, esedezésünk a terhek könnyebbedéséért, esdeklésünk a sebek gyógyulásáért, ez mind-mind ünnephez vezet. Ez az angyalok kenyerének titka: ünnepbe érkezve felfedezzük, hogy az ünneppel is készülünk. Készülünk Krisztus országára, az isteni dicsőség felfénylésére, a feltámadás diadalára, üdvösségre. Készülünk mindig Istennél lenni. 2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja
7
| REFORMÁTUS ÉLET |
A vallási turizmus legyen a missziónk
ILLÉNYI ÉVA
A vallási turizmus története egyidős a „nagybetűs” turizmussal, hiszen az ókori civilizációk népei már a Krisztus előtti időkben is útnak indultak templomok felkeresésére, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy az adott helyen valamilyen vallási élményben legyen részük. A keresztyénség megjelenésével előbb Jézus szülőhelye, Betlehem, és halálának helye, Jeruzsálem, majd a keresztyén vallás központja, Róma lett az akkori vallásos emberek által mindenképp felkeresendő földrajzi hely. A látogatások gyakoriságának jelentős növekedését a barokk kor hozta meg, majd az ellenreformáció és a különböző keresztyén vallási irányzatok, szerzetesrendek szentjeinek megjelenésével és előretörésével életállomásaik, prédikációik helyszínei lettek a kedveltebb vallási úti célok.
A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint a világ összutazásainak egyharmada vallási turizmus, amiről elsősorban a katolikus hagyományú országok, így Spanyolország, Olaszország, Lengyelország jut eszünkbe, de említhetnénk a magyarországi katolikus helyeket: a Szent István-bazilikát, az esztergomi bazilikát vagy a tihanyi apátságot. A református hívők, utazók számára még mindig a nagyobb történelmi kálvinista városok és műemlékek számítanak vonzerőnek. Debrecen, Sárospatak és Pápa esetében az idesorolható látnivalók fontos történelmi események helyszínei is voltak. Az elmúlt évtizedekben sok fejlesztés érintette a református vallás fontos helyszíneit, a Vizsolyi Biblia-zarándoklat során a Gönc–Göncruszka–Vilmány–Vizsoly útvonalat követve járják be a „Biblia földjét”. Megnyitotta kapuit a megújult Debreceni Református Kollégium Múzeuma, vagy például a Tisza-tavi templomok útján 8
Reformátusok Lapja 2021. augusztus 22.
projekt keretében megvalósult a templomok, kegyhelyek rekonstrukciója. Mi most Debrecennel kezdjük vallási túránkat. Dobis-Lucski Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség kommunikációs és turisztikai referense ottjártunkkor épp egy tárlatvezetésről jön, örömmel mondja, hogy a pandémiás időszak utáni újranyitásnak köszönhetően egyre nagyobb az érdeklődés intézményeik iránt. Amióta megnyitották a Nagytemplom turisztikai ágazatát, a látogatószámot tekintve minden idők második legjobb júliusát zárták. – A Magyar Turisztikai Ügynökség épp olyan stratégiát dolgoz ki, amelynek lényege, hogy mind a külföldieknek, mind a hazaiaknak a vallási turizmus kapcsán Magyarország is eszébe jusson – árulja el a turisztikai referens. – Fontos, hogy mi magunk is minél jobban megismerjük hazánk kincseit. Az ügynökség felmérése
| REFORMÁTUS ÉLET |
ők itt, ebben a református templomban szeretnének házasságot kötni, és ha ez szép emlék lesz számukra, akkor itt akarják majd megkeresztelni a gyermeküket is. Vagyis a templomunk olyanokkal is kapcsolatot teremthet, akiket más alkalmakkor nem biztos, hogy meg tudunk szólítani.
A VILÁG LEGSZEBB KÖNYVTÁRAI KÖZÖTT Ha valaki kifejezetten református túrát szeretne a cívisvárosban megejteni, bőven van mit bejárnia. Itt a Debreceni Református Kollégium és az Egyházkerületi Nagykönyvtár, amely hatszázezer kötetével nem véletlenül szerepel A világ legszebb könyvtárai című kötetben. Kézirattára Mohács előtti okleveleket is őriz, 1711 előtti régi magyar nyomtatványai között féltett unikumok vannak, különgyűjteményei (kézzel színezett térképei, anatómiai atlaszai, Biblia-gyűjteménye) kiemelkedő bibliofil értékeket tartalmaznak. A Nagykönyvtár termeiben folyamatosan láthatók művelődéstörténeti kiállítások, a látogató megtekintheti az európai és hazai nyomdászattörténet kiemelkedő darabjait, köztük könyvkötészeti remekművek egész soNEHEZEN MOZGÓK IS MEGNÉZHETIK rát. Debrecenben nehány hét múlva nyitja meg újra kapuit felújítása után A Debreceni Református Nagytemplom kiemelt turisztikai látnivaló, amely egész évben fogadja a Kistemplom, de itt található a Szaa látogatókat. A földszinti templomtérben bó Magda Emlékház és az Egyetem Kossuth Emlékkiállítás látható, valamint téri templom is. – A Magyar Turisza gyülekezet történetét bemutató tárlat, tikai Ügynökség célja, hogy a felekeamelynek legfontosabb eleme a Vizsolyi Biblia zetköziséget előtérbe tudja helyezeredeti példánya. Állandó kiállításuk továbbá a Bibliai makett-és festménykiállítás, amely ni. A mi terveink között is szerepel alapján Magyarországon mintegy Csia Lajos lelkipásztor huszonöt nagyméretű például, hogy a Nagytemplom-túra négyezer kegyhely, illetve zarándomakettjét és Tichy Kálmán festőművész után a látogatók akár egy katolikus kút már most is fellelhető, ezekből ötvenkét festményét tartalmazza. A keleti templomot és zsinagógát is megtea szakemberek kettőszázharmintoronyban akadálymentesített lift segíti kinthessenek vezetőink kíséretében. cat azonosítottak turisták által a közlekedést egészen a hatodik emeleti padlástérig. A régi óraszerkezet, valamint Hazánknak csodálatos kulturális és látogatott helyként. A debreceni a Péchy Mihály eredeti ötletét mutató keresztyén értékekre épülő kincsei Nagytemplom előkelő helyet foglal templommakett megnézése után fel lehet vannak, ezeket meg kell mutatnunk el ezek sorában, hiszen egyike vasétálni egészen a nyugati torony kupolájáig a a világnak. Tapasztalatunk szerint gyunk hazánk tíz kiemelt vallástuRákóczi-haranghoz, illetve a panorámajárdához. az éves látogatószámban még nem risztikai helyszínének, az alföldi rémeghatározók a református gyügióban bennünket azonosítottak be lekezeti csoportok, legfeljebb az összes látogató tíz százalé„zászlóshajóként”, ugyanis a Nagytemplom látogatása során kát teszik ki. Sokkal gyakoribbak a kisgyerekes családok és az a turisták nemcsak a várost és a templomot, de a reformáosztálykiránduló csoportok, a zarándokutakra pedig leginkább tus tradíciókat is megismerhetik – mondja büszkén a cívisváolyanok érkeznek, akiknek már van valamilyen kapcsolata az ros szakembere, aki hozzáteszi: – Fontos hangsúlyozni, hogy egyházzal, a hittel – mondja a tárlatvezető. a vallási turizmus szintén missziós terület. Képesek vagyunk arra, hogy olyan érdeklődőkhöz is eljuttassuk egyházunk híreTEMPLOMTÚRÁK MINDENKINEK it, akik nem gyülekezeti tagok, nem templomba járók, de szívesen eljönnek egy-egy tárlatvezetésre, koncertre, kiállításra, A debreceni Nagytemplom bejárása során épp megszólal a ezzel pedig már ki tud alakulni egy kapcsolat a Nagytemplomharangjáték. Dobis-Lucski Zsófia megemlíti, hogy a nagymal. Ha még meg is hallgatnak az orgonakoncert elején egy templomi gyülekezet 2019 végén ünnepelte az első itt tartott ötperces áhítatot, talán a ma még meglévő távolságot is elistentisztelet kétszáz éves jubileumát. Ekkor született meg az a kezdhetjük szűkíteni. Az pedig már a következő lépés lehet, ha gondolat, hogy méltó, maradandó emléket szeretne állítani az például egy fiatal pár a kirándulása során úgy határoz, hogy egyházközség a bicentenáriumi évfordulónak egy huszonnégy 2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja
9
| REFORMÁTUS ÉLET |
harangból álló harangjáték formájában. Különlegessége, hogy nemcsak a templomtérben, hanem az ablakok kitárásával a Kossuth tér irányába is megszólaltatható. Mi is azt tapasztaljuk, hogy a harangjáték egy orgonakoncert „előfutára”. A Nagytemplom megtelik zenekedvelőkkel. Nekünk arra is lehetőségünk van, hogy közelebbről is megnézzük az orgonát. A földszinti templomtér egyik legszebb látnivalóját Jacob Deutschmann bécsi orgonaépítő mester készítette 1838ban. A 4258 sípos, hárommanuálos, ötvenkét regiszteres orgona hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere. Az orgonajátékot nem csak az istentiszteletek alkalmával lehet hallani, hiszen a Nagytemplom rendszeresen szolgál helyszínéül zenés áhítatoknak, orgonakoncerteknek és komolyzenei hangversenyeknek.
SZERELMES NAGYTEMPLOM – A zene szerelmeseinek programunk – folytatja a turisztikai referens – a Szerelmes Nagytemplom nyári programkínálatunk kiemelt eleme, minden szerdán délben a harangjáték hangjával indul, ezután félórás orgonakoncert kezdődik, amely után a látogatók önállóan is felfedezhetik a templomot. Erre a programra hétről hétre mintegy százan érkeznek, és nem elsősorban a nyugdíjas korosztályból. A fiatalokat is meg lehet szólítani. Másik népszerű programunk A felderítések szerelmeseinek című, amely keddenként múzeumpedagógiai foglalkozásokkal egybekötött interaktív templomlátogatásra hívja a vendégeket. A program zárásaként meglátogatjuk a Karakter 1517 Könyvesboltot, ahol a Méliusz Imaterem is található. Fontos kiemelni, hogy a debreceni Nagytemplomban választható múzeumpedagógiai foglalkozások is várják a hozzánk érkező csoportokat. Májusban és júniusban jönnek az iskolások legnagyobb számban, nemcsak Magyarország különböző pontjairól, de a határon túlról is, leginkább Erdélyből és a Felvidékről. És mivel a Nagytemplom egyike hazánk nemzeti emlékhelyeinek, így ha egy osztály úgy gondolja, hogy szeretne hozzánk ellátogatni, akkor mi cserébe egy fogadónyilatkozatot tudunk adni, amellyel Debrecenbe és haza, országon belül bárhova ingyen vonatozhatnak – hangsúlyozza a tárlatvezető. A szakemberek azt tartják, hogy a vallási utakat ma sokan úgy tekintik, mint a személyes hit megerősítőjét, igazolóját. Kérdésünkre, hogy Debrecenben tapasztalható-e ez, megtudjuk, hogy a Nagytemplomban van interaktív imaszoba, ahol filmeket vetítenek, és olyan kis kérdéseket, igéket helyeztek el, amelyek nemcsak a hívőknek szólnak, hanem az érdeklődőknek is, akik ha „keresőként” betévednek, maguk is olvashassák ezeket. A vis�10 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
| REFORMÁTUS ÉLET |
„Fontos úgy tartanunk a tárlatvezetést, hogy a Nagytemplom története és működése mellett a gyülekezetről is beszéljünk. Ezt is missziónknak tekintjük.” (Dobis-Lucski Zsófia) szajelzéseket a vendégkönyvben mi is fellapoztuk: „nem is gondoltam, hogy meg tud szólítani egy ilyen üzenet. De lelkileg elcsendesedve, felfrissülve tudok távozni. Köszönöm.” – Fontos úgy tartanunk a tárlatvezetést, hogy a Nagytemplom története és működése mellett a gyülekezetről is beszéljünk. Ezt is missziónknak tekintjük – emeli ki Dobis-Lucski Zsófia Közeledik az államalapítás ünnepe, a Virágkarnevál a csúcspontja a debreceni turizmusnak, amely már korántsem augusztus 20-án kezdődik. Kedvcsinálóként a szervező elmondja, hogy van felvezető programjuk is. – Augusztus 18-án éjszakai látogatással készülünk, este héttől várjuk a látogatókat, amikor a naplemente után, az esti fényekben megcsodálhatják Debrecen belvárosát a Nagytemplom panorámajárdájáról, a két torony közötti szabadtéri kilátóból. Augusztus 19-én, csütörtökön tartjuk a Szerelmes Nagytemplom programunk utolsó alkalmát, amikor az „élmények szerelmeseit” várjuk. Ilyenkor az az extra szolgáltatás, hogy a tárlatvezetést követően a panorámajárdán, a naplementében egy-egy pohár borral vendégeljük meg a látogatókat. Augusztus 20-án pedig klas�szikus nyitvatartás lesz, óránként tartunk tárlatvezetéseket, és déli orgonakoncerttel próbáljuk színesíteni a nap kínálatát. A 2021-es év gyülekezetünkben a „Kihívások éve” elnevezést kapta. Az elmúlt évben a hosszantartó zárvatartás volt a legnagyobb próbatétel. Ami viszont áldás, úgy látjuk, hogy a szolgálatunkat a Jóisten áldása kíséri, hiszen eddig bármilyen programot meghirdettünk, szinte mindig teltházzal és boldogan zárhattuk ezeket. Ez örömet és reményt ad számunkra – zárja a tárlatvezetést Dobis-Lucski Zsófia. A debreceni látogatás során kiderült, hogy ha keletre indulunk, érdemes megnézni Észak-Szabolcsot és Szatmár megyét: Csarodát, Tákost, de kiemelt célállomás lehet Vizsoly, Abaújvár, Zsujta is. Hazánkban sok olyan turisztikai célpont van, ahol egymást érik a jelentős templomok, a Balaton északi partján ott van például Pannonhalma, Tihany, Zirc. A debreceni túra során az is kiderül, hogy a református felekezetnek is vannak olyan kis falusi templomai, amelyek a kazettás templomtetőkkel vagy fából készült haranglábukkal igazán szép látványt nyújtanak. Következő lapszámunkban egy ilyen különleges hajlékkal ismerkedhetnek meg. FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja 11
| INTERJÚ |
Ha kenyér van, minden van Augusztus huszadika nemcsak az államalapítás ünnepe, hanem az új kenyéré is. Ennek kapcsán beszélgettünk Kászpári Károly pékmesterrel, a tengelici evangéHEGEDŰS BENCE likus gyülekezet gondnokával, aki hatvanhét évesen sem akasztotta még szögre fehér péksapkáját. Azt is megtudtuk tőle, milyen élménye fűződik az első kenyeréhez, hogy a kenyérnek is van zenéje, és hogy milyen gyakran említi a Biblia ezt a létfontosságú táplálékot. Több mint ötven éve van a szakmában… Egész pontosan most szeptemberben lesz ötvenkét éve, hogy beléptem a pékségbe a fehér nadrágomban, atlétatrikómban és péksapkámban. Emlékszik még az első kenyerére? Persze, bár csak segítettem benne inaskoromban. Az első, meghatározó élményemre, amelyet a pékszakma nekem nyújtott, máig gyönyörű történetként emlékszem vissza. Az első évemet itt dolgoztam le, Tengelicen, a mesteremnél, Jilling Endre bácsinál. Itt tanultam meg igazán a szakma becsületességét és azt, ha monoton is a munka, mindig szívvel-lélekkel kell sütni. Amikor 1970-ben másodéves lettem, a pékséget államosították, az ott dolgozókat pedig a szekszárdi kenyérgyárba terelték. Ott a tésztát minden kemencés úgy kapta, ennek ellenére az egyik pékmesternek mindig olyan szépek lettek a gömbölyű kenyerei. Addig nyaggattam Szarvas Pali bácsit, amíg megtanított engem is arra, hogyan kell a gömbölyű kenyeret úgy megvágni, hogy az ne legyen vak. Mitől lesz vak egy kenyér? Amikor nem nyílik ki, azaz nincs kiforradása a gömbölyű kenyérnek, csak van rajta egy vágás, azt hívják vaknak. Mert ha szépen kinyílik, akkor úgy néz ki, mint egy szem, még a szempilla is látszik. Sikerült jól megtanulni a megvágást? Akkoriban még sütöttünk steerkenyeret, azaz az asszonyok otthon bedagasztották a tésztát, berakták szakajtóba, és lehozták a pékségbe megsüttetni. Volt egy asszony, aki mindig gömbölyű kenyeret hozott. Endre bácsi ráborította a lapátra, megmosta, 12 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
| INTERJÚ |
KENYÉR A BIBLIA ALAPJÁN A tengelici Frissten pékség egyik különleges terméke a Bibliakenyér, amelyet a Szentírásban olvasható alapanyagok felhasználásával készítenek el. A kölest, árpát, zabot, mézet, mákot, köményt és búzát tartalmazó receptet egy osztrák vállalkozás állította össze néhány éve, ami felkeltette Kászpári Károly figyelmét is. A Bibliakenyér nincs mindig ott a pékség polcán, csak nagy ünnepek alkalmával, például karácsonykor süt belőle néhány darabot a pékmester. Elmondása szerint azért, mert a vásárlók mindig rohannak, és nehezen nyitnak az újdonságokra. Az a tucat, ami ebből a historizáló pékáruból készül, azért mindig vevőre talál.
és egyszerű vágást ejtett rajta. Ezután lett belőle kerek kenyér, de gömbölyű, az biztos nem. Néztem, és arra gondoltam, hogy ebből Szarvas Pali bácsi micsoda kenyeret tudott volna csinálni! A következő héten megint ott volt az asszony gömbölyű kenyere. Félve mondtam Endre bácsinak, hogy ezt hadd vessem be én. Nem szólt, csak rakta be a többit a kemencébe, és a végén ott hagyta azt az egyet nekem. Ekkor az ő kis kése helyett kerestem egy nagyot, és a kenyeret jó nagy vágással meghúztam, ferdén bemetszettem, majd bevetettem, azaz beraktam a kemencébe. Háromnegyed óra múlva a mester kinyitotta a kemenceajtót, benézett, hátratolta a sapkáját és azt mondta: „Na, ezt hogy fogjuk innen kivenni?!” A három-négy kilós kenyér kinyílt, és olyan gyönyörű volt, hogy az valami csoda. Jött az asszony, de hiába volt csak az az egy gömbölyű kenyér a polcon, nem ismerte fel. Odament Endre bácsihoz és kérdezte, hogy hol van a kenyere. A mesterem visszament, levette, és a kezébe adta. Közben én a kelesztőkocsi fölött nézegettem, hogy mi lesz. Az asszonynak könnyes lett a szeme, és azt mondta: Endre, te nekem még ilyen gyönyörű kenyeret sosem készítettél. A mesterem nem mondta el az asszonynak, hogy az inasa sütötte meg a kenyeret, viszont én a mai napig büszke vagyok arra, hogy akkor ügyesebb voltam, mint Endre bácsi. A dicséret részéről az volt, hogy a következő héten megint meghagyta nekem a gömbölyű kenyeret. Ez volt az első igazán nagy szakmai sikerem. Hogyan változott az elmúlt fél évszázad alatt az emberek hozzáállása a kenyérhez? Amikor én kezdtem a szakmát ötvenkét évvel ezelőtt, a pékek még félbarna kenyeret sütöttek. Később, ahogy az életszínvonal nőtt, a félbarna helyett a félfehér jött, a félfehér után lett a fehér, ezt követte a finom fehér kenyér, ezt pedig a házi jellegű váltotta. Azért is érdekes dolog ez, mert a magyar emberekben a barna kenyér a szegénység szimbólumaként él. Mint a mesében, amikor a hét országra szóló lakodalomban kalácsot és fehér kenyeret esznek a vendégek. A fehér szín és így a fehér kenyér ugyanis a gazdagság szimbóluma lett. Pedig manapság reneszánszukat élik a barna kenyerek. Drágábbak is, mint a fehér. Így van. Élnek rokonaim Németországban, és amikor náluk jártam, mindig rozskenyeret ettünk. Itthon, már gyakorló pékként gondoltam arra, hogy rozskenyeret kellene sütni, mert finom. Megpróbálkoztam vele, de annak idején nem sok sikere volt. Ma már, aki tudatosan táplálkozik, megnézi, milyen alapanyagokat tartalmaz a kenyér, milyen gabonából és milyen kiőrlésű lisztből készült. Nagy felelősség van a pékeken, mert ebben a stresszes világban nem mindegy, hogy milyen kenyeret esznek az emberek, fontos szerepe van a szénhidrát- vagy a rostbevitelben. Ha az emésztőrendszer helyes működése felborul, akkor azt igyekezni kell visszaállítani vagy úgy táplálkozni, hogy ne romoljon tovább az állapot. Ebben is igyekszünk segíteni. 2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja 13
| INTERJÚ |
Milyen a jó kenyér? Milyen a jó autó? Attól függ, kinek mi. Számomra a kovászos fehér kenyér az. Én ezt így tanultam meg annak idején, a mi műhelyünk ezt így is csinálja. A kovászos kenyérbe kevesebb só kell, mert a nyolcórás érés alatt elég aroma keletkezik benne, és finom lesz. Ezt a mesterséges savanyítószerrel készített kenyerekben csak plusz só hozzáadásával tudják elérni. És lehet, hogy a polcon majd a kovász nélkül készült kenyér mosolyog a legszebben, de egy nap után a kovászos kenyérnek még íze van, a másikban pedig elkezdődik az ízek hanyatlása, és összeesik a szerkezete. Ha letennénk egymás mellé egy éjfélkor kisült kovászos és egy mesterséges savanyítóval készült kenyeret, és másnap ugyanazzal a késsel felvágnánk őket, lehetne látni, hogy a kovászos alatt szinte nem is lenne morzsa, a másik meg kezdene szétesni elemeire. Az illatán is éreznénk a különbséget: ennél a finom kenyérillatot, a másiknál meg a savanyú szagot.
gozni. A kézműves pékségekben gyakoribb, hogy elkészítik a sajátjukat. Kovászt spontán erjesztéssel bárhol, akár otthon is létre lehet hozni, és aztán életben kell tartani. Tömegtermelésben viszont ez nem oldható meg.. Egyik korábbi előadásában említette, hogy a kenyérnek is van zenéje. Mit értett ezen? Régen nagy vesszőkosárba tettük a kisült kenyereket. Egy kosárba nagyjából egy tucatnyi fért bele, egy kemencéből hat-hét ilyen kosár telt meg. Ezeket aztán kivittük a raktárba, ahol betöltötte levegőt ez a máshoz nem hasonlítható illat. Ha csend volt az üzemben, akkor lehetett hallani, ahogy a kenyér bélzetéből kifelé áramló pára fellazítja a héjszerkezetet, majd a héja elkezd cserepesedni, aminek nehezen leírható, pattogó hangja van. Ezt mondják a kenyér zenéjének, amit a vesszőkosár talán fel is erősít kicsit.
„Az élesztőgombák Isten csodálatos teremtményei, mert bár egy hétig kivonják őket az életből, utána mégis tovább tudnak szaporodni.” A kovász az Ószövetségben a tisztátalanság jelképe volt, ma viszont nincs jó kenyér nélküle. Ön hogy viszonyul a kovászhoz? Van a kovászban valami, amit magaménak érzek. Régen a kenyérsütés után a fateknő szélére tapadt tésztát lekaparták, szétmorzsolták, megszárították és vászonzacskóban eltették száraz helyre. Gyakorlatilag kómában tartották az élesztőgombákat, mert a szaporodásukhoz nedvességre és melegre van szükség. A következő kenyérsütéskor ezeket a kis tésztadarabokat elővették, kiborították a teknő szélébe, öntöttek rájuk vizet, és egy csipet cukrot, ha sürgetni akarták a folyamatot. Hozzákotortak egy hangyányi lisztet, és megkeverték. Az élesztőgombák „feltámadtak”, szaporodásnak indultak, megkelesztették a tésztát. A kenyérsütés végén aztán a tésztát megint lekaparták és megismétlődött az egész folyamat. Ezek az élesztőgombák Isten csodálatos teremtményei, mert bár egy hétig kivonják őket az életből, utána mégis tudnak szaporodni. Amikor az eladósorban lévő lány magával vitte ezt a kovászt az új házba, a család történetét is magával vitte. Mert ezek a kis mikroorganizmusok ott voltak akkor, amikor az ő édesanyja született vagy amikor a nagypapája meghalt. A kis gombák nem fogják senkinek elmesélni a család történetét, de hozzájuk, a házhoz tartoznak. Minden kovász más, mert minden házban különböznek a feltételek az élethez. Ennél szebb dolgot nem is nagyon tudok elképzelni. A tengelici műhelyben önök hány éves kovásszal dolgoznak? Nálunk, üzemi körülmények között nincsen sokéves kovász. Élesztős kovásszal dolgozunk, én ötven évvel ezelőtt ennek a használatát tanultam meg. Megvesszük és azzal sütünk, mert nagyüzemben nem lehet a klasszikus, erjesztett kovásszal dol14 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
A Bibliában is nagy szerep jut a kenyérnek. Milyen helyzetekben olvashatunk róla? Nem vagyok teológus, ezért kicsit utánanéztem. A Biblia háromszázharmincnyolc versében fordul elő a kenyér kifejezés, először Mózes első könyvében, amikor Ábrahámnak megjelenik az Úr. „Én meg hozok egy falat kenyeret, hogy felüdüljetek” – mondja Ábrahám Istennek. Olvashatunk róla a 104. zsoltárban, ahol a kenyér „megerősíti a halandónak szívét”. A legismertebb kenyérhasonlat a Bibliában egyértelműen az, amikor Jézus magát hasonlítja hozzá: „Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.” (Jn 6,51) Hogyan ünneplik a pékek az új kenyér ünnepét? A Magyar Pékszövetség minden évben megrendezi a Szent István-napi kenyérversenyt, ahol a hazai pékségek mérethetik meg kenyereiket, a győztesé pedig a Szent István-napi kenyér címet viselheti. Ez nagyon szép és nagy dolog. Mi a saját műhelyünkben augusztus 20-án megpróbáljuk a bennünk lévő kenyértiszteletet jobban hangsúlyozni és átadni a vásárlóinknak is. Ilyenkor elkészítjük a nagy gömbölyű kenyeret, amelyet persze nem vesz majd meg senki, mert nagy, és az emberek legfeljebb egykilós kenyeret akarnak venni. Ezt átkötjük nemzeti színű szalaggal és a polc legelőkelőbb helyére tesszük, hogy ezzel a vizuális élménnyel is felhívjuk a vásárlók figyelmét a kenyérre. Miért kell tisztelni a kenyeret? Mert ha kenyér van, minden van. FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ
| CSENDES PERCEK |
KARSAY ESZTER
A meghallgatás nem passzivitás vagy semmittevés, hanem erőt és energiát igényel attól, aki odafigyel a másikra. Koncentrálás az emberre. Összpontosítás a beszédére, a kimondott és ki nem mondott gondolatainak és érzelmeinek a követése. El is fáradunk, ha nem hagyjuk ki egyetlen mozzanatát sem. Közben a hangsúlya, a beszédének zenéje, a gesztikulációja, az arckifejezései, a testtartása és a mozgása is mind-mind közöl valamit. Például ha pes�szimistán legyint, fáradtan sóhajt, vagy zavartan kacarászik, ezekkel erősíti vagy gyengíti szavainak súlyát. Milyen gyorsak vagyunk hallani, észrevenni, hogy segítséget kér vagy éppen távolabbra akar tolni minket magától? Barátkozni akar, tesztel, hogy méltók vagyunk-e a bizalmára, mert mélyebb vallomásra készül, mivel nagyon nyomja a szívét valami, és szeretne megkönnyebbülni? A meghallgatás művészetét meg lehet és meg is kell tanulni, mert kevés ember tud hallgatni őszinte figyelemmel és érdeklődéssel – tudják ezt a telefonos segélyszolgálatok dolgozói. Milyen barátai, testvérei és társai vagyunk mi egymásnak? Tudjuk-e igazán meghallani egymást? Érdemes volna egyszer felmérést készíteni magunkról, hogy mennyi ideig tudunk megszólalás, közbeszólás nélkül hallgatni. Lesújtó volna az eredmény. Gyógyulásra vár a fülünk, hogy azután a nyelvünk is jól forogjon, amikor megszólalunk. Mert a beszédünk is beteg. Gyakran semmitmondó, üres társalgás, mivel kerüljük a valódi tartalmas és személyes közléseket, mint erre már korábban utaltunk. Félünk kiadni, beleadni magunkat, nehezen kezeljük a véleménykülönbségeket, az összeütközést és a konfliktusokat. Érthető, mert vannak, akik őszinteség címén a durvaságra, gúnyolódásra találnak ürügyet. Mások viszont túl félénkek és bizalmatlanok, rejtegetik magukat, nehogy céltáblái legyenek a gonosz nyelveknek. Pedig a nyíltság nem jelenthet kíméletlenséget és erőszakosságot. Mindent meg lehet mondani, csak nem mindegy, hogyan. A tiszta beszéd nemcsak attól tiszta, hogy nem használunk trágár szavakat, hanem attól, hogy azt mondjuk, ami a meggyőződésünk, mégsem vágjuk nyersen azt a másik képébe. Tudatosan, meggondoltan beszéljünk, ha kell, fékezzük a nyelvünket, figyelve az adott helyzetre, a kapcsolatunk minőségére és a másik lelkiállapotára is, hiszen nem akarunk rombolni és pusztítani. Az igazságot szeretettel közöljük. Kérdés, mit gondolunk igazságnak. És hogy valóban szükséges-e azt megmondani. Legyen velünk kegyelem, irgalom, békesség az Atya Istentől és Jézus Krisztustól, az Atya Fiától igazsággal és szeretettel! (2Jn 1,3)
IMÁDKOZZUNK!
Ébresztő szavad Mennyi szó pereg le / rólunk, bennünk. És meg sem érint, / és nem hagy nyomot. Uram, a te szavad is, / a tápláló, éltető ige. És te hagyod, / mert úgy gondolod, hogy eljön az ébredés / áldott pillanata, / amikor meghallom, megértem / ébresztő, éltető szavad. És oszlik, és szűnni kezd / a szótlan és sötét / éjszaka. Ámen. HAJDÚ ZOLTÁN LEVENTE
A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ
„Szeretett fia” A szinoptikus evangéliumokban olvashatjuk, hogy Jézus megkeresztelésekor, amikor a Lélek mint galamb leszállt rá (vö. Mt 3,16; Mk 1,10; Lk 3,22), hang hallatszott a mennyből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” (Mk 1,11) Máté és Márk evangéliuma lejegyzi még Jézus megdicsőülése történetét is, ahol a következőket olvashatjuk: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, őt hallgassátok!” (Mt 17,5) Heti bibliai szakaszaink sorában található a gonosz szőlőmunkások példázata, amelyet Jézus akkor mondott el, miután bevonult Jeruzsálembe és megtisztította a templomot. A farizeusok és írástudók keresték az alkalmat, hogy hol és miben foghatnák meg a Mestert, nem véletlen, hogy leginkább ők e példázat címzettjei. A választott népet történelme során nagyon sokszor intette és figyelmeztette Isten prófétákon és szolgákon keresztül, akiket legtöbbször megvetettek, nem figyeltek rájuk, sőt az életükre törtek. A példázat szerint a gazda legvégül azt küldte el, akiről úgy gondolta, hogy meg fogják becsülni, hiszen „volt még egy szeretett fia” (Mk 12,6). Amíg a korábbiakat azért utasították el és ölték meg, mert nem akartak szembesülni vétkeikkel és bűneikkel, addig e szeretett fiút az öröksége miatt adták halálra. Azért az örökségért, amelyet Jézus hozott, az egyszülött és szeretett Fiú, amit ő maga hordozott testében, hiszen ő egyszerre Isten és ember, aki szelídséget, alázatot, megbocsátást hirdetett, kegyetlenség, gőg és haragtartás helyett. A szőlőtövet (vö. Jn 15,1–8) kidobják a szőlőskertből, mert csak az öröksége kell, de ő maga nem, pedig a kettő elválaszthatatlan egymástól. Ezért írja Pál apostol a következőket: „Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába.” (Kol 1,13) SZETEY SZABOLCS
2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja 15
| REFORMÁTUS ÉLET |
Felzárkózó települések ULICZA TAMÁS
Nem csak rendkívüli esetekben segíti a rászorulókat a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ), a szervezetnek állandó programjai is vannak az elesettek támogatására. Ezek közül az egyik legfontosabb a Felzárkózó települések (Fete) program, amely 2019 nyarán indult el annak érdekében, hogy a legnehezebb helyzetben lévő helységeket segítse. A Belügyminisztérium által koordinált programban részt vesznek az egyházak szeretetszolgálatai is, az MRSZ – ennek részeként – mára huszonegy településen van jelen segítő szakembereivel.
A program háromszáz településének kiválasztására a legalacsonyabb komplex mutatók alapján került sor. Ezeken a településeken összesen kétszázhetvenezer ember él, többeknek alacsony az iskolai végzettsége, és sokan munkanélküliek, a komfort nélküli lakások aránya pedig meghaladja az országos átlagot. Az MRSZ 2019-től Göncruszkán, Dámócon, Zemplénagárdon, Tiszakarádon, Ricsén van jelen, 2020-tól pedig Átány, Bagamér, Vilmány, Mezőladány településeken is segítik a helyieket. Idén júliustól újabb tizenkét településen – Szin, Bódvalenke, Tiszaeszlár, Tuzsér, Beregdaróc, Szatmárcseke, Méhtelek, Porcsalma, Nagyecsed, Hodász, Hajdúszovát, Geszt – kezdődik meg a program. A Fete program a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által kidolgozott Jelenlét-módszerre épít, amelynek lényege: ott lenni, együtt lenni a kirekesztett közösségekkel, osztozni velük a nehéz életkörülményekben, közösen feltárni a problémákat, és velük együtt megtalálni a kivezető utat. Fontos, hogy a segítő szervezetek nem előre, központilag megírt feladatokat hajtanak végre, hanem a helyben megismert problémákra keresnek gyakorlatias válaszokat, és erre építenek komplex programot. A munkamódszer talán a mentősök eljárásához hasonlítható, akik a helyszínre érkezés után a gyors diagnózis és pontos protokoll alapján döntik el, melyik sérültet látják el elsőnek, és a magukkal vitt eszközök közül melyeket használják a beavatkozás során. A Fete keretében működik a Fókuszban a gyermek program, amelyre a megvalósítás két éve alatt hatvanhét település16 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
re összesen ötmilliárd forint használható fel, ebből több mint kétszázötvenmillió forinttal az MRSZ rendelkezik. Az idén indult és jövő év végéig tartó program célja a leghátrányosabb helyzetű településeken élő gyermekek életkörülményeinek javítása, a szegénység gyermekekre mért hatásainak mérséklése. A program fejlesztései és kapcsolódó tevékenységei úgy helyezik a kora gyermekkori fejlődést a középpontba, hogy a családok egészével foglalkoznak. A szegénység intergenerációs átörökítésének megtörése érdekében hosszú távon is meg kívánja változtatni a gyermekvárás, a szülés körüli időszak és a gondozás-nevelés kultúráját mind a családok, mind a szakemberek és intézmények esetében. Mindez magában foglalja többek között a kora gyermekkor intenzív szociális kísérését, a gyermekek élet- és lakhatási körülményeinek javítását, és nagy hangsúlyt fektet a bűnmegelőzésre, a kábítószer-használat visszaszorítására és a gyermekek nevelését-oktatását végző szakemberek módszertani megújulására. Emellett része egy szemészeti szűrőprogram is. A Fete keretein belül segítik a gyerekeket kreativitásuk megélésében, sokszínű élmények szerzésében is, számos esetben élménypedagógiai módszereket alkalmazva a gyermekek és fiatalok tehetségének kibontakoztatásához, közösségének megteremtésére. Izgalmas módszer a Tálentum rendszer, amelyet Vilmány és Bagamér településeken alkalmaznak. Minden beszélgetés, találkozás, programon való részvétel, önkéntes tevékenység tálentumokat ér, amelyeket később hasznos tárgyakra, fejlesztőeszközökre, élményekre lehet váltani. FOTÓ: JOBBADNI.HU
| INTERJÚ |
Megtalálni a helyi értékeket Mi elég lassan kerülünk bele a település életébe, és ez részünkről tudatos is, mert szervesen szeretnénk építkezni – mesélte lapunknak Böröcz Lívia, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) felzárkózási ágazatvezetője. A szervezet munkatársai a Felzárkózó települések program keretében hazánk elmaradott falvaiban végeznek felbecsülhetetlen értékű munkát. De nem csak adományokat adnak, minden programjukban van fejlesztési cél, ismeretátadás. Milyen mérföldkövei vannak a Felzárkózó települések programnak, és hol tartanak most? Most júliusban volt harmadik éve, hogy a program elkezdődött, az eddigi kilenc településhez – ahol az MRSZ koordinálta a programot – tizenkét további csatlakozott. Júniusban-júliusban ezeken a településeken kezdtük el az előkészítő munkát. Most ott tartunk, hogy kiválasztottunk minden településen két közösségi koordinátort. A legtöbben már augusztusban be tudnak lépni, az ő felkészítésük, szakmai bevezetésük zajlik most. A munkatársak többnyire főállásúak, egy-két részmunkaidős van közöttük. Emellett szinte minden Jelenlét pontunkon van közfoglalkoztatott munkatárs, általában szociális segítői munkakörben, és a program során önkéntesek is csatlakoznak. Bárki be tud ugrani egy hétvégére segíteni? A programhoz kapcsolódóan mindig vannak nagyobb horderejű események, ahova tudnak jönni. Az egyik legjobban látható és legszínesebb programunk a Szimfónia program volt, ahol élménypedagógiai módszerekkel tartottunk zenei oktatást kilenc településen, és itt például a pedagógusok mellett olyan munkatársaink is részt vettek, akik maguk is zenélnek. Nem általában a Felzárkózó települések programba várjuk az önkénteseket, hanem inkább egy-egy adott eseményhez: a kézműves foglalkozásokhoz, sporteseményekhez, táborokhoz mindig jól jönnek az önkéntesek. Megvan az első lépés, vannak munkatársak. Hogyan képzeljük el a következő lépéseket? Az első félévben a település döntéshozóival, a református lelkésszel, az intézmények vezetőivel, a védőnővel és a szociális szakemberekkel folytatott beszélgetések alapján települési szociális diagnózist készítünk. Ebből látjuk, hogy melyek azok a területek, ahol szükséges beavatkozni. Erre a diagnózisra építjük a cselekvési tervet, amely éves bontásban meghatározza, 2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja 17
| INTERJÚ |
hogy mik azok a feladatok, amelyeket el fogunk végezni. Ez sorvezető, de nem határozza meg, hogyan kell pontosan elérni a kitűzött célokat. Így a helyi kollégák tudása és kreativitása is szükséges ahhoz, hogy tudjunk előrelépni. Ezzel párhuzamosan kialakítunk egy helyet, ahol ezeket a szolgáltatásokat és a szolgálatot végezzük, ez az úgynevezett Jelenlét pont. A Jelenlét pontot általában azon a településrészen célszerű elhelyezni, ahol a rászoruló családok élnek, de van egy kialakult szakmai szempontrendszerünk, amely alapján az ingatlant kiválasztjuk. Hogyan néz ki egy ideális Jelenlét pont? Az ideális Jelenlét pont nagyon otthonos, jó érzés belépni. A munkatársak jó szóval és akár egy kávéval megkínálják az érkezőket a fogadótérben. Van konyha, ahol le lehet ülni vagy lehet tartani például főzőklubot. Biztosan van fejlesztőszoba, mert a kora gyerekkor körüli fejlesztések, baba-mama találkozók és a gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretátadás fontos része a programnak. Legjobb esetben van még egy tér, ahol közösségi alkalmakat, például ifjúsági klubot, filmvetítést vagy megbeszélést lehet tartani. Ami nagyon fontos, hogy legyen nagy udvar, mert most is szinte az összes Jelenlét pontunkon nyári táborok vannak, amelyekben a gyerekek az idő legnagyobb részét szabadtéri foglalkozásokkal töltik. A legtöbb helyen elindult valamiféle sportélet, mert az első évben csatlakozott települések mindegyikén van többfunkciós sportpálya. Ezeken a településeken általában heti kétszer tartunk gyerekfoci-foglalkozásokat, amelyeket nagyon szeretnek a srácok. Két településen van szabadtéri kondipark, amely mindamellett, hogy ma igen divatos, sokat segít az ifjúsági csellengés leküzdésében és a felesleges energiák levezetésében. A településeink jó részén kaptunk mobil teqballasztalt, amellyel eleinte nem tudnak mit kezdeni
Boldogság Zemplénagárdon – nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekekre
18 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
a gyerekek, de amikor megtudják, hogyan kell vele játszani, általában megkedvelik. Szeretnénk, ha lenne közös arculata az MRSZ Jelenlét pontjainak, ezen már dolgozunk. Ugorjunk át kicsit az egyenlet másik oldalára: egy család hogyan találkozhat a programmal? Mi elég lassan kerülünk bele a település életébe, és ez részünkről tudatos is, mert szervesen szeretnénk építkezni. Először a döntéshozóktól, a lelkésztől és a védőnőtől tudhatják meg, hogy valami elindult a településen. Máshogy állnak a programjainkhoz és a Jelenlét ponthoz, hogyha ismerőstől hallanak rólunk. Jellemzően először a közösségi programjainkon keresztül találkoznak velünk, vagy az utcai munkánkon, de volt, ahol szórólapoztunk is. Így történt például Dámócon, mert ott nemcsak Jelenlét pont, hanem közfürdő és mosoda is nyílt, ugyanis ezen a pici településen sok ingatlanban nincs fürdőszoba vagy illemhely. Kevésbé, de működik a plakátolás is, valamint a második évtől Facebook-csoportokat is létrehoztunk. Sok csatornán keresztül próbáljuk elérni a lakosokat, nem erőltetve, nem szenzációhoz kapcsolva, hanem egyszerűen, természetesen megjelenve. Amúgy is szinte az egész településen képben kell lennünk, hogy hol és kik élnek, milyen problémáik vannak. A téli krízisidőszak előtt a munkatársak körbesétálják a települést, hogy melyik épületben van esetleg valami olyan hiány, amely problémát okoz a téli időszakban. Mondjuk, hiányzik egy ablaküveg, egy tetőcserép, nincs kályha, vagy kisbabát nevelnek és nincs egy biztonságosan fűthető szobájuk. Látni kell, hogy vannak, akiknek az információk begyűjtésével is gondjuk van, hiszen nem tudatos internethasználók, vagy nincs is internet-hozzáférésük, de sokaknak az olvasással, szövegértéssel is gondjaik vannak, így sokszor a beszélgetés a leghatékonyabb mód.
| INTERJÚ |
Nem biztos, hogy mindenhol el tudunk indulni A programnak része valamiféle fejlesztési, egy vállalkozási projekttel, de cél az, hogy építkezési segítség, vagy ez csak egyedi párbeszéd alakuljon ki a helyiek között, esetekben történik meg? és valamilyen közös gondolkodás, ötAhogy az MRSZ-nél általában, a Felzárletelés elinduljon. Ilyenekre termékózó program esetében is létezik úgyszetesen van példa már az elmúlt nevezett adományprotokoll. Mi kérekét évből is. lem és rászorultság alapján tudunk bármit is adni. Azért válaszolok erre Tudna mondani példát? óvatosan, mert az első időben, éppen Az első évben csatlakozott települéa munkatársak téli krízis előtti telepüseken több ötlet van, amelyek egy rélésbejárásakor elindult a pletyka, hogy sze már elindult a megvalósulás útján, itt akkor mindenhol ablakcsere lesz. Eza másik részén gondolkodunk, keressük zel óvatosan kell bánni, hiszen nem ablakhozzá a forrást. Például az egyik projekcsereprogramot indítunk, hanem rászorulttünk Zemplénagárd és Dámóc településeken sági alapon szeretnénk megelőzni azokat a téli valósul meg, ahol megnéztük, hogy milyen krízishelyzeteket, amelyek esetleg életveszélyes „Szinte minden progtájhoz kötődő értékek vannak. A két település helyzetekhez vezethetnek. Fontos továbbá az is, ramunknak célja van, hogy úgy próbálunk segíteni, hogy közben ne ve- mindenben van valamilyen szép, érintetlen természeti környezetben, a Tisza mellett fekszik. Van turistajelzés, de nem szítsük el a család önsegítő motivációját. Kényes fejlesztési tevékenység, nagyon ismert ez a környék. Ez a terület is jó egyensúly, hogy úgy segítsünk, hogy adunk, de ismeretátadás.” példája annak, hogy számos elfeledett érték, közben benne legyen az ő tudásuk, hozzáadott tudás és lehetőség van a térségben. Például munkájuk. Szinte minden programunknak célja voltak ártéri gyümölcsösök, elkezdtük feltárni, hogy van-e levan, mindenben van valamilyen fejlesztési tevékenység, ismehetőség génmegőrzésre. Valamint a Tisza mentén kis homokretátadás. Ilyen például a Kiskert program is, amely láthatatlan padok vannak, amelyeken régen strandok voltak, ezek helyei segítség az öngondoskodáshoz és a munkavégzés rendszeresmég megvannak. További lehetőségek nyílnak szálláshely ségéhez. Mindemellett sikerélményt is adhat a családoknak, tekintetében is, mivel ilyenből a térségben viszonylag kevés mert a kerti zöldségekkel viszonylag gyors eredményt lehet elvan. Az is előfordul, hogy nem elsőre tűnik fel a nyilvánvaló érni, és nem mellesleg kézzelfogható, megehető. érték: már sokadszorra autóztam a településre, amikor észrevettem, hogy Zemplénagárdon öt-hat fajta, szépen gondozott Hogyan képzeljünk el tíz év múlva egy települést, ahol minrózsával is lehet találkozni. A polgármesterrel beszélgetve kiden sikerült, amit a programmal szerettek volna elérni? derült, hogy a közfoglalkoztatott munkatársai metszik, gonEgy nagyon jó hangulatú kistelepülést képzelek el, ahol termédozzák a növényeket. A helyiek nem is gondolták volna, hogy szetes az együttműködés. Reggel beugrik egy kávéra a polgára rózsa gondozása különleges tudás lenne, pedig tudjuk, hogy mester vagy a lelkész, és megkérdezi, hogy mi fog történni ezen érzékeny növény. Többek között ilyen és hasonló tudásra szea héten, ki hol tud segíteni a másik programjában, eseményeiben. retnénk építeni, tervezünk rózsakertet, és elkezdtük a kísérleA helyi lakosság körében pedig úgy képzelem el, hogy megtörtént teket rózsakeksz készítésére. Látható, hogy vannak értékek, egyfajta hangulatváltozás, és ezt azért emelem ki, mert az elmúlt amelykre lehet közösen építeni, de persze meg kell találni a két évben azt tapasztaltuk, hogy nagyon sokszor a helyi értékek harmonikus egyensúlyt, hogy ne ígéretnek vagy túlzó fejleszjelen vannak, a helyi tudás jelen van, de annak a képessége, hogy tési ötletnek tűnjenek a kezdeményezések. azt valamilyen pozitívumra, közösségi élményre vagy haszonra fordítsák a helyiek, hiányzik. A közösség- és gazdaságfejlesztési Van olyan terület, ahol megvan az ötlet, az alap, csak kellene projektjeink pont erre épülnek, hogy megnézzük, mik azok a helyi még egy kis szaktudás vagy valami más segítség? értékek, amelyekre tudunk valamilyen alulról építkező foglalkozSzámos ötlet van az asztalosműhelytől a fejlesztőjáték készítétató vagy gazdaságélénkítő programot alkalmazni. Tíz-tizenöt év sén át a különböző kerti növények feldolgozásáig. Sok területen múlva olyan kistelepülési hangulatot tudok elképzelni, ahol sok a gondolkodunk, úgyhogy ha bárkinek kedve van velünk gondoltalálkozás és együttműködés a lakók között. kodni, azt szívesen látjuk. Ez lehet helyi termékek készítése vagy a piacra való bevezetése, vagy olyan kulturális együttműLehet ez alapja nagyobb mértékű továbblépésnek, például ködések, amelyek tovább tudják lendíteni a települések közöshogy minden településen legyen egy-két közös vállalkozás? ségi életét. Mi nyitottak vagyunk, és örömmel várunk mindenAlapvető cél, hogy ezeken a településeken beinduljon a közöskit, aki segíteni szeretne. FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ ségi élet, és hogyha ez megtörténik, nyilván jönnek az ötletek. 2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja 19
| INTERJÚ |
„A gyermek szeme sok dolgot elárul” Már egy árvaháznyi gyermeket megmentett a család nélküli, rideg intézményi léttől az elmúlt két évtizedben a kárpátaljai Sámuel Alapítvány. Habár a beregszászi KOCSIS JULIANNA székhelyű szervezet munkatársai és a hozzájuk tartozó családok feladata nem egyszerű, azt vallják, a gyermekmentés minden fáradságot megér. Húszéves fennállásuk apropóján a kezdetekről, jelenlegi tevékenységükről és a terveikről kérdeztük Sipos Gézát, az alapítvány elnökét. Húszéves a Sámuel Alapítvány – milyen érzés visszatekinteni az elmúlt két évtizedre? Augusztus 1-jén volt tizenöt éve, hogy 2006-ban bekapcsolódtam ebbe a szolgálatba. Azt szoktuk mondani az igére tá20 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
maszkodva, hogy aki az eke szarvára tette a kezét, az ne nézzen hátra (Lk 9,62) – de ha mégis visszatekintünk a megtett útra, akkor azt látjuk, hogy sokszor nem volt egyszerű. De azt hiszem, mindannyian, akik részesei vagyunk, azt tapasztaljuk, hogy áldás van rajta. Nemrég hálát adtunk az alapítvány húszéves fennállásáért, a június 5-i ünnepségnek a beregszászi református templom adott otthont. Habár eredetileg minden aznapi programot az épület udvarára terveztünk, a szívem mélyén arra vágytam, hogy bent legyünk. Isten jobban tudta, hogy mi a jó nekünk: eleredt az eső, így az ünnepséget végül mégis a templomban tartottuk meg – a korábbi kerek évfordulóink ünnepléséhez hasonlóan. Mindegyik családunk kisorakozott az úrasztalához, és kreatívan bemutatkoztak. Szívmelengető volt látni a gyermeksereget, az immár felnőtt, szép tiniket, a szemük ragyogását – a gyermek szeme ugyanis
| INTERJÚ |
Sipos Géza a Sámuel Alapítvány beregszászi irodájában, a háttérben az alapítvány által családba segített gyermekek fotói láthatók.
formája vegye át. Ebben már tettek is előrelépéseket, úgynevezett patrónus családokat szeretnének létrehozni. A dolog lényege, hogy a felszámolt bentlakásos intézményekből a gyermekeket ideiglenesen egy-egy családba helyeznék ki. Persze ennek a gyakorlatát még ki kell dolgozniuk. Abban, hogy a döntéshozók felismerjék a család típusú gyermekotthonok előnyeit, a Sámuel Alapítvány úttörő szerepet játszott. De nem csak család típusú gyermekotthonokat hoznak létre. Örökbefogadást is segítünk – és mivel több magyarországi pár is megkeresett már minket, rögtön leszögezném, hogy egyelőre sajnos csak ukrajnai örökbefogadó szülőknek tudunk segíteni.
Mit gondol, miért keresik meg önöket Magyarországról is ezzel kapcsolatban? A minket megkeresők tapasztalatai alapján az anyaországban több évig is várnia kell a leendő szülőknek, amíg örökbe fogadhatnak egy-egy gyermeket. Mi itt, Kárpátalján eddig legfeljebb másfél évig tartó folyamattal találkoztunk – de jóval rövidebb időszakokat is tapasztalunk. Nem tudom, miért megy ez itt gyorsabban – én azt mondom, ELŐSZÖR IMÁDKOZNAK hogy Isten egyengeti az utunkat. Alapítványunk vezérigéje – A kiválasztás több lépésben történik. Először ez: „Aki az ilyen kisgyermekek imádkozunk a kuratóriummal. Ezután meghirdetjük a lehetőséget a médiában és a gyülekezetekben. közül egyet is befogad az én A jelentkezőket meghallgatjuk, lelkészi ajánlást nevemért, az engem fogad kérünk az adott közösség vezetőjétől. Az érdeklődők be…” (Mk 9,37) Én hiszem betekinthetnek egy már létező család hétköznapjaiba. és vallom, hogy Istennek a Ez azért nagyon fontos, mert tudniuk kell, mire tevékenységünk nagyon kedvállalkoznak: emberéletekről van szó, nem gondolhatják meg magukat útközben – fogalmazott ves, és ő mindig egy lépéssel lapunknak korábban Sipos Géza az otthont teremtők előttünk jár. Mi pedig mindig kiválasztásáról. Az alapítvány életéről, munkájáról kérjük az ő segítségét. és támogatási lehetőségeiről további információ a samuelalapitvany.com oldalon érhető el.
sok dolgot elárul. Elárulja szomorúságát, örömét, létének tükre. Bármilyen nehézségünk volt is az elmúlt két évtizedben, ez az élmény, eredmény mindent felülír. Hálát adhatunk a húsz év mind a száz gyermekéért. Nehézségek márpedig voltak, hiszen Ukrajnában az alapítvány indította el az első család típusú gyermekotthont – nem lehetett könnyű vállalkozás. Az alapítvány 2001-ben jött létre, akkor jegyezték be. Amikor az első család típusú gyermekotthon létrejött, az ukrán államnak még nem sok rálátása volt az elképzelésre. Csak 2006 januárjától ismeri el a gyermeknevelésnek ezt a formáját. Most ott tartunk, hogy a kárpátaljai területi gyámügyi hivatal vezetője jelezte: azt szeretnék elérni, hogy rövid időn belül megszűnjenek az árvaházak, és helyüket a gyermeknevelésnek ez a családias
Mivel foglalkozik még az alapítvány? A fő célunk a gyermekmentés. Az elsődleges területünk a család típusú gyermekotthonok létrehozása és segítése. Ez azt jelenti, hogy a keresztyén hitben járó szülőpár – apa és anya – egy-három vér szerinti gyermeke mellett öt-hét befogadott – tehát összesen legfeljebb tíz – gyermeket nevel. A következő lehetőség esetünkben a befogadó párrá válás. Ők egy-két gyermek mellé ugyancsak egy-két gyermeket fogadnak be, így egyidejűleg összesen négy gyermeket nevelnek. A harmadik típus a gyámcsalád. Ez azt jelenti, hogy az egyik nevelőszülő és a gyermekek között rokoni szálak vannak. Eddig egy ilyen esetnél segédkeztünk, itt a házaspár az apuka unokatestvéreit neveli. Emellett segédkezünk örökbefogadásoknál, amely életre szóló folyamat, míg az előző három kategóriánál az ukrán törvények szerint a szülők a gyermekek tizennyolc éves koráig nevelhetik őket, vagy addig, amíg tanulmányi jogviszonyuk van – ez általában huszonhárom éves 2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja 21
| INTERJÚ |
korukig áll fenn. Amikor a gyerekek elérik ezt a kort, lehetőségük van elbúcsúzni a családjuktól – ez is előfordul. De velük kapcsolatban is érvényes a Szentírásból ismert tékozló fiú története: ha rájönnek, hogy tévedtek, visszatérhetnek, a szülők pedig tárt karokkal fogadják majd őket. Azért küzdünk, imádkozunk, hogy ezeket a gyermekeket is mindig várják ölelő karok és olyan hely, ahol otthon lehetnek – akkor is, ha hibáznak.
kárpótolja e gyermekeket. Fontos, hogy érezzék: tartoznak valahová, róluk is gondoskodnak, fontosak anyának, apának, az alapítványnak, egymásnak. Nemrég megtartottuk az éves nyári táborunkat, ahová a szülők nélkül érkeznek a gyerkőcök. Látva, hogy milyen jóban vannak, milyen barátságok szövődnek köztük, köszönetet mondunk Istennek, hogy adta ezt a húsz évet, száz gyermeket, segítőket, erőt, békességet, bölcsességet.
Legutóbb 2019-ben beszélgettünk, akkor azt mondta, hogy száz, azaz gyakorlatilag egy árvaháznyi gyermeket megmentettek. Hány család tartozik most önökhöz? Ezt meg is erősíteném: az említett ünnepségen a területi gyámügyi hivatal vezetője is részt vett, és megosztotta velünk, hogy a megyében jelenleg két bentlakásos intézményt kénytelenek megszüntetni. Megköszönte a Sámuel Alapítvány munkáját, mondván, hogy ennek köszönhetően lényegében egy intéz-
Anyagilag sem lehet könnyű támogatni egy-egy ilyen nagy családot. Hogyan tudják segíteni a befogadókat? Ezt a kérdést ketté kell bontani. 2006 óta az ukrán állam támogatja a gyermeknevelésnek ezt a formáját, jelenleg gyermekenként két és fél megélhetési minimumot kapnak a családok, illetve a szülők is kapnak némi juttatást. Ez egyfajta alap. Azt, hogy a családok részt vehessenek például a már említett táborban, kirándulhassanak, a szülők továbbképzésen vegyenek részt,
„Hiszem és vallom, hogy a szeretet, amellyel odafordulnak hozzájuk, megölelik őket, mindenért kárpótolja e gyermekeket.” ménnyel kevesebbet kell bezárni. Jelenleg tíz családunk van – a tizenegyedik nemrég befejezte a tevékenységét: a gyermekek kirepültek, és újakat már nem fogadtak a szülők. Hét család típusú gyermekotthonunk, két befogadó és egy gyámcsaládunk van. Emellett tizennyolc gyermek örökbefogadásánál segédkeztünk az elmúlt húsz esztendőben. Mindnyájukat számolva beszélhetünk a százas nagyságrendről. A jubileum alkalmából nagyszabású, magyar és ukrán nyelvű kampányt indítottak, amellyel népszerűsítik a gyermekek befogadását. Vannak új jelentkezők? Új jelentkezőink egyelőre sajnos nincsenek. De több gyülekezetbe kaptunk meghívást, ahová kiszállva, a tevékenységünket bemutatva mindig elmondjuk, hogy várjuk azon szülőpárok jelentkezését, akik megnyitnák szívüket és házuk ajtaját, hogy egy gyermeket befogadjanak Jézus Krisztus nevében. Az első ilyen kiutazásunkon egy üzletember felajánlotta az egyik üresen álló ingatlanát, hogy ott gyermekmentés, -nevelés folyjon. Vannak olyan szülőpárok, akik az elsőként befogadott és felnevelt gyermekek után korukból, egészségi állapotukból adódóan már megpihennének. De olyanok is akadnak, akik még szeretnék folytani ezt a tevékenységet, mert éreznek magukban erőt, és látva a felcseperedő életeket, hogy honnan hová jutottak, úgy érzik, megérte a sok átvirrasztott éjszaka és beszélgetés. Ez utóbbi, azaz hogy a szülők képesek őszintén beszélgetni a fiukkal, lányukkal, és így segítenek feldolgozni neki a megtapasztaltakat, a legfontosabb. Hiszem és vallom, hogy a szeretet, amellyel odafordulnak hozzájuk, megölelik őket, mindenért 22 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
legyen miből fedezni az iskolakezdést, az alapítvány igyekszik biztosítani. A forrásaink Isten kézzelfogható csodái. Köszönetet mondunk a magyar államnak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül kapott támogatásért, ahogyan a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét is köszönet illeti. Az idei iskolakezdést a Dorcas Segélyszervezet könnyíti meg. Emellett a facebookos jelenlét és a különböző médiamegjelenések nyomán vannak állandó és alkalmi támogatóink, és több gyülekezet perselypénzzel segíti a munkánkat. A jókedvű adakozót szereti és megáldja az Isten – köszönjük mindenkinek, aki valamilyen formában gondol ránk. Milyen terveik vannak? Folytatni szeretnénk a gyermekmentést, most elsődlegesen örökbefogadás útján igyekezünk minél több szülőnek segíteni. Emellett több olyan gyermek tartozik hozzánk, aki már betöltötte vagy hamarosan betölti a tizennyolcadik életévét. Szeretnénk vásárolni itt, Beregszászban egy ingatlant, amelyben nekik alakítanánk ki szálláshelyet. Itt lehetne a bejelentett lakcímük, és bárhonnan, bármikor hazajöhetnének ide. Egyelőre még nem találtuk meg a megfelelő épületet, de ez az első és legégetőbb kérdésünk, így most erre gyűjtünk. Szeretnénk bővíteni alapítványunk nevelőszülői gárdáját, keressük azokat a szülőpárokat, akik éreznek magukban indíttatást, hogy több gyermeknek segítsenek. Várjuk őket, imádkozunk értük, és biztosak vagyunk benne, hogy lesznek, akik bekopogtatnak hozzánk, és azt mondják: itt vagyunk, mi szeretnénk részt venni ebben. FOTÓ: MAKÓ ANDRÁS
| EGYHÁZI ÉLET |
Nem szóltak be, de kérdeztek BALOGH-ZILA TEODÓRA
Bárki bármikor odamehet hozzájuk, akár a legfurcsább kérdéssel is: elmennek szórakozóhelyekre, fesztiválokra, hogy azok is halljanak Istenről, akik talán soha nem térnének be egy templomba. A Szólj be a papnak! elnevezésű kezdeményezés jelen volt a Csillagponton is egy beszélgetéssel. A találkozó résztvevőinek kérdéseiből válogatva beszélgettünk Arany Barbara lelkipásztorral és Csorvássy Zsófia Fruzsina hatodéves teológussal, a Szólj be a papnak! tagjaival.
Ha valaki meglátja ezt a feliratot: Szólj be a papnak!, biztosan meghökken. Honnan a név, és mi a missziója a kezdeményezésnek? Arany Barbara: Ez kimondottan debreceni történet: egy ottani református jogász és barátai elkezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne kivinni az evangéliumot azokhoz, akik nem jönnek be egy templomba. Úgy kezdődött az egész, hogy egy-egy szórakozóhelyre beültettek három különböző felekezetű lelkészt vagy papot – hiszen ökumenikus keretek között zajlik azóta is minden rendezvényünk –, akiket bárki szabadon kérdezhet, és minden kérdező kap egy sört. Ebben a kötetlen légkörben azok, akik korábban talán soha nem beszélgettek egyházi emberrel, feltehetik a bennük felmerülő kérdéseket. Négy éve töretlen a kezdeményezés népszerűsége, sőt, továbbfejlődött: nem keresztyén fesztiválokon is megjelenünk. Nagy örömünkre ez az ország számos pontján önálló életre kelt, sőt, határon túl is látunk már hasonló példákat, úgyhogy lassan mozgalommá válik. A karantén alatt megerősödtek az online beszélgetések és a Szólj be a papnak! blogja is. Sok kritika érte az elnevezést, bevallom, először nekem is túlzó, provokatív volt, de később beláttam, hogy éppen ebben van az „Idealizált kép, hogy békében vagyok önmagammal és a világgal, ereje, hiszen arra a felhívásra nem sokan állnának meg, hogy „tegyél senkinek semmit sem ártok, és még a természettel is fel egy kérdést a lelkésznek”. A tökéletes összhangban vagyok.” (Csorvássy Zsófia Fruzsina) mai ingergazdag környezetben ezzel a névvel viszont fel tudjuk ként azt mondhatjuk, hogy akkor leszek tökéletesen békében kelteni az érdeklődést. Nagyon ritkán találkozunk csak ellenséönmagammal és a környezetemmel, hogyha már eljött az Isges magatartással, valójában valódi kérdésekkel és tisztelettel ten országa teljes egészében. Keresztyénként elmondhatjuk érkeznek az asztalainkhoz az emberek. ezeknek az embereknek, hogy nem ez a realitás, nem itt tartunk. Egyszer majd eljön ez a nagy békesség, de addig is meg Nem feltétlenül az eredeti célközönség jelent meg a Csillagkell harcolnunk azokat a harcokat, amelyek itt vannak ebben a pont Református Ifjúsági Találkozón, a több mint egyórás világban kívül és belül, meg kell küzdenünk a bűnnel. vitából azonban jól látszik, hogy a keresztyén fiataloknak is Arany Barbara: Ha a keresztyén választ szeretnénk hallani vannak kérdéseik. A fesztivál témája a szabadság, erre voezzel kapcsolatban, akkor érdemes a Biblia első oldalaira lanatkoztak a kérdések is. Az egyikben szóba került a kivonulás poznunk, ahol azt látjuk, hogy Isten, amikor megteremti a világondolata, az, hogy mit gondol az egyház a természetbe szagunkat, nem azt mondja, hogy csak úgy heverésszünk. Persze kadt passzív életvitelről, amelyben az ember a legcsekélyebb mondja, hogy csodáljuk az Isten teremtett világát, de mond hatást igyekszik gyakorolni környezetére. valami sokkal fontosabbat: műveljük és őrizzük azt. Ez egyCsorvássy Zsófia Fruzsina: Idealizált kép, hogy békében varészt felelősség, másrészt hatalmas megtiszteltetés, hiszen gyok önmagammal és a világgal, senkinek semmit nem ártok, Isten alkalmasnak tekintett minket arra, hogy ezt a feladatot és még a természettel is tökéletes összhangban vagyok. Ez a ellássuk. A világra vigyázni aktívan lehet. kép már-már a mennyországot idézi meg, hiszen keresztyén2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja 23
| EGYHÁZI ÉLET |
Csorvássy Zsófia Fruzsina: Ha már akkora méretű városban vagyunk, hogy két-három gyülekezetet is találunk, vagy olyanban, mint Debrecen, ahol huszonegy gyülekezet is működik, nézzünk körbe, járjunk nyitott szemmel, hogy mit kínál nekünk a város. Ez azért is jó, mert fontos, hogy ismerjük egymást, és ha a város egyik felén élő ember gyülekezetet keres, ajánlhassuk neki egyik vagy másik közösséget. De mindemellett hangsúlyos, hogy megvan az ideje az elköteleződésnek, amikor megtaláljuk a saját közösségünket, amelyhez hűségesnek kell lennünk. Hacsak nem történik ott olyan mértékű katasztrófa, ne rohanjunk el az első viharnál. Tartsunk ki, amikor a nehézségek jönnek, mert nincs tökéletes gyülekezet. Ahogyan egy otthonban is vannak viták, veszekedések, mégsem hagyjuk ott egy-kettőre a családi házat, ugyanúgy a gyülekezetünket se hagyjuk el az első nehézségnél, ha már egyszer megtaláltuk a helyünket. Ugyanakkor, ha szükséges, merjünk váltani: például egy költözés során, amikor a város egyik végéből a másikba költözünk, merjünk keresni a saját környékünkön gyülekezetet.
„Azt viszont veszélyes csapdának érzem, ha azért keresünk gyülekezetet, mert a saját igényeinket akarjuk kielégíteni és azt várjuk, hogy Istenre figyelve találjuk meg a lelki otthonunkat.” (Arany Barbara)
Szintén nem valószínű, hogy egy kocsmában szóba kerül hasonló kérdés, de a keresztyén közönségben felmerült: ha egy városban vagy egy településen több gyülekezet is van, merjünk-e választani közülük. Arany Barbara: A kérdésre én válaszoltam először, mert úgy éreztem, hogy személyesen érint. Hiszen itt, Debrecenben az úrréti református gyülekezet, amelynek lelkésze vagyok, a legfiatalabb református közösség a városban. Amikor megalakult az egyházközség, nem az volt a célja, hogy más gyülekezetekből jöjjenek át hozzánk tagok, de elkerülhetetlen volt, hogy néhány esetben megtörténjen: voltak, akik nálunk találtak otthonra a korábbi keresgélés után. De vannak más felekezetű emberek is, akik itt találták meg a lelki otthonukat. Úgy gondolom, képmutatás lenne azt mondani, hogy egy nagyobb településen ne válasszanak maguknak az emberek közösséget. Amikor egyetemi lelkész voltam, a szabad vasárnapjaimon én is választottam gyülekezetet, és be kell vallanom, nem a legközelebbibe jártam. Ki kell mondani, hogy ez a valóság, ami talán érthető is. Azt viszont veszélyes csapdának érzem, ha azért keresünk gyülekezetet, mert a saját igényeinket akarjuk kielégíteni és azt várjuk, hogy a nekünk tetsző válaszokat halljuk, nem pedig azért, hogy Istenre figyelve találjuk meg a lelki otthonunkat. Hagyjuk meg az ő szabadságát és vezetését, és ne csupán a saját szabadságunkra gondoljunk ebben a kérdésben. 24 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
A keresztyénség és a tolerancia kérdése is előkerült: megengedi-e a teljes szabadságot a hívő élet. Milyen szabadsága van a keresztyén embernek? Arany Barbara: A személyes példa talán jobban elmagyarázza ezt. Ha Pál apostolra gondolunk, mondhatjuk, hogy az általa bejárt út a korlátoktól a szabadságig vezetett. Zsidóként fiatalkorában azt élte át, hogy a korlátokat betartva vezet az út az Istenhez, Krisztusban pedig megtalálta azt, hogy az Isten nem akar korlátok közé beszorítani, hiszen a kegyelem pontosan arról szól, hogy mi képtelenek vagyunk tökéletesen betartani azokat. Ugyanakkor Pál mégsem lett vad hippi a felismerés után, hiszen látta, hogy Isten nem korlátokat, hanem kereteket ad, amelyek között szabadok lehetünk. A lényeg nem a szabályok betartása, hanem a minél mélyebb és személyesebb kapcsolat Istennel, belátva, hogy a mennyország kulcsa a kegyelem, és nem a mi erőfeszítésünk. Csorvássy Zsófia Fruzsina: Ha fellapozzuk a Szentírást, már az első oldalakon együtt találhatjuk az Isten alkotta kereteket és a szabadságot. Ő a káoszból rendet teremt – így hívja életre a világunkat –, miközben az ember teremtésénél azt látjuk, hogy szabadságot adott nekünk, és ebben az eredeti történetben a kettő között nincs ellentmondás. FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ
| GONDOLATOK |
NAGY KÁROLY ZSOLT
Eszköztelenül
A szerző kulturális antropológus, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docense
A szerző illusztrációja
A kortárs nyugati keresztyénség útkeresésében az egyik visszatérő kérdés az eszköztelen egyház dilemmája. Az egyház küldetése – „Krisztus orcája előtt járni” – betöltésének egyik meghatározó mintája az, ahogy Jézus elküldi tanítványait „mint bárányokat a farkasok közé” azzal, hogy semmit az útra ne vigyenek, se botot, se erszényt, se kenyeret, se sarut, vagyis ne hagyatkozzanak se külső eszközökre, se a kultúrájuk rutinjaira, sem pedig társadalmi kapcsolatokra. A tanítványoknak semmijük sem volt, „csak” Jézus küldő szava és felhatalmazása, küldetésük végrehajtásának egyetlen eszköze a jelenlétük volt, az, hogy tes-
tükkel, szavaikkal, tekintetükkel a küldő hatalom erejének médiumaivá lettek. Az egyház viszonylag hamar más utat választott. A „konstantini keresztyénségben” az eszközök bőséges tárháza állt rendelkezésére – magyar viszonylatban ezt biztosították például István király rendelkezései –, ám ennek a korszaknak vége. A keresztyénség immár nem a társadalom szövetének meghatározó „felvetőszála”, és ehhez mérten veszíti el összegyűjtött eszközeit – botját, kenyerét, saruját. Vannak, akik számára ez a helyzet aggodalomra ad okot, mások viszont éppen a re-formáció lehetőségét látják benne, melynek során az egyház visszatérhet egy sokkal hitelesebb életformához. De mit is jelent az eszköztelenség? Az eszköz lényege a cselekvőképesség, a problémamegoldásra való képesség intézményesítése. Ilyen intézményesített eszköz a kőbalta, de ilyen a pénz
vagy éppen a cipőfűző megkötésével kapcsolatos ismeret is. Akinek eszközei vannak, az nagyobb eséllyel boldogul, jobban, könnyebben old meg egy feladatot – legyen az egy szög beverése vagy a túlélés. Az intézmények leegyszerűsítik az életet, hiszen nem kell minden problémának egyedi megoldást keresni, az általuk biztosított rutin pedig biztonságérzetet ad. És hatalmat is. Nem véletlen tehát, hogy Jézus eszköztelenül küldi a tanítványokat, hogy azok ne saját magukban, intézményesített rutinjaikban – legyen az a vándorbot vagy az állami támogatások rendszere – bízzanak, ne az így megalapozott cselekvőképességükre támaszkodjanak, hanem kizárólag annak hatalmára, aki elküldi és aki saját hatalmában részelteti is őket. De mi van, ha az egyház – jobb esetben nem megfosztatik, hanem – lemond mindenről ezen az egy eszközön kívül? A választ nem tudom biztosan, láttam viszont a közelmúltban egy példát arra, hogy mi történhet a kevésbé jobb esetben. A családommal Győrben nyaralva megnéztük a megújított Apor Vilmos-kiállítást. Apor püspök vértanúsága maga is kiváló példája annak, hogy mi történhet akkor, ha az egyház alól kicsúszik az intézményi lét adta minden hatalom és lehetőség, ha a küldetése végrehajtásának egyetlen eszköze a személyes jelenlét és cselekvés, hiszen Apor úgy vált Krisztus vértanújává, hogy a kiürített Győrben, a korábban megszokott infrastruktúra nélkül, az egyház bármiféle hatalmát semmibe vevő szovjet katonákkal szemben élete árán védte meg a rábízottakat. Ami azonban legalább ennyire üzenetértékű, az a kiállítás eszköztelensége: az, hogy szinte tárgyak nélkül von be a vértanúság történetébe, vagyis a kiállítások klasszikus eszköztáráról lemondva irányítja a látogató figyelmét a tárlat egyetlen fontos tárgyára: a püspök golyók lyuggatta, véres ingére. A kiállítás utolsó termében lévő ereklyét magát nem is látjuk, csak azt, amit a rajta átszűrődő fényjáték megvilágít: a teremben más tárgy nem lévén magunkat, egymást. „A véres ing ereklye” – ahogy a győriek nevezik – összetett szimbóluma az egyház és végső soron Krisztus eszköztelenségének, és arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az eszköztelen egyház dilemmája alapvetően nem az, hogy van-e más út, hanem az, hogy van-e „jobb eset”. 2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja 25
| MOZAIK |
KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS
Református konyha Áldott emlékű édesanyám gyakran sütötte kedvenc zserbómat, amelybe nemcsak a minőségi alapanyagokat, hanem a szívét is mindig beletette. Még egyetem előtti sorkatonai szolgálatom idején is rendre küldött csomagban, illetve hozott nekünk, sok száz kilométert utazva. Körlettársaimmal olyankor mintegy másfél perc alatt fogyasztottuk el e hatalmas tepsi süteményeket – emlékezik vissza Arany Lajos, lapunk anyanyelvi lektora. Az ő receptjét igyekeztünk családilag rekonstruálni. Anyukám süteménye természetesen utánozhatatlan. Mégsem maradtam házi zserbó nélkül: húgom, Gabika is kitűnően készíti, a lehető leghűségesebben az eredetihez. Feleségem hasonlóképp – s mindketten ugyancsak lélekkel. Amennyiben Edina süti, azaz nálunk készül, a máz főzését és a bevonást magamra szoktam vállalni. Íme, a recept: 45 dkg finomliszt, 1 csomag sütőpor, 15 dkg Rama margarin, 10 dkg zsír, csipet só, 1 tojás, 10 dkg porcukor, 1 dl tejföl, 1 csomag vaníliacukor, reszelt citrom- vagy narancshéj. A töltelékhez egy kis üveg házi baracklekvár, egy-két evőkanál meggy- vagy szilvalekvár, 30 dkg – ízlés szerint cukrozott – darált dió, 2 csomag vaníliacukor. Máz: 5 dkg kristálycukor, 3 evőkanál kakaópor, 8 dkg Rama margarin. A mázhoz a cukrot, kakaóport nagyon pici vízzel lassú tűzön főzzük sűrűsödésig, aztán adjuk hozzá a margarint, és azzal is főzzük néhány percig.
26 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
Juhász Gyula Új ének István királyhoz című költeményéből idézünk négy sort. Vízszintes: 1. Ács betűi keverve. 4. Az idézet első sora (Ö, M). 10. Kenderes Csaba. 13. Szentpétervári építész Nagy Katalin cárnő idején (Ivan Jegorovics SZTAROV). 14. Ölyv-jelző. 16. Olasz újságíró, szocialista politikus, miniszterelnök-helyettes (Pietro). 17. Mutatószó. 19. James Cameron 2009-es alkotása. 20. Vár. 21. Pottyan. 23. Norvég matematikus (Niels Henrik). 24. A Naprendszer egyik bolygója. 26. Az idézet második sora (S, V). 28. Kenet része! 29. Baksa-Soós János együttese. 31. Rob … (Walter Scott). 32. Nyakaz páros betűi. 33. Dunabogdány határai! 34. A bosszú egyik istennője a római mitológiában. 37. Vonatkozó névmás. 39. Antal Imre. 40. Nesz. 41. A Dunába torkolló német folyócska (ILZ). 43. Török katonai rang volt. 44. Lett gépkocsijelzés. 46. Igekötő. 48. Ókori római hármasfogat. 51. Csülökszelet! 52. Vetíthető állókép. 54. Isten szava. 56. Literátor. 57. Némán átüzen! 60. Több nyugati gót király neve. 62. Atid, Hargita megyei falu magyar neve. 63. Hajóépítésre használt ázsiai fafajta. 65. Alul. 66. A református egyház törvényhozó testülete. 68. Rafi Lajos. 69. Kunta …, Alex Haley Gyökerek című családregényének első hőse. 70. Párizsban 1849-ben alapított szemüveglencse-készítő és -forgalmazó vállalat. 72. Coagulum. 74. Félig színez! 75. Gép. Függőleges: 2. Alázatos. 3. A kerítésen túlra fejlődne (növény). 4. Dél-amerikai strucc alakú madár. 5. Kis Aranka. 6. Gondolkodni kezd! 7. Francia férfinév. 8. Rénium vegyjele. 9. Megad Szegeden, de csak részben! 10. Bizonytalanság. 11. Látszólagos. 12. Szíria egynemű betűi. 13. Az idézet harmadik sora (Á, O). 15. A szlovák Hrabové neve 1508-ban (RABO). 18. Orosz tehergépkocsi-márka. 21. Kerek szám. 22. Veszteség. 25. Saját kezűleg, röviden. 27. Bibliai eredetű ritka női név. 30. Tucat, római számmal. 34. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, angol betűszóval. 35. Az idézet negyedik sora (Ü, E). 36. Női énekhang. 38. Járom. 42. Lármás veszekedés. 45. SBV …, profi labdarúgóklub Hollandiában. 47. Ezüst és foszfor vegyjele. 49. Ázsiai ország. 50. Szurkoló bánata vagy öröme. 51. Is. 53. Fiatalon meghaló, majd feltámadó frígiai isten (ATTISZ). 55. Hullat. 57. Divatos, fiatalos szóval. 58. Idősebb hölgy. 59. Görög levegő. 61. Igazi nevén, latin kifejezéssel. 64. Fundamentum. 66. A buddhizmus japán ága. 67. Tengeri hal. 69. Kvarkdarab! 71. Radon vegyjele. 73. Lebstück Mária. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Amikor kiáltottam, meghallgattál engem, bátorítottál, lelkembe erőt öntöttél.
| GYERMEKEKNEK |
Mi történt Nainban? A lencse hamar elkészült, kicsit ki is hűlt, mire Néea szülei hazaértek. Nain messzire feküdt Kapernaumtól, gyalogoltak vagy fél napot, de Aszáfnak, Néea apjának kivételesen jó kedve volt: – Bolond nép ez naini, esküszöm, hogy bolond! Néea csodálkozva nézett az apjára. Ritkán látta ilyen vidámnak, megkérdezte hát, hogy mi történt Nainban. – Semmi – nevetett fel az apja hangosan –, csak bolondok az emberek, mint mindig. – Annyira talán nem bolondok… – szólt közbe Ada, Néea anyja. – Ugyan – legyintett Aszáf –, csak nem ülsz fel az ostoba pletykáknak! – Nem pletyka az – rázta a fejét az asszony. – Ennek a Jésuának tényleg nagy hatalma van. Néea felkapta a fejét a névre. Hallott már a názáreti vándortanítóról. De nem csak ő, az egész város hallott a csodáiról, hiszen itt él Kapernaumban, itt tanít a környéken. Azt mondják, hogy sok beteget meggyógyított, még a római százados szolgáját is. Pedig egy rómaival nemigen állna szóba hithű zsidó. De azt mondják, Jésua más. A vámos Lévit is elhívta tanítványának, pedig a vámszedőket legalább annyira megvetik a zsidók, mint a rómaiakat. De Jésua nem törődik az ilyesmivel, nem nézi, hogy ki kicsoda. Még az idegenek, a jöttmentek, a pogányok vagy éppen a gyerekek és rabszolgák is ugyanolyan fontosak neki, mint bárki más. Múltkor kint tanított valamelyik domboldalon, és állítólag azt mondta, Isten egyformán szereti a bűnősöket és az igazakat is. – És most? – kérdezte a kislány az anyját. – Most mit csinált Jésua? – Halottat támasztott fel – legyintett az apja –, vagy lega lábbis azt mondják. De beszélnek az emberek mindenfélét. Hiszem, ha látom! – Márpedig Mahlá látta! – válaszolt vissza Ada. – Ott volt a temetésen! Ő volt az egyik siratóasszony. – Ugyan, Mahlá – legyintett Aszáf, és nagyot kanalazott a lencséből. Nem is foglalkozott többet a Nainban történtekkel, hanem rámosolygott Néeára. – Ez a lencse igen jól sikerült, kislányom. – Máskor a lány kibújt volna a bőréből örömében, ha
így megdicséri az apja, de most csak elmosolyodott köszönésképpen, és már fordult is az anyjához. – Mit mondott Mahlá? Mit csinált Jésua? – Hát feltámasztotta a halottat. Néea szeme elkerekedett: – Az nem lehet… Halottat senki sem tud feltámasztani… – Márpedig Jésua megtette – vágta ki Ada. – Mahlá jól látott mindent, mert a koporsó után ment, ahogyan azt a siratóknak kell. Hangosan jajgatott a társaival együtt, a sípok és a fuvolák is hangosan szóltak, mert már a városkapu felé közeledtek, hogy kivigyék a halottat a barlangokhoz és eltemessék. Zokogott az egész gyásznép, de leginkább a fiú anyja. Mert özvegy a szerencsétlen, és ő volt az egyetlen fia. Aztán hogy meghalt, nem maradt senki, aki gondoskodjon róla. Legalábbis így mondta Mahlá. Néea bólintott. Ez valóban így volt Izráelben. Az özvegyasszony csak a gyerekeire számíthatott. Ha nem volt, akkor bizony sanyarú sors várt rá. – De ahogy a kapu felé közeledtek, jött velük szemben Jésua, meg néhány tanítványa – folytatta a mesélést Ada. – Amikor meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: – Ne sírj! Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Azon nyomban megállt a halottas menet. Sőt! Szinte földbe gyökerezett a lábuk, mert Jésua így szólt: – Ifjú, neked mondom, kelj fel! Erre felült a halott. De nemcsak felült, hanem beszélni is kezdett! Jésua meg átadta az anyjának… Azt mondja Mahlá, úgy megijedtek, hogy reszkettek a félelemtől. Utána még napokig ezt tárgyalta az egész város, találgatták, ki lehet ez az ember. Mások meg dicsőíteni kezdték az Istent, és prófétának nevezték Jésuát. – Ugyan! – legyintett Aszáf. – Még hogy próféta! – Pedig próféta lesz, annyi bizonyos – próbálta Ada Jésua pártját fogni, ám a férjénél nem járt sok sikerrel. Néea viszont biztos volt benne, hogy az anyjának igaza van. Jésua bizonyosan próféta, nem is akármilyen. Talán az összes prófétánál nagyobb. Talán maga a Messiás. MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN
2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja 27
| EGYHÁZI ÉLET |
PÁLYÁZAT
ÜNNEPEK KIRÁLYHÁGÓMELLÉKEN
Pályázatot hirdet a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) 1981. szeptember 1. után született fiatal kutatóknak. A havi bruttó 200 000 forintos Szegedi Kis István kutatói ösztöndíjra szeptember 8-ig lehet jelentkezni. A 2018-ban alapított ösztöndíj célja, hogy segítse a korai magyar protestantizmus egyház-, irodalom-, liturgia- és társadalomtörténeti, valamint egyházművészeti kutatását. Az ösztöndíj azért különleges, mert kifejezetten szűk tudományterületre koncentrál, hiszen az egyháztörténet még bőven adós a korai magyar protestantizmus feltárásával. Érdemes kutatni a területet, hiszen a 16–17. századi török háborúk korára eső magyar protestantizmus nagyjai kiemelkedő jelentőségű személyek, ahogy például a névadó is. Szegedi Kis István (1505–1572) a magyar kultúrtörténet Európa-szerte ismert kiemelkedő személyisége, a 16. századi reformáció meghatározó szellemi alakja volt. Tizenkét hónapon keresztül, 2021. szeptember 1-től 2022. augusztus 31-ig nyújt havonta bruttó 200 000 forintos támogatást az állami kutatói ösztöndíj, amelyre az 1981. szeptember 1. után születettek pályázhatnak. A támogatás legfeljebb három alkalommal nyerhető el, abban évente legfeljebb tíz fő részesülhet. Aki az ösztöndíj ideje alatt központi költségvetési forrásból egyéb ösztöndíjban részesül, nem pályázhat. Az ösztöndíj elnyeréséhez be kell nyújtani többek között a pályázó szakmai önéletrajzát, valamint az ösztöndíj idejére tervezett szakmai koncepció leírását, amely tartalmazza a kutatandó témakört, a kutatói koncepciót és annak, illetve azoknak az intézménynek vagy intézményeknek a nevét, ahol a pályázó kutatni kíván. Emellett az ösztöndíjas időszakban megvalósítani kívánt publikációk tervét is csatolni kell. A pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kinevezett és a MANK által működtetett szakértői kuratórium bírálja el. Az ösztöndíj odaítéléséről, meghosszabbításáról vagy visszavonásáról a kuratórium dönt. A pályázatot elektronikusan a MANK honlapján lehet benyújtani, ahonnan a részletes pályázati felhívás is letölthető.
A háromszázhatvan éves Váradi Biblia ünnepére hívja az érdeklődőket a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) szeptember 9-én és 10én a nagyváradi várba. A vár és az egyházkerület területén található Váradi Bibliák bemutatása, illetve a témához kapcsolódó videóinstallációs kiállítás megnyitója mellett két konferenciát is tartanak A Váradi Biblia és A nyelv mint létformáló „hatalom” címmel. Az ünnep esti bibliás misztériumjátékkal zárul. A KRE hármas ünnepet is szervezett, amelyet szeptember 17-én és 18án tartanak az egyházkerületi székház (Nagyvárad, Sulyok István u. 9.) dísztermében és udvarán. Az egyházkerület századik születésnapjára, a járvány miatt elmaradt református egységnapra és a Generális Konvent közgyűlésére várják az érdeklődőket és a meghívottakat. Az ünnepet a Kárpát-medencei református tanévnyitó teszi teljessé.
28 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.
Az egerszalóki református szálláshely egész évben igénybe vehető! Előzetes helyfoglalás a 06-20-469-9773-as telefonszámon. Budapesten a Batthyány térhez közel kiadó: 53m2-es berendezett lakás. Érdeklődni lehet: 06-20-266-3573. HARANG eladó! Új öntésű, 725 kg-os, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30728-8161, www.harangontes.hu. ÁLLÁS
„A XXI. század embere Istent is az interneten keresi. Rajtunk is múlik, hogy megtalálja-e.” Az Evangéliumot Minden Otthonba Alapítvány (EMO) internetes felületeinek kezelésére munkatársat keres Jelentkezési határidő: 2021. szeptember 30. Alapítványunk 29 éve végzi alapvetően iratmissziós munkáját, helyi protestáns gyülekezetekkel együttműködve. Máig mintegy másfél millió családhoz jutottak el írásaink – főként személyesen, önkénteseinken keresztül. Eddig hatezren kértek tőlünk további olvasnivalót, Újszövetséget, bibliatanulmányt, lelki könyveket. Szeretnénk az interneten keresztül is eljuttatni minél többekhez az evangéliumot, ezért olyan jelentkezőt várunk, aki kreatívan, Krisztus és a misszió iránt elkötelezetten, Istentől indítva és vezetve jeleníti meg Krisztus hívását a világhálón. Az új munkatárs feladata lesz, hogy működtesse, szerkessze az EMO honlapjait, kezelje Facebook-oldalát és YouTube-csatornáját, és állítson szolgálatba új internetes lehetőségeket. Olyan felsőfokú végzettségű személyt keresünk, aki hitben járva ismeri és követi a Biblia tanítását, reformátori hitvallásainkat, fiatalos szemlélettel maga is aktív a közösségi médiában, és jól beszél és ír magyarul és angolul egyaránt. Munkáját rugalmas munkaidőben, részben otthonról végezheti testvéri szolgáló közösségünkben. Középiskolai tanári fizetésnek megfelelő bérezést tudunk ajánlani béren kívüli juttatásokkal. Kérjük, hogy fényképes önéletrajzát a következő címre küldje: iroda@emoalapitvany.hu. Bővebb információ: emoalapitvany.hu
|
IN MEMORIAM
|
Dobai István emlékére BEREKMÉRI GABRIELLA
„Mindenki tegye a dolgát ott, ahová Isten állította, ott legyen ember, ott legyen magyar, és ott legyen keresztyén!”– fogalmazott 2014-ben Dobai István a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének átvételekor Székelyudvarhelyen. A jogász, jogbölcsész, jogi szakíróként ismert volt erdélyi főgondnok életének kilencvennyolcadik évében hunyt el július 29-én Mikepércsen. Számos könyv és tanulmány szerzője volt.
Dobai István 1924. május 21-én született Nagyváradon, és a Szi lágy megyei Ákoson nőtt fel református családban. 1947 őszétől a kolozsvári Bolyai Egyetem Jog- és Közgazdaságtudományi Karának tanársegéde volt. 1952 októberétől Ákoson, majd évtizedekig a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközségben volt presbiter. 1990 és 1994 között az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokaként szolgált. 1956-ban Varga László református lelkipásztorral a magyar– román viszony békés megoldására irányuló tervezetet írt. Ezt a forradalom időszakában többekkel megismertették, és a visszajelzések alapján véglegesítették. Az erdélyi kérdés ügyét eljuttatták volna a magyar és a román kormányhoz, a Román Munkáspárthoz, a legnevesebb magyarországi személyiségekhez, valamint az ENSZ-hez, amikor a szervezet a forradalom vérbe fojtása után a magyar kérdést tárgyalta. A memorandum azonban nem jutott el az illetékesekhez, mert 1957. március 20-án a szerzőket és a hozzájárulókat letartóztatták. Dobai Istvánt a szöveg miatt több társával is a legnagyobb horderejűnek ítélt romániai ’56-os politikai perben hazaárulással vádolták. Az 1956 Erdélyben – politikai elítéltek életrajzi adattára szerint a kolozsvári Katonai Bíróság november 5-én életfogytiglani kényszermunkára és fegyházbüntetésre ítélte. A román bíróság először tárgyalta nyilvánosan az erdélyi kérdést. A vádlottak fenntartották véleményüket úgy is, hogy az ügyész halálos ítéletet kért. Dávid Gyula irodalomtörténész ’56-os megtorlásokról szóló kötetében Dobai István és Varga László, az irat szerzőinek életfogytiglanja mellett a többi elítéltet is megnevezi: az irat véleményezői, Kertész Gábor és Komáromi József fejenként huszonöt évet kaptak, míg Bereczky András egyetemi tanárt tizenöt évre ítélték. A feljelentés elmulasztása miatt Gazda Ferenc akadémiai kutató szintén tizenöt évet,
Nagy József földbirtokos pedig öt évet kapott. Az 1956-os magyarországi forradalmi sajtó termékeinek erdélyi terjesztése miatt Dobri János teológiai tanárt hat évre, László Dezső református lelkészt öt évre ítélték. Dobai István 1957 és 1960 között Szamosújváron, 1963-ig Désen, majd 1964-es szabadulá sá ig ismét Szamosújváron volt. Tófalvi Zoltán Magyarok a vádlottak padján című kötete szerint „Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol mintegy négyszáz ember raboskodott hihetetlen körülmények között.” Ablaktalan cellában teltek a mindennapok, a fogvatartottak alig kaptak vizet, ételt is nehezen, Dobai István pedig tébécés lett. „A négyszáz elítéltből csak negyvenketten maradtak életben. 1959. március 6-án számolták fel ezt a különlegesen kegyetlen részleget. Dobait akkor lepedőben vitték az új cellába. Az orvos a börtönparancsnok utasítása ellenére sztreptomicinnel kezelte, így mentette meg az életét” – teszi hozzá Tófalvi Zoltán. A börtönből 1964-ben engedték ki, de 1986-os nyugdíjazásáig a Securitate által kijelölt munkahelyen kellett kényszermunkát végeznie. Könyvelőként dolgozott a kolozsvári Tartományi Építkezési Trösztnél, ahol többször is szakképzetlen munkatárssá minősítették, sőt egyszer fél évre el is bocsátották. Rehabilitálása az 1964-beli amnesztia és szabadulás óta nem történt meg. Jogelméleti, nemzetiségi és egyházjogi tanulmányokat, könyveket publikált Erdélyben és külföldön, többnyire álnéven. A Zsinat kánonjogi bizottságának elnöke volt, az Imitatio Christi Kollokvium és a Református Diákotthon Alapítvány alapító tagja, az MTA kültestületi, a Vitézi Rend és a Johannita Rend tagja, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetettje. Mély hitével, erkölcsi tartásával és intelligenciájával utat mutatott környezetének – emlékezik meg róla családja. 2021. augusztus 22.
Reformátusok Lapja 29
| PORTRÉ |
Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket és kántorokat mutatunk be. Ezúttal Kupai-Szabó Kornél martfűi, rákóczifalvai, rákócziújfalui és kengyeli lelkipásztort kérdeztük. állandó lelkiismert-furdalásom van, hogy nem tudok egyformán annyit tenni minden gyülekezetért. Az „egy gyülekezet, egy lelkész” modell pedig valószínűleg olyan álom, amely soha nem lesz valósággá. Így hát marad az, hogy többfelé szakadunk, és hol többet, hol kevesebbet tud tenni, szolgálni az ember. De mégis, hálásak vagyunk Istennek, aki kipótolja a hiányokat minden tekintetben. Hálásak, mert elmondhatjuk, hogy sok szolgáló gyülekezeti tag van jelen közösségeinkben, akikre számíthatunk, akik szólnak és tesznek ott, ahol nekünk nincs lehetőségünk.
Kupai-Szabó Kornél lelkészvallástanár. 1984-ben született, útja a Nyírségből indult, ma pedig szintén lelkész feleségével, KupaiSzabó Tímeával több gyülekezet pásztorolását végzik. 2009-ben kerültek a Nagykunságba. Két gyermekük van, a tizenegy éves Kincső és a kilencéves Panni.
3
1
Feleségével mindketten lelkipásztorok: hogyan telnek a mindennapok? Éljük a sok kis gyülekezetben szolgáló lelkészek tipikus életét, ahol olykor nehéz megtalálni az egyensúlyt a gyülekezeteink és a család között. Rohanunk mi is, mint sokan mások, feladatról feladatra. Hiszen az ember hol a szószéken áll, hol a hivatalban ül, hol takarító, hol vallástanár, hol park karbantartó, hol lelkigondozó, hol pályázatíró, hol irodista, hol épületkarbantartó, hol programszervező, és még lehetne sorolni, de akik ezt olvassák, láttak már lelkészt közelről, így biztosan ismerősek ezek a gondolatok.
2
Hogyan lehet ennyi közösségben jelen lenni? Röviden: sehogy. Bővebben: nehezen. Hogy mit értek ezen? Hivatalosan négy gyülekezet tartozik hozzánk, amelyek közül Martfű a fő gyülekezetünk, ott élünk a parókián. A többi gyülekezetbe hitoktatás, családlátogatás vagy szolgálatok miatt utazunk át. Szoktuk mondani, hogy gyülekezeteiben él az egyház. De bátran mondhatjuk azt is, hogy gyülekezetében kellene éljen minden lelkipásztor. Ám több helyen fizikailag képtelenség egyszerre jelen lenni. Nekem 30 Reformátusok Lapja
2021. augusztus 22.
Gyakran kommunikál az online térben – miért fontos itt is jelen lennie az egyháznak? Ki lehet nyitni a templomot, és lehet várni, hogy a ma embere majd magától bejön hozzánk, és megkérdezi, mit is akarunk neki mondani. De nem biztos, hogy ez be fog következni. Sokkal inkább a missziói parancs gondolata tűnik életszagúnak. Azaz: miután kinyitottuk a templomajtót, nekünk kell kimenni a világba, és kint is el kell mondani, hogy Isten él és szeret bennünket. E nyitás egyik módja pedig az az online tér, ahol rengeteg időt töltünk. Hiszem, hogy nem ördögtől való a hitvallás ezen útja, hiszen ez is a modern kori reformáció egyik módja.
4
Sok ifjúsági alkalmat szerveznek. Hogyan lehet megszólítani a fiatalságot? Egyszerű a válasz: úgy, ha közöttük élünk. Feleségemmel mindketten végezzük a hitoktatás szolgálatát, és mindketten jelen vagyunk az ifjúsági munkában. Ott vagyunk az óvodában, az iskolában, a kamaszok életében. Ők pedig érzik, látják, hogy nem fentről, szószéki magasságokból szólunk, beszélünk hozzájuk, hanem Istenhez akarjuk szeretni őket, gyermek- és kamaszközeli módon.
5
Hogyan kapcsolódik ki? Családi kirándulások, autó, lóerő, „benzingőz”, pozitív, felüdítő dallamok és a természet. Ha ezek ráadásul karöltve járnak, akkor igazán ki tudok kapcsolni, fel tudok töltődni. SZIRÁK SÁRA
