Reformátusok Lapja 2022/13. szám

LXVI. ÉVFOLYAM,

13. SZÁM,

2022. MÁRCIUS 27.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 500 FT

Dobd vissza kenyérrel 9 771419 856007

EGYÜTT IMÁDKOZTAK A HÁBORÚ ELŐL MENEKÜLŐK ÉS BEFOGADÓIK

22013

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Senkit az áruban meg ne csaljunk, hanem egyenlőség legyen az áruban, az marhához képest egyenlő legyen az ára, tarts meg és áldj meg a mi rendünkben, kártól, tolvajtól szent Fiadért oltalmazz meg, hogy legyen a te tisztességedre életünk, és szegények segítségére; a te országodtól és a te országod igazsága kereséstől, az lelki ételtől, Isten igéjétől ez földi szorgalmatosság, hitetlenség, gazdagság el ne szakasszon. Ámen.  MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER (1536–1572)

6

10

12

16

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Főszerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Főszerkesztő-helyettes: Weberné Zsikai Mária (weber.maria@reformatus.hu) Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu), Kiss Sándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu), Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Sebestyén László

INTERJÚ • 6. A tiszteletes Úr fogja lekapcsolni a villanyt | Kacsó Dóra hitoktatót, a bátyúi református gyülekezet lelkészének feleségét a Kárpátalján maradt menekültek életéről is kérdeztük AKTUÁLIS • 10. Összeírták a szlovákiai reformátusokat | Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke a 2021-es népszámlálásról INTERJÚ • 12. Jellé válni a világban | Czibere Károllyal, a Magyarországi Református Egyház Református Szeretetszolgálatának vezetőjével a család-gyülekezet-munka hármasának egyensúlyáról is beszélgettünk KITEKINTŐ • 16. Kié lesz a régió és a vallás? | Az ukrajnai háború egyben az orosz és ukrán ortodox egyházak jövőjéért folytatott küzdelem is EGYHÁZI ÉLET • 22. Lelki kötelesség a helytállás | Bemutatjuk a hernádnémeti református gyülekezetet

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAIL-CÍMEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2022. március 27.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

III. 27. VASÁRNAP

Böjt 4. vasárnapja

III. 28. HÉTFŐ

III. 29. KEDD

III. 30. SZERDA

4

LÁNYI GÁBOR

VLADÁR GÁBOR

(9) „Úgy segítse meg az Isten Abnért most és ezután is, hogy én is aszerint cselekszem, amit esküvel megígért Dávidnak az Úr.” (2Sám 3,1–21) Abnér, Saul egykori tábornoka a Júdán kívüli országrész bábkirályává tette Saul életben maradt fiát, Ísbósetet. Abnér ekkorra már teljesen eltelik Ísbóset feletti hatalmával, még azt is meg meri tenni, hogy Saul egyik özvegyével háljon. A fiú számára ez apja emlékének meggyalázása, s egyértelmű jelzése annak is, hogy Abnér magát tekinti Saul utódjának, az igazi királynak. Ísbóset kevés bátor pillanatainak egyike, amikor ezt Abnér fejéhez vágja. Abnér vérig sértődik, bosszút forral Ísbósettel szemben. Megfenyegeti, hogy még őszerinte is igaz az, hogy Isten Dávidnak ígérte a királyságot, s ezen fog már dolgozni ő is. Meglepő belelátni Abnér gondolataiba. Eszerint mindvégig tudott Isten akaratáról, mégsem követte azt. A maga érdekei miatt szembeszegült vele. Most Isten akarata véghezvivőjeként mutatja magát, de szándékában nem őszinte. Nem Istenért munkálkodik, hanem önmagáért. Isten akarata csak indok, álca, saját érdekérvényesítésének igazolása. Istennek nem tetszik, hogy akaratát, ügyeit önző célokra sajátítják ki: akarata megvalósul ugyan, de a későbbiekben látjuk, hogy Abnérnak nem lesz öröme benne. Mt 23,13–28  32. zsoltár (39) „De megfizet az Úr a gonosztevőnek a maga gonoszsága szerint!” (2Sám 3,22–39) Abnér megelégedve indul haza Dávidtól. Árulása sikerrel járt, Ísbóset sértő megjegyzése miatt Izráel és Benjámin törzseit átállította Dávid pártjára. Közben személyes ambícióinak útját is elegyengette: biztos benne, hogy köpönyegforgatásáért Dávid eljövendő királyságában jut neki valamilyen befolyásos szerep. Teljes a siker. Mindebben pedig ráadásul úgy mutatta meg magát, mint Isten akaratának véghez vivőjét, az egység és béke hírnökét. A látszat tökéletes. Csak azzal nem számolt, hogy Isten nem a látszatok, hanem a szív valódi szándékai szerint ítél. Abnér Isten terve szerinti cselekedeteit is megrontja azok önző és számító szándéka. Isten ügyében forgolódik, de Isten nélkül. Isten képviseletében tetszeleg, de közben nem törődik azzal, hogy tőle múltbeli bűnei bocsánatát kérje. A múltbeli bűnök pedig utolérik. A korábbi harcokban kegyetlenül meggyilkolta Jóáb testvérét, Aszáélt. A bosszúszomjas testvér most elégtételt vesz rajta. Örök figyelmeztetés ez: Isten ügyében csak Istenért és Istennel szabad forgolódni. Mt 23,29–36  11. zsoltár (8) „Bosszút állt az Úr a mai napon uramért, a királyért Saulon és utódain.” (2Sám 4,1–12) Amikor Saul életét vesztette a filiszteusok elleni csatában, a Gilbóa-hegyen egy amálekita hullarabló, azt gondolva, hogy ezzel érdemeket szerezhet Dávid előtt, azt állította, Saul az ő kezétől esett el. Csalódnia kellett. Dávid nem jutalmazta meg, éppen ellenkezőleg, megölette mint olyat, aki kezet mert emelni Isten felkentjére. Most megismétli magát a történelem. Kihasználva az Abnér halála utáni káoszt, két idegen zsoldos is úgy gondolja, megcsinálhatja a maga szerencséjét. Csellel behatolnak Ísbóset palotájába, és álmában megölik a királyt. Dávid elé járulnak vélt jutalmukért. Abnérhoz hasonlóan tettüknek isteni igazolást adnak: úgy állítják be magukat, mintha ők volnának a Saul házát ért isteni bosszú eszközei. Dávid azonban most is úgy ítél, mint az első esetben. Keményen megbosszulja a szent önigazolással elkövetett önös politikai gyilkosságot. Ismételten megmutatja, hogy nem tűr meg ilyenfajta hamis cselekedetet. Az ő hatalma nem aljas, orvgyilkosságokon alapuló hatalom. Rámutat mindez arra: lehet ugyan, hogy Isten felhasználja a rosszat is örök terve véghezvitelében, de ez nem igazolja a gonoszak cselekedeteit, nem ad felhatalmazást és igazolást senkinek a rosszra. Mt 23,37–24,2  60. zsoltár (10) „…mert vele volt az Úr…” (2Sám 5,1–15) A révbe érés pillanatai. Dávid hosszú küzdelmek, megpróbáltatások, üldöztetések, az ő és szerettei életét megannyiszor fenyegető veszedelmek után végre fogadhatja egész Izráel hódolatát. Ísbóset halála után megjelennek nála a zsidó törzsek vezetői, és elismerik őt egyedüli királyuknak. A juhok pásztorából a nép pásztora lesz (2). A frissen felkent király egy újabb gyors sikerrel ünnepli meg felkenetését: új fővárost szerez népének, Jeruzsálemet (6–9). Elismerés gyanánt a szomszédos középhatalom, Tírusz királya, Hírám küld békeköveteket és gazdag ajándékokat hozzá (11). A háború, a harcok helyett építkezésbe kezdhet városában – újonnan született gyermekei között már ott van a dicsőséges utód, Salamon neve is (14). Dávid korábban a kevésen volt hű, most pedig beteljesednek rajta Isten ígéretei. „Dávid egyre jobban emelkedett

Reformátusok Lapja 2022. március 27.

| AZ IGE MELLETT |

és növekedett, mert vele volt az Úr, a Seregek Istene” (10) – summázza a történéseket a szentíró. De ami fontosabb, Dávid felfogja, hogy nem magának, hanem Istennek köszönheti sikereit: „Ekkor megértette Dávid, hogy az Úr megerősítette királyságát Izráelben.” (12) Adja Isten, hogy a kevésen is hűnek maradva tudjuk várni Isten szabadítását! Ismerjük fel és el, nincs boldogság és megelégedettség, csak őáltala! Mt 24,3–14  380. dicséret (24) „…akkor törj rájuk, mert akkor előtted megy az Úr…” (2Sám 5,17–25) Az Istennel élt élet nem jelent problémamentes életet. Dávid révbe éréséről olvashattunk az előző napi Igében, most pedig mégis arról, hogy irigyei vannak beérkezettségének. A filiszteusok legutóbb fényes győzelmet arattak Saul és a zsidók felett. Gyors felvonulással most is elfoglalják a Dávid szülővárosa, Betlehem melletti termékeny völgyet. Van-e más válasz, mint ellenük menni? Dávid nem rögtön cselekszik, nem a maga feje után megy. Istent kérdezi. Kérdése már beszédes: „Kezembe adod-e őket?” (19) Ő már megtanulta ezt. Nincs siker, győzelem és előrejutás, csak Istentől. Isten felel: menj! Dávid megy és győz, de a győztes csatateret nem magáról nevezi el, hanem Istennek állít vele dicsőséget: „Áttört az Úr ellenségeimen, mint víz a gáton!” (20) A filiszteusok bálványszobraikat odahagyva menekülnek (21). Nemcsak hadaikon, de tehetetlen isteneiken is győzelmet arat Dávid. A hívő ember élete nem mentes a nehézségektől. Mégis azok között tapasztaljuk meg leginkább Isten megsegítő erejét. Adja Isten, hogy a próbákon aratott győzelmek után ne tartsuk vissza tőle dicséretünket és hálánkat, neki tulajdonítsuk a dicsőséget! LÁNYI GÁBOR Mt 24,15–22  258. dicséret (21) „Az Úr színe előtt jártam szent táncot…” (2Sám 6) Dávidnak sikerült hosszú harcok után az északi és a déli törzseket egyesítenie. Jeruzsálem lett az új birodalom fővárosa, és most ide szeretné bevinni a szövetség ládáját, az Úr jelenlétének szent jelét. Ünnepi menet indul el Kirjat-Jeárímból (vö. 1Sám 7,1), de a zarándoksereg útközben átéli, hogy a félelmetes erőt sugározó szent tárgyhoz csak a legnagyobb tisztelettel lehet közeledni. Uzzá nem így tett (6), és ez az életébe került. A pogány környezetbe került láda mégis áldást hoz (11). Mindez Dávid számára nemcsak intő jel, hanem az Úr kegyelmének megnyilvánulása is. Isten áldásáról pedig nem mondhat le. Az ünnepi menet élén, népének papjaként örömében szent táncot lejt az Úr előtt (14). Felesége, Míkal az ősi törzsi kultúra „konzervatív” gyermekeként nem tudja elviselni a „modern” városi (= kánaáni) kultúrából átvett szent tánc szokását. Saul király lányaként úgy véli, nem méltó Izráel királyához, hogy „szolgálóleányok előtt”, önmagából „kivetkőz­ ve” fejezi ki örömét. Dávid válasza: „Az Úr színe előtt jártam szent táncot.” (21) Izráel vallásából később el is tűntek ezek a kánaáni vallási elemek, s vitájukban Hóseás próféta (ha már élt volna) minden bizonnyal Míkal oldalára áll. A kérdés ma is ez: istendicséretünket a „szolgálóleányok” vagy az „Úr színe előtt” végezzük-e. Mt 24,23–35  416. dicséret (2) „Nézd, én cédruspalotában lakom…” (2Sám 7,1–7) Isten népe számára természetes volt, hogy szövetséges Uruk velük vándorolt a pusztában, és a szent sátrat mindig ott verték fel, ahol az övéket (2Móz 33,7–10). Amíg Dávid sátorban élt, ő sem ütközött meg azon, hogy az Úr lakóhelye is csak sátor. Most azonban letelepedett népének fővárosa van, ő pedig Sion sziklavárában, cédruspalotában lakik (2). Amikor ellenségeit legyőzve (1) arról gondolkodik, hogy a szövetség ládája részére kőből készült szentélyt épít, akkor maga Isten az, aki e szándékot meghiúsítja. Még aznap éjjel elküldi hozzá Nátán prófétát azzal az üzenettel, hogy a legjobb emberi szándék sem zárhatja a szabad Istent emberkéz által épített kőfalak közé (4–5). Még akkor sem, ha ez prófétai jóváhagyással történne (3). Tudjuk persze, hogy harminc évvel később mégis megépül a templom, és Isten népe ott járul majd az Úr színe elé (Zsolt 27,8), a Sionról várja az Úr áldását (Zsolt 128,5). Ennek ellenére halljuk meg a figyelmeztetést: ne tartozzunk azok közé, „akik azt hiszik, hogy Istent a markukban tarthatják” (Jób 12,6)! Mt 24,36–44  367. dicséret

III. 31. CSÜTÖRTÖK

IV. 1. PÉNTEK

IV. 2. SZOMBAT

2022. március 27.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

meddig fognak elérni. A férjem mondta, hogy mi mehetünk, de ő semmiképp sem hagyja el a gyülekezetét. Az itthon maradás mellett egy Ige segített Jeremiás könyvéből: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.” Arra gondoltunk, ha Isten ezt megígérte, akkor legyünk együtt türelmesek. Azóta is segítik nemcsak a helyieket, de a Kelet-Ukrajnából érkezőket is. A háború elején a gyülekezeti tagokkal szendvicset, teát, kávét, édességet vittünk a határátkelőhöz. Többen sírva vis�szafordultak, nem tudták a látottakat lelkileg feldolgozni. Bátyúban az egyik iskolában vannak elszállásolva a menekültek: gyerekek, anyukák, olyan férfiak is, akik még nem kaptak behívót, de már nem léphették át a határt. Őket élelemmel látjuk el, a gyerekeknek játékokat, ruhákat gyűjtöttünk, de a jó szó is sokat segít. Vannak itt olyanok, akik abban bíznak, hogy a háború után újraépíthetik otthonukat, de olyanról is tudunk, aki a határ túloldalán sírva mondta: soha többet nem jönnek vissza.

A tiszteletes úr fogja lekapcsolni a villanyt Hetek óta tart az orosz–ukrán háború, Kárpátalja az egyetlen biztos menedéke most Ukrajna lakosságának. Sokan, köztük száILLÉNYI ÉVA mos kárpátaljai is elhagyta az országot a harcok kezdetekor. Kacsó Géza, a bátyúi református gyülekezet lelkipásztora maradt a híveivel. Felesége, Kacsó Dóra hit­oktató, négygyermekes édesanya most a menekültek vigasztalója, őt kérdeztük a helyzetről. Kárpátalján is egyre gyakrabban megszólalnak a szirénák, mire gondoltak először? Átlagos napra ébredtünk a háború kitörésekor. Nem néztünk híreket, nem tudtuk, mi történik az országban. A férjem a két nagylányt szokás szerint elvitte a Nagydobronyi Református Líceumba. Megcsörrent a telefon, ismerősöm mondta: kitört a háború. Majd jött a hívás az iskolából: gyorsan menjünk a lányokért, mert a tanintézményeket bezárják. Óriási félelem, pánik alakult ki, már délelőtt száz hívásom volt, rengeteg üzenet, tanácskérés, búcsú. Bennünket a gyülekezeti tagok távozása is megérintett. Sokan fogták az útlevelüket, beugrottak az autóba, és mentek a határra. Elsősorban olyan családok, amelyek férfitagjai menekültek a behívó és a harcok elől. Négy lányuk van. Nem gondoltak arra, hogy eljönnek a háború sújtotta országból? Első reakcióm az volt, hogy menteni kell a gyerekeket, a történések őket is sokkolták. Akkor még senki sem tudta, hogy a harcok 6

Reformátusok Lapja 2022. március 27.

A hírek szerint kárpátaljai lel-

kész is kapott már behívót. Többen is, de törvény szabályozza, hogy a bejegyzett egyházi szervezeteknél lelkészi funkciót ellátó személyeknek megbízatásuk teljes idejére halasztás adható. Arról is kaptunk hírt, hogy máris fosztogatják az elhagyott otthonokat. A szülőfalumban, Balazséron például olyan házat raboltak ki, amelyet évek óta nem lakott senki. Sokan a menekülteket hibáztatják, de nem bizonyított, hogy ők tették volna. A mi falunkban egész házsor is kiürült, főleg fiatalok lakták, az idősebb rokonok rendszeresen ellenőrzik, hogy minden rendben van-e. Tegnap találkozónk volt a helyiekkel, nagy örömünkre az egyik olyan anyuka is megjelent a kislányával, akik Németországba utaztak a háború kitörésekor, a honvágyuk mégis hazahozta őket. A férje viszont ott maradt. Attól tartok, aki külföldön munkát talál és iskolát a gyerekének, már nem fog visszajönni. Böjtben, a lelki elcsendesedés időszakában vagyunk. Háborúban hogy tud megnyugodni a lélek? Reménykedünk abban, hogy nem érnek ide a fegyverek. Az itthon maradottak bíznak bennünk, azt mondják: „A tiszteletes úr fogja lekapcsolni a villanyt.” A háború első vasárnapján azt hittük, alig leszünk tízen az istentiszteleten, mintegy nyolcvanan voltunk, múlt vasárnap már kicsit többen eljöttek, olyanok is, akik korábban nem jártak. Ha Isten megígérte, hogy gondot visel rólunk, akkor ő megóv bennünket. 

| GONDOLATOK |

BELLA PÉTER

A samaritánus temploma A szerző GyőrújbarátMénfőcsanak lelkipásztora

A templom szent hely. Megszentelt tér, ahol az embert megszólító és életét megváltoztató Ige hangzik fel újra és újra, ahol a keresztségben és az úrvacsorában maga az élő Jézus von magához közelebb minket. Az istentisztelet pedig megszentelt idő, saját ritmusával, amelyhez jó igazodni az összezavarodott életünkkel. Sokszor elmondjuk, átéljük ezeket a mondatokat, pár napja viszont teljesen másféle szentségét is megérezhettem a templomnak. Alsóörsre kellett mennem, a Magyar Református Szeretetszolgálat ottani koordinációs központjába, gyülekezetünk ukrajnai menekültek

„Dobozok, kartonok, zsákok, raklapok, göngyölegek a régi falak alatt, a padok között, az úrasztala körül. Nem a megszokott, rendeltetésszerű használat, mégsem volt furcsa vagy megbotránkoztató.” számára gyűjtött adományait vittem oda. Sokan mások tettek ugyanígy, ezért az adományok már nem fértek el az eredetileg kijelölt helyen, így lehetőségként nem más maradt a tárolásra, mint a sokszáz éves gyönyörű református templom. Dobozok, kartonok, zsákok, raklapok, göngyölegek a régi falak alatt, a padok között, az úrasztala körül. Nem a megszokott, rendeltetésszerű használat, mégsem volt furcsa vagy megbotránkoztató. Ellenkezőleg, megrendítő látvány volt, azonnal a hatása alá kerültem. Raktárként funkcionált az épület, de a kézzelfogható szeretet raktáraként. Mintegy megálló lett az azok felé vezető úton, akik a háborút szenvedik, nem messze tőlünk. Egy templomban nem ez szokott fogadni, mégis magától értetődő volt az egész, teljesen természetes. Nyugalomban és békeidőben, amikor minden rendben van, ez a templom is olyan, mint a többi. Most viszont a szomszédunkban tomboló háború miatt különleges időket élünk, ez pedig különleges feladatokat hoz magával, nekünk magunknak is másképp kell szólni és tenni, másképp kell reagálni, mint általában szoktunk. Nem tehetjük meg Jé-

zus Krisztus követőiként, hogy úgy tegyünk, mintha nem történt volna semmi. Bizonyos tekintetben a böjt is hasonló, csak ott mi alakítjuk ki a nem megszokott teret és időt, közben kipróbálva, hogyan leszünk jelen, hogyan változunk mi magunk a megváltozott körülmények között. Persze különbség is van, háború idején zajosabb és ziláltabb lesz a világ, böjtben viszont lehalkítjuk a zajforrások egy részét. Ilyenkor átütemezzük a napi ritmusunkat, elhagyunk valamit, amivel egyébként tele van az életünk – és közben másra fókuszálunk, meglátva más szemszögből saját magunkat és azt, amiben vagyunk. Ebben a másféle keretben szólít meg minket az Isten. Különleges idő különleges következményekkel, felismerésekkel és azokból fa­kadó tettekkel – ez a böjt. A háború, a nem várt válság is ilyen idő az embernek, viszont ezt nem mi választjuk, nem akarjuk. De így is megérkezik, nekünk pedig Jézushoz méltó módon kell reagálnunk. Különleges idő különleges feladatokkal, amelyek felülírják a megszokottat, de azért, hogy közben Jézus Krisztust képviseljük. Erre tanított engem az alsóörsi templom, tele dobozokkal és zsákokkal. A templom szentsége nem csorbult, de ez más értelemben vett szakralitás volt. A samaritánus szentsége volt, az utazóé, aki rátalált a félholtra, és hagyott mindent, hogy az idegennek segítsen. Ezt a nagyon is konkrét következményekben megnyilvánuló szentséget éreztem meg ott, a templomban. Azt a belső feszültséget, amely megmozdít, megindít, amikor belebotlunk a szükségbe, muszáj tennünk valamit, és képesek is vagyunk rá. És ezt nem magunk miatt tesszük, hanem Jézus adja hozzá a mintát, az irányt. A samaritánus tettének szentsége ez, a szeretet szülte kényszer tisztasága. Nem tudunk másképp tenni, ezt most muszáj, akkor is, ha felborítja mindazt, amit elterveztünk. Így lehet a templomból egy ideig raktár, és közben mégis templom marad. Így lehet a böjt teljesen más, mint terveztük, mozgalmas és tevékeny, közben mégis böjt marad. Így térít el bennünket a megszokott utunkról a történelem, mégis maradunk az egyetlen úton, amit Jézus Krisztus követése jelent. Most erre van szükség, most erre kellünk, most erre kell egy ideig berendezkednünk.  2022. március 27.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

Közösen imádkoztunk békéért DÓKA VIKTÓRIA

Az ökumenikus istentiszteletre gyűltek össze a harcok elől elmenekültek a Budapest-Fasori Református Egyházközség templomában március 21-én. A magyarul nem beszélőknek tolmács segítette az igehirdetések megértését. Az alkalmon Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke és Osztie Zoltán, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom plébánosa is bátorította a menekülteket.

Az alkalom hivatalosan Balog Zoltán püspök, a zsinat lelkészi elnökének meghitt köszöntésével vette kezdetét, de már a templom bejáratánál elkezdődött a lelki megerősítés az újra találkozás örömével. Református testvérekkel mindig jó összegyűlni, különösen igaz ez háborús időkben. Bár a beszélgetés érzelmileg igen hullámzó volt: örültünk, hogy látjuk egymást, de abban mindenki egyetértett, hogy mindenhol jó, de a legjobb otthon.

NEM VÁLASZTHAT EL „Ki választana el minket Krisztus szeretetétől? […] Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban” – szólt a rómabeliekhez írott levél 8. részéből az Ige, amellyel Somogyi Péter, a Budapest-Fasori Református Egyházközség lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket. – Az a háborús helyzet, amelyet mi most befogadóként vagy menekültként élünk meg, nem először játszódik le a történelem színpadán. Ahogy Jézust is keresztre feszítették, hi8

Reformátusok Lapja 2022. március 27.

ába tiltakozik Péter apostol ellene: „Isten mentsen, Uram, ez nem történhet meg veled!” Megtörtént, de az Ige azt üzeni, hogy nemcsak háborúskodás és előle való menekülés játszódik le újra és újra, de a szabadítás is – magyarázta Balog Zoltán püspök prédikációjában, melynek alapját Dávid király Júda pusztájában írt zsoltára adta: „Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld. Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet. Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít. Ezért téged áldalak, amíg élek, nevedet imádva emelem föl kezem. Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól, úgy ujjong az ajkam, és dicsér a szám.” (Zsolt 63,2–6) A háromezer évvel ezelőtti pusztába menekülést vonta párhuzamba a háború elől menekülők helyzetével: „Az a szabadítás, amelyet itt Dávid királyon keresztül Isten Igéje kínál, nem a fegyverek hatalmának, túlerejének az eredménye. Nem az erősebb hadsereg harcolja ki, azt a szabadítást a szentélyben lehet megtalálni”, ahogy Dávid király is ezt mondja a sivatagban: „Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet.” Nekünk is nagy szükségünk van arra, hogy ne

| AKTUÁLIS |

csak az életünket ellehetetlenítő hatalmaskodók uralmát lássuk, hanem az Úrét is – hangsúlyozta. – És valóban, nagyon nehéz most Isten hatalmára bízni magunkat, mikor a várva várt jó hírek helyett inkább lesújtóakat olvasunk.

DOBD VISSZA KENYÉRREL! A folytatásban Balog Zoltán a magyarok segítő munkájáról elmondta: ennek a borzalmas háborúnak a csodája lehetne, ha a magyarok segítőkészsége, szeretete szétporlasztaná a gyűlöletet, amelyet mesterségesen keltenek ellenünk. Bár nem tudjuk, mit hoz a holnap, Isten szabadításában biztosak lehetünk. Ehhez be kell mennünk a szentélybe, a szívünknek abba a helyébe, ahol azokat a gondolatokat, aggodalmakat is megoszthatjuk Istennel, amelyeket talán senki másnak nem tudunk elmondani. Szeretnénk nektek otthonná válni – tette hozzá –, szentéllyé, Isten szabadításának a helyévé, ahol átélhetjük az ő hatalmát és az ő dicsőségét, ahol együtt ízlelhetjük meg a szeretetét. Osztie Zoltán, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom plébánosa református köszöntéssel üdvözölte az egybegyűlteket, egyúttal az áldás és a békesség összetartozására hívta fel a figyelmet. – A pusztaság első értelmezése az az élethelyzet, amelyben nincs emberi megoldás, amelyben kiszolgáltatottság van. A puszta az a hely, ahol fölfokozódik a vágy szeretteink után, akik távol vannak tőlünk. Aki állhatatos marad, mindvégig üdvözül. A pusztában ki kell tartani… állva kell maradni a viharban, a vészben – hangzott az atya biztatása. Majd hozzátette: a szörnyű viharban látszik meg, ki az igazi jó barát, és ez az Isten iránti bizalmunkra is igaz.

BÉKEDEFINÍCIÓ – Számomra mostanság a béke definíciója mutat irányt. Szent Ágoston azt mondja: a béke az isteni rend nyugalma, nem pusztán a fegyverek csöndje, a gyűlölködő ellentét hiánya. Végső soron Istentől származik. Nekünk pedig kérnünk kell a békét, ahogy minden isteni ajándékot, így lehetünk mi a reménység letéteményesei. Krisztus saját békéjét adja nekünk, nem úgy, ahogy a világ adja – fogalmazott Osztie Zoltán plébános. Balog Zoltán püspök és Osztie Zoltán plébános könyörgő imádsága követte az igehirdetést. A hangjukból kicsengett, hogy érzik, súlya van most minden szónak. Ezután kárpátaljaiak békéért mondott imádsága hangzott el.

BÉKESSÉG: SZÍVÜNKBE, KÖZÖSSÉGÜNKBE, NÉPEK KÖZÖTT, ORSZÁGUNKBA Végül imaközösségre hívták a gyülekezetet, halk orgonaszó töltötte be a templomot. Akik együtt érkeztek, összedugták a fejüket. Mindenki imádkozott. Megnyílt a száj, és előtört, amit talán senkinek sem tudunk elmondani: szeretteink iránti aggodalmunk, bűntudatunk, kételyeink és a csendes kiáltásunk, tudva azt, hogy az ukrán testvéreknek ott, a szomszéd padban sokkalta jobban fáj a lelke. Balog Zoltán az alkalmon bejelentette: március 27-étől vasárnap esténként 18 órától a budapesti Hold utcai gyülekezetbe várják a békéért közösségben imádkozni vágyókat, majd

előbb az ukrán ajkúakhoz lépett oda, hogy kezet szorítson velük, és beszélgetést kezdeményezett a többiekkel is. A templom nem akart kiürülni, mindenki beszélgetett, hiszen van miről: új munkahelyről, a menni-maradni feszítő kérdéséről, arról, ki hogyan fogja fel ezt a „nyaralást”. Mellettem Ruszin Enikő háromgyermekes munkácsi református édesanya mesélte el történetét. Szeméből feszültség sugárzott, úgy mondta: – Kényszerből meghozott döntés volt ez, nem szívem szerint, a családomra való tekintettel hoztam meg, hogy együtt legyünk. Elsősorban azért jöttem most ide, hogy otthoni arcokat lássak. Hála az Úrnak, sikerült találkoznom ismerősökkel, mi több, a saját gyülekezetemből is voltak néhányan. Ez most megerősített engem – tette hozzá. Arra a kérdésemre, hogy elmegy-e a Hold utcai gyülekezetbe imádkozni, azt válaszolta: vannak ott ismerőseim, barátaim, most is odajárok vasárnaponként.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ 2022. március 27.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

Összeírták a szlovákiai reformátusokat HEGEDŰS BENCE

Tavaly népszámlálást tartottak északi szomszédunknál. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 2021 elején országos kampányt indított azért, hogy minél többen vallják magukat magyarnak és reformátusnak. Ha csak a számokat nézzük, több mint tízszázalékos csökkenést látunk a 2011-es népszámlálás eredményéhez képest a magukat református vallásúnak vallók között. A csökkenésnek elsősorban demográfiai oka van Géresi Róbert püspök szerint.

Csak 2019-ben helyezték hatályon kívül azt az 1949-es törvényt, amely Szlovákiában az egyházak állami támogatását szabályozta. A kommunista rendszer a diktatúra kezdetén elvette az egyházi vagyont és ezzel a törvénnyel bocsátott bizonyos forrásokat az egyházak rendelkezésére. – Ez a törvény, minimális változtatásokkal, hetven éven keresztül érvényben volt Csehszlovákiában, utána Szlovákiában, amely azon kevés posztkommunista országok közé tartozott, ahol az egyházfinanszírozás témájához harminc évvel a rendszerváltás után még alig nyúltak. Voltak kormányokon átívelő kezdeményezések, de csak 2019-ben született meg az egyházak finanszírozá­ sát szabályozó új törvény – mondja Gé­ resi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke.

A KÉPLET A 2019-es törvény érdemileg nem nö­ velte az egyházaknak adható támogatás mértékét, viszont a források felhasználásában nagyobb szabadságot kaptak. Az új törvény értelmében ha a történelmi egyházak támogatottsága a tízévenkénti népszámlálás eredményei szerint az előző összeírás adataihoz képest több mint tíz százalékot csökkenne, akkor ennek a csökkenésnek meg kell jelennie az egyházak finanszírozásában is. – A tavalyi népszámlálási adatokhoz mérve tíz százaléknál kisebb volt a fogyás az összes történelmi egyházat figyelembe véve, így a finanszírozás átértékelése nincs napirenden 10 Reformátusok Lapja

2022. március 27.

SZÁMOK Szlovákiában a legtöbb református Kassán él, ahol mintegy 4 504-en vallották a reformátusokhoz tartozónak magukat. A második hely Komáromot illeti 3 345 fővel. A rangsorban a harmadik helyet foglalja el Nagykapos, ahol közel kétezren vallották meg református identitásukat. Több mint ezer református él Királyhelmecen (1662), Rimaszombatban (1503), Dunaszerdahelyen (1472), Nagymihályban (1424), Nagymegyeren (1270) és Tornalján (1012). (Forrás: reformata.sk)

– mondja Géresi Róbert, aki szerint ezt már a kormányzat is kinyilvánította. Többtényezős képlet alapján határozzák meg az egyes egyházaknak nyújtható állami támogatás mértékét. – Bonyolult képletről van szó, amely figyelembe veszi többek között az átlagbér alakulását, a gazdasági növekedést és az inflációt is, és lényegében e három

tényezőtől függően kapnak támogatást az egyházak a szlovák államtól – részletezi a püspök.

KAMPÁNY Bár ma már a hívek száma a fentiek értelmében csak nagymértékű fogyás esetén befolyásolja az államtól kapott támogatás mértékét, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tavaly országos kampányt indított annak érdekében, hogy a felmérésben minél többen vállalják magyarságukat és református vallásukat. – Mivel a Covid időszakában zajlott a népszámlálás, ezért missziói célunk is volt, hogy minél több embert elérjünk és megszólítsunk, hogy minél többen vallják magukat a református közösséghez tartozónak – fogalmaz Géresi Róbert.

| AKTUÁLIS |

A SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ STATISZTIKAI ADATAI – 2021 Egyházmegyék Pozsony Komárom Bars Gömör Abaúj-Torna Zemplén Ung Nagymihály Ondava-Hernád Összesen Egyházközségek 28 32 46 52 42 38 17 25 35 315 száma Templomok száma 26 29 44 51 43 38 18 24 30 303 Egyháztagok száma 13 309 18 750 5 411 8 163 11 537 9 885 5 870 4 176 9 336 86 437 Lelkipásztorok száma 33 39 19 26 22 20 10 10 19 198 Oktatási intézmények 2 7 3 6 3 2 2 0 0 25 száma

Ennek érdekében több csatornán bátorították a reformátusokat. Az egyház kampányolt az interneten: nemcsak a saját honlapján, hanem a közösségi oldalakon is, ahol a témában készült videófelvételeket osztottak meg, de használtak hagyományos kampányeszközöket is, mint például szórólapokat, amelyekből több mint ötvenezer darabot nyomtattak ki. – Körülbelül ennyi választó tagja van jelenleg a felvidéki református egyháznak. Ebből is látszik, hogy milyen fontos volt bekapcsolni a gyülekezeti tagokat, akik a covidos időszak ellenére aktívan segítették a kampányt. Számunkra ez a kampány elsősorban nem a finanszírozásról szólt, hanem arról a bizonyságtételről, hogy Szlovákiában is létezik a református egyház, amely az Ige világosságát hirdeti itt, ebben a közösségben. Fontosnak tartottuk, hogy a jelenlétünk a népszámlálási adatokban is megmutatkozzon.

TIZENNÉGY SZÁZALÉK A 2021-es népszámlálási adatok alapján Szlovákia lakosságának 1,56 százaléka vallotta magát reformátusnak, ami 85 271 főt jelent. Ez közel 14 százalékkal, 13 526 fővel kevesebb, mint tíz évvel korábban, amikor 98 797-en jelölték be a református rubrikát a vallásra vonatkozó kérdésnél a népszámlálási kérdőíven. A püspök nem vitatja a csökkenés tényét, de szerinte érdemes az eredményt egy lépéssel távolabbról szemlélni. – Ha megnézzük az elmúlt harminc év népszámlálási adatait, azt látjuk, hogy nagyjából az 1991-es, harminc évvel ezelőtti szinten van azok száma, akik reformátusnak vallották magukat 2021-ben – mondja Géresi Róbert. A Csehszlovákia felbomlása utáni első, 2001-es nép-

számláláskor több mint százezer reformátust írtak össze. A kimagasló szám a püspök szerint annak is volt köszönhető, hogy a rendszerváltás után új esélyt kapó egyházakhoz, köztük a reformátusokhoz is tömegesen tértek vissza a hívek. Bár örömteli volt a kilencvenes évek végén az „egyházi boom”, a természetes fogyás és az elvándorlás miatt az egyházak támogatottsága évről évre csökkent. – Van egyfajta fogyás a református közösségeken belül, emellett a gyermekvállalási kedv is alacsony. Gyülekezeteinkben évtizedek óta magasabb a temetések száma a keresztelések számánál, valamint vannak olyan vidékek, olyan régiók, ahol hatalmas az elvándorlás, ami nem korlátozódik az ország határain belülre. Tömegek hagyták el az országot és kezdtek új életet Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és az anyaországban is. Ezek a számok az egyházi statisztikában is megjelennek. A 2021-es népszámlálási adatok szerint a reformátusok száma csökkent legjobban, ám a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház még így is a negyedik legnépesebb közösséggel bíró egyház az országban. Géresi Róbert azért elmondja azt is, hogy bár a települések döntő többségében valóban csökkent a magukat reformátusnak vallók aránya, akad mégis néhány olyan helység, ahol növekedés volt tapasztalható.

MEGERŐSÍTETT SZOLGÁLAT – Erősíteni kell az egyház szolgálatát – szögezi le a püspök konklúzióként, és előrevetíti a felvidéki református egyház következő lépéseit is. – Olyan missziós stratégiát állítunk össze most, amellyel megpróbáljuk az olyan településeken magukat reformátusnak valló embere-

ket is elérni, ahol nincsen református gyü­lekezet – mondja. Református gyülekezetek az ország történelméből fakadóan csak egy szűk sávban, a Pozsonytól Tiszacsernyőig terjedő országrészben jellemzőek, az északi régióban gyülekezeti szinten nincs jelen a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. – Meg kell keresni azokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyek azt szolgálják, hogy minél több embert elérjünk és minél több embernek hirdethessük a Krisztusról szóló evangéliumot. A püspök szerint ennek a megerősített szolgálatnak része 2016 óta a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program, amelynek köszönhetően ha­marosan eléri az ezret a huszonnégy egyházi fenntartású óvodában és bölcsődében tanuló gyermekek száma. – Reményeink szerint ők a református iskoláinkban folytatják tanulmányaikat – bizakodik Géresi Róbert. Kiemeli, az óvodaprogram is egy azon szolgálatok közül, amelyek eredménye csak jóval később jelenik meg a népszámlálás adatsorai között.

EBBEN AZ ÉVBEN – Ebben az évben mindenképpen szeretnénk foglalkozni az egyházi élet revitalizációjával, hogy visszaállítsuk a Covid előtti helyzetet – mondja Géresi Róbert, aki szerint az anyaországi olvasók előtt talán nem annyira köztudott, hogy a felvidéki gyülekezetek templomai hónapokra be voltak zárva, és az egyházi közösségek nem tarthatták meg alkalmaikat. – Nem tudtunk tartani gyermek-istentiszteleteket, bibliaórákat, napközis és ifjúsági táborokat. A tervünk, hogy ebben az évben a missziói szolgálatunkat is megerősítjük.  FOTÓ: KORKEP.SK

2022. március 27.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

BEMUTATJUK EGYHÁZUNK SZOLGÁLATVEZETŐIT • 5. RÉSZ

Jellé válni a világban

A keresztyén segítségnyújtást leginkább motivációja különbözteti BALOGH-ZILA meg más segélyszerTEODÓRA vezeti munkától, vallja Czibere Károly. A Magyarországi Református Egyház Református Szeretetszolgálatának vezetőjével mások mellett a hála intézményesíthetőségéről, a modern kori diakóniáról és a család-gyülekezet-munka hármasának egyensúlyáról is beszélgettünk.

Sokan tudják önről, hogy saját egyházközségében presbiter, és aktívan segít a gyülekezet életében. Például videófelvételeket készít az istentiszteletekről. Miért tartja fontosnak, hogy az egyházban végzett munkája mellett itt is kivegye a részét a feladatokból? Isten különböző felelősségeket adott az embernek, amelyekben helyt kell állnia. A legfontosabb az ember felesége, utána rögtön a gyermekei, majd a gyülekezete, aztán a munkája. Mindegyikben szükséges vállalni a rám eső részt. Nem lehet azt mondani, hogy olyan sok munkám van, hogy közben elhanyagolom a feleségem, a gyermekem vagy a gyülekezetem. A 19. zsoltár szerint az Úr törvénye tökéletes, tehát Isten nem ad olyan feladatokat, amelyek teljesítése ütközne. A családom és a gyülekezetem, azaz a második családom körüli szolgálatokba be kell állni. De ez nem is kötelezettség, hanem természetes dolog. Mostanában többet járok át ugyan Kárpátaljára, hétvégén is többet vagyok távol, tehát olykor le kell adnom például az istentiszteleti felvétel feladatát, de ettől függetlenül én szerkesztem, feliratozom továbbra is ezeket, mert fontosnak tartom, hogy amit a lelkipásztorunk elmond vasárnap, azt meg tudják 12 Reformátusok Lapja

2022. március 27.

| INTERJÚ |

hallgatni azok is, akik a gyülekezetünk peremén élnek. Az egyház sokat beszél a misszióról. Nekem az a meglátásom, hogy a külmisszió helyett belmisszióra van leginkább szükség, mert még a presbiterek között is jelentős a teológiai műveltség fogyatéka, és számosan vannak a gyülekezetekben, akik nem kapcsolódnak be annak szolgálataiba. A gyülekezeteinket meg kell erősíteni, és utána lehet kimenni majd a külső mis�sziót végezni. Már kimondani is nehéz a titulusát: a Magyarországi Református Egyház Református Szeretetszolgálatának vezetője. Hogyan tudna segíteni az egyházi titulusok útvesztőjében bolyongóknak? Az elmúlt év végén egyházunk zsinata úgy döntött, hogy minden zsinati szintű egyházi segítségnyújtási tevékenység egy ernyőszervezet alá fog tartozni, ennek gyűjtőneve a Református Szeretetszolgálat, amely mintegy 3000 embert foglalkoztat. Ide tartoznak a szeretetintézmények, a tanodák, a gyermekházak, a nevelőszülői szolgálat többek között. Nem szabad ezt a nagy szervezetet összekeverni a Magyar Református Szeretetszolgálattal (MRSZ), amely alapítványi keretek között, segélyszervezetként működik. Az ernyőszervezetnek főigazgatója, az alapítványnak pedig kuratóriumi elnöke vagyok. Az apostolok cselekedeteiben olvashatunk a hét diakónusról, akikre az első gyülekezetekben olyan praktikus feladatokat bíztak, mint például az asztalok körüli szolgálat. 2000 év óta nagyot változott a világ. Mit jelent ma a diakóniai területen dolgozni? Ugyanazt jelenti, mint 2000 évvel ezelőtt, mert a diakóniai munka alapja ugyanaz: a hála. Ez a szolgálat nem pusztán abból indul ki, hogy szánakozunk a másik ember nyomorán, és szolidaritásból, emberiességi kötelességtudatból közösséget vállalunk vele. A mi szolgálatunk eredője az, hogy tudjuk:

milyen nyomorúságból és sötétségből hívott ki minket a teremtő Isten, és hogyan könyörült meg rajtunk Krisztusban. Krisztus keresztjétől indulunk: nem nekünk kell bűneink jogos büntetését elszenvednünk, mert ő már elszenvedte azt. A diakónia a felebaráti szeretet megélése. Jézus azt mondta: arról fognak benneteket megismerni, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást. Ez pedig nem mellékterméke a hitnek, hanem keresztyén életforma. Krisztus tanítványa nem tudja nem teremni a segítés gyümölcseit. Abban a szőlővesszőben, amelyen nincs szőlőfürt, élet sincs.

dent, ami saját tagjaik számára segíthet, de ami meghaladja a közösség tudását, felkészültségét, arra az intézményesült diakónia tud választ adni. A munkájuk kiindulási alapja tehát a gyülekezetek országos hálózata. Mi a helyzet akkor, ha bizonyos területeken nem tudnak építeni az egyházközségekre? Folyamatosan figyelünk arra, hogy intézményeinkben lelki alkalmakat szervezzünk. Ezért is van minden intézménynek saját lelkipásztora. Szükség van az evangélium hirdetésére azok felé, akik kapcsolatba kerülnek a diakóniai munkával. A híres gyermekmentő,

 A Református Szeretetszolgálat (RSZ) a református egyház öt fő szolgálatának egyike. Feladata, hogy a közegyházon belüli segítségnyújtással, gondozással foglalkozó kezdeményezéseket összefogja. Az RSZ alá tartozik mások mellett a Diakóniai osztály, amely idősek, fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, hajléktalanok, pszichiátriai betegek és a gyermekek, családok felkarolásával foglalkozik. Szintén a szolgálat része a Felzárkózási osztály, amely az esélyteremtő programokat koordinálja, és felelős a cigánymisszió fejlesztéséért. Az RSZ felügyeli a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) munkáját is, amely egyházunk alapítványi formában működő segélyszervezete. Ezekben a napokban leginkább az Ukrajnában dúló háború áldozatainak felkarolása miatt hallunk róluk, de szinte lehetetlen felsorolni, azt a sok támogatást, amellyel segíti a határokon belül és kívül a bajba jutottakat. Az RSZ vezetőjét, Czibere Károlyt március 15-én a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Áder János köztársasági elnök.

Lehet a hálát intézményesíteni? Az intézményesült forma teológiai szempontból nagy kihívás, mert a diakónia alapformája a személyesség, mégis közösségi létünk velejárója. Ha keresztyénként látom, hogy valaki rászorul, odamegyek és segítek neki. A következő lépés, hogy ha egy gyülekezetben nélkülözők vannak, azokat felkarolja a közösség. Maga az intézményesülés nem bibliaellenes dolog, hiszen már az egyházközségekben elkezdődik például azzal, hogy egy-egy szolgálat rendjét, szabályait rögzítjük. Sok olyan segítségnyújtási forma akad viszont, amely meghaladja a gyülekezetek diakóniai kapacitásait. Például egy kórház, idősotthon, vagy most a menekültek segítése. Egy gyülekezettől nem várható el, hogy legyen benne sebész, tudjon műtéteket vállalni, vagy hogy drogrehabilitációs munkára, az idősek szakellátására fel legyen készülve. A gyülekezeteknek meg kell tenniük min-

Sztehlo Gábor mondta, hogy a diakónia a kezek evangéliuma, hiszen a konkrét segítségnyújtás által hirdeti Isten üzenetét. Az Úristen a segítségadás által kinyitja a kaput az Ige számára. Tennünk kell másokért, és közben bizonyos pillanatokban el kell hangoznia annak, amit vallunk, amiért tesszük a dolgunkat. A diakóniához missziói eltökéltség kell. Arra kell törekedni, hogy minden munkatárs, aki diakóniai szolgálatban dolgozik, hitvalló keresztyén legyen. Mi a legnehezebb a munkájában? Alapvetően a helyemen érzem magam, örülök, hogy Isten visszavezényelt a református diakóniába, ezért nehéz erre a kérdésre válaszolni. Ha mégis kell valamit mondani, az épp az előbb feszegetett intézményi nagyság. Amikor 2005-ben elkezdtük ezt a munkát, velem együtt hatan voltunk a szeretetszolgálatnál, most pedig hatvanan 2022. március 27.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

dolgozunk a központban. A létszám emelkedése azzal jár, hogy sokkal több feladatot és figyelmet igényel a munkatársak buzdítása, motiválása, mert csak akkor lesz élő és a gyülekezetek számára is tapintható, segítséget biztosító a szolgálatunk, ha mindegyik munkatárs érzi, hogy mienk az egyik legszebb küldetés: az egyházunk és a gyülekezetek szeretetszolgálati munkájának segítése. Ha valaki az önök munkája által kezd el érdeklődni egyházunk iránt, hogyan tudják becsatornázni a közösségbe? Ezen a területen még van mit tennünk. Sokszor látjuk, hogy ha valaki egyik intézményünkben rehabilitáción vett részt, például megszabadult a szenvedélybetegségétől, vagy éppen segítettek rajta egészségügyi, anyagi szempontból, és elkezd érdeklődni, nehezen tud bekapcsolódni egy-egy gyülekezet életébe, mert nem tud azonosulni azokkal a népegyházi formákkal, liturgikus keretekkel, amelyekben mi, reformátusok éljük a mindennapjainkat. Többször látjuk, hogy a hívek nem tudnak mit kezdeni azzal, ha hajléktalan vagy szabadult iszákos jelenik meg a közösségben. Kevésbé vannak meg az eszközeik arra, hogyan szólítsák meg, hogyan fogadják be a megfelelő módon. De előfordul, hogy egy csúnya bűn húzódik meg a háttérben: a személyválogatás. A személyválogatás az, amikor előnyben és figyelemben részesítjük azokat, akik súrlódásmentesen illeszkednek be a közösségbe, és nem veszünk tudomást azokról, akik nem tudnak ilyen simán beilleszkedni. Holott ugyanannak a Krisztus-testnek a tagjai ők is. Jakab apostol nem véletlenül beszél arról, hogy a személyválogatás Isten szemében törvényszegés. Ezekben a napokban leginkább az ukrán válsághelyzetre adott válaszuk, a Magyar Református Szeretetszolgálat segítségnyújtása van leginkább a szemünk előtt. Beszélgetésünk előtt azt mondta, az MRSZ számára ez a normális működés. Ezt a helyzetet valóban annak lehet nevezni? 14 Reformátusok Lapja

2022. március 27.

Szeretetszolgálati szempontból igen. Amikor beüt a baj: viharkár, árvíz, katasztrófa, a segélyszervezetnek készen kell állnia. Hálás vagyok Istennek, hogy az elmúlt 15-16 évben, amióta létezik a Magyar Református Szeretetszolgálat, olyan ütemben tudtunk bővülni, fejlődni, hogy a szükséges felkészültség birtokában egyből képesek voltunk reagálni az ukrajnai helyzetre, és folyamatosan az egyik legaktívabb szervezetként segítjük a menekülőket és a határ túloldalán maradt kárpátaljai testvéreinket. Tavalyi beszélgetésünkben a következőket mondta: „Azt szeretném, hogy minden egyes református gyülekezeti tag úgy érezze, a zászlós bárány szimbólumát mellényükön viselő munkatársaink őt is képviselik, amikor segítenek a bajbajutottaknak.” Megvalósulni látja ezt a korábbi vágyát? A baj és nehézség idején mindenképpen. Az egyház tagjai ilyenkor fokozottan érzik, hogy egymásra vannak utalva, a gyülekezetek is folyamatosan keresik a lehetőséget, hogyan kapcsolódjanak be az MRSZ segítőakcióiba. Mi ugyanakkor arra igyekszünk ösztönözni őket, hogy ha módjuk van rá, saját gyűjtésüket vigyék át személyesen Kárpátaljára. A gyülekezetek közötti élő kapcsolatnál ugyanis nincs fontosabb! A korinthusbelieknek írt levélben olvassuk, hogy amikor a test szenved, az egyik tagnak legalább úgy fáj a másik fájdalma. Ezt, azt hiszem, most érzi is mindenki. Isten iránti hálaadással mondom, hogy ilyen volumenű és intenzitású megmozdulást a magyarországi gyülekezeteknél nagyon régóta nem tapasztaltunk, talán csak az árvíznél láttunk hasonlót utoljára. Viszont ha egy egyházközség nem tudja ezt megoldani, mert nincs szállítókapacitása, raktára vagy egyéb infrastruktúrája, vagy nem ismeri az ukrán szállítólevél kitöltésének furfangjait, akkor szívesen és örömmel segítünk a gyülekezeti adományok célba juttatásában. Rengeteg kívülről érkező, az egyházhoz lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódó

ember mozdult meg az elmúlt időszakban és ajánlott fel segítséget az MRSZen keresztül. A március 15-i ünnepen kinn voltam a Nyugati pályaudvaron az önkénteseinkkel. Nagyon jó volt látni, hogy milyen intenzitással segítenek, úgy, hogy csak egy részüknek volt köze az egyházunkhoz. Sokan csatlakoztak olyanok, akik egyszerűen hiteles szervezetet láttak bennünk, amely komolyan veszi a munkát. A modern társadalom tagjai a technikai díszletek között egyre magányosabbá válnak. Az új szétszóratás és elszigetelődés korát éljük, pedig társas lénynek teremtett bennünket az Úristen. Úgy látom, az emberek ki vannak éhezve a hiteles közösségekre. A járvány és a mostani háborús helyzet kimozdított mindenkit a komfortzónájából, és sokan kapcsolódtak be olyan programokba, mint a mi segítségnyújtásunk is. A bajbajutottak felkarolása magával hozza az érzést: van értelme felkelni reggel és nekiindulni a napnak. Hozzánk pedig be tudnak állni ilyen értelemben értelmes munkát végezni. Jézus már annak idején megmondta: az emberek sóvárogva várják a világosság fiainak megjelenését. Vajon megmarad a kapcsolat velük, ha enyhül a háborús helyzet, és nem lesz szükség ekkora erőfeszítésekre? Igyekszünk arra figyelni, hogy a nálunk segítők folyamatosan érezzék szolgálatunknak azt az indíttatását, amelyről korábban beszéltem. Ugyanúgy próbáljuk a hozzánk csatlakozókat közösséggé formálni, mint munkatársainkat. Március 24-én lesz például egy kifejezetten önkénteseknek, adományozóknak és szakmai segítséget felajánlóknak rendezett összejövetel. Szeretnénk megköszönni, amit tesznek. És köszönjük a gyülekezeteknek, hogy imádkoznak szolgálatunkért, és a saját ügyüknek tekintik. Istennek adunk hálát azért a lehetőségért, hogy legalább egy piciny részét visszaadjuk neki abból a temérdek kincsből, amelyet az ő kezéből elvehettünk.  FOTÓ: HIRLING BÁLINT

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Szeretjük-e önmagunkat nőként és férfiként? Egyáltalán föltes�szük-e magunknak ezt a kérdést a serdülőkor után? Otthon vagyunk-e a saját testünkben? A legtöbb tizenéves küzd, hiszen még nem tudja, mit kezdjen változó, bontakozó érzéseivel, késztetéseivel és ösztöneivel. Magányosan vívódik, mert nincs senki, akivel a nemi szerepekről beszélni tudna. Aztán, túlélve a serdülő éveket, valahogy túllép, vagy megszokja a bizonytalanságait, és marad örök kamasz, aki szégyelli, rejtegeti vagy harsányan mutogatja a testét. Nincs támasz, biztonságos közösség, ahol a nővé vagy férfivá érés belső harcaihoz eszközt, bátorítást kapna. A nemi szerepeket nem tanítja senki, mert a szülőket és nevelőket sem tanították rá. Korábban kevésbé volt szükség a tudatos, szóbeli tanításra, mert a nők és a férfiak, az anyák és apák egyértelmű mintát kaptak elődeiktől, és természetesen adták tovább azokat. Nem filmekből vagy internetről tájékozódtak, hanem a családi élet színterében látták, utánozták, követték azokat. Ha szűk volt is a keret, mivel nem álmodhattak vadonatúj utakról, különösen a lányoknak nem volt szabad mozgásterük, mégis voltak fix pontok a felnőtté válásban, amiket nem kellett kitalálni, nem lehetett dönteni róluk, mert adottak voltak. A gyülekezetekben működő lány- és fiúkörök meghatározó vezetőire ma is hálásan emlékeznek az idősek. A cserkészfoglalkozások célja és tartalma is az önállóságra, önfegyelemre és természetes életre nevelés volt, megfelelő keresztyén felnőtt irányításával. Ma gyakran az az érzésünk, hogy vak vezet világtalant helyzetben élünk, példaértékű irányítók és modellek nélkül. Tudatlanok vagyunk. Nem ismerjük, milyen működésbeli különbség van nők és férfiak között nemükből fakadó adottságaik miatt. Ha csak arra gondolunk, hogy például egy eseményből a férfi a tényeket mondja el, a nő pedig az érzelmeket, már kiderül, mennyire másként működik az agyunk. Így egészítjük ki egymást. Nem helyes ezek miatt lenézni, megvetni, kritizálni egymást, vagy éppen hierarchiát építeni ezekre. Kapcsolataink kudarcba fulladnak, ha nem tudjuk elfogadni, értékelni, sőt kíváncsian kezelni egymást. Nem az a kérdés, hogy miért más a másik, hanem az, hogyan más a nő és a férfi. Jézus a férfi tanítványoknak mondja: „tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek”. (Mt 11,29) Női követőit öntudatra segíti, feltámadása hírét rájuk bízza. A férfiakat csendesíti, a nőket az evangélium hírnökeiként kiállásra biztatja. Azt tanítja, amire szükségük van. 

IMÁDKOZZUNK!

Megvan az ideje Uram, Istenem! Szétfeszíti szívemet a kétség: szabad-e örülni most, amikor annyi keserűség és szomorúság van jelen nem messze tőlünk? Szabad-e nevetni, mosolyogni, amikor mások sírnak és gyászolnak? Hogyan legyünk jelen felszabadult szívvel születésnapokon, családi ünnepeken? Hogyan adjunk hálát örömmel iskolai évforduló, óvodaátadó kapcsán? Hiszen a mi gondolatainkban is ott vannak a menekülők, a szenvedők, a kétségbeesők, a kilátástalanok, a reményvesztettek… Keresem az érzéseim között az utat, hogyan lehetnek őszinték szavaim. És keresem a szavaim között az érzéseimet, amikor imádságban eléd borulok, s tőled kérem, hogy adj alkalmas időt mind a sírásra, mind a nevetésre. Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

De aki mindvégig kitart, az üdvözül …mondja Jézus a tanítványainak, amikor azok a visszajöveteléről érdeklődnek. Amikor Jézus egyre konkrétabban kezdett beszélni a rá váró szenvedésekről, a tanítványok megrettentek, rájöttek, hogy ezen az úton Jézusnak egyedül kell végigmennie, már nem maradhatnak szeretett Mesterükkel. Jézus elmondta nekik, hogy visszamegy a mennyei Atyához, de majd egyszer újra eljön. A visszajövetelének idejét firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a pontos időt az Atya a maga hatalmába helyezte. De még a visszajövetele előtt nehéz próbák várnak az övéire. Lesznek üldözések a Jézus nevéért, háborúk, betegségek. Végül biztatásként hozzátette, hogy „aki végig kitart, az üdvözül” (Mt 23,14). Az itt szereplő eredeti szó elsődlegesen nem a „lelki” üdvösséget jelenti, hanem azt, hogy megtartatik, megmarad. Tehát: „Aki mindvégig kitart, az megmarad.” Ennek a logikusnak látszó mondatnak nagyon fontos üzenete van. Arra irányítja figyelmünket, hogy a próbák között is ki lehet tartani, sőt, még egy másik ígéret is be fog teljesedni: „Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég.” (14. v) De hogyan lehet kitartani a próbák között? Jézus testileg nincs itt, de az ő Igéjét, a Bibliát ismerjük, a Szentlélek által kapunk világosságot és erőt, hogy a próbák között is megállhassunk, és mennyei Atyánkat meg ne tagadjuk. Neki engedelmeskedve életünkkel is Isten országának az evangéliumát hirdetjük. Így ő tart meg minket. Az elmúlt időkben láttuk, hogy beteljesednek Jézus szavai: megerősödött a keresztyének üldözése az egész világon. Ennek hullámai hozzánk is eljutottak, jött a világjárvány, és a háború is közel került hozzánk, de mindezek között e világi túlélőtechnikák nélkül is megtapasztaltuk, hogy aki mindvégig kitart, az megmarad.  GYŐRI ISTVÁN 2022. március 27.

Reformátusok Lapja 15

| KITEKINTŐ |

Kié lesz a régió és a vallás? A kijevi jeges szélben a Pecserszka Lavra ortodox barlangkolostor macskaköves udvarán áll fekete köpenyében az orosz WEBERNÉ egyház püspöke, miközben a távolban ZSIKAI MÁRIA tüzérségi ütegek dörögnek. Napról napra összeszoruló szívvel nézi, hogyan nyeli el lassan a várost a háború. A harcokban az ortodox keresztyénség szent helyei is veszélybe kerültek, így a Dnyeper folyóra néző templomok sora, amelyeknek aranyszínű hagymakupolái nemrég még békésen csillogtak a napfényben. A VALLÁS A HÁBORÚ RÉSZÉVÉ VÁLT Az ortodox barlangkolostorban a 11–12. század óta nyugszanak szláv ortodox szentek. A terület különleges klímája tette lehetővé, hogy az eltemetett szerzetesek holttestei természetes módon mumifikálódjanak, ezért szinte tökéletes állapotban maradtak meg. A világörökségi listán szereplő helyszín jogállása sokat elárul a jelenlegi helyzetről. A nevezetesség Ukrajna függetlenné válása után is a moszkvai patriarchátus lelkészi vezetése alatt áll, míg az ukrán kormány hivatalosan múzeumként működteti. A világnak ezen a táján a keresztyén vallás is a háború részévé vált. Az Oroszországhoz hű papok az egyházi vezetők ajánlásával a vasárnapi prédikációikban a béke evangéliumát hirdetik, amelyet sok ukrán árulásnak tekint, mivel úgy látják, egy agressziót folytató állammal szemben nem lehet a béke reménységét táplálni.

Pecsarszka Lavra, Kijev Fotó: Roman Naumov

16 Reformátusok Lapja

2022. március 27.

Miközben Ukrajna kormánya minden munkaképes férfit felszólított az ország védelmében való részvételre az orosz invázióval szemben, a barlangkolostorban szolgáló püspök másképp látja az eseményeket: „Mivel az oroszok és az ukránok egy nép, egy vallással, az orosz hadsereg nem ellenség. Az Ukrajnában élő hívőknek a békéért, nem pedig a győzelemért kell imádkozniuk. Csak Isten hozhat békét.” A független Ukrán Ortodox Egyház merőben más álláspontot képvisel. Epifányij ukrán metropolita határozottan támogatja az ellenállást: „Imádkozunk és cselekszünk. A hívőknek oltalmazniuk kell az országot. Hősies népünk megvédi magát… Ellenállásunk minden egyes órája egyre több embert ösztönöz világszerte Ukrajna támogatására.” Oroszországban és Ukrajnában egyaránt az ortodox keresztyénség a legfőbb vallás. A Pew Research Center 2015-ös felmérése szerint az oroszok 71 százaléka, az ukránok 78 százaléka vallotta magát ortodoxnak. Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége két ortodox egyházhoz tartozik. A régebbi és nagyobb egyház a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyháza. Ez felügyeli az ukrajnai egyházközségek többségét, élvezi a világ ortodox közösségének elismerését. A legfőbb lelki vezetője Kirill pátriárka, közel áll a Kremlhez, többször hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Oroszország népeit szoros történelmi kötelékek fűzik össze. A másik Ukrán Ortodox Egyház büszkén vállalja Moszkvától való függetlenségét. Az ortodox terminológia szerint autokefáliára, vagyis önállóságra törekszik, amely a papság és hí-

| KITEKINTŐ |

vei számára lehetővé teszi, hogy kialakíthassák a keresztyénség egyedi, ukrajnai gyakorlatát. Az Ukrán Ortodox Egyház az ország nyugati részén az egyik legnagyobb felekezet, rendszeresen hangoztatja a NATO-t és az Európai Uniót támogató álláspontját.

KÖZÖS GYÖKEREK Az ortodox keresztyének mind Oroszországban, mind Ukrajnában a kijevi nagyfejedelem Kr. u. 988-ban történt megtéréséhez vezetik vissza hitüket. Az oroszok Vlagyimir, az ukránok pedig Volodimir néven (a jelenlegi két elnök nevében is ugyanez az eltérés) emlegetik a nagyfejedelmet, akit a Bizánci Birodalom fővárosából, Konstantinápolyból érkezett mis�szionáriusok kereszteltek meg. A legenda szerint Vlagyimir azután hozta meg ezt a döntést, miután küldöttei meglátogatták a Hagia Sophiát, és ékes szavakkal írták le az ortodox liturgiát, amely a fizikai érzékeket magával ragadja és Isten szent jelenlétére irányítja. „Már nem tudtuk, hogy a mennyben vagy a földön vagyunk-e” – jelentették a követek. Vlagyimir herceg megkeresztelkedett és elrendelte, hogy harcosait és családjaikat a Kelet-Római Birodalom papjai kereszteljék meg a Dnyeper folyóban. Kijev a keleti szlávok legfontosabb vallási központjává vált. Mind az ukránok, mind az oroszok úgy

BIZONYTALAN JÖVŐ Az orosz ortodox egyház reméli, hogy egyetlen moszkvai pátriárka alatt újra egyesül független ukrán ágával, és ellenőrzése alá vonhatja a szláv ortodoxia legszentebb emlékhelyeit. Ukrajna 1991-es függetlenné válása után az Ukrán Ortodox Egyház az önállóság útját választotta a keleti ortodoxia különálló ágának újjáélesztésével. Ha Ukrajna győz az orosz invázióval szemben, a moszkvai egyházat szinte biztosan kiűzik. Ha Oroszország győz, az ukrán egyház valószínűleg nem marad fenn Ukrajnán belül. Az ukrajnai háború egyben az orosz és ukrán ortodox egyházak jövőjéért folytatott küzdelem is.

tekintenek ezekre az eseményekre, mint a saját nemzetük születésére. Vlagyimir keresztyénsége a szétszórt, egymással rivalizáló törzseket egy néppé egyesítette. Ettől a pillanattól kezdve az ortodox keresztyénség alakította a keleti szlávok művészetét, építészetét, zenéjét, irodalmát és gondolkodását. A tatár hódítás alatt 1240-ben elpusztított Kijev hanyatlásnak indult, és amikor az orosz fejedelmek levetették Batu kán igáját, Moszkva lépett Kijev helyébe a szláv ortodoxia központjaként. Konstantinápoly 1453-as iszlám meghódítása tovább erősítette Moszkva meggyőződését, hogy megörökölte az igaz keresztyénség védelmezőjének szerepét. A hárommillió négyzetkilométer területű Oroszország ekkorra már Európa legnagyobb állama lett, uralkodója, III. Iván minden oroszok cárjának nevezte magát, országát pedig Bizánc örököseként, a nyugati keresztyénséggel szemben és egyidejűleg az iszlám ellenében határozta meg. Az orosz állam ideológiáját megalapozva ekkor írta Filofej szerzetes: „Két Róma elsüllyedt, a harmadik Moszkva – negyedik Róma nem lesz.” Vagyis Róma és Konstantinápoly bukása után Moszkva fogja betölteni az egyetemes krisztusi küldetést.

2022. március 27.

Reformátusok Lapja 17

| KITEKINTŐ |

Ortodox húsvéti liturgia a kijevi Volodimir-székesegyházban Fotó: MTI

Időközben Ukrajna a rivális európai hatalmak, lengyel– litván, osztrák–magyar és orosz uralom alá került. Az ukrán identitás és keresztyénség ezek hatását mind magába szívta. Ukrajna nyugati területein, a lengyel katolikus befolyás alatt az 1596-ban alapított ukrán görögkatolikus egyház volt az uralkodó. A görögkatolikus egyházak megtartották az ortodox istentiszteleti formákat, de elismerik a pápa fennhatóságát. Amikor Sztálin a második világháború után elnyomta az újraéledő ukrán nacionalizmust, ezt az egyházat is felszámolta. Néhány pap és egyházközség a föld alá vonult, a többség pedig kénytelen volt az orosz ortodoxiához csatlakozni. Ugyanakkor Közép- és Kelet-Ukrajnában megmaradtak az autonóm ukrán ortodox törekvések, és ezek hatására a bolsevik forradalmat követő polgárháború idején rövid időre létrejött az autonóm ukrán ortodox egyház, amely azután a kommunisták hatalomátvételével a föld alá kényszerült. A Szovjetunió 1991-es felbomlásával az immár független Ukrajnában egyre bonyolultabbá vált a vallási helyzet. Az autonóm ukrán ortodox és görögkatolikus egyházak visszanyerték jogi státuszukat. Az orosz ortodox egyházon belül pedig egy ukránbarát frakció kinyilvánította függetlenségét a moszkvai patriarchátustól, de önállóságukat (autokefália) nem ismerte el a világ egyetlen ortodox egyháza sem. 18 Reformátusok Lapja

2022. március 27.

FÜGGETLENEDÉSI TÖREKVÉSEK ÉS AZ OROSZ VÁLASZ A 2014-ben lezajlott úgynevezett Majdan téri forradalom után került újra napirendre az önálló egyház létrehozásának terve. Petro Porosenko megválasztott elnökként 2018-ban azzal a kéréssel fordult I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához, hogy adjon ki bullát az egységes autokefál, azaz önálló ukrán ortodox egyház létrehozásáról, kijevi patriarchátussal. I. Bartolomaiosz támogatta az ukrán tervet. Bár a keleti ortodox keresztyénségnek nincs egyértelmű eljárása új autokefál egyház létrehozására, a világ 15 önálló ortodox egyháza, történelmi okokból, a konstantinápolyi ökumenikus ortodox pátriárkát tekinti „elsőnek az egyenlők között”. Ezért I. Bartolomaiosz úgy döntött, neki van felhatalmazása a státusz megadására, annak ellenére, hogy Moszkva kijelentette: „tartózkodjon az ukrán egyházi ügyekbe való beavatkozástól”, valamint kifejezte „határozott tiltakozását és mély felháborodását” amiatt, hogy kijevi külső egyházmegyei vezetővé nevezte ki az Amerikai Egyesült Államokból Daniel pamphiloni érseket, Kanadából pedig Ilarion edmontoni püspököt, hogy Kijevbe utazzanak az autokefália előkészítésére. Az I. Bartolomaiosz által kinevezett mindkét észak-amerikai főpap Nyugat-Ukrajnából származik, és az orosz ortodox egyház szempontjából „szakadár” ukrán egyházat képviselte. Oroszország jogellenesnek nyilvánította I. Bartolomaiosz lé-

| KITEKINTŐ | Egy nő gyertyát gyújt egy ortodox húsvéti liturgián a kijevi Volodimir-székesegyházban Fotó: MTI

erőfeszítéseik csúcspontjának tekintették a teljes mértékben saját független szervezettel rendelkező Ukrán Ortodox Egyház megalakulását. Már 1921-ben, 1942-ben, 1990-ben és 1992ben is történtek erre nézve kísérletek, de egyik sem volt sikeres. Az önállósodás I. Bartolomaiosz pozícióját is megerősítette, hiszen ezzel Konstantinápoly visszakapta fennhatóságát Kijev felett, továbbá híveket szerezve megnövelte befolyását. Az orosz fél kiemelte, hogy a döntésben politikai indokok játszották a főszerepet, az elnökválasztási kampányban használták fel az egyház ügyeit, amelyhez a konstantinápolyi pátriárka is segítséget nyújtott.

BÉKE A HÁBORÚBAN Kijev szívében, a Pecserszka Lavra homályos, ősi alagútrendszerében, amelyet csak olajlámpások világítanak meg, rendszeresen megjelennek a hívek a tomboló háború ellenére. Csendben térdre borulnak a koporsók előtt, vagy meghajolnak és megcsókolják az ereklyéket a sötétben. A keresztyén hit erőszakmentességre buzdít, vallja egy nő, aki világi foglalkozását feladva a Barlangok kolostorában tanul, hogy az orosz egyház apácája lehessen. „Úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik valóban hisznek Istenben, nem lesznek erőszakosak. Megértem a férfiakat, akik meg akarják védeni hazánkat. A Biblia azt mondja: »Ne ölj!« Imádkozom a városon kívül harcoló orosz és ukrán katonákért egyaránt, hogy megmentsem a lelküket. Azonban nem tudjuk, hogy Isten szemében mi a győzelem.”

Orosz ortodox hívő imádkozik a moszkvai Vízkereszt-katedrálisban Fotó: MTI

péseit, kiemelve, hogy nem rendelkezik a római katolikus egyház fejéhez hasonló jogkörökkel. 2018 decemberében egy egyesítő tanács hivatalosan is feloszlatta az ukrajnai ortodoxia többi ágát, és létrehozta az Ukrán Ortodox Egyházat. 2019 januárjában I. Bartolomaiosz aláírta a hivatalos rendeletet, a tomoszt, azaz az ukrán egyház önállóságát kimondó iratot. Az új, egyesített Ukrán Ortodox Egyház vezetője Epifanyij metropolita lett. Az ukrán hívők több évtizedes

Kijevben ünnepséget szerveztek a konstantinápolyi elismerés örömére, Petro Porosenko pedig kifejtette, hogy a szellemi szabadság a függetlenség fontos záloga. Ezzel Kijev elvágta az utolsó szálakat is, amelyek összekötötték Moszkvával. Az ukrán ortodox egyházak kitűzték nemzetük zászlóját, és adománygyűjtésbe kezdtek az ukrán hadsereg számára. Az ukrán ortodox egyházat eddig négy másik autokefál ortodox egyház ismerte el. Konstantinápoly, Alexandria, Görögország és Ciprus egyházainak mindegyike üdvözölte a függetlenedést. A moszkvai patriarchátus viszont megszakította a közösséget Konstantinápollyal az új egyház létrehozásában játszott szerepe miatt. A vallás szerepét az orosz–ukrán konfliktusban Vlagyimir Putyin elnök 2021-ben megjelent „Az oroszok és ukránok történelmi egységéről” című cikkében foglalta össze, amelyben hangsúlyozta, hogy Oroszország és Ukrajna „ugyanaz a történelmi és szellemi közeg. Szent Vlagyimir egyszerre volt Novgorod hercege és Kijev nagyhercege, így spirituális döntése ma is nagyban meghatározza rokonságunkat”. Az oroszokat és az ukránokat nemcsak úgy mutatja be, mint azonos népet, hanem úgy is, mint akiknek közösek a legfontosabb vallási alakjai és szent helyei, és ezek alapvető fontosságúak különálló vagy közös identitásuk és államiságuk szempontjából. A katonai hadjárat kezdetétől fogva nyilvánvaló, hogy Oroszország Kijevet nemcsak kormányzati központnak, hanem kulcsfontosságú vallási helyszínnek is tekinti.  2022. március 27.

Reformátusok Lapja 19

| INTERJÚ |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

Az utolsó esély

LXVI. ÉVFOLYAM,

13. SZÁM,

2022. MÁRCIUS 27.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Háborús hírekkel telt meg az életünk. Már átmenet sincs a krízisek között. Egyik nap kiköszön a világjárvány, másnap már lőnek… Ez már mediatizált világégés. A nappaliban a csa­ tazaj, nagy képernyőn, nagy felbontásban közvetítve, ez­zel egyenes arányban növeli a félelmünket. Menekültek érkeznek, akik ugyanolyanok, mint mi. Európaiak, keresztyének, ukránok és magyarok. Akik tegnap, tegnapelőtt még az otthonukban figyelték az események alakulását, eljártak dolgozni, gyereket neveltek, aztán látták, hogy nincs tovább, indulni kell… Sokan közülük néhány nap múlva már munkába is állnak a befogadó országban, mert a normalitást keresik. Az otthont. Aminek a kenyérkereset is tartozéka. A háború mindig döbbenetet kelt. Félelmet okoz. Mert azt jelzi, valami elromlott. Elfogytak a szavak. Azt jelzi, Isten elé furakodott az ember. A háború első napjaiban rá volt írva a gyülekezet arcára a kérdés: mit mond most az Isten? Mi az Úr szava ebben a helyzetben? Sokan belefáradtak már a hírek és álhírek folyamába, és lelki válaszokat keresnek a háború-böjt-Ige háromszögében. Az az élet, amely néhány éve még olyan könnyed volt a vén kontinensen, ma már csak emlék. A jelen megtelt félelemmel és szorongással. Azt hihettük, legyőztük az Istent, mindent birtokolunk, erőnk teljében vagyunk. Okoseszközeinkkel föléje nőttünk az univerzumnak. Ha Pál apostol most jönne egy európai nagyváros főterére, mondjuk Brüsszelbe, lehet, hogy valami ilyesmit mondana: „Fiúk, lányok, bár tudom, hogy már maga a megszólítás is vaskos diszkriminációnak számít manapság, mégis elmondanám nektek, hogy van még egy utolsó esély. Nevezzük így: az ismeretlen isten. Akit egykor egész jól ismertetek, de aztán valahogy úgy alakult, hogy ma már nem. Ő az utolsó esélyetek. Aki még segíthet. Nézzétek csak: ott vannak azok a magas, tornyos, díszes épületek, belsejükben meg a padokon azok az apró betűs, fekete borítós könyvek. Menjetek és hallgassátok, mit mond nektek az ismeretlen isten. Egyszer már bevált. Egy egész kultúrát építettetek rá.” Beszédes időket élünk. Annak a mondatnak a mélységes igazsága ragyog fel előttünk, amelyet annyit idéztünk már, hogy szinte attól tartunk, megkopott közben. Robert Schuman szavait: „Európa vagy keresztyén lesz, vagy nem lesz.” A háborúról eddig tán azt hittük, olyan, mint az eltemetett múlt vagy az orákulum által jövendölt ijesztő jövőkép. Most pedig azt látjuk, hogy egyik sem. Sokkal rosszabb annál. A jelen. Amelyben elénk tárul, milyen, hogy néz ki az uniót alapító keresztyéndemokrata politikus mondatának második fele. A „nem lesz”…  FÁBIÁN TIBOR

ÁRA: 500 FT

Dobd vissza kenyérrel 9 771419 856007

EGYÜTT IMÁDKOZTAK A HÁBORÚ ELŐL MENEKÜLŐK ÉS BEFOGADÓIK

22013

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező): ........................................................... Aláírás: ................................................................................... ReformátusokLapja Lapja 2019. 2021.január augusztus 6. 8. 20 20 Reformátusok





1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

| GONDOLATOK |

ABLONCZY BÁLINT

Amikor megáll az idő

A szerző újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa

Illusztráció: Zelenka Attila

Furcsa szerzet az idő. Néha az a benyomásunk, hogy csigalassúsággal cammog. Máskor éppen ellenkezőleg, mintha egy sportkocsi sebességével száguldana. És vannak olyan pillanatok, amikor az az érzésünk: az óramutatók megállnak. Valami ilyesmi történt meg február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Azt hiszem, sokan vagyunk, akik fel tudják idézni, hol voltak és mit csináltak, amikor megtudták a hírt. Jogos a történelmi sorsfordulóknak kijáró figyelem, mert ne legyen kétségünk, az ukrajnai háború és következményei

meghatározzák a mi életünket is. Nemcsak a hozzánk érkező rengeteg menekült, hanem a háború következtében megugró élelmiszer- és energiaárak, illetve az egész európai kontinens biztonsági helyzetének megváltozása miatt is. Ezek a tényezők persze összehasonlíthatatlanok az ukrán civil lakosság szenvedéseivel, akik közül sokan e sorok írásakor lelik halálukat az orosz tüzérség és légierő csapásai alatt. Vagy menekülni kénytelenek a teljes ismeretlenbe. Amikor a minap segítséget vittem a Nyugati pályaudvarra, a Magyar Református Szeretetszolgálat önkéntesei megrendítő történeteket meséltek. Például egy fiatal, harminc év körüli nőről, aki két idősebb as�szonyt támogatott, s amikor segítséget ajánlottak neki bőröndjei cipeléséhez, azt mondta: nincsenek csomagjai. Az ő és két nagynénje minden földi tulajdona az a ruha, amelyben el kellett hagyniuk az otthonukat. Az ilyen és ehhez hasonló történetek megismerése, a töménytelen emberi szenvedés megköveteli az egyenes beszédet, tettes és ál-

dozat világos megkülönböztetését. Bármennyire korrupt, kaotikus állam volt is Ukrajna a háború előtt, bármennyire igazságtalan volt is a kárpátaljai magyarságot is sújtó kisebbségellenes törvényhozás, az agresszor minden kétséget kizáróan Oroszország. Moszkva pontosan ugyanazokkal a retorikai tornamutatványokkal igyekszik igazolni az igazolhatatlant, mint az 1956-os forradalom eltiprásakor, amikor „fasiszta csőcselékről” és a „nyugati imperialisták fellazító tevékenységéről” harsogott a szovjet propaganda. Aki szerint „felelőtlen” az ukrán vezetés, amiért fegyvereket ad civilek kezébe, gondoljon bele: ha egy ország polgárai saját hazájukat és családjukat nem igyekeznének megvédeni, akkor vajon van-e bármi értelme nemzeti közösségről beszélni? Nota bene: történelmünk legfelemelőbb mozzanatai közé tartoznak a túlerővel szemben vívott forradalmaink, amelyek nem csak a világ csodálatát vívták ki, de reménységet adtak az elnyomások elviseléséhez, majd később a zsarnoki iga lerázásához. Aki a magyar történelem ismeretében is azt gondolja, hogy Moszkvának „joga van befolyási övezetéhez”, az egy percre gondoljon bele: vajon akkor is ugyanígy vélekedne, ha ebbe a „befolyási övezetbe” Magyarországot is beletartozónak vélné a Kreml ura? Abszurd felvetés? Három hete még Ukrajna megtámadása is annak tűnt. Nem véletlen, hogy az összes, hozzánk hasonló sorsú, gazdasági fejlettségű (sok esetben az orosz gázszállításoktól Magyarországhoz hasonlóan függő) közép-európai állam Ukrajnát támogatja, mert attól tart: ha Oroszország most célt ér, rájuk is sor kerülhet. Újra bebizonyosodott, hogy az orosz politika ígéreteinek nem szabad hinni. Moszkva az elmúlt évtizedekben ötször (legutoljára 2010ben) szavatolta Ukrajna területi integritását – úgy tűnik, az orosz kormányzat szövegértelmezése szerint ebbe a garanciába a páncéloshadosztályok harcba küldése is belefér. Ukrajna kíméletlen megtámadása eltörli a nyugati arroganciát, az Egyesült Államok sok esetben hibás külpolitikáját (például az iraki háborút), az ukrán politikusok asszimiláló törekvéseit? Természetesen nem. De felemelt mutatóujjal most ezekről oktatni a létéért küzdő országot olyan érzéketlenség, mint egy felgyújtott ház tulajdonosának magyarázni arról, milyen elavult volt az elektromos hálózat.  2022. március 27.

Reformátusok Lapja 21

| EGYHÁZI ÉLET |

Lelki kötelesség a helytállás HEGEDŰS BENCE

Negyven éve szolgál Hernádnémetiben Földesiné Kántor Mária, aki, bár hívták máshova, nem hagyta ott szeretett gyülekezetét. Azt a közösséget, amelynek fontos a múlt, számít a jelen, és hite van a jövőben is. Bár a koronavírus-járvány megviselte a hernádnémeti református gyülekezetet, lassan minden visszaáll a megszokott rendbe, miközben sorra újulnak meg az egyházi ingatlanok. A gyülekezet rutinosan készül március 27-re is, ugyanis nem ez az első alkalom, amikor az ő templomukból közvetít istentiszteletet a Kossuth Rádió.

Már Miskolcról is látható a 19. század végén neoklasszicista stílusban épült hernádnémeti református templom. A Katona István tervei alapján készült épület elődje az 1500-as évek elejéről származott, 1800-ban ki is bővítették, viszont a következő évtizedek alatt veszélyessé vált, és 1892-ben lebontották. A helyére emelt impozáns épület számos egyedi építészeti megoldást tartalmaz, például az utcafronti falon lévő oszlopos timpanont, amely a szemközti oldalon álló oldalsó bejárat mása, csak az ajtó hiányzik. A gyülekezet idősebb tagjai még emlékeznek arra, hogy a március 15-i ünnepségen onnan szavalták a Nemzeti dalt a gyerekek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékező hernádnémetieknek. 22 Reformátusok Lapja

2022. március 27.

INGATLANOK A templom körül állnak az egyházközség épületei: a tornácos parókia, a református elemi iskola, a kántortanítói ház, illetve az iskolaigazgató háza. A kommunista diktatúra alatt az intézményeket államosították: a gyülekezeti házból lett a falu kultúrháza, az iskola egy ideig megtartotta eredeti funkcióját, majd a helyi rendőrség költözött az épületbe. – Az ötvenes évek után a kántori házat visszavásárolták a reformátusok, hogy legyen hova egybegyűlni, akár presbiteri gyűlésre, akár bibliaórára, konfirmációs felkészítésre vagy gyermek-istentiszteletre – mondja Földesiné Kántor Mária lelkipásztor, aki idén negyven éve, hogy Hernádnémetiben szolgál. A rendszerváltás után a helyi gyülekezet is visszaigé-

| EGYHÁZI ÉLET |

GYEREKEK A presbitérium – sok más gyülekezet vezetéséhez hasonlóan – felismerte, hogy a gyülekezet gyarapodásához elengedhetetlen a gyerekekhez való kapcsolódás. – Hernádnémetiben mindig volt hittanoktatás, és mindig szép számmal voltak a gyerekek – idézi fel a kezdeteket a lelkész, aki szerint a hernádnémeti gyülekezet a mai napig tradicionális közösség, tagjainak pedig fontos, hogy a gyerekek részt vegyenek a nekik szánt hitéleti alkalmakon. Részben emiatt is adták be pályázatukat 2012-ben tanoda működtetésére, amelynek szakmai vezetője Póczos Barnabás, a gyülekezet jelenlegi főgondnoka volt, aki korábban több iskolát is igazgatott Miskolcon. A tanodában a szakemberek iskolaidő után foglalkoztak olyan gyermekekkel, akik tanulási, viselkedési zavarral küzdöttek, emellett hátrányos helyzetűek is voltak. – Nem egyszerűen tanulHITVALLÓ ŐSÖK tunk velük délután, hanem a nevelési A gyülekezet büszke arra, hogy az első szintjüket igyekeztünk emelni. Ebbe tiszáninneni püspököt, Szentgyörgyi beletartozott a közös éneklés, a közös Sámuelt itt választották meg és társasjáték és a sok kirándulás is. Ezek szentelték fel 1734.-ben. Emlékét márványtábla is őrzi a templombelső a gyerekek akkor jártak először színfalán, alatta ottjártunkkor is friss házban, moziban, akkor voltak először virágok és koszorúk sorakoztak. múzeumban vagy éppen hajókiránduFöldesiné Kántor Mária elmondása szerint negyvenéves szolgálata alatt láson. A kirándulásokra általában elnyelhette az elvett épületeit, vagy Hernádnémeti öt lelkipásztort is adott a jöttek a szülők és a gyülekezet tagjai is. kérhetett kárpótlást az államtól. – Az református egyháznak. Nagy élmény volt ez a gyerekeknek és akkori presbitériummal alaposan véa felnőtteknek egyaránt. Kicsit össze is giggondoltuk ezt, és végül úgy döntötrázta a gyülekezetet ez a két év – véli Póczos Barnabás. tünk, úgy kérjük vissza ezeket az épületeket, hogy funkciót foEzeken a kirándulásokon részt vett Gaganetz Zsolt, a gyügunk nekik adni. Visszakaptuk mindet – teszi hozzá a lelkész. lekezet presbitere és pénztárosa is, aki szívesen idézi fel azoAz épületek állagmegóvására a kommunista rendszer nem forkat az időket. – Ott vagyunk a hajókiránduláson a hátrányos dított figyelmet, ez a feladat a gyülekezetre hárult. Először a kohelyzetű, magatartászavaros gyerekekkel, ott vannak velünk rábbi kultúrházat sikerült felújítani, Földesiné Kántor Mária büszke a szüleik és a gyülekezet tagjai is. Ezek a „rossz” gyerekek arra, hogy a munkát teljes egészében gyülekezeti adományból véegyszer csak odaszaladnak a nagytiszteletű asszonyhoz és gezhették el, az épület gyülekezeti házként funkcionál, színpadján kérdezik tőle: tiszteletes néni, énekelhetünk? És énekelnek. időnként koncerteket és ünnepi előadásokat is tartanak. Református énekeket, csillogó szemmel, jókedvükben. A parókia felújításával együtt az iskolaépület renoválásába Hernádnémeti általános iskolája 2012 óta református fennis belekezdett a gyülekezet, mintegy negyvenmillió forintból. – tartásban működik, amiben nagy szerepe volt Földesiné Kántor Ebben benne van a gyülekezet adománya, a kétkezi munkája Mária állhatatos közbenjárásának is. A presbitérium csalódásés az államtól kapott kétszeri támogatás – részletezi a lelkész. ként élte meg, hogy az intézmény fenntartója végül nem az – Nem késik az Isten, és nem siet – mondja Földesiné Kántor egyházközség, hanem az egyházkerület lett, az iskola pedig az Mária, ugyanis huszonöt évet kellett várni az ingatlan megújuévek alatt egyre távolabb került a gyülekezettől. lására. A közösségi házban tartják azóta például a presbiteri gyűléseket, itt jönnek össze a gyülekezetben igen aktív nőszöALKALMAK vetségi tagok is. A ház helyiségeit jelenleg az Ukrajnába szánt gyülekezeti adományok töltik meg. Tíz éve az igazgatói ház is A hernádnémeti református gyülekezet választói névjegyzékémegújult. Az önkormányzat újította fel pályázati pénzből, hogy ben több mint ötszázan szerepelnek, a kiterjedt szociális munott családi napközit, később bölcsődét működtessen. kának köszönhetően viszont sokkal több emberrel állnak kapAz építési munkák nem értek véget, jelenleg a templom külcsolatban. A református közösség tagjai nemcsak a vasárnapi ső felújítása zajlik, de az arra elnyert támogatás az építőanyaistentiszteleten találkozhatnak egymással, hanem a szombat gok drasztikus drágulása miatt csak részben fedezi majd a esti hálaadó istentiszteleten vagy a bibliaórákon is. Külön alkalberuházást. muk van a gyülekezet nőszövetségi tagjainak, akik nemcsak a 2022. március 27.

Reformátusok Lapja 23

| EGYHÁZI ÉLET |

ELMENNEK, DE JÖNNEK ÚJAK szeretetvendégségek szervezésében vállalnak oroszlánrészt, de számontartják a gyülekezet Földesi Gyula tapasztalata szerint kifejezetbeteg és idős tagjait is, akiket rendszeresen láten magas a fluktuáció Hernádnémetiben, de togatnak és ápolnak, ha szükség van rá. „Egy gyülekezet nem csak ez nem csak a mai kor tünete, ugyanis a falu A Covid előtt rendszeresen szerveztek gyü„gúnyneve” már régen is „Gyüttment” volt. annyi, amennyit a templekezeti kirándulásokat és többnapos nyári táFöldesiné Kántor Mária elmondja, hogy a nagy lomban, egy istentiszteborokat. Különösen fontosak voltak a családi leten látunk. Egy egyház- mozgás ellenére a gyülekezet létszáma nem istentiszteletek és családi délutánok, amelye- község millió-egy ágból él, csökken, sőt, a beköltözőknek köszönhetően ken akár hatszázan is részt vettek, több esemeg kell látnunk ezeket a lassan és biztosan gyarapszik. Ebben pedig a ményt az egyik presbiter családsegítő egyesü- lehetőségeket, és beépíte- gyülekezeti tagoknak is nagy szerep jut. letével közösen szervezett az egyházközség. – A múltkor is megjelent egy család, elmondni őket az egyházközség Ilyen volt az az emlékezetes délután is, amikor ták, hogy kik ők és honnan jöttek, kinek a házát életébe.” a templomkertben felállított sátorban Bangó vették meg, és bár vegyes házasságban élnek, (Földesiné Kántor Mária) Margit lépett fel. ide szeretnének tartozni. Kiderült, hogy elkezd– Az itteni közösségben más hangsúlya van tek beszélgetni a szomszédjukkal, aki hívő reforannak, amikor a lelkipásztor vagy a főgondnok biztat a bibliamátus, és beszélt nekik a gyülekezetről, az itt folyó lelki életről olvasásra, mint annak, ha Bangó Margit mondja ezt lefele jö– Isten lelke pedig megindította őket. Azt is felajánlották, hogy vet a színpadról – mondja Földesi Gyula lelkipásztor, Földesiné ha segítség kell valamiben, szóljunk nekik – emlékszik vis�Kántor Mária férje, aki a háttérből segíti felesége és a presbisza a lelkipásztor. – Egy gyülekezet nem csak annyi, amennyit térium munkáját. a templomban, egy istentiszteleten látunk. Egy egyházközség A több mint két éve tartó koronavírus-járvány viszont igenmillió-egy ágból él, meg kell látnunk ezeket a lehetőségeket, és csak visszavetette a gyülekezeti aktivitást. A zárva tartó tempbeépíteni őket az egyházközség életébe – teszi hozzá. lomok időszakában az istentiszteleteket online közvetítették, A lelkész elmondása szerint a gyülekezet tárt karokkal fogadja aminek Póczos Barnabás szerint jó visszhangja volt, sokan látaz új tagokat, akiket sokszor ő mutat be a közösségnek. – Példáták a felvételeket, olyanokhoz is eljuthatott így a hernádnémeti ul ha keresztelőre jönnek, mindig elmondom, hogy kit is fogunk templomból közvetített igehirdetés, akik amúgy nem jöttek volkeresztelni. Nemcsak a gyermek nevét, hanem hogy kik a szülei, na el. Földesiné Kántor Mária felidézi, hogy az egyik közvetítés hogy most érkeztek hozzánk, melyik házat vették meg, és hogy Isután felhívta őt az általános iskolai tanárnője, aki a Facebookon ten hozta őket, érezzék jól magukat Németiben és a gyülekezetben hallotta meg volt tanítványa hangját, de sok hernádnémeti elis – mondja Földesiné Kántor Mária, aki úgy tapasztalja, az újonnan származott is követte az alkalmakat Olaszországtól, Svédorérkezőknek jólesik és szívesen veszik azt a lelki nyitottságot, ameszágtól Floridán át Bécsig és Budapestig. lyet a gyülekezetben tapasztalnak már a kapcsolat elején. 24 Reformátusok Lapja

2022. március 27.

| EGYHÁZI ÉLET |

Póczos Barnabás szerint is fontos nyitni az új tagok és főleg a fiatalok felé. – Valahogy meg kell szólítani azt a fiatal generációt, amelyet – valljuk be – nem a templomba járás jellemez leginkább. De meg kell szólítanunk azokat az idősebbeket is, akik nem jönnek, mert nem mernek, nem tudnak, nem akarnak. Meg kell találnunk őket, és a személyes kapcsolatokat építve visszahozni őket oda, ahová valók, ahová talán titokban, nem kimondva, de ők is vágynak.

lásak is. A lelkész elmondása szerint nagy hagyománya van náluk az Isten dicsőségére való adakozásnak, akár gyermek vagy unoka születésekor, de Isten dicsőségére adnak adományt ballagás vagy sikeres érettségi alkalmából is.

ÉTERI SZOLGÁLAT

Március 27-én a hernádnémeti református templomból szól Isten Igéje a Kossuth Rádió hullámhosszán. A gyülekezetnek Földesiné Kántor Mária már hetekkel ezelőtt kihirdette a közveISTEN DICSŐSÉGÉRE títést, ami azért is fontos, mert azon a vasárnapon a gyülekezeti rendhez képest fél órával korábban kezdődik majd az istentiszA Covid-járvány okozta sokkból lassan magára talál a gyülekezet, telet. A lelkész már most elkezdte hívogatni a híveket, amihez a mégis van nagyjából tucatnyi olyan hívő, akinek a betegségtől jól bevált telefonos „emlékeztető” módszert is alkalmazza. való félelme még nagyobb, mint az élő igehirdetés utáni vágy. Felidézi, hogy nem ez lesz az első rádiós istentisztelet-közŐket a lelkész szokta keresni telefonon, és hívogatja őket a tempvetítés a templomból. A református Európa Rádió többször is lomba. Ez a fajta személyes megkeresés nem áll távol Földesiné sugárzott már Hernádnémetiből, a Kossuth Rádió pedig 2011 Kántor Máriától, aki a volt konfirmandusokat is felhívja, hogy jöjszeptemberében adta élőben az egyik vasárnapi istentisztejenek el a vasárnapi istentiszteletre, mert „szükség van rájuk”. letet. A lelkipásztor már azt is tudja, miről prédikál majd Hasonlóan fontos kapcsolattartó szerepe van Hernádmárcius 27-én. németiben az egyházfenntartói járulék befizetésé– A napi Ige lesz az alapja a prédikációmnak, a nek. Nem az összeg nagysága, hanem a szeméMt 23,13–28, amely nehéz szakasz. Már tudom lyes találkozás és beszélgetés miatt, ugyanis azt azt is, hogy a hangsúly nem Jézus és a farizeumindenki személyesen fizeti be a lelkészi hisok meg az írástudók közötti konfliktuson lesz, vatalban, így a lelkipásztor minden gyülekezeti inkább azon a részen, amikor Jézus arról beszél, taggal tud váltani néhány szót, de a másfél órás hogy úgy szeretne minket összegyűjteni, mint beszélgetések sem ritkák. kotlós a csibéit. Erre az összegyűjtésre és arra Földesiné Kántor Mária szerint a gyülekezet tenném a hangsúlyt, hogy mennyi megpróbáligen érzékeny, ezt mutatja például az is, hogy tatáson kell keresztülmennie mindnyájunknak, úgy telt meg Ukrajnába és Kárpátaljára szánt adományokkal a közösségi ház, hogy nem is „Meg kell találnunk őket, és miközben a kísértő folyamatosan keresi a módhirdettek adakozást. Szívükön viselik a világ és a személyes kapcsolatokat ját annak, hogy szétdobálja azokat, akiket Jézus összegyűjtött.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD a saját közösségük dolgait, emellett nagyon háépítve visszahozni őket

oda, ahová valók, ahová talán titokban, nem kimondva, de ők is vágynak.” (Póczos Barnabás)

2022. március 27.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

MÚLTIDÉZŐ

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református Élet, IV. évfolyam, 12. szám, 1937. március 20.

Egy evangélizáció tanulságai Hála legyen Istennek, az evangélizáció szükségessége és áldása egyre jobban hangsúlyt nyer a református sajtóban. A Református Életnek is egyik legnagyobb érdemének és áldásának tartom azt, hogy első helyre teszi Isten országa ügyét, és nem igyekszik emberekre tekintve megalkudni, s megalkuvása által szerezni népszerűséget. Lehet, hogy megalkuvásával példányszámait megnövelhetné, de nem növelhetné meg azt a prófétai feladatot, amelyre látásom szerint ez a lap el van híva Istentől. A Református Lelkészegyesület is elkez­ dett egy cikksorozatot az evangélizáció áldásairól. Jólesett olvasni és látni, hogy a magyar református sajtó igazi orvosság akar lenni, nem kábítószereket, hanem a vért felindító és a szervezetet megújító injekciókat akar adni a magyar református egyháznak. Pár héttel ezelőtt írtam arról, hogy a magyar református egyház megújulásának első feltétele a lelkipásztorok evangélizálása. Volt alkalmam megtapasztalni, hogy sokan megértettek és igazat adtak ebben. […] A közelmultban adott Isten alkalmat arra, hogy a mezőtúr-újvárosi református egyházban egy hetes evangélizáló munkát végezhettem. […] Örömmel állapíthattam azonban azt is meg, hogy az élő vízforrás után a Krisztus evangéliuma után is nagy szomjúsággal vágyik a nép. A gyülekezeti terem estéről estére megtelt. Hiába hozattunk kölcsönpadokat, még mindig sokaknak kellett állva végighallgatni az evangélizációt. Esténkint növekvő számmal előbb 500-an, majd 600an felül jöttek a szomjúhozó lelkek. Csodálatosan fejezi ki a lélek szomjúságát, hogy voltak olyan emberek, akik a messze tanyákról, sáros útakon naponkint 24 kilométert gyalogoltak, csakhogy résztvehessenek az evangélizáción. Magam is azt gondoltam, hogy ezt nem fogják egész héten, mindennap bírni, de a hét végén csodálattal állapíthattam meg, hogy a lélek szomjúsága nagyobb volt, mint a test fáradtsága.  ECSEDY ALADÁR 26 Reformátusok Lapja

2022. március 27.

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (Á, M, A, N). 13. Amely személyt. 14. … Emiljanovics Mandelstam, orosz költő és esszéíró, az akmeista iskola kiemelkedő tagja. 15. A Rába osztrák neve. 16. Hím sertés. 17. Régi, hosszú, kovás puskája van. 19. Etázsfűtés része! 20. Észak-macedóniai város. 22. Német sebész, egyetemi tanár és gyógytornász (Rudolf KLAPP). 24. A váltóáram angol betűjele. 26. Amíg egynemű betűi. 27. Klasszikus köszöntés. 29. Igevégződés. 30. Vissza: puskamérték. 31. Üde. 34. Körültekintő. 36. Alaktalan. 37. Éjszakai mulatóhely. 40. Csukott. 41. Az idézet második része (R, A). 44. Novi …, Újvidék szerb neve. 45. Első osztályú, röv. 46. Kiejtett betű. 47. Kén és antimon vegyjele. 48. Biztatást kifejező szó. 50. Nyakravaló. 52. Ehhez a naphoz kapcsolódik. 54. Előkelő. 56. Árvacsalánféle növény. 58. Pan némafilmbeli társa. 60. Rácz Aladár cimbalomművész monogramja. 61. New York-i idő! 63. Rak. 65. Magunk. 67. Máj termeli. 69. Drága olajat adó macskagyökérféle növény. 71. Magot földbe szór. 72. Somogy megyei település. 74. A hét vezér egyike. 75. Kosztolányi Dezső költeménye. Függőleges: 1. Táblás játék. 2. Kaluga folyója. 3. Idegen filmszínház. 4. Pénzünk rövidítése. 5. Becézett női név. 6. Erdélyi költő, újságíró (Jenő). 7. Aznap kezdete! 8. Nógrád megyei falu. 9. Megszilárdult kovasavgél. 10. Kis patak. 11. Durva reszelő, angolul (RASP). 12. Olasz, osztrák és francia gépkocsijelzés. 17. Moll jellegű hangsor. 18. Pál apostol korábbi neve. 21. Kereskedelmi szövetség a középkori Európában. 23. Modern nagyvárosi bevásárlóközpont, spanyol eredetű szóval. 24. Az idézet harmadik része (Ő, Z, E, V, I). 25. Varázslat. 28. Louis Braille találmánya. 30. Gondterhes. 32. Keletkezni. 33. … Kazan, Oscar-díjas amerikai filmrendező. 34. Éppenhogy. 35. Gyep. 38. Ázsiai folyam. 39. Száz fele! 42. Aprócska. 43. Spion. 49. A távolabbi helyen. 50. Szanaszét. 51. Mutatós virágú vízinövény. 53. Zenei félhang. 55. Kézi szerszám. 56. Imádság eleje! 57. Foszfor és einsteinium vegyjele. 59. Étlap, névelővel. 62. Kereket old. 64. Gyenge termőtalaj. 66. Szomjoltó. 68. Napszak. 70. Német névelő. 71. Egykori kispesti ruhagyár névbetűi. 73. Kicsinyítő képző. 76. Lechner Ödön építész névbetűi. Előző rejtvényünk megfejtése: „Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem.” (Zsolt 63,9)

| GYERMEKEKNEK |

Állatok a Bibliában Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek. Ezen a héten folytatjuk Tóbiás csacsi történetét, és megtudjuk, mi mindenre használták a szamarat a bibliai időkben. KÖRBE-KÖRBE Hosszú volt az út, amíg a városba értek. Tóbiás kicsit unatkozott. Hol előre szaladt, hol meg lemaradt, ha meglátott egy ízletesnek tűnő bogáncsbokrot, és vígan falatozni kezdett. – Tóbiááás! Tóbiááás! Hol vagy, kisfiam?! – üvöltötte olyan kétségbeesetten Tia mama, ahogyan csak a szamarak tudnak. A szamárüvöltésre a gazda is felfigyelt. Gyorsan utánaszaladt a kiscsacsinak. – Gyere, Tóbiás, gyere! Jobb neked az anyukád mellett. Tóbiás durcás volt egy kicsit, hogy nem kóricálhat szabadon, de az édesanyja megfeddte: – Becsüld meg magad, Tóbiás! Nagy áldás az, hogy nekünk ilyen jó gazdánk van. Tóbiás elhallgatott, mert eszébe jutott Bálám, hogy milyen kegyetlenül bánt a szamarával. – Minket sohasem fog megverni a gazdánk, ugye? – kérdezte félve. – Mert az nagyon szörnyű lenne. – Nem. Nem hiszem. De sajnos létezett még a Bálám szamaránál szörnyűbb csacsisors is egykor. Bizony, sok szamár igavonóként végezte, vagy ami még ros�szabb, malomkereket kellett hajtania élete végéig. – Ó, ez nagyon szörnyen hangzik – nyögött fel Tóbiás, bár igazság szerint fogalma sem volt, hogyan hajthatták a szamarak a malomkövet. De Tia mama elmagyarázta neki, hogy a gabonát úgy őrölték régen, hogy két hatalmas, kör alakúra csiszolt kő közé töltötték be a magot, és ahogy a kerekek egymáson súrlódtak, összetörték, szétmorzsolták a gabonaszemeket. – Ezeket a nagy köveket forgatták a szamarak – mondta bánatosan Tia mama. – És bizony nemcsak szamarakat, hanem sokszor embereket is befogtak erre a nehéz, lélekölő munkára. Leginkább rabszolgákat, de előfordult, hogy az ellenség elfogott harcosainak is azt a megalázó munkát adták, hogy forgassák a malomköveket. Emlékszel Sámsonra, Izráel nagy erejű bírájára? Tóbiás lelkesen bólogatott, mert nagyon szerette ezeket a történeteket.

– Ó, Sámsont nagyon szeretem! Mindig rászedte a filiszteusokat! – Igen – bólogatott Tia mama –, de végül a filiszteusok szedték rá őt. A szerelme, Delila kiszedte belőle, hogy mi a titka hatalmas erejének. A hajában rejlett az erő, ezért Delila levágta Sámson haját. Ettől fogva a filiszteusok azt tették a nagy erejű hőssel, amit csak akartak. Megvakították és befogták, hogy hajtsa a malomkövet, mint egy csacsi. Tóbiás füle lekonyult a szomorúságtól: – Így végezte a nagy hős? – kérdezte bánatosan. – Rabszolgaként, a malomkövet forgatva? – Nem! Dehogy – válaszolta gyorsan Tia mama. – Az Úr visszaadta az erejét, és hősként halt meg. Egy ünnepségre vitték a filiszteusok Sámsont, ahol ott volt a király, meg mindenféle főember, és persze még sokan a népből. Csúfolódni akartak az erejét vesztett zsidó harcoson. De Sámson Isten segítségével rájuk döntötte a templomot, ahol a mulatságot tartották. Így Sámson halálával több filiszteust ölt meg, mint életében összesen.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2022. március 27.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

Amit a szeretetről gondolunk A család védelme – a biblikus családkép címmel rendezett konferenciát az Evangelikál Csoport Egyesület március 19-én Budapesten. A konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésére meghívott magyar egyházi vezetők között Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke képviselte a reformátusokat. A találkozó vitaindító kérdésére, miszerint kell-e egyáltalán beszélni a család védelméről, Balog Zoltán azt a választ adta: minden olyan ügyben, amely hat az egyházra, meg kell szólalni. Világosan meg kell fogalmazni, milyen kérdések körüljárására van szükség. „Lehetnek-e homoszexuális emberek lelkipásztorok? Nem. Lehet-e megáldani azonos nemű párok házasságát? Nem.” A püspök felhívta a figyelmet, hogy a téma egyes részeiben viszont nem lehet egyszerű igen-nem válaszokat adni: „A válaszunkban benne kell lennie annak is, amit mi gondolunk a szeretetről.” Kondor Péter evangélikus püspök szerint a Teremtő pontos utasításokat adott az emberi élethez, amikor valaki szeretné kivenni Isten kezéből az irányítást, összetörik annak súlya alatt. Figyelmeztetett: keresztyénként mérlegre kell tenni, hogyan lehet egyszerre kitartani a hitvallásunk mellett és betölteni missziós feladatunkat. Papp János baptista egyházelnök úgy látja, sokszor próbálják relativizálni a családvédelmi kérdéskört, mondván, vannak más problémák is, de az ezzel való foglalkozás nem egyenlő a többi háttérbe szorításával. Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház egyházelnöke hozzátette, a hívőknek is ártanak azzal, ha nem a teljes üzenetet adják át, csak az éppen népszerű részeket.

Arra a kérdésre, hol húzódik a tanítás szabadsága az egyházi közösségekben, Balog Zoltán úgy válaszolt, a Bibliát tudni kell értelmezni: senki ne gondolja, hogy elhagytuk volna a bibliai utat, csak mert a nők fedetlen fővel ülnek a templomban. Ezzel szemben Pál apostol a rómaiakhoz írt levél elején kétezer évvel ezelőtt a keresztyén antropológia egyik alapelvét írta le, azt nem lehet csak valami kordokumentumnak tekinteni, ami ma ne volna ugyanúgy érvényes. A Zsinat lelkészi elnöke szerint az a fontos, hogy a keresztyén közösség szeretetteljes egységben legyen, miközben azt sugározza, senkit nem ítélünk el, úgy fogadunk mindenkit, mint megváltott bűnösök a megváltatlan bűnösöket. Papp János szerint nem hübrisszel, de bizonyossággal kell megközelíteni másokat. Csernák István nyugalmazott metodista szuperintendens arra emlékeztetett, hogy nem szabad elfelejteni, a keresztény ember is úton van, és tanulja a Bibliát, a keresztyénséget, az életet. Kondor Péter szerint az egyház egysége abban van, hogy az evangéliumot tisztán és igazul hirdetik, a szentségeket jól szolgáltatják ki. Az árnyalatokat már nehezebb egyértelműsíteni, régen például elképzelhetetlen volt, hogy elvált lelkészek szolgáljanak. Balog Zoltán a beszélgetés során figyelmeztetett, legalább annyit kellene beszélni azokról, akik szenvednek e kérdéskör miatt, mint arról, hogy mitől határolódnak el az egyházak.  FORRÁS: REFORMATUS.HU

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

A HÉT KÉPE

Március második vasárnapján iktatták be Celldömölk új lelkipásztorát, Major Lehelt, aki a lelkésztársak személyes igei áldása után a Lukács 12,32 alapján hirdette az Úr üzenetét. 28 Reformátusok Lapja

2022. március 27.

EGYÉB • HARANG eladó! Új öntésű, 725 kg-os, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30728-8161, info@harangontode.hu. SZOLGÁLTATÁS • Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-630-9502, www. egyhaziszabo.eoldal.hu. ÁLLÁS • Munkájára igényes, megbízható takarítónőt keresünk, hetente a Déli pályaudvarnál. Tel.: 06-20-919-9266.

| MOZAIK |

ÍZZEL ÉS LÉLEKKEL

Csomós András séf

Mákos guba

A zenész, aki a templomban is megtalálta a helyét

Isten nyugosztalja a feleségem nagymamáját, akinek az egyik mondását mind a mai napig emlegeti a családunk: „Tudod, Andriskám” – mondta nekem egyszer a nagyi, amikor az unokájának udvaroltam –, „szegények vagyunk, de jól élünk.” A következő böjti recept nekem mindig ilyen érzés volt: tudod, Andriskám, böjtölünk, de azért itt egy kis mákos guba. Ami nem kifejezetten a lemondásról és az önmegtartóztatásról szól, különösen, ha csinálunk mellé egy kis vaníliasodót.

HOZZÁVALÓK: 1,2 l tej, 500 ml habtejszín, 10 db tojássárgája, 10 csapott ek cukor, 2 db vaníliarúd, 200 g egész vagy darált mák, 8 db szikkadt tejes kifli.

ELKÉSZÍTÉS: A mákhoz hozzáadunk 4 decit a tejből, elkeverjük, és lefedve kis lángon főzni kezdjük. A sodóhoz a sárgáját a cukorral és a vanília kikapart magjával egészen világosra, habosra keverjük egy üstben. A tejből a maradék 8 decit összeöntjük a tejszínnel, és langyosra melegítjük. Vízgőz fölött, folyamatosan adagolva beleöntjük az üstbe a meleg tejes-tejszínes keveréket, és habverővel folyton kevergetjük, míg besűrűsödik (kb. 15 perc). Közben egy tepsit kivajazunk, a kifliket pedig nagyobb karikákra vágjuk. Ha olyan sűrű a sodó, hogy már bevonja a kanalat, hozzáadjuk a felfőzött és kicsit hűlni hagyott mákot, alaposan elkeverjük, és egy keveset a tepsi aljára öntünk. Beleszórjuk a kiflikarikákat, az egészre ráöntjük a sodót, átforgatjuk, és 10 percig ázni hagyjuk. 170 fokos sütőben 20 perc alatt készre sütjük. Ha van kedvünk, akkor tojásfehérjéből cukorral kemény habot verhetünk, és azt is rásüthetjük a guba tetejére.  FOTÓ: PÁLYI ZSÓFIA

Illés Lajos, a legendás Illés együttes alapítója március 18-án lett volna 80 éves. Dalait a rockzene olyan kiválóságai is énekelték, mint Demjén Ferenc és Somló Tamás. Felesége, Makkai Lilla református lelkipásztor mellett kántorként is sokat szolgált. A gyülekezetekben őt ért lelki élmények ihlették egy református istentisztelet megzenésítésére, így született meg a Velünk az Isten című album a kilencvenes évek elején. 2003-ban, a kisoroszi református templom építésének 200. évfordulójára írta a Te Deumot, amelyet az ottani gyülekezeti kórus adott elő a stúdiófelvételen. Ezt követte 2005-ben a Karácsonyi Te Deum, ám betegsége miatt a sorozat befejezetlen maradt, a Pünkösdi Te Deum már nem készült el. Kisorosziban nagyon tisztelték Illés Lajost, aki mindig mindenkinek előre köszönt. A település díszpolgárának azóta is ott van az orgonánál a koszorúja, amelyet a halálakor a gyülekezet készíttetett, és a hívek adományaiból emlékplakett is került a parókia falára. Illés Lajos 2007 januárjában adta vissza lelkét Teremtőjének. A Kossuth-díjas zenésznek felesége zárta le a szemét, de az utolsó pillanatig mellette volt három fia, Dávid, Áron és Bence is. Fia, Dávid a budapesti Szilágyi Dezső téri református gyülekezet lelkipásztora.  A TELJES CIKK A REFORMATUS.HU HONLAPON OLVASHATÓ

2022. március 27.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Évekig egyetemi lelkészként szolgált. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? Így: frissen tart, nem enged besavanyodni, új és új feladatok elé állít. Gyönyörű időszak és kihívás volt az akkor visszakapott, még felújítás előtti állapotában lévő debreceni egyetemi templomot újra megtölteni élettel. Az eltöltött évtized alatt a közösség és a szolgálati csapat is többszörösére nőtt.

REFORMÁTUS

Mikor érezte az elhívást, hogy lelkipásztor legyen? Habár lelkészcsaládból származom, sokáig a földtudomány érdekelt. Az első diplomám geográfus. Sőt, még akkor is sokkal inkább arra éreztem elhívást, hogy kutatói pályán keresztül szolgáljak, amikor elkezdtem a teológiát. Egyetemi éveim alatt formálódott ki bennem az elhívásom a lelkészi szolgálatra, amikor a földrajz szakon a nem keresztyén évfolyamtársaimmal beszélgettem.

Püski Dániel

NÉVJEGY

Szívesen belekóstolnak a keresztyénségbe, A gyülekezetplántálás gyönyörű feladat: hogyan Püski Dániel lelkészcsaládból származik. hogy megnézzék, mennyire logikus és releindult és alakul a debrecen-úrréti gyülekezet sora? Kíváncsi és kísérletező, váns számukra. Egy néhány alkalomból álló Mélyen foglalkoztat, személyesen izgat az a kérszenvedélyes és racionális, kötetlen és informális légkörű beszélgetésdés, hogy mi az, amire a Lélek hív és indít bennün- nyitott és elkötelezett. sorozat erre jó lehetőséget teremthet. Azt reket az egyház megújulásának munkálásában. Az Geográfus diplomás méljük, hogy az elkészített videók (habár nem egyháztörténet, a teológia, a külföldi példák abba református lelkész, férj, az irányba vittek, hogy meglássam: ennek az egyik apa, tanító, tréner. Tizenegy tökéletesek) jó lehetőséget kínálnak ilyen tíévig a Debreceni Egyetemi pusú beszélgetésekhez. eszköze lehet a gyülekezetplántálás. A mai gyüleGyülekezetet vezette, kezetalapításokkal ugyanis új korszakba lépünk. Az most a debrecen-úrréti Melyek azok a missziói célok, amelyeket meg újonnan létrejövő közösségek egyik fő célja éppen gyülekezetet plántálja. szeretne valósítani szolgálatában? az, hogy kutassa ezeket az utakat, az egyház elő- Feleségével és három gyermekükkel szeretnek A gyülekezet erősödése és növekedése most őrse legyen. Egyházunk jól működött az alapvetőutazni, olvasni, családi az elsődleges célom, de minden olyan kezdeen vallásos, hierarchikus, kisközösségi kultúrában, körben lenni. ményezésre, együtt gondolkodásra és akcióra manapság azonban egyre inkább individualista, denyitott vagyok, amely az egyház megújulását mokratikus, városias valóságunk sok tekintetben szolgálhatja. Néhány hete indítottam el a johirketelkedoknek. másfajta megközelítést igényel. A debrecen-úrréti gyülekezet blog.hu oldalt, hogy segítsek válaszokat találni keresőknek és megalapítása mögött is ez a látás van. Szeretnénk keresni tanítványoknak. Ezen a felületen elsősorban olyan kérdésekre azokat az új utakat, amelyek elérik a várost, és megújult, evanigyekszem rövid, frappáns válaszokat adni, amelyek tapasztagéliumi lelkületet hoznak. Nem mondom, hogy könnyű volt az latom szerint a legtöbbször előjönnek, ha nem keresztyénekkel elmúlt időszak, hiszen egy indulófélben lévő gyülekezetet elbeszélgetünk. Például: miért lenne szükségem megváltásra, képesztően megvisel egy kétéves világjárvány. Akik korábban vagy lehet-e egy racionális ember keresztyén? is elkötelezettek voltak, azok még jobban megerősödtek, de az éppen kialakulóban lévő érdeklődői kört sajnos jobban megviMi lehet ma az egyház legfontosabb üzenete? selte a bezártság. Az elkövetkező időszak legnagyobb feladaJézus Krisztus evangéliuma egyszerre logikus és érzelmekkel ta, hogy velük tovább erősítsük a kapcsolatot. és törődéssel teli. Egyszerre szentséggel és tökéletességgel teli és kegyelmes és alázatos. Egyszerre válaszolja meg a viAz ön nevéhez is kapcsolódik az INTRO kurzus. Meséljen erről lág örök nagy elméleti kérdéseit és végtelenül gyakorlatias és egy kicsit! személyes. Egyszerre releváns a legmaibb kérdéseinkre nézve Az INTRO fő célja, hogy elősegítse a preevangélizációt. Városi, és terjed ki saját személyes életünkön túlra is. Ezt a jó hírt kell szekuláris közegben egyre inkább azt látjuk, hogy sokan kívonzóvá, átélhetővé, megérthetővé tennünk.  SZIRÁK SÁRA, váncsiak lennének a keresztyén hitre, de még nincsenek kész egy Keresztkérdések vagy Alpha jellegű hosszabb sorozatra. FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN 30 Reformátusok Lapja

2022. március 27.