

Több mint százötven éve gyógyítunk betegeket budapesti kórházunkban. Bár ennek formája időről időre változott, motivációnk állandó: Krisztus szeretetének megjelenítése a betegek és hozzátartozóik felé, valamint a gyógyító közösségen belül.
Az 1866-ban alapított Bethesda közel egy évszázadig volt a református szeretetszolgálat zászlóshajója, a kórház 1951-es államosításáig diakonisszák ápolták a betegeket. „Jutalmam, hogy tehetem” volt a testvérközösségben élő, a szeretetszolgálatot hivatásszerűen végző református nők jelmondata. Az időközben gyermekkórházzá alakított intézményt 1992-ben kapta vissza egyházunk, a gyógyítás magas szakmai színvonalával és családbarát légkörével igyekszünk folytatni elődeink munkáját.
Részt veszünk a főváros gyermekügyeleti rendszerében, de fogadunk betegeket Pest megyéből és az ország más területeiről is. Országos hatáskörű, kiemelt profilunk az égéssérült gyermekek ellátása, ugyancsak országosan fogadunk epilepsziás gyerekeket műtét előtti kivizsgálásra.
Magasabb minőséget szeretne adni a református gyermekkórház a náluk gyógyuló kis betegeknek.
Tavasszal még egy ország tapsolt esténként az orvosoknak és az ápolóknak, ma pedig nem ritka, hogy kiabálnak velük – még a Bethesda Gyermekkórházban is –, amikor a szigorú járványügyi szabályok betartására kérik a szülőket.
A vírus még itt van közöttünk, ezért a református Bethesda Gyermekkórházban óvatosak. Ráadásul a veszélyhelyzet alatt dönteniük kellett, hogy segítenek-e szlovák SMA-s kisbetegeken. Velkey György főigazgatót kérdeztük.
A díjat a Bethesdát a rendszerváltás után újraindító főigazgató, Dizseri Tamás (1949-2003) emlékére hozta létre egyházunk Zsinata, a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Hold utcai Református Egyházközség Protestáns Fóruma és a Bethesda Kórház Alapítvány. A kitüntetést 2005 óta Dizseri Tamás halálának évfordulójához kapcsolódva adják át.
Díjazottak