„Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai” Jel 1,9–20
9 Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért. 10 Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét, 11 amely ezt mondta: Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába. 12 Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, 13 és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve; 14 feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja; 15 lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása; 16 jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével ragyog. 17 Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő rám tette jobbját, és így szólt: Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó 18 és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. 19 Írd meg tehát mindazt, amit láttál, ami van, és ami ezek után történik majd, 20 a hét csillag titkát, amelyet jobb kezemben láttál, és a hét arany gyertyatartót: a hét csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet.
Bibliaolvasó Kalauz – Nyilas Zoltán igemagyarázata
A hírek a halálról, az ember pusztulásáról és pusztításról szólnak. Saját sírunkat ássuk. Az újszövetség prófétai könyve ezzel szemben a legnagyobb húsvéti diadalt írja le. „Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai” (17–18). Ez maga az evangélium: Isten megnyitotta a sírt, legyőzte a halált és az övéinek örök életet ad. Jézus él! Feltámadt! Halleluja! Ámen!
RÉ21 446 RÉ 452
Zsoltár vasárnapra | 27 | Az Úr Isten az én világosságom
„Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát.” 1Kir 10
1 Sába királynője hallotta a hírét Salamonnak és az Úr nevének, ezért eljött, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. 2 Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt. 3 De Salamon megfelelt minden szavára; nem volt egyetlen olyan rejtvény sem, amelyikre a király ne tudott volna megfelelni. 4 Amikor Sába királynője látta Salamon nagy bölcsességét és a palotát, amelyet építtetett, 5 az asztalán levő ételeket, az udvari emberek ülésrendjét, a felszolgálók magatartását és öltözetét, pohárnokait, valamint égőáldozatát, amelyet az Úr házában szokott bemutatni, még a lélegzete is elállt, 6 és ezt mondta a királynak: Igaz volt, amit országomban hallottam dolgaidról és bölcsességedről, 7 de nem hittem azoknak a beszédeknek, míg magam el nem jöttem, és saját szememmel meg nem láttam. Még a felét sem mondták el nekem: bölcsességed és gazdagságod felülmúlja azokat a híreket, amelyek hozzám eljutottak. 8 Boldogok az embereid, és boldogok azok a szolgák, akik állandóan előtted állnak, és hallgatják bölcs szavaidat! 9 Áldott legyen Istened, az Úr, aki kedvét lelte benned, és Izráel trónjára ültetett! Mivel az Úr örökké szereti Izráelt, azért tett királlyá téged, hogy jogot és igazságot szolgáltass. 10 Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Sohasem hoztak annyi balzsamot, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak. 11 Hírám hajói, amelyek aranyat hoztak Ófírból, igen sok ébenfát meg drágakövet is hoztak Ófírból. 12 A király az ébenfából oszlopokat készíttetett az Úr templomába és a királyi palotába, az énekeseknek pedig citerákat és lantokat. Sohasem hoztak, és nem is láttak annyi ébenfát azóta mind a mai napig. 13 Salamon király is adott Sába királynőjének mindent, ami megtetszett neki, és amit csak kért, még azon kívül, amit Salamon királyi módon ajándékozott neki. Azután visszatért országába szolgáival együtt. 14 Annak az aranynak a súlya, amely Salamonhoz évente befolyt, hatszázhatvanhat talentum volt, 15 azon kívül, ami az árusoktól és a kereskedők jövedelméből, valamint az arab királyoktól és a birodalom helytartóitól befolyt. 16 Csináltatott Salamon király kétszáz hosszú pajzsot vert aranyból: mindegyik hosszú pajzshoz hatszáz sekel aranyat használtak fel, 17 továbbá háromszáz kerek pajzsot vert aranyból: mindegyik kerek pajzshoz három mina aranyat használtak fel; ezeket a király a Libánon-erdő palotában helyezte el. 18 Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt, és bevonatta színarannyal. 19 Hat lépcső vezetett a trónhoz. A trón háttámlája felül kerek volt, az ülőhely két oldalán pedig karfák voltak, és két oroszlánszobor állt a karfáknál. 20 Tizenkét oroszlánszobor állt a hat lépcső mindkét oldalán. Nem készült ilyen egyetlen más országban sem. 21 Salamon király minden ivóedénye aranyból volt, a Libánon-erdő palota minden edénye is tiszta aranyból volt, nem ezüstből, mert azt semmire sem becsülték Salamon idejében. 22 A király Tarsís-hajói ugyanis a tengeren Hírám hajóival jártak. Háromévenként érkeztek vissza a Tarsís-hajók, és aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat meg pávákat hoztak. 23 Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát. 24 Az egész földről igyekeztek Salamonhoz eljutni, hogy hallhassák bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe. 25 Ajándékot is hozott mindenki: ezüst- és aranytárgyakat, díszes ruhákat és fegyvereket, balzsamot meg lovakat és öszvéreket. Így ment ez évről évre. 26 Gyűjtött Salamon harci kocsikat és lovasokat. Ezernégyszáz harci kocsija és tizenkétezer lova lett, amelyeket a harci kocsik városaiba meg maga mellé, Jeruzsálembe rendelt a király. 27 A király elérte, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst, mint a kő, és annyi lett a cédrus, mint amennyi vadfügefa van az alföldön. 28 Salamonnak Egyiptomból, méghozzá Kevéből hozták a lovakat. A király kereskedői megszabott áron szerezték Kevéből: 29 egy harci kocsit hatszáz ezüstért hoztak el Egyiptomból, egy lovat pedig százötvenért. Ugyancsak az ő közvetítésükkel szállították tovább ezeket a hettita királyoknak és az arám királyoknak.
Az Ige mellett – Czanik Péter igemagyarázata
(23) „Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát.” (1Kir10)
Salamon legendás gazdagsága az ország földrajzi helyzetével és Dávid katonai sikerével magyarázható. Egyiptom és Mezopotámia, valamint Egyiptom és Kisázsia között itt futnak át a kereskedelmi útvonalak, leágazással a föníciai kereskedővárosok (Tírusz, Szidón, Büblosz) felé. Kisázsiával és a föníciai városokkal Egyiptomnak a tengeren is volt kapcsolata, de a hajózás bizonytalanságai miatt megmaradt a szárazföldi útvonal jelentősége is. Ennek az átmenő kereskedelemnek az előnyeit az élvezi, aki a kezében tartja az országot. Nem véletlen, hogy Egyiptom igyekezett ezt a területet uralma alatt tartani. Az országnak voltak termékeny területei. Ha ezek fölösleges termékeit nem vitték el hadizsákmányként, vagy nem emésztették föl a hadi kiadások, kitűnő és kapós kiviteli cikkek voltak. Dávid hódításai szilárddá tették az ország helyzetét, a környező kis népek legyőzésével biztosította a támadások ellen, sőt onnan még adók is folytak be. Ennek a helyzetnek a kihasználása lett Salamon feladata. Ő ezt bölcsen megoldotta. Maga is részt vett a kereskedelemben (28–29). Innen magyarázható Sába királynőjének látogatása is. Sábát a mai Jemen területén keresik a tudósok. Egyiptomig eljutottak a kereskedői a Vörös-tengerrel párhuzamos karavánúton, de ha tovább akartak haladni, ahhoz Salamon hozzájárulása kellett. Szó van ajándékokról, amelyeket Salamonnak hozott, illetve tőle kapott. A kor diplomáciai nyelvén az uralkodók nem árucserét folytattak, hanem kölcsönösen „megajándékozták” egymást. Ez a régi csúcstalálkozó tehát elsősorban kereskedelmi érdekeket szolgált. Isten ígérete beteljesült, a bölcsesség mellé gazdagságot és hosszú életet is adott. A kérdés: hogyan élt vele a megajándékozott?
