Reformátusok Lapja 2021/39. szám by Reformátusok Lapja

LAPJA

REFORMÁTUSOK

LXV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM, 2021. SZEPTEMBER 26. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 400 FT

Az év Szupertanára 9 771419 856007

SARKADI FERENC: A TANÍTÁS ÉS A TANULÁS IS LEHET IZGALMAS ÉS ÉLMÉNYDÚS

21039

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Irgalmas Úristen, könyörgök a te felségednek, ne bocsásd mireánk az éhség fegyverét, ne zárd be az egeknek ablakait, ne tedd az eget fejünk felett vassá és a földet érccé, ne tedd, Uram Isten, átokká a városunkat, a földünket. Oltalmazz, Úr Isten, ezektől minket, ne bocsáss aszályt, meleget, hernyókat és sáskákat ránk, hanem mennyei harmatot adj minekünk alkalmas időben, a te fiadért, a Jézus Krisztusért. Ámen.  KÁROLYI ANDRÁS (?–1594)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Mb. felelős szerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (zila.teodora@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu) Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu) Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Derencsényi István

INTERJÚ • 6. „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” | Gecse Attila gyászterape-

utával beszélgettünk

REFORMÁTUS SZEMMEL • 7. SDG 100 | Lányi Gábor vezércikke INTERJÚ • 11. A nők szerepe és küldetése a Biblián keresztül | Beszélgetés Vladár

Gábor újszövetséges professzorral, a Soproni Református Egyházközség lelkipásztorával REFORMÁTUS ÉLET • 16. „Mindig találunk segítségre szorulót” | Riportunkban a debreceni Kőszikla Alapítványt mutatjuk be AKTUÁLIS • 24. „Nem akarta leegyszerűsíteni az életét” | Százéves lenne Osváth Viktor kántortanító, zeneszerző PORTRÉ • 30. Öt kérdés – öt válasz | Ismerjék meg Káposztás Gábort, a Budai Református Egyházközség ifjúsági lelkipásztorát!

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja

| AZ IGE MELLETT |

IX. 26. VASÁRNAP Teremtés hete

IX. 27. HÉTFŐ

IX. 28. KEDD

IX. 29. SZERDA

STEINBACH JÓZSEF

(21) „…akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát.” (Gal 5,16–26)

Az apostol nemcsak utal a test kívánságaira, hanem határozott intéssel figyelmeztet: a test kívánságai erősek, beteljesülni akarnak (16). Isten Lelke azonban erősebb, és elvégzi, ne azt tegyük, amit a testünk indulatai szerint tenni akarnánk (17). A Lélek segít erőtlenségünkön (Róm 8,26). Az apostol vétkeket sorol fel, amelyek nyomorúságot és halált okoznak, ha azok a kívánságból kitörve megvalósulnak. E bűnkatalógust töredelmes szívvel átolvasva (19–21) joggal rettenünk meg mindazon, amit a vétkek listája után olvasunk: „Akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát!” (21) Azt akkor örökölhetjük, ha Jézus Krisztuséi vagyunk! (24) Akik Jézus Krisztusban hisznek, akik az Úrban vannak, azokat senki sem szakíthatja ki az Isten országából, az Istennel való megváltó közösségből (Róm 8,38–39). Akik Jézus Krisztuséi, azokban Isten Lelke munkál, aki mennyei erővel segít, és győzelmet ad a test gyarlóságai felett (Róm 8,26). Ha a Lélek vezet minket (18), a test törekvéseit legyőzve a Lélek gyümölcseit teremjük (22–23). A test törekvése halál, a Lélek törekvése élet és béke (Róm 8,6). Ez 19  80. zsoltár (10) „…amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel…” (Gal 6,1–10)

A mai reggel is hirdeti az Isten szeretetét: még van időnk, kaptunk egy újabb napot. Minden nap az Úr megtartó kegyelmének jele. Mire kaptuk ezt a napot? Arra, hogy jót tegyünk mindenkivel. A mindenki számunkra azokat jelenti, akik mellett élünk, akikkel dolgozunk. Ők a világ egy darabja, de számunkra a mindenkit testesítik meg. Az apostol is erre utal: „tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” (10) Jót tenni: adni abból a bőséges szeretetből másoknak, amely minket is új napra ébresztett fel. A jó az, ami az Isten akarata és kijelentett Igéje szerint jó, ami krisztusi mércével mérve jó. A jó adott: Isten – Jézus Krisztusban – megmutatta a jót. Nekünk ehhez kell igazodni, hogy életünk kiteljesedjen. Gondoljuk át, ma kivel kell ezt a jóságos szeretetet tettekben kimutatnunk! Imádkozzunk! Köszönjük, Urunk, a mai napot, a tőled kapott időt, megtartó szereteted jelét! Bocsáss meg, mert olyan természetesnek vesszük, hogy felébredtünk, hogy új esélyt kaptunk tőled! Add, hogy krisztusi mércével és szeretettel a jót cselekedjük! Áldott légy, hogy múló időnk az örökkévalóság tágasságában telik! Ez 20,1–31  262. dicséret (15) „…nem számít…” (Gal 6,11–18)

Ha az ember valóban a Jézus Krisztusba vetett hittel mondja ki valamire azt, hogy nem számít, az a hit látása és értékelése (15). Pálnak nagyon számít a Jézus Krisztus ügye. Ehhez képest nem számít neki bármi más. Ő csak az Úrral dicsekszik, és nem a testi eredményeivel (12–14). Az egész világot is a krisztusi reménységből nézi, mint új világot. Nem számít neki a régi, de számít az az új világ, amelyet az Úr feltámadása elhozott, és amelyet hitben járva nekünk is munkálnunk kell (14). Pál a krisztusi új világ reménységében, üdvösséges örömében él. Az apostol szentlelkesen, krisztusi látással mondja ki, hogy Isten előtt nem a testi értelemben való tetszés és dicsekvés számít (11). Nem az számít, hogy e világban mire jutottunk, munkában, karrierben, egyházban. Hiszen a Jézus Krisztusba vetett hit nélkül mindenünk porrá lesz… Csak az Úr számít! Az Úr által pedig minden fontossá lesz, ami őneki kedves. Csak az Úrban bízva lehet helyesen eldönteni: mi számít és mi nem (16). Senki nem okozhat fájdalmat annak az embernek, aki Krisztusban van, mert aki az ő bélyegét hordozza magán, azt az Úr védelme mindenkor körülveszi (17). Ez 20,32–44  28. zsoltár (5) „…készen van számotokra…” (Kol 1,1–8)

Ez maga az evangélium! Készen van. Itt annyi küzdelem között is csak azt éljük át, hogy nincsenek készen a dolgaink, gyarlósággal terheltek az emberi kapcsolataink. Leborulásra indít minket az Isten kegyelme (6), amely maradéktalanul elkészítette számunkra az Isten országát. Attól a naptól fogva, hogy megismerhettük e kegyelmet, mindenkor megtelünk reménységgel (5). E reménységgel tesszük a dolgunkat, amíg csak tehetjük, az Úr mindenre elégséges erejét elkérve, és mindig a mi Urunkra tekintünk, aki Jézus Krisztusban megmutatta: nála, benne már készen vannak a dolgaink. Az Úr munkál, növekedést ad, elvégzi azt, amire mi nem vagyunk képesek. Mi csak hűséggel tegyük a dolgunkat, szolgáljunk az Úr dicsőségére (7) hitben, szeretetben, reménységben és állandó könyörgésben (3–5). Pál hálaadással kezdi a Kolosséba írt levelét (3). Mielőtt bármibe kezdünk, adjunk hálát, hogy Istennél már minden készen van! Az üdvösség teljessé-

Reformátusok Lapja 2021. szeptember 26.

| AZ IGE MELLETT |

gére tekintve éljük meg mindennapjainkat. Lássuk meg azt, amikor eljön az elengedés ideje, és ami itt félbemaradt, azt az örök élet bizonyosságának teljességével engedjük el. Ez 21,1–22  109. zsoltár (18) „…minden tekintetben ő legyen az első.” (Kol 1,9–23)

Más kép nincs a szobában, csak ez az egy grafika, ez az egy betű: „Ő”. Megragadott, igehirdetéssé lett ez az egy betű. Pál a Kolossé-levélben a sokféle módon spekuláló, mindent értelemmel, fogalmakkal rendszerbe zárni akaró gyülekezetnek csak ennyit mond: ő, Jézus Krisztus. Hagyjátok abba a spekulálást! Hagyjatok fel mindenféle spekulálással! Ő, az Úr Jézus Krisztus elég! Ő a láthatatlan Isten képe (15). Ő a teremtés kezdete és célja, előbb volt mindennél (16–17), a halottak közül az elsőszülött (18). Ő az, aki megváltott minket (13–14). Ő az egyház és mindenek feje, létének értelme, határa és határtalansága (18). Aki Jézus Krisztusra tekint, és mindent őrá tekintve értékel, hálát ad naponta ezért a megváltó szeretetért, örömmel ébred minden reggel (12). Aki rá tekint, minden napra megkapja az erőt az állhatatossághoz és az örömmel viselt hosszútűréshez (11). Aki őrá tekint, az az ő tetszésére él, minden nyomorúsága ellenére is, „szent méltóságban” (10). Aki rá tekint, az naponta könyörögve leborul előtte, azaz naponta ráhagyatkozik e megtartó kegyelemre, közbenjáró könyörgést mondva másokért is (9). Minden tekintetben ő legyen az első! (18) Ez 21,23–37  129. zsoltár (25) „Ennek a szolgájává lettem…” (Kol 1,24–29)

Pál azért szolgált, hogy teljesen feltárja mások számára Isten Igéjének titkát (25). E titok Jézus Krisztusban tárul fel (26), akiben az Isten megmutatta: az ő dicsősége embert megváltó szeretet (27), hogy minden ember eljusson a teljességre (28). Pál azok javára hirdette az Isten Igéjét, akik őt hallgatták. Aki Krisztus szolgája, az a másik ember üdvösséges javát munkálja (25), intve és tanítva is reménységre hangol, bátorít, erősít (26). Pál Jézus Krisztust hirdeti (28), úgy, hogy Krisztus bennünk van, Krisztus reménysége az eljövendő dicsőségnek (27). Pál Krisztust hirdette (28), evangéliumot, örömhírt hirdetett! Nem önmagát szolgálta, hanem Krisztus ügyét (25). Szolgálata a látható egyháznak szolgálata volt (24). Elhívás alapján cselekedett, megbízatása az Úrtól volt, ezért lehetett azon az Úr áldása (25). Pál szolgálata tele volt fáradtsággal és küzdelemmel (29). De mindezekhez megkapta az Úr erejét (29). Ez az erő hatalmasan működött benne (29). Az Úr csak annyi szolgálatot bíz ránk, benne annyi küzdelemnek és szenvedésnek tesz ki, amennyihez ő hatalmasan megadja minden napra az erőt is. Pál szolgálata örömmel végzett szolgálat volt, a legnagyobb küzdelmek és szenvedések között is. Áldott legyen az Úr ezért az örömért, amely minden napra megadatik nekünk, miközben minden küzdelmünk között az Urat szolgáljuk. Ez 22  503. ének (3) „…benne van…” (Kol 2,1–7)

A hit: Jézus Krisztusban lenni, őbenne minden kincset, ismeretet, bölcsességet megtalálni, benne megtalálni életünk eredetét és célját, az Istent (2–3). A hit bizonyosságot ajándékoz (2). E bizonyosság nem magabiztosság, hanem az Úr megtartó kegyelmében való bizalom. A hit ismeret is, de a bizonyosságból fakadó ismeret: a Jézus Krisztus ismerete. Tehát a hitből fakadó ismeret nem teljes és pontos ismeret, amelynek minden eleme megkérdőjelezhetetlen, hanem a hit bizonyosság, a Jézus Krisztus ismerete. A Jézus Krisztus ismerete gazdag ismeret, mert örökre meggazdagít, elévülhetetlen javakkal (2). A hit sziklaszilárd (4). Mi gyengék és gyarlók vagyunk. Az igaz hit embere tudja: ő egymagában elesett, és segítségre szorul: félrevezethető, s maga is félrevezethet másokat. Az eltántoríthatatlan embernél nincs rettenetesebb. Egyedül Jézus Krisztus sziklaszilárd, csakis ő a kőszikla (Zsolt 118,22). A hit erőt ad a küzdelmeinkhez, mert valójában az Úr küzd értünk, de az Úr csak olyan küzdelembe állít bennünket, amely az ő ügyét szolgálja és krisztusian szolgálja azt. Ez a küzdelem nem harcos küzdelem, amely elmélyíti a bajt. A hit megbátorít, amikor úrrá lenne rajtunk a félelem (2). Add, Urunk, hogy a Jézus Krisztusba vetett, élő hitünkben gyökerezzünk meg, őbenne növekedjünk, bővelkedjünk, erősödjünk! (6–7) Ez 23  143. zsoltár

IX. 30. CSÜTÖRTÖK

X. 1. PÉNTEK

X. 2. SZOMBAT

2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja

| INTERJÚ |

hanem mindenáron a saját igazságomat akarom bebizonyítani, ezzel a másik fölötti uralmat próbálom elérni, és ez már megakadályozza a valódi kapcsolat létrejöttét. Hogy nyújthatunk segítséget azoknak, akik egyedül érzik magukat a bántalmazás hálójában? Mit tehet egy hittantanár? Egyszerű: legyen időnk a gyerekekre. Legyen időnk meghallani, meglátni, észrevenni a bántalmazott gyerekeket. Óriási mennyiségű ismeretet akarunk átadni, miközben ott van az érzékeny lelkű gyerek, aki lehet, hogy csak arra vágyik, hogy odaüljek mellé és megkérdezzem, hogy van. Szomorú, ha a gyerekek nem tudják, hogy egy iskolában hányféle pedagógus és más segítő van, akit meg lehetne szólítani. Az iskolai bántalmazás mindig közösségi történet. Nem pusztán arról van szó, hogy pár gyerek kipécéz valakit, a bántalmazás attól működik, hogy adott egy közeg, ez lehet osztály, iskola, város, társadalom, ahol a szemlélők nem lépnek fel idejében a történésekkel szemben. A hitoktatónak jó lenne látnia a szükséges családi figyelem és gondoskodás nélkül felnövő gyerekeket, a lelkük fájdalma és elhanyagoltsága miatt korlátozott képességű fiatalokat. A hittanórák és a bibliai történetek csodálatos lehetőséget adnak arra, hogy azt érezze a gyerek: jézusi módon figyelek rád, elmondhatod az érzéseidet úgy, hogy ezért nem bántást kapsz, nem azt hallod, hogy bűnt követtél el. Nagyon fontos, hogy azt közvetítsük a gyerekeknek, amit Isten szeretetének nevezünk, hogy ebben a légkörben feloldódjon. Amit sok esetben otthon nem mer elmondani a szüleinek, azt hittanórán meg tudja osztani. Egy jó hittanóra életet formálhat, egy jó hitoktató életet menthet.

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” Az öngyilkosság a harmadik leggyakoribb halálok a 15-19 évesek között. Alig kezdődött meg az iskolai tanév, máris lemondott ILLÉNYI ÉVA életéről egy 16 éves fiú, mert osztálytársai bántalmazták. A saját élet kioltásáról nemcsak az öngyilkossági esetek kapcsán kell beszélni, hanem rendszeresen – mondják a szakemberek. Gecse Attila gyászterapeuta, az Erzsébet Hospice Alapítvány alapítója, kórházlelkész. A pszichiátriai betegek lelkigondozása mellett a Bátor tábor gyászcsoportjának vezetője, a Lélekmadár tábor lelkigondozója. Mit tud mondani a gyászterapeuta egy ilyen tragédia után a diáktársaknak, a pedagógusoknak, a szülőknek? Amikor hirtelen üres egy pad, hiányzik valaki az osztályból, akiről tudjuk, hogy nem fog visszajönni, akkor erről őszintén kell beszélni: kiben milyen gondolatokat, érzéseket váltott ki az esemény. A tragédiát pedig leginkább úgy előzhetjük meg, ha gyakoroljuk az empátiát: értem és megértem a másikat. A gyerekeknek ma meg kell tanítani, hogy a legcsodálatosabb kommunikáció az emberi beszéd: mondhatom és hallgathatom. Nem mindegy, hogy kinek milyen a hangja, annak lejtése, ezek annyi mindent hordoznak, adnak és jelentenek. Ne felejtsük el azt sem, hogy a szavakkal ütni is lehet. Ha nem vagyok kíváncsi a másikra, 6

Reformátusok Lapja 2021. szeptember 26.

A család az első közösség a gyermek számára, amelybe beleszületik, és ebben a családban él ifjúkoráig, amíg saját családot nem alapít. De nem mindenkinek adataik meg ez a családmodell. A gyerekvédelmi rendszerben egyre nagyobb szerepet vállalnak az egyházak. Ha a nevelői munkát – akár nevelőotthonban, akár nevelőszülőként – küldetéstudattal végzi az ember, és abban valóban megjelenik az a „krisztusi lelkület”, amelyet nem szavakkal, hanem a tettekkel tudunk bizonyítani, akkor ezeknek a gyerekeknek tudunk jövőt adni. Meg tudjuk teremteni nekik azt a biztos alapot, amelyben később ők is örömmel vállalnak családot. Nem azt érzik, hogy milyen hátrányt szenvedtek gyermekként, hanem hogy milyen ajándékot kaptak egy otthonban, egy nevelőszülői családban, olyan közegben, amely olyan közösség, amelyet Jézus is megélt és átélt a tanítványok körében.  FOTÓ: VÉGH TAMÁS

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

LÁNYI GÁBOR

SDG 100 A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense

Soli Deo Gloria – egyedül Istené a dicsőség! Ezt a szerzetesi hagyományokból eredeztethető, a reformáció által újra felfedezett és középpontba helyezett felkiáltást választották 100 éve diákszövetségük nevéül a somogykiliti csendeshétre elvonuló pesti teológus diákok. Az alapító okiratban foglaltak azokat a teológus hallgatókat kívánták egybefogni, akik azt vallották, nem lehet lelkipásztori szolgálatot végezni a Krisztussal való személyes kapcsolat nélkül. Ezért magukat mélyebb és teljesebb Krisztus-követésre kötelezték el, és arra, hogy ennek gyümölcsei a hétköznapi életben is jobban látszódjanak. Az SDG eredetileg csak a teológusok belső lelkiségi mozgalma volt. A kevesek erkölcsi programja

„A történelmi kálvinizmus teológiai talapzatán állva hitték és hangoztatták, hogy a Jézus Krisztussal való kapcsolatban nemcsak az egyén, hanem a közösség, az egyház, de az egész társadalom is gyógyulást kaphat: az egész magyarságnak Isten dicsőségére, az ő megújító erőiből táplálkozva lehet élnie.” azonban évről évre, lépésről lépésre sokakat gyarapító és nemesítő, az egész társadalmat formálni kívánó kezdeményezéssé vált. Vezető aktivistái nyugati tapasztalatot szerzett, tanult és vezetésre termett fiatal teológusok, lelkészek voltak, akik a kor legmodernebb módszereit használták fel az üzenet terjesztésére, a közösségszervezésre, a társadalmi cselekvésre. Lapokat indítottak (Református Diákmozgalom, Új Magyarság, Magyar Út), könyveket adtak ki, konferenciákat szerveztek. Jelképük kezdetben a világló gyertya volt, és valóban a magyar történelem egyik lesötétebb időszakában, a trianoni országvesztés és a mélyülő politikai és társadalmi krízisek árnyékában világítottak az evangélium fényével. A történelmi kálvinizmus teológiai talapzatán állva hitték és hangoztatták, hogy a Jézus Krisztussal való kapcsolatban nemcsak az egyén, hanem a közösség, az egyház, de az egész társadalom is gyógyulást kaphat: az egész magyarságnak Isten dicsőségére, az ő megújító erőiből táplálkozva lehet élnie. Sajtójukban, konferenciáikon az olyan égető és az egyházi és világi elit

által sokszor szőnyeg alá söpört problémákat vették elő, mint az egyke, a földreform, az alkoholizmus, a társadalmi egyenlőtlenségek vagy a szekularizáció. Egyaránt szót emeltek a kommunizmus és a nácizmus ellen. Harmadik utat emlegettek, de elsősorban Krisztus útjára akarták terelni az embereket. Cselekedjen az egyház! – intéztek bátor memorandumot (1934) a „fiatalság” nevében a „püspökökhöz”. Hangjukat meghallották, Ravasz László a tettre kész csapat erőit becsatornázta nemcsak a meglanyhuló népegyház megújulásáért folytatott szolgálatába, hanem a magyarság politikai és társadalmi útkeresésébe is. A közegyház védnöksége lehetővé tette, hogy az 1943-as szárszói SDG-konferencián szabad politikai diskurzus folyjon bal- és jobboldaliak között Magyarország jövőjéről. Azonban az SDG ereje nem csak a lapokban, kiadványokban, a szárszói és egyéb konferenciák nyilatkozataiban rejlett. A főiskolákon, egyetemeken, de a gimnáziumokban, majd alsóbb osztályokban, sőt tanoncok és munkások között is szerveztek „collégiumokat”, kiscsoportokat, ahol a fiatalok leghétköznapibb kérdéseit, gondjait-bajait meghallgatva mondhatták el nekik, mit jelent Isten dicsőségére élni. A német megszállás alatt sok SDG-s vett részt az ellenállásban, a kiugrási kísérletben, többen tették kockára életüket az embermentésben. Végül a kommunista diktatúra nemcsak mint missziói lelkületű vallásos szervezetet, hanem mint az alulról jövő kezdeményezések, az önszerveződés és nyílt párbeszéd terepét is veszélyforrásként jelölte meg az SDG-t és megszüntette. Az SDG szellemi öröksége, de különösképpen az ott hitre jutó, általa tartást kapó, egyházhoz és nemzethez való hűséget tanuló egykori tagok csendes tűrése, kitartása megtartó erőként szolgált reformátusságunk számára a diktatúra egyházszűkítő kihívásai között is. „Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze” (2Tim 2,3) – hangzott 100 éve és hangozhat ma is Isten kegyelméből szabadon az SDG igei jelmondata. Adja Isten, hogy az „öreg SDG-sek” példája ma is abban hasson a leginkább, amit az alapítók célul kitűztek: hogy megláthassuk, milyen jó és üdvös Isten dicsőségére élni. Soli Deo Gloria!  2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja

| AKTUÁLIS |

Református egységnappal és a Generális Konvent ülésével emlékeztek a magyar reformátusok a Királyhágómelléki Egyházkerület 100. születésnapjára Nagyváradon szeptember 17-én és 18-án. A királyhágómelléki gyülekezetek a trianoni döntés előtt a Tiszántúli Egyházkerülethez tartoztak. 1921-ben Sulyok István lelkipásztor szervezte egybe a határon túlra szakadt gyülekezeteket. A centenáriumi istentiszteletre számos erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és magyarországi vendég érkezett.

zületésnap ez, de nem az ünnepi mámor napja, hanem komoly megállás az Isten színe előtt, a gyülekezet közösségében – mondta köszöntőjében Csűry István, a százéves Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. – Tele volt ez a 100 év azzal, hogy áldás helyett átkot kellett hordoznunk – jelentette ki az egyházvezető. – A református ember bárhol éljen a világban, élni akar, és hittel vallja, hogy ez Isten akarata. Szembe kell néznünk azzal, hogy Isten jogosan cselekedett, amikor megrendítette a népet, de ezt próbatételnek adta – fogalmazott. – A felolvasott Ige azt is mondja, Isten jeleket ad, és ezek a jó irányba való elfordulást jelentik, a Királyhágómelléki Egyházkerület pedig emlékjellel készült az alkalomra: új szószéket állított. Életünknek vannak fájdalmas dátumai, 1526, 1849, 1956 – mégis él magyar ezen a földön, mert Isten így döntött. Isten Igéje, Jézus Krisztus mentett meg minket, hogy legyen jelenünk, de most arra is kell figyelnünk, hogy jövőnk is legyen – figyelmeztetett a püspök. Az egyházkerületből háromszáz gyülekezet jött el az új zászlók átvételére – mondta arra utalva, hogy háromszáz királyhágómelléki gyülekezet zászlója készült el az ünnepi alkalomra. – Amikor összegyűlünk és zászlóinkkal felvonulunk, azt fejezzük ki, hogy közel vagyunk Istenhez, ugyanakkor egymáshoz is – jelentette ki Csűry István.

HOGY JÖVŐN Steinbach József dunántúli püspök apostoli köszöntése után az egybegyűltek közösen tettek hitvallást Vass Zoltán, a Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetségének elnöke vezetésével. Halász Béla délvidéki püspök Máté evangéliuma 6. fejezetéből idézett, majd Kató Béla erdélyi püspök vezetésével Kálvin János bűnvalló imáját mondták el az egybegyűltek. Az ünnepi istentiszteleten Fekete Károly tiszántúli püspök hirdetett Igét a 123. zsoltár, valamint Máté evangéliuma 6. részének 33. verse alapján. Igehirdetésében az önérzetre ébredés zarándokútjának három lépcsőfokáról beszélt. Az el sőt az Istenre tekintő, imádságos testtartás uralja, amely hitvallás és elhatárolódás, hiszen kizár minden más segély

Csűry István püspök gondolatai a százéves – Milyen fontos állomásai voltak az elmúlt száz esztendőnek? A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kényszerű megalakulásának 100. évfordulóján hasznos megemlíteni néhány fontos állomást küzdelmes történetéből. Már a megalakulása körüli belső és külső feszültségek is meghatározóak voltak. Két tábor keletkezett aszerint, hogy támogatták avagy ellenezték-e az önállósodást. A táborok mögött pedig hol határozatlanul, hol önkényes hatalmaskodással a román hatóság intézkedett. Egyházkerületünk önazonosságának jót tett azok győzelme, akik következetesen harcoltak e Tiszántúl és Erdély között árván maradt terület egyházilag kialakított önállóságáért. A másik ilyen állomás volt az államosítás ideje. A kommunisták kirabolták az egyházakat, és percek alatt megfosztották a reformátusokat is ingatlanjaiktól, intézményeiktől. Általános megsemmisítő hadjáratot indítottak, amelynek célja az egyház felszámolása volt. Elődeink küzdelmeiről még mindig nincs teljes képünk. Tartozunk azzal, hogy ne csak kirívó meghátrálásokról, néhány merészebb

Reformátusok Lapja 2021. szeptember 26.

ellenállásról ítéljék meg a gyülekezetek elöljáróinak kiállását, hanem mélyebb összefüggésekben és alaposabb ismeretekkel. Ugyanígy csak részleteit ismerjük az 1956 utáni megtorlásoknak, ezek nálunk is bekövetkeztek, szigorú titkosítások máig tartó tilalmával. Reményteljes állomás volt 1989 karácsonya. A diktátorok elpusztultak, de az akkori álmok azóta sem teljesedtek. A balkáni káosz bizantinikus formái között vergődünk. – Ön az egyházkerület hetedik megválasztott püspöke. Milyen feladatokat hagytak önre az elődei? Elődeim nem hagytak feladatokat. Ennek ellenére rengeteg kérdésre kell válaszolnunk naponta. Folyamatos feladat az egyházkerület és az állam kapcsolatának kezelése, amelynek keretében a visszaszolgáltatás tervszerű akadályozását tapasztaljuk. Románia nem teljesítette az Európai Unióba való belépésekor tett ígéretét. Állandóan fenyegetőznek győzelmi vágyakat kergető pártok, hogy a már szerzett jogoktól is megfosztanak bennünket. Megtörtént a

FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA

| AKTUÁLIS |

NK IS LEGYEN forrást: nem önmagára vagy pótmegoldásként földi tekintélyekre tekint, hanem sokkal magasabbra néz. – Aki Istenre emeli a tekintetét, az példát ad a szemüket lesütőknek, a magukba roskadtaknak. Isten a helyén van, és várja, hogy összekapcsolódjon a tekintete a mienkkel. A következő lépcsőfokon az imádságos testtartásból mindennapos magatartás lesz. A zsoltáros bizalommal rendeli alá a saját sorsát élete urának – fogalmazott a püspök, aki szerint „csak a nagyra nőtt ember lehet olyan öntelt, hogy nem bízza rá magát az Isten kezére, és kapkod helyette földi »nagy« emberek kezei után, vagy csak a saját kezében bízik, pedig már sokszor tapasztalta, milyen gyöngék tudnak lenni az emberi kezek”. A harmadik állomás, hogy az Istenre tekintő

magatartás bátor megszólalásra késztet, és a mindennapos magatartás belső tartássá válik. – A zsoltáros lelke eltelt azzal, hogy bántják azt, ami számára szent, de nem ugrik senki torkának, nem átkozódik, hanem imádkozik. Nincs a hangjában bosszúvágy, csak ezredéveken átzengő segélykiáltás, amelyre a mi Atyánk megadta a választ, mert a szabadító Krisztus elküldésével hallgatta meg a könyörületes imádságot. Az imádságos testtartást és a szürke hétköznapok magatartásformáját el lehet játszani, de a harmadik, a belső tartás nem hamisítható – mondta Fekete Károly. A Miatyánk imádságot Szenn Péter horvátországi püspök vezetésével mondták el az egybegyűltek, majd Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök mondott áldást, az úrvacsora szertartását pedig Géresi Róbert felvidéki püspök vezette. Magyar református keresztyén nép, mit emelünk magasra? Mivel dicsekszünk? – tette fel a kérdést Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. – Nemcsak vagyunk, de gyarapodunk is, és együtt vagyunk, ami nem magától értetődő a világnak ezen a táján. A reformátusok egységét az Úristentől kaptuk ajándékba. Vagyunk, gyarapodunk és együtt vagyunk, de ahogy a zsoltár mondja, ezek csak „harci kocsik”. Azt emeld magasra, ami nem rólad szól! Azt emeld magasra, ami túlmutat rajtad! Vagy így is mondhatnánk: úgy szól rólad, hogy arról szól, aki téged emel.” Hogy vagyunk, biztosan köszönhetjük a kultúránknak, elődeink jó stratégiáinak, de valójában azért vagyunk, mert az Úristen úgy döntött, hogy legyünk. Együtt vagyunk, mert ez Isten parancsa, és mi együtt szeretnénk lenni az összes magyar keresztyénnel és kereszténnyel. Nem irigykedve akarunk nézni azokra, akik más formában mutatják azt, hogy ereje van a magyar keresztyénségnek, hanem velük örülünk. – fejtette ki a püspök. Balog Zoltán szerint a magyar keresztyének feladata, hogy egy hangon tudjanak megszólalni ebben az „eszeveszett világban”.

Királyhágómelléki Egyházkerületről modernkori demokrácia első visszaállamosítása a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium esetében, a zilahi Wesselényi-gimnázium perében pedig egyszerre mindkét református püspököt ügyészi vizsgálat alá helyezték. Száz év alatt nem volt egyetlen nap sem, amikor egyházi vezető gondtalanul élhette volna életét. Akkor sem, ha a parlamentben kínálták bársonyszékkel, és megkülönböztetett rendszámú autó állt rendelkezésére. – Milyen céljai vannak a kerületnek a következő évekre? Egyházkerületünk az elkövetkezendőkben a gyülekezetek biztonságát szervezi. Csonkolt állapotunk következtében méltó székházunk sem volt, ahonnan felelős munkát végezhettünk volna. Kilépünk az albérletből! Egyházkerületünk székháza immár négy éve elkészült. A mai igények szerinti adminisztratív épület nemcsak iratokat kezel, hanem gondokat és örömöket is. Jövőre mind a kilenc egyházmegyénknek saját hivatala lesz hasonló feladatokkal. Bár nekem már csak ez az esztendő jut a püspöki szolgálatból,

szeretném elkezdeni egyházkerületünk egészségvédelmi szolgálatát. Egy református kórház szükségességét éppen a járvány idején érezhetjük a legjobban. – Hogyan emlékezik meg az egyházkerület a századik évfordulóról? Megemlékezésünket 360 évre visszamenőleg kezdtük. Akkor menekítették ki a Váradi Bibliát a vár hős védői tűzből és vérből. Ilyen hősök állnak a történelmünkben, akik a halál árnyékában is Bibliát nyomtattak. A megemlékezést szeptember 17–18án folytattuk Ünnepi Református Fesztivállal és a Generális Konvent közgyűlésével. Nem tudtunk tízezer embert fogadni, mint 2017-ben, de együtt lehettünk testvéri közösségben. A sebek begyógyulását és a jövőnket Isten Igéjétől várjuk. Székházunk udvarán emlékjelként szószéket állítottunk kifejezve: mi mindenkor és mindenben az ő szava nyomán haladunk. Erre az alkalomra csaknem háromszáz királyhágómelléki gyülekezet címeres zászlója készült el a református egység jegyében.  HEGEDŰS BENCE 2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja



| AKTUÁLIS |



A püspök ezután a háromszáz királyhágómelléki gyülekezet felsorakoztatott zászlajaira mutatva azt mondta, olyan szimbólumok ezek, amelyeken mind van valami egyedi, és mégis mindegyiken van valami közös. – Különlegesek vagyunk, össze cserélhetetlenek, pótolhatatlanok, együtt pedig részei vagyunk annak a nagy egésznek, amelyet nem lehet másképp nevezni, csak úgy: Isten szeretete – bátorított Balog Zoltán, aki Isten áldását kérte a jelenlévőkre és a gyülekezetek zászlóira. Bara Lajos István királyhágómelléki főgondnok, a Zilahi Wesselényi Református Kollégium igazgatója arról szólt, hogy az ünnepséggel egy időben zajlik a Kárpát-medencei református tanintézmények évnyitója. – Nagy öröm, hogy a határon túli iskolák is bekerültek a református iskolák családjába, és erősíthetjük egymást. Az évnyitón átadták a Bethlen-díjat,

amelyet Kovács Klára, a Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium nyugdíjas matematikatanára vehetett át példamutató oktatói tevékenységéért. A magyar kormány nevében Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár beszédében kiemelte: – Az utóbbi több mint egy évtized küzdelmes, mégis sikeres országépítő és nemzetegyesítő munkájának köszönhetően a határon túli magyar közösségek anyaországi támogatása nemcsak elvi és érzelmi síkon, hanem materiális értelemben is sokszorosára gyarapodott. Egyúttal megköszönte a határon túli reformátusoknak a magyar közösség megmaradásáért tett erőfeszítéseit. Az ünnepség a Generális Konvent közgyűlésével ért véget.  ULICZA TAMÁS

A magyar reformátusság hatékony képviselete A centenáriumi ünnepség részeként tartották a Generális Konvent – a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete – közgyűlését, amelyen bemutatták az új magyarországi énekeskönyvet, és Bódiss Tamás egyházzenei irodavezető egy-egy tiszteletpéldányt adott át a grémium tagjainak. A Generális Konvent közgyűlése nyilatkozatban állt ki Kató Béla és Csűry István mellett. A két erdélyi egyházvezetőt visszaéléssel gyanúsítja a román ügyészség a Zilahi Református Wesselényi Kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében. A konvent úgy határozott: felhatalmazza a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának mindenkori lelkészi elnökét, hogy a Kárpát-medencei református egyházkerületeket egyházi, állami és társadalmi kapcsolatokban képviselje és a Generális Konvent ügyvezetését ellássa. Erről kérdeztük Balog Zoltán püspököt, az MRE Zsinatának lelkészi elnökét. „A hatékonyabb működés érdekében szükség van olyan vezetésre, amely nemcsak az operatív feladatokat végzi, hanem stratégiailag és tartalmilag is irányít, valamint az ülések közötti időben is biztosítja a munka folytonosságát az 10 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 26.

A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ GENERÁLIS KONVENTJÉNEK NAGYVÁRADI ZÁRÓNYILATKOZATA: „A Magyar Református Egyház Generális Konventje a megtartatásért Isten iránti hálával és jó reménységgel köszönti a százesztendős Királyhágómelléki Református Egyházkerületet. A magyar református egységben, testvéri közösségben, imádságos szívvel együtt örülünk az örülőkkel, együtt sírunk a sírókkal és együtt küzdünk a küzdelemben lévőkkel. Krisztus a jövő, együtt követjük őt!”

elnökség iránymutatása szerint. Az elnöki poszt létrehozását a horvátországi reformátusok évek óta húzódó nehéz helyzete hívta életre, miután a horvát bíróság legitimnek mondott ki egy szakadár, anyagi alapon szerveződő református társaságot. A félreértés azért történhetett, mert nem volt elég erőteljes a valós református közösség érdekképviselete. A nagyváradi ülésen azt javasoltam, hogy »vetésforgóban«, kétéves váltásban határozzuk meg a Generális Konvent elnöki posztját az egyházkerületek között. A testület azonban Kató Béla erdélyi püspök előterjesztését fogadta el, amely szerint a Generális Konvent elnöke a Magyarországi Református Egyház Zsinatának mindenkori lelkészi elnöke

legyen, hiszen a legtöbb erőforrás ebben a tisztségben összpontosul.” Balog Zoltán püspök első feladatai között említette a horvátországi reformátusok helyzetének tisztázását a horvát hatóságok előtt. Ezzel összefüggésben már közleményt is megfogalmaztak. A másik fontos feladat a romániai egyházi kárpótlási törvény végrehajtásának elodázásához, illetve visszafordításához fűződik. „Az erdélyi testvéreink ügyében a nemzetközi egyházi közvélemény segítségét kérem, mert gyalázatos, hogy két tekintélyes, tisztességes püspökünket, Kató Bélát és Csűry Istvánt csalással, hazugsággal és korrupcióval vádolja a román ügyészség a zilahi református kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében. Másrészt Nagyváradon az egyházi vagyon egy részét ismét államosítani akarják, ezért határozottan lépnünk kell.” A Generális Konvent elnökének további feladatai közé tartozik koordinálni az egységes Kárpát-medencei egyházi stratégia kidolgozását a részegyházak képviselőivel. Szükséges lesz azoknak a nemzetközi egyházi szervezeteknek és testvéregyházaknak a tájékoztatása is, amelyek segíthetnek a hatékony fellépésben és jogvédelemben. Az elnöklő püspök feladata lesz felvenni, illetve erősíteni velük a kapcsolatot.  FEKETE ZSUZSA

| INTERJÚ |

Ki az úr a házban?

- nők a Biblián keresztül ILLÉNYI ÉVA

„Krisztusban nincs férfi, sem nő” – olvasható a Bibliában. Vladár Gábor soproni lelkipásztor, a Pápai Református Teológiai Akadémia újszövetséges professzora szerint Pál apostol ezzel a mondatával nem egyenjogúságot hirdet, hanem azt, hogy sem az asszonyok, sem a férfiak nincsenek kizárva az üdvösségből. Léteznek-e a 21. században női próféták? Milyen legyen a női lelkész? És csak az a jó feleség, aki engedelmes?

téka annak, hogy külföldi asszony Milyen a bibliai nő? Cselekvő? Bátor? is lehet mintakép, ha megtartja a Türelmes? Vagy elég, ha hittel teljes? szövetségi hűséget. Az Újszövetség Bármilyen nemes absztrakcióból csak gazdagítja ezt a képet. indulunk is ki, hogy milyen a bibliai nő, az „Örök Éva”, mindez csak a felLapozzuk fel a Bibliát: milyen kiszínt mutatja. A Szentírás nőalakjai emelkedő nők által munkálkodott mindenekelőtt Isten gyermekeként Isten? Tizennégy prófétanőt ismeélték az életüket. Lehet ezt a terrünk, néhányan közülük házasok, mészetességet hitnek is nevezni, de néhányan egyedülállók voltak. nem ez a lényeg. Ha ma Isten szeMind az Ó-, mind az Újszövetség retetéről beszélünk, sajnos sokszor Isten kegyelmi ajándékának, karizcsak az Istentől kapott szeretetre mának tekinti a próféciát, bár eltérő gondolunk, és csak nagyon ritkán az funkcióval és üdvtörténeti besoIsten iránt érzett emberi hálára vagy rolással. Ugyanakkor az Újszövetszeretetre. Augustinus pontosan ségben, noha a külső keret, a patfogalmaz: „Uram, a magad képére riarchális társadalmi rend továbbra teremtettél minket, és nyugtalan a is fennáll, nagyobb teret kapnak az mi szívünk, amíg meg nem nyugszik asszonyok az evangélium hirdetéTebenned.” A teremtéstörténetből sében. Mindegyik evangélium szetudjuk, hogy Isten egymásért terint asszonyok Jézus feltámadásáremtette a férfit és a nőt, az adás „A teremtéstörténetből tudjuk, nak első szemtanúi. A páli misszió és elfogadás törvényszerűségéhogy Isten egymásért teremtette gyülekezeteiben vagy a jeruzsálemi ben. Teremtettségük okán egyenelső keresztyén közösségben jelena férfit és a nőt, értékűek, együtt Isten képmásai, tős szerepet töltenek be a misszió de különböző módon. Kapcsolatra, az adás és elfogadás területén és a gyülekezeten belüli közösségre teremtette Isten az törvényszerűségében.” szeretetmunkában, az „asztal köembert, társat adott mellé. Már az rüli szolgálatban” is. Az Ószövetség Ószövetségben találkozunk jó nécsakugyan beszél a férfi próféták hány markáns személyiséggel, az mellett prófétanőkről, de számuk csekély. Mirjám mellett emÚjszövetség pedig talán még elevenebb színekben állít elénk líti még Debórát, Jósiás király korából Huldát, valamint Ezsdrás olyan nőtestvéreket, akik örömmel fogadják el Jézus Krisztust és Nehémiás idejéből Nóadját. Péter apostol formálja majd Megváltójuknak. A Bibliában az első könnyeket Hágár hullatpünkösdi beszédében az utolsó idők jellegzetes örömüzenetéja (1Móz 21,16), bátorságban Eszter felülmúlhatatlan (Eszt vé Jóel próféta eredetileg ítéletes szavait: „...leányaitok prófé4,16), az Énekek énekének menyasszonya szerelmének méltó tálni fognak...” (ApCsel 2,17) Az ószövetségi prófétanők valódi párja. Míkal a helyesen értelmezett házassági hűség mintája prófétai személyiségekként tevékenykedtek, és erőteljesen férje, Dávid mentésekor (1Sám 19), Ruth pedig ékes bizonyí2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

Jael és Sisera – Jacopo Vignali festménye, 17. század

beavatkoztak népük történetébe. Mirjámnak prófétanőként sajátos kapcsolata volt az énekléssel, külön említést tesz erről Mózes 2. könyve (15,20kk). De talán nem is annyira a prófétai tisztsége, mint inkább a Nílus vizére kitett kistestvér melletti 24 órás szolgálata lehet példa ma számunkra. Isten munkamódszere mindig ez: ami fontos, azt ránk bízza. Mi pedig felelősek vagyunk azért, amit vagy akit Isten ránk bízott. Bárki vagyok, bármivé lettem, azt mindig másoknak is köszönhetem. Ott van Debóra, ő volt Izráel történetében az első nő, aki a nemzet vezetője lett, tudta, hogy Isten prófétai szolgálatot bízott rá. Női próféta… Mennyire képzelhető el ez ma? Azt gondolom, minden időben elképzelhető, hogy Isten valakit kiválaszt és elhív valamilyen fontos szolgálatra, akár férfit, akár nőt. Ez Isten „kompetenciája”. Az ószövetségi prófétaság kora már lejárt, Debóra alakja mégis figyelemreméltó: ószövetségi Jeanne d'Arcként vállalja a felelősséget népe jövőjéért, ennek minden kockázatával. A bírák könyvében felsorolt bírák között ő az egyetlen, aki jogszolgáltató funkciót is ellát, és nehéz helyzetekben Isten tanácsát kérhetik tőle az emberek. Győzelmi énekével (Bír 5) pedig szépen kapcsolódik a Mózessel és Mirjámmal induló himnuszéneklés (2Móz 15) hagyományláncához. Ezeket a feladatokat minden időben lehet vállalni, ma is. Ön részt vett a protestáns új fordítású Biblia 2014-es revíziójában. Pál hét nőt nevez meg, akik mind keresztyén munkások, diakónusok és prófétanők voltak, és az Úrért dolgoztak. Milyen legyen egy női lelkész ma? Ki az a nő a Bibliában, akit ma örömmel látna a szószéken? 12 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 26.

A bűnbánó Magdolna – Georges de La Tour festménye, 17. század

Hála Istennek nem szorulnak rá lelkésznő kollégáim az én tanácsaimra. Úgy vélem, minden hivatásban szükség van bizonyos mennyiségű és minőségű önismeretre. E nélkül, akár férfi valaki, akár nő, csak mások utánzására képes. Igaznak tartom a mondást az élet minden területén: a férfi legyen férfi, a nő pedig nő. Az anyaszentegyházban, amely a Krisztus teste, mindenkinek megadatik az a terület, ahol a kapott talentumaival Isten dicsőségére végezheti a munkáját. Eljátszva viszont az ön által felvetett gondolattal: szívesen meghallgatnám Fébé szószéki szolgálatát, aki a kenkhreai gyülekezetben tevékenykedett (Róm 16,1). Évszázadokon át tartotta magát az a gondolat: Isten végső terve a nők számára az, hogy a férjüket szolgálják. Ez a szemlélet gyakran felbukkan Éva teremtéstörténetében is: Ádámnak „segítőtársat” teremtett az Isten. Az eredeti héber szót, amely itt szerepel, gyakran „élettársnak” fordítják, kifejezve az intimitást és a partnerséget. Ön szerint mi a helyes értelmezés? Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az utóbbi négyezer évben mind a közel-keleti, mind az európai népek körében úgynevezett patriarchális társadalmi rend volt. Ezzel azonban még nem mondtunk semmit a nőknek az ókori Izráel társadalmán belüli szerepéről és helyzetéről. Egy közösségen belül a férfiak közéleti dominanciája gyakran szoros kapcsolatban áll az asszonyok háztartáson belüli dominanciájával. A rangbeli különbségek kialakulása, a hatalom egyenlőtlen megosztása azzal is összefügghet, hogy a külső tényezők kiknek adnak nagyobb érdekérvényesítő lehetőséget a köz- vagy a magánszférában. A történeti demográfiai becslések szerint az

| INTERJÚ |

Ruth Boáz mezején – Alexandre Cabanel, 19. század

Eszter – Edwin Long festménye,1878

„Az anyaszentegyházban, „A nőknek otthon van a helye.” Bár ókorban az asszonyok átlagéletkotöbb vallási irányzat azt tanítja, ra harminc, a férfiaké negyven év amely a Krisztus teste, hogy azok a nők, akik nem otthon volt, az asszonyok ezért is töltötmindenkinek megadatik dolgoznak, megtörik a bibliai paték életük jó részét gyermekszüaz a terület, ahol a kapott rancsolatot, a mai keresztyén viléssel, a gyermekek felnevelésével, lágban már nem várják ezt el. az idősek, a betegek ápolásával, a talentumaival Isten dicsőségére A Szentírás olvasásakor mindig folyamatos ház körüli munkával, végezheti a munkáját.” meg kell különböztetnünk a patmíg a felnőtt férfiak területe a közriarchális jellegű beszédmódot, a élet volt. A Példabeszédek könyve „héjat” a „magtól”, Isten élő beszé(31,10–31) szemléletes képet ad détől. A társadalmi képletek változhatnak, és változnak is, arról, hogy a családi háztartás vezetésében milyen fontos ami viszont maradandó és számunkra kötelező, az az élő Isszerepet játszott a ház úrnője (a héber szövegben nem „derék ten hozzánk szóló szava. Az Ószövetségben megszokott, de asszonyról”, hanem igazi „úrnőről” van szó!), és milyen nagy még az Újszövetség világában is előfordul például a többnemértékben járult hozzá helytállásával a családi kassza rendjűség. Ez az adott kor velejárója. Amikor azonban a próféták ben tartásához. Ha a férjét a városkapuban ülő vének tiszteIsten és a választott nép közötti szövetségre a férfi és nő lettel köszöntik (Péld 31,23), akkor ezt elsősorban felesége házassági szövetségének szép képét alkalmazzák (példámiatt teszik! Ami a „segítőtárs” kérdését illeti: emlékezetem ul Hós 1–3; Jer 2,2; Mal 2,10kk), akkor ezzel egyértelművé szerint az itt szereplő héber kifejezés az együtt munkálkodás teszik, hogy csak az élethosszig tartó monogám házasság időbeni tartósságát fejezi ki, a vele rokon értelmű kifejezések lehet a nemek közötti együttélés egyedüli, Istennek tetsző pedig inkább a cselekmény pontszerűségét hangsúlyozzák. A formája. Az Újszövetségben található úgynevezett „kereszjelentés tehát ilyesmi lehet: hozzám illő „baj-társ”, akivel az tyén házirendek” (Kol 3,18–4,1; Ef 5,21–6,9 stb.) sem az élet harcait megharcolhatom. Szó sincs tehát arról, hogy a egyes társadalmi képleteket konzerválják, hanem arra taszabad asszony a ház urának „ingóságai” közé tartozott volna, nítanak, miként kell a Krisztus szeretetét megélni az adott sőt, különleges jogvédelem alatt állt. (Persze, kissé más volt a társadalmi közegben. Jézus, nem érvénytelenítve az ötödik helyzet a pénzen vásárolt asszonnyal.) Az újszövetségi korban parancsolat szülőtiszteletét (még a golgotai kereszten is már olyan családi vállalkozásokról is hallunk, amelyeknek az gondja van édesanyjára, vö. Jn 19,25kk), a vérségi kötelék élén talpraesett asszonyok álltak (ApCsel 16,14kk: Lídia, Kol fölé helyezi a vele való hitbeli közösséget (Mk 3,35). Még 4,15: Nimfa), még az is előfordul némely felsorolásban, hogy a az apostolok sem hagyták otthon feleségüket, ha missziói társadalmi konvenciót megtörve az arra méltó asszonyokat a utakra indultak (1Kor 9,5). férjük előtt említik (pl. Priszka és Akvila: Róm 16,3–5). 2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

Bánat (részlet) – Guido Mazzoni, 15. század

Egy nő portréja Ruth néven – Francesco Hayez festménye, 1853 század

„Férfiak! Úgy szeressétek felháborodottan, a férfiak titokban Különböző feljegyzésekből tudelégedetten, hogy a nőknek engejuk, hogy Jézus korában a férfiak feleségeteket, ahogyan Krisztus is delmeskedniük kell a férjüknek. időnként megköszönték imádságszerette az egyházat..." Meghamisítjuk a Szentírás mondaban, hogy nem születtek nőnek. nivalóját azzal, ha elkezdjük bizonyMindazonáltal a Szentírás gyakran gatni, mennyire modern volt a Biblia már a maga korában is, de hangsúlyozza a nők megbecsült szerepét. Az ötödik paranazzal is, ha saját érdekeink „szentté avatására” használjuk. Jécsolat nemcsak az apa, de az anya tiszteletére is int. zus kora zsidóságának társadalmi valóságában élve képviselte Érdemes ismernünk ennek a közszájon forgó idézetnek az Istennek azt a csodálatos gondolatát, hogy az ember férfiként eredeti formáját. A Krisztus utáni 2. században élt Júda ben és nőként létezik, férfi és nő egyenértékűsége pedig teremtésElaj rabbi valóban ezt mondta: „Áldott az, aki engem nem beli adottság. Meghamisítanánk Jézus és Pál apostol tanítását, asszonynak teremtett”, de így folytatja: „mert az asszony ha idealizáló módon azt gondolnánk, hogy a korabeli patriarchánincs kötelezve (minden) parancsolat megtartására”. Még lis társadalom ellenében szociális forradalmárként meghirdetmanapság is olvashatunk olyan tudományos kijelentéseket, ték a nők egyenjogúságát. Jézus és nyomában Pál apostol is azt miszerint az ószövetségi törvényeket férfiak írták férfiaknak, hirdette, hogy a földi, társadalmi különbözőségek megmaradez azonban, úgy vélem, abszurd és tarthatatlan álláspont. nak ugyan, de ezek az üdvösség szempontjából lényegtelenek. Roppant érdekes volna, ha például a Tízparancsolat igéi, az Tehát amikor az apostol azt írja, hogy Krisztusban „nincs férfi, ünnepek vagy a rituális étkezések előírásai nem volnának sem nő”, akkor nem egyenjogúságot hirdet, hanem azt: sem az érvényesek a nőkre is. Azt, persze, nem tudhatom, hogy ma asszonyok, sem a férfiak nincsenek kizárva a Krisztus által hoaz egyes családokban ki a „megmondó”. Azt viszont tudom, zott üdvösségből (Gal 3,26–28). Ugyanez érvényes a másik páli hogy a presbitériumainkban általában arányosan vannak jeidézetre: „...a férfi feje a feleségnek...” Ez tényleg olvasható az len a nőtestvérek. A presbiteri gyűléseken egyáltalán nem az efézusi levélben (Ef 5,23). Nem nagyon szeretjük hallani, mert a döntő, hogy férfi vagy nő tesz-e a javaslatot vagy mond ma a nők különböző hivatásokban dolgoznak, pénzt keresnek, véleményt, hanem az, hogy hiteles személyiségként képvisokszor a férfiak főnökei, és gazdaságilag függetlenek. De enseli-e az adott álláspontot. nek a szakasznak van kezdete: „engedelmeskedjetek egymásnak Krisztus félelmében”; és folytatása: „Férfiak! Úgy szeresséAz Újszövetségben Jézus nem tesz különbséget nők és férfitek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat...” ak között, mindkét nemet egyaránt megbocsájtó szereteVagyis a férfi mintaképe Krisztus, és az ő egyházában fontos, tével ajándékozza meg. Pál apostol többször ír gyakorlatimiként bánunk a hatalommal. Ezzel pedig a helyére kerül az a as intelmeket a férfi és nő közötti kapcsolatra nézve. Ebből kérdés, hogy „ki az úr a házban”.  FOTÓK: WIKIPEDIA.ORG azonban sokszor annyit szoktak megjegyezni, a nők kissé 14 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 26.

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

A kóros bűntudat szégyenlőssé teheti a hívő embert. Szükséges tisztázni ezért, hogy valós bűnök terhelik, amelyekből nem akar vagy nem tud kikeveredni, amelyekre nem tud nemet mondani, vagy az, hogy még soha nem találkozott Isten bűnbocsátó kegyelmével. Talán mindig csak annyit hallott a prédikációkból, hogy bűnös, ezért halált és kárhozatot érdemel? Érdemes volna igehirdetéseinket erre a mérlegre is rátenni: mennyit hangsúlyozzuk a bűnt, és mennyi benne a hathatós, hiteles evangélium? Aki hitében nem jutott el Jézus megváltó szeretetéig, vagy nem merte magára nézve elhinni és befogadni, az Gyökössy Endre találó kifejezésével bűnös bűntudatban szenved. Aki bűnvallásában betegesen gyalázza magát, szinte vájkál a szennyében, annak orvosra van szüksége. Gyógyítani kell! Van lelki énekünk – több is –, amelynek nagyon szép a dallama, de a szövege csupa bűntudat és szégyenkezés: „Ó, Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz, / Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz. / Mi mondjuk, hogy miénk vagy, te vagy a név, a jel: / Ó szégyen, hogy te légy az, akinek várni kell… / (…) / Bús szégyennel behívunk, az ajtónk nyitva már.” (457. dicséret) A bűnbánat és a bűnvallás folyamatára szükség van, elcsöndesedésünkben átérezzük mindezt, de ha nem halljuk meg a felszabadító bűnbocsánatot, megrekedünk a szégyenkezés szintjén, ami megbetegít. Az élethez, a változáshoz és a megújuláshoz erőre, valamint reménységre van szükségünk. A szégyen leroskaszt, fásulttá tesz, a bizalom és a reménység előre lendít. Isten bízik bennünk, Szentlelke újjáteremt és bátorít, hogy felemeljük a fejünket. Az is előfordul, hogy valaki akkor szégyenkezik, amikor nem kellene, hiszen éppen ő képvisel magasabb értékrendet. Olyan társaságban, olyan emberek között él, akik primitíven gondolkodnak (ha egyáltalán), istentagadók, és előttük húzza össze magát, mert ő hisz. Pál apostol hitvallása legyen bátorítás: „…nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére…” (Róm 1,16) „Azok pironkodjanak, / Akik hitetlenül élnek” – énekeljük a 25. zsoltárral. Van olyan helyzet tehát, amikor nem szégyenkeznünk kell, hanem inkább büszkének lenni azokkal szemben, akik megvetik vagy gúnyolják a hívőket. Jézus Krisztus nem azért jött, hogy megszégyenítsen, hanem hogy újjá, teljes emberré tegyen. A tanítványoknak azt mondja: „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.” (Mt 5,8); „Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város.” (Mt 5,14) E képek arra utalnak, hogy nem maradhatunk a szégyenlősség szintjén. Ragyognunk kell. 

IMÁDKOZZUNK!

Milyen sok csodát rejt teremtett világod, Istenem! Milyen sok a felfedezésre váró titkok száma! Hihetetlen mélységek és magasságok tárulnak elénk, végtelennek tűnő terek és méretek. Lenyűgöző ez a fenségesség, a világűr csendje és magánya, a bolygók rendezettsége, az univerzumok tervszerűsége. De éppen ilyen ámulatra késztető a titokzatos mikrovilág, a vírusok eredete és munkája. Szeretem azt képzelni, Uram, hogy ez a már-már ijesztő végtelenség, vagy éppen szemmel nem látható, titokzatos világ mind a te hatalmas tenyereden nyugszik. Hogy te, az Alkotó, tudod és számontartod minden alkotásod. Mert így ami esetleg ijesztő volt, az többé már nem az. És köszönöm, hogy tudhatom: ebben a mindenségben az én parányi életem is drága neked. Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Két nőtestvér Ezékiel próféta kendőzetlenül, nyersen, mélyre tekintve és egyre intenzívebben beszél Izráel népének a történetéről, a történelmi úton elkövetett hűtlenségekről, engedetlenségekről, bűnökről, a teljes romlásról és a bekövetkező pusztulásról. A jeruzsálemi templom papságából származó próféta osztozik népe sorsában, népével együtt szenved. Népe megosztottságát, Izráel egységének évszázadokkal korábban bekövetkezett megbomlását, két országra szakadását nem akarja tudomásul venni. Az általa hirdetett új jövőben az üdvígéretek szerint a régi állapot helyre fog állni. Jeruzsálem ostroma és eleste személyes tragédiájával jár együtt, hiszen ugyanekkor meghal a felesége is (Ez 24). Az egyre súlyosbodó helyzetben hosszú történelmi példabeszédekkel kíméletlenül szemlélteti a romlás útját. A két nőtestvér példája és példázata Isten népének tetteit, szövetségszegését más prófétákhoz hasonlóan a paráználkodáshoz, házasságtöréshez hasonlítja. „Volt két asszony, egy anya lányai.” (Ez 24,2) Mindketten paráznaságból éltek, amit egészen fiatalon, már Egyiptomban elkezdtek. Erkölcstelenségük tüntette ki őket, az „idősebbik neve Oholá volt, a húgáé Oholíbá” (Ez 24,4). Istenhez tartoztak, gyermekeket szültek. A próféta rögvest azonosítja is őket: „A nevük így értendő: Oholá Samária, Oholíbá pedig Jeruzsálem.” (Ez 24,4) A két országrész fővárosa az egész közösséget szimbolizálja. Mindketten egyenlőképpen vétkesek, egyik sem mentesül a bűnök alól, mindkettőre súlyos büntetés vár. Ezékiel történelemszemlélete azért különleges, mert számára e nép egész története házasságtörés. Kain és Ábel, Ézsau és Jákób testvérkapcsolata szintén népeket jelképez. Gondoljunk a két testvér, a két tékozló fiú megkapó jézusi példázatára is (Lk 15,11–32): „Egy embernek volt két fia.” Jézus példázata szerint a zsidók és a pogányok egy Atya gyermekei, és mindketten tékozlók.  PAP FERENC 2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

„Mindig találunk segítségre szorulót” KOCSIS JULIANNA

Verőfényes napsütésben érkezünk meg a debreceni Kőszikla Alapítvány Otthonába. Az udvaron ízletes fehér szőlőt termő lugas ad árnyékot, takaros, virágos kiskert vidámítja a szemet. A ház őrzője, Manó kutya gyanakodva méreget minket egészen addig, amíg Szanyi Judit, az épület gondnoka kedves köszöntés után be nem kísér a családi házba, ahol rendhagyó família éli mindennapjait: gyógykezelésre szoruló határon túli magyarok és őket kísérő családtagjaik laknak itt, akik gyógyulásának egyetlen esélye a Kőszikla Alapítvány által nyújtott támogatás.

– Nekem soha életemben eszembe nem jutott volna ezt csinálni. Tiszta szívvel állítom, hogy Istennek volt elképzelése, terve ezekkel az emberekkel, és ha én nem mondtam volna igent a hívására, talált volna rá másvalakit: ez a munka biztosan ment volna – állítja cseppet sem könnyű tevékenységéről a ház egyik alapítója, mindennapi ügyes-bajos dolgainak intézője, szíve-lelke, Győri Józsefné. Katika néninek – így szólítják a lakók – mindenkihez van kedves szava, egy-kettőre lelket önt a megfáradó, elbátortalanodó pártfogoltjaiba. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek első hallásra tűnik. A Kőszikla Alapítvány Otthonának lakói ugyanis gyakran igen súlyos, életveszélyes betegséggel küzdenek, és a szervezet létezésének elmúlt har16 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 26.

minckét esztendejében rengetegen megfordultak e falak között. A kapcsolattartás, a betegek fogadása, a megfelelő szakember megtalálása számukra és a gyógykezelés finanszírozása pedig a Győri házaspár munkájával valósul meg nap mint nap.

FÉSZKET RAK AZ ALAPÍTVÁNY – Kettőnk kapcsolata a határon túliakkal még a rendszerváltás előtt kezdődött. Amiben csak tudtunk, igyekeztünk segíteni nekik. A Szovjetunióban (Kárpátalján) és Erdélyben is megfordultunk néhányszor. 1988–89-ben a debreceni Kistemplomnál erdélyi menekülteket befogadó szolgálat működött. A református gimnázium fiúinternátusában – ahol a csalá-

| REFORMÁTUS ÉLET |

– Legelőször az egyházkerület segítségével egy kis lakást béreltünk ki erre a célra. Azután a Pacsirta utcában található, az államtól visszakapott általános iskola épületének – jelenleg az Immánuel Otthon és Iskola működik itt – felét kaptuk meg az egyházkerülettől. Ott és akkor kezdődött a lakhatást is biztosító szolgálatunk, amely most is tart – mondja Győri József. – A mienkhez hasonló szervezeteket általában előbb létrehozzák, és utána kezdenek el benne, érte dolgozni. Nálunk pont fordítva történt: előbb a betegek jöttek – eleinte csak néhányan, leginkább az ismerősi körből, később egyre többen kértek segítséget. ’91-ben szerveződött rendszerré a szolgálat, akkor hoztuk létre hivatalosan a Kőszikla Alapítványt – veszi át a szót Katika néni. A Pacsirta utcából 1998-ban költözniük kellett, mert az épületrészben református óvoda létesült. Az Epreskert utca 8. szám alatt találtak megfelelő helyet a misszióhoz: az egykori Fészek presszó kialakítása jónak tűnt a céljaikhoz. – Az egyházkerület vásárolta meg az épületet, az összeg hiányzó részét, azaz körülbelül húsz százalékát a Kárpátaljai Református Egyház pótolta – emlékezik vissza Győri József.

MINDIG KIRENDELI Az otthont nemrég felújították, és jelenlegi komfortossága jelentősen meghaladja a kezdeti, jóval szerényebb körülményeket, amikor mindössze

„A mienkhez hasonló szervezeteket általában előbb létrehozzák, és utána kezdenek el benne, érte dolgozni. Nálunk pont fordítva történt: előbb a betegek jöttek…” (Győri Józsefné) dunkkal mi is laktunk – nyaranta ruhaválogatást, amolyan „turit” rendeztünk be, ahol a határon átszökött, gyakran alig némi ruhaneművel rendelkező menekültek beszerezhették a szükséges dolgokat. Kapcsolatba kerültünk néhány külföldi, főleg holland és svájci csoporttal – többen azóta is támogatják a szolgálatunkat –, akiknek segítettünk gyógyszert, élelmiszert átjuttatni a határon – idézi fel a kezdeteket Győri József. Az alapítvány elnöke negyvenegy évig tanított a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, amelyet huszonnégy évig, tavalyi nyugdíjba vonulásáig igazgatóként vezetett. Családjával ez idő alatt az említett kollégiumban laktak. Az intézmény központi elhelyezkedése is hozzájárult, hogy könnyen rájuk találtak a segítséget igénylők: a romániai forradalom után egymás után keresték meg őket a gyógykezelésre szoruló emberek, akik szülőföldjük kétségbeejtő helyzete miatt otthon nem kaphatták meg a szükséges ellátást. A házaspár felismerte, hogy a rászorulóknak a gyógyítás mellett szállásra is szükségük lesz.

„Harminc éve biztosak voltunk abban, hogy napjainkban már nem lesz szükség az alapítványra, mert mostanra biztosan normalizálódik az egészségügyi helyzet az általunk segített régiókban.” (Győri József) egy kisebb és két nagyobb szoba állt rendelkezésükre, ahol esetenként huszonöt-harminc embert szállásoltak el. – Nekik az volt a lényeges, hogy kapjanak egy ágyat, és legyen hol megmosakodniuk. Ma már egészen más igények vannak, hiszen alapvető kérdés, hogy milyen gyors a wifi, és arra is figyelünk, hogy a családtagokat lehetőleg ne válasszuk el egymástól – magyarázza Győri József. Az alapítvány tevékenységét jelenleg a magyar állam kiemelten támogatja, és egyházunk zsinata is rendszeres juttatással járul hozzá a munkához. De nem mindig volt kiszámítható jövedelmük, és a kapott összeg ma sem fedezi minden, gyakran előre nem is látható kiadásukat. Hazai és külföldi magánszemélyek, gyülekezetek is segítik őket, volt idő, amikor csak ezekre támaszkodhattak. Létezésük első húsz évében az is előfordult, hogy úgy tűnt, be kell zárniuk. Ám ekkor ismét hozzátett a szolgálat működéséhez az a régió, amelyből a legtöbb elesettnek jelentett – és jelent napjainkban is – egyedüli kapaszkodót a Kőszikla Alapítvány. – Amikor anyagi 2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

nehézségeink voltak, akkor a Kárpátaljai Református Egyház juttatott a saját bevételeiből, emellett ha jól emlékszem, háromszor szerveztek Kárpátalján jótékonysági estet a javunkra. Volt, hogy az akkori viszonyok között hatalmasnak számító összeget, kétmillió forintot gyűjtöttek össze számunkra. Ez megszégyenítő, egyben felemelő volt – mondja a házaspár, rámutatva: Isten mindig kirendeli a működésükhöz szükséges anyagi hátteret. Akad, aki jövedelmének tizedét ajánlja fel a szolgálatuk támogatására. Elárulják: a nemrég befejezett átfogó felújítás jelentős részét például egy angliai házaspár adományából tudták elvégezni.

„…abban a pillanatban fel sem tudtuk fogni, hogy van egy hely, egy család, ahová jöhetünk, ahol helyet adnak, ahol segítő kezet nyújtanak – ismeretlenül.” (Márta)

ELESETTBŐL SEGÍTŐVÉ VÁLNI Persze az anyagi fedezet még nem minden, ahogy a házaspár emberfeletti munkája sem képes a szolgálat minden részét ellátni. Az egykori Pacsirta utcai épületben önkéntes teológusok segédkeztek, ma pedig gondnoki szolgálat működik az otthonban. Az alapítvány vezetői igyekeznek olyanokat bevonni ebbe a feladatba, akik maguk is betegeik voltak, vagy valamilyen módon rászorultak a támogatásra, és ezért jobban megértik, mit élnek át a náluk menedékre találók. Szanyi Judit és családja a harmadik a gondnokok sorában, elődeikhez hasonlóan ők is Kárpátaljáról származnak. – 2018-ban kerültünk Debrecenbe, amikor a férjemnél, Kálmánnál veseelégtelenséget állapítottak meg. Mindkét veséje leállt, dialízisre szorult. Az alapítvány azonnal szállást biztosított nekünk a gyógykezelések idejére – emlékezik vissza Szanyi Judit, aki rövidesen munkát kapott a gimnáziumban, így önálló bevételük is lett. – Aztán felkértek az önkéntes gondnokságra, amelyet a férjemmel együtt örömmel vállaltunk – folytatja. 2019-ben költöztek be az otthonban kialakított gondnoki lakásba. Judit és Kálmán lelkesen végezték a feladatokat, kezük alatt sokat szépült az épület udvara. Judit elmondása szerint a gondnoki szerep sokat segített a férjének a betegsége elfogadásában, akinek nem volt könnyű negyvenkilenc évesen megtapasztalni, hogy nem tud a korábbihoz hasonló, teljes életet élni. A különböző nehéz sorsokra való rálátás ugyancsak fontos lelki támasz volt. – Sajnos 2020 decemberében elveszítettük őt – osztja meg Judit a fájó tényt: Kálmán a koronavírus-járvány miatt kialakult egészségügyi helyzet áldozata lett. Judit és két fia 18 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 26.

azonban nem adta meg magát a szomorúságnak. – Folytatom ezt a munkát, hálásan, örömmel, szeretettel a szívemben megyek tovább. Úgy érzem, hogy Isten hívott el erre a szolgálatra, hiszen nem saját elhatározásunkból költöztünk Magyarországra. Az Úr csodásan működik – ez volt a kedvenc énekünk, ma is ez. Nagyon sokat köszönhetünk az otthonnak, amely szállást ad és családot képez belőlünk. Összekovácsolódnak itt a betegek, a sorsok – fogalmaz Judit. Idősebbik fiuk, Szabolcs már saját családot alapított, de Balázs most is itt van, édesanyja mellett. Mindkét fiú egészségügyi pályán helyezkedett el, illetve tanul.

JÖVŐT ADÓ KAPCSOLATOK Valóban, a lakók látogatásunk alatt is családként viselkednek: a beszélgetés alatt gyermekek is vannak közöttünk, egyikük, a hároméves Klaudia hamar elfárad, aminek rögvest hangot is ad, de a többieknek a szeme sem rebben. A kislány édesanyja, Diána elmondja: nyirokcsomó-daganattal kezelik a picit, a nyarat javarészt kórházban, a kezelések közti időszakot pedig az otthonban töltötték. Klaudia mellett még két gyerkőc csatlakozik a felnőttek beszélgetéséhez, a tizennégy éves Fruzsina és húga, az egyéves Flóra. – 2016. március 16-án derült ki, hogy Fruzsinának tyúktojás méretű agydaganata van. Ismerősökön keresztül egy héten belül eljutottunk Kati néniékhez, akik rögtön szeretettel fogadtak. Dél körül érkeztünk meg Kárpátaljáról, és estére kiderült, hogy azonnal életmentő beavatkozásra van szükség, amelyet még akkor este meg is ejtettek. Ennek anyagi terheit a Kőszikla Alapítvány vállalta – akkor, hirtelenjében – osztja meg történetüket Márta, a lányok édesanyja. A daganatról kiderült, hogy rosszindulatú, így Fruzsinára hosszadalmas, kétéves kemoterápia és sugárkezelés várt, amelynek első hónapjaiban szintén az alapítvány segítette a lakhatásukat. Később, amikor kiderült, hogy a kezelés még sokáig fog tartani, állandó szállást kerestek. – De abban a pillanatban fel sem tudtuk fogni, hogy van egy hely, egy család, ahová jöhetünk, ahol helyet adnak, ahol segítő kezet nyújtanak – ismeretlenül. Ezért örök hálával tartozunk – jelenti ki Márta. Fruzsináék a Győri családon keresztül új embereket is megismertek, többek között a házaspár vejét, a keramikus Álmost. Az általa tartott rehabilitációs foglalkozások 2016 őszén, a súlyos megpróbáltatások után segítettek elindulni a kislánynak a lelki gyógyulás útján. A keramikus szakma pedig nemcsak terápia, illetve hobbi, hanem megélhetési lehetőség is lett a család számára: Márta is megkedvelte a tevékenységet, és hamarosan szebbnél szebb alkotások kerültek ki a keze alól.

LELKI ÚTMUTATÁS Habár a Kőszikla Alapítvány mögött a református egyház áll, vezetői felekezeti hovatartozástól függetlenül igyekeznek segíteni a rászorulókon. Katika néni azt mondja, egy dologhoz feltétlenül ragaszkodnak a bentlakókkal kapcsolatban: amíg az otthonban

| REFORMÁTUS ÉLET |

„Nagyon sokat köszönhetünk az otthonnak, amely szállást ad és családot képez belőlünk. Összekovácsolódnak itt a betegek, a sorsok.” (Szanyi Judit) volt presbiter – az utóbbi időben a betegsége miatt nem vállalta már a feladatot. Engem segítőként a keddi és csütörtöki istentiszteletek támogatnak a legjobban. A komfortos körülmények fontosak – de a lelki támogatás legalább ennyit számít. A Kőszikla Alapítványt sokféle sorsú ember megtalálja – a beregszászi Bálint például annak idején Csernobilt is megjárta, mentősofőrként az elsők között küldték az atomkatasztrófa helyszínére. Két évvel később autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála, amelynek következtében részlegesen lebénult. Éveken át keresték a megoldást Ukrajnában. Végül 2007-ben Debrecenben ismerték fel, hogyan lehet rajta segíteni, a drága neurológiai kezeléseket pedig az alapítvány finanszírozta. Most kontrollra érkezett a városba, az otthon pedig újra szállást biztosít neki. Ahogyan Líviának is, aki már húsz éve van kapcsolatban a Győri házaspárral, akik a családja több tagján is különböző módokon segítettek az elmúlt időszakban. De ugyanígy számíthat az alapítványra Gyula is, aki szintén veseAZ ALÁZATOS MUNKA ELISMERÉSE elégtelenség miatt jutott el hozzájuk még 2006-ban, A határon túli magyarok és azóta is kapcsolatban van velük. Mindannyiukban gyógykezelésének támogatása, közös, hogy az anyagi és lakhatási mellett lelki támovalamint testi-lelki egészségének gatást is kaptak az otthonban. megóvása érdekében több mint negyedszázada elhivatottan végzett munkája elismeréseként Győri Józsefné az államalapítás ünnepének alkalmából augusztus 19-én Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vett át Budapesten.

élnek, részt kell venniük a heti két, helyben tartott istentiszteleten. Ugyan nem követik nyomon, hogy ezek az alkalmak kinek mit indítanak el az életében, de van, amiben biztosak: – Tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg olyan ember fordul meg nálunk, aki itt hall életében először és talán utoljára Istenről. Aki járt nálunk, azt ő már megszólította: ha egyszer majd meg kell állnia az Úr előtt, nem mondhatja, hogy nem hallotta Isten Igéjét – fogalmaz Győri Józsefné. Az istentiszteletek fontosságát hangsúlyozza Eleonóra is, aki a férjét kísérte el Debrecenbe, és június közepe óta tapasztalja az otthon vendégszeretetét. – Habár katolikus vagyok, nem áll távol tőlem a református vallás, hiszen a férjem tizenkét évig

„BETEGEK MINDIG LESZNEK KÖZÖTTÜNK”

– Kézzelfogható csodákat éltünk meg az elmúlt esztendőkben, amikor egyik napról a másikra jelent meg a sürgősen szükséges pénzösszeg a számlánkon, vagy gyógyíthatatlannak mondott betegek épültek fel. Nem látjuk előre, mi jön, ezért konkrét tervünk nincs a jövőre. Isten azt mondja: ez az a nap, amelyet neked rendeltem, ebből hozd ki a lehető legtöbbet – mondja Győri Józsefné arról, hogyan tekintenek az alapítvány előtt álló időszakra. Férje kiegészíti: – Harminc éve biztosak voltunk abban, hogy napjainkban már nem lesz szükség az alapítványra, mert mostanra biztosan normalizálódik az egészségügyi helyzet az általunk segített régiókban. Ehhez képest sajnos bizonyos tekintetben – elsősorban Kárpátalján – csak romlott a helyzet. Így nehéz tervezni. Nekünk figyelnünk kell Istenre, hogy mit vár tőlünk, mi a következő lépés, és azt megtenni. Ahogy Jézus mondta: szegények, betegek mindig lesznek közöttünk – ha hajlandók vagyunk szolgálni, mindig találunk segítségre szorulót.  FOTÓ: ZELENKA ATTILA 2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja 19

| INTERJÚ |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Keresztyén vallomás a hazáról Gyakran írtam, szóltam már Pápai Páriz Ferencről, Pápai Páriz Imre puritán prédikátor író Bázelben oklevelet szerzett orvos fiáról, aki a humán tudományokban is jeles kedett, a teológiától a nyelvészetig és a filozófiáig. Legutóbb a Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760) című konferencián tartottam előadást Pápai Páriz Ferencről a Bölcsészettudományi Kutatóintézet Irodalomtudományi Intézetében. Mondandóm fő témája természetesen a tizenhetedik század nagybetűs Gyógyítójának a járványokkal, elsősorban a pestissel kapcsolatos munkássága volt. Nem csupán Pax corporis, A test békéje című műve, hanem egy híres gyászbeszéde, amelyet A Glaserus-i Szent Hagyaték címmel már diplomás orvosdoktorként tartott, a bázeli egyetem egyik büszkesége, a mélyen hívő és áldozatkész református anatómus, botanikus és filozófus, Johann Heinrich Glaser professzor földi maradványai fölött. Glaser a városban pusztító fekete halál idején beállt gyógyító kollégái közé, s számos élet megmentése érdekében a magáét feláldozta. Ennek a gyászbeszédnek van egy mindmáig érvényes , intő mondata, egy Lucianus-idézet. Lucianus Krisztus után 125-ben, Szíriában született, s 180 után halt meg. Egy ki csiny falu, Samosata szülötte volt, pályája során tanított a Római Birodalom számos egyetemén, s élete vége felé Egyiptomban magas kormányzati tisztséget kapott. Sikeres, sokat utazó szatíraíró és szónok, akinek műveiből merített a katolikus Morus Tamás, továbbá – Gulliver utazásai című híres regényében – Jonathan Swift, aki „civilben” az anglikán egyház felszentelt papja volt. Lucianus hatása tehát, mai szóval élve, ökumenikusnak tekinthető. A Pápai Páriz Ferenc által idézett Lucianus-mondat pedig voltaképpen nemcsak visszaemlékezés az elhunyt professzor pestis verte városához való hűségére, hanem a már haza, Erdélybe készülő ifjú magyar „medicus” tömör, őszinte önvallomása és egyben életprogramja is: „A hazai füst hasznosabb, mint a külhoni fény.” A hazai füstből a Nagyenyedi Református Kollégiumban nagy szeretettel tanító, az intézménynek sok külföldi támogatást szerző Pápai Páriznak bőven kijutott, noha orvosi végzettségű fiát, az ifjabbik Ferencet is bevonta ebbe a „skólamentő” küzdelembe. Ő Skóciából szerzett segélypénzeket, amikor apja már kifogyott az Erdélyt pártoló forrásokból. Utolsó évei nagyon keservesen teltek, kollegiális áskálódások, ellene felhergelt diákok, visszatartott fizetés keserítették életét. Mégsem hiszem, hogy megbánta volna a lemondást a „külhon” kínálta fényekről. Isten áldja meg mindazokat, akik a mai időkben ugyanezt a nehéz utat vállalják!  PETRŐCZI ÉVA

LXV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM, 2021. SZEPTEMBER 26. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 400 FT

Az év Szupertanára 9 771419 856007

SARKADI FERENC: A TANÍTÁS ÉS A TANULÁS IS LEHET IZGALMAS ÉS ÉLMÉNYDÚS

21039

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező): ........................................................... Aláírás: ................................................................................... ReformátusokLapja Lapja 2019. 2021.január augusztus 6. 8. 20 20 Reformátusok



1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

| GONDOLATOK |

VITÉZ FERENC

Kapcsolódások A szerző főiskolai docens, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője, újságíró

A debreceni reformációs emlékmű részlete a Kasseli Bibliával. A szerző illusztrációja.

Ingmar Bergman svéd filmrendező hatvan évvel ezelőtt, 1961-ben forgatta Úrvacsora című filmjét, az úgynevezett „Isten-trilógia” középső darabját, melyet a Tükör által homályosan és A csend című alkotások fognak közre. Bergman értelmezésében: a megszerzett bizonyosság itt válik megértett bizonyossággá, amit mégis a „negatív lenyomat” követ, az Isten csendje. A több megrázó jelenet közül emelek ki egyet. A filmbeli lelkész egész életében mindig a saját arcára próbálta formálni a személyes szükségleteiből „összerakott” Istent, aki mások számára így személytelen lett. A film elején látott szertartás

„üressége” végül az üres templom képében köszön vissza. Csak a templomszolga, az orgonista és a felesége van jelen, akivel szintén üressé vált a kapcsolata. Neki egymagának is megtartja az istentiszteletet, ezért a prédikáció nem Isten és ember párbeszédének narratívája lesz, hanem közeledési kísérlet a másik emberhez: hogyan lehetne kitörni a társas egyedüllétből. Hasonló gondolat fogalmazódik meg a halásszal folytatott beszélgetésben. „Egyedül vagyunk, te meg én. Eljátszottuk az egyetlen emberi lehetőséget, azt, hogy emberek között élünk.” Sem spirituális, sem látható kapcsolat nem jön létre Istennel, azonban a bizonyosság (párhuzamosan Jézus emberi magányával a kereszten) ott munkál, hogy soha nem késő, mindig van „alkalmas” idő. A felismerés, a ráismerés, a kapcsolódás szándéka, az utolsó pillanatban való újrakezdés is esély arra, hogy a múló időből átlépjünk a szent időbe.

A szimbolikus antropológia egyik értelmezési modellje szerint minden közösség azzal kezdi saját helyfoglalását, hogy kutat ás, mert kapcsolatot kíván teremteni a múlttal. Templomot épít, mert a kronoszi, az elmúló időben keresi a kairoszi, a megszentelt és ünnepi, a kiválasztott és rendelt időt. Ezután létrehoz egy iskolát, amelyben át tudja adni és tovább tudja örökíteni nemcsak az ismereteket, de az egyéni és közösségi javak egymást szolgáló etikus magatartását rögzítő értékrendet is. Ezért lesz a templom és iskola egy közösség, egy társadalom kicsinyített mása. Irodalmi művek és szociológiai tanulmányok, etikai, filozófiai és erkölcstani munkák, kultúra- és művelődés-, vallás- és egyháztörténeti kutatások és értelmezések különböző aspektusokból vizsgálják a fent vázolt modellt. A közösségteremtő szimbolikus cselekedetek mindegyike a megismerésre irányul, avagy annak az egymással összefüggő három kérdésnek a megválaszolására, hogy honnan jöttünk, merre tartunk – és a csak e kettő tudatában érvényes harmadikra, hogy kik vagyunk. A megismerés viszont csupán akkor lehetséges, ha tudunk kapcsolódni a múltunkhoz, ha van célképzetünk (fölismertük sorsfeladatunkat), és ha hiszünk a megszerezhető tudás (illetve a tudássá váló hit) saját magunkon túlmutató erejében. Így akár azt is megtanulhatjuk, hogy a szabadságunkat (és autonómiánkat) akkor élhetjük meg igazán és a maga teljességében, ha felismerjük és tiszteletben tartjuk a korlátokat. Ebből a profánnak tűnő egzisztenciális térből tekinthetünk rá a végtelenre. Bergman filmjének istentisztelete után legutóbbi istentisztelet-élményem képei peregnek előttem. Körülöttem fiatalok ülnek a padokban, mobiltelefon képernyőjéről követik a kottát és a szöveget. Az én kezemben kopott énekeskönyv – több mint negyven évvel ezelőtt kaptam édesanyámtól a konfirmációmra. Mindig ezt hordom magammal. A mobiltelefont repülő üzemmódba állítom. Akkor is, ha imádkozom. Ilyenkor nem akarok senkire és semmire rákeresni, de azt sem szeretném, ha engem keresnének. Be és rá, ki és le lehet kapcsolódni. A virtuális világ a kiválasztott ünnepi, kairoszi időben megélt valósággá változik. Nem vagyok kapcsolható ebben a repülő üzemmódban – mert már kapcsolatban vagyok. Legkisebb elemi részecskéim kommunikálnak az isteni teremtő erővel.  2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja 21

| INTERJÚ |

Az év Szupertanára Sok tanárt sokként ért tavaly tavasszal az oktatási karantén bejelentése, bár a legtöbben otthonosan mozognak a világhálón, a digitális tanrend mindenki számára kihívást jelentett. A Dívány és a Lidl ebben a helyzetben ötödik alkalommal hirdette meg Az év Szupertanára-versenyt, amelyre olyan pedagóguILLÉNYI ÉVA sok jelentkezését várták, akik egyedi módszereikkel igazi színfoltjai a magyar oktatásnak. A szakmai zsűri értékelése és a tizennégyezer közönségszavazat összesítése alapján a több tucat pályázóból Sarkadi Ferenc, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola pedagógusa kapta meg a Szupertanár címet. Miért vállalta ezt a megméretést? Sokat gondolkodtam rajta, félve vállaltam el, igazából két dolog inspirált. Az egyik, hogy szeretem a megméretéseket, a másik, hogy a pedagógusok jó része láthatatlan. Azt tapasztalom, hogy országunkban sok jó pedagógus van, a minőségi munkájukról viszont kevesen tudnak, szinte csak a közvetlen környezetüktől kapnak elismerést. Amikor találkoztam a pályázattal, arra gondoltam, ez milyen jó lehetőség arra, hogy egy picit az ismeretlenségből kilépve megmutathassam: történnek és történhetnek a pedagógus szakmában is érdekes dolgok. Azt szerettem volna bemutatni, hogy a tanítás és a tanulás tud izgalmas és élménydús lenni.

„Azt tapasztalom, hogy országunkban sok jó pedagógus van, a minőségi munkájukról viszont kevesen tudnak, szinte csak a közvetlen környezetüktől kapnak elismerést.” Sok pedagógus zúgolódott a koronavírus miatt az online térbe szorult oktatás kezdetén, és nem egy szülő is kritizálta a virtuális tanórákat. Ön a pályázatában megmutatta, hogy bár a digitális oktatás jár nehézségekkel, számos lehetőséget is tartogat. Mi volt a legnehezebb ebben önnek? Kétarcú volt a dolog. Én a biológia és természetismeret mellett testnevelést is tanítok, utóbbival különösen nehéz volt bármit is kezdeni. Készségtárgyként ebben eszköz nélkül maradtak a tanárok. Viszont a többi tantárgy tekintetében nagy lehetőségek voltak. Nekem szerencsém volt a biológiával és a természetismerettel, mindkettő alapvetően sokrétű tárgy, és ezt a digitális közegben még inkább ki lehetett domborítani, ezzel a színességgel motiváltam a gyerekeket. A visszajelzések alapján azt gondolom, hogy ez sikerült is. Próbáltam ösztönözni a kollégáimat: meg lehet oldani sok mindent, hogyha az ember kreatív, és vannak meghökkentő ötletei. Persze gyorsan hozzáteszem, hogy a digitális oktatás korosztályfüggő. Iszonyú nehéz dolga volt azoknak a pedagógusoknak, akik alsóban tanítottak. Felső tagozatban a motiváció és a számonkérés igényelt nagyobb kreativitást. 22 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 26.

Bemutatkozó videójában láttam, hogy komoly logikai feladatokat talált ki a tanulók számára, és egy virtuális kirándulással is megajándékozta az osztályát. Általában fontosnak tartom a logikus gondolkodást, annak fejlesztését, ami az oktatási rendszerünkre kevéssé jellemző. Én a jelenléti oktatásban is azt próbálom megvalósítani, hogy a diákok a meglévő tudásukat próbálják meg kreatívan használni, kikövetkeztetni dolgokat. Az internet ezt egészítette ki, ez óriási lehetőség. Mondhatjuk, hogy a világháló egyfajta digitális alexandriai könyvtár, amelyet ha jól használunk, rengeteg érdekes dologba betekinthetünk. Meghökkentő feladatokat szerettem volna adni nekik. Kitaláltam egy izgalmas problémát, és ahhoz, hogy a gyerekek ezt megoldják, rengeteg tudnivalót kellett megtalálniuk a neten, logikusan kellett felépíteniük a megoldáshoz vezető utat. Ezzel szinte észrevétlenül szereztek plusz tudást. Játékos volt, így örömmel fejtegették. Már az első feladatnál láttam, hogy mennyire élvezik, ez motivált engem is, így jöttek tovább az izgalmas ötletek. A gyerekek szinte várták a következő órát, én pedig kíváncsi voltam a beküldött megfejtésekre. Ez egyfajta társasjáték lett. Például olyan feladatot is kitaláltam, hogy az idegen lények elvisznek minden tyúkot a Földről, és ha tojásrántottát akarunk enni, akkor a fácánokat kell háziasítanunk. Ez volt hozzá a szlogen: „Biológus vagy 2050-ben.” Vagy titkosügynökként fejles�szünk egy biomechanikus vadászgépet, amely a buteo buteo, azaz egerészölyv névre hallgat. Sok helyen a családtagok is beszálltak ebbe a játékba, mindenki nagyon élvezte. A gazdasági földrajzhoz nehéz kedvet csinálni, de amikor az volt a lecke, hogy üzemeltessenek egy biohamburgerezőt, mindenki fellelkesült. Az ötlet az volt, hogy egy szerencsejátékon első díjat nyernek, ehhez vissza nem térítendő támogatást kapnak az államtól. Ehhez meggyőző üzleti tervet kellett elkészíteniük. Egészen döbbenetes, nagyon részletes munkák születtek, onnan kiindulva, hogyan szerzik be az alapanyagokat; miként gazdaságosabb kiszállítani, kerékpárral vagy elektromos autóval; mi történik az elhasznált alapanyagokkal, mint például az olaj. A munkám csúcspontja a zempléni osztálykirándulás volt. Mivel a diákok nagyon jól dolgoztak ebben a nehéz időszakban, szerettem volna megajándékozni őket. Az osztály életében mindig fontos az osztálykirándulás, most a karantén miatt ezt nem tudtuk megvalósítani. Aznap reggel nyolckor,

| INTERJÚ |

válogatott gyerekanyag érkezik hozzánk. Sok olyan dolgot is megkövetelhetünk és betartathatunk az egyházi tanoknak köszönhetően, amit egy önkormányzati iskolánál nem biztos, hogy megtehetnénk, és ez mindenképpen előnyére válik az oktatásnak. Nagyon jól nevelhető, fegyelmezett, jó képességű gyerekekből álló intézmény a miénk.

amikor indultunk volna a túrára, meglepetésként minden gyerek kapott egy e-mailt, és hatalmas boldogság volt, amikor végigkattintgatták a zempléni helyszíneket; bár virtuálisan, de megélték ezt a kétnapos kirándulást. Tényleg volt benne minden, a számháborúzástól kezdve az éjszakai csillagvizsgálaton át a bobozásig. Bízunk abban, hogy év végén ezt a valóságban is meg tudjuk majd élni. Több mint harminc éve tanít egy intézményben. Hetven szabadidős tábort szervezett és nyolc osztályt ballagtatott el osztályfőnökként. Azt nyilatkozta a Hajdú-Bihari Naplónak, hogy „nagyon jó gyerekanyaggal dolgozik”. Azt gondolnám, hogy a gyerek mindenhol gyerek. Mitől jobbak ők a Kölcseyben? A pedagóguspályám alatt sok gyerekkel találkoztam már, a külsős kosárlabda- és a műfalmászóedzéseken is. Más iskolákban is szoktam táboroztatni. Az, hogy jó a gyerek vagy rossz, pedagógusfüggő is. Az iskola református szellemisége miatt már eleve

Akkor tanít jól az ember, ha közben ő maga is tanul. Az elmúlt években egyszer sem haladta meg a háromezret azoknak a pályakezdő tanároknak a száma, akik sikeres minősítő vizsgát tettek. Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy a tanári pálya presztízse en�nyire megromlott? Mit mondana azoknak, akik tanári pályára készülnek? A pedagógusképzés megújításának, hatékonyabbá tételének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő motivációt jelentő, kiszámítható „pedagóguséletpálya-modell” bevezetése. Én igyekeztem ezt kihasználni. Amióta rászántam magam a pedagóguspályára, igyekeztem mindenhol kihozni magamból a maximumot. A pedagógusminősítéseket az elsők között szereztem meg, ami nekem is valamivel nehézkesebben ment, az a pedagógus-szakvizsga. Két évvel ezelőtt éppen a hittudományi egyetem jóvoltából, ahol tömbösített oktatási renddel segítették a pedagógusokat, sikerült belevágnom a sok elfoglaltság mellett is, éppen most nyáron államvizsgáztam. A továbbképzésekről sokan úgy vélik, hogy nincs sok értelme, de én mindegyikből hoztam valami újat. A hittudományi egyetemen olyan pedagógusokkal tanulhattam, akik hasonlóan elszántak voltak. Kollégáim széles spektrumot képviseltek: az egészen pici, hátrányos helyzetű iskolában tanítótól kezdve az élgimnáziumban oktató nyelvi pedagógusokig, és ez alatt a két év alatt tőlük is rengeteget tanultam. Gondolom, az is pozitív visszacsatolás, hogy idén ön lett az év Szupertanára. Büszkék önre az iskolában? Féltem ettől a jelzőtől, hogy esetleg ellenérzéseket vált ki. Ezért is volt kellemes és megható hozadéka ennek a versenynek, hogy mind a kollégák, mind a gyerekek, mind a szülők támogattak, szavaztak rám. A volt tanítványaim is gratuláltak. Mindenkitől azt hallottam, hogy ezt nagyon megérdemeltem. Ez adta ennek a szupertanár címnek az igazi értékét.  FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN 2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja 23

| AKTUÁLIS |

„Nem akarta leegyszerűsíteni az életét” BALOGH-ZILA TEODÓRA

Egy nagyreményű, hirtelen elhunyt zongoraművész árvája, századfordulós iskolaigazgató fia, a végeken éhező lelkész, éjjel kottákat másoló, autodidakta zeneszerző, naponta órák hosszat temetéseken éneklő, szinte halálos ágyáról is kórust alapító kántor, aki híres volt arról, hogy nincs ellensége és sosem emelte meg a hangját. Ha azonban a kezét emelte fel, csend lett, azután énekszó – tiszta harmónia. Százéves lenne Osváth Viktor.

– Elhívása, elhivatottsága annyira egyértelmű volt, hogy sohasem firtattuk, miért ment a teológiára, egyszerűen nem merült fel a kérdés – mondja szabadkozva Osváth Zoltán, Osváth Viktor lelkipásztor, a legendás kecskeméti kórusvezető egyik fia, amikor annak igyekszünk utánajárni, hogyan indult el pályáján a huszadik századi református egyházzene hőskorának kulcsfigurája.

zett Kecskeméten. A néhány száz fős Vezsenyben 1952-ben lett önálló lelkész. Akkoriban nem számított egyedi esetnek, hogy tehetséges, esetleg nagy karriert befutott lelkipásztorok kerülnek a nélkülöző kisfalvakba. A szomszédos Tiszavárkonyon szolgált például a börtönt is megjárt Fekete Péter, akivel Osváth jó barátságot ápolt. – A szüleim alaptapasztalata volt a mélyszegénység – ugyanakkor a közösségből áradó szeretet is. Volt, hogy a parókiának négy-öt hónapig hatvan fillér volt a vagyona, és mégsem éheztek. Mindig jött valaki, aki hozott nyulat vagy csirkét, tojást, zöldségeket, ahogy falun szokás. A vezsenyiek nem nézték volna jó szemmel, hogy éhezik a lelkészük – mondja Osváth Zoltán, aki kamaszkorában országjáró biciklitúrái alatt sokszor megtapasztalta az egykori gyülekezeteik szeretetét, sőt olyan közösségekét is, amelyekben csak kották fejlécéről tudhatták, kicsoda Osváth Viktor. – Ha valahová betértem szállásért és kiejtettem édesapám nevét, mindenki lelkendezve, legendákat mesélve emlékezett az egykori lelkipásztorra, akár úgy is, hogy személyesen sohasem ismerte.

KÁNTOR IS, LELKÉSZ IS

„A szüleim alaptapasztalata volt a mélyszegénység – ugyanakkor a közösségből áradó szeretet is.” LELKÉSZ A VÉGEKEN A tősgyökeres református családból származó Osváth Viktor édesapja latin–magyar szakos tanár, író, az Aszódi Evangélikus Gimnázium igazgatója, édesanyja zongoraművész, Chopin-specialista, nagy karrier várományosa volt, aki azonban fia születése után egy héttel meghalt. Gyerekkorától kezdve hegedült, zongorázott és orgonált, lelkes, tehetséges kórus- és zenekartag volt középiskolájában, amikor a felvételire került a sor, mégis a teológiát választotta. 1939-ben kezdte el Budapesten tanulmányait, a háború előtt, 1944-ben szerzett oklevelet, majd Cecén, Vezsenyben és Budapesten is segédlelkészkedett, miközben 1948-ban kántortanítóként vég24 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 26.

Osváth Viktort 1960-ban választották lelkész-kántorrá a kecskeméti református gyülekezetben, régi diáktársak hívására. Feladatai inkább a kántori oldal irányába húztak, amely a többezer fős egyházközségben óriási munkát jelentett: – Reggel fél tíz körül kiment a temetőbe, és délután ötre ért vissza: mindennap volt három-négy temetés. A lelkészek cserélődtek, ő viszont maradt énekelni. Sohasem mondta volna, de tudtuk, fájlalja, hogy nem tud annyiszor prédikálni, mint korábban – mondja fia. Ám ha nem is a szószékről, Osváth Viktor mégis prédikált, tanított: Goudimelt, Praetoriust, Bachot, na és persze Gárdonyit, Ádám Jenőt. Amikor megkezdte kecskeméti munkáját, Pungur Józseftől jól szervezett énekkart örökölt, a kórus azonban az ő keze alatt vált országos hírűvé. Persze a cél nem a hírnév, hanem annak elérése volt, hogy mindenki tudjon és szeressen énekelni. Osváth Viktor abban az évben végezte el a kántortanítói iskolát, amikor új énekeskönyve lett az egyháznak. 1960-ban ez a kötet már tizenkét éves volt, mégis szükség volt arra, hogy minél inkább elmélyítsék az egyháztagokban az énekek isme-

| AKTUÁLIS |

retét és közös kinccsé váljanak. Osváth Viktor először azokat a Bach-korálokat vette elő, amelyeket a fekete énekeskönyv is tartalmazott. Látva, hogy sok ének még nincs több szólamban feldolgozva, énekről énekre haladva elkezdte megharmonizálni a dallamokat kórusa számára.

te, kötelessége, hogy ne szóródjanak szét az emberek, így hát termelte az énekelnivalót – mondja fia arról, miért írt Osváth Viktor folyamatosan új darabokat az énekkarnak, miért szentelt munkája mellett heti kétszer két órát a kóruspróbának, miért másolt kottákat és tartott zenés áhítatokat.

TINTAFOLTOS ÖT VONAL – Komponálni csak teljesen nyugodt körülmények között tudott: vagy éjjel írt, vagy pedig rendszeres éves elvonulásán. Amikor a mátraházi lelkészüdülő üzemszünetet tartott, a néhány fős személyzeten kívül csak ő tartózkodott az épületben. Egy hetet vagy tíz napot töltött ott, és mindig új kórusdarabokkal tért haza. Visszatérése után esténként kézzel kottázta az új darabok egyes szólamait. Külön a basszust, külön a tenort, a szopránt, az altot, hogy mindenki meg tudja tanulni a sajátját – emlékezik vissza az alkotó fia. Miután a negyven-ötven főből álló kórus mindegyik tagja számára tollal lekottázta a szólamokat, a gyülekezet nagy írógépével vitte fel az énekek szövegét a lapokra. Valószínűleg nem túlzunk, ha azt mondjuk: minden bizonnyal másképp állt a kottákhoz és a karnagyához az egyszeri énekkartag, amikor egy-egy új, tintával írt darabot vett a kezébe. Osváth Viktor munkája nem volt hiábavaló: nem csupán kórusára, hanem énekfeldolgozásaira is egyre többen figyeltek fel. – Vezérelve az volt, hogy ne nehéz darabokat írjon, hanem olyan műveket, amelyeket az egyszerű falusi kórusok is képesek megtanulni – mondja Osváth Zoltán. A hetvenes években már kórusvezetők fordultak hozzá darabokért: a kisebb gyülekezetek énekkarai nem mindig tudtak négy szólamban énekelni, Osváth Viktor pedig személyre szabott átiratot készített számukra. Ezért több művéből akár három-négy verzió is létezik. Munkáit a kántorképzőkön ma is gyakran forgatott Egyházzenei vezérfonal második kötetében is meg lehet találni. A Kádár-rendszer idején kiadott, nagyjából egyharmadában Osváth-műveket tartalmazó kötet hamar elterjedt a református kórusok között, hiszen akkoriban külföldi nyomtatott kottákhoz nehezen fértek hozzá az énekkarok.

SZERETETT SZERETNI A Kecskeméti Vég Mihály Énekkar – amely nevét éppen Osváth Viktor vezetése alatt kapta – kilencvenéves jubileumára készült kiállítás molinóján ez olvasható a karnagyról: „Számára a kórus családi közösség volt. Szívének és házának ajtaja nyitva állt minden kórustag előtt, aki meg akarta osztani vele bánatát vagy örömét.” És valóban: bárkit kérdezzünk Osváth Viktorról, az első szavaiból azonnal felsejlik, hogy kedves, melegszívű ember volt, akire nem lehetett haragudni – és aki maga sem tudott haragudni senkire. – Nem adta alább és nem akarta leegyszerűsíteni az életét. Látta, hogy a kórus igazán jó közösség, és hitbeli családként is az. Számára pedig a legfontosabb az volt, hogy mindent hittel csináljon. A próbák elején igét olvasott, imádkozott. Úgy érez-

„Számára a kórus családi közösség volt. Szívének és házának ajtaja nyitva állt minden kórustag előtt, aki meg akarta osztani vele bánatát vagy örömét.” ÉNEKEKET MINDENKINEK Osváth Viktor neve eggyé vált a Tahi Egyházzenei Hetekkel és a debreceni kántorképzővel. Fontosnak tartotta, hogy az egyházközségekhez tartozó énekkarok saját gyülekezetük elé állva rendszeresen énekeljenek. Különösen kedvelte az úgynevezett zenés áhítat műfaját. Ilyenkor egy-egy bibliai gondolat mentén állították össze a repertoárt, az egyes darabokhoz pedig rövid magyarázatot fűztek. Mindez egyetlen célt szolgált: hogy minden református magáénak érezze, megértse és ezáltal használni tudja az énekeit. Használni, hiszen az ének eszköz: út az Istenhez. Épp ezért születésének századik évfordulóján, szeptember 26-án este Kecskeméten zenés istentiszteleten emlékeznek Osváth Viktorra. Osváth Viktor a nagy terhelés alatt hamar elfáradt a munkában. 1981-ben vonult nyugdíjba, súlyosbodó betegsége miatt 1984-ben a Schweitzer Albert Szeretetotthonba került, ahol utolsó erejével a bentlakókból kórust szervezett. 1985ben, hatvannégy évesen hunyt el. Osváth Zoltán szerint manapság, amikor nem a szocializmussal és a kottasokszorosítás tiltásával, hanem az érdektelenséggel kellene szembenéznie, édesapja valószínűleg ugyanazt tenné: – Énekelni tanítaná az embereket – megtalálná hozzá az eszközeit.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ 2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református konyha Az elmúlt héten az összetartozást ünnepelte egyházunk Nagyváradon. Ezen a héten receptünkkel mi is a határokon átívelő közösséget éltetjük, ezért olvasóink őszi vacsoraasztalaira az erdélyi vinetát, azaz padlizsán krémet ajánljuk. VINETA

Hozzávalók: 4 közepes nagyságú, fényes héjú, puha padlizsán, 6 gerezd fokhagyma, 2 közepes fej hagyma, 2 dl olívaolaj, só, bors, esetleg egy frissen facsart citrom leve.

A megmosott padlizsánokat villával megszurkáljuk, majd grillen vagy peremes tepsiben a sütőben időnként megforgatva sütjük, amíg a héja szinte fekete lesz (30–35 perc). Ezután kivesszük a sütőből és félbevágjuk, majd egy kanál segítségével a héjából kikaparjuk a padlizsán húsát. Amíg hűl, apróra vágjuk a hagymát, amit a fokhagymával és fűszerekkel együtt a kihűlt zöldséghez adunk. Villával vagy turmixgéppel pépesítjük, miközben lassan hozzáadjuk az olívaolajat. Ha szeretjük, sütőben kaliforniai paprikát is süthetünk mellé, amelyet a héjától megtisztítva hozzáadhatunk a püréhez. A kapott krém ideális adalék őszi vacsoráinkhoz, hűtőben akár több hétig is eláll.  FOTÓ: PEXELS.COM

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (E, E, E). 13. Székelyföldi sóváros. 14. Részben megismer! 15. A vármegye király által kinevezett első embere a középkorban. 16. Triplán: társas tánc. 17. Elismerés. 20. Pajesz eleme! 21. Arzén vegyjele. 22. Heveny. 23. Akta része. 25. Dísz. 27. Bellini operája. 29. A zenei alaphangsor 3., 6. és 8. hangja. 31. … Rinn, izraeli fotó- és videóművész (RIVKA). 33. Antal Imre. 34. Idegen Ágnes. 36. Kettőzve: háziállatot hívó szó. 37. Ébresztőóra. 40. A mexikói forradalom egyik vezére (Emiliano). 43. Átcsap páros betűi. 44. C-vitaminban gazdag konyhakerti növény fiatal termése. 45. Matematika, röv. 46. Vízzel felöntött szerves anyag. 48. Olasz férfinév. 50. Romhány határai! 51. Ritka, germán eredetű férfinév. 54. Tova. 55. Fontolóra vesz. 58. Vonat belseje! 59. Fizetett tapsolók csoportja. 61. A váltóáram nemzetközi rövidítése. 62. Mellett, közelében, angolul. 64. Kortyol. 66. Előadó, röv. 67. Húr betűi keverve. 69. Fanyar humorú, különc egyéniségű színművész (Gyula). 71. Bécsi kar! 72. Szórakoztató tevékenység. 74. Mázkeverék! 75. Becézett férfinév. Függőleges: 1. Közterületet megnevező jelzés házfalon. 2. Vörös, Rómában! 3. Menyasszony. 4. Római 1500. 5. Csónak. 6. Félelemben él. 7. Petőfi Sándor nevét viselő egyik aszódi középiskola névbetűi. 8. Vadgalamb becézése. 9. Savval lyukat éget. 10. Szintén. 11. Belgiumi fürdőváros. 12 . Nagyobb térség. 18. Azonos betűk. 19. Francia arany. 22. Amely tárgyak. 24. Tanács. 26. Banki kifejezés: behelyezett pénz többévi hozadéka. 28. Folyó melletti árufelvevő hely. 30. Az 51-es rendszámú kémiai elem. 32. John Knittel világhírű regénye (2 szó). 34. Bételdiót szolgáltató pálma. 35. Hullámlovaglás. 38. Zenei félhang. 39. Ebédelni kezd! 41. Bakonyi részlet! 42. Isme. 47. Francia nagyváros. 49. Kebel. 52. Népi hangszer. 53. Képlékeny, könnyen megmunkálható fém. 56. Kalcedonfajta, drágakő. 57. Házi feladat. 59. Baranya megyei község. 60. Elmeháborodott. 63. Csekély értékű régi római rézpénz. 65. Nyomelem! 67. Az idézet második része (Í, G, N). 68. Aratás egynemű betűi. 70. Részben berzenkedik! 71. Aki betűi keverve. 73. Éltes Mátyás. 76. Ón vegyjele. Az előző rejtvény megfejtése: „A Krisztus Jézusban való hit által mindnyájan Isten fiai vagytok.” (Gal 3,26)

26 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 26.

| GYERMEKEKNEK |

Jár a malom A kézimalom hangja egyenletesen zúgott. Majd hirtelen megállt, mert Sifrának le kellett törölnie a könnyeit. Biztos csak a por ment a szemébe. Akárhogy tisztítják is meg a gabonát, mindig marad benne egy kis pelyva. Ez őrléskor aztán elszabadul. Sifra megtörölte az arcát. Nem, nem szabad Aszáfra gondolnia. Inkább a munkára próbál figyelni, hogy mennyi gabonát őröljön. Egy felnőtt emberre öt-hat kis lepénykenyeret kell számolni, annyi a napi élelemadagja. Igyekeznie kell, hiszen a lisztet még be kell gyúrni, vékonyra kinyújtani, aztán megsütni, mire a férfiak elindulnak. A tűz majd felforrósítja a kemence oldalát, arra aztán ráragasztják a lepényeket, hogy süljenek és piruljanak. Sok volt a munka, nem maradt mélázásra idő. De hiába fegyelmezte magát, Sifra gondolatai mindig Aszáf körül jártak. Gyerekkoruk óta ismerték egymást, hiszen szomszédok voltak mindig is. Sifra bátyja, Kébár a legjobb barátja Aszáfnak, meg persze Náhás és Misál a szomszéd utcából. A nagyfiúk soha el nem maradtak volna egymástól, és persze velük tartott Sifra és Géri is. Pedig nagy szó volt ez az összetartás, mert Aszáf mindkét lábára béna volt. Korán megtanult két mankóval járni, de ha a fiúk siettek valahova, beleültették a barátjukat egy kosárba, úgy cipelték magukkal. Cipelte Sifra is nemegyszer Aszáf kosarát. Hogyne cipelte volna, hiszen úgy szerette a fiút, mint a saját testvérét! Vagy talán egy kicsit jobban is. Ezzel akkor szembesült, amikor szóba jött az eljegyzés Pashúrral. Minden lány boldog, ha kérők jönnek a házhoz. De Sifra nem volt boldog. Alig tudta visszafojtani a sírását, pedig Pashúrék szép jegyajándékot ígértek, meg a lány tudta azt is, hogy a házukban jó dolga lesz. De amint kiléptek a kérők a házból, kitört belőle a sírás. Anyja átölelte a vállát, próbálta vigasztalni, kérdezgette, mi baja. De Sifra nem válaszolt. Nem is válaszolhatott, hiszen nem volt tisztában az érzéseivel. De Kébár jobban tudta, mit érez a húga, mint ő maga: – Hagyjátok – legyintett –, nem akar férjhez menni. A szülők értetlenül néztek Kébárra. – Hát mert Aszáfot szereti. Sifra azonnal felugrott, és zokogva rohant ki a házból. Mert igen. Igaza volt a bátyjának. Amióta az eszét tudja, ő csak Aszáfot szereti. Az ő felesége szeretne lenni. De nem lehet,

mert Aszáfnak nem lesz felesége soha. Nem lehet, hiszen képtelen eltartani egy családot. Rendes férfimunkát nem tud vállalni, állata, földje sem lehet. Az apja ugyan felállított neki egy szövőszéket, azon dolgozik. De ki tudja, képes lesz-e annyi jövedelmet szerezni a takácskodásból, hogy akár magát is eltartsa? A malomkő lassan járt, de Sifra így is befejezte az őrlést, mire az anyja végzett a tűzgyújtással. Begyúrták, kinyújtották a tésztát, aztán nézték, hogy pirul. Sifra tudta, hogy ezekből a kenyerekből Aszáf is enni fog, hiszen a testvérei biztosan megosztják vele az ebédjüket, még akkor is, ha csak kevés gabona van a hombárban. Hiszen úgy szeretik egymást, mint a testvérek.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

PÁLYÁZATI KIÍRÁS

„A Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperese, egyetértésben a Foktői Református Egyházközség Presbitériumával, a 2013. évi I. törvény 61. § (1) szerint pályázatot ír ki a Foktői Református Egyházközség megüresedett lelkipásztori állására. A pályázatot a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye Esperesi Hivatal címére (6500 Baja, Petőfi S. u. 19.) ajánlott küldeményként kell benyújtani a pályázat megjelenésétől számított harminc napon belül. A pályázatnak tartalmaznia kell mindazokat az okiratokat, amelyeket A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvény 56. § (7) előír. A lelkipásztor kötelezettségeit és jogait a hivatkozott törvény VII. és VIII. fejezete részletesen körülírja. A megválasztott lelkipásztort megilleti a Foktői Református Egyházközség díjlevelében megállapított készpénzjavadalom, havi 140 ezer forint, stóla a helyi gyakorlat szerint, továbbá a háromszobás parókia teljes rezsiköltsége, illetve két hektár föld bérleti javadalma. A Foktőre kerülő lelkipásztornak lehetősége van Kalocsán kórházlelkészi fél állást vállalni. A pályázat elkészítéséhez minden további információ csak a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye Esperesi Hivatalán keresztül (bacs-kiskunsagi.em@reformatus.hu, 06-30-310-9008) kérhető.

Új óvoda épül a Berettyó partján Szeptember 16-án Berettyóújfaluban ünnepélyes keretek között tették le a Szivárvány Református Óvoda alapkövét. Az eseményen Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke végezte az igei szolgálatot a Mt 19,13–14 alapján. – Amikor óvodaépületet emelünk, azt szeretnénk bizonyítani, hogy itt, a Földön is szükség van azokra a mennyei érzésekre, amit az anyaság, az apaság, a család élménye jelent. A mennyei szempont élhetővé teszi a világot, nevelhetővé a gyermeket, megmutatja azt a szeretetet, amelyben napról napra jó megfürödni – hangsúlyozta. Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy egy nemzet jövője és megmaradása nagymértékben függ attól, hogy milyen alapokra építkezünk. – Kertészeti hasonlattal élve fontos az, hogy a facsemeték gyökerei honnan és milyen tápanyagokat szívnak magukba. Gyermekeink is gyökeret eresztenek, s nem mindegy, milyen a talaj – fogalmazott. Tóth Tibor bihari esperes örömét és háláját fejezte ki a gyarapodásért. Berettyóújfalun jelenleg háromcsoportos a református óvoda, a most épülő újban már néggyel fognak működni, száz gyermek számára biztosítva elhelyezést.  FORRÁS: REFORMATUS.HU A HÉT KÉPE

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

Az egerszalóki református szálláshely egész évben igénybe vehető! Előzetes helyfoglalás a 06-20-469-9773-as telefonszámon.

Nyári emlék: a csurgó-alsoki „Újratervezés” hittantábor zárása. 28 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 26.

| EGYHÁZI ÉLET |

Emma néni emlékezete Életének 95. évében, 2021. augusztus 16-án elhunyt Szécsi Andrásné Szécsi Emma, a Tiszántúli Református Egyházkerületi Nőszövetség örökös tiszteletbeli titkára. 1992-ben a nőszövetség újraindításában jelentős szerepet vállalt, találkozókat, bibliaiskolákat szervezett, kapcsolatot épített a határon túli nőszövetségekkel. 2010-ben a Magyarországi Református Nőszövetség által alapított Zsindelyné Tüdős Klára-díjat ő kapta meg először. A Debreceni Dóczy Tanítóképzőben népiskolai tanítói oklevelet szerző fiatal lányt már 21 éves korában alkalmazta a Református Konvent országos utazótitkárként a leányok között végzendő egyesületi munkában. A lelkiségét találták alkalmasnak erre a szolgálatra, ő pedig elindult azon az úton, amelyen a Krisztus-követés hűségével járta végig az életét. Bár a politikai akarat az akkori református ébredési mozgalmat derékba törte, az ő mély hitét nem tudta megtörni. Így az 1990-es évek elején ez a hit mutatott világosságot az újból létrejövő Református Nőszövetség számára, őt választották titkárnak. Egyénisége meghatározta, tudása előrelendítette, hite pedig meggazdagította, sőt fölpezsdítette az egész Tiszántúl istenfélő asszonyait. Világosan látta, hogy a lelkiekben sivár és lehetőségekben korlátozott évtizedek után csak úgy lehet a hitéletet újraébreszteni, ha először a Szentírást vesszük kezünkbe. Ezért elsőként rendszeres bibliaiskolát hozott létre, hogy aztán az itt szerzett lelkiséggel és ismerettel végezhessék a missziót a nőszövetség tagjai a környezetükben és a gyülekezetekben. Fáradhatatlanul szervezte a nőszövetségi őszi vezetőképző konferenciákat, a hagyományos debreceni nyári nagykonferenciát, valamint évente a Kárpát-medencei imanapot és az ökumenikus világimanapot. Elvégezte a teológiai stúdiumokat, és fiatalokat megszégyenítő módon megtanulta a számítógép kezelését, így az internet segítségével idősen is biztosan tájékozódott mindenről. Így tudta egyben tartani a kárpátaljai, erdélyi, királyhágómelléki, felvidéki és délvidéki nőszövetségeket, s őket tevőlegesen is segítette, látogatta, lélekben valóságosan is idekapcsolta az elszakított magyar területeken élő gyülekezeteket.  FORRÁS: REFORMATUS.HU

Balról jobbra: Berta Zsolt, Koncz Kornélia, Veres Sándor, Pokorni Zoltán, Gulyás Gergely, Orbán Viktor, Fürjes Balázs, Soltész Miklós

Gyerekzsivaj a Svábhegyen Átadták a Svábhegyi Református Egyházközség Bárányfelhő Református Óvodáját. A Felhő utcai gyülekezet szeptember 19-én tartott hálaadó istentiszteletet. Illés Dávid, a Budapest-Déli Református Egyházmegye esperese a 127. zsoltár alapján mondta el ünnepi igehirdetését. – Azt a feladatot kaptuk, hogy amikor gyerekek adatnak számunkra, ne magunkat vigyük eléjük, hanem a magunk személyiségén, hitén keresztül mutassuk meg az élet egyetlen lehetőségét: Istent és az ő Fiát – fogalmazott Illés Dávid. Az istentiszteleten Berta Zsolt lelkipásztor köszöntötte a vendégeket, köztük Orbán Viktor miniszterelnököt, valamint elmondta az óvodaépítés történetét. Kiemelte, hosszú évek előkészületi munkájának első eredménye 2019. szeptember 15-én vált láthatóvá, amikor elkezdődött az építkezés. Az épületszerkezet 2020-ra készült el. Szeptember 1-én az óvoda hetven kisgyerek előtt nyitotta meg kapuit. Az ovisok az új főépületben sószobát, tornateremet és öt csoportszobát találnak. Az új létesítmény mellett felújított villaépületben történik a háttérmunka. Az intézmény vezetését Zila Péternére bízták, aki vezetőként szeretne az óvónénik óvónénije lenni: – Úgy szeretnék munkatársaim között dolgozni, hogy találjanak bennem támaszt, lelki testvért, akivel együtt könyöröghetnek egy gyerekért vagy egy nagyon nehéz helyzetért. Bízom benne, hogy mindenki megtalálja a helyét ebben a közegben az ovistól a szülőn át a pedagógusokig – fogalmazott Zila Péterné óvodavezető.  FÜLÖP P. ANNA, FOTÓ: DORKÓ DÁNIEL

2021. szeptember 26.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket és kántorokat mutatunk be. Ezúttal Káposztás Gábort kérdeztük. szem, ezzel a megtapasztalással együtt kaptam elhívást arra, hogy lelkipásztorként bizonyságot tegyek Istenről egy életen keresztül.

Káposztás Gábor a debreceni Nagytemplom közösségéből esküvőjét követően érkezett a Budapest-Budai Református Egyházközségbe. Zenélő lelkészként is emlegethetnénk, ugyanis több zenekarban is szolgált, és számos dicsőítő alkalmat tartott az online térben a pandémia alatt.

Milyen családból származik? A hitben ki járt ön előtt példaként? 1992. május 18-án születtem Debrecenben. Alapvetően nem vallásos család tagjaként nőttem fel egy Debrecenhez közeli faluban, Nyírábrányban, a nagyszüleimmel viszont időről időre jártam istentiszteletre. A hittel és Isten megújító szeretetével először a helyi gyülekezetben találkoztam, de a hitbeli elmélyülésem a gimnáziumi években történt meg igazán. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában eltöltött négy év meghatározó időszak volt az életemben, amelynek végén arra az elhatározásra jutottam, hogy lelkipásztor szeretnék lenni. Nem tudnék konkrét személyt kiemelni, aki nagy hitbeli példakép volt számomra. Sokat tanultam a tanáraimtól, lelkipásztoroktól, gyülekezeti tagoktól, barátoktól.

Milyen céllal választotta a lelkészi életformát? Nem életformát választottam, hanem hivatást kaptam Istentől. Mindig is szerettem volna őszinte, önazonos és boldog életet élni. Különböző foglalkozásoktól és karriercéloktól függetlenül ez minden ember egyik legmélyebb vágya. Azt tapasztaltam meg, hogy ez a boldog és őszinte élet, a maga teljességében, csak Istennel élhető meg. Úgy hi30 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 26.

Zenélő lelkésznek is nevezhetnénk. Sokakban tartotta a lelket dicsőítésekkel a pandémia alatt, és több zenekarban is játszott. Mit jelent önnek a zene? Illetve mit jelent együtt a hit és a zene? Az Isten dicsőítésében újra és újra megtapasztalom, milyen egy szerető Atya jelenlétében lenni. Vele minden megélhető és megosztható. A zene számomra személyes és könnyed nyelvet jelent, amellyel közvetlen módon kommunikálhatok Istennel. Tálentumot kaptam rá, hogy így is megélhessem a hitem, amiért nagyon hálás vagyok. Különösen is megerősítő, amikor nemcsak egyénileg, hanem közösségben is dicsérhetjük Istent.

Mennyire lehet hatékony missziót végezni a zenén keresztül? A legfontosabb és leghatékonyabb eszköznek a szóbeli igehirdetést tartom, ugyanakkor az éneklés és az Isten dicsérete a reformáció korában is fontos valláspedagógiai eszköz volt. Ma is megerősíti az Istenbe vetett hitet, ha valaki szívből énekel az Úrnak, hangi adottságaitól függetlenül.

A nagytemplomi gyülekezetben szolgált, most a fővárosban. Mi volt a váltás oka, s milyen reményekkel kezdi meg a szolgálatot a budai gyülekezetben? Minősített alkalom, amikor észrevesszük, hogy a magánéletünket és a szolgálatunkat tekintve is nagy ajándékot és szép lehetőséget kapunk Istentől. A legnagyobb örömmel kezdem meg fővárosi szolgálatomat csodás feleségemmel, akivel reménység szerint a jövőben közösen is végezhetünk lelkipásztori szolgálatot. Ő jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem lelkésze. A Budai Református Egyházközségben ifjúsági lelkészként leginkább a fiatalok hitbeli megerősítése lesz a feladatom. Bízom benne, hogy kellő bölcsességgel és a kreatív utakon sikerül őket szólítani.  BUZÁS BORBÁLA

Reformátusok Lapja 2021/39. szám

Articles inside

HOGY JÖVŐNK IS LEGYEN

„Nem akarta leegyszerűsíteni az életét”

Az év Szupertanára

Ki az úr a házban?