Reformátusok Lapja 2021/36. szám

LXV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM, 2021. SZEPTEMBER 5. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

Reformátusok a változó világban GLOBÁLIS KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK BALATONSZÁRSZÓN

9 771419 856007 21036

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Kedveljed, ó, Irgalmas Uraság, a mi mostani lelki töredelmességünket, és noha méltóságodhoz illendő alázatos szép szavakkal fejünknek tőled kegyelmet nem tudunk kérni is, mindazonáltal csak rebegő nyelvünk szakadozott szózatára, s az égre reád forgó szemeink könnybelábadására is tekints szánakozó szemekkel, és adj szállást a te nevedért elhagyatott árváidnak a te kebeledben, hogy legyenek lelkeink beköttetvén az élet csomójában az Úr Krisztus érdeméért.  SZÖLLŐSI MIHÁLY (17. SZÁZAD VÉGE)

6

12

16

24

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Mb. felelős szerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (zila.teodora@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu) Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu) Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x.

Címlapfotó: Sebestyén László

INTERJÚ • 6. Egy hullámhosszon | Birta Zoltánnal, a Pulzus Rádió főszerkesztőjével

beszélgettünk

REFORMÁTUS SZEMMEL • 7. Keresztyén globalizáció | Molnár Ambrus vezércikke INTERJÚ • 12. „A rendelt időben megadja majd az Úr” | Lakatos Enikőt, a Semmel-

weis Egyetem Reprodukciós Centrumának kórházlelkészét kérdeztük REFORMÁTUS ÉLET • 16. Egységes hittankönyvek a Kárpát-medencében | A könyvek révén tovább erősödhet az egység a magyarországi és határon túli részegyházak között SZEMLE • 24. „Rettenetesen szeretek élni” | Szentandrássy István festőművész életművére emlékezünk PORTRÉ • 30. Öt kérdés – öt válasz | Ismerjék meg Ősz Sándor Elődöt, az Erdélyi Református Egyházkerület főlevéltárosát!

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

IX. 5. VASÁRNAP

IX. 6. HÉTFŐ

IX. 7. KEDD

IX. 8. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(15) „…megostoroztatta, és átadta, hogy megfeszítsék.” (Mk 15,1–19)

Az Isten szeretet! (1Jn 4,8) Ezt hirdeti, és ezzel az isteni szeretettel ajándékoz meg minket a Megfeszített. Ha Jézus Krisztus csak emberi szeretettel szeretett volna bennünket, akkor nem lépett volna túl az ószövetségi parancsolaton: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” (3Móz 19,18) Ez a parancsolat még arra is figyelmeztet, hogy okos egyensúlyt tartsunk önmagunk és felebarátunk szeretete között. Mi – bizonyos tekintetben – mesterei vagyunk ennek az okos szeretetnek. Jézus szeretetében azonban sokkal több van ennél az okos egyensúlynál. Jézus Krisztus azt mutatta meg a kereszten, hogy jobban kell szeretnünk a felebarátunkat, mint önmagunkat. Ez kiemelkedő szeretet. Jézus Krisztus még ennél is jobban szeretett minket, mert ő szerette az ellenségeit is: „Szeressétek ellenségeiteket!” (Mt 5,44) Ez a szeretet csúcsa. Ilyen az Isten szeretete. Határtalan, felfoghatatlan. Csak leborulni lehet ez előtt, hogy a mi okos szeretetünk is nagyobb szeretetté legyen… 2Kir 24  30. zsoltár (32) „…szálljon le most a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk!” (Mk 15,20–32)

A kereszten kínszenvedő Jézust azzal káromolták, hogy mutassa meg hatalmát most is, mentse meg magát és szálljon le a keresztről. Márk szemléletében mindenki Jézus ellenségévé lesz, mindenki gúnyolja és káromolja az Urat: mindenki vétkes. A főpapok és az írástudók Krisztusnak, Izráel királyának nevezik Jézust. Itt a Krisztus mint Izráel királya azt a politikai vádat erősíti meg, miszerint Jézus egy hamis politikai messiás, egy bukott vezér. Az emberi, gyarló játszmák a legszentebb ügyet is képesek hitelteleníteni. Az ember feltételt szab a hitnek: csodát akar látni, ezzel Jézusban ellenőrizni akarja az „istenit”: szálljon le Jézus a keresztről! Isten azonban nem a csodák emberfeletti pillanataiban akar találkozni és együtt lenni az emberrel, hanem ahol az ember valójában él: a csodák nélküli, bűnökkel teli, halálos végű életének útján. Jézus elutasítja a jelkívánást. Önmagát nem mentette meg, hogy másokat megmentsen. Nem szállt le a keresztről. Végigjárta az emberlét minden szenvedését, elhordozva annak minden terhét, bűnét. Isten egyszülött Fiában elhordozta azokat a terheket, amelyekbe mi belehaltunk volna. Isten megtartó szeretete nem engedte, hogy életünk aláhulljon! 2Kir 25  137. zsoltár (33) „Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három óráig.” (Mk 15,33–41)

A Jézus halálát leíró rész minden eleme fontos üzenetet hordoz. Az időpont meghatározása az eseményeket kezében tartó és formáló Isten hatalmát jelzik. Jézus három órán át függött a kereszten, a mi időszámításunk szerint délelőtt kilenc órától déli tizenkét óráig. Isten népe biztosan tudja: Isten az események Ura, a történelem Ura is, aki azt, benne Isten népének életét és a mi személyes életünket is végső céljához vezeti. Az Ige Jézus Krisztus halálának tényszerű leírásával, az időpontok közlésével ezt is üzeni. Áldott bizonyosság ez. Déli tizenkét órakor sötétség támadt. A sötétség a végső idők, illetve Isten ítéletének a jele. A sötétség az ítélő Isten válasza mindarra, amit az „egész föld” Jézussal tett. Jézus keresztje tehát ítélet a világ felett, a gonosz hatalma felett. De a sötétség éppen Jézus haláláig tart. Halála váltsághalál, véget vet a sötétségnek, elhárítja Isten jogos ítéletét a világ felől. Ezzel megkezdődik az új világkorszak, amelyben felragyog Isten dicsősége a bűn, a halál és a gonosz hatalma felett. Az egész föld számára felragyogott ez az örömhír, hiszen nagypéntek húsvétra és a végső győzelemre mutat, amely Isten megváltó szeretetének győzelme. Ez már elvehetetlenül a miénk (Róm 8,38–39). Ez 1  488. dicséret (43) „…eljött az arimátiai József, a nagytanács tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten országát…” (Mk 15,42–47)

Most arimátiai József lépett a tanítványok helyébe. Istennek mindig támadnak új eszközei, akik friss hittel állnak, a kellő időben, az Úr ügyének szolgálatába. Amikor mi megfáradunk, netán gyarlóságaink elgyengítenek bennünket, támaszt az Úr utánunk is hitvallókat. Engedjük őket előre, miközben mi se lankadjunk meg az imádságban és a hitben, ha már erőnk, bátorságunk, bölcsességünk elfogyott! (42) Arimátiai József tekintélyes ember volt (43). Ez jelentette a vagyonosságát és azt, hogy társadalmilag is elismert volt. Erre utal, hogy a Nagytanács tagja volt. Ez a társadalmilag elismert ember várta az Isten országát, várta az élő Isten uralmát, azt az országot, amelyben Isten üdvözítő rendje érvényesül, az Úr igazsága, békessége és

Reformátusok Lapja 2021. szeptember 5.

| AZ IGE MELLETT |

öröme (43). Márk tömör megjegyzése Józseffel kapcsolatban erre a várakozásra, erre az élő hitre utal. Arimátiai József élő hittel várta az Isten országát, és ezt a hitét meg is vallotta a világi hatalmasságok előtt is (43). Így ment be Pilátushoz, és elkérte Jézus testét, majd eltemette (43–46). Áldott legyen az Isten, hogy ma is ad tekintélyes embereket – a látható egyház elhívott szolgái mellett –, akik nyíltan vállalják az Úr ügyét! Ez 2,1–3,3  123. zsoltár (7) „De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy…” (Mk 16,1–8)

A húsvéti örömhírt először az asszonyok hallják meg, köztük magdalai Mária, akit Jézus megszabadított (1). Az asszonyok a sírhoz mentek, kérdésekkel, aggodalmakkal: „Ki fogja a követ elhengeríteni nekünk a sírbolt elől?” Miközben „sírokat ápolunk”, életünk tele van aggodalommal. Nagy kegyelem, amikor felnézhetünk a sírápolásból, amikor meglátjuk, hogy amiért aggódtunk, az már megoldódott. Nézz fel! Amikor az asszonyok felnéztek, látták, a kő el van már hengerítve. Üres a húsvéti sír. Életünk sokféle zártsága, halálos beszorítottsága szabadulást nyert: a nagy követ elhengerítették. Nem emberi erő lehetett képes erre! (4) Ahogy az asszonyok láttak, azonnal hallották is a húsvéti örömhírt, az angyal igehirdetését, amely minden emberi félelem uralmát elveszi: a megfeszített Jézus feltámadott. A sorrend ma fordított: aki a húsvéti örömhírt meghallja, az kezd el feltekinteni, látni, az ilyen ember bizonyosságot nyer, anélkül, hogy bizonyítékokat keresne (5). Aki pedig hallott és látott, elindul, és hirdeti az örök élet örömhírét másoknak. Hiszen Jézus feltámadását azért kell továbbadni másoknak, mert Jézus értünk támadt fel, legyőzte a halált, megszerezte nekünk az örök életet. Ez 3,4–27  396. dicséret (20) „…az Úr pedig együtt munkálkodott velük…” (Mk 16,9–20)

A feltámadott Jézus először megjelent magdalai Máriának s még két embernek, akik útközben vidékre mentek. Végül megjelent a tizenegy tanítványnak is. Amíg a feltámadott Jézussal nem találkozunk, addig valójában hit nélkül élünk, életünkre a sírás és a kesergés jellemző. Jézus azért jelent meg Máriának, az emmausi tanítványoknak, a tizenegynek, hogy őket hitre segítse, és tanúvá tegye őket, mint akik hittel viszik az örömhírt mások felé. Jézus Krisztus él, ma is szól, ma is itt van, Igéje és Lelke által, ma is megjelenik nekünk, hogy hitre segítsen minket és szolgálatra küldjön. A feltámadott Jézus szerte a világon megjelenik sokaknak, ma is, szerte a világon hirdetik az evangéliumot, a feltámadás örömhírét, amely egyetemes. A tanúnak eleve küldetése az örömhír továbbadása (15). A küldetés eredménye az Úr ajándéka. A hit és a hitvallás, a hit és a keresztség, az üdvösség az Úr cselekvése, nem a miénk, ezért mi csak hűséggel szolgálunk. Szolgálatunk eredményét a mennybe ment Jézus garantálja, aki igehirdetésünket megerősíti csodákkal, új nyelvvel, amelyen a ma embere is érti az evangéliumot. Az Úr megóvja küldötteit minden nehéz helyzetben, a sokféle halálos méreggel átitatott világban (16–20). Ez 4  55. zsoltár (4) „…önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból…” (Gal 1,1–5)

Add önmagad! Félelmetes jelszó! Mire telik tőlünk, ha önmagunkat adjuk: indulat, önzés, önkiélés a másik rovására. A tapasztalatok igazolják mindezt, amit egyébként a Biblia is tanít az emberről. Bizony, mindenki szenved ettől, bizonyos helyzetekben mégis ugyanolyan könyörtelen tud lenni, mint amitől maga is szenved más szituációkban. Jézus Krisztus önmagát adta: érettünk! Ő az egyetlen, aki önmagát adva áldássá lesz, mert az ő lényének lényege az isteni, megváltó szeretet. Ő az Isten Fia, aki eljött értünk, gyarló, nyomorúságban sínylődő emberekért. Meghalt érettünk, és feltámadott, hogy kiszabadítson minket a jelenvaló, gonosz világból. A feltámadott Jézus Krisztus szólította meg Pál apostolt, Isten szeretetével tölt el bennünket, elküld ebbe a világba, hogy magunk is, az ő követeiként, áldássá legyünk mások számára. Ő legyőzte a gonoszt, nem adhatjuk meg magunkat a gonosznak mi sem, akik már hitben járunk. Ehhez az ellenálláshoz ő ad erőt, csakis az ő erejével állhatunk meg. Isten szabadítása, a feltámadott Úrban, még ennél is sokkal többet jelent: örök életet, üdvösséget, amely átjárja e földi életet, bonyolultsága ellenére. Ez 5  60. zsoltár

IX. 9. CSÜTÖRTÖK

IX. 10. PÉNTEK

IX. 11. SZOMBAT

2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

ja az ott élő őslakos magyar közösség életét az ott élő szláv többségi nemzetnek a nyelvén is. Ez azért fontos, mert amit megismernek, azt jobban el tudják fogadni, könnyebben meg tudják szeretni. Van-e különbség a közéleti és a keresztyén újságírás között Kárpátalján? Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület volt püspöke mondta egyszer: úgy kell Jézus Krisztusról beszélni egy rádióban, hogy ne ejtsük ki a nevét, de minden róla szóljon. Kárpátalján abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy az ott élő emberek élete a keresztyén konzervatív értékeken alapul, így nem áll messze tőlük Isten Igéje, nem áll messze tőlük a templomba járás. Rádiónk konzervatív-keresztyén magyar értékeket közvetít közszolgálati, mégis kicsit kereskedelmi jelleggel. Műsoraink zöme interaktív műsor. A reggeli Ébresztőt követi a Határtalan című református magazinműsorunk, ez több mint 10 éve szól mindennap a Kárpát-medence öt református stúdió­ ja közös adásainak köszönhetően. Egyedi, mert ugyanaz hallható az éterben Magyarország több megyéjében, Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken is. Mi nemcsak a református egyház, hanem általában a keresztyén értékek közvetítését tűztük ki célul. Minden tartalmat ehhez hangolunk hozzá, a Kárpát-medence elcsatolt részeinek is visszhangja a rádiónk: a határokon átívelő és egységes keresztyén nemzetben gondolkodik, híd a régiók között.

Egy hullámhosszon Mintegy húsz évvel ezelőtt két református lelkész, Taracközi Gerzson és Taracközi Ferenc megálmodta, hogy áldásos lenne Isten szavát kivinni a templom falai közül. ILLÉNYI ÉVA Ukrajnában egyház nem lehet médiatulajdonos, ezért a Beregszászi Református Egyházközség presbitériuma létrehozta a Pulzus Kulturális Információs Központot, amelynek fő tevékenysége a földi sugárzású rádiózás volt. A Kárpát-medencei református újságírók balatonszárszói konferenciáján Birta Zoltánnal, a Pulzus Rádió főszerkesztőjével beszélgettünk. Épp ma harminc éve független Ukrajna. Hogyan érzi magát a magyar média képviselője abban az országban? Gondoljunk arra, milyen egy harmincéves ember: fiatalság, meggondolatlanság, hevesség. Ukrajnát is ez jellemezte az elmúlt harminc évben. A magyar kisebbség problémáinak az a gyökere, hogy egy fiatal állam kénye-kedve szerint kell töltenie a napjait. Ha a magyar médiára gondolunk egy olyan fiatal országban, amely keresi önmagát, keresi identitását, a saját múltját, történelmét és a nyelvét, akkor egy 1100 éve ott élő magyar közösség nevében mit is mondhatnék: köszönöm szépen, jól vagyunk. Nem egyszerű Kárpátalján a magyar médiában dolgozni, magyar médiát működtetni talán még nehezebb, de annál nemesebb feladat: azt csináljuk, amit Isten ránk bízott. A Pulzus Rádió két nyelven szól: magyarul és ukránul, bemutat6

Reformátusok Lapja 2021. szeptember 5.

A konferencián elhangzott, hogy a teológia ne legyen egzotikum. Annak esélye, hogy Magyarországon egy kereskedelmi rádióban Pintér Béla, a Testvérek zenekar, a Tálentum vagy a Hajnalcsillag együttes zenéje felcsendüljön, igen kevés. A Pulzusban napi másfél órán keresztül keresztyén zenék szólalnak meg, amelyeket boltban, gyárban, varrodában és sok más helyen hallgatnak. Óránként elhangzik egy párperces, evangéliumi tartalom, naponta több alkalommal hallható rövid áhítat. A hallgatók visszajelzése megerősíti: nem baj, hogy az egyházi téma bekerül a világiak közé, sőt, még a templomba nem járó emberek is meghallgatják, mit mondott a kellemes hangú műsorvezető hat-nyolc percben az élet igazi értelméről. A preevangélizációs tartalmú téma csúcs­időben szól. Kijelenthetjük, hogy sikerül keresztyén értéket eljuttatni olyan emberekhez is, akik egy színtiszta református rádiót nem kapcsolnának be. Kárpátalján a 90-es évek lelki dömpingje olyan közösségeket hozott létre, ahol a gyerekek „belenőttek” az egyházi rendezvényekbe. Gondoljunk például a legutóbbi Csillagpontra, sokkal többen jöttek több száz kilométerről, mint az anyaországból, mert a határon túli fiatalok életében még jelen vannak a konzervatív keresztyén értékek.  FOTÓ: SOMORJAI BALÁZS

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

MOLNÁR AMBRUS

Keresztyén globalizáció A szerző református lelkipásztor

A latin „globus” kifejezés eredetileg gömb alakú vagy gömbhöz hasonló tárgyat jelent. A szót megfelelő kontextusban a Föld bolygóra, az emberiség otthonára is használjuk. Ez utóbbi értelemhez kapcsolódik a globalizáció kifejezés. A természettudományos fejlődés következtében a világban levő fizikai távolságok immár könnyebben áthidalhatók, a kommunikációs lehetőségek gyarapodásának köszönhetően eltűntek az időbeli távolságok. Ezáltal az emberek, a hitrendszerek, a kultúrák, a szokások, az igazságról alkotott elgondolások minden korábbinál közelebb kerültek egymáshoz. A globalizáció tehát valós jelenség. Ahhoz, hogy ez a közelség fenntartható legyen, a különbözőségek egy ré-

„A keresztyén reménységnek az is része, hogy minden látható rendetlenség ellenére Isten akaratának fizikai megvalósulása kormányozza a történelmet.” szét fel kell számolni. Így válik a globalizáció szükségszerűen olyan törekvéssé, amely a világ egységesülésével az egész földre kiterjedő új kultúrát, új szokásokat, új hitrendszert és új igazságokat kíván létrehozni. Mindez ma már a biológiai nemiség, a család, a nemzet és a hagyományos erkölcs meghaladásában realizálódik. A jelenség technológiai megvalósításában minden korábbi lehetőséget felülmúl, mögöttes vágyát tekintve mégsem új. A globalizáció a történelemben folyamatosan megjelenő birodalomképzési törekvések újabb állomása. Honnan a mindenkori ember e belső vágya? Isten uralkodásra teremtette az embert azzal a meghívással, hogy az egész földre kiterjedő gondoskodást, ha úgy tetszik, globális uralmat valósítson meg: „Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik. (...) Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá!” (1Móz 1,26;28) Az embert Isten eredendően arra hívta, hogy fogadja el az általa meghatározott jót és rosszat, és ehhez igazítsa társadalmi életét, valamint a

természet gondozását. Az ember már a kezdetet követően másfajta uralom megvalósításába fogott. Ez a bűneset teológiai értelme, amely nem az ember globális lehetőségeit vette el, hanem a megvalósítás módját és célját változtatta meg. Az ember továbbra is egységbe kívánta szervezni a világot, de már nem Isten, hanem önmaga dicsőségére, a saját képességei és az általa készített fizikai eszközök által. Ennek eredménye lett az erőszakosság és a gonoszság globális elterjedése. Isten válasza erre az özönvíz volt, amelyet Nóé vezetésével összesen nyolc kiválasztott ember élt túl. Az új fizikai kezdetet követően, a föld újranépesülésével az istentelenség is elterjedt. Az események Bábel tornyát eredményezték, ahol az ember a globális civilizációval és a technológia fejlődésével – akkor még az égetett tégla megjelenésével – továbbra is az egész világra kiterjedő sajátos uralomra tört. Új kezdetre volt szükség, de nem pusztán fizikai értelemben. A világ egységesülési folyamata az, amikor Isten akarata teljesen megvalósul a földön, kiszorítva minden mást. Pál apostol írja Isten tervéről: „Krisztusban egybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a földön van.” (Ef 1,10) A világ egységesülésére kizárólag Jézus Krisztusban van reménység. Az evangélium hirdetése által a keresztyén hit lelki kapcsolatot hoz létre Isten és ember között. Ez a személyes viszony elkezdi átrendezni az ember külső, fizikai életét. A keresztyén reménységnek az is része, hogy minden látható rendetlenség ellenére Isten akaratának fizikai megvalósulása kormányozza a történelmet. Az emberi globalizációnak ettől függetlenül átmenetileg lehetnek és vannak jótékony hatásai azáltal, hogy akár az oktatásban, akár az orvoslásban jól működő rendszereket juttat el a világ különböző részeibe. Végső célja, a világegység létrehozása és fenntartása – ha úgy tetszik, a világmegváltás – emberi lehetőségekkel mégsem sikerülhet. Az emberi rendszerek egymás után dőlnek össze – legkésőbb a halálban. Az isteni globalizáció az új örök világot a helyi gyülekezetek evangéliumi szolgálata által építi. Tekintsünk így keresztyén életünkre és gyülekezeti szolgálatunkra.  2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

Reformátusok a változó világban Az elmúlt harminc évben gyökeres változások mentek végbe a világban; a történelemben nem ismerünk másik három évtizedet, amelynek az első és az utolsó FEKETE ZSUZSA éve ennyire különbözik egymástól, mint a mostani. Távoli kultúrák, vallások és ideológiák keverednek össze, mindeközben techcégóriások döntenek a mindennapjainkról. Némelyek szerint ezek a cégek már most is a „világkormány” szerepét töltik be: eldöntik a politikai választások végkimenetelét, meghatározzák az ízlésünket és értékrendünket is. Vajon mit tartogat nekünk, keresztyéneknek a globalizáció? – ezt a kérdést is körbejárták a Reformátusok Szárszói Konferenciájának résztvevői augusztus 26. és 29. között Balatonszárszón. Az előadók között számos egyházi és közéleti személyiség volt, többek között Varga Mihály pénzügyminiszter, Csath Magdolna közgazdász, Földváryné Kiss Réka történész, Csák János címzetes egyetemi tanár, Böszörményi Nagy Gergely üzletember, Schiffer András volt országgyűlési képviselő, Ablonczy Bálint újságíró, Gér András zsinati tanácsos, Sayfo Omar kutató, Ádám Veronika orvos. Idén a járványhelyzet okozta a legnagyobb kihívást a konferencia megszervezésében – mondta el Zila Gábor, a rendező Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője.

Tavaly a járvány miatt elmaradt, idén viszont megtarthatták a Reformátusok Szárszói Konferenciáját. Az első szó a háláé, hogy személyesen találkozhattunk és együtt lehettünk. Mindezt Isten kegyelmeként éljük meg, hiszen a mögöttünk álló másfél esztendőben többször jártunk úgy, hogy le kellett mondanunk a rendezvényeinket. Hálásak vagyunk, hogy a járvánnyal terhelt időszakban az Úristen időablakot nyitott, és találkozhattunk Szárszón. Számos akadályt kellett leküzdenünk ahhoz, hogy a résztvevőket és előadókat a lehető legnagyobb biztonságban tudhassuk. Az idei konferencia témája a globalizmus volt. Hogyan választják ki évről évre, hogy mi érdekelheti leginkább az embereket? 8

Reformátusok Lapja 2021. szeptember 5.

| AKTUÁLIS |

Hatalmas öröm, hogy Isten vezet minket, és megmutatja azokat az ügyeket, amelyekre érdemes jobban odafigyelnünk. Összeszokott csapattal dolgozunk, akikkel már év közben is sokat ötletelünk a különböző témákon. Szeretnénk a társadalmat foglalkoztató fontos kérdésekre a hitünkből fakadó, keresztyén válaszokat adni. Így választunk témákat, így áll össze az előadóink névsora. Az 1943-as történelmi konferencián nemcsak reformátusok, hanem különböző felekezetű keresztyének és ateisták is találkoztak, hogy elmondják, merre menjen tovább az ország. Ezúttal is megjelentek különböző álláspontok a beszélgetésekben? Nem kell mindig mindenben egyetértenünk egymással. Nem azért találkozunk, hogy egymás vállát veregessük, természetesen megjelennek különböző nézőpontok, hiszen ez késztet minket az egyes témák továbbgondolására. Hasznos több szempontból rálátni a világra és keresni az igazságot, mert megismerhetünk olyan részleteket, amelyekre esetleg mi nem gondoltunk. Akár olyan dolgok mögé is hasznos néha benézni, amit mi axiómának tartunk, azt gondoljuk, mindenki számára egyértelmű. Nem birtokoljuk a bölcsek kövét, viszont keresztyénként azt valljuk, hogy csak egy igazság van, ez Jézus. A számos izgalmas téma közül melyik mozgatta meg leginkább a konferencia résztvevőit? Annyi érdekes témát gyűjtöttünk össze, hogy a legtöbb kérdés arra vonatkozott a résztvevőktől, visszanézhetők-e az előadások. A konferencia honlapjára, a szarszo.reformatus.hu oldalra az összes előadást feltöltjük. A helyszínen a plenáris üléseket mindenki személyesen követhette, azonban a szekcióüléseknél választani kellett, hogy melyik témára kíváncsiak a leginkább. Jó volt megtapasztalni, hogy az előadásokat követően – délutánonként és esténként az asztal mellett – szívesen tárgyalták tovább a témákat a konferenciázók. Ami a legjobban megmozgatta az embereket, az a társadalmi, a vallási és nemi identitás kérdése, ahol újra és újra meg kell állnunk. Önmagunk pozitív meghatározása előrevisz és összekovácsol minket, reformátusokat.  FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA

'SZÁRSZÓ' TÖRTÉNETE Nyolcvanhat éve, 1935-ben rendezték meg először a reformátusok szárszói konferenciáját, amely a keresztyén és az ateista értelmiség vitájának is helyet adott a balatonszárszói SDG-táborban. Nyolc évvel később, az 1943-as történelmi konferencia a II. világháború idején pontos képet adott arról, hogy a magyar társadalom különböző rétegei hogyan képzelik el az ország jövőjét. A kommunista diktatúra után az ezredfordulóig minden évben megtartották a konferenciákat, majd hosszabb kihagyás után 2017-ben indította újra a rendezvényt a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány.

Ezért jöttem Szárszóra Az augusztus végén megrendezett Reformátusok Szárszói Konferenciáján meg­ szólalók közül arról kérdeztünk meg né­ BALOGH-ZILA melyeket, miért tartották fontosnak, hogy TEODÓRA eljöjjenek és együtt gondolkozzanak, beszélgessenek a keresztyénséget is érintő közéleti kérdésekről és a globalizmusról, amely a találkozó fő témája volt. PÁSZTOR DÁNIEL, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke

Mi is a társadalomban élünk, ezért jó, ha gondolkodunk és beszélgetünk a közéleti témákról, sőt közös fellépéssel formálhatjuk is a közbeszédet. Isten ebbe a társadalomba helyezett bennünket, és azt kívánja tőlünk, hogy református hitünket és abból fakadó véleményünket, gondolatainkat fogalmazzuk meg és a társadalomba ágyazva éljük meg. Lehet, hogy nem vagyunk túl sokan, de minden egyes szónak súlya van. Hiszem, hogy azok, akiknek meg kell hallaniuk a hangunkat, meg is hallják. A globalizmusról gondolkodva elmondhatjuk, hogy egyszerre van benne lehetőség és veszély. Kitárult és egyben össze is zsugorodott a világ, rengeteg hír jut el hozzánk, amelyeket értékelnünk kell, és amelyekre választ kell adnunk. Meg kell tanulnunk, hogyan tudjuk az új eszközöket felhasználni a hit gyakorlásában, ugyanakkor hogyan tudjuk megvédeni fiataljainkat és a felnőtt társadalmat is a globalizmus veszélyeitől. Itt ezekre a kérdésekre próbálunk keresni biblikus válaszokat. A globalizáció veszélye például, hogy az ember Isten helyére teszi magát, és olyan jogokat érez magáénak, amelyek Isten szuverén fennhatósága alá tartoznak. Nem tudjuk, Isten ezt meddig engedi, de biztos vagyok abban, hogy nemsokára azt mondja: eddig és ne tovább. Fontos, hogy ebben az időszakban reformátusként megőrizzük az egységet, a hitvallásos örökséget, rendkívüli hűséggel ragaszkodjunk az Istentől kapott igazsághoz, és őszintén, hallható szóval elmondjuk a körülöttünk lévőknek. Ez a legnagyobb fegyver, amelyet Isten a kezünkbe adott.

2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

SAYFO OMAR, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete munkatársa

Debreceni református családból szár­­mazom, nagyapám presbiter volt, re­ formátus identitásomat értékrendként élem meg, számomra ez „mentális szoftver”. Amikor a 2000-es évek elején Budapestre kerültem, azt tapasztaltam, hogy református gyökerű emberekkel kön�nyebben megértjük egymást és jobban tudunk bízni egymásban. Régóta szerettem volna eljönni Balatonszárszóra, ahol szintén valami hasonlót élhetünk át, hiszen értékközösségben vagyunk egymással. Amikor 2015-ben berobbant az életünkbe az iszlám és a migráció témája, valamelyest felkészületlenül ért minket, és olyan szellemi forrásokhoz nyúltunk vissza, amelyek jellemzően kevésbé tudományosak, a tengerentúlon születtek vagy politikai kontextusban értelmezhetők. Azért is örültem, hogy felkérést kaptam előadás tartására ezen a konferenciára, mert Szárszó a református egyház legfontosabb intellektuális fóruma, és itt szakpolitika mentén beszélhetünk az iszlámról is, elfelejtve azokat a politikai toposzokat, amelyek félrevezethetnek.

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter

Egykori karcagi református presbiterként örömmel érkeztem a Reformátusok Szárszói Konferenciájára, ahol A pénz minden rossznak a gyökere? elnevezésű beszélgetésen vettem részt. Azt gondolom, meghatározó eszköze az életünknek a pénz, nélküle nehezebb lenne mai életünk. Szükséges technikai eszköz, nem kell fetisizálni és nem kell a rabjává válni, lehet jól használni: az emberben lévő szándék határozza meg, mi történik vele. Református keresztyénként azt mondhatjuk, sáfárkodjunk jól a ránk bízott javakkal, így a pénzünkkel is. Egy gyülekezeti tagnak, aki egyházfenntartói járulékot fizet és hétvégente istentisztelet végén perselypénzzel támogatja gyülekezetét, azt hiszem, nem kell elmagyarázni, hogy az egyház az ő adományaiból, támogatásából épül fel. A leghelyesebb az lenne, ha a hívek adományaiból élne meg minden egyház, amikor azonban az eszközökről beszélünk, rádöbbenünk, hogy egy templom felújítása vagy új templom építése mindig meg fogja haladni a hívek támogatási lehetőségeit. Ez így volt az elmúlt századokban is: mindig kellettek olyan patrónusok, akik a nagyberuházásokat támogatták. Amíg

10 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 5.

nem lesznek azon a jóléti szinten az emberek, hogy ezt megtehessék, addig az államnak is be kell szállnia a támogatásba, főleg azért, mert az egyházak olyan alapvető feladatokat látnak el, akár az oktatás, az idősellátás vagy a lelki jóllét területén, amelyekkel terhet vesznek le róla.

GÉRESI RÓBERT, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke Nagyon fontosnak tartom, hogy az egyként gondolkodó, hitük révén egy közösséghez tartozó hívek ilyen fórumokon találkozzanak. A régi szárszói konferenciáknak a mai napig szerte a Kárpát-medencében érezzük a hatását, táplálkozunk az itt elhangzottakból, ezért jónak tartom, hogy újból elindult a találkozó, különösen, hogy a járványhelyzet is úgy hozta, hogy együtt lehetünk. Régóta szerettem volna ide eljönni, de eddig nem tudtam a nyári események között úgy időt szorítani, hogy megtegyem. Ezt a nyaramat már kifejezetten úgy terveztem, hogy beleférjen a konferencia is. A négy napnak elébe nézve úgy gondolom, a legfontosabb úgy vitatkoznunk és beszélgetnünk, hogy Krisztus szeretete felől nézzük az egyes ügyeket. Mivel mi, keresztyének is ugyanúgy találkozunk az emberi élet összes területét érintő kérdésekkel, fontos, hogy megmaradjon és erősödjön a hitünk, és ebből a hitből fakadóan fogalmazzuk meg és hangoztassuk közösségünk véleményét.

SCHIFFER ANDRÁS ügyvéd

Nagyon örülök, hogy meghívtak ide. Általában el szoktam fogadni a meghívásokat, és nem firtatom, hogy minek miért van ilyenkor értelme. Azt gondolom, minden közösség előtt és minden fórumon érdemes beszélni arról, hogy a jövő nemzedékek számára hogyan őrizhetjük meg a természeti környezetet. A természeti örökség védelme, vagy ha úgy tetszik, a teremtésvédelem a legkülönfélébb vallásfelekezetek, egyházak számára is egyre fontosabb. Ez rendjén is van, hiszen rá kell ébredni arra – függetlenül világnézeti meggyőződéstől –, hogy ha azt a paradigmát folytatja tovább az emberiség, amelyet az elmúlt évszázadokban, minden, ami minket körülvesz, halálra van ítélve. Ezzel minden közösségnek dolga van.

| AKTUÁLIS |

VÍGH TAMÁS friss diplomás lelkész

Engem leginkább az fogott meg, hogy újra együtt lehetünk. Az elmúlt év sok traumát hozott valószínűleg mindenki személyes életébe, és azt a tanulságot is, hogy az online térben nem tudunk úgy egymással beszélgetni, mint itt, személyesen. Nagyon örülök, hogy a konferencián előjönnek olyan kérdések, mint a keresztyénség és a cigányság, a zöldpolitika és a szexuális irányultságok. Ezeket különösen nehéz a személytelen online térben, csak cikkek alapján átbeszélni. Jó, hogy látjuk egymás arcát, amikor ilyen kaliberű kérdésekről esik szó. Az idei témák is érdekesek, talán ami kicsit több fiatalt bevonzhatna, ha másképp tudnánk róluk beszélgetni, minél interaktívabbá téve a feldolgozást. A fiatalok is szeretik elmondani a véleményüket, lehet, hogy nincs akkora tapasztalatunk bizonyos kérdésekben, és felületesen nyilatkoznak meg, de sokszor tapasztaltam, hogy egy egyszerűbb, gyakorlatiasabb gondolat is előrébb tud mozdítani beszélgetéseket. Szárszóban az a jó, hogy nem csupán a kerekasztal-beszélgetések keretein belül vagyunk együtt, hanem esténként kötetlenül, akár egy finom bor mellett elbeszélgethetünk a napközben elhangzott felvetésekről, szabadon bárkivel, ezt nem lehet pótolni mással. Érdekes tapasztalat, hogy a konferenciákon sokszor a kávészünetekben, esti személyes beszélgetésekben hangzanak el a legfontosabb gondolatok.

BÖSZÖRMÉNYI-NAGY GERGELY, a Brain Bar alapítója A közösségekben rejlik az az erő, amely jövőképessé tudja tenni akár az országot, akár az egyházat, akár egy-egy nemzedéket, a közösségek pedig csak fizikai találkozások révén tudnak élni és továbbfejlődni, ezért is fontos, hogy itt vagyunk. Az elmúlt években azt láttuk, hogy talán a kelleténél is jobban felértékelődött a digitalizáció, a digitális felületek, a digitális találkozások, de azt is megtapasztalhattuk, hogy bár ennek lehetnek előnyei, semmiképpen nem pótolják a személyességet, azt a fajta intimitást, amit a személyes beszélgetés, egy jó vita, eszmecsere tud adni, és Szárszó ezt biztosítja. Azt remélem, hogy ez az újjáéledő szárszói hagyomány és szárszói eseménysorozat a jövőben csak terebélyesedni, sű-

rűsödni fog. Azt látom a közönségen, hogy erre van igény. Az egyházhoz közel állók közül sokan véleményvezérek a saját területükön, saját közösségeikben, munkahelyükön, iskolákban, civil életükben. Fontos demonstrálni, hogy attól még, mert mi Istenben hiszünk, őt tartjuk igazodási pontnak, nem vagyunk vakok: követjük és értelmezzük, mi történik a világban. Ebben a technológiának fontos szerepe van. Égetőnek érzem a technológiához való viszony keresztény szempontú megfogalmazását. Nem egy nagy, végső kijelentésre gondolok, hanem arra, hogy folyamatosan nézzük, vizsgáljuk saját életünkben a technológia szerepét és azt, hogy egyébként a közösségeinkre milyen módon hat, milyen viszonyban van hitünkkel. Szerintem az összefüggés szoros, hiszen a felelősségtudat és az odafigyelés egymásra olyan értékek, amelyeket a modern technológia kikezdett. Ma itt érdekes és szerintem színvonalas beszélgetésnek lehettem részese, ez azt bizonyítja, hogy a a reformátusok között megvan a motiváció, az ambíció arra, hogy értelmezzük azt a zajt, amely körülöttünk van, ideértve a technológiai fejlődést is, és elhelyezzük a világképünkben reálisan, okosan, konstruktívan.

GÉR ANDRÁS zsinati tanácsos

A Reformátusok Szárszói Konferenciája lehetőség a találkozásra, beszélgetésre, vitára, sokszor az alapvetőnek gondolt dolgok újra kimondására, paradigmák megerősítésére és olykor paradigmák megkérdőjelezésére. Időnként fontos megvizsgálni: biztosan jó úton vagyunk-e, jól gondoljuk-e, amit gondolunk. Az önreflexió egyházunk sajátja, hiszen ez indította el a reformációt és más megújulási mozgalmakat. Ezekben a napokban intellektuálisan vizsgáljuk magunkat olyan társadalmi kérdések kapcsán, amelyek mindenkit foglalkoztatnak. Ahogyan Köntös László lelkipásztor megfogalmazta: az egyház nem hivatal, nem vezetőtestület, hanem a gyülekezetbe járó hívek közössége. Ebből a közösségből gyűltünk össze jó páran Balatonszárszón. Beszélgetünk, vitatkozunk, kerekasztal-beszélgetést hallgatunk, együtt gondolkodunk. Ha a személyes motivációról kell beszélnem, számomra fontos, hogy a szárszói konferencia évszázados múltú rendezvénysorozat, amely különböző történelmi korszakokban, különböző indíttatásból újra és újra elindult, embereket hozott össze. Mi ebbe a történelmi folyamatba, hagyományba kapcsolódtunk be.

2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

„A rendelt időben megadja majd az Úr” Az emberi élet a szülők intim szeretetkapcsolatából fakad, a magILLÉNYI ÉVA zat „diszkrét térben” fejlődik, ahol Isten megfoghatatlan és befolyásolhatatlan erejének következtében a megfogant élet személlyé, egyénné kezd fejlődni. A KSH legfrissebb adatai szerint 2021 júliusában 8153 gyermek született és 9605 pár kötött házasságot, ami 28%kal meghaladta az előző év azonos időszaki értékét. A születések száma 0,2 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 24, a házasságkötéseké 10 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. A gyermek megszületése a partnerek többsége számára az élet értelmét és szülői küldetésük beteljesedését jelenti. A gyermek utáni beteljesületlen vágy különösen nagy stresszt jelenthet, és a teherbeesésre várakozás ideje a kölcsönös kapcsolatnak gyakran fájdalmas próbatétele. A két partner lelki nyugtalansága ördögi kört idézhet elő, amely jelentősen befolyásolja a társak termékenységi, illetve meddőségi jellemzőit. A reprodukciós gyógyászat az utóbbi évtizedekben jelentős előrehaladást ért el, amely a gyermektelen pároknak új reményt és távlatokat adhat. Joga van-e a szü­lők­nek a bio­ló­gi­ai ter­mé­ket­len­ség­gel mes­ ter­sé­ges úton da­col­ni? Lakatos Enikővel, a Semmelweis Egyetem (SE) Reprodukciós Centrumának kórházlelkészével beszélgettünk. 12 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 5.

| INTERJÚ |

gyermekeket az egyiptomi kivonulásnál, valamint támogatta A világi életben ma a kamaszok nagy része kapásból azt testvérét. A Szentírás tehát azokat a személyeket „címkézte” mondja, hogy nekem nem lesz gyerekem, mert velük an�meddőséggel, akik vágytak gyermekre, Isten ajándékának tunyi baj van. Keresztyén körökben a család és azzal együtt lajdonították a gyermekáldást, és Istenhez fordultak a gyera gyermekáldás az egyik legmeghatározóbb érték. A minap mekáldás beteljesedéséért. Ezzel szemben már a Szentírás is vonattal utaztam, és akarva-akaratlan kihallgattam egy betud olyanokról, akik nem kapták meg Istentől a biológiai gyerszélgetést, amelyben egy hölgy arról beszélt valakinek, hogy mek iránti vágyat, jóllehet képesek voltak gazdag és termémár megint nem jött össze, miért bünteti őt az Úr, hiszen nála keny életet élni. Ez ma is így van. többet senki sem imádkozik. Mit tud kezdeni egy keresztyén a meddőséggel? Sokan perlekednek Istennel, sokan sírnak, Ennek tudatosítása és elfogadása kosokan feladják… CSENDESNAP moly vigaszt is jelenthet a meddő háTisztázzuk először is, hogy meddősézaspárok számára. Munkájának nagy gen – orvosi értelemben – azt az álLakatos Enikő református lelkipásztor, a részét ezzel a „vigasztalással” tölti. lapotot értjük, amikor legalább egy év Semmelweis Egyetem (SE) Reprodukciós Centrumának kórházlelkésze. Gondolom, vannak szomorú és felevédekezés nélküli aktív szexuális élet Doktori disszertációját A stressz és a melő pillanatok. ellenére sem jön létre a várandósság. reprodukciós nehézségek (meddőség) A kórházban, ahol a szolgálatomat Harmincöt éves kor felett azonban összefüggései témában írta végzem, asszisztált reprodukciós bemár csak fél évről van szó. A meddőaz SE Mentális Egészségtudományok avatkozásokat végeznek. Én azokat a ség mély tartalommal bír, bizonyos Doktori Iskolájában. A babára vágyó párok számára párokat keresem meg, akik elindultak élethelyzetekben stigmával – kirelegközelebb szeptember 11-én 10 és az orvosi beavatkozás útján. A klinikán kesztettséggel – is járhat. A fiatal pá15 óra között tartanak csendesnapot a megjelenő pároknak már van előtörtérok, akik más tekintetben egészséges, lelkész közreműködésével netük. Sokan bíznak, reménykednek, aktív személyek, és keresik a produka Hold utcai gyülekezetben próbálnak változtatni az életmódjutivitás lehetőségeit, az állapotukból (bejárat a Hold utca 18–20. szám felől). kon, és nem adják fel a reményt, hogy fakadó „betegstátuszt” lelki teherként természetes úton foganjon meg a élhetik meg. Azért szükséges mégis a gyermekük. Ebben az élethelyzetben évek, évtizedek is eltelklinikai szóhasználat, mert e nélkül nem vehető igénybe orvohetnek, amit a várakozással együtt járó „érzelmi hullámvassi segítség. A gyermekvárás tekintetében két fontos tényező út” jellemez. Csalódás minden egyes menstruációs cikluskor, jellemzi a magyar társadalmat. A legfrissebb kutatások is azt majd újraéled a remény. Számos esetben elcsigázott párokkal bizonyítják, hogy tradicionális a világképünk, ami keresztyén és összetört lelkekkel találkozom. Ebben az élethelyzetben értékrendünkből táplálkozik. Így a házasság és a gyermekális nagyon fontos a lelki támogatás. Az évekig tartó reménydás meghatározó a fiatalok körében is. A kutatások ugyanakvesztettség sokszor megtépázza az egyének és a párok élekor rámutatnak a halasztás jelenségére is. Amikor egy fiatal tét, éppen ezért a párkapcsolatra is külön figyelni kell ebben az nő vagy férfi elképzeli az életét, majd megtalálja élete párját, időszakban. Semmi sem olyan, mint korábban, hiszen a párok akkor több gyereket tervez, mint amennyi végül megszületik. megosztják az orvosokkal intim szférájukat, amit normális körülmények között nem tennének meg. Mindez kihat az önértéA Szentírás tanulmányozása közben felfedeztem, hogy sok kelésre, a párkapcsolatra és a szexuális életre is. pár szenvedett a meddőség miatt: Ábrahám és Sára, Izsák és Rebeka, Jákób és Ráhel, Elkána és Anna, valamint Zakariás A stressz a legfőbb ellenségünk, de minden, amit megeszünk, és Erzsébet. megiszunk és belélegzünk, befolyásolja a termékenységünA termékenység és a terméketlenség állapota az Isten álket – vagyis nem csak az Úristenen múlik, hogy mi történik a dása vagy Isten áldásának az „inaktivitása” között mozog. A testünkben, mégis nagy vitákat váltanak ki a keresztyénségbiblikus szemlélet alapján a termékenység Isten cselekedetében a lombikprogramok. Bizonyos egyházak támogatják, más hez köthető. Akkor termékeny egy nő, ha Isten cselekszik, ha egyházak nem. Viták folynak arról, levezethető-e a Szentímegnyitja a nő méhét. A biblikus gondolkodás szerint a hárásból, hogy miként kezeljük a lombikbébiprogramot. Orvozasság szövetségének megpecsételése a gyermekáldás, ami soktól is halljuk, hogy hívő párok sokasága vállalja a mesterakár akadályozott is lehet. Mindez két fontos üzenetet hordoz. séges megtermékenyítést, ha természetes úton nem születik Egyfelől az Isten ígéretének beteljesülését, amit Ábrahám és gyermekük. Ön szerint idejétmúlt az egyház tanítása? Sára, Zakariás és Erzsébet stb. történetei támasztanak alá. Nem gondolom. A protestáns szemlélet az élet védelmét teMásfelől, ismerjük Mózes testvérét, Mirjamot, akinek nem kinti főcsapásnak. Ennek mentén értékeli az orvosi beavatvolt gyermeke, és nem tudunk arról, hogy vágyott volna saját kozások jelentőségét, mint ami lehetőséget nyújt arra, hogy gyermekre. Azt azonban tudjuk, hogy ő segítette a nőket és a 2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

Istentől kapott tudásunkat, a technológiai fejlettséget az ember ne öncélúan, hanem mások segítésére használja. Hálás vagyok, hogy a szolgálatomat hívő közösségben végezhetem, ahol az élet védelme az elsődleges. Az anyaság iránti mély elköteleződés megélésének hiánya képes mérgezni a személyt, elemészt, megbetegít, rá tud ülni a párkapcsolatára, akár az élet egyéb területeire is. A protestáns szemlélet szabadságot ad a személynek, hogy elkérheti Istentől saját életútját. Senkit sem beszélünk rá beavatkozásra. Az orvosi ellátás először a természetes állapotot igyekszik helyreállítani. Sok párnál elérkezik azonban az a pont, amikor az orvos döntés elé állítja őket, és megkérdezi, hogy merre tovább. Ezeknek a pároknak egy része megkeres, és sok átimádkozott alkalom után dönt. Vannak olyan párok, akik nem vesznek részt tovább a programban, mert nem fér bele a világukba, hogy így legyen gyermekük. Számukra elfogadhatóbb például az örökbefogadás, míg mások a beavatkozások révén válnak várandóssá.

És ha valaki nem találja meg élete párját a „rendelt időben”? Az, hogy valaki nem találja meg a párját, mára civilizációs jelenség a nyugati társadalmakban. Ezért is tolódik ki a szülési életkor. Ennek az egyik oka a tartós párkapcsolatok hiánya. Ilyen előfordul az általam pásztoroltak körében is. Volt, aki így fogalmazott: „Vállaltam volna én gyereket hamarabb, ha megtalálom azt a férfit, aki itt ül mellettem.” E tekintetben is felértékelődik az egyház tanítói szolgálata a hűség, az önzetlen szeretet és a házasság tekintetében.

A reprodukciós gyógyászat az utóbbi évtizedben jelentős előrehaladást ért el, ami a gyermektelen pároknak új reményt és távlatokat ad. Ön a Reprodukciós Centrum kórházlelkésze is, személyes lelkigondozást is vállal. Hol lehet önt felkeresni? Az SE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Centrumában (ARC) lehet engem megtalálni. A klinika holisztikus szemléletű ellá„Jobban kellene hangsúlyozni tásban részesíti a rendszerbe az ifiseinknek, az egyetemistáinknak, belépőket. A párok kivizsgáláSokszor megfogalmazzuk, hogy sát követően a pszichológus ha egy 40 felé járó hölgy küzd a hogy az Isten általi teremtettségben kollégával megkeressük a pámeddőséggel, akkor miért a 18 mindennek rendelt ideje van.” cienseket, és felajánljuk a lelki éves, aki még nem várja, kapse­gítségnyújtás lehetőségét. ja meg a gyermekáldást. Vagy Tartok istentiszteletet, lehetőség van egyéni és páros lelkiszokás azt is mondani, hogy ahova már „nem várják a gyermegondozásra, és vannak csoportos alkalmak is. Ez utóbbiak ket”, oda adja az Úr, ahol vágynak rá, nem érkezik meg az áldás. online bibliaórák, így nemcsak budapestiek kapcsolódhatEz vezet a perlekedésre Istennel. nak be az alkalmakra. A „rendelkezésre álló idő” kapcsán az edukáció szerepét emelném ki. Az a fajta korszellem, ami sokáig uralkodott, és Gondolom, nem csak hívő emberek keresik meg… talán még ma is tetten érhető, miszerint gyermeket csupán A pároknak legfeljebb 10 százaléka keresztyén, és akkor még megfelelő egzisztenciális körülmények közé érdemes szülnem beszéltem a felekezeti hovatartozásról. Elsősorban ni – minél több diploma, nyelvvizsga stb. megszerzése után olyan emberekkel találkozom, akik életük első nagy kudar–, mára vitathatóvá vált. Az egyháznak is nagyobb szerepet cával szembesülve keresik a válaszaikat: miért van ez így? kellene vállalnia az edukációban. Jobban kellene hangsúlyozni Azt tapasztalom, hogy ha jó időben, jó helyen, személyesen az ifiseinknek, az egyetemistáinknak, hogy az Isten általi teel tudom mondani az Isten emberszeretetének evangéliuremtettségben mindennek rendelt ideje van. Amikor fiatal a mát, az megszólító, életeket megfordító tud lenni. Vannak szervezet, akkor könnyedén működhet a gyermek megfogaolyanok, akik mára Istent dicsérő családdá váltak. A napoknása. A házasság népszerűsítése is fontos szolgálati területe ban mondta valaki, hogy a bibliaóráim hatására jár ismét isaz egyháznak. Jóllehet az elmúlt időszakban egyre nagyobb tentiszteletre. Meg kell említenem, hogy ennek a missziónak a házasulandósági kedv Magyarországon, ami segíti a gyera református egyház Hold utcai gyülekezete ad otthont oly mekvárás erősödését is. Hiszen tartós, stabil párkapcsolatban módon, hogy ott tartjuk az érintett párok körében szervezett születnek gyermekek, ez a hagyományos, bibliai alapú értékcsendesnapokat. Szolgálatom kitüntetett pillanata, amikor rendünket erősíti. Nagy szerepünk van tehát abban, megtanítaz érintettek és a gyülekezet együtt visszük Isten elé a szüjuk-e a gyermekeinknek, hogy a karrier és az anyagiak később letés áldását.  is pótolhatók. 14 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 5.

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Bujkálunk és rejtőzködünk, néha éppen a szavak, a beszédünk mögé – állapítottuk meg előző írásunkban elromlott kapcsolatainkról gondolkodva. Elrejtjük egymás elől valódi arcunkat. Habár nem tudjuk, hogy milyen is az igazi valónk, mert nem ismerjük magunkat, de úgy sejtjük, hogy szégyellni és rejtegetni kell. Félünk a lelepleződéstől, a kritikától, általában attól, hogy nem fogunk megfelelni az elvárásoknak. Félünk a megmérettetéstől és az alulmaradástól, a hátratételtől és a büntetéstől. A félelmeinknél csak a szégyenérzetünk nagyobb. Nem is kell pontos bűnt megnevezni ahhoz, hogy megjelenjen és eluralkodjon rajtunk a szorongás. Ezekre az ösztönös és örökölt érzésekre aztán torz válaszokat adunk úgy, hogy védekezésül mi támadunk, bírálunk és ítélkezünk mások fölött, mielőtt ők tennék meg ezt velünk. Hogyan jutottunk ide? Miben gyökerezik, miért mérgezzük egymást? Néhány éve sok szó esik az úgynevezett mérgező szülőkről és családokról, ahol hatalmi szóval, megfélemlítéssel nevelnek, alkoholizmus vagy más szenvedélybetegség okoz traumákat. A gyerekek felnőve többnyire ugyancsak mérgező szülők, tanárok, házastársak lesznek, mert – noha szenvedtek tőle – ezt a mintát kapták, ezt ismerik. Ez a szorongás és szégyen, bűntudat és félelem, uralkodás és versengés észrevétlenül és tudatlanul örökítődik tovább a következő nemzedékre. Az „atyáinktól örökölt hiábavalóság” (1Pt 1,18). Szüleink és nagyszüleink gyakran azt a családi hagyományt kapták örökül őseiktől, hogy nem szokás érzésekről és vágyakról beszélgetni őszintén, elmondani, átbeszélni a konfliktusokat és gyógyítani a lelki sebesüléseket. De utólag is rehabilitálhatók a viszonyok és kapcsolatok, megértéssel kisimíthatók a családi krónikák lapjai. Ennek gyümölcse pedig békés együtt- vagy különélés lesz a rokonokkal. Ahhoz, hogy megszakítsuk az örökölt kényszerű mintát, láncot, helyes önismeret és tudatos önvizsgálat kell. Egy önsegítő csoport, pszichológus szakember, lelki vezető sokat segíthet. Keressünk ilyet! Gyakorolhatunk gyülekezeti közösségeinkben is, ha képesek vagyunk biztonságos, őszinte és befogadó légkört nyújtani. Egyedül azonban nem tudunk szabadulni a múltunktól, nem tudjuk kiváltani magunkat lehúzó erejéből. A mennyei Atya állítja helyre szeretetével sérült énünket, tisztítja mérgezett kapcsolatainkat, hogy gyógyuljunk, másoknak derűt és békességet adjunk. „Nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.” (1Pt 1,18–19) 

IMÁDKOZZUNK!

Talán a bizonytalanság a legnehezebb, Urunk. Az, hogy nem látjuk, mit hoz a holnap. Nem tudjuk, hogyan tervezzünk előre, mire készüljük. Vírushelyzet, digitális oktatás, betegségek, oltások, politikai csatározások, LMBTQ-lobbi, globális felmelegedés, ivóvízhiány, háborúk… Sokakat félelemmel és aggódással tölt el a hírek özöne. És a világ eseményeiről szóló tudósítások közé ritkán vegyülnek örömhírek. Bárcsak veled lenne tele az életünk! Bár rólad tennénk sziklaszilárdan bizonyságot! A Változhatatlanról, az Úrról, aki azt ígérte, velünk lesz a világ végéig. Mert akkor sokszorozódna az öröm körülöttünk, és a bizonytalanságban, félelemben vergődőknek utat és kapaszkodót mutathatnánk. Hatalmas Istenünk, hadd legyünk alkalmas eszközeid a szolgálatban! Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Barabbásról Nagyhéten szoktuk emlegetni Barabbás nevét a húsvéti amnesztia kapcsán: egy foglyot szabadon bocsátottak az ünnep alkalmából. Ennek a szokásnak a részleteit nem ismerjük, a Biblián kívül csak egyetlen utalást találunk rá a zsidó irodalomban. Böjtidő végén teljes figyelmünk a szenvedő Jézusra irányul, Barabbás személyén átsiklunk, most viszont elég távol vagyunk az ünneptől ahhoz, hogy feltegyük az egyszerű kérdést: ki volt ez az ember? Márk így említi: „Volt akkor egy Barabbás nevű fogoly a lázadók között, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el.” (Mk 15,7) Szűkszavú, mégis eligazító leírás. Jézus életében számos kisebb-nagyobb összecsapás, helyi csetepaté zajlott zsidók és római megszállók között, nyilván egy ilyen konfliktus során tett szert ismertségre ez a „nevezetes fogoly” (Mt 27,16). Ezt kiegészítve Lukács és János utalásaival olyan ember képe rajzolódik ki előttünk, aki fegyvert fogott az igazáért. Nem tudjuk, ölt-e valaha, de azt igen, hogy Pilátus szemében ő a nagybetűs rend veszélyeztetője, ezért kötelessége volt ítélkezni felette, és ítélete sem lehetett vita tárgya. Jézusban és Barabbásban a hatalom letéteményese lényegében azonos bűn elkövetőit látta: számára mindketten felforgatók, Róma békéjének fenyegetői. Barabbásnak feltehetőleg voltak követői is, akik éppúgy Jeruzsálemben tartózkodtak, mint Jézus tanítványai. Amikor a tömegnek engedve Pilátus szabadságot ajánlott egy fogoly számára, Barabbás hívei is jelen voltak. Ettől kezdve a folytatás nem volt kérdés: a helytartó Jézusra nézett, és azt hitte, egy álmodozót lát, aki még veszélyes lehet; aztán Barabbásra pillantott, és egy kiismerhető, de aktív lázadó állt előtte. Ekkor magában talán eltűnődött egy pillanatra, hisz soha nem értette a zsidók gondolkozását. Aztán ordítani kezdett a tömeg, a történet végét pedig ismerjük.  HODOSSY-TAKÁCS ELŐD 2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja 15

| INTERJÚ |

Egységes hittankönyvek a Kárpát-medencében HEGEDŰS BENCE

Tovább erősödhet az egység a Magyar Református Egyház magyarországi és határon túli részegyházai között, miután a soron következő tanévtől kezdve azonos hittankönyvekből tanulhatnak a magyarországi, az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai református diákok. A folyamatról és a hittanoktatás megújulásáról a Református Pedagógiai Intézet (RPI) katechetikai igazgatóhelyettesével, Szászi Andreával beszélgettünk.

A 2021/22-es tanévtől kezdve a Református Pedagógiai Intézet tankönyveiből tanulhatnak hittant az általános iskolás és a középiskolás gyerekek szerte a Kárpát-medencében. Milyen út vezetett idáig? A határon túli hittanoktatási szakemberekkel együtt gondolkodva többször előkerült az elmúlt évtizedben az ötlet, hogy jó lenne közös anyagokkal dolgozni. A közös hit, hitvallásaink, a magyarságunk összekötnek bennünket és ugyanaz a célunk: Isten Igéjének hirdetése gyermekek és fiatalok között. Az átvételre vonatkozó első megkeresés 2015-ben, Erdélyből érkezett. Külső okok miatt ott csak részleges volt az átvétel. A következő fordulópont 2017-ben, a Felvidék kérésével következett be. A Generális Konventen elvi állásfoglalást fogadtak el a magyarországi hittanos tananyagok használatának lehetőségeiről. Az igazi fejlesztői folyamat ekkor kezdődött el igazán. 2018-ra elkészültek a felvidéki elsőtől a kilencedik évfolyamnak szánt adaptált tankönyvek és munkafüzetek. Kárpátalja ebbe a folyamatba kapcsolódott be. Az ő sajátosságaikat felhasználva a nyár során készült el a rájuk szabott taneszközcsalád, amelyet idén szeptembertől vezetnek be a katechézisbe. Eddig is használhatták az RPI könyveit és segédleteit a határon túli részegyházak? Természetesen igen, és volt is rá példa az elmúlt időszakokban, de általában csak egyéni döntés alapján, egyes gyülekezetekben. Nem is volt mindig saját, önállóan fejlesztett taneszköze minden egyháztestnek, így hasznos volt számukra a Magyarországról érkező anyagok „importálása”. Ezért is jött az a központi kezdeményezés, hogy ami jól bevált a mindennapokban, azt szeretnék központilag is átvenni és használni. A meglévő taneszköztár néha csak részleges fejlesztésen ment át, máskor már nagyon régi volt, húsz-harminc éves könyvekkel. Ezután jött az az igény, hogy szeretnék az általunk fejlesztett taneszközöket bevinni a mindennapi oktatásba. A szándék megerősö16 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 5.

dött a pandémia időszakában, mivel nemcsak tankönyveinket és munkafüzeteinket, hanem teljes tanári csomagot kínálunk a hittanoktatáshoz. Ennek része egy olyan, Európa-szerte egyedülálló digitális eszköztár is, amely még hatékonyabban segítheti a mindennapi munkát. Például digitális feladatbank, játékés zenetár, egyéb információs és kommunikációs technológiát (IKT) használó eszközök segítségével. Az iskolák bezárásakor, a rendkívüli helyzetre reagálva olyan PPT-, azaz diabemutató anyagokat kezdtünk el készíteni, amelyeket az online oktatásra szabtunk. Ezeket először hétről hétre küldtük, és egyre többen használták a lelkipásztorok, hittanoktatók közül. Magyarország mellett Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és Horvátország területéről is kérték az részegyházak vezetői az anyagokat, és kaptunk visszajelzéseket a kollégáktól a folyamatos használatról. Így azok, akik korábban más taneszközökkel dolgoztak, megismerhették a komplett „csomagot” és a bőséges segédletet. Mekkora jelentősége van annak, hogy egységes hittankönyvekből tanulhatnak a diákok a Kárpát-medencében? Szeretettel és alázattal készítjük az anyagokat, legyen szó nyomtatott vagy digitális taneszközökről, segédletekről. Öröm a számunkra, ha ezzel szolgálhatjuk az Isten ügyét, legyen szó a határ bármelyik oldaláról. Míg az országhatárok elválasztanak bennünket, addig a közös szellemiség, a közös hit és így a közös eszköztár és a közös szolgálat összekapcsol bennünket. Az pedig kimondottan hatalmas dolog, hogy a református egység szellemében ezt az egész Kárpát-medencében megtehetjük. A fejlesztésben és adaptációban részt vevő kollégákkal együtt így éljük meg. Szolgálat ez, amellyel elérjük a tőlünk távol élő gyermekeket, és segíthetjük a szolgatársainkat is. Azt gondolom, hogy az egység inkább a szellemiségben van, és nem csak a kézbe adott taneszközökben. A hittankönyv és munkafüzet alapvetően csak alap és eszköz abban, amit úgyis a helyi tanulócsapatra kell hangolni. A hittanoktató és lelkipásztor munkája továbbra is kiemelten fontos.

| INTERJÚ |

„Hálás vagyok mindazoknak a kollégáknak, hittanoktatási szakembereknek – de a tördelést és a kiadói tevékenységet végzőknek is –, akik türelemmel és szívüket-lelkület beletéve dolgoztak velünk együtt ezen az ügyön.”

2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja 17

| INTERJÚ |

Mekkora szervezést és munkát igényel összeállítani egy egységes Kárpát-medencei hittankönyvcsaládot? Mindig egy kis szakmai csoporttal dolgozunk együtt. Az első lépésben felmérjük, hogy mit és hogyan kell változtatni úgy, hogy megmaradjon az alapstruktúra és -koncepció, de megjelenjenek benne a helyi egyházi jellemzők, köztük többek között a szóhasználat, képek vagy a szimbólumok. Főleg a nyomtatott anyagokat érinti, amelyek a tanulók kezébe kerülnek. Így a munkafüzetek és tankönyvek kisebb átdolgozáson mentek keresztül. Megmaradt az anyagok nagy része, és csak minimális tartalmi változások történtek, például az egyházismereti sajátosságok terén, Ennek eredményeként az egyes egyháztesteknek szánt könyvek között vannak különbségek, például Kárpátalján és Felvidéken nem nyolc, hanem kilenc évfolyamos az általános iskola. Külön ki kellett fejleszteni egy erre az évfolyamra szóló anyagot. Átterveztük a könyvek borítóit is. Hálás vagyok mindazoknak a kollégáknak, hittanoktatási szakembereknek – de a tördelést és a kiadói tevékenységet végzőknek is –, akik türelemmel és szívüket-lelkület beletéve dolgoztak velünk együtt ezen az ügyön. Párhuzamosan pedig azt is meg kell mindig tervezni, hogyan történik az adott egyháztestben a bevezetés. Ehhez előzetesen felkészítünk egy kis helyi csapatot, akik továbbadják a szükséges információkat. Az RPI szakmai segítségnyújtása pedig folyamatos. Igyekszünk jelen lenni a háttérben, és támogatni a kollégák mindennapi szolgálatát a határon innen és túl. Mit nyújtanak még az RPI képzései? A képzéseinken fontosnak tartjuk a szakmai-módszertani ismeretek bővítését, de a szaktanácsadást, lelki támogatást is. A katechetikai csoport rendezvényei a hitoktatás támogatását célozzák meg. Vannak módszertani képzéseink, amelyek például segítséget adnak egy-egy interaktív eszköz, mondjuk a Feladatbank vagy más feladatkészítő alkalmazás használatához, vagy a digitális történetmondás, a kreatív hittan lehetőségeiről szólnak. Máskor módszertanokat ismertetünk meg, példáula bibliodrámát, vagy a KETT-pedagógiát, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúly van a mentálhigiénés alkalmakon is. Ezekben törekszünk arra, hogy a kollégák saját magukkal is tudjanak foglalkozni, legyen szó mondjuk kiégésprevencióról, 18 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 5.

stresszkezelésről, rezilienciafejlesztésről vagy más mentálhigiénés kérdésről. A katechétának az elsődleges eszköze saját maga, a saját személyisége. Ezért az önfejlesztés is fontos. Hála Istennek, egyre többen kapcsolódnak be az alkalmainkba. A taneszközátvételnél is fontos, hogy ezen a területen is folyamatosan segítsük a kollégákat. A pandémia időszakában sok internetes képzés tartottunk, és ennek pozitív hozadéka volt az is, hogy a határon túlról nagyobb létszámban kapcsolódhattak be, mint korábban. Hány tankönyv tartozik bele az egységes hittankönyvcsaládba? Nehéz erre válaszolni, mivel ez egyedi minden egyháztestnél. Az általános iskolában Magyarországon külön vannak egyházi iskolai és gyülekezeti anyagok, míg a határon túliak általában a gyülekezeti hittanos anyagokat használják. Itthon összesen huszonkét tankönyv és munkafüzet létezik az általános iskolás korosztály, tizenhat modul a középiskola számára. Harminchét könyvvel gazdálkodhatnak a hittanoktatásban szolgálók, de a határon túliak főleg a gyülekezeti, heti egy órára tervezett anyagokat használják. Ehhez tartozik még minden évfolyam és modul tanári segédlete óratervekkel, ötlettárakkal. Több mint hatszáz online és a jelenléti oktatásban is használható anyag található az RPI honlapján. Több mint hétezer feladat érhető el a digitális feladatbankban, amely folyamatosan bővül a játék- és zenetár tartalmával együtt. Azt gondolom, hogy ez a bőséges skála is vonzóvá teszi a használati lehetőséget. Mikor újultak meg legutóbb, és milyen gyakran kellene megújulniuk a református hittankönyveknek? Az első, protestáns „hittankönyv”, amelyet gyermekbibliaként is számon tartanak, Johann Hübner műve. A 17. század óta több mint száz kiadást ért meg, közel ötven nyelvre fordították le, és több mint kétszázötven évig használták. Persze az egyes változatokban jelentős különbségek vannak. Átdolgozták, többen beletették a saját pedagógiai látásmódjukat, reagáltak az adott kor fontos kérdéseire, és így tovább. Néha olyan, mintha nem is az eredeti könyv lenne, csak a bibliai történet azonos. Ebből számomra az a tanulság, hogy aktuálisnak kell lenni

| INTERJÚ |

ahhoz, hogy hasznos legyen egy tankönyv, és ehhez jön még az átadó személyisége, egyéni hite, céljai. Hazánkban érdekes története van a hittankönyveknek. Hübner műve mellett jó ideig nem voltak egész egyházra kiterjedő könyvek. 1916-ban született meg az első központi tanterv, majd itt is megjelent a világháborúk negatív hatása. 1989-től következett be igazán nagy változás. Sok jó anyag és 1997-ben egy olyan tanterv és tankönyvcsalád készült, amely 2013-ig volt használatban. Ez utóbbiban sok átvett szempont, holland hatás jelent meg. Sokat dolgoztak rajta, és számos pozitívum volt benne, de 2012ben elérkezett az idő a változásra. Miben térnek el a most használatos hittankönyvek az előző generációtól? „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezdd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, majd szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” (Antoine de Saint-Exupéry) Ezt a gondolatot igyekszünk megvalósítani. Azt, hogy a gyerekek megélhessék a szeretetkapcsolatot az Istennel, és megérezzék annak a jó ízét. Ennek van ismeret része, de nagy szerepe van a különböző beállítódásoknak, az érzelem formálásának, az Isten iránti érdeklődés felkeltésének. Kedvesebb, gyermekközelibb a tananyag, több benne a kapcsolódási lehetőség a mindennapi élethez. Az üzenet időtlen: Isten kegyelme és a megtérés lehetősége az ember számára. Ebben nincs változás. A magyar sajátosságokat veszi figyelembe a tankönyv, bőséges háttéranyag és komplex rendszer kapcsolódik hozzá. Módszertanban pedig a Z, Y és alfa-generáció megszólítására törekszünk. Ez talán a legnehezebb feladat. Mindig aktuálisnak és modernnek lenni az örök üzenettel. Persze tökéletes tankönyv és taneszköz nincs. A hittankönyvcsalád, mondhatjuk úgy, tipikus és átlagos szintet tud megcélozni. A segédletek adnak lehetőséget az ettől való eltérésre és az odafigyelésre az egyéni esetekre. Fontos a folyamatos fejlesztés – például reagálva az online tanulásra –, illetve a kollégák fejlődésének, önképzésének támogatása. Amúgy a digitális anyagok frissítése könnyebb, de a nyomtatott taneszközöket is érdemes öt-tíz év használat után alapos vizsgálat alá vetni.

Akkor nem is számít valójában a tankönyv? Természetesen számít mint eszköz mint segédlet a szolgálatban. Isten áldását közvetítjük, ahol odafigyelünk a gyermekekre és fiatalokra, de nem erőlködve tanítjuk nekik az anyagot. Kényelmes lenne elővenni egy hittankönyvet, az óravázlatot kinyomtatni, mint egy „receptet”, bemenni az órára, majd úgy jönni ki, hogy mindenki élő hitű keresztyén lett. Ez azonban nem így működik. A hit Isten ajándéka, de az Istenre mutatás szolgálata a mienk. A pandémia alatt az iskolabezárások és a digitális tanrendre való áttérés miatt számos lelkésszel és hitoktatóval beszéltem. Hálásak voltak az RPI-nek, amiért gyorsan és magas szakmai hozzáértéssel reagáltak. A hittankönyvekhez ma már automatikusan készült digitális tartalom? Örülünk annak, hogy hasznosak lehetünk. A digitális mellékleteket nem a járvány ideje alatt kezdtük el fejleszteni, már a kezdeti koncepció része volt, hogy amit lehet, azt digitálisan hozzákapcsoljuk a könyvekhez. Aki akarja, és van megfelelő digitális lehetősége, sokféle interaktív eszközzel is fel tudja építeni az órát amellett, hogy ott van a nyomtatott anyag is a kezében. Amellett, hogy ön az RPI katechetikai igazgatóhelyettese, református lelkészként hittant is oktat egy általános iskolában. Fontos számomra a tanítás. Úgy gondolom, akkor tudunk hatékonyan segíteni a kollégáknak és a hittanosok hitét támogatni, ha ott vagyunk folyamatosan köztünk. Ebből új szempontok is jönnek, például az, hogy végzett pszichopedagógusként a gyógypedagógiai felismeréseket is be tudom vinni a hittanoktatás elméletébe és gyakorlatába. Vagy felismerhetem azt a sok feladatot és részterületet, amelyekkel még dolgunk van. Nagy kritikusa vagyok a saját munkánknak. Amit megélek a mindennapokban, azt igyekszem koncepció és látásmód szempontjából belevinni a fejlesztésekbe, oda-vissza hozom a tapasztalatokat. Az egész intézetünkre jellemző ez a gondolkodásmód, amelyet a képzésekbe is be tudunk építeni. Így megvannak a kapcsolódások, a közös pontok, és együtt gondolkodhatunk a fejlődés lehetőségeiről.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja 19

| GONDOLATOK |

A kenyérsütés misztériuma A kenyérsütés ünnep volt. Becsülete volt a finom, foszlós, kemencében sült kenyérnek. Az otthon különleges helyszíne volt a búbos kemence. A gyerekembernek valamilyen misztikus, varázslatos, titkokat rejtő építménynek számított, amely csodákra képes. Mégsem féltünk tőle, mert tudtuk, hogy munkájával életet ad, életre táplál. És bár sokszor csak dologtalanul ásított ránk hatalmas szájával, amikor beizzították, nyomban az otthon központi szereplőjévé vált. Taligakeréknyi kenyerek, finom cipók, ínycsiklandó kalácsrudak kerültek ki a gyomrából. Az életünk körforgását jelző, életadó eledelek. Ezért a kemence nagy becsben volt tartva. Amikor eldöntetett, hogy holnap kenyérsütés lesz, mindenkinek felcsillant a szeme. A gyerekember ujjongott a leghangosabban, hiszen tudta, eseménydús nap vár rá, neki is jut egy kis jólesően fontoskodó munkálkodás a vén kemence közelében, meg persze a frissen sült cipó, amelyet elégedetten majszolhat a nap végén. A szülői háznál a modernizálódó életet a kemence nem élte túl. Az apai nagyapa keze munkája volt. Már nem az új házban, hanem csak hátul, a színben kapott helyet. Egy ideig még használták az ifjú szülők, de végül győzött a kenyérvásárlás. Gyerekként még sokat bámultuk a szín számos érdekességet rejtő világában a munkanélkülivé vált alkotmányt, amely így, dolgavégezetlenül, a kenyérsütés csodája nélkül megfakult, elveszítette titokzatosságát. Később, amikor a helye felszabadult, még több szerszám, tűzifa és fűrészpor jutott a színbe. De azokat az utánozhatatlan és varázslatos kenyereket már nem kóstolhattuk. A többórás sorban állás, nyomakodás után kiharcolt veknik és fekete kenyerek már semmilyen varázst és titkot nem hordoztak. De a kenyérsütés misztériuma ezzel még nem illant el teljesen az életünkből. A nagyszülők a maguk kis falujában, amíg csak bírták, kemence nélkül is folytatták az évezredes, élettápláló hagyományt. Mert, ha nekik nem volt is, de volt a szomszédasszonynak, aki özvegyként tán még örült is, ha időnként mozgás támadt az udvarán. Még előző nap elkezdődött a munka. Előkerült a dagasztóteknő, megpihent benne a kenyértészta, 20 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 5.

amely másnap gyékényből, szalmából fonott szakajtóba vagy lábasba került. Ebben ugyan nem segíthettünk, de büszkén, a nagyfiúkat utánzó fontoskodással hordoztuk a szőlővenyigét a kemence mellé, a fűtést végző Tata keze alá, és megbabonázva bámultuk, ahogy a tűz felemészti a vékonyka gallyakat, a kéményből pedig felcsap a szikra és a füst. Később előkerült a szénvonó, egy hosszú nyélre erősített deszkalap, amellyel gondosan kihúzták a kemencében ös�szegyűlt a parazsat a szája előtti mélyedésbe. Izgalmunk a tetőfokára hágott, amikor a deszkából készült sütőlapáttal a kemence gyomrába vetették a kenyereket. Itt véget is ért a látványosság. A kemencét egy nagy vasajtóval lezárták, és hazatereltek, amíg sült a kenyér. Két óra múlva elővették a sütőlapátot, és egyik szép barna csoda a másik után került elő. A frissen sült kenyér illatának bódulatában alig vártuk, hogy kezünkbe vegyük a munkánk jutalmát, a kis cipót. Mama gondosan leseperte a kenyerek alját, majd megmosdatta őket, hogy szép fényesek legyenek. A verőfával pedig leverte a külső, égett kérget. A kenyerek sütőabroszban hűltek, mi pedig sok napon át fogyasztottuk az utánozhatatlan ízű és állagú taligakerekeket. Mindenhez etette magát. Leveshez, csirkecombhoz, zsírhoz, szalonnához, lekvárhoz egyaránt kitűnő volt, csakúgy, mint a frissen fejt, még habzó és szinte meleg tehéntejhez. Amikor megszikkadt, pirítósként is kipróbáltuk az öreg spóron forgatva. Fokhagymát dörzsöltünk el a tetején, majd egy Mama fabrikálta tollseprűvel olajat kentünk rá. Mama-ízű teával fejedelmi étek volt! Ez a kenyér volt a kezdet és a vég. Életünk kiegyensúlyozója, annak biztonsága és nyugalma. Az alap, amellyel indult és végződött a munkás kezek napja. És amikor ők, a csodák látói jobblétre szenderültek, itt maradtunk nélkülük és igazi kenyér nélkül. Talán harminc év is eltelt, míg újra ehettem kemencében sült kenyeret. És ahogy Marcel Proustot a madeleine sütemény, úgy engem ez a kenyér röpített vissza a múltba. Pár pillanatra ismét ott álltam kisfiúként Mama és Tata mellett, és bámultam, ahogy a kemencéből felszáll a szikra és a füst, és tudtam, hogy csoda részese vagyok.  FÁBIÁN TIBOR

| GONDOLATOK |

KINCSES KRISZTINA

Morzsák Rómából

A szerző újságíró, a Magyar Nemzet belpolitikai rovatának munkatársa

Fotó: Reflap-archívum

A macskakövön lépkedve éreztem, hogy a forró levegő a maradék energiámat is magával ragadja, és viszi, ki tudja, hová, talán a keskeny utcák egyikébe. Ilyen volt Róma: forró, olyan forró, hogy délután mindenki visszahúzódott a hűvös lakásokba, hogy aztán este, miután lement a nap, a kitóduló embertömeg hullámokban árassza el a járdákat. Rómában jöttem rá arra, hogy még soha nem láttam pálmafát a valóságban. Micsoda szégyen! – gondoltam –, de aztán arra jutottam, hogy ez nem is törvényszerű. Nem vagyok már gyermek, de talán még felnőtt sem – újra és újra meglepődöm, men�nyi mindent nem láttam még. Igaz, a szemem és az

elmém sokszor még azt a sok mindent is nehezen tudja befogadni, ami közvetlenül körülöttem van. Ez jutott eszembe, amikor a városba érkezve a vonat ablakából megláttam a korábban nem ismert, hosszú, karcsú fákat és az impozáns épületeket; mintha csak egymással versenyeztek volna, melyikük tud magasabbra nyújtózni. Utánanéztem, Róma kerületeit főként európai, más néven olasz ciprusok és mandulafenyők tarkítják. Utóbbi törzse egészen csupasz, lombkoronája viszont lapos és oldalra terjeszkedő, egészen más, mint azok a fenyők, amelyeket otthon megszoktam. Óriási a hőség, negyven fok, a hátamon végigfolynak a cseppek a bő felső takarásában. A nyakamat törölgetem, de nem sokat használ. Így telnek a napok Rómában, a macskakövek városában, miközben a mediterrán hangulat és a robusztus kövekben rejlő történelem a maguk sajátos módján fonódik össze.

Egyik délután lementem egy közeli étterembe. Már nem volt hőség, de még a szieszta sem ért véget, így szinte egyedül ültem az estére zsúfolásig megtelő, utcafrontos étterem egyik asztalánál. Néhány, a pincérrel váltott szó után ismét egyedül voltam. Miközben az ételre várva nézelődtem, rájöttem, hogy van valami közös Rómában és Budapestben: a galambok, a varjak és a verebek jelenléte. Noha tele van a város türkiz színekben pompázó, vadon élő papagájokkal, az itthon megszokott madárfajták úgy tűnik, délen is szívesen választanak lakhelyet. Az ott látott madarak mégis különböztek az itthoniaktól: előszeretettel választották repülés helyett a totyogást apró lábaikon. Így aztán furcsa, alacsony járókelőknek tűntek, akik sikerrel alkalmazkodtak a civilizált lakossághoz néhány elhagyott falat reményében. Ahogy ezen tűnődtem, akaratlan vigyorral az arcomon figyeltem őket, és arra jutottam, hogy kihasználatlan lehetőségeik okozhatják a zavart. Hiszen miért akarnának a madarak két lábon járni, amikor szárnyaik a közlekedés felfoghatatlan szabadságát nyújtják számukra? A madarak számára megadatott a lehetőség, amely nekünk, embereknek nem: egy elegáns mozdulattal maguk mögött hagyni a zajt, a nyüzsgést, a koszos sarkokat és csak szállni, szállni messzire, ameddig a szem ellát vagy még annál is tovább, egészen addig, amíg meg nem szomjaznak, vagy egy leszállásra érdemes, kényelmes ágat nem találnak. Hogy miért döntenek mégis az totyogás mellett, azt rögtön egyértelművé tette egy pimasz kis veréb, aki először egy székre, majd a mellettem lévő asztalra ugrott, hogy vékony lábacskáival az üveglapon csúszkálva igyekezzen összegyűjteni néhány ott maradt bagettmorzsát. Persze a madarak egyszerű életet élnek a maguk állati ösztöneivel, amelyek apró-cseprő döntéseiket vezetik. Lemondanak a repülés lehetőségéről a túlélésért. De mi, emberek vajon le tudunk-e mondani az övékéhez mérten óriási lehetőségeinkről? Vajon tudunk-e két lábbal a földön járni, és nem mindig engedni szárnyakat adó kísértéseinknek? Talán van valami, amit ezektől az apró teremtményektől is el lehet tanulni – futott át az agyamon, miközben a Marinara pizza ropogós széléből egy nagyobbacska morzsát az asztalom körül masírozó, kíváncsi veréb elé dobtam.  2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja 21

| INTERJÚ |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

LXV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM, 2021. SZEPTEMBER 5. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Kegyelemkenyér „Emberé a munka, Istené az áldás” – mindkettőre szükségünk van ahhoz, hogy megtörhessük és szánkba vehessük a kenyeret. A kenyértörésnek kettős értelme van, azokra is vonatkozik, akik ellenségek lettek, kenyértörésre került sor közöttük, s azokra is, akik jóban vannak egymással. Ugyanis az asztalközösség ősidők óta rituális, sőt szakrális jelentőségű: a kenyér közös megtörése és fogyasztása mindig közösséget teremt, illetve a már meglévőt elmélyíti. A hála és az áldás jellemzi azt a kenyértörést, közös étkezést, ahol tudatában vannak annak, hogy a kenyér ajándék. Ennek a két fogalomnak, a hálának és az áldásnak a görög elnevezése az eucharisztia, amely a liturgiában Jézus megtöretett testét és kiontott vérét jelenti számunkra. Mert ama szent vacsorán a keresztre készülő Krisztusról ezt mondja az evangélista: „Miközben ettek, Jézus vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem! Azután vette a poharat, és hálát adva nekik adta, és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” (Mt 26,26–28). Az úrvacsora testi-lelki táplálék és erőforrás számunkra is, hiszen mi, emberek pszichoszomatikus lények vagyunk. Krisztus kenyerének a megtörése azt jelenti, hogy az igazi szeretet töredelmes szeretet, vagyis áldozatokkal jár. Szép magyar nyelvünkben a törődni szóban is benne van a szeretet töredelmes, áldozatos mivolta. Egyébként a kenyér és a bor ugyancsak töredelmesen születik (Gyökössy Endre). A búzaszem a földbe esik és meghal, miután kisarjad, szárba szökken, kalászt érlel, learatják, a kalászt kimorzsolják, szemeit megőrlik, majd a lisztet kemencében megsütik. A szőlőt is szüretelik, majd préselik, hordóban érlelik. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy a töredelem, olykor a megtöretés is hozzátartozik az életünkhöz. De az élet kenyere Jézus, és aki ebből eszik, az maga is kenyérré lehet az éhezők számára. Az ő kenyere kegyelemkenyér, Isten irgalmas szeretetének a kiábrázolódása, amelyet sem kiérdemelni, sem megszolgálni nem lehet. Ezért aztán sokan el sem fogadják mondván, hogy ők nem koldusok, nekik nincs szükségük kegyelemkenyérre. (Régen a szegény, elesett emberek éltek úgynevezett kegyelemkenyéren.). Isten kenyere, Krisztus valójában a kegyelem kenyere, amely mindig kiengesztelődés által tölti be a célját. A kenyérben és a borban Isten önmagával ajándékozza meg az embert, a benne való létezés örömével, a hála boldogító érzésével, s az áldás földöntúli erejével. Mert nem csak a testnek, a léleknek is szüksége van kenyérre, az Isten elfogadó szeretetére és bátorító áldására, mely az úrvacsorában és a mindennapi kenyérben érkezik hozzánk, hogy megérintse a szívünket, megerősítse a lelkünket.  SIMON ISTVÁN

ÁRA: 400 FT

Reformátusok a változó világban GLOBÁLIS KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK BALATONSZÁRSZÓN

9 771419 856007 21036

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező): ........................................................... Aláírás: ................................................................................... ReformátusokLapja Lapja 2019. 2021.január augusztus 6. 8. 22 22 Reformátusok





1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

| EGYHÁZI ÉLET |

Hálaadás Barátoson Egész napos ünnepséggel adtak hálát az új kenyér ünnepén a barátosiak: új harangláb került a temetőkertbe, befejeződött a református templom felújítása, és a korszerű szabadidőközpont is megépült. A templom felújítását és a szabadidőközpont építését az Erdélyi Református Egyházkerület Magyarország Kormánya támogatásával finanszírozta, a haranglábat pedig Kató Béla, az egyházkerület püspöke adományozta szülőfalujának. Az ünnepségsorozaton részt vett Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Kató Béla püspök és Balogh Zoltán kézdi-orbai esperes.

közösen adni hálát Istennek a haranglábért, a szabadidőközpontért, a megújult templomért – mondta Brendus Réka. Kifejtette, Barátoson egy híven szolgáló közösség Krisztusra vár, ami különösen nagy érték, hiszen a faluközösséget befogadó terek megépültek vagy megújultak, és hirdetik annak az üzenetét, hogy „ültessétek el a kis almafáitokat, melyek évtizedek múltán is gyümölcsöt fognak teremni”. A magyar kormány a keresztény és nemzeti értékek mellett állva kész arra, hogy ehhez minden támogatást megadjon, hisz magyar nemzetünk jövője a tét, amely azon múlik, hogy készek vagyunk-e folytatni azt a feladatot, amelyet szüleink és nagyszüleink hagytak örökségül – mondta Brendus Réka.

ÚJ HARANGLÁB A TEMETŐKERTBEN

MEGÚJULT A TEMPLOM

A temetőkertben felszentelték a haranglábat, felidézve, hogy a 2007-ben a gyülekezet által öntetett harang, amely sokáig a szószék alatt állt, most a püspök adományaként készült haranglábban került „ég és föld közé”. A harangot Márk László gondnok szólaltatta meg. Az istentiszteletet a felújított református templomban tartották, Kató Béla hirdetett igét, majd az úrvacsora után Balogh Zoltán esperes beiktatta Szőcs Endre lelkipásztort, átadva neki a hivatala szimbólumait: a bibliát, a templom kulcsát és a pecsétet.

A szabadidőközpont alapkövét 2017-ben tették le, még abban az évben elkészült a játszótér és a műfüves futballpálya, most pedig kialakították a bowlingpályás épületet négy vendégszo­ bával – mutatott rá Szőcs Endre, a község lelkipásztora. A temp­lom külső és belső helyreállítása idén márciusban kezdődött, megerősítették a tornyot, újrapadolták a karzatot, szigetelték a mennyezet egy részét, a fás kályha helyett elektromos fűtőtesteket szereltek. Balogh Zoltán esperes kifejtette, nemcsak a barátosi, hanem a kézdi-orbai reformátusok is nagy lehetőséget látnak abban, ami Barátoson megvalósult, tizenkét alkalommal szervezték meg a Kálvin-hetet, amely az elmúlt két évben elmaradt, remélik, jövő nyáron Barátoson találkozhatnak, hiszen erre most már adottak a lehetőségek. Tánczos Szabolcs, Barátos polgármestere rámutatott, egyén­ enként és közösségként is felelősséggel tartoznak az ajándékért, majd megköszönte Kató Béla püspöknek és Magyarország Kormányának is, hogy „gondoskodó szülőként támogat, hogy javainkat, anyanyelvünket, kultúránkat őrizni és ápolni tudjuk”.

MEGÉPÜLT A KORSZERŰ SZABADIDŐKÖZPONT A gyülekezet birtokba vehette a szabadidőközpontot, amelyben korszerű bowlingpálya, pingpongasztal várja az érdeklődőket. Kató Béla, az egyházkerület püspöke ünnepi beszédében rámutatott: a szabadidőközpontnak ugyanolyan fontosnak kell lennie, mint más intézményeknek, ahol felszabadultan, önfeledten tudunk játszani, együtt lenni. – Ez az épület a jelennek és a jövendőnek készült – mondta a püspök. A közösségi élet megújulásának napján megható volt végigkísérni a közösséget,

 FORRÁS: REFORMATUS.RO, FOTÓ: KÁTAI EDIT/MTI

2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja 23

| SZEMLE |

„Rettenetesen szeretek élni” PETRŐCZI ÉVA

Fájdalmas feladat most visszanézni az 1957. augusztus 26-án született és 2020. február 26-án elhunyt, 2012-ben Kossuth-díjjal elismert roma festőművésszel, Szentandrássy Istvánnal készült beszélgetéseket, prófétikus önvallomásokba torkolló riportokat. Kiváltképp egy mondata ragadt meg bennem egy 2003-as televíziós beszélgetésből. Ebben a művész kimondta többek között ezt a most, tragikusan korai halála után másfél évvel különösen drámaian ható mondatot: „Rettenetesen szeretek élni.”

Utolsó vacsora

Olyan ember kijelentése volt ez, akinek élete szorongást, bánatot termő élethelyzetekben meglehetősen gazdagon kezdődött: állami gondozottként végigszenvedett gyermekévek, az azt követő muszáj-munkák hol kertészetben, hol temetkezési vállalatnál – ez minden, csak nem biztató, nem szeretetet és alkotásokat termő… Isten rendelése azonban úgy hozta, hogy a tizenkilenc éves, a rajzolás mellett a vers- és drámaírás műfaját is próbálgató fiatalember az akkori magyar–szovjet határnál, Csapon, egy tehetséggondozó táborban megismerte élete következő tizennyolc esztendejének mentorát, Péli Tamást, minden idők egyik legnagyobb roma festőművészét, értékfelismerőjét és értékmentőjét. Ebben a táborban Szent­ andrássy nemcsak a neki rendelt igazi hivatásra, a festészetre talált rá, hanem saját identitására is. Olyannyira, hogy képein legalább annyira vállalja saját népe kultúráját, ballada- és színvilágát, temperamentumát, mint az általa többször elis24 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 5.

meréssel emlegetett jelentős írónk, Lakatos Menyhért, akit bátran tekinthetünk – többek között – a magyarországi roma mágikus realizmus megteremtőjének. Az egykori Péli-tanítvány maradéktalanul méltó lett néhai mestere bizalmára és elismerésére. Szentandrássy életének egyik meghatározó pillanata az volt, amikor nagyrabecsült szellemi-lelki vezetője karját kereszt alakot formázóan kitárva hosszan feküdt a földön a Kossuth Klub józan légkörében, így tisztelgett tanítványa egyik jelentős remekműve, a Triptichon előtt. Érdekes és magával ragadó az, ahogyan ez az egykor kopár – ahogyan ő mondta – „lelencházi” környezetben felnőtt egykori gyermek nem csupán a roma kisvilág színekben, történésekben gazdag krónikájával ajándékozott meg bennünket, több szálon kötődik a világkultúrához is. A művészettörténeti elemzések, szakmai értékelések és baráti visszaemlékezések gyak­ ran és joggal hangsúlyozzák expresszivitása és egyéni

| SZEMLE |

meta­foravilága mellett a rokonságot a reneszánsz művészettel és a huszadik század elejének avantgardjával, e körön belül különösen a hozzá hasonlóan szenvedélyes Amadeo Modiglianival, elsősorban az olasz művész nagyszemű, hosszúkás arcformájú, a nézőt erőteljesen megszólító portréival. Külön fejezetet érdemelne Szent­ and­ rássy kötődése Federico García Lorca halhatatlan Cigány románcok Cigány Madonna című vers­ciklusához, s az azt vibráló szí­nes­séggel, „spanyolos” tempera­ men­ tummal tolmácsoló Nagy Lászlóhoz, aki nem csupán ihletett költő, műfordító, de tehetséges képzőművész is volt. Ezúttal mégsem erre a témára térnék ki valamivel részletesebben, hanem Szentandrássy István biblicitást és roma önképviseletet egyszerre hangsúlyozó festményei közül arról a négy remekművéről szólnék, amelyek sokakat megszólítottak már. A Cigány Ház Közgyűjteményének anyagából 2009ben készült Cigány festészet című albumban épp úgy, mint számtalan kiállításon és – Pethes Mária jóvoltából – a Google-on található tökéletes, színhű fotókon. Az első a gyönyörű Cigány Madonna, amelynek láttán Vitézy László Csandra szekere című filmjének sugárzó szépségű, a film sok jelenetében fájdalmat sugárzó arcú főszereplője, a nagy tehetségű színésznő, Danis Lídia juthat az eszünkbe. Ő ugyan – jó körülmények között élő muzsikus család gyermekeként – más, de nem nehézségek nélküli úton jutott az elismert színészek közé; viszont arca, tekintete, elmélyült anyasága Szentandrássy Madonnájával rokon vonásokat mutat. Egészen más embert ismerhetünk meg a Júdás című festményen. Ahogy a falnak támaszkodó, Jézust eláruló tanítványt nézzük, egyszerre elgyötört és mohó arckifejezése mellett két

dologra figyelünk fel. Elsőként az alakját rejteni-álcázni próbáló, bő köntösre, másodszor pedig két keze, hegyes ujjai és tenyere kapzsiságára. Ha Júdás lopakodó alakja felkavarna bennünket, megnyugvást találhatunk Az utolsó vacsora szépségében, amelyen a tanítványai körében asztali áldást mondó Jézus testéből, hófehér köntöséből szétárad a fény a szívének kedves társaira. Olyan intenzív, minden sötétségen áttörő ez a ragyogás, hogy magunkat is oda tudjuk képzelni ennek az asztalközösségnek a világába. Nem akármilyen festmény ez: tökéletesen alkalmas lehetne akár arra , hogy az úrvacsora vételére felkészítsen lélekben bennünket. E műalkotásnak a sugárzása azután valósággal megsokszorozódik a Mennybemenetel című képen, amely azt a pillanatot osztja meg velünk, amikor a kínhalált szenvedett Megváltó felszáll mennyei Atyjához. A képen Jézus utolsó óráinak története lépésről lépésre elevenedik meg, szenvedései és megszabadulása különböző fázisaiban láthatjuk viszont őt, a festmény bal oldalán még halotti gyolcsba takarva is. A kép érdekessége az a két, jellegzetes arcvonásokat mutató bajuszos férfi, akik ámulattal szemlélik az eseményeket, amelyeknek teljes jogú részesei, befogadottjai, nem „sötétebb bőrű” páriák, hanem olyan, megbecsült emberek, akikkel a festőművész hova­tartozását hangsúlyozta. „Az önmutogatás helyett (…) bizonyítani kell…” – üzeni Szent­ andrássy Isván a vele készült beszélgetések egyikében. Ha valakiről, akkor róla elmondható, hogy hitvallása nem üres, fellengzős szócséplés volt, hanem műveinek szemlélőit gazdagító valóság. Életműve nemcsak a roma közösségé, nem is egyedül Magyarországé, hanem a hitet, a tehetséget és a „vállalt sorsok”-at szeretni tudó embereké. 

SÍREMLÉKAVATÁS

A Kossuth-díjas roma festőművész születésnapján, augusztus 26-án avatta fel Balog Zoltán püspök a Fiumei úti sírkertben a másfél éve elhunyt Szentandrássy István nyitott könyvet ábrázoló síremlékét. – Az életünk könyvébe egyedül az írhat, akinek az életünket köszönhetjük – mondta Balog Zoltán. – Amit pedig beleír – folytatta a Zsinat lelkészi elnöke –, az el van rendelve, de az ember néha a saját életével kapcsolatban is csak évek múltán ért meg dolgokat. Mégis tudnunk kell olvasni a nekünk írtakat, hogy a saját életünket élhessük még akkor is, ha az harc és küzdelem. Olyan emberre emlékezünk, aki a saját életét élte a nyomorban és a dicsőségben is. Azt az életet, amely be van írva az Élet könyvébe.

2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református konyha – Gyermekeim egyszer egy kirándulásról azzal a hírrel tértek haza, hogy élnek-halnak a lencselevesért, mire én azt válaszoltam, hogy azt itthon is el lehet készíteni. Azóta rajtam ragadt a feladat, ők is tudják: a lencselevest apa főzi – mondja Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője. LENCSELEVES KOLBÁSZKARIKÁKKAL

Hozzávalók: 1 fej hagyma, 2 közepes répa, 2 tk paradicsompüré, 3 gerezd fokhagyma, 1 kisebb gyömbér, 1 kávéskanál őrölt koriander, 1 tk pirospaprika, kevés római kömény, 15-20 dkg vöröslencse, 10 dkg fekete belugalencse, 10 dl zöldségalaplé (korábban a zöldséglevesből lefagyasztunk keveset), 12 dkg szárazkolbász karikázva, kevés balzsamecet.

Kevés olajon elkezdjük párolni a hagymát, majd kis idő múlva hozzáadjuk a felkarikázott répát is, és összepirítjuk a sűrített paradicsommal. Ezután hozzáadjuk a felszeletelt gyömbért és a nagyobb darabokra vágott fokhagymát. Római köménnyel, füstölt paprikával és őrölt korianderrel, sóval, borssal fűszerezzük. Hozzáadjuk a lencsét, majd felöntjük az alaplével. 15-20 perc főzés után a levest krémállagúra pürésítjük. Száraz kolbászból karikákat szelünk, amelyeket ropogósra pirítunk egy serpenyőben. Hogyha hozzájutunk, fekete beluga lencsét főzünk (nem kell teljesen puhára főzni), leszűrjük, rátesszük a kolbász megmaradt zsírjára, és néhány kanál balzsamecettel 1-2 perc alatt összeforraljuk. A tányérba szedett levest ezután a pirított kolbászkarikákkal és a balzsamecetes lencsével együtt szolgáljuk fel.  26 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 5.

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Igevégződés. 3. Az idézet első része (R, E, O, Á, T). 13. Esetleg. 14. Francia matematikus, csillagász és fizikus (Pierre-Simon de). 15. Izmot erősít. 16. Gyűrű alakú korallzátony. 18. A madarak királya. 19. Plagizál. 21. Keres Emil. 22. Kiss … Kate! (musical) 23. Mendegél. 25. A három testőr egyike. 28. Alias Földes László. 29. Dob betűi keverve. 31. Ramazúri kezdete és vége! 32. Kis Anikó. 34. Ribonukleinsav, röviden. 36. ÁÁÁÁ! 37. Zenedráma. 39. Jászai-díjas színművész (László). 41. Jézus keresztfáján a latin felirat rövidítése. 43. Értelmi képesség. 44. Tisza-parti nagyváros lakója. 47. Tápkeverék! 48. Az OTI utódja. 50. Állj! Elsőbbségadás kötelező. 51. Ázsiai főváros. 53. Mányoki Ádám. 54. Szappanmárka. 56. Lajstrom. 58. Litván autójel. 59. Részben lemarad! 61. Szabászeszköz. 63. Zenei kifejezés: kötötten adandó elő. 65. Görbe Nóra szerepe a televíziós sorozatban. 67. Este közepe! 68. Kertben dolgozik. 69. … Canyon, Nagy-szurdok, USA-beli völgy. 71. Orosz bűvész- és illuzionistacsalád. 73. Mártás. 75. Gyantás részlet! 76. Kúp vagy henger áll rajta. 79. Fohász. Függőleges: 1. Kitagava …, japán fametsző és festőművész. 2. Szemmel érzékel. 3. Nagyszülő kedvence. 4. Minden Londonban! 5. Jelenleg. 6. Ember, latin szóval. 7. Kén és lantán vegyjele. 8. Itáliai költő (Torquato). 9. A zenei alaphangsor 3. és 8. hangja. 10. Beatzenekarból kinőtt népszerű magyar popegyüttes. 11. Jezsuita szerzetes, pszichoterapeuta (Anthony de). 12. Hód betűi keverve. 17. Savval letisztít. 20. Szolmizációs hang. 22. A mesterképzés egyik rövidítése. 24. Eszmél. 26. Festő- és szobrászművész, a magyar tájékozódási futás megteremtője (Henrik). 27. Mestersegéd. 28. Zeneszerszámot tisztán szólóvá tevő. 30. Mulató része. 33. Igyekszik. 35. Sinkovits Imre. 38. A közelebbit. 40. Idegenlégiós sapka. 42. Összevissza önt! 43. Az idézet második része (G, Ó, Í, N). 45. A katona fizetése. 46. Locus … a Deo factus est, ezt a helyet Isten készítette. 49. Kicsinyítő képző. 52. Zákányos, a Csukás-hegység keleti mellékgerince, másik neve (ZAGÁN). 55. Nyelvtani fogalom. 57. Saláta egynemű betűi. 60. Magról nevelt növény, amelyre másik fajtát oltanak. 62. Függőzár. 64. Ágas-bogas, Berlinben! (ASTIG). 66. Indium vegyjele. 67. Hosszú ideig. 70. Szótoldalék. 72. Csíptető eleme! 73. Egykori svéd váltópénz. 74. Választékos mutatószó. 77. Laurence Olivier. 78. Régi hosszmérték. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Vigadnak a hívek e dicsőségben, ujjonganak pihenőhelyükön.

| GYERMEKEKNEK |

Szomorú nap Kora reggel Siri, Jairus szolgája kopogott be Ászáf házába nagy jajgatással. Ruhája megszaggatva, haját hamu lepte. Néea döbbenten nézett az öreg szolgára. Látott már gyászolót eleget, tudta jól, hogy ez a szokás, ez a gyász jele. Ha meghal valaki, akkor a szerettei durva, zsákanyagból készült ruhát öltenek, megszaggatják ruháikat, és port vagy hamut szórnak a fejükre a fájdalom jeleként. A siratóasszonyok is földre ülve, ruhájukat szaggatva jajgatnak és énekelnek. Ezt tette Ada, Néea anyja is munkája közben. A gyászolók között azonban vannak elég ijesztőek is. Akik nemcsak a ruhájukat szaggatják meg, hanem késsel meg is vagdalják magukat. Pedig ez tilos, Mózes is megtiltotta a törvényeiben. Mégis van, aki ezt teszi, mert úgy érzi, másként nem tudja kifejezni, milyen fájdalmas veszteség érte. Így hát Siri kinézetében nem volt semmi megdöbbentő. Néea lába mégis földbe gyökerezett, amikor megpillantotta az ajtóban. Mert ez azt jelenti, hogy Jairus házában meghalt valaki, és a szüleit akarják elhívni a siratásra. A lány bele sem mert gondolni, ki halhatott meg. Mindenkit ismert már náluk, és mindenkit szeretett. De kérdeznie sem kellett, az öreg szolga zokogva vetette le magát a földre: – Jaj, meghalt! Meghalt! Magához vette Isten az ő leánykáját. Néea egész testében remegni kezdett. Nem akart hinni a fülének. Pedig tudván tudta, kiről van szó. Bítiáról, hiszen az ő neve jelenti azt, hogy Isten leánya. Néea úgy érezte, nem bírja megtartani a lába. Aszáf, az apja számtalan halálesettel találkozott, de most ő is megrendülten kérdezte a szolgát: – Bítia… Bítiáról beszélsz? Siri bólintott: – Igen, már meg is mosdatták, megkenték illatos olajokkal, és fel is öltöztették a legszebb ruhájába. Előkészítették a testét a temetésre, ahogyan azt kell. Csak rátok várunk, hogy eltemessük méltósággal. Aszáf döbbenten nézett Sirire. Aztán a lányára kapta tekintetét, aki olyan ijedtséget látott a szemeiben, amilyet még soha. Kábultan szedte össze zeneszerszámait, Néea pedig magára kapta a kendőjét, és futott Jairus házáig. „Nem lehet… Ez nem lehet igaz – zakatolt agyában a gondolat. – Bítia nem halhatott meg. Ez valami félreértés. Tévedés. Vagy rossz tréfa.”

Kettesével szedte a lépcsőfokokat Jairus házában, mert abban reménykedett, hogy amikor kinyitja az ajtót, Bítia nevetve fogadja: – Jól megvicceltelek, ugye? De hiába igyekezett, hiába szaladt. Siri nem tévedett. Minden úgy volt, ahogyan a szolga mondta. Bítia ott feküdt az ágyában, mintha csak aludna. De az arca viaszos fehér volt, a teste merev, a kezei hidegek. Az anyja ott sírt mellette. Reményt vesztve kuporgott a földön, és hangosan zokogott. Bítia szétnézett a szobában, de Jairust nem látta sehol. Ám ekkor odakintről felhangzottak a sípok, és Néea kihallotta anyja hangját a siratóasszonyok közül. Tudta, hogy a temetés lassan elkezdődik.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

KORREPETÁLÁS

Matematika–német–angol korrepetálás, mmarosik@gmail.com, 06-70-249-2024. ÁLLÁS

Soproni többnyelvű, egycsoportos, ala­pít­vá­ nyi óvodánkba azonnali alkalmazással, teljes munkaidőben óvodapedagógust ke­ resünk. Az érdeklődőt szeretettel várjuk személyes beszélgetésre. Érdeklődni lehet a 06-30560-0393-as telefonszámon. ÁLLÁS

A budapesti Halacska Református Óvoda munkaközösségébe nevelési elvekben érett, lelkes óvodapedagógust keresünk, 22 fős gyermekcsoportunkba, teljes munkaidőben, azonnali kezdéssel. Az állás betöltéséhez szükséges a keresztyén világnézeten és szakmai ismereteken alapuló hivatástudat. A munkaviszony az első évben határozott idejű. Illetmény és juttatások: az illetmény megállapítására és a juttatásokra a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 326/2013. kormányrendelet rendelkezései az irányadók. Munkatársaink számára ezen felül 12% havi bérkiegészítést, évente kétszeri jutalmat, szolgálati helyet (megegyezés szerint) vagy albérlet-támogatást, étkezési támogatást, az óvoda szakmai igényeihez illeszkedő továbbképzések 80%os finanszírozását biztosítjuk. Pályázati feltételek: főiskolai/egyetemi óvodapedagógusi végzettség. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: fényképes önéletrajz, motivációs levél, diplomamásolat, erkölcsi bizonyítvány (felvétel esetén), lelkészi ajánlás. A pályázatok benyújtásának módja: halacskaovi@halacskaovi.hu.

Megszólítani az embereket Az Ige alapján állva, bátran és hitelesen kommunikáljon a református média – hangzott el a Kárpát-medencei református újságírók konferenciáján. A kétnapos balatonszárszói találkozón mintegy félszáz újságíró vett részt, a sajtósok fele a határon túlról érkezett. Nem lehet csak jelen idejű metszetben vizsgálni a református egyház kommunikációját, hiszen a felvilágosodásig az egyház uralta a kommunikációs teret – mondta előadásában Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület korábbi főjegyzője, kommunikációs főtanácsadó. Erre az alapra a 21. században is lehet építeni – folytatta. – Napjainkra kialakult a keresztyénségnek az a rétege, amely ugyan nem engedi közel magához a teológiai tanításokat, de kultúrájában és életmódjában kötődik a keresztyén hagyományokhoz. A református újságírók fontos küldetése, hogy megszólítsák az Igével is ezeket az embereket – hangsúlyozta a református lelkipásztor. A konferencián Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke három területet jelölt ki, amelyekkel érdemes foglalkoznia a református médiának. Az egyházi vezető úgy vélte, hogy az emberek elsősorban fontos életkérdésekben – például házasság, betegség, gyász, párkapcsolat, gyerekvállalás – várnak iránymutatást. Elengedhetetlen, hogy megszólaljon az egyház a civilizációs és kulturális kihívásokkal összefüggésben, valamint közéleti kérdésekben. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy az egyház tanítását elérhetővé és közérthetővé kell tenni a világ számára, ebben nélkülözhetetlen szerepe van az újságíróknak. Fontos, hogy kik vagyunk és kiket akarunk megszólítani – utalt előadásában a református egyház készülő médiastratégiájára Ablonczy Bálint újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem munkatársa. A szakember arról is beszélt, hogy rohamosan változnak a médiafogyasztási szokások. A hagyományos média – közte a televízió és a nyomtatott sajtó – térvesztésével párhuzamosan új kapuk nyílnak az online térben, amelyekkel érdemes élni. Az újságírók nem csak az egyházi kommunikációról tanulhattak a konferencián. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus, pletykakutató, a Károli-egyetem oktatója a belső kommunikációról és a pletyka természetéről tartott előadást. A Kárpát-medencei református sajtósok találkozóját 2009 februárjában rendezték meg először Miskolcon. A rendezvénnyel az a célja a Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálatának, hogy a szakmai támogatás mellett lehetőséget teremtsen a református egység erősítésére.  FORRÁS: REFORMATUS.HU

28 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 5.

| EGYHÁZI ÉLET |

„Jól van, jó és hű szolgám…” Egyre kevesebben vannak közöttünk olyanok, akikre igaz a címbeli bibliai idézet (Mt 25,23), de Karsai Mihályra, vagy ahogyan mindenki hívja, Miska bácsira, a Nyíradonyi Református Egyházközség gondnokára különösen is ráillik az Ige szava. 1944ben született református családban, hat testvérrel együtt nőtt fel. A presbiter és gondnok családfő máig időtálló normákat adott tovább a gyermekeinek: szolgálni Istent és az egyházat.

Tanulmányai és a munkás évek megkezdése után fiatalon választották meg presbiternek Karsai Mihályt. A hívást alázattal fogadta, és nem volt rest tanulni az idős gyülekezeti tagoktól. Az aktív évek és a megfeszített munka azonban odáig vezettek, hogy 1985 januárjában szívinfarktust kapott. Válságos állapota ellenére felgyógyult, visszakapták szerettei és a gyülekezete. Fél év alatt felerősödött és fogadalmat tett: hálával szolgál Istennek, amiért visszahozta a halál torkából. Nem volt olyan vasárnap, istentisztelet, ünnep vagy egyházi rendezvény, ahol ne lett volna ott. A nyíradonyi gyülekezet megmaradása mások mellett Miska bácsinak is köszönhető. 1997-ben, épp hogy felépült a templomtorony, megválasztották gondnokká, és a gyülekezet pénztárosi teendőit is rábízták. Rendületlen hűséggel és ellentmondást nem tűrő szeretettel szolgálta Istenét és egyházát. Gondnoksága alatt szinte teljesen megújult és átalakult a gyülekezeti központ. Szorgos, dolgos, hűséges és példamutató élete az utókornak is mintaként szolgálhat. Egészsége meggyengülése miatt idén januárban mondott le gondnoki teendőiről. Búcsúzása alkalmából a következő áldó igével köszöntötte a gyülekezet: „Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordoztalak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg!” (Ézs 46,4)

Budai beszélgetések A budai gyülekezet szeptembertől új programsorozatot indít, amelyben estéről estére Gundel Takács Gábor újságíró, műsorvezető beszélget ismert személyiségekkel.

A TERVEZETT ALKALMAK:

• Szeptember 15., szerda: Rajkai Zoltán – Máthé Erzsi-dí-

jas színész, szinkronszínész, a budapesti Katona József Színház tagja, a református egyház több korábbi kampányának hangja és arca. • Október 22., péntek: Bolyki László – zenész, énekes, lelkigondozó, író, a Bolyki Brothers a capella együttes tagja, a Budapesti Fesztiválzenekar és az Erkel Ferenc Kamarazenekar brácsaművésze. • November 19., péntek: Horváth Gergely – rádiós szerkesztő, író, a Kultúrfitnesz magazin alapító műsorvezetője, a Petőfi Rádió egykori főszerkesztője, a Szikra keresztyén könnyűzenei díj zsűrijének elnöke. • December 17., péntek: Velkey György János – csecsemőés gyermekgyógyász, intenzív terápiás orvos, a reformá­ tus Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, a Magyar Kór­házszövetség elnökhelyettese. A beszélgetés minden esetben 19 órakor kezdődik a közösség templomában (1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér). Vegyen részt a programon, és járja be a nemrég felújított műemléképületet! Ha mégsem tud személyesen jelen lenni, regisztráció után a YouTube-on élőben követheti az alkalmakat. További információt Fördős Katától, a gyülekezet missziói gondnokától lehet kérni a misszio@gyulekezet.hu címen vagy a 06-30-488-8254-es telefonszámon. PÁLYÁZAT

Havi ösztöndíjra pályázhatnak a leendő óvodapedagógusok. Ösztöndíj- és mentorprogramot hirdet a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programjának Irodája. A pályázat célja a pedagógus-utánpótlás biztosítása a magyarországi református fenntartású óvodákban. A kétszer öt hónapon át folyósított, fejenként havi 50 ezer forintos támogatásra minden olyan hazai óvodapedagógus-képzésben részt vevő végzős hallgató jelentkezhet, aki vállalja, hogy a kiíró által javasolt vagy maga által megjelölt református fenntartású intézményben tölti hosszú gyakorlatát, és a közzétett listáról választott református fenntartású intézményben kezdi meg gyakornoki idejét. Pályázni 2021. szeptember 15-ig lehet, kizárólag elektronikus úton az osztondij@reformatus.hu címen. A beérkezett jelentkezések elbírálásának határideje: 2021. október 8. További információk: www.orszagosovodaprogram.hu.

 SUSZTER SZABOLCS

2021. szeptember 5.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket és kántorokat mutatunk be. Ezúttal Ősz Sándor Elődöt, az Erdélyi Református Egyházkerület főlevéltárosát ismerhetjük meg. nódiumokat, textíliákat, levéltári anyagot és a régi könyvanyagot. Az állagmegőrzésre, megfelelő tárolásra is figyelünk. Gyülekezetek szerint számolva eddig az egyházkerület 82 százalékát fedtük le.

Ősz Sándor Előd a 17. századig vezeti vissza családjában a református lelkészek és tanítók sorát. Gyergyószentmiklóson nőtt fel és tanult, 2000–2005 között a kolozsvári teológia diákja, 2007-ig segédlelkész a kolozsvár-alsóvárosi gyülekezetben, majd az Erdélyi Egyházkerület levéltárosa lett. Házas, egy kislány édesapja.

3

1

Hogyan került az életébe a levéltári munka, az egyháztörténeti kutatás? Már a diákévek alatt bekapcsolódtam az egyháztörténeti tanszék kutatásaiba. A segédlelkészi évek után örömmel kezdtem el a levéltári munkát, addig is gyakran jártam oda kutatóként. Először az erdélyi református egyházmegyék intézménytörténetét kutattam, ezt követte az iskolatörténet, lelkészi életrajzok, az utóbbi tíz évben pedig a könyvtörténet, a reformáció korabeli teológiai könyvek erdélyi elterjedése.

2

Nagy munkára vállalkozott munkatársaival: az Erdélyi Egyházkerület minden gyülekezetét feltérképezik. Hogyan zajlik ez a kutatás? A széles körű, intézményes felmérés 2016-ban kezdődött el, és a tudományos kutatás mellett a gyülekezetek kulturális örökségének megőrzését is jelenti. Előtte már Buzogány Dezső kezdeményezésére elkezdtük a kora újkori egyházmegyei jegyzőkönyvek kiadását. Akkor ellátogattunk az adott egyházmegye minden gyülekezetébe, lefényképeztük az úrasztali edényeket, textíliákat, levéltári iratokat. Munkatársaimmal: Kovács Mária Mártával, Horváth Iringóval, Tóth Leventével és Berekméri Árpád Róberttel egy-egy parókián megvizsgálunk mindent, ami régi és mozdítható: kle30 Reformátusok Lapja

2021. szeptember 5.

Milyen érdekességeket találtak kutatásaik során? Szinte minden gyülekezetben találunk fontos tárgyat. Például a káposztásszentmiklósi gyülekezet levéltárában olyan 17. századi szerződés került elő, amelyben eddig ismeretlen lelkésznevekre bukkantunk. A cserefalvi gyülekezetben olyan zsinati végzéseket találtunk, amelyekről még nem tudtunk. Most éppen a nagyenyedi gyülekezetben talált Váradi Bibliával (1661) foglalkozom, amelynek a széljegyzetein Gyulai János lelkész szinte teljes élettörténete kirajzolódik.

4

Melyek lesznek az újabb lépések ebben a kutatásban? Célunk, hogy az Erdélyi Református Egyházkerületben minden történeti értéket képviselő klenódiumot, textíliát, iratot szakszerűen tároljanak és őrizzenek. Fontos, hogy egyetlen lakatlan parókián se álljon levéltár. A fellelt iratok egy része máris beépült több kiadványba. Tervezzük az erdélyi református egyház gyülekezeti lelkészeinek és tanítóinak rövid életrajzokkal ellátott névsorát elkészíteni.

5

Mi inspirálja ebben a hivatásban? A kislányom a minap megkérdezte, hogy mi mit játszottunk az iskolában. Legelőször a detektívesdi jutott eszembe, és rádöbbentem, hogy ez is az, csak élesben, másképp. A források feldolgozásakor emberi kapcsolatok, személyes portrék rajzolódnak ki, a különböző helyeken talált adatok mozaikkockák, amelyekből összeállhat a kép. Az egyháztörténet tulajdonképpen a keresztyén közösség Isten-kapcsolatának a története. Lelkészként is olvasom ezeket a szövegeket, és sokszor a textusválasztásaimat is meghatározzák. Hiszem, hogy Isten a történelem által is üzenhet nekünk.  BEREKMÉRI GABRIELLA