A Dunamelléki Református Egyházkerület háromnapos programsorozattal ünnepelte a Ráday Ház átadását. A Ráday-napokon a megújult falak között megemlékeztek néhai Szűcs Ferenc teológia tanárról, rendhagyó nyílt napon ismerkedhetek meg a fiatalok az épületegyüttessel, valamint az ünnepi istentiszteletet követően átadták a megújult Ráday Házat.
A közös jövőnket alakító jó döntésekhez ismernünk kell országunkat, közösségeinket és azokat, akik alkotják – hangsúlyozta Novák Katalin közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében. Magyarországon október elseje és november 28. között zajlik a tízévente esedékes népszámlálás.
Ma már a keresztyén könyvesboltok polcait is megtöltik a vezetésről szóló klasszikus és modern vezetéstudományi könyvek. A minket körülvevő világ változásai, amelyek a gyülekezetek és vezetőik életét is átalakították, mégis indokolttá teszik, hogy új sorozatot indítsunk a vezetésről? Ezúttal Szalai Zsolt, Tomka János és Harmathy András segítségével gondoljuk újra a vezetés elméleti és gyakorlati kihívásait, miközben mindvégig hűségesek maradunk a Biblia tanításához.
„Kisbuszuk tömve volt a legutóbbi otthoni gyűjtésük adományaival. Jótét lelkek szeretetének megannyi tárgyi megjelenésével. Segíteni jöttek. Adni, találkozni, ide, a végekre. Eljöttek, mert nemcsak adni akartak, de jelenlétükkel is képviselni az ezeréves összetartozást.” Fábián Tibor írása a Reformátusok Lapjából arról, hogyan válik az ajándékozó is megajándékozottá.
„A fizikai határokat át lehet rajzolni, de Krisztus egyházának nem lehet határt húzni.” – mondta Halász Béla, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke Sarkadon, a hajdani Békés-Bánáti Református Egyházmegye utódegyházmegyéinek VIII. találkozóján. Az eseményen 3 ország 5 egyházmegyéjének magyar református testvérei vettek részt.
Elkezdődött az Október a reformáció hónapja programsorozat a szombat esti nyitó istentisztelettel, amelyet a Kálvin téri református templomban tartottak meg. Az eseményen Kondor Péter evangélikus püspök hirdetett igét, és öt kórus szolgált énekével. A Baptista Központi Énekkar, A Lutheránia Énekkar, a Pünkösdi Misszió Égi Szólamok Kórusa, a Miskolci Esterházy Kórus és a Központi Református Kórus külön-külön is előadtak műveket, majd a szertartás végén mind együtt énekelték a Zengd Isten nevét című éneket.
A teremtés hetének idei témája: Szent ez a hely, ahol állsz. Halld meg a teremtmények hangját! Istennek is van hangja, nem csak a teremtményeknek. Isten tudja a nevünket is, és azon hív bennünket. Vajon meghalljuk-e a zajban?
Szeretetvendégséggel, épületbejárással, biblia-, ima- és énekmaratonnal és a Bibliamúzeum tárlatvezetésével nyílt meg a budapesti Ráday Ház október 1-jén.
Átadták a Ráday Házat, a budapesti Ráday utcában található református kollégiumnak, a megújult dunamelléki püspöki székháznak és a dunamelléki lelkészképzésnek otthont adó épületegyüttest. A hálaadó istentiszteleten Bogárdi Szabó István korábbi püspök prédikált, Balog Zoltán dunamelléki püspök, a zsinat lelkészi elnöke köszöntötte a híveket, valamint Orbán Viktor is beszédet mondott.
Október 1-én megtartották az első Egyetem Napját a Károlin. 1993-ban ezen a napon fogadta el az Országgyűlés az előterjesztést, amely a felsőoktatási intézmény megalapítását kodifikálta. A rendezvény helyszíne a frissen átadott Ráday Ház volt, amely azért is szimbolikus, mert 1993. október 11-én a Ráday Kollégiumban nyitották meg az első tanévet az intézményben.
– Azért hívtunk ide titeket, hogy olyan embereket lássatok, akik arra készülnek, hogy egész életükben Istennek szolgáljanak – mondta Balog Zoltán püspök a Ráday Napokon, az ifjúsági nap istentiszteletén. Ezen a napon a Dunamellék református középiskoláinak diákjai ismerkedhettek meg a teológushallgatók életével és a megújult Ráday Házzal.
Az ifjúsági napon interaktív és játékos kihívások formájában ismerkedhetek meg a diákok és kísérőik azokkal az intézményekkel, ifjúsági szolgálatokkal és teológiai tudományterületekkel, amelyek kötődnek a Dunamelléki Református Egyházkerület központjához, a Ráday Házhoz. A megújult épület első látogatóiként a református középiskolák tanulói megismerkedhettek a teológia különböző területeivel.
Szeptember 29. és október 2. között konferenciával, nyílt nappal és külön a református középiskolásokat megszólító programokkal ad hálát egyházunk közössége a Ráday utca 28. szám alatti épületegyüttes újjáépítéséért. Az elsősorban a Károli egyetem hittudományi karának, de emellett több egyházi intézménynek is otthont adó székház református története a XIX. század második feléig nyúlik vissza, az ünnep alkalmából ezt elevenítjük fel rövid áttekintésünkben.
Az óhazától távol is magyar nyelven imádkozó és zsoltárokat éneklő reformátusok hagyatéka páratlan az Egyesült Államokban. Közöttük járt Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője, aki a clevelandi Első Magyar Református Egyházközség fennállásának 130+1 éves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen képviselte a Magyarországi Református Egyházat.
Az év elején, februárban érkeztek az első hírek arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszába szennyvíz ömlött, a folyó élővilága pedig haldoklik. A Teremtés hetének apropóján felelevenítettük a történteket. Üszögh Lajos vízügyi szakembertől, a Bükki víz Közalapítvány kuratóriumának elnökétől tudtuk meg, hogy milyen állapotok uralkodnak jelenleg a folyó vidékén. Személyes tapasztalatairól pedig Mudi Róbert berzétei lelkipásztor számolt be lapunknak.
„Amit Isten elkezdett, azt véghez is viszi, mert műve nem játék, hanem az ő szent életének teremtő és szuverén megnyilatkozása” – olvashatjuk Ravasz László Gondolatok című könyvének egyik oldalán. Az Erdélyben született dunamelléki püspök maga is komoly utat járt végig. Száznegyven éve született a magyar reformátusság egyik legnagyobb alakja.
A teremtés hetének idei témája: Szent ez a hely, ahol állsz. Halld meg a teremtmények hangját! Bálám szamarát és az állatok beszélő képességét a gyermekeknek szóló mesék birodalmába szoktuk utalni, de Karsay Eszter leírta, miért érdemes odafigyelni az állatok hangjára is.
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus volt a Károli Szabadegyetem vendége szeptember 28-án. A Korszellem és pszichológushivatás címmel zajló beszélgetésen szó esett a pszichológusszakma kihívásairól, a pszichológus szakokkal kapcsolatos tévhitekről, valamint a végzett fiatalok elhelyezkedésének, élethelyzetének lehetséges javításáról is.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége közleményében arra buzdít minden megkeresztelt magyar állampolgárt, hogy bátran és örömmel válaszoljon a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre a népszavazáson.
Szűcs Ferenc (1942–2020) református lelkipásztor, teológiai tanár és a Károli Gáspár Református Egyetem volt rektora emlékének szentelt konferenciával kezdődnek a Ráday Ház megnyitását ünneplő Ráday-napok szeptember 29-én. A Parókia Portál összeállításában Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök és zsinati lelkészi elnök mondta el, milyennek ismerte Szűcs Ferencet, és milyen örökséget hagyott ránk.
Kutatómunkára van szükségünk, amellyel földerítjük a névleges reformátusokat, a megkeresztelt, de templomba nem járó embereket. Találjuk meg annak a módját, hogyan tudunk kapcsolódni hozzájuk, hogy megleljék helyüket a református közösségben! – hangsúlyozta Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a XII. Szatmár Határok Nélkül Református Találkozón, Nagyecseden.
A teremtés hetének idei témája: Szent ez a hely, ahol állsz. Halld meg a teremtmények hangját! Kodácsy Tamás írásában felidézi, hányszor „hallható” a kövek hangja a Bibliában.
Kétmillió forinttal támogatja a pakisztáni református testvéreket a Magyarországi Református Egyház. Pakisztánban az elmúlt időszakban rég nem látott méretű árvíz pusztított.
Két éve, hogy a Károlyi-Csekonics-palota – átalakítását, felújítását, XXI. századi technikával való felszerelését követően – a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának lett az épülete. Annak jártunk utána, hogy az egyetem funkcionális oktatási intézményként miként vált a tanárok, diákok otthonává.
Ti vagytok erre a tanúk – ez a bibliai mottója az idei 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű, önkéntességet népszerűsítő programsorozatnak. A három történelmi keresztény egyház idén 15. alkalommal hívja a fiatalokat arra, hogy október 6. és 9. között önkéntes munkával tegyenek a környezetükért. Honlapunkkal Zámbori Soma színművész, az esemény civil fővédnöke osztotta meg gondolatait, aki feleségével együtt mondott igent az önkéntes szolgálatra.
Orvos, pályázatíró, tűzoltó és irodista is dolgozik a Magyar Református Szeretetszolgálat Kutató- és Mentőcsoportjában, amely immár három éve működik egyesületi keretek között. Összeköti őket a tenni akarás, a segítségnyújtás iránti vágy és persze az adrenalin szeretete.
Számomra a keresztyénség, a református mentalitás a koordinátarendszer, abban tudok mozogni, abban tudom leírni a velem történt dolgokat, és így ismertem fel a gondviselést is – mondta lapunknak Gundel Takács Gábor, a Magyarországi Református Egyház népszámlálási kampányának arca. A műsorvezetővel a cenzusról, az életéről és a hitéről beszélgettünk.
Több mint százéves kéttornyú templomot bontanak le Philadelphiában – írta meg a hírt alig egy hónapja az MTI. Az Egyesült Államok ötödik legnépesebb városában egy 1882-ben, lengyel bevándorlók támogatásából épített, mára bezárt templom bontását kezdték meg. Bár a helyiek éveken át próbálták megmenteni a Fishtown negyed East Berks utcájának történelmi épületét, a tervek szerint egy ötvenlakásos, többemeletes lakóházat építenek a helyére. T. Németh László történész gondolatai.
A fogvatartottak anyanyelvi lelki gondozásáról, a járványügyi korlátozások hatásairól és a börtönlelkészek helyzetéről, képzési lehetőségekről is szó volt a börtönlelkészek idei továbbképzésén. Szénási Jonathan Sándor lelkipásztort, a Magyarországi Református Egyház börtönmissziójának vezetőjét kértük meg a szeptember közepén tartott találkozó értékelésére.
Szombaton a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében adták át a Magyar Örökség díjat, amellyel idén hét kiemelkedő személy és intézmény tevékenységét ismerték el, köztük a nagyváradi Csillagocska Alapítványét is.
Háromnapos programsorozattal ünneplik szeptember 29-től Dunamelléken a megújult Ráday Ház átadását. Egy héttel a jeles esemény előtt jártunk az épületkomplexumban, ahol letisztult, átlátható, modern környezet fogadott minket. Az épület bemutatásában a projektvezetőkön kívül még sokan segítettek, akik személyes gondolataikat is megosztották velünk.
„De mi, magyar reformátusok tanulunk-e a múlt bibliai népszámlálásaiból? Hálát tudunk-e majd adni a minket megtartó Istennek?” Lányi Gábor teológus-egyháztörténész gondolatai a Reformátusok Lapjából a népszámlálásról.
Csökken vagy nő a keresztyének száma? Itt, Európa közepén rendre azzal szembesülünk, hogy egyre kevesebb követője van Jézus Krisztusnak, és az Egyesült Államokból is hasonló hírek érkeznek. De mi a helyzet, ha kilépünk szűkebb kulturális környezetünkből?
Makkai László történész, egyetemi tanár kivételes tehetség volt, aki úgy futott be kettős karriert az egyházban és a világban, hogy a kommunista hatalom nem tudta ellehetetleníteni. A Doktorok Kollgéiuma első főtitkárának egyházi szolgálata a II. világháború után kezdődött, „miután lelkét megérintette a református ébredés”.
Több mint száz fő részvételével tartotta meg a Református Szeretetszolgálat szeptember 22-én a Kárpát-medencei Református Gyermekvédelmi Konferenciát. A tanácskozásnak a berekfürdői Megbékélés Háza adott otthont.
Olykor buzgón imádkozunk, máskor csak keserűen, szinte vádlón kérjük számon Istent. Fohászunk függ a lelkiállapotunktól, hogy mennyire lépünk be Isten lelkének miliőjébe, hangolódunk rá az Úrra – vallja Faragóné Kincses Margit. A lelkipásztor arról is beszélt, hogy olykor érdemes „pihentetni” az imatémákat.
A partiumi Élesden 25 éves fennállását ünnepelte a Kajántó Mária Gyermek- és Ifjúsági Otthon. A húsz férőhelyes intézményben azóta 65 gyermeket neveltek fel. Az otthont a helyi református lelkész felesége hozta létre. Az ünnepi alkalomból hálaadó istentisztelet tartottak.
Szabadító nélkül nem értelmezhetjük a szabadságot. Ha viszont Jézus bennünket megszabadított, mondjuk el mindenkinek! Ezt most korlátok nélkül megtehetjük – biztatott Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese a harmadik családi napjukon, Veresegyházon.
Harmincnyolcan tették le az egységes lelkészképesítő vizsgát Budapesten. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a vizsgabizottság egyik elnöke a szünetben elárulta: abból lesz jó lelkipásztor, akinek van ideje, türelme másokhoz, megáll az utcán beszélgetni, keresi és megtalálja a kapcsolódási pontokat az elfoglalt emberekkel.
Saját tapasztalatom, hogy minél inkább próbáltam az Istenhez ragaszkodó életet élni és szolgálatot végezni, annál több helyről ért kísértés – vallja Lénárt Tibor monorierdői református lelkész. Az Istennel való kapcsolatunkon nem fog változtatni az, hogy elbukunk, mégis megterheli a lelkünket a szomorúság, hogy méltatlanná váltunk Krisztus keresztjéhez. A kísértésről és a döntéseink melletti kiállásról beszélgettünk a tiszteletessel.
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológiatudomány kandidátusa lesz a Károli Szabadegyetem következő vendége szeptember 28-án. A beszélgetés központi témája a hivatás művelésében megjelenő személyiség lesz.
Felelősség és feladat az ország legismertebb gyülekezetéhez tartozni – vallják a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség tagjai. Amellett, hogy a Nagytemplom szakrális épület, nemzeti emlékhely is egyben, amelyet évente turisták tömegei keresnek fel. A gyülekezet mérete ellenére családias légkört igyekszik teremteni tagjainak, amit főleg kiscsoportos alkalmakkal érnek el.
A híd korlátján fürtökben lógnak a lakatok, kulcsra zárva. A szerelmespárok felírták nevüket, megismerkedésük dátumát, majd rázárták a lakatot a korlátra, és a kulcsot a folyó mélyére dobták, hogy hűségük zárját senki és semmi ki ne nyissa. A szokás az egymásnak fogadott hűség szimbolikus megnyilvánulása. Mély feszültség rejlik benne: fontos a számomra, hogy hűséges legyen hozzám a társam, és vágyom rá, hogy magam is hűséges maradjak.
Krisztusra Figyelő Tanulók – ez a neve annak az ifjúsági csoportnak, amely az Érd-parkvárosi Református Gyülekezetben működik. Korosztályokra bontott csoportokban évek óta, hétről hétre találkoznak azok a fiatalok, akik Isten Igéjével szeretnének töltekezni. A gyülekezet lelkipásztora, Tar Zoltán volt a beszélgetőpartnerünk, aki betekintést adott ezeknek a csoportoknak az életébe, szó esett a fiatalok bizonyságtételéről, valamint az is kiderült, hogy egy ilyen közösség nemcsak menedék, hanem érték is.
Továbbra is várja számlálóbiztosok jelentkezését a Központi Statisztikai Hivatal. Arra biztatjuk református testvéreinket, hogy éljenek a lehetőséggel, és ebben a formában is vegyenek részt az őszi népszámlálásban.
Az utóbbi időben nem tudnak esti misére menni a helyiek Kolumbia Buenaventura nevű városában, annyira elharapózott az erőszak a település utcáin. Az eset nem egyedi, számos – egyébként keresztyén többségű – ország van Latin-Amerikában, ahol a híveket akadályozzák a szabad vallásgyakorlásban.
Újjászületés nélkül nincs keresztyén élet – vallja Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor, aki korábbi gyülekezeteiben, Fóton és a Fasorban két nagy ébredési hullámot élt át. A lelkipásztor szíve az evangéliumért dobog leginkább, ez hamar kiderül vele beszélgetve, de közben sok más, például az októberben kezdődő népszámlálás is szóba kerül.
Kilencedik alkalommal hívta össze a cigányok között (is) szolgáló vagy a missziós munka iránt érdeklődő lelkipásztorokat közös műhelymunkára az Országos Református Cigánymisszió. A háromnapos találkozó témái a keresztyén közösségfejlesztés, a romológia, a missziói látás szélesítése, a református felzárkózás és oktatás kapcsolata, illetve a gyülekezeti szolgálatok kihívásai voltak.
Tizenegy év után ismét a Felvidék adott otthont a Kárpát-medencei református iskolák közös ünnepélyes tanévnyitójának a rimaszombati református templomban. Az ünnepi istentiszteleten harmincnégy oktatási intézmény képviseltette magát.
A határon túli területeken az iskolák és a vallás megtartó ereje, az anyaországban pedig a nemzet megújulását segítő hit reneszánsza az, ami miatt a trianoni békediktátum után a magyar egyházak szerepéhez a nemzet megmaradásában semmi sem mérhető. Az idén a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Szerencsés Károly történésszel beszélgettünk a Harkányi szabadegyetem apropóján.
Némelyek újra és újra hangot adnak azon igényüknek, hogy az egyház ne mindig a bűnről beszéljen, vagy ne beszéljen róla annyit. Ez a szinte mantraszerűvé vált felszólítás töretlen népszerűségnek örvend. Márkus Tamás András református lelkipásztor gondolatai.
Szeptember 15-től kezdődően csak akkor végezhetnek el abortuszt Magyarországon, ha a terhesség megszakítását kérő nő bizonyítja, látta babáját ultrahangképen vagy hallotta annak szívdobbanásait. A rendelet nem mondja ki, hogy az élet a fogantatáskor kezdődik, sőt az abortusz végrehajtását sem tiltja, pusztán esélyt ad arra, hogy a várandós nők megváltoztassák döntésüket.
Kiemelt helyen áll a teremtésvédelem a Szekszárdi Református Gyülekezet életében. A közösségi tér, a gyümölcsöskert és a vízelvezető kialakítása, a tudatos hulladékkezelés mind olyan kezdeményezések, amelyek a teremtett világ megóvását szolgálják. A szekszárdi gyülekezet tavaly megkapta az ökogyülekezet címet. Erről és a következő időszak nehézségeiről is kérdeztük Kaszó Gyula lelkészt.
Ki akarta hozni a komolyzenét a koncertteremből, hogy lebontson minden akadályt, távolságot a zene és az emberek között. Így lett Karasszon Eszter sorozatának helyszíne egy kávéház, ahol nem érzik a hallgatók feszélyezve magukat, és párbeszéd alakulhat ki a nézők és a művészek között.
Magyarországot körbetekerve, fáradtsággal nem törődve tett meg ezerhatszázötven kilométert Ertl Judit a kerékpárján. A táv megtételével a református gyermekkórházban ápolt hatéves Pap Vilinek gyűjtött egy speciális kerékpárra. A sikeres akció utáni adományátadón beszélgettünk az ötletgazda Ertl Judittal, valamint Bencze Jánossal, a Bethesda Gyermekkórház diakóniai igazgatójával.
Megkísérthet mindenkit, keresztyéneket is, prioritásaink torz értelmezése. Van, aki a kegyelmes Istent ismerte meg, és van, akinek inkább a féltőn szerető Teremtő az igazodási pont. Pedig mindkettő a mi Mennyei Atyánk, akinek a legfontosabb a velünk való kapcsolat, amelyért mentő áldozatot hozott. Mózes Áron, a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatójának gondolatai.
Hét ország magyar diaszpóragyülekezeteinek több mint ötven küldötte részvételével tartották szeptember 1–4. között a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége éves közgyűlését. A találkozó házigazdája idén a szövetséghez három éve csatlakozott Nürnbergi Magyar Református Gyülekezet volt.
Fekete Károly amellett, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, képzett egyházzenész, orgonista is, aki már a gimnáziumi éveiben orgonatörténeti kutatásokat végzett. Bár a Zeneakadémia helyett a teológiát választotta, a zenéről és az orgonáról nem mondott le. Ha ideje engedi, ma is gyakran ül a klaviatúra elé, és néha nagyobb felkérésekre is igent mond, a Református Énekek ünnepén a Művészetek Palotája orgonáján Bachot játszott.
A Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Szolgálat két év kihagyás után ismét meghirdeti az Ölelj át! – Kapcsolatépítő házaspár című kurzust. A képzés témája: A házasság új megvilágításban: érzelmi fogékonyság – az életre szóló szerelem titka. Jelentkezési határidő szeptember 18.
Ajándékorientált gyülekezetnek is szoktam nevezni magunkat, mivel figyelembe vesszük a tanítványok Istentől kapott ajándékait, kvalitásait, és ennek megfelelő szolgálattal bízzuk meg őket – fejti ki Nagy György, a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség lelkipásztora. Náluk jártunk.
A modern kor egyetlen uralkodója sem tudta olyan méltósággal hordani a koronát, mint II. Erzsébet, a történelem második leghosszabb ideig hatalmon lévő koronás fője. Halála Nagy-Britanniában a második Erzsébet-kor végét jelenti, és a szigetország nemcsak a brit nemzet folytonosságát, egységét jelképező példakép elvesztését gyászolja, hanem mindazon értékek, elvek eltűnését is, amelyeknek hosszú életét és történelmi jelentőségű uralkodását szentelte. Különleges szerepe nem az önmegvalósításról, hanem sokkal inkább nemzete szolgálatáról szólt. Biztos pont volt az örökké változó világban.
A Nagytemplomban tartották szombaton a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanévnyitó közgyűlését. Az ünnepségen Baráth Béla Levente rektor tanévnyitó beszédét követően Dézsi Csaba ausztráliai magyar lelkipásztort avatták doktorrá. Az oktatási intézményben hitéleti szakon, valamint tanár és tanító pályára készülve 74 új hallgató kezdi meg a tanulmányait.
Brian Boyd kellsi lelkipásztor először 1992-ben érkezett hazánkba a Magyarországi Református Egyház és az Írországi Presbiteriánus Egyház együttműködési programja keretében. 1996 óta északír gyülekezetének önkénteseivel magyar fiataloknak tart angol nyelvű bibliatáborokat. Hosszú évek óta már nemcsak a szolgálat, de a pihenés kedvéért is ellátogat hozzánk. Saját bevallása szerint Budapest a legkedvesebb városa, és valahányszor nálunk jár, mindig úgy érzi, hazaérkezett.
Szeptember kilencedike a Vidd sörözni a lelkészed! nap. A lelkészek is emberek, őket is meg lehet hívni egy sörre, ebédre vagy egy kávéra, és lehet kötetlenül beszélgetni velük. A lelkészi hivatás miatt ez azonban számos kérdést felvethet. Sörözzön-e a lelkész a gyülekezettel? Mennyire mutathatja meg az emberi oldalát? A közösségszervezésben az egyház milyen eszközöket vethet be? Feladata-e egyáltalán? Sör mellett beszélgettünk Bereczky Örs budakalászi lelkésszel.
Nem várható el, hogy az ember folyamatosan minden helyzetben el tudjon igazodni, ezért fontos bibliai alapon megfogalmazni válaszokat, amelyek útmutatót adnak a szövevényes világban – tartja Thoma László. A gazdagréti református gyülekezet lelkipásztora a Reformátusok Szárszói Konferenciáján kiscsoportjával a készülő Kárpát-medencei református nemzetstratégiáról gondolkodott.
A megnövekedett energiaárak miatt a református gyülekezetek, illetve az egyház szociális és oktatási intézményrendszerének fenntartása is veszélybe kerülhet – jelentette ki a Magyarországi Református Egyház elnöksége az országos esperes-főgondnoki értekezletén csütörtökön délelőtt, Budapesten. A tanácskozáson több megoldási javaslatot is felvázoltak, melyet a jelen lévő esperes-főgondnoki kar egyhangúan támogatott. Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke kiemelte, csak akkor lesz hatékony a válságkezelés, ha egyetértésben, egymásért áldozatot vállalva működnek majd a közösségek.
Átadták a Nádas Református Óvodát Balatonalmádiban. A település egyre növekvő számú lakosságának igényeit jól mutatja, hogy három éven belül a második óvoda épült meg. Az új református intézményben mintegy száz gyermeknek jut hely a bölcsőde és iskola közvetlen szomszédságában.
Két év kihagyás után a zsámbéki református gyülekezet ismét templomfutást rendez, immár tizennegyedik alkalommal. A jótékonysági futóversenyt és családi napot idén szeptember 10-én tartják, a bevételekből befolyt összeggel a töki Borók Bulcsút szeretnék támogatni. A nyolcéves, örökmozgó kisfiú négy éve focizik Zsámbékon, szorgalmas, ígéretes tehetség. A helyi közösség amiatt is szeretne melléállni, mert a múlt év tavaszán váratlanul elveszítette az édesapját.
Mi haszna az egyháznak? Ez volt a fő kérdése a Szólj be a papnak! eseménysorozat hétfői telt házas alkalmának. A beszélgetés résztvevői Gulyás Márton, a Partizán alapító főszerkesztője, Kunszabó Zoltán katolikus diakónus, Homoki Pál evangélikus esperes, soltvadkerti lelkész és Bedekovics Péter református lelkipásztor voltak. A diskurzust Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője moderálta. A beszélgetőpartnerek számos kérdést vitattak meg, a karitatív és társadalmi szerepvállalástól az abortuszon át az egyház politikai természetéig.
Kárpátalján azt tapasztalom, hogy Isten nem a tüzes kemencétől véd meg bennünket, hanem a tüzes kemencében, ahogy Sadrakkal, Mésakkal és Abéd-Negóval tette. A tűztől védve vagyunk, mert nem halljuk a fegyverek dörgését – fogalmaz Gál Erika, a Nagydobronyi Református Líceum igazgatója. A hadiállapotra hivatkozva az állam óvóhelyek kialakításától tette függővé a jelenléti oktatást. Azok az intézmények, amelyek légiriadó esetén nem tudnak óvóhelyet biztosítani, csak online taníthatnak.
A Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) az orosz–ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan segít a bajba jutottaknak határon innen és túl. A mögöttünk álló hat hónapban a szervezet az élelmiszerek, vetőmagok, egészségügyi felszerelések és egyéb tárgyi adományok mellett, most a kárpátaljai óvóhelyek létrehozását támogatta.
Az ünnepélyes központi megnyitót, szeptember 5-én, Budapesten, a Kálvin téri református templomban tartották. A nyitóbeszédeket követően az elsőéves hallgatók hagyományos, ünnepi fogadalomtétele követte. A Károli Gáspár Református Egyetem továbbra is az ország egyik legnépszerűbb felsőoktatási intézménye, összesen 2616 diák tanul az egyetem öt karán.
Nagyszerű gyülekezet, hangulatos közösség, tréfa és derű. Ez jellemzi a már református örökségnek mondható, idén is megrendezett Tahi Egyházzenei Hetet. A 65 éve töretlen sikerű héten nemcsak a zenei, hanem a lelki épülés is fontos cél. Az itteni oktatás pedig most a reneszánszát éli. De egyvalami sosem változott: a folyamatos jókedv.
A bűn Isten akaratától, törvényétől, az eredeti rendjétől való eltérést jelenti a Szentírásban – fejtette ki Molnár Ambrus lelkész. Ha nincs bűnismeretünk, a megváltás sem válik fontossá. Tudatában vagyunk-e, ha bűnt követünk el? Hogyan alakít minket Krisztus áldozata? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Sok olyan beszámolót olvashattunk már a járvány utáni időszakról, amelyben a feljegyzés írója hálás, hogy újra lehet találkozni egymással, programokat tervezni, nyári táborokat tartani, kirándulásokat szervezni. Nem volt ez másként a budapesti teológián sem, ahol a pandémia által okozott elzártságot megelőzte a három és fél éve pusztító kollégiumi tűzvész, a vándorlás a különböző kollégiumokba, a hányattatás, a teológia ideiglenes elhelyezése három éve a Csopaki utcában.
A 2022/23-as tanévben közel kétszáz református köznevelési és felsőoktatási intézményben mintegy hetvenezer diáknak kezdődött meg a tanév. Országosan százötvenezer fiatalhoz jut el Isten hívó szava a hittanórákon keresztül – nyilatkozta portálunknak Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója. A vele készült interjúban a célkitűzések mellett szó esett a tanagyagfejlesztésről, a hittanról mint tantárgyról, valamint a református iskolák által a tanulóknak átadott értékekről is.
Október idén nemcsak a reformáció hónapja, hanem az országos népszámlálásé is. A cenzus jó alkalom és fontos próbatétel a magukat kereszténynek/keresztyénnek tartó honfitársainknak, hogy megvallják hitüket, hovatartozásukat – írja felhívásában a Protestáns Újságírók Szövetsége.
Népszámlálás kezdődik hazánkban októberben, a kérdőíven pedig feltüntethetjük felekezeti hovatartozásunkat is. A Magyarországi Református Egyház kampányt indított azért, hogy a reformátusok vállalják hitüket, és jelöljék azt be az íven. Összeállításunkban Molnár Ambrus balassagyarmati lelkipásztor a leggyakrabban felmerülő kérdésekre, megjegyzésekre válaszol.
Gundel Takács Gábor, Vásáry Tamás, Tímár Sára – csak néhány név azok közül, akik reformátusságukat vállalva buzdítanak arra: minden református jelölje be vallását az őszi népszámláláskor. A cenzus október elsején, az online kitöltési szakasszal kezdődik.
Egy, a lelkipásztor dédapjától örökségül kapott bibliai igével a szívében várja gyermekét Somorjai-Bencze Zsófia, aki a népszámláláskor is vállalja református hitét.
Ősszel tartják meg a 2021-ben elhalasztott tízévente esedékes népszámlálást Magyarországon. Mindenkinek törvény által előírt kötelezettsége, hogy részt vegyen a népszámláláson. Összefoglaltunk néhányat a legfontosabb tudnivalók közül.
Ugyan a felekezetre, a nemzetiségre és még néhány témára vonatkozóan nem kötelező nyilatkoznunk a közelgő népszámláláson, de pont ezek azok a meghatározó kérdések, amelyekkel ténylegesen kifejezhetjük, hogyan áll össze a magyar társadalom, milyen hagyományokkal rendelkezik, mi az, amit fontosnak tartunk, milyen értékeket szeretnénk követni. Duráczky Bálint szociológus fontosnak tartja, hogy tegyünk bizonyságot a felekezetre vonatkozó kérdésnél, és jelöljük be, hogy reformátusok vagyunk.
Jézus születése, az összeírások kijátszása és papírmagyarok. Hogy ezek hogyan kapcsolódnak össze? Tartsanak velünk a népszámlálások történetébe tett utazáson, és megtudják. Idén ősszel tartják a 2021-ben, a koronavírus-járvány miatt elhalasztott népszámlálást Magyarországon, ahol a felekezeti hovatartozásról is megkérdeznek majd bennünket.
Bűnözés, terrorizmus, gyermekpornográfia. Rendszerint ez jut eszünkbe, ha a dark web kifejezést halljuk, olvassuk. Az internet legmélyebb bugyrai, titkos klubok, ahova csak jelszóval lehet belépni. Valami távoli, titokzatos, bűnnel teli. De vajon tényleg csak erről szól a dark web? Tartogathat lehetőségeket a keresztyéneknek is? Egyáltalán milyen része ez az internetnek?
Ha bármikor azt szeretnénk körüljárni, arról szeretnénk együtt gondolkodni, kik vagyunk, mik vagyunk, hogyan vagyunk mi reformátusok, akkor a legjobb lesz újra legelölről kezdeni – olvasni, hallani, felfedezni, érteni azt, amit Isten épp ránk bíz, ahogyan ő bízik bennünk. Sohajda Levente göncruszkai lelkipásztor írása.
Pénteken adták át a halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központhoz tartozó Lámpás Református Óvoda és Minibölcsőde új épületét. Tíz évvel ezelőtt, 2012. szeptember 1-jén hozták létre az új intézményszervezési formát, az oktatási központot, amely kilenc, korábban önálló köznevelési intézmény (négy középiskola, négy általános iskola és egy óvoda) működtetését észszerűsíti, amellyel egy új intézménytípus született. Halásztelken kívül ilyen központ működik Kazincbarcikán, Hevesen, Törökszentmiklóson, illetve a rimaszombati iskola is ilyen formában működik.
Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas művelődéstörténészt leginkább az foglalkoztatja, hogyan tudja átplántálni az összetartozás gondolatát a következő nemzedékbe itt, Közép-Európában. A nemzeti önismerethez elengedhetetlen a szomszédos országok kultúrájának ismerete, hiszen a kettő szorosan összekapcsolódik. Ezen az úton azonban még sok lépést kell megtennünk. A nemzetközileg is elismert kutatóval közép-európaiságról, életpályájáról és személyes hitéről beszélgettünk.
Maradandó élmény és kiapadhatatlan tapasztalati forrás volt az a két év azoknak a budapesti zeneszerető és énektudással megáldott teológusoknak, akik a hetvenes évek közepén nem hivatalos kvartettjükkel hétvégente az országot járták, és gyülekezetekben szolgáltak. A nem is annyira titkolt formáció végül lelepleződött, de retorzió helyett állandó résztvevői lettek a hivatalos teológusnapoknak.
A Reformátusok Szárszói Konferenciájának idei témája Mi, reformátusok – magyar református nemzetstratégia volt. A címválasztás nem a véletlen műve, hisz a magyar reformátusoknál történeti hagyománya van a nemzetmegtartásra irányuló szemléletnek. Éppen ezért az sem volt véletlen, hogy nagy érdeklődés övezte Komlósi Piroskának a Család – a hűség jutalma című előadását a rendezvénysorozaton. A pszichológus és kommunikációs szakember a családnak mint a társadalom legkisebb egységének nemzetmegtartó erejében rejlő lehetőségekről beszélt hallgatóságának. A vele készült interjúnkban a témával kapcsolatos hasznos, gyakorlati lehetőségekről és megoldásokról nyilatkozott.
1922. szeptember 1-jén halt meg Pecz Samu építész, többek között a Szilágyi Dezső téri református templom, a Központi Vásárcsarnok, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium és a hozzá tartozó templom tervezője. Rá emlékezünk írásunkkal.
A központi tanévnyitó ünnepség Budapesten, a Kálvin téri református templomban lesz, ahol Trócsányi László az intézmény új rektoraként első alkalommal mond köszöntőt. A Károli Gáspár Református Egyetem továbbra is az ország legnépszerűbb felsőoktatási intézményeinek egyike. Összesen 2616-an kezdhetik meg szeptembertől tanulmányaikat az intézményben.
„A barátnője mellé áll, szó nélkül kinyújtja a kezét és megszorítja. Nincs egyedül.” A Bárka táborban a gyerekek és a felnőttek nem csak játszanak, hanem olyan élményeket, érzéseket is átélnek, amelyek emlékeztetik őket: nincsenek egyedül. És talán amikor már ketten együtt mennek ebédelni, egy rejtélyes harmadik is velük van. Siposné Hamza Krisztina írása a Reformátusok Lapjából.
Szeptember elsején elkezdődik a 2022/23-as tanév, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata új feladatokkal néz szembe, miközben folytatják a már folyamatban lévő fejlesztéseket is. Ennek része, hogy életpályamodellt dolgozzanak ki a hitoktatóknak, és szorosabbra fűzzék a kapcsolatot az intézmények között.
Augusztus 31-én kezdődik az Egyházak Világtanácsa (EVT) 11. nagygyűlése, amelynek Karlsruhe ad otthont. Idén először a szeretet a tanácskozás témái közé került. A Magyarországi Református Egyházat Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és Szólláth Bernadett zsinati jogtanácsos képviseli a németországi eseményen.
Az ember nemcsak akkor éli meg a hitét, ha világokat renget meg, nagy tetteket visz véghez, hanem amikor apró dolgokban is örömmel van jelen. Örülünk mások jó kedvének, akad kedves szavunk a bosszús tekintetekre, picit vigasztaljuk, bátorítjuk egymást – vallja Simon Sándor lévita gondnok, akinek csodálatos gyógyulásáért több mint tízezren imádkoztak a Kárpát-medencében.
A közösség volt a Doktorok Kollégiuma nyári konferenciájának fő témája. A Magyarországi Református Egyház tudományos kutatómunkáit egybefogni és koordinálni hivatott szakmai szervezet idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, amely szintén előtérbe került a háromnapos eseményen. Vladár Gábor elnökkel beszélgettünk.
A fiataloknak kifinomult ízlésük van, ha lelki táplálékról van szó, hiányaikat viszont Isten igéje be tudja tölteni - mondja a REFISZ (Református Fiatalok Szövetsége) elnöke Oláh-Illés Anna és a szövetség lelkipásztora Korsós Tamás. Az 1989-ben megalapított szervezet, ifjúsági missziót végez a Magyar Református Egyház gyülekezeteit szolgálva, ezáltal részt vesz Isten országának építésében. A missziói stratégiájuk: fiatalokat fiatalok által. Hogy hogyan működik a legfőképp fiatalokból álló szövetség és milyenek a mai ifjak, erről is kérdeztük a szervezet vezetőit.
Isten segítségét kérték a most induló, 2022/2023-as tanévre az Országos Református Tanévnyitó résztvevői. Az eseménynek Hódmezővásárhelyen, a Balogh Imsi Sportközpont adott otthont. Az ünnepségre az ország minden pontjából érkeztek református intézményvezetők, pedagógusok és diákok egyaránt. A lelki útravaló mellett szó esett az intézmények előtt álló feladatkról, mint például a KRÉTA-rendszer bevezetése.
A szolgáló lelkipásztori közösség, valamint az aprófalvak református gyülekezeteinek lelki megerősítését tekinti a következő időszak legfontosabb feladatainak Pásztor Dániel. A Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke másfél éve vette át hivatalát elődjétől, Csomós Józseftől. Az elmúlt időszak áldásait és nehézségeit is számbavettük az egyházi vezetővel.
Elhurcoltak egy katolikus püspököt a rohamrendőrök, miután két hétig erőszakkal háziőrizetben tartották. Nem egyedi esetről van szó, a sandinista Daniel Ortega rezsimje egyre jobban fokozza a keresztényellenes propagandát, és keményen támadja az egyházi vezetőket, kiemelten a helyi katolikus egyház kulcsembereit.
Végigolvasva sok száz gyülekezet egyházmegyei vizitációs jegyzőkönyvét úgy gondolom, vannak olyan, a jegyzőkönyvekből kiderülő történelmi tapasztalatok, amelyek segítenek abban, hogy másképp lássam és másképpen értelmezzem a jelen eseményeit – mondja Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület új lelkészi főjegyzője, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet korábbi rektora.
Hamarosan indul az iskolai év! Augusztus 27-én az országos református tanévnyitóval megállíthatatlanul elkezdődik az iskolaszezon az egyházi intézményekben is. A tanévkezdő-hangulat jegyében a múlt századba kalauzoljuk olvasóinkat: archív képeken mutatjuk meg, milyenek voltak a második világháború előtt a református iskolák, amelyek közül nem egyben ma újra református oktatás folyik.
Egész életre szóló feladat a jó keresése! – ezt üzentet adták át a házigazdák a Református Szeretetszolgálat Felzárkózási Osztálya által harmadik alkalommal megszervezett szakmai napján résztvevőknek. A felzárkózási napnak ebben az évben a kecskeméti Református Újkollégium adott otthont. A konferencia alkalmat teremtett a vezetők és munkatársak számára a közös eszmecserére, a tapasztalatok megosztására, a szakmai továbbképzésre és a szolgálat megerősítésére.
Kerekasztal-beszélgetések, kiscsoportos bibliakörök és hitmélyítő előadások várták idén a szárszói konferencia látogatóit. A nagymúltú rendezvényen ebben az évben a magyar református nemzetstratégiáról gondolkodhattak együtt a résztvevők. Videós összefoglaló.
Trócsányi László, a KRE rektora a személyes hit és a közösségi feladatvállalás összefüggéseiről, míg Nagy István agrárminiszter a keresztyén ember magvetéséről, Isten eszközévé válásáról beszélt a Reformátusok Szárszói Konferenciáján. A konferencia programjában új elemként jelentkező esti rövid hitvallások személyesebbé tették az esemény légkörét.
A nehézségek mellett meg kell látnunk az áldást és örömöt is abban, hogy magyar reformátusok vagyunk. A Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napján, Milyen magyar vagyok magyar reformátusként? címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők érintették többek között a gyerekvállalás, a családok segítése és határontúli magyarság kérdéseit is.
A református oktatásról, család szerepéről és a gyülekezethez kapcsolódásról hallhattak előadást az érdeklődők a Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napján. A témákban hangsúlyos volt a keresztyén ember, a közösségek szerepe a társadalomban, hitbéli küldetésben.
Kivárásra játszik a mai ember, aki csak a maga módján vallásos. Cargo-kultuszban élünk, önismeret pedig nincsen istenismeret nélkül – hangzott el a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján tartott Önismeret és istenismeret a 21. században című kerekasztal-beszélgetésen.
Isten Igéjének megértéséből következik az, ahogyan a valóságot és önmagunkat látjuk. Magyar reformátusként az Ige tanulmányozóinak, Igéből élő egyháznak kell lennünk, enélkül értelmetlen, bármit teszünk – így summázható Balog Zoltán püspök, az MRE Zsinata lelkészi elnökének Ön- és istenismeret a 21. században címmel tartott előadása, amelyet a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján mondott el.
Merjük-e azt hinni, hogy egy győzedelmes Krisztusunk van az egyházunkban, és nem defenzív utóvédharcot vívunk a 21. században és az utolsó majd lekapcsolja majd a villanyt? – hangzott el a kérdés Balatonszárszón, ahol arról rendeztek kerekasztal beszélgetést a Reformátusok Szárszói Konferenciájának első napján, hogy „mi fán terem” a magyar református nemzetstratégia.
Nem református gőg adja az idei témát, sokkal inkább az Isten által ránk, magyar reformátusokra bízott küldetés miatt foglalkozunk a nemzet fontosnak látott kérdéseivel, alkotunk átfogóbb stratégiát, hangzott el a Reformátusok Szárszói Konferenciájának megnyitóján, augusztus 11-én, Balatonszárszón.
Fűben és fapadokon ülő hallgatóság. Neves írók, értelmiségiek és az ország fiatalságának találkozása, akik utolsó pengőiket áldozták az utazásra. Nagy hatású előadások a magyarság jövjéről. Ez az 1943-as Szárszó. Öröksége egyszerre áldás és kihívás.
A Retour legújabb részében kiderül, hogyan boldogul egy lelkipásztor a szőlősorok között, ha egy olyan gyülekezetbe csöppen, amely csaknem másfél hektáron gazdálkodik. Szó esik arról is: misztérium vagy biokémiai átalakulás az, ahogyan a szőlőből bor lesz. Megnézzük, milyen bor készül gyülekezet által megtermelt szőlőből, ellátogatunk a mádi református templomba, és beszélgetünk arról, hogyan tudnak segíteni az elvándorlás problémáján.
Az ország egyik legnagyobb református gyülekezetéhez látogattunk el a Retour legújabb adásában. A budapesti templom épületében már csak a gyülekezeti terem parkettje és a hosszan benyúló karzat emlékeztet arra, hogy az épület egykor mulatóként működött. 1935 óta vasárnapról vasárnapra Isten Igéje szól a fehér falak között. Két évvel ezelőtt azonban nem kis munkába fogtak a budahegyvidéki reformátusok: úgy határoztak, kibővítik és felújítják a gyülekezet templomát.
Folytatódik országjáró magazinunk. A Veszprém, Kálvin János parki gyülekezetet bemutató videónkban bekukkantottunk a Kerekítő gyerekfoglalkozásra, majd Závodi Zsuzsanna lelkipásztorral arról beszélgetünk, hogyan lehet egy eklézsia vezetője egyben édesanyja is a közösségnek.
Bach koráljai a református egyházzenében fontos szerepet töltenek be. Alább összeválogattunk néhány olyan, az új Református énekeskönyvben szereplő éneket, amely a lipcsei mester keze nyomán, feldolgozásában csendülhet fel istentiszteleteinken. Reméljük, cikkünk nyomán „újabb”, nagyheti használatra is szánt énekeket ismerhetnek meg gyülekezeteink.
Az új Református énekeskönyv lett a tizedik helyezett a Highlights of Hungary idei versenyében. A hetedik éve megrendezett megmérettetésben ezzel énekeskönyvünket „a Kárpát-medence legkiválóbb teljesítményei” közé választották.
Könyvek beiktatásáról ritkán lehet hallani, mégis valami hasonló történt november 21-én, vasárnap délután a budapesti Kálvin téri templomban. A Magyar Református Egyház 73 év után új énekeskönyvet kap, amelyet
advent első vasárnapjától, az egyházi év kezdetétől hivatalosan is használhatnak a gyülekezetek.
Hálaadó istentiszteleten mutatják be az új énekeskönyvet november 21-én, a fővárosi Kálvin téri templomban. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdeti az igét. A kiadvánnyal több mint tízéves munka fejeződött be. A munkafolyamatokról és műhelytitkokról beszélgettünk Fekete Károllyal. Illényi Éva interjúja a Reformátusok Lapjából.
Énekeskönyvünk egyik legszemélyesebb Krisztus-élményt nyújtó, legköltőibb, mégis méltatlanul elfeledett éneke! E gyönyörű, hitvallásos éneket eddig azért nem használtuk, mert nem volt ott a dallama, másrészt a megadott dallam sem közismert.
Többféle - névnapi és anyáknapi - szöveggel ismert ez az újesztendőt köszöntő ének, mely arra is alkalmas, hogy az új évben sorra kerülő - óvodai, iskolai vagy munkahelyi - első találkozások, szokásos koccintás alkalmával is elénekeljük.
Az új énekeskönyv már kis és nagy méretben is elérhető. Kérjük vásárlóink szíves megértését a továbbra is várható átmeneti készlethiányokkal kapcsolatban, amely a nyomdaiparban tapasztalható anyagbeszerzési problémákból ered. A beérkező megrendeléseket teljesítjük, amint lehetséges. Kérjük, a megrendeléseket központi e-mail címünkre (kalvin.kiado@kalvinkiado.hu) vagy postacímünkre (1113 Budapest, Bocskai út 35.) küldjék. Köszönjük!
A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált 2022. szeptember 29. – 2022. október 2. között rendezik. Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Magyar Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó kiadványaival a Millenárison!
Horváth Gáspár, az Irie Maffia társalapítója, a Kelemen Kabátban billentyűs-dalszerzője, zenei producer és DJ református teológusból lett zenész.
2021. május 19.
„Ha bármilyen gazdagságot kaptunk az Úrtól, azt azért kaptuk, hogy tovább adjuk.” A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke ugyan nem Kárpátalja szülötte, de immár tizenöt éve segíti az ott élőket.
2021. május 15.
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan / Lomb- s virággal gazdag tájirúl; / Zengjétek meg a jövőt, ha majdan / E kopár föld ujra felvirúl. (Tompa Mihály: A madár, fiaihoz)
Kapás Csilla
Megkezdődött a 2022. évi népszámlálás, amelyen vallásunkról is nyilatkozhatunk. Ismerjék meg Gundel Takács Gábor segítségével, hogyan tölthetik ki az íveket az interneten október 16-áig! Ön …
Beiktatták a nagymúltú Nagybajomi Református Egyházközség új lelkipásztorát, Rozgonyi Emőkét. Az október elsején megtartott lelkészbeiktató hálaadó istentiszteleten Steinbach József püspök arról szólt, hogy a lelkészi …
A nemesbikki nyári gyermektábor hetét gazdag programok tették emlékezetessé, ezek között volt az egyik délutánon a NEMADOMFEL Együttes koncertje. Az eseményre meghívást kaptak a szomszédos …
A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke ökumenikus delegáció tagjaként tartózkodik Rómában 2022. szeptember 27. és 30. között. A három debreceni püspök találkozott Ferenc pápával és több …
