A felvidéki Szepesszombat belvárosban egy aprócska régiségboltban szinte azonnal a szemembe ötlött egy ezüstözött gyertyatartó, amely egy papi hagyatékból került a boltocska kincsei közé. A gyertyatartó a velünk töltött hosszú évek alatt otthonunk megbecsült lelki értéke lett. 2023 nyarán mégis úgy döntöttünk, hogy elvisszük ajándékba az Érmelléki Református Egyházmegye egyik Árpád-kori templomába, Vedresábrányba. Petrőczi Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Erdélyben a legtöbb református gyülekezetben virágvasárnapon szokás tartani a konfirmációt, ez a hagyomány él a Mezőpaniti Református Egyházközségben is. Ezért az ünnep jelentőségét firtató kérdéseink nem szorítkoztak a bibliai történet üzenetének kibontására: a fogadalmat tévő, többnyire fiatal egyháztagok szempontjából is áttekintettük a nap szerepét és mai értelmezését Kovács Tiborral, a Maros megyei község lelkipásztorával.
– A gömöri bölcsővel több célunk is van. Egyrészt a hagyományok iránti tisztelet felélesztése, életben tartása, aminek része maga a bölcsőhasználat is, illetve a közösségépítés. Isten is így tart minket a kezében, ringatja az embert, néha, amikor kell, megráz. Belém égett a tudat, hogy amiként a baba a bölcsőben, úgy lehetek én a gyermekeimmel, családommal, nemzetemmel Isten őrző, szerető karjaiban. A bölcső maga a védelem – vallja Mudi Róbert berzétei lelkipásztor, aki gyülekezetével együtt karolta fel a vándorbölcső-mozgalmat.