A Kárpátaljai Református Egyházkerület mély fájdalommal és szomorúsággal értesült a Kijev – Pecserszka Lavra Nagyboldogasszony-székesegyházában keletkezett pusztító tűzről, amely hazánk elleni újabb agressziós cselekmény következménye. Ez a barbár támadás nemcsak a keresztény világ egyik legjelentősebb szent helye ellen irányuló csapás, hanem egy újabb arcátlan bűncselekmény az ukrán nép lelki, történelmi és kulturális öröksége ellen is. Azoknak a templomoknak a pusztítása, ahol az emberek a Mindenhatóhoz emelik imádságukat, annak a sötétségnek a bizonyítéka, amely az életet, a békét és az igazság világosságát próbálja elnyelni.
Leszakadt a mennyezeti vakolat hétfő reggel a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium egyik osztálytermében; a balesetben senki nem sérült meg – írta meg a Hargita Népe.
A kilencvenes éveken áthúzódó délszláv háború hírképei közül sokan megjegyeztük az 1991-ben lerombolt Kórógyra vonatkozókat, különösen a tornyát vesztő templomot. A színmagyar, református lakosság akkor hét évre az anyaországba menekült. Mi történt ezzel a horvátországi (szlavóniai) Árpád-kori faluval? Mi lett a közösséggel, amely akkor egymást öldöklő szerbek és horvátok közé szorult? Trianon árváiként látják magukat a kórógyiak, vagy tapasztalnak sorsukban jó kimenetelű elrendelést?
A Kárpátaljai Református Egyház elnöksége és zsinati tanácsa 2026. május 5-én találkozott Nagydobronyban, és azt a döntést hozta, hogy nyilatkozatot tesz közzé a jövőt illető reménységéről.
Minden részegyház képviseltette magát, személyesen vagy online a diaszpórakonferencián. A Magyarországi Református Egyház által szervezett fórum célja a Kárpát-medencén kívüli, szórványban élő magyar reformátusok képviselete, hitéletének és mindennapjainak megismerése. Szó volt a missziói szolgálatról, a lelkipásztorok helyzetéről, hiányáról. A konferencia végén a többi között ezen területekre vonatkozó ajánlásokat fogadtak el a résztvevők.
A Gyökössy Intézet küldetése új szintre lépett: 2025 végétől kiemelt figyelmet fordítanak a határon túli, különösen a kárpátaljai lelkipásztorok lelki egészségére. Miért fontos a személyes jelenlét ott, ahol évek óta a bizonytalanság az úr? Hogyan válhat a hivatásgondozás túlélőcsomaggá krízishelyzetben? Mucsi Zsófia szakmai igazgatóval és az intézet új munkatársával, a határon túli szolgálatért felelős Kerekes Mártonnal beszélgettünk küldetésről, sorsközösségről és a hit megtartó erejéről.
Napsütéses tavaszi délelőttön telt meg élettel a budapesti Ráday Ház, ahol a Kárpát-medence különböző pontjairól érkezett egyetemisták és lelkipásztorok gyűltek össze az Egyetemi Missziók XXIII. Tavaszi Találkozójára. A résztvevők nemcsak egy programra érkeztek, hanem egy olyan közösségi térbe, ahol a hit, a kapcsolódás és a közös gondolkodás került a középpontba.
Az orosz–ukrán háború tragikus hatása a férfiak életére a legtöbbünk előtt ismert, de kevesebbet hallunk arról, hogy a nőknek milyen nehézségeket jelent a férfiak kiesése a mindennapi életből Kárpátalján.
Ma négy éve tört ki az orosz–ukrán háború. Az évfordulón közös imádkozásra hívja a Kárpát-medence reformátusait a kárpátaljai testvérekért és a háború miatt szenvedő minden emberért Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Generális Konvent ügyvezetője.
Beregszászra, a Kárpátaljai Református Egyházhoz látogatott február 17-én a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának delegációja. A találkozás a Zán Fábián Sándor püspök által tartott áhítattal kezdődött, majd a résztvevők áttekintették az együttműködés aktuális kérdéseit és a kárpátaljai gyülekezetek helyzetét.
Istentiszteleten adtak hálát a kétszázötven éves református templom felújításáért február 14-én a horvátországi magyar reformátusok Rétfaluban. Szenn Péter püspök a hálaadó istentiszteleten arról beszélt: a templom megújulása Isten áldásának és a közösség összefogásának az eredménye.
Összeomlott és az utcára dőlt kedd este a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó Szilágycseh ötszáz éves templomának tornya. A járdán és az úttesten parkoló több gépkocsi is megrongálódott, de halálos áldozat nincs, egy ember sérült meg. A tornyon éppen felújítási munkálatokat végeztek, belülről már megerősítették, a külső támasztást pedig pont ma mentek volna elkészíteni a munkások, akik egy órával a leomlás előtt még a toronyban dolgoztak. Gyűjtés indult a templom helyreállítására.
Természet? Református hagyomány? Teológiai elmélyülés? Zene? Ki hogyan közeledik Istenhez? Bartos Károly székelyföldi lelkipásztor szerint szavakra sincs szükségünk ehhez. Sőt, az egykor ateista lelkész túlságosan racionálisnak véli a modern embert, mondván, gyakran nem látunk a felszín mögé. Komolló és Szentivánlaborfalva lelkipásztorával a különböző istenutakról beszélgetünk, miközben megismerjük az övét.
A Kárpátaljai Református Egyház ezt az évet a magvetés évének nevezte el. A bibliai kép egyszerre hordoz reménységet, küldetést és felelősséget egy háború és bizonytalanság sújtotta térségben. Mit jelent ma lelki értelemben magot vetni, és milyen feladatok várnak az egyházra ebben az esztendőben? Menyhárt István kárpátaljai lelkipásztort kérdeztük az év üzenetéről, a terveiről és a reménységéről.
Az éjszaka közepén segélyhívás érkezett az ukrán–román határ mellől. Egy Kijevből menekülő nőért helyi reformátusok mozdultak meg: egymást láncszerűen értesítve, példás összefogással gondoskodtak róla, szállást és ételt is biztosítva neki. A történet gyorsan terjedt a közösségi oldalakon. Az összefogás hátteréről és a segítői hálóról kérdeztük az érintetteket.
Jézus Krisztus hívó szava ma is arra emlékeztet bennünket, hogy a gyermek Isten ajándéka, akinek lelki nevelése közös felelősségünk. A tematikus év célja, hogy újra felfedezzük a gyermeki hit értékét, és megerősítsük mindazokat a közösségeket – családot, gyülekezetet, iskolát –, amelyek a gyermekek hitbeli növekedését szolgálják – olvasható az egyházkerület honlapján.
A Kádár-rendszer legjobb el nem mesélt története – így jellemzi az erdélyi magyarok segítését a rendszerváltást megelőző évtizedekben – Quentin Tarantino filmrendező nyomán – Ablonczy Bálint újságíró, aki Nemzet a hátizsákban címmel írta meg a hetvenes–nyolcvanas években zajló titkos erdélyi segítőakciók történeteit.
Több mint 440 millió forint gyűlt össze december 21-ig a KEGYES Alapítvány részére, amely évek óta támogatja a háború sújtotta Kárpátalja legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyermekeit és családjait. A közmédia határokon átívelő, világsztárokat is adakozásra hívó, nagy múltú karitatív akciójának köszönhetően egy olyan menedékotthon jöhet létre, amely árva és félárva gyermekeknek, valamint rászoruló családoknak nyújthat újrakezdési lehetőséget.
A háborús sorsközösség és a megmaradásban megélt hála érzése járta át a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház lelkészi karának szolgálatát a hétvégén, amikor több kárpátaljai gyülekezetbe ellátogattak. Tiszaújlak, Mezővári, Beregszász, Bene, Nagydobrony, Botfalva, Fertősalmás, Csetfalva és Sárosoroszi református közösségei fogadták a vasárnapi istentiszteleten szolgáló lelkipásztorokat.