Az istenkeresés volt a témája a Balatonfenyvesen megrendezett Kárpát-medencei Református Ifjúsági Találkozónak – írta meg a refdunantul.hu. A több mint kétszáz résztvevőt Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is meglátogatta.
Nem könnyű egy háborús vegyi katasztrófa közepén egy lelkészcsalád fiútinédzserének lenni. Ahogy az sem, ha leányként a kamaszkor a család kettészakadása, iskolaváltás és egy kirobbanó háború küszöbén jön el. A Halász házaspáron ma már nyoma se látszik a délszláv háború borzalmainak. Vagyis talán az akkor szerzett istenélmények hatására mertek teljes bizalommal lépni az anyagi biztonság helyett a hit útjára, amikor a munkahelyüket az adományokból élő, felekezetközi Gyermekmisszióra váltották a gazdasági válság idején. Isten elkapta őket, ahogy Sámuelt is, amikor fiatalon a bombázáskor szó szerint felkapta a légnyomás.
Gólyakerepelés kintről, édeskés paprikaillat az udvarról és XVI. századi énekek a falak között. A drávaszögi Laskó középkori templomában több mint százhúsz vendég gyűlt össze, hogy megünnepelje a hercegszöllősi zsinat 450. évfordulóját. Tudományos előadások, a hitvalló közösségek kálvini rendjének emlékezete és a református megmaradás kérdései hatották át a felejthetetlen lelki és kulturális találkozót.
Jelnyelven tanulták az Úri imádságot a szerbiai Délvidék református kiskamaszai és kamaszai. Táboruk témája a szeretet különböző megéléseit járta körbe. Az isteni és az emberi szeretetről, a sajnálatról és a cselekvő szeretetről is kérdeztük őket, miközben ők a hallássérültek világát ismerték meg Bácsfeketehegyen.
A református egyházi hálózat Erdély-szerte jelentős közösségmegtartó szerepet játszott a múltban, és bár az elvallástalanodás előrehaladt mára, a református identitás és a magyarnak megmaradás a határon túl ma is kéz a kézben jár. Ezt jártuk körbe a kalotaszegi származású Köő Artúr történésszel, pedagógussal, aki 2019 óta ez idáig a Magyarságkutató Intézet munkatársa, 2024-ben a Trianon munkacsoport vezetője, illetve 2024 és 2026 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje volt. Jelenleg Újpesten a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium történelem szakos tanára.
Életreszóló élményekkel gazdagodott az a nyolcvan kárpátaljai, a Beregi Református Egyházmegye gyülekezeteiből érkező gyermek, akik részt vettek a Bárka tábor első ottani, bent alvós turnusán. A Nagyberegi Református Líceumban töltött egy hét alatt nekik is épp abban a hamisítatlan Bárka-hangulatban lehetett részük, amiben a korábbi évek táborozóinak Magyarországon: élménypedagógiai foglalkozásokkal, tábortánccal, lelki alkalmakkal vagy épp strandolással kovácsolódtak közösséggé. A Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programjának célja az is, hogy biztonságos közeget teremtsen a nehéz körülmények között, sokszor bizonytalanságban élő gyermekeknek, akik ezekből a táborokból lelkileg megerősödve térhetnek haza.
A Kárpátaljai Református Egyházkerület mély fájdalommal és szomorúsággal értesült a Kijev – Pecserszka Lavra Nagyboldogasszony székesegyházában keletkezett pusztító tűzről, amely a hazánk elleni újabb agressziós cselekmény következménye. Ez a barbár támadás nemcsak a keresztény világ egyik legjelentősebb szent helye ellen irányuló csapás, hanem egy újabb arcátlan bűncselekmény az ukrán nép lelki, történelmi és kulturális öröksége ellen is. Azoknak a templomoknak a pusztítása, ahol az emberek a Mindenhatóhoz emelik imádságukat, annak a sötétségnek a bizonyítéka, amely az életet, a békét és az igazság világosságát próbálja elnyelni.
Leszakadt a mennyezeti vakolat hétfő reggel a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium egyik osztálytermében; a balesetben senki nem sérült meg – írta meg a Hargita Népe.
A kilencvenes éveken áthúzódó délszláv háború hírképei közül sokan megjegyeztük az 1991-ben lerombolt Kórógyra vonatkozókat, különösen a tornyát vesztő templomot. A színmagyar, református lakosság akkor hét évre az anyaországba menekült. Mi történt ezzel a horvátországi (szlavóniai) Árpád-kori faluval? Mi lett a közösséggel, amely akkor egymást öldöklő szerbek és horvátok közé szorult? Trianon árváiként látják magukat a kórógyiak, vagy tapasztalnak sorsukban jó kimenetelű elrendelést?
Oktatók, intézményvezetők és a fenntartó egyházkerületek vezetői vitatták meg június 4–6-án a lelkészképzés aktuális kérdéseit Pápán. A Kárpát-medence lelkipásztorképzőinek fórumán szó volt a mesterséges intelligencia megjelenésének kihívásairól, az egyéni tanrend gyakorlatáról, a presbiterképzés tapasztalatairól és a teológiai karok szellemi bázisának fontosságáról.
A Kárpátaljai Református Egyház elnöksége és zsinati tanácsa 2026. május 5-én találkozott Nagydobronyban, és azt a döntést hozta, hogy nyilatkozatot tesz közzé a jövőt illető reménységéről.
A Gyökössy Intézet küldetése új szintre lépett: 2025 végétől kiemelt figyelmet fordítanak a határon túli, különösen a kárpátaljai lelkipásztorok lelki egészségére. Miért fontos a személyes jelenlét ott, ahol évek óta a bizonytalanság az úr? Hogyan válhat a hivatásgondozás túlélőcsomaggá krízishelyzetben? Mucsi Zsófia szakmai igazgatóval és az intézet új munkatársával, a határon túli szolgálatért felelős Kerekes Mártonnal beszélgettünk küldetésről, sorsközösségről és a hit megtartó erejéről.
Napsütéses tavaszi délelőttön telt meg élettel a budapesti Ráday Ház, ahol a Kárpát-medence különböző pontjairól érkezett egyetemisták és lelkipásztorok gyűltek össze az Egyetemi Missziók XXIII. Tavaszi Találkozójára. A résztvevők nemcsak egy programra érkeztek, hanem egy olyan közösségi térbe, ahol a hit, a kapcsolódás és a közös gondolkodás került a középpontba.
Az orosz–ukrán háború tragikus hatása a férfiak életére a legtöbbünk előtt ismert, de kevesebbet hallunk arról, hogy a nőknek milyen nehézségeket jelent a férfiak kiesése a mindennapi életből Kárpátalján.
Ma négy éve tört ki az orosz–ukrán háború. Az évfordulón közös imádkozásra hívja a Kárpát-medence reformátusait a kárpátaljai testvérekért és a háború miatt szenvedő minden emberért Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Generális Konvent ügyvezetője.
Beregszászra, a Kárpátaljai Református Egyházhoz látogatott február 17-én a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának delegációja. A találkozás a Zán Fábián Sándor püspök által tartott áhítattal kezdődött, majd a résztvevők áttekintették az együttműködés aktuális kérdéseit és a kárpátaljai gyülekezetek helyzetét.
Istentiszteleten adtak hálát a kétszázötven éves református templom felújításáért február 14-én a horvátországi magyar reformátusok Rétfaluban. Szenn Péter püspök a hálaadó istentiszteleten arról beszélt: a templom megújulása Isten áldásának és a közösség összefogásának az eredménye.
Összeomlott és az utcára dőlt kedd este a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó Szilágycseh ötszáz éves templomának tornya. A járdán és az úttesten parkoló több gépkocsi is megrongálódott, de halálos áldozat nincs, egy ember sérült meg. A tornyon éppen felújítási munkálatokat végeztek, belülről már megerősítették, a külső támasztást pedig pont ma mentek volna elkészíteni a munkások, akik egy órával a leomlás előtt még a toronyban dolgoztak. Gyűjtés indult a templom helyreállítására.
Természet? Református hagyomány? Teológiai elmélyülés? Zene? Ki hogyan közeledik Istenhez? Bartos Károly székelyföldi lelkipásztor szerint szavakra sincs szükségünk ehhez. Sőt, az egykor ateista lelkész túlságosan racionálisnak véli a modern embert, mondván, gyakran nem látunk a felszín mögé. Komolló és Szentivánlaborfalva lelkipásztorával a különböző istenutakról beszélgetünk, miközben megismerjük az övét.