Ha egy beteg fel tudja tenni azt a kérdést, hogy „mi végre”, „mit munkál mindez bennem”, akkor a betegágy eszközzé válhat az Isten kezében. Ez egy olyan iskola, amit nem lehet mással helyettesíteni – vallja Gál Judit, a Református Kórházlelkészi Szolgálat vezetője, akinek munkáját Dizseri-díjjal ismerték el.
Tovább a cikkhez
Isten a szavával teremti meg a világot és az egyházat. A hívők csoportjai a krisztusi kegyelembe kapaszkodva hit által Isten szövetségéhez tartoznak. A helyi gyülekezeteket Isten élő Igéje táplálja. Közösségeink önmagukon túlmutató értéket képviselnek az evangélium hirdetésével, amely megmozdít, és mélyreható változást idéz elő abban, aki hallja. A Magyarországi Református Egyház 2024-et az élő Ige évének nyilvánította, amely szorosan kapcsolódik a 2023-ra meghirdetett lelkipásztori hivatás évéhez.
Tovább a cikkhezA pénteki napfény és a kitelepült színpad a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának kertjébe csalogatta a kórház orvosait, nővéreit és dolgozóit. A programot szervező prevenciós igazgatóság egészségünk két alappillérének, fizikai és pszichés állapotunk fontosságára kívánta felhívni a figyelmet.
A természet tudna regenerálódni nélkülünk, de saját magunkat lőjük lábon, ha életképtelen földet hagyunk hátra – fogalmazott Demeter László erdőökológus, akivel a Föld napja alkalmából beszélgettünk erdeink védelméről. Fő kutatási területe a tölgyfa, ami fontos eleme a Kárpát-medence biodiverzitásának. Jelképezi a kitartást, az időtállóságot, és gyakran még a magyar címerábrázolásokon is feltűnik. Ám a tölgyesek megújulása veszélyben van, akárcsak az erdeink.
Húsvéti témájú színes rajzok, kartonkivágások az asztalon. A Hajnalcsillag Tanodába járó gyerekek és szüleik a református intézmény ünnephez kapcsolódó családi napját várják. Ezzel szinte egy időben a tanodába járó gyermekek lakóhelyén, a kecskeméti szegregátumban két huszonéves fiatal összeszólalkozik, és tudatmódosult állapotban az egyik halálosan megkéseli a másikat… Helyszíni riportunk a nagyvárosokban is fellelhető mélyszegénységről és az ottani gyermekek esélyeiről.
Babindák István felvidéki cigány költő, a csatai református tanoda vezetője április 11-én nem csak József Attila születésnapját ünnepli. Ezen a napon született ugyanis a cigányság egyik legnagyobb költője, Lakatos Menyhért is, így a csatai romáknak két név is kapcsolódik a magyar költészet napjához. Az ünnepnapra kis tanodájukkal lelkesen készülnek: a csataiak – aprók és nagyok – elhozzák legkedvesebb versüket, és felolvassák azt egymásnak.
Tompa Mihály már ismert és elismert költő volt, amikor – hátrahagyva a reformkori Budapest bohém művészvilágát – református lelkésznek állt. Vajon mi késztette erre? Milyen magánéleti tragédiák után lett a költőből a szabadságharcot követően a megtört nemzet szószólója? Hogyan került a halálvágyó versek örvényébe már lelkészként? A költészet napján Tompa Mihályra, Arany János és Petőfi Sándor jóbarátjára, a Gólyához szerzőjére, a vallásos líra kiemelkedő alkotójára emlékezünk.
Tud egy fontos egyházi rendezvényről, amit nem lát az eseménynaptárunkban? Esetleg Ön szervezi a programot és szeretné, ha ajánlanánk? Küldje be nekünk a részleteket!