Széthúzástól az egységig

2014. november 13., csütörtök

Az egymással vetélkedő egyházkerületek korszakától a református intézmények folyamatos bővülésén és a Kárpát-medencei egység izmosodásán keresztül vezetett az ív az elmúlt tizennyolc évben a jövőjét kutató egyház közösségéig – értékelte a három egymást követő egyházkormányzói ciklusa alatt történteket a XIII. Zsinat 15., cikluszáró ülésén Bölcskei Gusztáv, a Zsinat leköszönő lelkészi elnöke.

Nemcsak az elmúlt hat évre, hanem mindhárom püspöki ciklusára visszatekintett Bölcskei Gusztáv a Zsinat cikluszáró ülésének november 13-i ülésszakát megnyitó beszédében. A tiszántúli püspök mandátuma év végén lejár, a most folyó egyházi választásokon pedig már nem újraválasztható.

Változó egyház a változó világban

Az 1997 és 2002 közötti első hatéves időszakot a Zsinat lelkészi elnöke szerint a rendszerváltás okozta változások utórengései kísérték, amikor a változó egyház egy változó világban kereste a helyét. Az egyházi vezető úgy látja, hogy ezeket az éveket az egyház egységét veszélyeztető „skizmatikus jelenségek és megnyilvánulások” jellemezték, és ekkor fogalmazódott meg az az ekleziológiai tévtanítás is, amely a református egyházat egyházkerületek laza szövetségének tekinti. A püspök emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei egységet személyes ambíciók veszélyeztették, a zsinati üléseken pedig nemegyszer a személyeskedésig fajuló viták is előfordultak, sőt olyan is történt, hogy a zsinati képviselők jelentős része bojkottálta az ülést.

Bölcskei Gusztáv a korszak pozitívumai között említette a református intézményhálózat robbanásszerű bővülését és a nem hagyományos szolgálatok – a tábori, börtön- és kórházlelkészség – intézményesülését, valamint a hazai, Kárpát-medencei és nemzetközi szolidaritás megnyilvánulásait krízishelyzetekben – például az 1998-as kárpátaljai árvíz idején –, továbbá a közös liturgia és énekeskönyv csíráinak a megjelenését. A lelkészi elnök emlékeztetett az új egyházfinanszírozási rendszer bevezetésére is, valamint arra, hogy az egyezményeknek, megállapodásoknak és a közös protestáns közéleti alkalmaknak – mint például az augusztus 20-i állami ünnep előestéjén tartott ökumenikus istentiszteletnek vagy a reformáció hónapjának – köszönhetően az állammal ápolt kapcsolat stílusa is megváltozott. Bölcskei Gusztáv hozzátette: bár sokszor kritika éri a Zsinatot, hogy nem tölti be tanítói hivatalát, az időszakot vizsgálva láthatóvá válik, hogy nem csak törvényalkotási feladatait látta el a zsinat, hanem számos teológiai-társadalmi kérdésben is kifejtette az álláspontját ezekben az esztendőkben.

Az egyház és kerületei

„Arra törekedtünk, hogy a rendszerváltást követő lelkes és spontán fejlődést rendeződés és áttekinthetőség kövesse” – jellemezte visszatekintésében a 2003 és 2008 közötti időszak céljait a Zsinat lelkészi elnöke, aki szerint ez a zsinati ciklus munkálta leginkább a magyarországi és a Kárpát-medencei reformátusság egységét. Mint mondta, a Zsinati Elnökségi Tanács üléseinek a rendszeressé tétele, az új zsinati bizottsági struktúra és a közegyházi szolgálatba állt, az egyház iránt elkötelezett és szakmailag is felkészült sok új munkatárs a szakmaiság, az átláthatóság és a számon kérhetőség feltételeit teremtette meg. A református egyház ebben az időszakban reagáló egyházból kezdeményező, párbeszédre kész, állásfoglalásokat kiadó egyházzá kezdett válni, az egyházkerületek pedig felismerték, hogy „nem nekik van egyházuk, hanem az egyháznak kerületei”.

Ebben az időszakban jött létre többek között a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Református Missziói Központ, a Református Nevelőszülői Hálózat, a Kárpát-medencei Református Lelkészsegélyezési Alap és a lelkészi nyugdíjalap is. Ekkor indult el a Csillagpont ifjúsági találkozó, megváltozott a református világtalálkozók jellege és stílusa, és elindultak a tematikus évek is, amelyek közül a püspök szerint a Biblia évének és a család évének volt a legnagyobb hatása. Erősödtek a református egyház nemzetközi kapcsolatai, valamint megalakult a Kárpát-medencei református egységet munkáló Generális Konvent, amelynek tevékenysége a magyar ajkú református egyházak közös alkotmányának elfogadásáig vezetett. A Zsinat lelkészi elnöke megjegyezte: politikai ellenszélben az egyházi intézményekért folytatott küzdelem időszaka is volt ez.

Egység, közösség, paritás

A harmadik, 2009 és 2014 közötti ciklust a Kálvin-emlékévek fogták össze. A zsinati munka célja az egység építése, a közösség erősítése és a zsinat-presbiteri elv hatékonyabb érvényesítése volt. Az utóbbival kapcsolatban a püspök kiemelte: a zsinat-presbiteri elvet mindig hangsúlyozzuk, de érvényre juttatása kevéssé haladt előre az elmúlt ciklusban, mert nem mélyült a civil szerveződések – köztük a Magyar Református Presbiteri Szövetség és a Magyar Református Nőszövetség – és az egyházi testületek együttműködése. Az egyházi vezető a közösség erősítésének irányába tett lépésként értékelte az Egyházi Jövőkép Bizottság felállítását, amely mandátumának megfelelően a cikluszáró zsinati ülésre el is készítette vitaanyagát.

A Kálvin-emlékévekhez kapcsolódóan megélénkült viszont a teológiai-tudományos munka: megjelentek a parókiális könyvtár kötetei, elkészült a revideált újfordítású Biblia, valamint az Institutio és a Heidelbergi Káté új kiadása is. A püspök elmondta: a református egyház kommunikációja kiszélesedett, jóllehet az új formák nemegyszer feszültséget keltettek az egyház közösségében.

Bölcskei Gusztáv az egyház által „nem keresett, de elfogadott” lehetőségnek nevezte a kötelezően választható hit- és erkölcstan bevezetését, amelynek kapcsán az egyházkerületek először jutottak arra az álláspontra, hogy a feladathoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokat országosan kell megszervezni.

Bölcskei Gusztáv elmondta, hogy elindultak az egyházszociológiai felmérések, halad a közös énekeskönyv szerkesztése, folyik egy modern káté előkészítése, és megvalósulhat a II. Helvét Hitvallás revíziója is. Hozzátette: az oktatásban jelentős átalakulás várható, és hogy az állammal kötött 1998-as egyezményt aktualizálni kell.

A Kárpát-medencei együttműködést illetően kifejtette: az elmúlt ciklusban a 2009-es alkotmányozó zsinatig vezető lendület mintha kicsit alábbhagyott volna. A püspök szerint sok területen élénk a kapcsolat, de „vannak egyházkerületek, amelyek látványosan negligálják” a Generális Konvent munkáját, amely abból is látszik, hogy a Kárpát-medencei testület legutóbbi sepsiszentgyörgyi ülésére számos egyházmegye nem küldte el a képviselőit. – Pedig a határon túl átnyúló együttműködés sok eredményt hozott – figyelmeztetett az ügy fontosságára Bölcskei Gusztáv.

Kiss Sándor, Varga Gábor Vargosz

Istent keresem

1Thessz 4,9–12

„...csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →