Köszönet az emberségért

2018. december 04., kedd

„A Károli Gáspár-díj az egész protestáns közösségnek üzeni: érdemes folytatni a munkát, erősíteni egymást és a fiatalokat is bevonni a kutatómunkába” – fogalmazott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. A protestáns örökség ápolásáért idén Ugrai János egyetemi docenst és Fabiny Tibor tanszékvezető egyetemi tanárt tüntették ki.

A díjakat idén december 4-én, a Miniszterelnökség budapesti épületében adta át Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, aki köszöntőjében hangsúlyozta, ha egy hivatás mögött nincs ott maga az ember, akkor nem lesz teljes a siker. „Ezt az emberséget köszönöm meg a díjazottaknak, biztos vagyok benne, hogy a kuratórium tagjai nemcsak a tanári és docensi kutatómunkát nézték, hanem az embert is – folytatta. – Ha a kereszténységünket nemcsak történelmi kutatómunkában akarjuk megőrizni, hanem szeretnénk megélni és továbbadni, akkor ott kell lennie benne az embernek is.” Az államtitkár azt is hozzátette, bár ezt a díjat személyek kapják, sokan állnak mögötte és így az egész protestáns közösségnek azt üzeni: érdemes folytatni a munkát, erősíteni egymást és a fiatalokat is bevonni a kutatómunkába.

A Károli Gáspár reformátor nevét viselő díjat 1997 óta minden évben olyan személyek kapják, akik a hittudományok területén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok terén.

Művelni és ápolni


Fabiny Tibor egyetemi docens a reformkori protestáns teológia kutatása területén végzett munkásságát ismerték el a Károli Gáspár-díjjal. Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára méltatásában hangsúlyozta: „Egyetemi oktatóként hazai és nemzetközi területen egyaránt művelője és ápolója a széleskörű protestáns teológiai örökség megismertetésének. Egész életpályája során sokat tett az egyetemes protestáns teológia és kultúra kutatásáért, illetve publikálásáért.”

Fabiny Tibor 1955-ben született, középiskolai tanulmányai után az ELTE angol-könyvtár-összehasonlító irodalomtudomány szakán és az Evangélikus Teológiai Akadémia levelező tagozatán tanult. 1980-1994 között a Szegedi Egyetem (József Attila Tudományegyetem) Angol Tanszékén, majd 1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol Tanszékén alapító vezetőként tevékenykedett, 2007 óta a Károli Gáspár Református Egyetemen tanszék- és intézetvezető egyetemi tanárként dolgozik. Alapító tagja volt az Ordass Lajos Baráti Körnek (1989-2006) és 1991-től a Magyarországi Luther Szövetségnek, melynek elnöke is 2007 óta. A bibliai hermeneutika végigkísérte egész tudományos pályafutását: 1993-tól a Hermeneutikai Kutatóközpont egyik alapítója és vezetője, számos vonatkozó forráskiadvány és tudományos munka magyarországi fordítója és megjelentetője.

„Szabadon szolgál a szellem” – idézte Fabiny Tibor az Eötvös Kollégium bejáratán álló idézetet, amihez azt is hozzátette: a protestál szó legfontosabb jelentése a tanúskodás, ami meghatározza a protestánsok gondolkodását. „Ez a két gondolat irányadó számomra, ezekkel mondok köszönetet ezért a díjért.” A Károli Gáspár Egyetem tanszékvezetője kérdésünkre azt is elmondta, legfőbb kutatási területének Shakespeare munkásságát és a 16. századi angol irodalmat, illetve a bibliafordításokat tartja. Fabiny Tibor életében kiemelkedő szerepet játszik az értelmezés, fontosnak tartja, hogy a Bibliát és az ahhoz kapcsolódó szövegeket bibliahűen értelmezzék az olvasók – az ezzel kapcsolatos munkája még nem ért véget.

A fennmaradás záloga


A magyarországi protestáns oktatástörténet területén végzett kutatói és publikációs tevékenysége elismeréseként díjazták Ugrai János egyetemi docenst. „Munkásságával alapvetően járult hozzá a 18-19. századi magyar református oktatás személyi és eszmei feltételeinek feltárásához – méltatta a díjazottat Ablonczy Balázs, az ELTE Bölcsészettudományi Kara művelődéstörténeti tanszékének docense. – Munkái nem egyszerűen a neveléstörténeten keresztül közelítik meg tárgyukat, hanem összetett, a társadalom-, a gazdaság- és az egyháztörténet együttes megközelítéseit alkalmazva hozza közelebb olvasójához és a kutatók közösségéhez a korszak református egyházi társadalmát és oktatási infrastruktúráját.” Mint mondta, Ugrai János már annak az új oktatói-kutatói nemzedéknek a tagja, mely a régmúlt korok protestantizmusát és fennmaradásának zálogát, az oktatást a maga összetettségében és társadalmi valójában tekinti – prekoncepcióktól és ideológiai előfeltevésektől mentesen.

Ugrai János 1977-ben született Egerben. A Miskolci Egyetemen 2000-ben történelem szakos középiskolai tanári diplomát, a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájában 2005-ben PhD-fokozatot szerzett, 2010-ben ugyancsak a Debreceni Egyetemen habilitált. 2003 és 2017 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Tanárképző Intézetében tanított, 2017 óta szülővárosában az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógusképző Karának Neveléstudományi Intézetében egyetemi docens.  Kutatási területe a 18-19. század fordulójának oktatás- és társadalomtörténete, sokat publikált a Sárospataki Református Kollégium történetéről, kutatta a Habsburg felvilágosult abszolutizmus oktatáspolitikáját, valamint a Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészeinek és tanítóinak társadalomtörténeti vonatkozásait.

 „Sokáig úgy gondoltam erre a díjra, amit a kutatók teljes munkásságuk elismeréseként kapnak. Ma már nem életműdíjként fogom fel, így ez is arra ösztönöz, hogy folytassam a munkát” – fogalmazott Ugrai János. Az Eszterházy Károly Egyetem docense portálunk kérdésre elmondta, legkedvesebb témái közé tartozik a közösségi útkeresés: „A  türelmi rendelet utáni korszakot vizsgálom, ami az akkori protestánsok számára a magukrautaltságot is jelentette – ami kényszermegoldásokat szült. Ez a közösségi útkeresés korszakává vált, de ez épp úgy igaz a jelenre is. Ezt a fogalmat időről időre újra kell gondolnunk – közösen pedig sokkal eredményesebbek lehetünk ebben.”

Farkas Zsuzsanna, fotó: Csűry Csaba

Istent keresem

Zsid 7,11–28

„...üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink