A cigányság felzárkóztatásáról egyeztettek az uniós vezetők és az egyházak

2011. június 27., hétfő

Az Európai Bizottság és a brüsszeli egyházi szervezetek éves tanácskozásán felszólalt Bölcskei Gusztáv püspök is. Az idei találkozó témája az egyházak szerepvállalása a cigányság felzárkóztatásában volt.

Az Európai Bizottság és a brüsszeli egyházi szervezetek (Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottsága, valamint az Európai Közösség Katolikus Püspöki Konferenciáinak Bizottsága) a Lisszaboni Szerződés 17. cikkelye értelmében 2009. óta évente párbeszéd-szemináriumokon találkoznak, ahol az Uniónak az egyházak számára is lényeges aktuális szakpolitikai kérdéseiről egyeztetnek.

Kiemelt figyelmet fordítani a cigányokra

Az idei egyeztetés témája az egyházak szerepvállalása a cigányság felzárkóztatásában volt. A magyar soros EU-elnökség kapcsán több magyar meghívottja is volt a tanácskozásnak, többek között Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Dr. Erdő Péter bíboros érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánymisszióért felelős püspöke, valamint a magyar kormány képviseletében Köpeczi-Bócz Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős megbízott helyettes államtitkára. A tanácskozáson részt vett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős EU-biztos.

Felszólalásában Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy a Magyarországi Református Egyház kiemelt figyelmet kíván fordítani a hazai cigányság helyzetére. Erre történelmi előzmények is kötelezik a reformátusokat: a Magyar Református Egyház az egyházak közül egész Európában elsőként tette lehetővé, hogy tehetséges cigány fiatalok elindulhassanak az értelmiségi pályán. Az első ismert cigány származású iskolamester a 17. században református kollégium diákja volt. A cigány nép kutatásában is élen jártak a reformátusok: a cigány nyelv indiai eredetét Európában elsőként egy református lelkipásztor ismerte fel a 18. században, és ugyanebben az időszakban egy református teológiaprofesszor állította össze az első jelentősebb terjedelmű cigány nyelvű szógyűjteményt.

A közelmúlt hozzájárulása: szakkollégium, tanácskozás, konzultáció

Bölcskei Gusztáv a közelmúlt és közeljövő erőfeszítései között említette a keresztyén hálózat részeként elinduló Református Cigány Szakkollégiumot. "A cigányságnak Magyarországon és Európa-szerte egyaránt olyan vezetőkre van szükségük, akik képesek a helyi viszonyokat úgy segíteni, hogy szerepet vállalnak közösségükben, a regionális és a központi kormányzásban. Ennek érdekében szükség van szemléletformálásra, de konkrét szakpolitikák kidolgozására, vagy éppen a döntési folyamatokban, vagy koordinációban való részvételükre, de mindenképpen fontos, hogy a cigányság e képviselői hitelesek és kellően felkészültek legyenek. A református egyház roma szakkollégiuma ilyen roma fiatalokat szeretne kínálni egyszerre a helyi cigány és nem cigány közösségeknek, a településeknek és az állam egészének" – mondta az egyházvezető a brüsszeli fórumon.

Beszámolt arról is, hogy februárban az MRE látta vendégül mintegy harminc európai egyházi szervezet, köztük az Eurodiaconia, a Church and Society Commission és a Churches' Commission for Migrants in Europe, éves közgyűlését. A tanácskozás egyik feladata az volt, hogy a készülő Európai Roma Keret (European Roma Framework) szempontjaihoz hozzátegye az egyházak sajátos látásmódját, és azokat a tapasztalatokat, melyeket a cigány közösségek körében szolgálatot végző munkatársaink szerezhettek. Beszélt arról a múlt heti konzultációról is, amely a zsinati székházban zajlott és amelyre "a romaintegráció területén ismert és elismert magyarországi szakértőket, kutatókat és gyakorlati szakembereket hívtunk meg, hogy tanuljunk tőlük, hogy ütköztessék az álláspontjaikat, hogy megismerjük egymást, és elkötelezhessük magunkat a jövőbeni együttműködés mellett."

Nincs egységes cigányság

A Zsinat lelkészi elnöke részletesen szólt a pénteken elfogadott uniós cigány keretstratégiáról is. Üdvözölte a magyar soros EU-elnökség elkötelezettségét és annak érdekében kifejtett erőfeszítéseit, hogy ezt a stratégiát elfogadják és azt, hogy az egyházak lehetőséget kaptak a folyamatban való részvételre.

"Az Európai Unió, amint az alapszerződésekben is megjelenik, a „sokféleség egysége” (unity in diversity), így minden tervezési és felzárkóztatási tevékenység és munka során tisztában kell lennünk a tagállamok, régiók és társadalmi csoportok közötti különbségekkel. Tudatosítanunk kell, hogy nincs egységes, egyforma európai cigányság. Látnunk kell, hogy más problémákkal küzdenek a kelet-közép-európai országok, ahol a hagyományosan ott élő cigány közösségek kerülnek egyre tarthatatlanabb szociális és gazdasági helyzetbe, és más kihívásokkal szembesülnek a nyugat-európai országok, ahol a gazdasági migráció eredményeként érkezett kisebbség jelenléte okoz társadalmi feszültségeket. Mindez nem csupán fogalmi tisztázást, hanem a többségi és kisebbségi társadalmak jövőképének tisztázását is igényli: az asszimiláció, az integráció és a felzárkóztatás (inklúzió) nem azonos tartalmú fogalmak, azokat nem szabad összemosni."

Elkerülni a leegyszerűsítéseket

Kijelentette, minden területen és minden eszközzel kerülni szükséges a leegyszerűsített megközelítést.

"Tény, hogy a cigányság helyzetét súlyosbítja a kirekesztés, a tapasztalat mégis azt mutatja: csupán az emberi jogok érvényesülése, a diszkrimináció elleni küzdelem nem segít a helyzetükön. Tény, hogy a cigányság jelentős része súlyos szegénységben él, mégis láthatjuk, hogy a segélyezés nem képes hatékonyan orvosolni a problémáikat. Tény, hogy a munkanélküliség a leginkább szegénységre és szociális kirekesztődésre hajlamosító tényező, önmagában a munkahelyteremtés azonban nem segít azokon, akiknek nincs a munkavállaláshoz megfelelő képzettségük, vagy az infrastruktúra hiánya miatt nem jutnak el a munkahelyekre. Tény, hogy megfelelő képzettség és iskolai végzettség nélkül az emberre várhatóan munkanélküliség és szegénység vár, de az iskolától önmagában nem várhatjuk, hogy a gyermek oktatásán keresztül pótolja a család hiányzó kulturális tőkéjét. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az integrált oktatás mindenáron való erőltetése néhol azt eredményezi, hogy a többségi és kisebbségi társadalom számára egyaránt romlik az oktatás színvonala. A többségi társadalom ezzel kapcsolatos félelmeit sem szabad szőnyeg alá söpörni, vagy diszkriminációnak bélyegezni. Tény, hogy törekednünk kell a kulturális sokféleség megőrzésére, a hagyományos kulturális értékek fenntartására, hiszen ez EU-s alapérték is. Azonban látnunk kell, melyek azok a kulturális minták, amelyek egyes cigány közösségek esetében a társadalmi felzárkózás akadályává válnak."

A zsinati lelkészi elnök arra is kitért, hogy a cigányság a látszat ellenére sehol sem elszigetelt közösségként, társadalmi zárványként él, hanem mindenhol a többségi társadalom részeként. A felzárkóztatási programok tervezésénél ezért figyelmet kell fordítani azokra a közösségekre is, amelyekhez közelíteni szeretnénk a cigányságot: törődni kell a kölcsönös sérelmekkel, félelmekkel. Bölcskei Gusztáv fontosnak tartotta azt is elmondani, hogy szemléletváltásra van szükség az EU pályázati rendszerével kapcsolatban. Hosszú távú programok támogatására is szükség van, továbbá ezeket a projekteket nem lehet csupán a pénzügyi teljesülés szempontjából megítélni: olyan monitoring-rendszer kidolgozása lenne szükséges, amely a pályázatok tartalmi eredményességét és szélesebb körű, hosszabb távú társadalmi hatását is mérni tudja.

Református.hu

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió