Fénylő csillag és almás pite

2019. december 25., szerda

Összetartó, egymást ismerő és szerető gyülekezet a csillaghegyi református közösség, ez már néhány perc után kiderül, miután leülünk beszélgetni a református templom alagsorában kialakított közösségi térben. A jelenlévők szerint azért működik ilyen jól a gyülekezetük, mert a lelkészeik megértik egymást, és tudnak együtt dolgozni. A lelkészek szerint pedig azért, mert a presbitérium és a gyülekezet szolgáló tagjai nagyon sok feladatot vesznek le a vállukról, így ők valóban a lelki építkezésre és a közösségépítésre összpontosíthatnak.

– Hátrányunk itt, Csillaghegyen, hogy az emberek nem tudják, hogy itt vagyunk – mondja Battyányi Géza, a Budapest-Csillaghegyi Református Egyházközség lelkipásztora. A lelkész szerint hiába áll a forgalmas 11-es út mentén a gyülekezet temploma, sokan észre sem veszik, amikor elhaladnak mellette, pedig a közel harminc méter magas, süveg nélküli tornya már messziről látható, bármelyik irányból közelítsen is az ember. – Én sem találtam ide elsőre a bemutatkozó istentiszteletemre – vallja be a lelkész, aki 2005 óta szolgál a Budapest 3. kerületében működő gyülekezetben.

Fénylő csillag

A lelkész felidézi, hogy akkor azonnal eszébe jutottak a debreceni teológián missziológiát oktató Bütösi János templomépítési szempontokról szóló fontos szavai. – Azt mondta, hogy a templom legyen könnyen észrevehető, jól látható, egyszerűen megközelíthető, és legyen mellette elegendő parkolóhely. Tiszántúli faluból származom, így akkor kicsit meg is mosolyogtam János bácsit, hiszen a falunkban jól látható a templom, mert ott van a közepén. Könnyen megközelíthető, mert másfelé nem igazán lehet menni, és a parkolóhelyekkel sem volt gond, mert leginkább gyalog jöttek az emberek, vagy legfeljebb biciklivel. De amikor ideérkeztem, megértettem, miről beszélt.

Azóta a gyülekezet több módon is igyekezett hírt adni magáról, és felhívni az emberek figyelmét a templomra. – A presbitériumban számos ötlet felmerült, amelyek közül többet meg is valósítottunk – emlékezik vissza Battyányi Géza. Például a templom kerítésén nagy méretű, világító táblán hirdetik a vasárnapi istentiszteletet, és kivilágították a templom tornyán a csillagot, amely így már sötétben is messziről látható. – Ezen kívül törekedtünk az aktívabb jelenlétre a helyi sajtóban és az interneten is – mondja a lelkipásztor.

Együtt a szolgálatban

A csillaghegyi gyülekezetben három lelkipásztor teljesít rendszeresen szolgálatot. Battyányi Géza parókus lelkipásztor munkáját beosztott lelkészként Czirok Árpádné lelkipásztor és Deák Zoltán nyugdíjas lelkipásztor segíti, de osztoznak a teendőkben még Battyányiné Somogyi Angéla és Tóth Boglárka lelkipásztorok is.

Gyülekezettörténet

A csillaghegyi gyülekezet 1941 óta önálló, templomukat Ravasz László püspök szentelte fel ugyanabban az évben. Az egyházközség választói névjegyzéke a legfrissebb adatok szerint háromszáztíz nevet tartalmaz, az istentiszteleteket vasárnaponként száz-százhúsz hívő látogatja, és két-háromszázan vannak azok, akik rendszeresen megfordulnak a gyülekezetben – summázza Battyányi Géza.

– Gyerekkorunkban száz körül lehetett azoknak a létszáma, akik templomba jártak, és körülbelül öt-hatszázan voltak a gyülekezeti tagok. A háborús időkben nőtt a gyülekezet, emlékeim szerint elértük az ezres létszámot is – emlékezik vissza Deák Zoltán, a gyülekezet második lelkipásztora, aki 1971-től 2001-ig szolgált parókus lelkészként Csillaghegyen, de még most is aktívan segíti szolgálatával a gyülekezetet. A nyugdíjas lelkész, akit az egész gyülekezet csak Zoli bácsinak hív, Csillaghegyen született, az 1932-ben megnyitott gyülekezeti anyakönyvben az ő keresztelője az első bejegyzés. A háború után a gyülekezet létszáma csökkent, majd a rendszerváltás előtti időkben újra növekedésnek indult, miután Békásmegyeren felépült a lakótelep.

Kettéválva, mégis közösségben

– A rendszerváltás után megindult a békásmegyeri gyülekezet szervezése, ahol korábban csak házaknál volt bibliaóra, majd később a békási közösségi házban tartották a vasárnapi istentiszteleteket – mondja Battyányi Géza. – A kilencvenes években egyre többen lettünk. Olyan sokan voltunk, hogy pótszékeket kellett betenni a padok mellé, és alig fértünk el a padsorok között. A tűzoltóság talán nem is örült volna neki – mondja tréfálkozva Szekeczki Anikó nyugdíjas pedagógus, aki a gyülekezetben folyó gyermekmisszióért felel.

– Ekkor az a gondolat is felmerült bennünk, hogy karzatot készíttetünk a templomba, de aztán megindult Békásmegyeren a református templom építése, így végül nem valósult meg az elképzelés – teszi hozzá. A békásmegyeri templom felépülése után a gyülekezet úgyszólván kettévált, de a jó kapcsolat a mai napig fennáll az egyházközségek között, például a reformációt minden évben közösen ünnepelik hol az egyik, hol a másik közösség hajlékában.

Felújítások és a „csodaorgona”

Az elmúlt tizenöt évben a gyülekezet temploma szinte teljesen megújult – A renoválás folyamata a templom tetőszerkezetével kezdődött, és az ablakok cseréjével folytatódott – mondja Csonka Attila, a gyülekezet építésügyekért és fenntartásért felelős gondnoka. – Tavaly is volt egy nagyobb szakasz, amikor a templom hajópadlóját és ajtóit újítottuk fel, valamint kifestettük a templomteret. Idén a gépészeti felújítás zajlott, a fűtési és az elektromos rendszert korszerűsítettük, és hátravan még néhány kisebb szigetelési feladat is – fogalja össze az elmúlt másfél évtized munkálatait a gondok, aki maga is építészmérnök. 2014-ben a templom mellett álló parókiát elbontották, majd egy év alatt modern épületet emeltek helyette. – Bár a gyülekezet – erőforrásaihoz mérten – minden munkához hozzájárul, külső segítség nélkül nem valósulhatott volna meg egyik beruházás sem – fűzi hozzá Csonka Attila.

Mivel karzat nem épült sem a templom építésekor, sem a rendszerváltás után, amikor a gyülekezet létszáma megnövekedett, bármennyire szeretett volna a közösség egy klasszikus orgonát, a hely és a pénzforrás hiánya miatt letettek a hangszer beszerzéséről. De arról, hogy orgonájuk legyen, nem mondtak le. – Elektromos orgonára gondoltunk korábban, de az akkori kántorunknak jobb ötlete volt: a virtuális orgona. Ez kívülről valódi hangszernek tűnik, bár nincsenek sípjai. Ha kinyitjuk az ajtaját, belül csappantyúk és óncsövek helyett számítógépet találunk. Amikor lenyomunk egy billentyűt, a számítógép egy létező orgona hangját játssza le. Jelenleg négy orgona hangmintái között választhatunk, de a kínálat tovább bővíthető továbbiak megvásárlásával. Nagyon szépen szól – mutatja be a virtuális orgonát Battyányi Géza.

Különleges alkalmak, úttörő programok

Felsorolni is nehéz lenne a csillaghegyi programok és alkalmak számát, amelyeken részt vehetnek a gyülekezetbe járók és családjaik egy évben. Battyányi Géza kijelenti, hogy a gyülekezet és a presbitérium segítsége nélkül nem lenne ilyen változatos és sokszínű a közösség élete. Valóban, a gyülekezetben több mint tíz szolgáló közösség működik egy-egy presbiter vagy gyülekezeti tag irányítása mellett, így van felelőse többek között az istentiszteleteknek, a gyerekmissziónak, a karbantartási és építési feladatoknak ugyanúgy, mint a konyhai szolgálatnak vagy a diakóniának. A lelkipásztor szerint minden program azt a célt szolgálja, hogy találkozási pontot nyújtson a gyülekezet tagjai számára.

Az egyik ilyen alkalom az őszi szüreti játszóház és almáspite-fesztivál. – Eredetileg csak játszóházat akartunk szervezni a gyerekeknek, hogy ősszel is találkozhassanak, és összehozzuk őket kicsit nagyobb körben. De ha már ősz, akkor szüret, ha pedig szüret, akkor szőlőpréselés. A darálót és a kis prést Szeleczki Aurél, a gyülekezet „mindenese” és a gyülekezeti kirándulások szervezője hozza ezekre az alkalmakra, a gyerekek pedig nagyon élvezik a mustkészítést – mondja Battyányi Géza, majd így folytatja: – Az évek alatt a szüreti játszóház és almáspite-fesztivál a gyülekezet egyik legnépszerűbb programjává vált. A legutóbbi fesztiválon tizennégyféle pite közül kellett kiválasztania a győztest a független zsűrinek, amelynek a lelkipásztor szerint sosincs könnyű dolga.

A csillaghegyiek legújabb kezdeményezése a Jobb házasságban élni program, amely több célt is szolgál majd. – Engem nagyon megrázott, amikor többen is elváltak a gyülekezetben. Azon gondolkodtam, hogy van-e Istennek olyan tanítása, buzdítása, amely ebben a kérdésben tudna segíteni bennünket. A program lehetőséget nyújt azoknak, akik házasok, de valamilyen oknál fogva elmaradt a templomi esküvőjük, és szeretnék ezt bepótolni akár tíz-tizenöt év után is.

Advent és karácsony Csillaghegyen

Programokból, lelki alkalmakból advent idején sincs hiány a gyülekezetben. Ez évben kézműves-foglalkozással és adventi vásárral kezdődött a karácsonyi felkészülés, advent második vasárnapja előtt Dinnyés József adott koncertet a templomban, ezt a rákövetkező szombaton diakóniai szolgálat követi. – Minden évben ellátogatunk az őrbottyáni Juhász Zsófia Református Szeretetotthon Fogyatékosokat Ápoló és Gondozó Intézménybe, ahová sok szeretetet és süteményt viszünk. Ide a májusi Szeretethíd program részeként segíteni is járunk – mondja Battyányi Géza. Advent negyedik vasárnapján a csillaghegyi gyülekezet kórusa szolgál majd az istentiszteleten, szentestén pedig a gyerekek műsora teszi majd szebbé a délután kettőkor kezdődő alkalmat.

– A gyülekezeti tagok között sok hagyomány él, mindenki hozta a sajátját. Az én hagyományom az, hogy a szenteste a templomban kezdődik. Szabolcsi vagyok, ott az a szokás, hogy szenteste az ember templomba megy, ahol nem lehet egy tűt sem leejteni. Nekem ez hiányzik. Csillaghegy előtt Somogy megyében szolgáltam, ahol ez teljesen idegen volt, ott a szenteste a családé volt. A mi „szentdélutánunknak” már kialakult liturgiája van: rövid igehirdetés után a gyermekek műsora következik, majd a gyülekezeti tagok verset mondanak, hangszereken játszanak, végül közösen elénekeljük a Csendes éjt. Ez annyira megszokottá vált, hogy a legtöbb csillaghegyi énekeskönyv hátuljába bele van ragasztva a karácsonyi ének kottája – mondja a lelkipásztor.

Rádiós közvetítés

Az idei csillaghegyi karácsonyt különlegessé teszi az is, hogy az ünnep másnapján Csillaghegyről sugározza az istentiszteletet a Kossuth Rádió. – Nagyon örültem neki, amikor Zoli bácsi kihirdette a rádiós szolgálatot advent első vasárnapján – mondja Kökény Jutka, aki többek között a konyhai és az asztal körüli szolgálatban segíti a gyülekezetet. Az asszony elárulja: azóta várja, hogy istentiszteletet közvetítsen a rádió a csillaghegyi református templomból, amióta húsz évvel ezelőtt a csillaghegyi katolikus templomból szólt Isten Igéje egy vasárnapon az éter hullámain keresztül.

Hegedűs Bence, fotó: Kalocsai Richárd

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja ünnepi duplaszámában.

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió