Képek a múlhatatlanról

2019. augusztus 24., szombat

„A fotózás kereső tevékenység, önmagam és a világegyetem kutatása, a transzcendenssel összevető elgondolás" – vallja Tóta Krisztián, a RefCOO fotópályázatának nyertese. A Károli-egyetem művelődési, kulturális és közéleti programokat szervező műhelye Isten a XXI. században címmel hirdetett pályázatot, a beérkezett képekből készült kiállítást a Reformátusok Szárszói Konferenciáján néztük meg, közvetlenül az eredményhirdetés után.

Tavasszal hirdette meg a RefCOO Isten a XXI. században elnevezésű fotópályázatát, melyen azt kutatták, hogy találja meg és fejezi ki vizuálisan, egy-egy képen a ma embere a Teremtő jelenlétét. A Károli Gáspár Református Egyetem művelődési, kulturális és közéleti programokat szervező műhelye szükségét érezte egy művészeti, fényképészeti projektnek a református egyházban. „Szerettük volna egy nyitott pályázat formájában megnézni, milyen vizuális kincsekkel rendelkezünk mi, reformátusok, más keresztyének vagy éppen nem keresztyének” – mesél a kezdetekről Bársony Márton esztéta, a RefCOO vezetője.

Mint mondja, az volt a céljuk, hogy az egyébként jellemzően nem a vizuális kincseket gyűjtő református egyház végigvigyen egy olyan projektet, melynek nyomán kialakul egyfajta vizuális kép a saját hitünkről és vallásunkról a 21. században. „Reméltük, hogy az egymás mellett, párhuzamosan élő közösségek, a reformátusok és a vallásuk kereteit nem mindig a templom falai között megélők találkozhatnak egy ilyen pályázaton, mi pedig egy olyan közös gyűjteményt mutathatunk be, ami e két közösség metszete” – teszi hozzá Bársony Márton. Ugyanakkor a RefCOO missziós célt is kitűzött maga elé: „Ilyenformán a református egyház a vizualitáson keresztül kinyújtja karját és átöleli az egyházon kívüli istenkeresés képi világát.”

„Kíváncsiak voltunk, századunk embere, aki nem a templomban hallgatja vasárnap az istentiszteletet, hol keresi Istent a látható világban” – foglalta össze a műhely vezetője. A RefCOO nagy szabadságot adott a pályázóknak, a cím maga is hívószó volt az önkifejezésre. A beérkezett művek pedig nem csak kivitelezésükben voltak sokszínűek: 334 fotó érkezett a pályázatra, születtek alkotások vidéken és nagyvárosban, indusztriális képek, makró- és természetfotók, klasszikus és modern sajtófotók. A legfiatalabb alkotó 11, a legidősebb 80 éves. „Amikor megláttuk a képeket, úgy döntöttünk, megpróbáljuk megmutatni valamilyen formában az összeset, ezért a 26 legjobbnak ítélt képet megmutató kiállításunk egy mozaikkal kezdődik.”

A több mint háromszáz beérkezett kép közül Békési Sándor teológus-esztéta, Füle Tamás, a parokia.hu szerkesztőségvezetője és Haris László fotóművész zsűritagok döntése alapján Tóta Krisztián À la recherche… című képe nyerte el az első díjat, Ágoston Csaba (képünkön) Mobilbörtöne a második, míg Rajkai Péter Áhítat elnevezésű képe a harmadik helyezett lett.

Eltűnő idő

Tóta Krisztián párja révén találkozott a fotópályázat kiírásával – akinek egyik műve szintén megtekinthető volt a kiállított képek között. A fotóművész azt vallja, az istenkeresés jelen van a képi világában, az À la recherche… győztes kép sem a pályázatra készült. „Nálam a fotózás kereső tevékenység, önmagam és a világegyetem kutatása, a transzcendenssel összevető elgondolás – akár akaratlanul is – fogalmaz. – Ezt a képet sem programszerűen készítettem, akkor ez a pillanat ragadott meg és eszembe jutott róla egy Márai Sándor-idézet. Sok tapasztalatom és megélésem sűrűsödött ebbe a pillanatba.” Mint mondja, kíváncsi volt, vajon mások is ezt látják-e bele. „A mostani elismerés igazolja, hogy gondolatokat ébreszt” – teszi hozzá.

Tóta Krisztián 32 éves kora után kezdett fotózni: bár az egyetemen foglalkozott dokumentarista fotósok alkotásaival, végül mégis egy betegség miatt érezte úgy, hogy változtatni szeretne hétköznapjain. „Észrevettem, hogy érzékenyen reagálok olyan történésekre, melyeket korábban észre sem vettem – és ezeket jól is dokumentálom. Akkor ezt úgy fogtam fel, hogy a Gondviselés elvett valamit, de kaptam mást, amiben – ha méltó vagyok –, akkor ki tudok teljesedni a saját és mások örömére.” A pályázat győztese ma már nemcsak ügyvéd, hanem végzett fotóművész is, aki folyamatosan tanul azért, hogy napról napra jobb lehessen.

„Számomra az istenkeresés a jobbik énem keresése is” – hangsúlyozza. Mint mondja, mindenkinek fontos, hogy legyen egy zsinórmértéke, ami biztos hátteret és kapaszkodót jelent számára, ez az ő életében katolikus neveltetése. „Különösen fontos, hogy legyen előttem egy abszolútum, amin meg tudom mérni, hogy napi cselekedeteim a helyükön voltak-e, és hogy hol, miből hozhatok ki még többet” – teszi hozzá Tóta Krisztián. Erről a különleges és állandó istenkeresésről tanúskodik a győztes kép is, melynek címe is az eltűnő időre és a rohanó pillanatokban megbúvó csodákra emlékeztet.

Ugyanoda tartunk

A beküldött képek alapján született kiállítás maga is egy utazás, melyről Bársony Márton azt mondja, lehetett volna a művek sokféleségét „racionalizálatlan, tematizálatlan bemutatással tükrözni”, de egy tárlat kurátora maga is művész, aki műalkotást készít. A képek egymásutánisága, a hozzájuk kapcsolódó leírások önálló alkotássá válnak. „Ez a művészettörténészek esetében történeti és leíró szokott lenni. Mi, esztéták azonban hiszünk abban, hogy már az interpretáció is egy olyan plusz, ami összehasonlítható mindenkinek a saját megélésével: lehet vele egyetérteni vagy ellenkezni a sorrenddel és a hozzá fűzött gondolatokkal. Így nemcsak a képek kerülnek párbeszédbe a befogadóval, hanem az egész kiállítás” – hangsúlyozza Bársony Márton.

A műhelyvezető azt is elmondja, a pályázat kiírásakor úgy gondolták, vagy jó fotók vagy pedig érdekes megoldások születnek majd – de azt nem, hogy mindkettő együtt is. „A képek eredeti válaszok: az ember istenkeresésének legszínesebb, legfurcsább, olykor idegennek tűnő, de a világban jelen lévő módozatai” – foglalja össze. Bársony Márton szerint abban a gazdagságban, amit ezek a képek tükröznek, megtalálható Isten: „Abban a sokféleségben, ami egy akaratból, egy szándékból következik, látszik, hogy több oldalról tartunk ugyanoda – és ez nekem a Jóistenről beszél.”

A fotópályázat képeiből összeállított kiállítást eddig a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozón, valamint a Reformátusok Szárszói Konferenciáján láthatta a nagyközönség, Budapesten pedig 2020 tavaszán tekintheti meg.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Szarvas László

Istent keresem

2Krón 34

„...leromboltatta az oltárokat, ...összetörette a bálványokat...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →