Isten Igéjének megértéséből következik az, ahogyan a valóságot és önmagunkat látjuk. Magyar reformátusként az Ige tanulmányozóinak, Igéből élő egyháznak kell lennünk, enélkül értelmetlen, bármit teszünk – így summázható Balog Zoltán püspök, az MRE Zsinata lelkészi elnökének Ön- és istenismeret a 21. században címmel tartott előadása, amelyet a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján mondott el.
Tovább a cikkhez
Nem volt mindig magától értetődő, hogy milyen öltözetben prédikáljon a lelkész, hogyan kereszteljék a csecsemőket, mint ahogyan az sem, merre nézzenek a padok és miből igyuk az úrvacsorai bort. Olykor vitákon és rossz tapasztalatokon keresztül jutottunk el a letisztult, gyakorlatias és egyszerű református liturgikus gyakorlatokhoz, amelyek mára hagyománnyá álltak össze. A kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója, művészettörténésze, Fogarasi Zsuzsa szerint a református liturgiában egyenrangú emberek mennek ki az úrasztalához és részesülnek az úri szent vacsorában, mind a borban, mind a kenyérben. Ezért használunk asztalt, és nem oltárt.
Tovább a cikkhez
Ezen a hol időjárási-természeti, hol történelmi „forró helyzetekkel” és szélviharokkal kínzó nyáron még inkább rászorulunk a hit mellett a zene gyógyító, megnyugtató erejére, mint békésebb időkben. Petrőczi Éva gondolatai a zenéről az Ószövetségtől a zenesztéta Pintér Tiboron keresztül egészen a fiatalon elhunyt angol énekesnő Kathleen Ferrier-ig.
Tovább a cikkhez
A járvány alatt egyre kevésbé egymással tartottunk kapcsolatot, inkább egymás képernyőn megjelenő részével. „A képernyő-másikkal pedig bármit meg lehet tenni: le lehet némítani, láthatatlanná lehet tenni...” Ennek következményeiről írt publicisztikát a Reformátusok Lapjában Nagy Károly Zsolt, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatója.
Közösen imádkoztak a koronavírus-járvány áldozataiért a Szent István Bazilikában Balog Zoltán református, Fabiny Tamás evangélikus püspök és Mohos Gábor római katolikus segédpüspök. A betegséggel küzdőkért is imádságot mondtak. Balog Zoltán arra hívott fel, hogy jöjjünk össze mi, magyar keresztények, úgy, ahogyan a bajban össze kell jönniük azoknak, akik segíteni akarnak.
Felfutóban a koronavírus-járvány negyedik hulláma, egyre több a fertőzött gyermek is. A védőoltás fontosságáról, a most „észbe kapó” oltakozókról és a maszkviselésről a Bethesda Gyermekkórház belgyógyász főorvosával, Czelecz Judittal beszélgettünk.
Személyiségfüggő, hogy mit élünk meg szégyennek. Hátterünk, sérüléseink jelentősen befolyásolják a magunkról alkotott képet, viselkedésünket. Hogyan lehet a szégyen erőforrás? Isten eszközeiről, az egyén és a társadalom felelősségéről kérdeztük Molnár Sándort a külső-kelenföldi református gyülekezet lelkészét.
„Kisbuszuk tömve volt a legutóbbi otthoni gyűjtésük adományaival. Jótét lelkek szeretetének megannyi tárgyi megjelenésével. Segíteni jöttek. Adni, találkozni, ide, a végekre. Eljöttek, mert nemcsak adni akartak, de jelenlétükkel is képviselni az ezeréves összetartozást.” Fábián Tibor írása a Reformátusok Lapjából arról, hogyan válik az ajándékozó is megajándékozottá.
„A falusi orvosnak ekkor különös ötlete támad: nemcsak gyógyszereket, hanem könyveket is fölír a receptre.” Vitéz Ferenc publicisztikájában a biblioterápiától a bibliaterápiáig vezeti az olvasókat, mert a Szentírás is képes a gyógyításra.
A közös jövőnket alakító jó döntésekhez ismernünk kell országunkat, közösségeinket és azokat, akik alkotják – hangsúlyozta Novák Katalin közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében. Magyarországon október elseje és november 28. között zajlik a tízévente esedékes népszámlálás.
Szeretetvendégséggel, épületbejárással, biblia-, ima- és énekmaratonnal és a Bibliamúzeum tárlatvezetésével nyílt meg a budapesti Ráday Ház október 1-jén.
Tud egy fontos egyházi rendezvényről, amit nem lát az eseménynaptárunkban? Esetleg Ön szervezi a programot és szeretné, ha ajánlanánk? Küldje be nekünk a részleteket!