Jégkorszak az ökumenikus úrvacsorai gyakorlatban

2012. április 26., csütörtök

A Kirchenboten svájci egyházi lap körkérdéséből kiderül, hogy az úrvacsora kapcsán „az ökumené jóformán nem létezik". A felmérésben nyolc kanton szerepelt, ahol csak elvétve élnek közösen református és katolikus gyülekezetek a sákramentummal – tudósít a lap április 25-i kiadása.

Az úrvacsora a keresztyén közösség legősibb sákramentuma, amit Jézus maga alapított. Az őskeresztyén gyakorlat, a kenyér megtörése jelenthetné azt a hitből fakadó gyakorlatot, amely a felekezeteket összeköti. Ezzel szemben a református és katolikus közösségek úrvacsorai gyakorlata egyre távolabb kerül egymástól - írja a lap.

A második vatikáni zsinattal elindult reformfolyamat nyomán a múlt század nyolcvanas, kilencvenes éveiben bevett gyakorlattá vált a közös úrvacsorázás a felekezetek között, akár az Agapé, egyfajta liturgikus szeretetvendégség, akár más hasonló formában. A helyi közösségekben megvalósuló, élő ökumené jele volt ez a gyakorlat évtizedekig.

Úgy tűnik, hogy ebből mára semmi sem maradt Svájcban. A legtöbb kantonális egyházban a katolikus és református gyülekezetek már csak elvétve úrvacsoráznak közösen. A gyülekezetek válaszából kiderül, hogy a legtöbb régióban csak egy-két közösség ünnepli ökumenikusan az úrvacsorát, közülük kiemelkedik a Bázelvidéki kanton, de ott is csak 35 gyülekezetből kilenc válaszolt pozitívan a kérdésre.

Egymást nem kellemetlen helyzetbe hozni

A kialakult helyzet alapvetően Róma tiltására vezethető vissza, amely a katolikusok részvételét kizárja. A svájci református egyházszövetség a vatikáni álláspontra adott reakciójában úgy fogalmaz, hogy a katolikus papok és református lelkészek eucharisztiában való közös részvétele „a jelenlegi helyzetben" nem aktuális és nem tanácsos. „A vatikáni nyilatkozatok ismeretében lemondunk a közös gyakorlatról, hogy ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a katolikus papokat" – fogalmaznak a református lelkészek.

Míg a hivatalos egyházvezetés és a papság ebben a kérdésben elzárkózást mutat, a templomjárók számára az ökumenikus úrvacsorai közösség egyáltalán nem jelent problémát. A kutatás arra is rámutat, hogy katolikus hívek gyakran vesznek részt református úrvacsorai istentiszteleten. A válaszokból az is kiderül, hogy felekezetileg vegyes házasságban élők számára magától értetődő, hogy közösen élnek az úrvacsorával akár református, akár katolikus istentisztelet keretében.

A svájci körkép nem helyi sajátosságot tükröz. Hasonló a tapasztalat egész Európában, így Magyarországon is, ahol a nyolcvanas évek szabad gyakorlatával szemben a katolikus és református gyülekezetek úrvacsorai közössége napjainkban lényegében lehetetlen, beleértve az ökumenikus imahét tapasztalatait is.

Külügyi Iroda

Istent keresem

2Tim 3,10–17

„...mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →