A zsidó költő, aki áttért kálvinistának

2010. február 12., péntek

altIsaac da Costa holland zsidó költő volt, aki áttért a holland református egyházba. Halála százötvenedik évfordulójára készülve Dr. L. Engelfriet terjedelmes tanulmányban foglalkozik személyiségével és életével.

Isaac da Costa Amszterdamban született 1798. január 14-én arisztokrata portugál szefárd zsidó családban. Apja, Daniel da Costa Amszterdam vezető kereskedője volt, Uriel Acosta portugál zsidó filozófus leszármazottja. Anyja Rebecca Ricardo, az angol politikai gazdaságtan egyik megalapítójának, David Ricardonak közeli rokona. Apja idejekorán felismerte fia tudásszomját, és a latin iskolába küldte őt. 1806–1811 között tanult itt, s már ekkor verselni kezdett. Héber és matematika tanítója, Moses Lemans révén megismerkedett a nagy holland kálvinista költővel, az orvos Willem Bilderdijkkel (1756–1831). Ő volt az, aki az apai kérésnek megfelelően felügyelte az ifjú további fejlődését. 1817-ben da Costa Leidenbe ment, ahol jogi doktorátust szerzett, nem sokkal ezután pedig filozófiából doktorált. Házasságot köt Hannah Belmonte-val, majd együtt keresztelkednek meg Leidenben reformátusnak. Bilderdijk halála után őt tekintették Hollandiában a költő utódának, annak vallási költészetét folytatta, s egyben egyik megalapítója volt az Ortodox Református Pártnak. Vallási nézeteit és hatását erősen ellenőrzés, sőt cenzúra alatt tartották. Ötvenhárom hosszabb-rövidebb verse mellett számos teológiai témájú írással is jelentkezett. Könyvet írt „Izrael és a népek” címmel (1848-1849), az egyházi álláspont felől ábrázolta a zsidóság történetét a 19. századig. Különösen is behatóan elemezte a spanyol-portugál zsidóság történetét, főként azokét, akik Hollandiában találtak új hazát. Könyvét hamarosan angolra és németre is lefordították. Érdekes könyve volt a nemes zsidó családokról szóló értekezése. Da Costa olyan könyvtárral rendelkezett, melynek igen értékes kézirattára is volt, spanyol, portugál és héber nyelvű ritkaságokkal. Mai kutatója, Dr. L. Engelfriet 1995-ben írt doktori értekezésében már foglalkozott da Costaval. Behatóan elemezte a költő kapcsolatát a keresztyénséggel és a zsidósággal. A kálvinistának áttért költő nem szakította meg kapcsolatát a zsidósággal, a Talmudot is rendszeresen tanulmányozta. Dániel és Nehémiás könyveinek a tanulmányozása pedig segítette abban, hogy a keresztyén Európával szemben kialakítsa igei kritikai véleményét. Ennek lényege: az irgalmasságban a zsidóság példaként szolgálhat. Da Costa úgy vélte, Krisztus bennünk az új kezdet, de számára Krisztus is egy volt a zsidók közül. „Izrael személyesen az Ő királyi uralmának fogja alávetni magát, amikor Ő megjelenik” – írta egy késői írásában da Costa. A mai elemző véleménye szerint a keresztyén antiszemitizmus ellen öt teológus és gondolkodó emelte fel teológiai érveit: Aquinói Tamás, Kálvin János, Wilhelmus a Brakel, Isaac da Costa és Hendrik Berkhof.  (refdag.nl – 2010-02-12 – dr. békefy – www.reformatus.hu)

Istent keresem

1Thessz 1

„...sok zaklatás ellenére a Szentlélek örömével fogadtátok be az igét” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →