Bogárdi Szabó István: a szlovákiai nyelvtörvény visszavonásáig imádkozzunk felvidéki testvéreinkért!

2009. augusztus 30., vasárnap

A hazai és határon túli magyar egyházi vezetők egyöntetűen felemelték szavukat a szeptember 1-jén életbelépő szlovákiai államnyelvtörvény ellen

vasárnap este a szegedi Dómban Pünkösdváró Európa címmel megrendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón.
Az ember legalapvetőbb joga, hogy anyanyelvét használhassa - mondta Bábel Balázs, a Kalocsa-kecskeméti Egyházmegye érseke.
Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke elmondta, amikor felemelik szavukat, akkor azok ellen harcolnak, akik saját karrierük érdekében mindent megtesznek, akiknek semmi sem drága,akik fájdalmat okoznak, és nyugtalanságot, félelmet keltenek.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke arra kérte a hívőket, hogy mindaddig, amíg a törvényt vissza nem vonják, imádkozzanak felvidéki testvéreikért.
Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szerint a sokszínű, soknyelvű Kárpát-medencében természetesnek kellene, hogy legyen, hogy több nyelven, kinek-kinek az anyanyelvén folyjon aszertartás a templomokban.
Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke hangsúlyozta, nemzeti szolidaritásra, összefogásra van szükség minden magyarellenes megnyilvánulás ellen. "Illő és fontos, hogyösszefogjunk, és kifejezzük együttérzésünket felvidéki magyar testvéreink iránt" - mondta.
Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke kifejtette, ma is érvényben van az az isteni parancs, hogy mindenkinek anyanyelvén kell hallania Isten üzenetét. A szlovákiaiállamnyelvtörvény annak ellenére korlátozza a felvidéki magyarságot hitéleti tevékenységében, hogy az államhatalomnak a világon sehol sincs joga beleszólni az egyházak belső életébe.


„Nyilvánvalóvá kell tennünk, az anyanyelvünkhöz, a kultúránkhoz, a hagyományainkhoz való ragaszkodás egyetlen dolgot jelent, küzdelmet a lelkekért” – mondta Csáky Pál EP képviselő. Az esetleges, vélt vagy valós történelmi sérelmek nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy bárkinek emberi vagy kisebbségi jogát korlátozzák – közölte a pártelnök. Európa akkor lesz igazán erős, ha a szomszédos népek tisztelni fogják egymást – tette hozzá. Húsz évvel ezelőtt nem azért vettünk részt a rendszerváltásban, hogy egy kommunisztikus diktatúra helyet most egy nacionalista diktatúra jöjjön létre - hangsúlyozta Csáky Pál.

A mai magyarok nem területet, hanem jogokat, emberi és kisebbségi jogokat követelnek – jelentette ki Tőkés László vasárnap este a szegedi dómban. Az Európai Uniótól joggal várjuk el, hogy ne folytasson struccpolitikát, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt – mondta az EP-képviselő. Tőkés László hangsúlyozta, az unióban nem két ország belügyének, hanem egyetemes európai kérdésnek kell tekinteni a kisebbségek ügyét.

A nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke vasárnap este a szegedi dómban. „A nyelvet nem adjuk, ez az utolsó szalmaszál” – mondta az EP-képviselő. „Be fogjuk bizonytani, hogy a tizenötmillió magyar szereti nyelvét és komolyan veszi” – közölte a politikus, aki ígéretet tett rá, a maga eszközeivel mindent meg fog tenni az Európai Parlamentben a diszkriminatív jogszabály ellen.



A találkozó végén elfogadott zárónyilatkozat szerint a Kárpát-medencei magyarság a szegedi Dómban összegyűlt tagjai és képviselői „megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással” állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében „az egykori nacionál-kommunista rezsimek” szelleme kísért, és azok „elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív” módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek. A szegedi Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó résztvevői, egyházi és polgári és politikai képviseletei a mintegy 600 ezres lélekszámú, Szlovákia lakosságának több mint 10 százalékát kitevő felvidéki magyarság iránti együttérzéssel emelik fel szavukat, és tárják a demokratikus nyilvánosság elé a 2009. szeptember 1-jével hatályba lépő szlovákiai államnyelvtörvény ügyét, "annak haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását követelve a posztkommunista szlovák kormánytól" - áll a nyilatkozatban. "Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, mely szerint sem a szlovák nyelvtörvény - sem Sólyom László magyar államelnök Szlovákiából való botrányos kiutasítása - nem tartozik az Európai Unió illetékességi körébe, hanem a két uniós tagország belügyének számít" – olvasható a dokumentumban. Az állásfoglalás idézi Jerzy Buzek EP-elnököt, aki szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem a európai integráció szellemiségének és a demokrácia elvének is, s így már nem csupán szlovák-magyar ügy. A találkozó résztvevői "ugyanebben az értelemben" utalják az európai közösség elé a másik uniós tagország, Románia magyarságának emberi és kisebbségi jogi sérelmeit is, többek között a csángó magyarok erőltetett asszimilációjának és a készülő diszkriminatív tanügyi törvénynek a kérdését, továbbá a szerbiai magyar veréseknek, valamint az ukrajnai kisebbségi oktatás módszeres elsorvasztásának az ügyét is.

Istent keresem

1Thessz 2,1–12

„...a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →