Féléves magyar építkezés Európában

2011. január 03., hétfő

Az uniós soros elnökség nem azt jelenti, hogy az ország kivételezett helyet kap érdekeinek érvényesítésében - Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkárának írása.

Január 1-jétől Magyarország veszi át a soros elnöki teendőket az Európai Unióban, amely feladat nem azt jelenti, hogy az ország kivételezett helyet kap érdekeinek érvényesítésében, hanem ellenkezőleg: koncentrált menedzsment-feladat lesz ez, a kompromisszumok építőjének szerepe hárul majd hazánkra. Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára írásában kifejtette, mit jelent Magyarország számára a következő hat hónap, milyen témák adják az elnökségi program gerincét, és hogyan kapcsolódhatnak mindehhez az egyházak.

Mit is jelent az EU-elnökség, milyen feladatokkal jár ez Magyarország számára, mit kell tenni pontosan, mi a szerepünk? A soros elnökséget adó tagállam feladata a bonyolult uniós intézményrendszer egyik intézményének, az EU Tanácsának az elnöklése. A Tanács az a fórum, ahol az Európai Unió huszonhét tagországa kialakítja közös álláspontját egy jogszabálytervezetről vagy egyéb kérdésben. Az uniós jogalkotás másik fóruma az Európai Parlament. Ma már a legtöbb kérdésben párhuzamosan folyik a jogalkotás a két intézményben, így a két intézménynek közös nevezőre kell jutnia a legtöbb esetben, hogy el lehessen fogadni egy új jogszabályt. A Tanács soros elnökeként Magyarországnak a tagállamok közötti tárgyalások mellett vezetnie kell az Európai Parlament és a Tanács közötti tárgyalásokat. A cél előrevinni a napirenden szereplő ügyeket. Az egy éve hatályba lépett Lisszaboni Szerződés bevezette az Európai Tanács választott elnöki intézményét is. Az európai csúcstalálkozóknak is nevezett Európai Tanács üléseket, ahol a tagországok miniszterelnökei stratégiai kérdésekről egyeztetnek, és minden esetben konszenzussal állapodnak meg, már nem a magyar miniszterelnök irányítja, hanem az Európai Tanács választott elnöke, Herman van Rompuy. Visszatérve a ránk váró feladatokra: a Tanács tíz miniszteri formációban ülésezik, ebből a külpolitikai formáción kívül mindegyiket magyar miniszter vagy államtitkár fogja vezetni. Nagy felelősség fog rájuk hárulni. Nem csak az ülések vezetésekor, hanem az ülések között is, mivel folyamatosan egyeztetni kell a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a jogszabálytervezetekre javaslatot tevő Európai Bizottsággal is. A miniszteri formációk munkáját több mint kétszázötven, nem politikusokból álló testület segíti, ezekben magyar köztisztviselők és a Brüsszelben működő Állandó Képviseletünk munkatársai vesznek részt. Az elnökségi munka tehát a magyar államigazgatás egésze számára komoly kihívást jelent, hiszen a csatlakozás óta először állhatunk az Európai Unió élére, és lehetünk a következő hat hónapban a napirend aktív formálói. Az EU-elnökség bizonyos szempontból egy nagyon koncentrált menedzsment-feladat, melynek minél hatékonyabban szeretnénk eleget tenni, ezért az elmúlt hónapokat nagyon intenzív felkészülés jellemezte. Szeretném leszögezni, hogy a következő fél évet nem konkrétan a magyar érdekek érvényesítésére, hanem az Unió közös építésére kell használnunk. Magyarország fel kívánja venni a folyó uniós ügyek fonalát, és a kompromisszumok építőjének szerepét kívánja betölteni. Magyarország ugyanakkor saját Európa-képpel kíván a tagállamok elé állni 2011 januárjában, egy erős és egységes Európai Uniót akarunk, amelyben a cselekvés az európai értékekre épül. Meg kell erősítenünk az európai értékeket, és nem hagyhatjuk, hogy olyan értékek, mint például a szolidaritás, háttérbe szoruljanak. Meggyőződésem, hogy a sikeres elnökség megteremtheti egy olyan magyar Európa-politika alapját, amelyet 2011. július 1-jétől a magyar érdekek hatékony érdekérvényesítésének a szolgálatába állíthatunk, ezért egy nagyon kicsit, fél szemmel én már az elnökség utáni időszakra is figyelek.

Milyen kérdésekkel foglalkozunk a magyar elnökség alatt? Elvégzendő feladataink négy nagy csoportra oszthatók: először is az Uniónak meg kell találnia a kivezető utat a gazdasági válságból, úgy kell megerősíteni a költségvetési fegyelmet, hogy közben figyelmet szenteljünk a gazdasági növekedésre és a versenyképesség fokozására is. Másrészt fontos vitákat kell levezetnünk az uniós politikák jövőjéről, ide tartozik a közös mezőgazdasági politika, az elmaradottabb régiók felzárkóztatását célzó kohéziós politika, a közlekedéspolitika, vagy olyan új területeken a közös cselekvés irányának a meghatározása, mint az energiapolitika. Harmadszor közelebb kívánjuk vinni a polgárokhoz az Európai Uniót, érezzék azt a magyar emberek is, hogy az Unió nem egy elvont és szinte érthetetlen vitáknak helyt adó képződmény, hanem az ő mindennapjaik problémáira megoldást kínáló közösség. Figyelmet fordítunk a menekültügyre, a stockholmi programra, a Bulgáriát és Romániát érintő Schengen-bővítésre, az alapjogi kérdésekre és a mikro-kezdeményezések szintjén megvalósuló kulturális sokféleség támogatására, ide tartozik részben az európai romák helyzete is, amelyre szintén kitűntetett figyelmet fogunk fordítani. Negyedszer tovább kívánjuk vinni az Unió eddigi egyik legnagyobb sikertörténetét, a bővítési folyamatot. Horvátországgal szeretnénk lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, amennyiben Horvátország elvégzi a házi feladatot, és minden csatlakozási feltételt teljesít, és folytatni kívánjuk a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Néhány napja Montenegró is megkapta a tagjelölti státuszt, ami az utolsó előtti lépés a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt. Szerbia is előrelépett az elmúlt hónapokban, de Albánia és Bosznia-Hercegovina is vízummentességet kapott idén ősszel. A Nyugat-Balkán számára fontos jelzés lenne a horvát tárgyalások sikeres befejezése, utalva arra hogy a csatlakozás nem elérhetetlen, amennyiben minden ehhez szükséges feltételnek megfelel egy ország. Utalnék még arra, hogy május végén lesz Magyarországon a Keleti Partnerség csúcstalálkozó, amelynek célja, hogy az Unió keleti szomszédjaival szorosabbra fűzze a kapcsolatot. Végezetül megjegyezném, hogy a magyar elnökség alatt a tervek szerint sor kerül a Lisszaboni Szerződés módosítására is annak érdekében, hogy a jövőben létre lehessen hozni egy állandó válságkezelési mechanizmust az euróövezet megerősítése céljával. Bár mi ma nem tartozunk az euróövezethez, fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy az euróövezet stabilitása megerősödjön, ezért soros elnökségként ezért is mindent meg fogunk tenni.

Az egyházakkal való kapcsolódási pontok és párbeszéd. Az elnökségi program összeállításánál azon túl, hogy áttekintettünk minden jelentős ügyet, amely napirendre kerülhet 2011 első félévében, minden tagállammal és uniós intézménnyel intenzív egyeztetéseket folytattunk. Ezentúl mindenkivel beszéltünk, akinek volt javaslata vagy bármilyen kérése fogalmazódott meg a leendő magyar elnökséghez. Számos civil szervezettel és egyház képviselőivel is konzultáltunk. A Külügyminisztérium a 2011. első félévi magyar elnökségre való felkészülés keretein belül egyeztetett a magyarországi egyházakkal, valamint személy szerint nekem jutott a megtiszteltetés, hogy leülhettem a legfontosabb európai egyházi szervezetek, többek között az Egyházak Európai Konferenciája (CEC), illetve az Európai Püspöki Karok Bizottságának (COMECE) meghatározó személyiségeivel is egyeztetni a tervezett magyar elnökségi programról. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a civil- és vallásügyi szervezetek részvételének a közös munkában, ezért rendkívül fontos, hogy ez az együttműködés folytatódjon az elnökség alatt is, a rendszeres és nyílt párbeszéd folyamatos legyen az egyházak és a Kormány között. Továbbra is örömmel vesszük az egyházak szakmai javaslatait, különösen a családügyi kérdések terén, a gyermekszegénység elleni küzdelemben és a roma-integráció előmozdításával kapcsolatban, de nyitottak vagyunk a párbeszédre minden más, az egyházakat érdeklő Európa-politikai kérdésben is. Nagyon nagyra értékeljük azt a tevékenységet, ahogyan az egyházak az elnökségi programhoz kapcsolódó kezdeményezéseik és saját rendezvényeik révén hozzájárulnak a magyar uniós elnökség célkitűzéseinek megvalósításához, és ezáltal Magyarország nemzetközi sikeréhez.

Istent keresem

1Thessz 4,13–18

„...így mindenkor az Úrral leszünk” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →