Lejárt a bizniszegyházak kora

2011. július 13., szerda

Az Országgyűlés a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján, július 11-én szavazott a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényről. A jogszabály az 1990. évi IV. törvény helyett 2012. január 1-jén lép majd hatályba. Az új egyházi törvény előkészítésében résztvevő Varga László nyugalmazott református lelkipásztort, országgyűlési képviselőt, az előterjesztők egyikét a jogszabállyal kapcsolatos gondolatairól kérdeztük.

Miért van szükség új egyházi törvényre?

Azért, hogy kiszűrjük azokat a szervezeteket, amelyeket valójában nem vallási tevékenység, hanem az egyházaknak járó kedvezmények megszerzése céljából hoztak létre. Az 1990. évi IV. törvény liberális szabályozásának köszönhetően – Európában példa nélküli módon – hazánkban több mint háromszáz egyházat alapítottak az elmúlt húsz évben, miközben Csehországban tizenhét, de még Franciaországban is csak hetven bejegyzett felekezetet tartanak számon. Nálunk is lejárt a bizniszegyházak kora.

Milyen garanciát ad az új törvény arra, hogy a jövőben ne lehessen visszaélni az egyházaknak járó kedvezményekkel?

A törvény hatályba lépése után csak olyan szervezet lesz bejegyezhető egyházként, amelyik elsősorban hitéleti tevékenységet végez, és hitelveit mellékeli a beadványához. A jogszabály továbbá védelmébe veszi a már bejegyzett egyházak elnevezését, jelképrendszerét és szertartásrendjét annak érdekében, hogy azt ne használhassák illetéktelenek.

Sokakat bánt, hogy a „történelmi egyház” kifejezés végül kimarad a törvényből.

Jogi szempontból ez a kategória eddig sem létezett. A kifejezés csak a köznyelvben használatos. A preambulum utolsó mondata ugyanakkor rögzíti, hogy az Országgyűlés elismeri a „Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét”.

Az „egyház” terminust ugyanakkor nem keresztyén közösségekre is alkalmazza a jogszabály.

Sokan megkerestek emiatt, és én sem örülök ennek feltétlenül, de a jogászok végül is meggyőztek, hogy a törvényben nem teológiai, hanem jogi fogalomról van szó. A köztudatban az „egyház” kifejezés már régóta nem csak a keresztyéneket jelöli, hanem minden olyan közösséget, amely vallási tevékenységet végez.

Azt mondják, tökéletes szabályozás nincs. Ennek a törvénynek is van gyenge pontja?

Sajnálom, hogy az önkormányzati fenntartású iskolákban a hitoktatás ezután is csak a kötelező órák után lehetséges, és csak a hatodik-nyolcadik órában lehet megtartani azt, amikor a gyerekek már mennének haza, vagy inkább fociznának. Bár az oktatási törvényben kell majd szabályozni, de az egyházi törvénybe is bekerülhetett volna a kötelező hit- vagy erkölcstanoktatás bevezetése az állami iskolákban. Azt szoktam mondani: tudom, mit és hogyan kellene csinálni, de tudomásul veszem a mai magyar valóságot, és csinálom azt, ami módomban áll. És persze bízom abban, hogy később talán többre is lesz lehetőségem.

Kiss Sándor

Istent keresem

2Tim 3,10–17

„...mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →