Tanítás és tanulás kezdetére várva

2011. augusztus 27., szombat

Tizenhat év után ismét a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium volt a házigazdája az országos református tanévnyitó ünnepségnek. Az alkalom istentiszteletét Szabó István dunamelléki püspök tartotta, és köszöntőt mondott Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke is.

A zsúfolásig telt Kálvin téri templomban nemcsak a vendégintézmények küldöttei és az egyházi-világi prominens személyek foglaltak helyet, hanem tömérdek érdeklődő, szülők és a házigazda gimnázium sok diákja is megjelent. A zászlók menete nyitotta meg az istentiszteletet, amely a – részben volt lónyays diákok alkotta – Cantores Ecclesiae rézfúvós együttes fanfárjaira vonult be a padsorok között. Az egyházvezetés bevonulása után Dr. Szabó István dunamelléki püspök áldással köszöntötte a gyülekezetet, majd elénekelték a Himnuszt.

Az országos tanévnyitó résztvevői a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium udvaráról indultak

Az igehirdetés textusát a Jn 16, 12-15 versei alkották – Jézus búcsúbeszédeinek egyik ismert pillanatát idézve föl. A püspök felvetette, miért is lehetséges tanítás és tanulás. Erre vonatkozóan két elméletet vázolt, az egyik szerint – utalva Noam Chomsky híres szavaira is – az emberben benne vannak a tudás csírái, a nyelvi rendszerek, csak ki kell sarjadztatni azokat, segítve növekedésüket. A másik szerint az ember „tabula rasa”, üres tábla, amelyre kívülről kell ráírni, felvésni mindent. Ez a két felfogás hadakozik egymással: élmény, fölfedeztetés – vagy a tudás átadása, ismeretszerzés. Ma egy újabb kérdés is társul ezekhez: mi a hasznom abból, amit tanulok? Azonban, mint hallhattuk, Jézus a Lélekről mint Vezetőről beszél, aki elvezet az igazságokra. A jó pedagógus tehát – mint hajdan a paidagogosz, a rabszolga – a forrást, az igazság kútfejét mutatja meg a diákoknak. Az igazság forrása pedig nekünk több, mint az elméleti tudásé: létbátorságra, szabadságra nevel, megmutatja, hogy ki az igazi valóság: maga az élő Jézus Krisztus. Zárszavában azt kérte Szabó István, legyen ez az év a Lélek vezetésének éve, hogy Krisztusban, aki az Ő Lelkét ígéri, eljuthassunk élő felismerésekre és a diákok is megnyithassák szívüket, ahol az igazi fölfedezések zajlanak.

Szabó Isvtán püspök prédikáció közben

Papp Kornél, a Zsinat oktatási irodájának vezetője rövid köszöntése után Bódyné Enese Laura, a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium igazgatónője mutatta be az iskolát. Beszédében a gimnázium állandó megújulásra való képessége kapott fő hangsúlyt – hiszen csak így tudott immár 152 éven át fönnmaradni, s az iskola éves igéje is ez: „Ímé, mindent újjá teszek.” A sok-sok öregdiák, híres ember, tudós képei fölött való puszta nosztalgiázás helyett az iskola története cselekvő, tevékeny, továbbgondolkodó életre hív. A gimnázium – eredetileg a Nap felé nyitott alaprajzú – épülete is arra figyelmeztet, hogy a fényt, a ragyogást mindig be kell engedni a falak közé, hogy az új ötletek és képzések Isten tervébe illeszkedhessenek.

Bódyné Enese Laura, a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium igazgatónője

Ezután a gimnázium népdalköre széki népdalcsokorral köszöntötte a hallgatóságot, majd Dr. Huszár Pál főgondnok tanévnyitó beszédét hallhattuk. A Zsinat világi elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy a református gimnáziumok nemcsak az oktatás, hanem a nevelés szilárd bástyái lehetnek. Mindez egy olyan világban, amelyben az értékvesztés, a talajtalanság, a globalizáció negatív hatásai egyre erőteljesebben vannak jelen, miközben sokan a – nem létező – „világnézetileg semleges” oktatás mellett kardoskodnak. Kitért arra, hogy stabil erkölcsi alapokra van szüksége minden gyermeknek, aki iskoláink tanulója. Abban a reményben zárta szavait, hogy intézményeink mindent meg is fognak tenni a fentiek erősítésének érdekében.

alt

Dr. Huszár Pál főgondnok tanévnyitó beszéde közben

Paár Julianna, immár országos hírű előadóművész, népdalénekes gyönyörű könyörgést énekelt közöttünk, majd Bölcskei Gusztáv köszöntötte az egybegyűlteket. A Zsinat lelkészi elnöke utalt egy német pedagógiai szakember kissé maliciózus megjegyzésére, miszerint az oktatás három pilléren nyugszik: a szülők bizalmatlanságán, a gyermekek ellenállásán és a kettő között szenvedő pedagógusok vergődésén. Örömét fejezte ki, hogy egyre több református oktatási intézményt alapíthatnak, de azt kívánta, hogy ezeket soha ne jellemezzék a fenti ismérvek. Mindenkitől a helyzet és a törvények alapos ismeretét kérte, hogy egyetlen fenntartó se vágja túl nagy fába a fejszéjét – még akkor se, ha a kormányzati szándékok, a törvényi háttér sok reményteljes várakozásra indíthat bennünket. Végül Isten áldását kérte az új és a régi intézmények életére.

Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke mond köszöntőt

Papp Kornél felolvasta Szászfalvi László egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár üdvözlő levelét, ezután Ábrám Tibor, a Tiszáninneni Egyházkerület főgondnoka három kiváló református pedagógus életét és munkásságát méltatta, majd mind a hárman: Csiszár Ákosné Tőzsér Emma, Veres Edit és Karikó Tóth Tibor átvehették a Makkai Sándor-díjat.  A gyülekezet a 134. zsoltár éneklésével kívánt áldást életükre.

Egyházunk vezetői a három díjazottnak gratulálnak

Kardos Kristóf, lónyays diák szavalatát követően Papp Kornél zárszavában hangoztatta, hogy jelenleg százhuszonkilenc református intézményben kezdődhet meg a 2011-12-es tanév (többek között negyvenhét óvodában, hetvenhat általános iskolában, huszonnyolc gimnáziumban, nyolc szakközépiskolában, három szakiskolában és tizennégy művészeti oktatási iskolában). A Szózatot követően a gyülekezet kivonult a templomból, és a Lónyayban folytatódott az ünnepség – ebéddel, beszélgetéssel, kapcsolatteremtési lehetőségekkel. A java pedig – ezután következik.

Szöveg: Kutasy Zsolt, fotó: Kalocsai Richárd

Istent keresem

2Tim 1,1–7

„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →