Az eddig regisztrált feladatok közel egyharmada határon túlról érkezik az idei Szeretethídra, jelenleg a sepsiszentgyörgyi Szilvássy Carola Szeretetotthon a Budapesttől legtávolabb eső pont, ahonnan önkéntes szolgálatot vállaltak testvéreink az esemény alatt. A regisztráció tovább folytatódik, de már most látható, hogy idén is remek szolgálatok fognak megvalósulni: játszóterek festése, idősotthonok látogatása, templomkertek rendbetétele, virágültetés, vagy éppen a Fővárosi Állat- és Növénykert szépítése.
Az idei Csillagpont központi üzenete: Istenhez fordulhatsz a szorongásaiddal és a küzdelmeiddel együtt. A fesztiválozók ezt legintenzívebben a mindennapi csoportos beszélgetések során tapasztalhatják majd meg, ahol szeretetteljes, elfogadó közeg várja őket. Ennek megteremtéséért a csoportvezetők felelnek majd, akiknek szolgálatát több hónapos, komoly lelki és szakmai felkészítés előzi meg. Cikkünkben a júliusi rendezvény hatalmas háttérmunkájának egyik szeletébe nyerhetünk bepillantást.
Isten teremtő kreativitását és gondviselését is megmutatják a növények. Ha megismerjük az erdők és kertek lakóit, segíthet abban, hogy védelmezzük teremtett világunkat, ne csupán zöld díszletként tekintsünk rájuk. Fráter Erzsébet, a Nemzeti Botanikus Kert megbízott vezetője küldetésének tekinti, hogy a látogatók szívét és szemét kinyissa a növényvilágra. A botanikussal április 22., a Föld napja alkalmából beszélgettünk.
„Egy olyan egyházfőt köszönünk meg az Úrnak, aki Isten dicsőségét úgy szolgálta, hogy a teremtő Istenre tekintve krisztusi szeretettel fordult a teremtett ember és a teremtett világ felé. Hitelesen szót emelt mindazokért, akik ebben a világban bármiféle módon a peremen élnek: testiekben, lelkiekben, anyagiakban, miközben elkötelezettje volt a lakott Föld megőrzésének.” A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökségének nyilatkozata.
Miért érdemes újra és újra megszervezni az egységnapot? Mert a hiány maga is üzenet. Mert a közösség akkor is közösség, ha küzd. A rendezvény nem csupán egy esemény a naptárban, hanem lehetőség – lelki rendrakásra, találkozásra, bátorításra. Az idei alkalom megszületése belső vívódásokból, újraértett felelősségből és reménységgel teli engedelmességből fakadt. Jeremiás szavaival: „Szántsatok fel új szántóföldet” – mert a valódi összetartozás csak önvizsgálatból és megújulásból születhet – állítja Beszterczey András, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora.
Tapasztalataink, körülményeink azt láttatnák velünk, hogy a halál-erők győznek az élet felett. Mi azonban hitben járunk, nem látásban (2Kor 5,7). Hitben azt a csodát éljük meg, hogy az életünk nem múlik, hanem telik, kiteljesedik, ezért nem a halál nyeli el az életet, hanem az élet a halált. Steinbach József püspök húsvéti gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1925. március 8-án iktatták be a vajai gyülekezet élére idős Bencze János lelkipásztort. Száz év múlva erre emlékezett a hálás utókor a nyírségi városban. A Tiszántúli Református Egyházkerület, de még az ország életében is egyedülálló: nagyapa, apa és fia követte felmenőjét a szószéken.
Istenünk, „aki van”, az élet Istene. Övéit is ennek a jó hírnek a továbbadására kéri, hogy minden ember szívében ott éljen a remény: Isten az élet, az örök élet ura. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa közös húsvéti üzenete.
A parkolóban még csend fogadott minket Mezőkövesden, a helyi futballcsapat edzőpályájánál, ahol a Felzárkózó települések program futballbajnokságának területi fordulóját tartották. Ahogy közelebb mentünk a pályákhoz, már hallani lehetett a labdapattogást és az oldalvonalról bekiabált utasításokat. Három olyan település érkezett ide csapattal, ahol a Magyar Református Szeretetszolgálat teljesít szolgálatot a Jelenlét Pontokkal: Átány a tizenkét év alattiak bajnokságában, Kokad a tizennégy év alattiaknál, Konyár pedig mindkét kategóriában indult. A szeretetszolgálat munkatársait kérdeztük arról, miért fontos a futball a felzárkózó településeken.
Nem az a kérdés, ki méltó az úrasztalához, hanem az, ki hogyan járul oda. Tisztában van-e a méltatlanságával, és tudatosult-e benne, milyen gyarló, vagy éppen minden tiltakozik benne az ellen, hogy gyarlóságait beismerje. Az odajárulás módján múlik minden – vallja Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
Sokféle kép él bennünk Jézusról. Vannak, akik kisbabaként látják őt a jászolban. Vannak, akik nagy tanítóként, áldott orvosként, pásztorként, lánglelkű szónokként tekintenek rá. Ezek a megjelenései is tanulságosak lehetnek. De van a Messiásnak olyan képe, amely felülmúlja ezeket. Sehol sem látjuk őt olyan tisztán, mint a kereszten. Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A nagycsütörtök estéjére készülés közben kiégett a rakamazi református templom konyhája, károsodott az előtér és kisebb mértékben a templom belső tere is. A helyrehozatali munkára gyűjtést hirdettek.
Több mint 110 ezer végzős diák áll most döntés előtt. Érettségi, felvételi, továbbtanulás, életpálya – szavak, amik egyszerre ígérnek szabadságot és okoznak bénító szorongást. De hogyan várhatjuk el egy kamasztól, hogy felelős döntést hozzon arról, mit akar csinálni évtizedeken át? És mit tehet egy szülő, tanár, ifivezető, amikor a fiatal választása látszólag teljesen irreális?
Sokkal több gyermekről kell gondoskodni a kárpátaljai Nagydobrony református gyermekotthonában, mióta három évvel ezelőtt kitört a háború. Többségüket családból emelik ki, de az sem példa nélküli, hogy vér szerinti szüleik eldobnak gyerekeket. A legfiatalabb lakó egyéves, de gyakran érkeznek tizenöt-tizenhat éves fiatalok is az árvaházba. Számukra az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon az egyetlen hely, ahol biztonságban és békében nevelkedhetnek. Nekik szeretnék megmutatni, hogy igenis van élhető jövő előttük, és van út Istenhez, aki szereti őket. Május 24-én, az egységnapi ünnepi istentiszteleten összegyűlt perselyadománnyal a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont segítjük.
Krisztus feltámadt a halálból, és ez nagyobb erő, mint a bűn, a kárhozat, a halál, a pusztulás, mindaz, ami körülöttünk van ebben a világban – hangsúlyozza az ünnepi interjúban Lovas András lelkipásztor, a dunamelléki egyházkerület missziói referense.
Az ünnepi alkalmak fontos jelképe a gondosan elkészített, finom ételekkel terített asztal. Hogyan készültek a bibliai időkben a páskavacsorára? Mit szimbolizálnak az ételek, amelyeket Jézus és tanítványai is fogyasztottak az utolsó vacsorán? Fráter Erzsébet biológussal, a Nemzeti Botanikus Kert megbízott vezetőjével, a Biblia ételei című könyv szerzőjével beszélgettünk.
Vitatható, hogy pár óra leforgása alatt jól megismerhető-e egy eleven, hús-vér közösség, azonban az Esztergomi Református Egyházközségbe csöppenve hamar úgy érezhetjük magunkat, mintha hazajöttünk volna. A 834. dicséret sorai villannak az eszembe, amelyek illenek az esztergomi reformátusság lendületére, hitvallására, lelkületére. Ismerjék meg a gyülekezetet, ahonnan április 18-án, nagypénteken, 11 órakor istentiszteletet közvetít a Duna televízió!
Jézus földi munkássága alatt célegyenest igyekszik a kereszt felé. Nem tántoríthatja el ettől sem a Sátán cselvetése, sem a királynak kijáró virágvasárnapi dicsőítés. Az ünnep közeledtével intézkedik a páskavacsora ügyében. A tanítványok követik utasításait, s elkészítik a vacsorát, amelynek kezdetén Jézus ünnepélyesen szól: „Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a húsvéti vacsorát.” Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének írása.
A keresztyén hit nem akadály, hanem erőforrás a profitorientált üzleti világban – vallja Szücs Attila református vállalkozó. Több mint három évtizedes tapasztalata alapján úgy látja, hogy a hitelesség, a törvények betartása és az alázat kéz a kézben járhatnak a piaci sikerrel. Az általa vezetett Magyar Református Jövőért Alapítvány célja, hogy a „szakralitásra nyitott” üzletembereket hitmélyítő alkalmakon szólítsák meg. Meggyőződése szerint a református örökség jövőjét is azok a hiteles, sikeres vállalkozók építhetik, akik nemcsak a profitban, hanem az isteni rendben is hisznek.
Húsvétkor a mennyei életerő mindent és mindenkit megelőz. Szükségünk is van rá, mert a halálos erők folyamatosan és látványosan mutatják magukat, félelmet keltenek, és az emberi gyöngeségre emlékeztetnek bennünket. Mégsem lehet a halálé az utolsó szó. Jézus Krisztus feltámadásával Isten diadalra vitte az életet. Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára.
Az ünnep a Néprajzi Lexikon meghatározása szerint egy olyan különleges időszak, amikor a közösség a megszokottól eltérő módon viselkedik. Ünnepi szokásokat hajt végre, más előírásokat és tilalmakat tart be, mint hétköznapokon. A húsvéthoz sok-sok régi szokásunk tartozik, kapcsolódik. Vajon ismerjük még az eredetét? Emlékszünk még? Tartunk ezek közül bármit is? Vagy már csupán abban különbözik a többi hétfőtől, hogy nem kell menni dolgozni? Van még saját emlékünk a hajdanvolt húsvétok szent rituáléiról, vagy csak a kollektív tudattalanból rémlik fel valami ködös sejtelem? Kun Ágnes Anna református lelkész gondolatai.
A lelkészi elnökké választása óta eltelt csaknem egy évben kihívások, lelki megpróbáltatások, vívódások és örömök egyaránt érték Steinbach Józsefet. A püspök portálunknak nemcsak személyes megéléseiről, de a közbeszéd durvulásáról, az egyházzal szembeni elvárásokról, a hívek lelki állapotáról és a feltámadás formáló erejéről is beszélt. Nagyinterjú.
Az emberi lét sorskérdései komolyan foglalkoztatták Munkácsy Mihályt. A megvetett, szenvedő és elítélt emberek ugyanúgy megjelentek festményein, mint a nagypolgári tárdalom mindennapjai. Húsvéthoz közeledve a világhírű festőművész Krisztus-trilógiája vihet közelebb minket az emberi alakban megjelent Isten szenvedéstörténetéhez.
Mivel néhány napja az olaszliszkai hatvan-hetven fős cigány gyermek- és ifjúsági gyülekezetben is felidéztük és végigénekeltük az eseményeket – kiemelten is a virágvasárnapot –, most egészen átélem, hogy az üdvesemény körül kicsik, nagyok, sőt vének hogyan lehetnek mindenkor együtt. Milyen igaz az Ige, hogy a gyermek is megértheti, ugyanakkor a vén sem foghatja fel az eszével, csak a hitével annak üzenetét. D. Szabó Dániel, a Sárospataki Református Egyetem tiszteletbeli teológiai tanárának gondolatai.
A drávaszögi Sepse református templomában ülésezett április 12-én a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház zsinata. A magyar és horvát nyelven tartott tanácskozáson a résztvevők döntöttek a többi között arról is, hogy egyházi tisztségviselőnek csak olyan embert lehessen választani, aki erkölcsi bizonyítványt tud bemutatni. A zsinatot megelőző istentiszteleten Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke hirdette az Igét.
A kilencvenkét éves D. Szabó Dániel ébredési lelkipásztort a forradalom melletti kiállásáért kicsapták a debreceni teológiáról. Szállodai portásként, vályogvetőként kellett dolgoznia. Bár Isten mélyre vitte, és parókus lelkész rehabilitációja után sem lett, igen sokat tett szükséget látó emberekért, misszióért, oktatásszervezéséért.
Hogyan adhatjuk át a gyerekeknek a húsvéti hagyományokat, valamint a kereszthalál és a feltámadás üzenetét egyszerre? Erre kerestük a választ a gyömrői Osztrogonácz családnál, ahol a nagyhétre készülve tojást díszítettek. Osztrogonáczné Bernáth Dórával, a Gyömrői Református Egyházközség presbiterével, Osztrogonácz Andorral és két kislányukkal beszélgettünk a családi szokásokról és arról, hogy készülnek az ünnepre.
Nagyhéten – a feltámadás ünnepére készülve – sokan keresik az elmélyülés, az önvizsgálat lehetőségét. Ennek eszköze lehet az ima vagy a bűnbánati istentiszteleten való részvétel. Martineczné Kiss Márta református népi iparművész szerint alkotáskor is közelebb kerülhetünk Istenhez és önmagunkhoz. Ahogy fogalmazott: miközben a kezünk dolgozik, elcsendesedik a világ körülöttünk. A keramikus rendszeresen tart kézműves foglalkozásokat a Fasori Református Egyházközségben és a Julianna Református Általános Iskolában. A közösségben való alkotás szerinte különös erővel bír.
Hitvallásunk szerint Jézus nemcsak valóságos Isten, hanem egyszersmind tökéletes ember is volt. Mégis felmerülhetnek bennünk kérdések: Fejlődhetett-e a személyisége? Hogyan élte meg lelkileg a kereszthez vezető utat? Vágyott-e a halálra? Mindezekre Kustár György teológustól vártuk a választ, a következőre azonban nekünk magunknak kell feleletet adnunk: fel tudnánk-e nézni egy olyan Jézusra, akinek szintén fel kellett ismernie a jó utat?
Átadták az Egészségfejlesztő Kórház Díjakat a Magyar Kórházszövetség mátraházai konferenciáján. Az elismerést azok az intézmények kapták, amelyek kiemelkedő munkát végeztek az egészségmegőrzés és prevenció terén. A városi kórházak kategóriájában a Bethesda Gyermekkórház bizonyult a legjobbnak, a fődíj mellé pedig kétmillió forint értékű sportszerutalvány is járt.
„Ha újra kellene kezdeni az életet, megint paszabi tanító szeretnék lenni” – vallja számvetésében Turi Sándor, akinek élete és munkássága a mai napig mintaként szolgálhat nemcsak a szabolcsi község lakói, hanem mindazok számára is, akik foglalkozásukat nem pusztán munkaként, hanem küldetésként és hivatásként élik meg. Turi Gábor szerkesztőként A paszabi tanító című kötetben kívánta megörökíteni nagyapja példaértékű életútját.
A nagyheti események titka, hogy ahol emberek királyt várnak és látnak, ott az áldozat ül a szamár hátán; ahol halálraítélten gúnyolódnak, ott Isten Fia győzelme történik; ahol a keresztre feszítésben értelmét látszik veszteni a Názáreti élete, ott újra megszületik a mi életünk gazdagsága; ahol történelem zajlik, az valójában teológia, a szó eredeti értelmében: Isten-történés. Balog Zoltán püspök virágvasárnapi gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Huszonnyolc éve szolgál Gagybátorban Bódi Noémi lelkipásztor. Már a teológián is falusi lelkésznek készült. Úgy tartja, aki falun lelkész, az nemcsak azoknak a pásztora, akik eljárnak a templomba, hanem a község minden lakójának. – Isten szolgálatára hívattam el – vallja –, aki akkor is megadja mindazt, amire szükségem van, ha öröm vagy ha bánat ér.
A magyar költészet napja kinek egy átlagos munkanapot, kinek József Attila születésnapját, kinek pedig olyan ünnepet jelent, amely újabb lehetőség arra, hogy a költészet az életünk részévé váljon. Akárcsak Sas Éva számára, aki a körösladányi Kőrösi János Református Általános Iskola újraindulása óta annak első intézményvezetője, magyartanár, a Református Pedagógiai Intézet szaktanácsadója. Vele beszélgettünk a verstanítás kihívásairól, lehetőségeiről és a kreatív írás szépségéről.
A Schweitzer Albert Református Szeretetotthon több mint idősek otthona. A nővérek nemcsak a bentlakók testi, de lelki egészségre is figyelnek, és hitükben is velük járnak. Aszalos Gyöngyi 23 éve szolgál az otthonban. Osztályvezetőként a leggyengébb lakókat segíti, és gyakran tart reggeli áhítatot. Ahogy ő fogalmaz: az Ige ad igazi erőt a földi élet utolsó éveiben.
Olyan alkotásokat vár az egyházkerület, amelyek a templomok mellett bemutatják a gyülekezeti életet is, annak ünnepi vagy éppen hétköznapi vonatkozásaival együtt. Lehet pályázni debreceni vallási eseményeken – az adventi gyertyagyújtás a város főterén, a virágvasárnapi körmenet vagy az idei református egységnapon – készült képekkel is. A beküldési határidő: 2025. június 15.
– Számunkra ma Magyarországon ismeretlen a mártíromság, az a tanúság, hogy egy adott helyzetben az életünket is oda tudjuk adni Jézus Krisztus ügyéért, éppen ezért óriási tisztelettel tekintünk azokra a keresztyénekre, akik a legnehezebb körülmények között is megmaradnak Krisztus hívének – mondta Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke szerdán a budapesti Ráday Házban, ahol a Magyarországi Református Egyház zsinati elnöksége a Földkelte Egyesület és az egyház által megsegített kongói keresztyének küldöttségével találkozott.
Április 4. vajon tényleg a felszabadulás jelképes napja? Ugyan a harcok véget értek, kezdődhetett a békés építkezés, azonban a negyvenöt évig tartó szovjet megszállás elnyomó rendszereket tartott a nemzet nyakán. Ugyanakkor az Ige igazsága – „ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” – sokakon beteljesült, mert átadták magukat Jézus Krisztusnak, s szabadságot nyertek a szeretet cselekedeteire. Kis László lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
„Mert bár úgy tűnik, hogy természete folytán el van választva a hitről szóló lelki tanítástól, a továbbiakban mégis kiderül, hogy nem ok nélkül kapcsolom ide” – írja Kálvin nagy műve, A keresztyén vallás rendszere utolsó fejezetének bevezetésében, amelyet a hatalomról és annak földi gyakorlásáról írt. Van-e ma is releváns gondolata a reformátornak? Mit tanulhatunk a politikáról attól, aki oly sok más hittételünket nagy alázattal és alapos tudással összefoglalta?
Ha az ember érzékeny a világ dolgaira, könnyen kilátástalannak tűnhet a helyzete. Egyre több a baj és egyik sem elhanyagolható. És akkor még nem beszéltünk a jövőről, a pesszimista jóslatokról, amelyekbe időről időre, ha akarja, ha nem, belefut az ember. Az érzelmi kilengések után fontos a reális énünk megszólítása is. Ha valami, talán ez garantálhatja, hogy megtegyük azokat a lépéseket, amelyeket módunkban áll. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Kereszténység: ósdi vagy trendi? Sokak gondolataiban felmerülhetett már a Szólj be a papnak! legutóbbi estjének témája. Az április 8-án Budapesten megrendezett beszélgetésen Nagy Henrietta református lelkipásztor és Csillagpont-koordinátor, Rónaszéki János római katolikus pap és Rajkai Zoltán színművész azt fejtegették, vajon van-e még mondanivalója a keresztyénségnek a XXI. században. Az eseményen most is kérdezhetett a közönség a meghívottaktól. Az est végére pezsgő, izgalmas kérdésekkel és válaszokkal teli beszélgetés kerekedett ki.
Megható pillanatok, a zene és a hit felemelő érzése egy befogadó és szeretetteljes közösségben – ez jellemezte az április 5-én Hajdúhadházon megrendezett cigánymissziós imanap és találkozó hangulatát. A Kárpát-medence különböző pontjairól érkeztek roma és nem roma hívők, hogy együtt ünnepeljenek, tanúságot tegyenek hitükről és közösen tapasztalják meg Isten jelenlétének erejét.
Szenvedélybetegekkel dolgozni nemcsak szakmai kihívás, lelki állóképesség is kell hozzá. A Magyarországi Református Egyház drogmisszióját nemrég új vezető vette át Erdős Esztertől. Katona Viktor lelkipásztorral arról beszélgettünk, hogyan lehet megtartani a régi értékeket, miközben új válaszokat keresünk a mai helyzetekre. Az interjúban szó esik szeretetről, határokról és arról is, hogy mi gyógyít igazán.
Százötven éve az elzászi Kaysersbergben született Albert Schweitzer Nobel-békedíjas teológus, filozófus, orvos, Bach-kutató és orgonaművész. A polihisztor munkásságának legjelentősebb részét – megannyi tudományos és kulturális tevékenység mellett – Afrikában végezte: a mai Gabon területén kórházat alapított, hogy az elmaradott régióban élő bennszülötteknek reményt vigyen gyógyító munkájával.
Sokszor elég egy kis lökés, hogy a családok túljussanak a nehézségeken – ezt ismerte fel és erre dolgozott ki módszereket Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, család-pszichoterapeuta, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, aki nemrég vehette át a Dizseri Tamás Szeretetszolgálat Díjat. Akkor kezdett pszichológiát tanulni, amikor Magyarországon még gyerekcipőben járt ez a tudomány. Manapság azonban mindenhonnan ömlenek az emberre a lélektani olvasmányok. Mint mondja, a felszínes pszichológiai ismeret sokaknak nem előnyére válik, hanem fékezi, gátolja azt, hogy mozgósítsák az erőforrásaikat és megtalálják a természetes gyógyulás lehetőségét.
Mintegy százhetvenen vettek részt a Református Szeretetszolgálat szervezte konferencián, Berekfürdőn, ahol a határon túli diakóniában szolgáló testvérek is szép számban képviseltették magukat. A rendezvény lehetőséget adott a tapasztalatcserére, egyben válaszkeresés is volt arra, milyen felelőssége van egyházunknak az idősellátás és a fogyatékkal élők gondozása területén.
A húsvétra készülünk. Az értem és érted meghalt Úr, Jézus kereszthalálára és feltámadásának ünnepére. Az ő vére tisztít meg, a Szentlélek végzi a tavaszi nagytakarítást szívben, lélekben. Talán ezért olyan erősek a böjti szelek. Jött is a következő kérdés: Honnan jön a szél? Benke András lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Április 4-én és 5-én folytatódott Libanonban a Meg nem hallott hangok: háborús helyzetben élő nők kitartó bizonyságtétele című konferencia, ahol libanoni, szíriai, kárpátaljai és más Kárpát-medencei magyar, valamint északír nők osztották meg egymással tapasztalataikat, fájdalmaikat, bizonyságaikat és a jövőről szóló reményeiket.
A hét éve született alábbi életrajzi visszaemlékezést a nemrégiben elhunyt, missziós lelkületű Nagy János lelkipásztor (1931, Nagyléta, ma Létavértes–2025, Budapest) gyermekeitől kaptuk. Tömörített és stilizált változatban, de meghagyva vallomásos jellegét, egyes szám első személyben tesszük közzé, tanulságul a XXI. századi utódoknak.
Háborún általában két ellenséges állam hadseregének fegyveres összecsapását értjük, amely borzalmas, rengeteg forrást emészt fel, az érintett régiók fejlődését évtizedekre visszaveti, emberek tömegeinek elvándorlásával, sokak tragikus halálával jár, ezért minden jóérzésű ember ellene van. A háború etikai megítélése Bibliával a kezünkben mégsem egyszerű. Sipos Ajtony Levente gondolatai.
A református egyház ráckeresztúri drogterápiás otthonában felekezetre való tekintet nélkül, öleléssel fogadják a lakók az újonnan érkezőket. Az új, támogató kapcsolatokon és a hiten keresztül próbálják gyógyítani azokat a sebeket, amelyek a szenvedélybetegséghez vezettek. A terápia alappillére a keresztyén szemlélet, de az áhítatok és bibliaórák mellett legalább ennyire fontos szerepet játszik a munkatársak hiteles élete is. Wenhardt Gábor is egy azok közül, aki megtapasztalhatta: van kiút és újjászületés, ma pedig már mentorként segít.
Serdülőkorban keressük azokat a személyeket, akik hiteles példaképek lehetnek számunkra, akik meghallgatnak, támogatnak, szeretnek – de vajon vannak-e ilyenek ma? Langschadl Istvánnal és Fitos Júliával, a Firesz munkatársaival a fiatalok példaképkeresésének fogas kérdéseiről beszélgettünk.
Meg nem hallott hangok: háborús helyzetben élő nők kitartó bizonyságtétele címmel tartott április 3–5. között konferenciát a Református Egyházak Világközösségének Európai Területi Tanácsa a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinattal és a Magyarországi Református Egyházzal együttműködésben. Egyházunkat Berecz Júlia, a Zsinati Hivatal Külügyi Osztályának vezetője képviselte. Beszámoló a konferencia első napjáról.
Először rendezték meg az Országos Református Gyűjteményi Találkozót 2025. április 1-jén. Az eseménynek a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala adott otthont, ahova az ország különböző pontjaiból gyűltek össze református könyvtárosok, levéltárosok és múzeumi dolgozók. Az alkalom elsődleges célja az volt, hogy megvitassák az egyházi közgyűjtemények jelenlegi helyzetét, kihívásait és jövőbeni lehetőségeit.
A kamaszok mentális egészsége napjaink egyik legégetőbb kérdése. Egy hazai kutatás szerint a fiatalok 45 százaléka gyakran reménytelennek vagy szomorúnak érzi magát és 35 százalékuk kóros szorongással küzd. Sokan tanácstalanok: mit tehet egy szülő, pedagógus vagy segítő, ha egy tinédzser úgy érzi, nincs célja az életének? Hogyan segíthetünk neki a helyes döntések meghozatalában, és miként készíthetjük fel a felnőtt élet kihívásaira anélkül, hogy túlzott terhet raknánk rá?
A mai gyerekek olyan világban nőnek fel, ahol a médiatartalmak és a digitális technológia szerves részei a mindennapjaiknak. Hogyan hat mindez a fejlődésükre? Milyen szerepet vállalhatnak a szülők és pedagógusok ebben a gyorsan változó környezetben? Váradi Ferenc új könyve, a Gyermekközpontú médiaismeret ezekre a kérdésekre keresi a választ, bemutatva a média és a nevelés kapcsolatának történelmi és aktuális kihívásait.
Új református oktatási stratégia készül, amely egyházunk iskolarendszerének 2026–2030 közötti éveit határozza majd meg. Bruckner Lászlót, a Magyar Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatóját kérdeztük.
Egyházunk megújulása állt a középpontjában annak a konferenciának, amelyet a Bibliaszövetség Egyesület szervezésében tartottak március 28-án, pénteken a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség templomában. A fennállásának huszonötödik évfordulóját idén ünneplő gyülekezet lelkipásztora, Sipos Aba Álmos, aki egyben a civil szervezet főtitkára, négy református lelkészt kért fel egy-egy félórás iránymutató és gondolatébresztő előadás megtartására. Hotorán Gábor, Literáty Zoltán, Alföldy-Boruss Dezső és Molnár Ambrus a Biblia, az igehirdetés, a Szentlélek és a szent élet szerepét vizsgálták a lelki élet megelevenedésének folyamatában. A délelőtti első és második, majd a délutáni harmadik és negyedik előadás után is lehetőség nyílt moderált beszélgetésre, amelyben a résztvevők szabadon kiegészíthették az elhangzottakat. Az eszmecsere a két rész közötti ebédidőben kötetlenül folytatódott.
– Nem tudják, mi baja van. Járunk vele vizsgálatról vizsgálatra, de nem tudják megmondani. Nem nő rendesen, és nem mozog úgy, mint a korabeliek – mondja az édesanya a legkisebb gyerekéről annál az arlói családnál, ahova a Magyar Református Szeretetszolgálat adósmentoráló programjában is dolgozó Bakos Zsuzsannával érkeztünk. Ez a háztartás egyike azoknak, ahol a szeretetszolgálat munkatársai tanácsadóként segítenek az adósságok rendezésében, az anyagi helyzet stabilizálásában.
A szolgálatba állított szépség címmel rendezett női konferenciát a Dunamelléki Református Nőszövetség három helyszínen virágszombaton. A lányok, asszonyok igei előadásokat hallhattak és a női szépségápolással …
“Egy olyan egyházfőt köszönünk meg az Úrnak, aki Isten dicsőségét úgy szolgálta, hogy a teremtő Istenre tekintve krisztusi szeretettel fordult a teremtett ember és a …
Nagyhét feladata, hogy megérkezzünk Jézus Krisztushoz, hogy hittel megvalljuk és hirdessük: Ő az egyetlen Megváltó, Isten fia. Nagyheti, húsvéti beszélgetés Steinbach József püspökkel.
Több mint száztízezer végzős diák áll most döntés előtt. Érettségi, felvételi, továbbtanulás, életpálya – szavak, amelyek egyszerre ígérnek szabadságot és okoznak bénító szorongást.
A lap április-május-június hónapokra (Böjt ötödik vasárnapjától a Szentháromság utáni második vasárnapig) tartalmaz igetanulmányokat és prédikációvázlatokat a vasárnapi és ünnepnapi igehirdetésekhez, továbbá segítséget nyújt a …
Böjti gazdagítástörténet címmel tart hitmélyítő alkalmakat a Tiszántúli Református Egyházkerület. Fekete Károly püspök a gazdag ifjú története kapcsán vizsgálja a lehetséges és a lehetetlen kérdéskörét. …
Isten szólt
„És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe”
Csaknem ezer kis matróz, többségében hátrányos helyzetű gyermek szállt fedélzetre idén a református Bárka tábor turnusaiban. Játékos tanulás a Balaton partján.
Csaknem ezer kis matróz, többségében hátrányos helyzetű gyermek szállt fedélzetre idén a református Bárka tábor turnusaiban. Játékos tanulás a Balaton partján.
Az ifjúság szolgálatának évében református gyülekezeteket és az egyházi intézményeket támogatunk iratmissziós céljaik elérésében, valamint könyvtári állományuk fejlesztésében.
Horváth Gáspár, az Irie Maffia társalapítója, a Kelemen Kabátban billentyűs-dalszerzője, zenei producer és DJ református teológusból lett zenész.
2021. május 19.
„Ha bármilyen gazdagságot kaptunk az Úrtól, azt azért kaptuk, hogy tovább adjuk.” A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke ugyan nem Kárpátalja szülötte, de immár tizenöt éve segíti az ott élőket.
2021. május 15.
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan / Lomb- s virággal gazdag tájirúl; / Zengjétek meg a jövőt, ha majdan / E kopár föld ujra felvirúl. (Tompa Mihály: A madár, fiaihoz)
Kapás Csilla
