A Magyar Református Egyház szervezeti és működési szabályzata

A Magyar Református Egyház szervezetét és alapvető működési szabályait a tagjai által 2009. május 22-én elfogadott, azóta többször módosított közös alkotmány határozza meg.

Jelen szervezeti és működési szabályzat megalkotásának célja, hogy

a.) a Magyar Református Egyház Közös Zsinata, a Generális Konvent, az Elnökség, az ügyvezető elnök és az érintett szervezeti egységek, munkaágak részére útmutatást nyújtson a folyamatos működtetéshez,

b.) technikai, adminisztratív segítséget adjon az újonnan belépő tagoknak, tisztségviselőknek,

c.) meghatározza azon kereteket, melyeken belül a már létrehozott szervezeti egységek, munkacsoportok tevékenykedhetnek,

d.) lehetőséget biztosítson az újonnan jelentkező feladatok szervezett megoldásához.

Jelen szervezeti és működési szabályzatba beépítésre és egységes szerkezetbe foglalásra kerültek mindazon korábbi határozatok, melyek 2009 óta különböző időpontokban keletkeztek, és a működtetés egyes részterületeit érintették.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Generális Konvent Elnöksége fogadja el, és ugyanezen testület jogosult azt módosítani. Tartalma nem lehet ellentétes a Magyar Református Egyház közös alkotmányával.

Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az érintettek a szervezeti és működési szabályzatot megismerjék.

A Magyar Református Egyház a Kárpát-medencei részegyházak, a társult részegyházak és társult közösségi tagok szervezete, melyek a közös alkotmány szerinti zsinati egységben fejezik ki összetartozásukat.

A Magyar Református Egyház szimbóluma a fiókáit vérével tápláló pelikán. Körpecsétjében is ez jelenik meg.

Tagjai mindazok, akiket a közös alkotmány függelékében felsorol. A tagsági formákról, jogaikról és kötelezettségeikről az alkotmány rendelkezik.

A Magyar Református Egyház központi ügyintézési helye a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának székhelye: 1146 Budapest, Abonyi u. 21.

A Magyar Református Egyház nem jogi személy, nincs világi jog szerint meghatározott szervezett formája. A magyar reformátusoknak olyan közössége, mely a hitvallás, a tanítás, és a hagyományok azonosságánál fogva a tagok által elfogadott és ratifikált közös alkotmány szerint működik.

Egyszemélyes képviseletét a Generális Konvent felhatalmazása alapján az ügyvezető elnök látja el.

A tagok mindazokban a kérdésekben, melyeket nem utaltak a közös alkotmány hatáskörébe, megtartják saját bejegyzési helyük, alkotmányuk, alapszabályuk szerinti függetlenségüket.

A Közös Zsinatnak tisztségüknél fogva tagjai a részegyházak hivatalban lévő püspökei és főgondnokai. További képviselőit – a közös alkotmány függelékében meghatározottak szerinti számban – a részegyházak zsinati választják és delegálják, felerészt lelkészek, felerészt presbiterek közül. A társult közösségi tag közös zsinati képviselőjét a szervezet legfőbb szerve delegálja református tagjai közül. A delegált személyt és tisztségét a küldő szervezet igazolja.

Amennyiben a tisztségviselő mandátuma saját szervezetében lejár, képviseleti joga megszűnik. Kizárólag akkor járhat el képviselőként a Magyar Református Egyházban, ha az új tisztségviselő belépéséig ügyvezetői felhatalmazást kapott. Az újonnan megválasztott képviselő személyét a küldő szervezet jelenti be és a legközelebbi testületi alkalomra már őt kell meghívni. Amennyiben a képviselő tisztsége felfüggesztésre kerül vagy bármely okból szünetel, úgy a küldő testület jelenti be a helyette eljáró személyt.

A tagsággal és delegálással kapcsolatos bejelentéseket a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Kárpát-medencei és Diaszpóra Osztályának címére az ügyvezető elnöknek vagy a zsinati tanácsosnak kell eljuttatni, aki erről haladéktalanul tájékoztatja az operatív testület útján a Generális Konvent Elnökségét.

A Közös Zsinat kizárólagos hatáskörébe tartozik a közös alkotmány elfogadása, ennek módosítása, valamint olyan közös kérdésekben történő törvényalkotás/módosítás, amelyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák. Ezekben az ügyekben döntéseit a jelenlévők kétharmados többségű határozatával hozza meg. Egyéb Közös Zsinat elé terjesztett ügyekben a határozat elfogadásához egyszerű szótöbbségű szavazat szükséges. A döntéshozatal nyílt szavazással történik, kivéve a személyi kérdéseket.

A Közös Zsinatot legalább három évenként, vagy szükség szerint össze kell hívni. Erről – a Generális Konvent határozata alapján és nevében – az ügyvezető elnök gondoskodik. Az ülés időpontjáról a tagokat legalább 60 nappal korábban értesíteni kell.

A Generális Konvent (rövidített elnevezése: GK) a Magyar Református Egyház közös képviseleti testülete.

Évente legalább egy alkalommal ülésezik (plenáris ülés/közgyűlés). Amelyik évben Zsinat tartására kerül sor, a Generális Konventnek nem kell külön közgyűlést tartani. Időpontját és helyét a Generális Konvent Elnöksége határozza meg legalább 60 nappal az ülés előtt.

A Generális Konvent szavazati joggal rendelkező alkotó tagja minden Kárpát-medencei részegyház valamennyi egyházmegyéjének tisztségben lévő esperese és (fő)gondnoka, valamint az egyházkerületek tisztségben lévő püspökei és főgondnokai. A társult részegyház püspöke és főgondnoka tanácskozási joggal vehet részt az ülésein. Az ülésre a társult közösségi tag képviselője is meghívást kaphat, tanácskozási joggal.

Amennyiben az alkotó tagságot képező, hivatalban lévő tisztségviselő jelenlétében akadályoztatva van, elősorban a hivatali helyettese, amennyiben ő is akadályoztatva van, a képviselt egyházi testület által felhatalmazott személy vehet részt a Generális Konvent közgyűlésén.

Az ülést a házigazda elnökség vezeti, aki operatív levezető elnököt is felkérhet.

A Generális Konvent feladatai:

a.) a közös alkotmány és a közös ügyeket érintő törvények, szabályzatok, határozatok előkészítése, elfogadás után ezek hatályosulásának biztosítása,

b.) a Generális Konvent Elnöksége beszámolójának elfogadása,

c.) bizottságok és segítő alapok éves beszámolójának elfogadása,

d.) a közös ügyek koordinálása,

e.) az egység munkálása,

f.) a Közös Zsinat összehívása,

g.) döntés tagsági ügyekben.

A Generális Konvent állandó, vagy ad hoc bizottságokat, segítő pénzügyi alapokat hozhat létre. Meghatározza ezek feladatait, elfogadja működési szabályaikat és rendszeres beszámolóit.

A bizottságokba a Generális Konvent tagjai – minden részegyházi tisztújítás után – delegálnak egy-egy tagot, akik maguk közül választják meg elnöküket. A bizottságok szükség szerint üléseznek, ezt személyes összejövetellel és online is tarthatják.

Jelenleg működő bizottságok:

• Liturgiai és Himnológiai Bizottság
• Egyházalkotmányi Bizottság

Jelenleg működő segítő pénzügyi alapok:

• Kárpátaljai Református Nyugdíjas Lelkész-segélyezési Alap
• Kárpát-medencei Református Oktatási Alap

A Generális Konvent ügyvivő testülete az Elnökség. Tagjai a Kárpát-medencei részegyházak hivatalban lévő püspökei és főgondnokai.

Feladata:

a.) a közös ügyek összefogása, intézése,

b.) a Kárpát-medencei részegyházak és a diaszpóra életének követése, beérkező kérelmek, javaslatok, aktuális ügyek tárgyalása,

c.) tagsági ügyekben javaslattétel a Generális Konvent részére,

d.) a Magyar Református Egyház költségvetésének elfogadása, megvalósulásának biztosítása,

e.) állandó bizottságok létrehozása, és ad hoc bizottságok felkérése, tevékenységük koordinálása,

f.) szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása,

g.) a Magyar Református Egyház reprezentatív ügyeinek vitele.

Évente legalább három alkalommal ülésezik. A következő ülés idejét és helyét, a levezető elnök személyét a tagok határozzák meg.

Üléseit személyes jelenléten kívül online formában is tarthatja. Tevékenységéről, valamint a költségvetésről beszámol a Generális Konvent közgyűlésén.

Az Elnökség üléseire meghívást kaphatnak azon szervezetek vezetői, tisztségviselői is, akik operatív módon részt vesznek a Generális Konvent és az Elnökség munkájában, vagy a tárgyalandó téma miatt szükséges meghallgatásuk.

Az Operatív Testület (rövidített megnevezése: OT) a Magyar Református Egyház (Közös Zsinat, Generális Konvent, Elnökség, ügyvezető elnök, egyéb testületek) működését segítő, szervező, koordináló testülete.

Tagjait a Generális Konvent részegyházai delegálják minden tisztújítás után.

Az Operatív Testület évente legalább négy alkalommal a Generális Konvent elnökségi és plenáris üléseihez kapcsolódóan, továbbá szükség szerint ülésezik. Üléseit személyes jelenléten kívül online formában is tarthatja.

Az Operatív Testület üléseit a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Kárpát-medencei és Diaszpóra Osztálya szervezi és vezeti.

Feladatai:

a.) figyelemmel kíséri a közös alkotmány 11. fejezetében meghatározott együttműködési területek alakulását, és erről tájékoztatja az Elnökséget,

b.) kapcsolatot tart az ügyvezető elnökkel, az Elnökséggel, a bizottságokkal, alapokkal, a részegyházakkal, valamint a Zsinati Hivatal azon osztályaival és munkatársaival, akik munkájukkal az Magyar Református Egyház működését segítik,

c.) az elnökségi ülések között kezeli az Elnökséghez beérkező javaslatokat,

d.) részt vesz elnökségi ülések tartalmi előkészítésében,

e.) intézi az elnökségi ülések között felmerülő feladatokat, és előzetesen egyezteti a folyamatban lévő ügyeket, előkészíti a költségvetést,

f.) egyeztet és ellátja a Generális Konvent elnökségi ülésén született döntések végrehajtásával kapcsolatos ügyintézéseket,

g.) előkészíti a Magyar Református Egyház és testületei rendezvényeinek tartalmi és technikai lebonyolítását,

h.) ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel az ügyvezető elnök vagy az Elnökség megbízza.

Mivel a Generális Konvent elnökségének tagjai különböző részegyházakban élnek, az állandó és elérhető képviselet biztosítása érdekében a Magyar Református Egyház Generális Konventjének közgyűlése ügyvezető elnöki tisztséget hozott létre. Az ügyvezető elnöki tisztséget a Magyarországi Református Egyház Zsinatának tisztségben lévő lelkészi elnöke tölti be.

Az ügyvezető elnök feladata:

a.) a Magyar Református Egyház és a Generális Konvent egyházi, állami és társadalmi kapcsolatokban való egyszemélyes képviselete,

b.) a Generális Konvent és a Generális Konvent Elnökségének ügyvezetése,

c.) a Közös Zsinat és a testületek munkáját segítő bizottságok munkaágak ügyvezetése, koordinálása, részükre iránymutatás adása,

d.) az ügyvezető elnök irányítja a Magyar Református Egyház kommunikációját, honlapján közzéteszi Generális Konvent és a Közös Zsinat határozatait.

Az ügyvezető elnök munkáját Magyarországi Református Egyház Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott tisztségviselők, szervezeti egységek és munkatársak segítik, különösen:

a.) Zsinati tanácsos: részt vesz a Magyar Református Egyház Közös Zsinata, a Generális Konvent közgyűlése és Elnöksége ülésein, valamint részt vesz azok előkészítésében.

b.) Zsinati jogtanácsos: tagja a Generális Konvent Egyházalkotmányi Bizottságának, részt vesz a fentiekben felsorolt testületek ülésein, és jogi tanácsaival, beadványokkal, jogalkotással, jogi vonatkozású ügyek intézésével segíti a Magyar Református Egyház munkáját.

c.) Kárpát-medencei és Diaszpóra Osztály: elsődleges feladata a kapcsolattartás a Kárpát-medencei és diaszpórabeli részegyházakkal, a diaszpórában élő és a külhoni magyar reformátussággal. Ellátja az ezzel összefüggő ügyviteli feladatokat, szervezi és koordinálja ezen területeken megvalósítandó programokat. Részt vesz a Kárpát-medencei és diaszpórabeli ökumenikus kapcsolatok ápolásában, tapasztalatainak összegyűjtésében, összegzésében, tanulmányi anyagainak gondozásában. Ellátja a Generális Konvent titkársági feladatait, intézi a testületi döntések és rendezvények előkészítésével, bizottságok, alapok működésével kapcsolatos szervezési, ügyviteli, adminisztrációs ügyeket, koordinálja az ezekben részt vevők tevékenységét.

A Magyar Református Egyház a közös feladatok megvalósításának biztosítására költségvetést alkot.

A költségvetés összeállítását a Generális Konvent Elnöksége által meghatározott szempontok szerint a Generális Konvent Operatív Testülete készíti elő, a részegyházak gazdasági szakemberei/munkatársai bevonásával.

A részegyházak és a bizottságok javaslatot tehetnek a költségvetés tartalmi elemeire.

A költségvetést a Generális Konvent elnöksége tárgyalja meg, és fogadja el. Megvalósításáért a Generális Konvent Elnöksége felelős, melynek alakulásáról a Generális Konvent plenáris ülése előtt beszámolni köteles.

A Magyar Református Egyház költségvetése a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala költségvetésének szerves részét képezi. A Magyar Református Egyház pénzeszközeit a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala elkülönített számláján kezeli, az utalványozási jog a Generális Konvent Elnökségének felhatalmazása alapján a főszámla utalványozási jogosultját illeti.

A Magyar Református Egyház költségvetésének szerkezete:

a.) A költségvetés bevételi oldalát részegyházanként – azon belül egyházkerületenként – részletezve kell összeállítani. Külön soron kell szerepeltetni a tervezhető külső támogatásokat, valamint az elkülönítetten kezelt pénzalapokat.

b.) A költségvetés kiadási oldala a Magyar Református Egyház és a Generális Konvent működési költségeit, valamint a részegyházak által elhatározott közös projektek, programok és támogatási célok költségeit tartalmazza.

A Magyar Református Egyház költségvetése nem tartalmazza a közös projektek egyenkénti részletes költségvetését.

A költségvetés bevételei:

a.) a részegyházak befizetései: A költségvetés bevételeit a részegyházak arányosan fedezik. Az arány kialakítása – a magyarországi egyházkerületi arányokat figyelembe véve – a gyülekezetek száma, az egyházkerületi költségvetési szerkezet (pl. saját bevétel/állami támogatás) és az adott közösség becsült teherviselő képessége alapján történik. A Magyar Református Egyház minden részegyháza fedezetet biztosít a közös költségvetésbe a megállapított arány szerint. Az így előálló pénzkeret használható aztán az elhatározott közös feladatok finanszírozására.

b.) külső támogatások: Itt szerepelhetnek azok a tervezett bevételek, amelyek a részegyházak hozzájárulásán kívül, külső (magyarországi vagy külföldi) támogatóktól, akár meghatározott célra érkeznek.

c.) pénzalapok

A költségvetés kiadásai:

a.) a Magyar Református Egyház és a Generális Konvent működési költségei

b.) a közös programok, projektek finanszírozása

c.) pénzalapok kiadásai

Az elkülönített pénzalapok kezeléséről az adott pénzalap létrehozásakor történik külön rendelkezés.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Generális Konvent Elnöksége 2025. május 23-i ülésén fogadta el.

Hatályba lépés időpontja: 2025. július 1.

A Generális Konvent Elnöksége a szervezeti és működési szabályzatot a Generális Konvent alakuló ülésén, 2004. július 9-én kelt záró nyilatkozat igei útmutatásával bocsátja a Magyar Református Egyház rendelkezésére: „…legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, tudván, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” (1Kor 15,58)