előző nap

„...én megsegítelek benneteket, úgyhogy áldássá lesztek...” Zak 8

1 A Seregek Urának szava szól. 2 Ezt mondja a Seregek Ura: Szánalomra indultam Sion iránt, nagy-nagy szánalomra. Nagy haragra indultam, annyira féltem őt! 3 Ezt mondja az Úr: Visszatérek a Sionra, és Jeruzsálemben fogok lakni. Akkor Jeruzsálemet igaz városnak nevezik, a Seregek Urának a hegyét pedig szent hegynek. 4 Ezt mondja a Seregek Ura: Fognak még öregemberek és öregasszonyok üldögélni Jeruzsálem terein, és mindegyiknek bot lesz a kezében, mert magas kort érnek meg. 5 A város terei megtelnek fiúkkal és leányokkal, akik vígan játszadoznak a tereken. 6 Ezt mondja a Seregek Ura: Bár lehetetlennek tartja a megmaradt nép, hogy ez így legyen abban az időben, az én számomra ez mégsem lehetetlen – így szól a Seregek Ura. 7 Ezt mondja a Seregek Ura: Íme, én kiszabadítom népemet napkelet földjéről és napnyugat földjéről. 8 Hazahozom őket, és Jeruzsálemben laknak; az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek, valósággal és igazán. 9 Ezt mondja a Seregek Ura: Legyetek erősek, ti, akik hallottátok ezeket az igéket a próféták szájából akkor, amikor lerakták a Seregek Ura házának az alapját, hogy felépítsék a templomot. 10 Mert azelőtt nem ért semmit, amit az ember keresett, sem az, amit az állatával keresett. Nem volt biztonságban az ellenség miatt sem a városból kimenő, sem a hazatérő, mert az embereket egymás ellen fordítottam. 11 De most már nem leszek olyan a megmaradt néphez, amilyen azelőtt voltam – így szól a Seregek Ura. 12 Mert békességben vetnek, a szőlő megadja gyümölcsét, a föld megadja termését, az ég megadja harmatát, és mindezeket a megmaradt nép tulajdonába adom. 13 És bár szitokszóként emlegettek titeket a népek, Júda háza és Izráel háza, én megsegítelek benneteket, úgyhogy áldássá lesztek. Ne féljetek, legyetek erősek! 14 Mert ezt mondja a Seregek Ura: Bár úgy határoztam, hogy veszedelmet hozok rátok, mert elődeitek haragra ingereltek engem – így szól a Seregek Ura –, és azt nem is vontam vissza, 15 most viszont úgy határoztam, hogy jót teszek Jeruzsálemmel és Júda házával. Ne féljetek! 16 Ezeket tegyétek: Mondjatok igazat egymásnak! Hozzatok igaz és békét szerző ítéletet kapuitokban! 17 Ne tervezzetek magatokban egymás ellen semmi rosszat, és ne szeressétek a hamis esküt! Mindezt gyűlölöm én – így szól az Úr. 18 Így szólt hozzám a Seregek Urának igéje: 19 Ezt mondja a Seregek Ura: A negyedik, az ötödik, a hetedik és a tizedik hónapban tartott böjt vidám örvendezéssé és boldog ünneppé változik majd Júda házában. Csak szeressétek az igazságot és a békességet! 20 Ezt mondja a Seregek Ura: Eljönnek még a népek és a többi város lakói, 21 és az egyik város lakói elmennek a másikba, és ezt mondják: Gyertek, menjünk el, könyörögjünk az Úrhoz, folyamodjunk a Seregek Urához! Én is megyek! 22 Nagy népek és erős nemzetek jönnek Jeruzsálembe, hogy a Seregek Urához folyamodjanak, és az Úrhoz könyörögjenek. 23 Ezt mondja a Seregek Ura: Azokban a napokban tízen is megragadnak a mindenféle nyelvű népek közül egy júdait ruhája szegélyénél fogva, és ezt mondják: Hadd tartsunk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!

Bibliaolvasó Kalauz – Kónya Ákos igemagyarázata

„...én megsegítelek benneteket, úgyhogy áldássá lesztek...” (13). Hirtelen mintha kitágulna a tér és valami friss, bátorító üzenet érné el a szívünket, az ítélettől a kegyelemhez jutunk el. Isten célja mindig ez, és a kegyelem pedig átformál bennünket. Megértve ezt, megváltozik-e a másik emberhez való kapcsolatunk? Tudunk-e más módon ítéletet hozni? (17)

RÉ21 205 RÉ 168

Zsoltárdicséret | 172 | Aki veti segedelmét

„Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.” Jn 12,34–36

34 A sokaság megkérdezte tőle: Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökre megmarad: akkor hogyan mondhatod, hogy fel kell emeltetnie az Emberfiának? Ki ez az Emberfia? 35 Jézus ezt mondta nekik: Még egy kis ideig közöttetek van a világosság. Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. 36 Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek! Ezeket mondta Jézus, majd elment és elrejtőzött előlük.

Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata

(35) „Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.” (Jn 12,34–36)

A sokaság kérdezett, az evangélium cáfolt egy olyan félreértést, mely alkalmas volt Jézus elutasítására. Korábban Jézus származási helye miatt tanakodtak arról, vajon lehet-e ő a Messiás (7,27 és 41–42), akkor is ellentét támadt a tömegben. Ezúttal azt nem értik, miért utal Jézus a halálára (33), ha egyszer ő a Krisztus. Jézus azonban egyértelmű felelet helyett a világosságról kezdett beszélni: a „még egy kis ideig közöttetek van a világosság” (35) feleletnek a „ki ez az emberfia?” (34) kérdéshez első ránézésre nem sok köze van. Jézus fellépése, ez jól látszik, nem felelt meg a várakozásoknak. Sokan hangsúlyozták a dávidi származást, mint alapfeltételt, de ezután a vélemények szerteágaztak. Harcos lesz, hadvezér? A jelenben várható megjelenése, vagy majd csak a végső időkben? Mindezekről sokat vitatkoztak akkoriban, viszont olyan Messiást, akit római kezek ragadnak el és adnak át a gyalázatos halálra, nem várt senki. Jézus jól tudta ezt. Ragaszkodva küldetéséhez, nem kezdett a kérdés nyomán sietve magyarázkodásba. A világosságról szóló mondatok megerősítésül szolgálnak: ne engedjétek félrevezetni magatokat! Értsük meg mi is: nem Isten igazodik a mi elvárásainkhoz, hanem nekünk kell átformálódnunk az ő világosságra vezető akarata szerint.

február 27