Magyar reformátusok a világban
Az elmúlt közel százötven évben a több hullámban zajló kivándorlás következtében szinte minden kontinensen létrejöttek magyar református közösségek. A 19. század végétől az első világháború kitöréséig mintegy másfél millióan vándoroltak ki egy jobb élet reményében Észak-Amerikába. Újabb hullámot indított el a huszadik század 30-as éveiben a gazdasági világválság, majd a politikai menekültek száma növekedett meg a kommunista diktatúra idején, különösen az elbukott 1956-os forradalom után hagyták el sokan az országot. Az utóbbi időben – az európai uniós tagság adta lehetőségekkel élve – megnőtt a munkavállalás céljából ideiglenesen Nyugat-Európába költöző fiatalok és szakemberek száma.
Alábbi összeállításunkkal a diaszpórában élőket és átmenetileg (pl. tanulási, munkavállalási, turisztikai céllal) külföldön tartózkodókat kívánjuk tájékoztatni a gyülekezetekről, magyar nyelvű istentiszteletekről. Az otthonmaradóknak pedig egy-egy híradás révén a diaszpórában működő közösségek életéről szeretnénk beszámolni, hogy ezzel is erősítsük összetartozásunkat.
Hírek a diaszpórából
Háromszékről Floridába
Kezdetben orvosnak készült, végül a helyi református kollégiumban tanult, s ott talált rá hivatására – és feleségére is – Csiki-Mákszem Lóránd amerikai magyar lelkész. A Kézdivásárhelyen született lelkipásztornak és tanító házastársának, Enikőnek útja előbb Kolozsvárra, majd a Nagyszeben melletti Vízaknára vezetett. Amikor tizenkét évi szolgálatuk után a feleség amerikai munkavállalási engedélyt kapott, a Covid-járvány közepén az Egyesült Államokba költöztek: előbb Clevelandbe (Ohio) mentek, majd Miamiban (Florida) találtak otthonra.
„Itt van misszióm, nem kell Indiáig mennem”
Endrei Ferenc kalandos úton jutott el Amerikába és a hivatásához is. A háború alatt, tizenhárom évesen talált rá a Bibliára, s bár először mérnök lett, egyetemi szállásadói és Billy Graham hatására rálelt hivatására is. A clevelandi református templom lelkésze volt huszonnyolc évig, annak legnehezebb időszakában. Jóval túl a kilencvenedik életévén is rendkívüli emlékezőtehetséggel idézte fel hosszú életének egyes részleteit clevelandi otthonában.
Tanítani kell az önkéntesség kultúráját
Kovács Zsuzsa és Mózes Kolozsváron születtek és házasodtak össze. 1969-ben vándoroltak ki Amerikába, ahol lépésről lépésre építették fel életüket a New Jersey állambeli New Brunswick közelében. Munkájuk és családjuk mellett Mózes hat éven át a helyi református egyház presbitere volt, és többször vállalta a magyar klub elnökségét is; Zsuzsa a cserkészet szülői munkaközösségét vezette hét éven keresztül. Gyermekeik folytatják a közösségi vállalásokat, de 2023 végéig még a szülők is aktívak voltak. Az általuk szervezett 110 éves HAAC-évforduló után a református templomban beszélgettünk.
A legigazabb karácsony
Papp Györgyi Pozsonyban született 1934-ben. Férjével, Bőjtös Lászlóval 1956. december elsején menekültek el Magyarországról az Egyesült Államokba azzal a szándékkal, hogy hamarosan visszatérnek. A történelem ezt megakadályozta, honvágyukat a magyarság szolgálatával, a magyar szellemi-lelki örökség ápolásával enyhítették. Férje halála óta Györgyi visszavonultan él, de szíve, lelke és háza még mindig készen áll a vendéglátásra.
Történelmi visszailleszkedés a magyar reformátusságba
Minden magyar református gyülekezet, míg tisztán hirdetik az Igét és komolyan megtartják Isten országa rendjét, hivatali állomása Isten országának – mondta Békássy N. Albert, a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat világi elnöke, akivel azzal kapcsolatban beszélgettünk, hogy a szervezet nyáron tagja lett a Magyar Református Egyház Közös Zsinatának.
Dokumentumok:
A 2008-as diaszpóra konferencia ajánlásai az anyaegyházaknak
A számos diaszpórában működő közösség, valamint több református és evangélikus Kárpát-medencei anyaegyház részvételével zajló tanácskozás zárónyilatkozata.
A Magyarországi Református Egyház missziói törvénye a diaszpóráról
Az 1995. évi II. törvény 11. §-a a „világ bármely részén élő magyar reformátusokkal” való kapcsolattartásról
Kőrösi Csoma Sándor Program
A diaszpóra magyarságát segítő állami ösztöndíjprogram 2018 óta lehetőséget biztosít kifejezetten egyházi pályázók – azaz magyar állampolgárságú lelkipásztorok, hitoktatók és teológushallgatók – számára is, hogy valamelyik református diaszpóra közösségben kilenc hónapot eltöltve hitéleti tevékenységet végezzenek. Az egyházi pályázókra speciális előírások is vonatkoznak, esetükben egyebek mellett püspöki ajánlására is szükség van. Öt éven belül a programra legfeljebb három alkalommal nyújtható be pályázat és ugyanazon célország ismételten is megjelölhető.
Segítség az anyanyelvi igehirdetésben
Az egyházi pályázók számára először 2018 februárjában meghirdetett ösztöndíj keretében lelkészek, hitoktatók és teológusok utazhatnak a diaszpórában élő magyar reformátusok közé, hogy biztosítsák az anyanyelvi igehirdetést, hogy erősítsék a gyülekezeteket, látogassák a szórványokat. Az induláskor Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa nyilatkozott a lehetőségekről.
Tovább a cikkhezEgyházi ösztöndíjasaink voltak:
Adamek Norbert (Hannover) | Adamekné Németh Zsófia (Hannover) | Juhos Barnabás (Hannover) | Kertész Adrienn (Ligonier) | Marafejeva Nelli (Melbourne) | Némethné Scherman Piroska (Hága, Zwolle) | Nyakas Gergő (Adelaide) | Orbán Johanna (Adelaide) | Ratkovics Petra (Brüsszel) | Ráksi Lajos (Mannheim) | Svantner Gergő (Sydney) | Varga Adalbert (Sydney)
További információk a www.korosiprogram.hu oldalon találhatók, a pályázati felhívást a www.kulhonimagyarok.hu oldalon teszik közzé.