Hála és számvetés

Csodálatos alkalom, hogy így egybehozta Isten ezeket a napokat, és együtt ünnepelhetünk. Nagy várakozással néztünk elébe ennek a találkozónak – mondta Kató Béla, a házigazda Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd a 100. Zsoltárt idézte. Az egységnapot és a konventet vendégül látó egyházkerületet Kolumbán Vilmos, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mutatta be, majd Buzogány Dezső előadásában az idén 400 éves erdélyi református oktatásról hallhattak a jelenlévők.

Ukrajnában háború tört ki, és mi reformátusok azonnal reagáltunk a helyzetre – mondta Gér András A Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa az elmúlt évet összegző beszédében. Örömteli eseményeket is felidézett, mint például, hogy több mint hetven év után új Református Énekeskönyv látott napvilágot, és már 50 ezer példány fogyott el belőle. Feladatként említette, hogy a koronavírus-járvány során elmaradt híveket újra el kell érni. „Csak az igére alapozva, Isten szolgálatba küldését betöltve végezhetjük munkánkat. Így tekintsünk majd a Kárpát-medencei missziói stratégia tárgyalására is” – intette a konvent tagjait a tanácsos.

A Kárpát-medencei magyar református missziói stratégiáról szóló vitairatot a Generális Konvent el is fogadta, és felkérte az egyházmegyéket, hogy a következő időszakban vitassák meg azt, és tegyék meg építő javaslataikat, hogy 2023-ban már a közös zsinat elé lehessen terjeszteni a kész dokumentumot. Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke elmondta, a missziói stratégia megalkotása „szembenézés saját magunkkal, számvetés, hogy mit értünk el, hol vannak a nehézségeink, és demonstrálás kifelé, a nem református közvélemény felé”. A püspök úgy gondolja, az egyik legfontosabb feladat a belső szellemi vonalak megerősítése. A dokumentum leszögezi: „Az egység egyszerre ajándék és feladat. A 2004 óta működő Generális Konvent felelőssége, hogy az egységet a részegyházak közös felelősségvállalásával világos missziói stratégia mentén munkálja”.

A missziói stratégia nem csak a jelenlegi helyzetet kívánja elemezni, hanem célokat is kitűzne, és az ehhez vezető út építőköveit, a konkrét teendőket is megfogalmazná. Ezek között például olyanokat találunk, mint a Magyar Református Egyház közös lelkészéletpálya-modelljének megalkotása, a magyarországi keresztyén roma szakkollégiumoknak megfelelő intézmények alapítása az egész Kárpát-medencében vagy a Nemzeti Összetartozás Napja keresztyén tartalmi és spirituális vetületének megfogalmazása.

Az egységes Zsinat tagfelvételi szabályait is rendezte a Generális Konvent. A Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége és a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat és más kérelmező szervezetek előtt a kezdeményezett alapszabály-módosítással megnyílik a lehetőség az esetleges további tagok felvételére. Négy zsinati tagságtípus bevezetését támogatta a Generális Konvent: alapító, befogadott, közösségi és megfigyelő. Arra is felhatalmazta a konvent elnökségét, hogy meghatározza a csatlakozó szervezetek számát.

Megrendítő, amikor egy szundikáló óriás megmozdul – mondta Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke a kárpátaljai testvérek és az ukrán-orosz konfliktustól szenvedő többi ember megsegítéséről. „Amit átéltünk az utóbbi időben, nagy bizonyságtétel volt.” Kiemelte, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat a háború kitörésének hírére azonnal a határra sietett, de már ott találta a határmenti református gyülekezetek tagjait és lelkészeit. A szeretetszolgálat 480 tonna adományt osztott szét, ebből 300 tonnát vittek Kárpátaljára, és még ugyanennyit vittek a gyülekezetek is. Czibere Károly beszámolt a Kárpát-medencei Református Diakóniai Egyeztető Tanács újraszervezéséről is. Ennek feladata az lesz, hogy a tagegyházak diakóniai munkáját segítse.

A köszönet és a hála szavaival szólt a megjelentekhez Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök, aki szerint a református egység jelesre vizsgázott a bajba került kárpátaljai magyarok megsegítésében. Egyre többen imádkoznak azért, hogy a „támadó és védekező fegyver is feleslegessé váljon”. „Most nem adományokat kérek, hanem könyörgést és böjtölést, mert hiszem azt, hogy Isten meg tudja változtatni a nagyhatalmak politikáját” – mondta a püspök. Már gondolkoznak az újraindítás lehetőségein és a háború utáni időszak feladatain, de emlékeztetett, hogy sok munka vár mindenkire, mert „nagyon sokan állnak ott a küszöbön”, akik gondolkodnak, hogy elmenjenek vagy maradjanak. Hozzátette: „Hiszünk abban, hogy van jövőnk Kárpátalján.”

A Generális Konvent Elnöksége az ugyanaznap, délelőtt tartott ülésén támogatta, hogy a Kárpát-medencei Református Oktatási Alapba összegyűlt összeget az egyház ne megduplázza (azaz ugyanannyival kiegészítse, amennyi pénz összegyűlt), hanem minden évben előre meghatározott összeget tegyen hozzá, mert ez sokkal kiszámíthatóbb a költségvetések tervezése szempontjából. A konvent elnöksége arról is döntött, hogy az alapból jelentős összeget zárol idén őszig, és a kárpátaljai helyzet függvényében egészben vagy részben a Kárpátaljai Református Egyházkerület oktatási intézményeire fordítja majd.

A Generális Konvent elfogadott Zárónyilatkozatában hálát adtak Istennek, hogy a világjárványt többé-kevésbé sikerült megfékezni, és fájdalommal emlékeztek azokra, akik az elmúlt két évben életüket vesztették a koronavírus következtében. Az oktatás fontosságát is hangsúlyozták, hiszen „a kisebbségbe került magyarság fennmaradásának záloga az evangélium tiszta hirdetése, az anyanyelvű oktatás megerősítése és a népegyházi keretek kiépítése”. A zárónyilatkozatban a Konvent elkötelezte magát az ukrán-orosz konfliktus elől menekülők ügyének felkarolása mellett, és imádkozik azért, hogy véget érjen a vérontás és az ártatlanok szenvedése. Ígéretet tettek arra, hogy a Konvent ezután is „mozgósítja erőit a kárpátaljai református magyar testvéreink támogatására és mihamarabbi visszatérésére szülőföldjükre.”

A Generális Konvent a Közös Zsinatot 2023 első félévére hívta össze, és felhatalmazta az elnökséget, hogy határozza meg a pontos időpontot és a helyszínt.