„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,46) „Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek!” (Lk 24,36)
Kedves Testvérek az Úr Jézus Krisztusban!
Olyan időt élünk, amelyre a kegyelemből adatott földi úton biztosan sokáig emlékezni fogunk. Alig jutottunk túl a járvány által meghatározott nehéz időszakon, máris pusztító háború következménye határozza meg napjainkat. Menekültáradat indult el keletről nyugat irányába. Nemzetünk és református egyházunk kárpátaljai részét újabb csapás érte. Nem szenvedett még azon a tenyérnyi szülőföldön élő kis közösség eleget, hogy újra őket éri ez a veszélyektől nem mentes embert próbáló élethelyzet? Mintha az Isten hátat fordított volna, és nem látná az emberi gyalázatot és az abból fakadó szenvedést. Örök emberi kérdések ezek, és leginkább akkor jelennek meg, amikor nehéz helyzetbe jutunk.
Az Ige üzenete azt mondja nekünk, hogy Isten nem feledkezik meg az ő népéről. Az ószövetségi próféták igehirdetése számtalan esetben ezt az üzenetet közvetíti számunkra. Az Egyiptomban kipusztításra ítélt, az Asszíria által lerohant, majd később a Babilóniába elhurcolt nép Isten gondviselése által mindig megmaradt. Az Újszövetség tanúságtétele pedig arról szól, hogy Ő egészen más utat választva minden nép számára Fiában Megváltót küldött, kinek útja a szenvedés irányába tartott. A nagypénteki kereszt arra emlékeztet bennünket, hogy Isten csak egyetlen esetben hagyta el az embert, akkor is az Ő szeretett Fia esetében tette ezt meg. Jézus a zsoltárírót idézve szólalt meg a golgotai kereszten. Isten segíteni akar az emberen, nem hagyja magára teremtményét. Ez a megváltó cselekedet Jézus Krisztusban valósult meg.
A nagypéntek a bűnök miatti áldozatról szól, a húsvét pedig a feltámadás csodája által ad reményt az embernek. A feltámadott Jézus a kétségek között lévő tanítványok között jelent meg: békességet és örömöt hozott a bizonytalanságban élőknek. Nem véletlenül énekeljük a húsvéti énekben: „az élet pedig feltámadott”. Az Ige üzenete minden helyzetben megerősít minket. Amikor elcsügged a lelkünk, erősítsen meg bennünket az élet reménye. A Krisztus által felkínált békesség legyen velünk életünk minden pillanatában. Béke legyen a világban, és béke legyen a szívünkben a feltámadás ünnepén.
Áldott húsvétot kívánunk református egyházunk minden gyülekezetének, magyar népünk minden tagjának és az egész teremtettségnek!
2022 húsvétján
Balog Zoltán püspök és Veres Sándor főgondnok
Dunamelléki Református Egyházkerület
Steinbach József püspök és dr. Nemes Pál főgondnok
Dunántúli Református Egyházkerület
Kató Béla püspök és Tőkés Zsolt főgondnok
Erdélyi Református Egyházkerület
Szenn Péter püspök és Kel József főgondnok
Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház
Zán Fábián Sándor püspök és Nagy Béla főgondnok
Kárpátaljai Református Egyház
Csűry István püspök és Bara Lajos István főgondnok
Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Halász Béla püspök és Székely Károly főgondnok
Szerbiai Református Keresztyén Egyház
Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
Pásztor Dániel püspök és dr. Molnár Pál főgondnok
Tiszáninneni Református Egyházkerület
dr. Fekete Károly püspök és Molnár János főgondnok
Tiszántúli Református Egyházkerület