Ahhoz, hogy egy épület a Szentlélek templomává váljon, szükség van arra, hogy akik oda járnak, vigyék magukkal Isten Lelkét, Isten szeretetét – fogalmazott Balog Zoltán az új marsdeni magyar református templom szentelésén. A Zsinat lelkészi elnöke az ausztráliai magyar diaszpóránál tett látogatást, ahová Novák Katalin köztársasági elnökkel együtt érkezett.
Balog Zoltán püspök Pál apostol korinthusiakhoz írt első leveléből olvasta fel prédikációjának alapigéjét. „Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben!” (1Kor 6,19–20)
A Zsinat lelkészi elnöke elmondta, a test és lélek Isten ajándékai, amelyeknek nem véletlenül kell egységben lenniük. Létezik azonban egy nagybetűs lélek is, Isten Lelke, amely nem a teremtésben kapott alkotórészünk, hanem a teremtő Isten jelenléte az életünkben. Amennyiben az Isten Lelke megjelenik bennünk, az megszabadít az életünk rendetlenségéből, abból az elveszett állapotból, amit a Szentírás bűnnek nevez. A másik emberrel is csak akkor tudunk egy testté, egy lélekké lenni, ha Isten Szentlelke által Jézus Krisztus szabadító ereje megjelenik az életünkben. A testet és a lelket egységbe teremtette Isten, mégis sokszor érezzük azt, hogy a testünk és a lelkünk kétfelé tart, szétszakadt. A templom az a hely, ahol utolérhet bennünket a lelkünk, ahol az életünk nem szakad egymással versengő részekre, hanem egyöntetűen, egy akaratban van Isten színe előtt.
A püspök kifejtette, hogy egységet alkot a lelkünk azokkal, akik testvéreink a hitben, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, mint mi. – Így lehetünk most itt ebben a templomban vagy a rádiót hallgatva mi, magyarok, reformátusok, katolikusok, evangélikusok és baptisták, mindenki, aki Krisztus nevét vallja – emelte ki. – Együtt örülhetünk az új épületnek, de az örömünk akkor lesz teljes és igazi öröm, ha minden keresztyén templom gazdájának örülünk, Istennek, aki beszélgetőtársul teremtett bennünket, ezért adott nekünk lelket. Ezért fontos, hogy itt legyen a lelkünk, és mindig újra ott legyen Istennek a közelében, hogy megszólíthatók legyünk, mert a lelkünk által vagyunk megszólíthatók, és a lelkünk által tudunk válaszolni – hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.
– A templom az a hely, ahol az életünk egysége helyreállhat – hangsúlyozta ismét a püspök. – Nem elég, ha azt várjuk, hogy a saját lelkünk megérkezzen és a belső egységünk helyreálljon, szükségünk van Isten Lelkére, mert csak így jöhet létre ez a belső egység. Ne keresgéld, hanem engedd be az életedbe Isten Lelkét, és akkor veled lesz, vigyázni fog arra, hogy testestől-lelkestől ne a magadé legyél, hanem a te hűséges megváltódé, Jézus Krisztusé! – intette a Zsinat lelkészi elnöke az egybegyűlteket.
A test és a lélek viszonyát illetően a püspök idézte XVI. Benedek pápát is, aki azt mondta: „Mi, emberek a lelkünk megtestesült kifejezése vagyunk.” – Nem a testünk alakítja a lelkünket, hanem a lelkünk alakítja a testünket. A hit sem egy meghatározhatatlan lelki, vallásos érzés, hanem a való életünk. Kéz, láb, tüdő, fej, szív – ezeken keresztül cselekszik Istennek a Lelke, amely által az ösztöneinkből tudatos cselekvés lesz. Így válik a szeretet is ösztönné. Nem az ösztönünk irányítja azt, hogy mit szeretünk és mit nem, hanem a szeretetünk válik ösztönné. A reformáció, amelyért ma is hálát adunk, ezt újra felfedezte. Nem tárgyakban bízunk, tudta ezt mindig a kereszténység, csak a mély igazságokat újra és újra fel kell fedezni. Szent Ágoston azt mondta, hogy keresem az igazságot, Krisztus igazságát, és ha megtaláltam, akkor újra elindulok keresni. Isten nincs szent helyhez kötve, még csak szent időkhöz sem. Minden hely, minden helyzet, minden idő, minden pillanat alkalmassá lehet arra, hogy megszólítson, illetve arra, hogy meghalljuk és beengedjük. Amennyiben ez megtörténik, akkor – ahogy Kálvin is vallotta – a munka is istentisztelet, a család is gyülekezet, a szórakozás is hálaadás lesz. Így válhat ez a hely is a Szentlélek templomává, de ehhez szükség van arra, hogy akik ide járnak, hozzák magukkal Isten Lelkét, Isten szeretetét – mondta a püspök.
A gyülekezet az Összetartozás Temploma nevet adta az épületnek, amellyel a közösség összetételére, a közös származásra utalnak. A gyülekezet csaknem fele katolikus, de akadnak evangélikusok, baptisták is közöttük. Kovács Lőrinc lelkipásztor igyekszik prédikációiban is figyelni a vallási sokszínűségre, a különbözőségből adódó kérdéseket nem feszegeti. Elmondása szerint ezt érzi és érti is a gyülekezet, mint ahogy azt is, hogy nem a vallás üdvözít, hanem a hit. A lelkész szerint a marsdeni az egyetlen templom, amelyen a csillag és a kereszt is látható.
Boldogító ökumené
A vallási sokszínűségre a prédikációimban is figyelek, a különbözőségből adódó kérdéseket nem feszegetem. Ezt érzi és érti is a gyülekezet, mint ahogy azt is, hogy nem a vallás üdvözít, hanem a hit – vallja Kovács Lőrinc lelkipásztor, az Ausztráliai Magyar Református Egyház Queenslandi Kerületében működő brisbane-i, marsdeni és Gold Coast-i gyülekezetek vezetője, Queensland állam tiszteletbeli magyar konzulja.
Az új templomban találkozik két Krisztus-jel, amelyek egymás nélkül nem létezhetnek: a csillag és a kereszt. A csillag vezet el a kereszthez, mert nem találnánk oda Krisztus szeretetből meghozott életáldozatához, ha nem mutatná az irányt. A mi csillagunk az Írás, az élő Ige, ez visz el bennünket a kereszthez. Az is kevés lenne, ha a csillag magában ragyogna az égbolton, hiszen meg kell találjuk Krisztus Golgotáját, hogy átélhessük a feltámadás győzelmét – nyomatékosította a püspök. – Higgyétek el, fogadjátok el, hogy a testetek a Szentlélek temploma. Ha beengeded Istent az életedbe, akkor annak minden darabja az ő ajándéka lesz – zárta prédikációját Balog Zoltán.
Ezt követően Novák Katalin köztársasági elnök mondta el beszédét. Az államfő megköszönte a résztvevőknek, hogy ápolják és gazdagítják magyarságukat, a magyar nyelvet és hogy gyermekeiknek is továbbadják mindezt a templomi, gyülekezeti és kulturális közösségeikben és leginkább a családjukban. A magyarság bölcsője a család, ugyanúgy, ahogy a szuverenitásunk és a hit bölcsője is a család – hangsúlyozta. Novák Katalin emlékeztetett: a magyar közösség összefogott annak érdekében, hogy megmutassa, itt, Ausztráliában is nemcsak magyar jelen, hanem magyar jövő is van. Elmondta: együtt szeretett volna ünnepelni az ausztráliai magyarsággal. – Az összetartozásunk alapja a magyarságunk, az anyanyelvünk, a közös keresztyén hitünk, ez köt össze bennünket, ez adja összetartozásunkat – emelte ki.
Az istentiszteletet október 31-én a Kossuth rádióban teljes egészében meghallgathatja.