Fordított peregrinációt hirdetett a Sárospataki Református Kollégium. Míg évszázadokkal ezelőtt Magyarországról mentek külföldre tanulni a diákok, most a pataki kollégium hívja haza a diaszpórába szakadt magyarok érettségi előtt álló generációját. A különleges programtól a diákok magyar identitásának megerősödése mellett a kapcsolatépítést is remélik. A részletekről Nagy-Baló Csabát, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Általános Iskolájának és Diákotthonának igazgatóját kérdeztük.
– Vannak már érdeklődők?
– Több interjút adtam a programról, például az osztrák rádió magyar nyelvű műsorában is megszólaltam. Megkeresett egy öregdiákunk, aki most Kanadában lelkész, és saját unokái, illetve gyülekezeti tagjai érdeklődése miatt kért információkat. Hívott egy apuka Németországból, hogy az ő gyermekeire is érvényes-e a felhívásunk – természetesen igen. Új-Zélandról is hívtak szülők, hogy szeretnék hozni a gyermekeiket Sárospatakra. Ez a család amúgy is tervezte a hazaköltözését Magyarországra, de az iskolaválasztás eddig nehézséget okozott nekik. Ebben a helyzetben is segítség a diaszpóraosztályunk. Március 15-ig lehet jelentkezni, de úgy tervezzük, minden szeptemberben indítunk majd ilyen osztályt.
– Kell magyarul tudnia a jelentkezőknek?
– Mindenképpen előny, ha valaki beszél magyarul, de ez nem feltétele a jelentkezésnek. Kezdetben az angol lesz a közvetítő nyelv, az első év a magyar nyelv elsajátításáról fog szólni. Van tanárunk, aki a magyart mint idegen nyelvet oktatja, ő fog segíteni nekik a felzárkózásban. A következő két évben minden tantárgyból a magyar oktatási rendszer elvárásaihoz igazítva tanítjuk majd a diákokat, segítve nekik az esetleges elmaradásaikban. Az utolsó két évben pedig – már az érettségire készülve – mindenki fakultációt választ magának. A képzés végén a magyar mellett nemzetközi érettségi bizonyítvány megszerzésére is lehetőségük lesz.
– Nem tartanak attól, hogy a diaszpóraosztályban tanulók elszigetelődnek a többiektől?
– Szó sincs erről! Habár külön osztályt indítunk nekik, de az iskolában a többi diákkal együtt lesznek, nem különítjük el őket. Együtt étkeznek, együtt lesznek a testnevelésórákon, együtt vesznek részt a közös istentiszteleteken, és a kollégiumban is együtt laknak majd. Abban reménykedünk, hogy kapcsolatok épülnek majd közöttük. Úgy tervezzük, hogy minden kollégiumi szobában lakik majd egy anyaországi, egy határon túli és egy diaszpórából érkező tanulónk. Sőt, a szülői munkaközösségünk kidolgozta a peregrinusokat patronáló programot: az iskolánkba járó diákok szülei vállalhatják, hogy egy-egy diaszpórából érkező diákot a gimnáziumi évekre a családjukba fogadnak. Ez jelentheti például azt, hogy hétvégente együtt lehetnek a családdal, és azt is, hogy ők látják el a gyermek érdekképviseletét.
– Mit remélnek, mi lesz érettségi után a diákokkal?
– Úgy gondoljuk, hogy a gyerekek jelentős része a magyar felsőoktatásban folytatja majd a tanulmányait. Ha ezután családot alapítanak, és Magyarországon maradnak, az is pozitív eredmény. Az is fontos, ha úgy döntenek, hogy visszatérnek a diaszpórába, hiszen az ottani magyar közösséget szolgálhatják, erősíthetik az anyaországban megszerzett tudásukkal. Abban is bízunk, hogy a diákjaink közötti ismeretségek később jó kapcsolati tőkét jelentenek majd nekik.
A hitéletben is részt vesznek
A diaszpóraosztályban heti két hittanóra lesz. Az iskola többi diákjához hasonlóan ők is részt vesznek majd a hétfői templomi istentiszteleten, és a hét többi napján az ő osztályukban is szólni fog a rádiós áhítat – sorolja Nagy-Baló Csaba igazgató. Remélik, a kórusba és a cserkészetbe is bekapcsolódnak majd a diákok.