Katekizmus

Mi a Magyar Református Egyház?

A Kárpát-medencei magyar reformátusok hitvallásos egysége, szolidaritása létező, történelmi kapcsolat, a Magyar Református Egyház ennek a közösségnek, a kálvini hagyomány alapján létrejövő intézményesülése. Közösségünk alapja gyülekezeteink hűsége a megváltó Krisztushoz. A Kárpát-medencei magyar református egység megvalósítása elsősorban lelki, tartalmi folyamat. Mint ilyen, szerves része és következménye az egyházaink életében tapasztalt, az elmúlt időszakban felerősödött egységre, közösséggyakorlásra irányuló folyamatnak.

Mik az előzményei és okai a mostani egységesülésnek?

A magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több államszervezeti keretei között élt, egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élő, a reformációhoz csatlakozott nemzetiségekkel. A reformáció után az addig kényszerű szervezeti széttagoltságban élő egyházrészek 1881-ben Debrecenben létrehozták a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egységét. Az egységes Magyar Református Egyház létrejöttével megerősödött folyamat többször, és komolyan megtört. Ezen törések közül a legfájdalmasabb a trianoni döntést követő határátrendezés volt, amely újból szétszakította egyházunkat is. A magyar reformátusság a kényszerű szétszakítottság ellenére tanúságtételében és szolgálatában mindvégig megőrizte hitbeli és teológiai egységét. Ez az adottság komoly jelentőséggel bír a többi európai és transzatlanti református egyházzal való összehasonlításban. Ezt tesszük nyilvánvalóvá 2009. május 22-én.

Hogyan képviseli a Magyar Református Egyház a szétszakított magyarság érdekeit?

A magyarság állapotát két történelmi dátum viszonyában lehet jól kifejezni. 1920-ban, Versailles-ban, a győztes hatalmak az ország kétharmadának elcsatolásával kilátástalan helyzetbe hozták Magyarországot. Trianon megkerülhetetlen kérdés a magyarok számára. Nyolcvannégy évvel ezután, a 2004-es magyarországi népszavazás nem adta meg a felhatalmazást arra, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársághoz jussanak. Ez az eredmény szintén sokkolta a nemzeti egységért aggódó magyarokat. A 2004-es népszavazás, ahogy Trianon is, történelmi hatással volt a Kárpát-medencei magyarság életére. Trianon igazságtalan, rövidlátó és felelőtlen döntés volt, ahogy 2004. december 5. is. Az első külső kényszer volt, a másik a magyarországi demokrácia szülte politikai akarat. Az egyesülő Magyar Református Egyház ezeket az örökségeket hordozva készül az ünnepre. Szeretnénk, hogy 2009. május 22. evangéliumi felelet, vigasz és remény legyen. Az Alkotmányozó Zsinattal egyszerre mondunk nemet a múltra és igent a jövőre, amely csak Krisztusban van. Az Hálaadás ünnepén, ahogy évszázadokon át, most is kinyilvánítjuk azt a hitünket, hogy semmilyen nagyhatalmi, politikai érdek nem veheti el a kevesek hitét, szeretetét és közösségvágyát. Nincs az az összetöretettség és botránkoztatás, amit Isten Kegyelme, Jézus Krisztus szeretete és békessége ne gyógyíthatna meg!

Hogyan valósítja meg a Magyar Református Egyház az európai gondolatot a Kárpát-medencében?

Az egységes Magyar Református Egyház helyreállítása az európai integráció újabb lépése. Az Európai Unió megléte azt jelenti, hogy a páneurópai gondolat valósággá lett. Ez természetessé teszi, sőt kívánja az integrációs folyamatok megerősítését. A XXI. század elejének történelmi változásai következtében a Kárpát-medence magyar reformátussága - Kárpátalja, Szerbia és Horvátország kivételével - egy államszövetség, az Európai Unió területén él. A határok ellenére összetartozó népek, emberek, közösségek együttműködésének megvalósítása az egységes református egyház. Nem állami, politikai szervezet, olyan emberek alkotják, akikkel a békés hétköznapokban a Kárpát-medencei országok állampolgáraiként találkozhatunk. Az egyetemes vallás- és lelkiismereti szabadság jogára hivatkozva ezek a szlovák, ukrán, román, szerb, horvát, szlovén és magyar állampolgárok kijelentik, hogy az állampolgári identitásuk mellett és felett él bennük egy másik, történelmi hagyomány, egy aktuális igény a vallásuk alapjait hitvallásaiban képviselő Magyar Református Egyházra.

Hogyan szolgálja mindez a soknemzetiségű Kárpát-medence nemzetiségi békéjét?

Meggyőződésünk, hogy a közösségi igényt kielégítő szorosabb együttműködés segíteni fogja a Kárpát-medence népeinek békés és egymást megbecsülő együttélését. A történelmi múltba visszatekintve azt látjuk, a református hitvallások alapján létrejövő társadalmak, intézmények tudták a leghatékonyabban képviselni a tolerancia az elfogadás, a vallási és etnikai béke elveit a térségben. Az Alkotmányozó Zsinat fő üzenete is kifejezi ezt: Krisztus a jövő, együtt követjük őt! Krisztusban lehetünk csak egyek, Benne és Általa tudunk megbékélni egymással. Mi magyarok a meghasonlott lelkiismeretünkkel, és ezzel párhuzamosan, mi, a Kárpát-medence, és Közép-Európa népei egymással. Az evangélium, amit a debreceni zsinat is hirdetni kíván, a történelem legerősebb békevágya és békeüzenete.

Milyen társadalmi elveket vall az egységesülő Magyar Református Egyház?

Az Európai Unió létrejöttével egyházunk felelőssége az, hogy immár közép-kelet-európai keretek között vállalja Isten szabadító akaratának nyilvános hirdetését. Az egység nem öncél, hanem a hitelesebb evangélium-hirdetésnek, a reánk bízottak hatékonyabb szolgálatának és az értékképviseletnek lehetősége. Az egyház úgy tekint a társadalomra, mint emberi közösségre, amelyben meg kell, hogy valósuljon az egymás iránti felelősség felebaráti szolgálata. Az egyesült Európa egységes politikai és gazdasági tere, különös hangsúllyal a szabad munkaerő áramlásra, indokolttá teszi szolgálataink egyesítését. A Magyar Református Egyház részegyházainak Kárpát-medencei egységes jelenléte a szolgálat területén a tolerancia helyett a szolidaritást jelenti. Segíteni kell a megbékélés és igazságosság térnyerését, hogy politikai, szociális, gazdasági és kulturális törésvonalakat áthidalva az Evangélium központi üzenete kerüljön szóban és tettekben hirdetésre, minél konkrétabban és közvetlenebbül, szolidaritást vállalva az itt élő népekkel.