Református egyházvezetők és politikusok találkoztak az Országházban

2011. szeptember 13., kedd

Testvéri találkozón fogadta a közelmúltban alakult Református Törvényhozók Fóruma (RTF) a Generális Konvent Elnökségét szeptember 13-án az Országházban. Az RTF a közelmúltban alakult, célja, hogy tagjai közéleti munkásságukban is hangsúlyosabban képviseljék a református értékeket, illetve hogy szorosabb kapcsolatot tartsanak fent a Magyar Református Egyházzal. A találkozó keretében a Magyar Református Egyház részegyházainak és egyházkerületeinek megjelent vezetői beszámoltak az együttműködés lehetőségeiről is.

Halogathatatlan emancipáció

A Református Törvényhozók Fórumáról annak egyik tagja, Kövér László, az Országház elnöke elmondta: bár a rendszerváltás óta eltelt két évtized, de most látták elérkezettnek az időt, hogy a református képviselők egy fórumba tömörülve hangolják össze hitük értékeit törvényhozó munkájukkal. „A református értelmiség sokszor magányos harcos” – fogalmazott a házelnök. Mint mondta, a fórum egyszerre közösségkeresés, másfelől pedig református lobbi. A határon túli résztvevőket köszöntve elmondta: azok a képviselők a veszélyesek, akik nem vállalják nyíltan a számukra alapvető értékeket. „Magyar érdekeket képviselünk, egy olyan Nagy-Magyarországét, amely térképen nem létezik, de máshol már igen” – mondta Kövér László, és hozzátette: nem halogatható tovább a reformátusok emancipációja a közéletben.

Itt az idő

Lobbi helyett kairosznak nevezte az RTF és a találkozó létrejöttét Balog Zoltán államtitkár, a beszélgetés moderátora. Mint mondta, a fórum létrejöttének alapvető motivációja az a református közéleti-kulturális hagyomány, amely a 16. század óta meghatározó tényező Magyarország történelmében, illetve a hívő emberek kötelezettsége arra, hogy megvallják hitüket. Balog Zoltán elmondta, hogy a miniszterelnököt, az Országgyűlés ház- és korelnökét, négy államtitkárt és számos képviselőt összefogó fórum a frakción belül is a rácsodálkozás helye: mintegy ötven református képviselő vesz részt a fórum munkájában.

„Nagyon régóta vártunk már benneteket” – idézte Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök Pap Géza erdélyi püspök szavait a 2009. május 22-i ünnepségről a Generális Konvent Elnöksége nevében elmondott köszöntőjében. A püspök örömének adott hangot a találkozón, és kifejezte a GK együttműködési szándékát egy egyeztető, érték- és érdekképviseleti fórum létrehozására. Emlékeztetett, hogy a kormány és az egyház együttműködése nem volt bürokráciai zökkentőktől sem mentes az elmúlt másfél évben. Mint mondta, a 2010-es szja 1% felajánlások változása, amely szerint húszezerrel többen tettek felajánlást, mégis mintegy negyvenmillió forinttal kevesebb összeg érkezett el a Magyarországi Református Egyházhoz, megfontolandó társadalmi problémákra mutat rá, amelyek megoldásában fontos a stratégiai együttműködés éppúgy, ahogyan az a roma szakkollégiumi hálózattal már elindult a történelmi egyházak és a kormány között. Bölcskei Gusztáv a képviselők támogatását kérte a Magyar Református Szeretetszolgálat hamarosan induló, a lakásukat a bankhitelek megugrott törlesztőrészlete miatt otthonukat elvesztett családok megsegítéséhez.

 Határtalan kérdések

A köszöntések után a GK Elnökségének tagjai kaptak megszólalási lehetőséget, és osztották meg aktuális helyzetüket a fórum jelenlévő tagjaival. Többen jelezték, hogy a közelgő népszámlálás eredményeinek minél pontosabb meghatározásában számítanak a fórumra. Csűry István királyhágómelléki, Zán Fábián Sándor kárpátaljai, Fazekas László felvidéki püspök és Csányi Erzsébet szerbiai főjegyző köszönetet mondtak a kettős állampolgárság lehetőségéért, és megfogalmazták kéréseiket is a fórum felé. Királyhágómelléken és Erdélyben a politikai szétszabdaltság, Kárpátalján a felgyorsult elvándorlás, Felvidéken a munkanélküliség és az alacsony adakozás miatt ellehetetlenedő gyülekezetek, Délvidéken pedig a délszláv háborúkor elmenekült középgeneráció hiánya jelent nehézséget.

Steinbach József dunántúli püspök az elnéptelendő falvak, az egyetemi- és kórházlelkészek fenntartását említette, illetve hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a hitoktatás markánsabbá tétele terén. A Tiszáninnen sürgető problémája a romakérdés, amely azonnali beavatkozást igényel – Csomós József püspök szerint most kell a következő évtizedeket megalapozni, különben „nem lesz, aki nevelje, gyógyítsa és pasztorálja a romákat”. Szabó István dunamelléki püspök a Budapest közelébe költözött kelet-magyarországi tömegek lelki ellátásának nehézségiről beszélt, és hozzátette: nonszensz, hogy egyedül Magyarországon nincs kötelező hit- vagy etikaoktatás. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház újonnan és legitimen megválasztott vezetését ajánlotta a fórum figyelmébe. Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok hozzászólásában az ifjúság támogatásának kérdéséről szól, valamint elmondta: Magyarország, egy régió vagy egy település élhetővé tétele önkormányzati-parlamenti feladat, az ott élő közösségek élhetővé tételében pedig az egyházak tudnak támogatást nyújtani.

A beszélgetés további részében felmerült az intézményátvételek kérdése, illetve javaslat született arra, hogy mihamarabb alakuljanak a fórumon belül szakbizottságok, amelyekben elkezdődhet a szakmai munka például a hittanoktatás és az intézményátvétel technikai kérdéseiről. A következő, egyelőre meg nem határozott dátumú találkozón a Generális Konvent látja majd vendégül az RTF tagjait a közös gondolkodásra. Azt a képviselők és az egyházi vezetők is egybehangzóan kijelentették: nagy öröm mindannyiuk számára, hogy a nyílt párbeszéd megkezdődött.

Bagdán Zsuzsanna, Fotó: Kalocsai Richárd

 

Istent keresem

1Thessz 5,1–11

„...legyünk éberek és józanok!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →