„Keresztyénként elsősorban a menny polgárai vagyunk”

A konferenciát 2008 után másodszor tartották meg újra Magyarországon, a balatonszárszói SDG Konferencia-központban. A fórumon három kontinensről hatvankét résztvevő oszthatta meg egymással tapasztalatait előadások, panel- és csoportbeszélgetésekben.

Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke nyitóáhítatában a 133. zsoltárral köszöntötte a gyülekezetet. Áldásnak mondta, hogy együtt lehetnek. Hozzáfűzte, hogy az Ige megtartó ereje nem lehet csak az egyéné, hanem a közösségben is szükséges, mert az marad meg, aki hűséges az Úrhoz. Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke, a Generális Konvent ügyvezető elnöke köszöntésében méltatta a diaszpórában élők és szolgálók helytállását.

Mező István Mózes hivatalvezető, az MRE Zsinati Hivatalának vezetője előadásában a Kárpát-medencei és diaszpóraosztály munkáját mutatta be. Kifejtette, hogy a külhonban és diaszpórában élő magyar reformátusok szerves részei az egyháznak, így az ő szolgálatuk is az egyház belügyeihez tartozik. Beszélt az osztály feladatairól, amelyek közé a kapcsolattartás, adminisztratív és pénzügyi feladatok tartoznak. A konferencia céljaként jelöltre meg, hogy meghallgassák a résztvevőket, hogy mit várnak a diaszpórában élő reformátusok az egyháztól, hogyan gazdagíthatják a világ különböző részein élő magyar reformátusok az anyaországot.

Sógor Csaba külügyi osztályvezető előadásában az ószövetségi és újszövetségi szétszóratás után a modern diaszpóra lényegéről így fogalmazott: jelen lenni a világban. A lelkész szerint a külföldön élő magyar reformátusok keresztyénként elsősorban a menny polgárai. Kiemelte, hogy a világban tanúskodó egyházként kell szolgálnunk, akár az anyaországban, akár külföldön élünk.

Gér András László zsinati tanácsos a legutóbbi, 2008-as diaszpórakonferencia ajánlásait és azok hatását ismertette a résztvevőkkel. Elmondása szerint a tizennyolc évvel ezelőtt megfogalmazott elvek ma is időszerűek, közös küldetésnek mondta ajánlásaikat a hívek szolgálatára, amelyekben konkrét szervezeti programot fogalmaztak meg. Kiemelte a befogadó országok egyházaival szükséges partneri kapcsolat ápolását, a folyamatos lelkipásztori jelenlét szükségességét, a továbbképzést, a lelkészi státusz rendezését, a stratégiai missziói helyek kijelölését. Kiemelte, hogy a diaszpóra jövője azon is múlik, hogy a világ különböző országaiban élő magyar testvéreinkkel milyen kapcsolatot ápolunk, ezt közös és felelős református szolgálatnak nevezte.

Három kontinens diaszpórában élő egyházteste mutatkozott be a konferencián. Argentínában, Észak-Amerikában, Nyugat-Európában, Németországban és Ausztráliában szolgáló lelkipásztorok ismertették történelmüket és napjaink helyzetét. Beszámoltak örökségükről, a magyar nyelvű istentiszteletekről, szolgálati területeikről, kihívásokról, a lelkipásztorok hiányáról.

Ezt követően több témában panelbeszélgetésekben vitattak meg aktuális témákat a jelenlévők. A gyülekezetek, lelkipásztor meghívása, képzés és utánpótlás című beszélgetés résztvevői kitértek a Kárpát-medence lelkészi állományára, a lelkipásztorok hiányának problémájára és a lehetséges megoldási alternatívákra. Felvetődött a teológia képzési rendszerének a megújítása, a laikusok képzése, akik át tudnának venni szolgálati területeket a lelkipásztoroktól, ahol arra szükség van. Szintén a javaslatok között szerepeltek az ösztöndíjprogramok.

Az egyesületek, hétvégi iskolák, együttműködés konzulátusokkal, evangélikus testvéregyházakkal című beszélgetésben a résztvevők kiemelték, hogy szolgálati területükön gyakoriak a vegyes gyülekezetek, ahol több felekezetből is vannak tagjaik. Rendszeresen tudnak tartani hétvégi hitéleti alkalmakat, hittanórákat, ezt az evangélikus és református lelkészek váltásban szokták ellátni. Felhívták a figyelmet a lelkészutánpótlás problémájára és a csökkenő, nemritkán megszűnő gyülekezetekre. Ennek megállítása érdekében fontosnak mondták, hogy a diaszpórában élő gyülekezeteket támogassák a kárpát-medencei anyaországok egyházi szervezetei.

A konfliktusok, generációk, kapcsolat a nagyobb helyi egyházakkal témában a résztvevők egyebek között a nemzedékek összekapcsolódásáról, a kiköltözők gyülekezeti bekapcsolódásáról beszélgettek. Kiemelték a közösségi alkalmaikat, például a bibliakört, házi és ifjúsági csoportokat, kirándulásokat szerveznek. Jó példaként említették, hogy azokban a németországi gyülekezetekben, ahol nincs állandó lelkipásztor, Magyarországról helyettesítéssel látják el ezt a szolgálatot, amelynek anyagi finanszírozásához a tagok is hozzájárulnak. A konfliktusok között kiemelték, hogy több helyen a gyerekek közül a magyart már csak kevésbé beszélik, így nem jól működik a misszió.

Csütörtökön Vass Zoltán, a Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetsége elnökének áhítata után három témában hallhattak panelbeszélgetést a jelenlévők: az ingatlanok helyzetéről, a világi munkatársak szerepéről, valamint a vallásoktatás és az online szolgálat jelentőségéről.

Az ingatlanok, ingóságokról szóló beszélgetésben szó volt az észak-amerikai kontinensen lévő templomokról, idősotthonokról, múzeumokról, gyűjteményekről, amelyek páratlan örökséget hordoznak, ezért kiemelten fontos a gondozásuk. Emellett kitértek a meglévő ingatlanok fenntartására, a jogi és anyagi háttér rendezésének szükségességére. Felvetődött egy egyházi ingatlankataszter létrehozásának szükségessége, ami bekerült a konferencia ajánlásai közé.

A világi munkatársak képzése, részvétele a gyülekezeti munkában témakörben Seifert András, az augsburgi gyülekezet presbitere az eklézsiában végzett szolgálatot összetett feladatnak nevezte. Fontosnak nevezte a világi munkatársakat, akiknek komoly szerepük lehet a közösségek megmaradásában. Megfogalmazása szerint az Úristennel együtt kell munkálkodni az egyház és a gyülekezetek fennmaradáséért. Kiemelte a személyes kapcsolattartást a lelkipásztor és a gyülekezet tagjai között, illetve hogy a gyülekezetek is tegyék meg, amit tudnak, anyagilag és a közösségükért vállalt szolgálatukkal.

A vallásoktatásról, online szolgálatok című panelbeszélgetés résztvevői szerint a lelki közösségek megtartásában az online szolgálatokra nagy szükség van, de nem helyettesítheti az élő, személyes kapcsolattartást. Javasolták a külhonban élő magyar híveknek, hogy ha lehetséges, a magyarországi gyülekezetük istentiszteleti közvetítésébe is csatlakozzanak online, hiszen így is épülhetnek a testvérgyülekezetek. A vallásoktatásban hangsúlyosnak mondták a szolgálattevők képzését, akár hittanoktatási módszertan kidolgozásával.

A legutóbbi, 2008-as konferencián elfogadott ajánlásokat kiegészítve új nyilatkozatot fogadtak el a fórum résztvevői, amelyet a Generális Konvent elé terjesztenek. A dokumentum tartalmazza egyebek között a diaszpórában szolgáló lelkipásztorok helyzetének rendezését, a nem lelkészi szolgálati modellek megújítását, a gyülekezetépítés segítését, az online és hitéleti szolgálati lehetőségeket.

Az új nyilatkozatot alább olvashatják a címre kattintva:

A korábbi, 2008-as ajánlások alább olvashatók:

Megfogalmazódott az igény arra is, hogy a diaszpórakonferenciát kétévente tartsák meg, a Generális Konvent plenáris üléséhez kapcsolódóan.

A kétnapos találkozó végén Krasznai Csaba püspök áhítatában a Krisztusért vállalt bátorságról, annak hatásáról beszélt közösségeinkben. Steinbach József püspök a konferencia zárásaként köszönetet mondott a résztvevőknek, hogy együtt gondolkodhattak, megosztották egymással a diaszpórában végzett misszió jelentőségét.