Tizenháromezer kilométert utazott Benedek-Micsinay Mária, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnoka, hogy képviselje gyülekezetét a magyar református egységnapon tartott nőszövetségi konferencián, május 24-én. A Kárpát-medence és a világ számos pontjáról érkező küldöttek megtöltötték a debreceni református nagytemplomot, ahol emelkedett, ünnepi hangulatban találkozhattak. A konferencia után sikerült szóba elegyednünk Benedek-Micsinay Máriával.

Benedek-Micsinay Mária a debreceni nagytemplomban (balról)
Mi motiválta, hogy eljöjjön az egységnapra és a nőszövetségi konferenciára?
Meghívtak, amit egy kis tétovázás után örömmel elfogadtam. Rendkívül megható nekem és, azt hiszem, mindenkinek ez az egész találkozás.
Majdnem kilencven évesen repülőre szállni és átrepülni a fél világot, nem is veszélytelen. Ennyire eltökélt volt?
Igen, de hát tudtam, hogy az Úristen megsegít, és képes vagyok rá.
Milyen a református hitélet Buenos Airesben?
Nagyon kis gyülekezet a miénk. Húsz-harminc évvel ezelőtt több dél-amerikai országban is volt magyar református közösség. Jelenleg már csak Argentínában van. De mi még élünk, és bár csökkent a gyülekezet létszáma, tovább hirdetjük az Igét, és nagy hangsúlyt fektetünk a karitatív munkára.

Mióta létezik magyar reformátusság Argentínában?
A negyvenes évek elején vált hivatalos egyházzá a református egyház Argentínában, jövőre lesz hetven éve, hogy létezünk és elfogadnak minket. Hasonlóan éljük a hitéletünket, mint itt, Magyarországon, magyar nyelvű református zsoltárokat énekelünk. Igaz, jelenleg nincs állandó lelkészünk, de rendszeresen meghívjuk nagytiszteletű Écsi Gyöngyi lelkésznőt, aki a felvidéki Hetényről évente kétszer egy hónapra érkezik hozzánk szolgálni. Ökumenikus szellemben, de a református szertartás szerint folynak az istentiszteletek, ahova katolikus és lutheránus testvérek is el szoktak jönni. A covid óta pedig online is közvetítjük az istentiszteletünket, amelyre Mexikóból, Kanadából, az Egyesült Államokból, Magyarországról és Argentína különböző területeiről is bekapcsolódnak hívők. Argentína ugyanis óriási, négymillió négyzetkilométer, és máshol is élnek református emberek, így az, hogy több ezer kilométerről is figyelemmel követik az alkalmakat, nagyon sokat számít.
Mikor és hogyan került Argentínába a családja?
Hódmezővásárhelyen születtem. Amikor véget ért a második világháború, elhagytuk Magyarországot. Akkor négyéves voltam, nyolcévesen kerültünk Buenos Airesbe. A férjem, Benedek László erdélyi születésű, Benedek Elek rokona. Az Úristen úgy akarta, hogy ilyen messziről összetalálkozzunk. Mindkettőnknek fontos volt, hogy magyarságunkat és reformátusságunkat ilyen távolra kerülve is megtartsuk. Ő lett az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnoka, húsz éven át látta el ezt a szolgálatot, amíg az Úristen magához nem szólította, egy nappal a hatvankettedik születésnapja után. Én folytattam az egyházi szolgálatot, sokáig mint presbiter, 2011 óta pedig főgondnokként. Lányunk pedig gondnok az egyházunkban.
Mit visz magával haza Debrecenből, az egységnapon színültig megtelt nagytemplomból?
Meghatottságot, azt, hogy mennyire éreztem a szeretetet és a pozitív kisugárzást. Fantasztikus élmény volt a nőszövetségi találkozó. Igyekezni fogok átadni ezt a gyülekezetünknek és az argentínai magyar közösségnek. Köszönöm a sok szeretetet, amit kaptam.