Farsang van, a beöltözés, a jelmez- és álarcviselés időszaka. Régen ilyenkor az emberek belebújtak a gonosz szerepébe vagy abba, amit normál életükben nem élhettek ki. Szabad volt kimondani olyan dolgokat, amiket egyébként inkább magukban tartottak, és nem járt érte büntetés. Mindenki tréfának, vígságnak vette, és közben mégis napvilágra kerülhetett, ami továbbra is elfojtva csak mérgezte volna a lelket. Sajnos manapság – farsangtól függetlenül is – álarcot hordunk. Kun Ágnes Anna református lelkész gondolatai.
A Református Szeretetszolgálat fenntartásában működő Kelet-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ egyik lakásotthonában él az a Nagy László, aki a napokban egy hetvenéves idős férfi életéért küzdött. A tizenhét éves diák a megkeresésünkre elmondta, hogy egy átlagos iskolanap elé nézett, amikor a trolibuszon utazás közben összeesett az idős férfi.
Ünnepi istentisztelettel kezdődik az idei programsorozat. A székesfehérvári Budai úti református templomban Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdet Igét február 9-én 10 órakor. A házasság hete eseményeinek fókuszába idén a házastársak közötti kommunikáció került. Mottója: Beszélgessetek a házasságotokért!
A rendszerváltoztatás óta a polgári kormányzat kifejezésen jellemzően egy konkrét politikai csoportosulást és ennek a csoportosulásnak az ország vezetésével megbízott tisztségviselőit értjük. A református teológiai hagyományban ugyanakkor tágabb értelemben az állami élet egészére vonatkozik a kifejezés, jelen sorok szerzője is így használja azt. Etikai szempontból nézve kérdések sora jelenik meg előttünk, ezek közül válogatunk, és igyekszünk válaszolni rájuk a megadott keretek között.
– A reménység emberének tartom magamat, a gyülekezetnek is ezt akarom továbbadni, így hálát adtunk Istennek, hogy nem történt személyi sérülés, és megóvta a templomot is, amelyet, majd amikor ő engedi, ki is fogunk festeni – mondja Molnár-Kovács Edit, a Hangácsi Református Egyházközség lelkipásztora. Lelki hajlékukban tűz pusztított tavaly adventkor.
A lelkigondozáson, bibliaórákon részt vevő fogvatartottak többsége akkor szembesül tette lelki következményeivel, amikor hallgatni kezdi Isten Igéjét. Az elítélt ráébredhet arra, hogy miért rossz, amit tett, és hogyan szabadulhat a bűntől. Többször említették ezt börtönlelkészek, akikkel volt alkalmunk beszélgetni. A Magyarországi Református Egyház börtönmissziója idén huszonöt éves. A szolgálat új vezetőjét, Gottfried Richárdot kérdeztük az évfordulós eseményekről.
Több kutatás is alátámasztja, hogy a Z generációba tartozók nehezen kötelezik el magukat, és sokkal könnyebben váltanak vagy cserélnek le tárgyakat, de akár közösséget is. Az egyházaknál is gyakran visszatérő kérdés, hogyan lehet elérni és megszólítani őket. Tóth Zsófiával, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztályának ifjúsági projektvezetőjével és Duráczky Bálinttal, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Szociológia Tanszékének adjunktusával beszélgettünk erről.
Az idei házasság hete a kommunikáció fontosságára összpontosít – szögezi le Mucsi Zsófia lelkipásztor, a Gyökössy Intézet szakmai vezetője és a szervezőbizottság református tagja a február 9-én kezdődő rendezvénysorozat kapcsán.
Gyakori, hogy egy nézeteltérésből nem találjuk a megoldást, de van egy módszer, amely segíthet a szembenállásból egymás mellé állítani a vitás feleket. A Gyökössy Intézet által elkezdett mediációs lehetőség párbeszédet segítő folyamat gyülekezetek, egyházi intézmények számára, hogy támogassa a felmerülő konfliktusok megoldását, legyen szó vezetők, munkatársak vagy kliensek közötti nézeteltérésekről. Ugrin Erzsébet mediátorral beszélgettünk.
Fontos, hogy a gyülekezet szeresse a fiatalokat, ezt ők meg fogják érezni, később pedig Isten dicsőségére meg is hálálják – hívja fel a figyelmet Farkas Balázs. A tatai lelkipásztor arról is beszélt nekünk, hogy az ifjúság szolgálatának éve alkalmából a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Ifjúsági Osztályával együtt azt javasolják: az év egyik vasárnapját a gyülekezetek szenteljék a fiatalok szolgálatának.
Az 1925 húsvétján alapított Theologiai Szemle az első számoktól kezdve a mai napig az egyetlen olyan teológiai szakfolyóirat, amelyben teljes a nyitottság a legszélesebb ökumené iránt. Csikesz Sándor alapítót az is motiválta, hogy a trianoni békediktátum következtében szétszakított egyházszervezet, egyházi tudományos élet olyan fórumot kapjon, amely a különböző teológiai irányzatoknak is megjelenési lehetőséget ad. T. Németh László írása a Reformátusok Lapjából.
Tizenhét évesen, a családja nincstelenné válásakor kezdte el a nagybetűs életet. Ezt az időszakot a szégyen, az anyagi gondok, az elhagyatottság és a szorongás jellemezte, amikor pedig már úgy tűnt, révbe ér az élete és lelkipásztor lehet, agyvérzést kapott. Mándi Ferenc mégis vallja, Isten minden megpróbáltatásában küldött neki segítőt, és arra vágyik, hogy diakónusként támogatója lehessen azoknak, akiknek a történetét a saját bőrén tapasztalta meg.
A kolozsvári Farkas utcai református templomban, ünnepi közgyűlésen szentelték fel Kolumbán Vilmos Józsefet, az Erdélyi Református Egyházkerület decemberi közgyűlésén megválasztott püspökét.
A diakónia vasárnapján, idén február 2-án köszönti Isten gondoskodásának hivatásos képviselőit a Református Szeretetszolgálat. A Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban, a névadó arcképei és szobrai között csupa bájjal, figyelmességgel mozog Aszalos Gyöngyi, aki évtizedek óta példamutatóan ápolja az elesetteket. Az osztályvezető munkáját októberben oklevéllel ismerték el, most pedig bepillantást enged a mindennapjaiba és mesél az otthonba vezető életútjáról is.
A közösségek különösen is Isten szolgálatába állhatnak a 2025-ös évben. Az idei lehet háborús év, de lehet akár a békéé is. Minden cselekedet, amely Isten dicsőségét hirdeti, szolgálat: arra kell fordítani, ami szükséges, ami megőriz, ami védelmet ad – vallja Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) püspöke. A KRE ezt az esztendőt a szolgálat évének hirdette meg.
Néhány évig abban a kiváltságban volt részem, hogy rendszeresen óvodásokkal ebédelhettem. Megosztoztunk a levesgyöngyön, a tejbegrízen és a szülinapi tortákon. Hogy ki kivel ülhet egy asztalnál, azt mindig az óvó nénik mondták meg; ha hagyták volna, hogy mindenki oda üljön, ahová akar, nagy zűrzavar keletkezett volna.
A január 29-én a budapesti Ráday Házban tartott Református megújulás című konferencia szervezői nem kisebb célt tűztek ki, mint „az egyház és társadalom aktuális kihívásainak teológiai feldolgozását”, és ennek apropóját is meghatározták: „egyházunkat és társadalmunkat egyaránt megrázta az úgynevezett kegyelmi botrány, amelynek hullámai mind a mai napig érződnek és hatnak”. Előzetesen hangsúlyozták, hogy nem pártpolitikai szempontból kívánják az elmúlt időszakot megtárgyalni, hanem teológiai alapon állva. A főszervezők igei mottót Pál rómaiakhoz írt leveléből választottak: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”
Az ember szívében mindig ott rejlik az otthon képe: egy hely, ahol biztonságban érezheti magát, ahol megpihenhet, ahol az élet egyszerűbbé válik. A munkahelyemre tartottam, amikor megláttam egy férfit: koszos poharat szorongatva, rongyokba öltözve kéregetett. Elgondolkodtam, mi történik, ha megszűnik a nyugalmat és biztonságot jelentő otthon, ha utcára kerülve hideg járja át a testet, szél marja az arcot.
A vallási pluralizmus sok gondolkodó embert arra kényszerít, hogy semleges álláspontot foglaljon el az igazság kérdését illetően. Az egymással versengő világnézetek meg is béníthatják az embert, akinek a viselkedése ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki egy nagy feladat előtt megrémül, és tartva attól, hogy a feladat elvégezhetetlen, inkább neki sem lát annak, húzza az időt. Mit válaszolhatunk erre keresztyénként?
Az erdélyi Bodor család 1983-ban kalandos úton érkezett meg Amerikába a kommunista Romániában megélt, próbatételekkel teli lelkészéletből. Bodor László tíz éven át, viharos időszakban szolgált lelkészként a Miami Egyesült Egyházban, miközben ellátta a sarasotai missziós központot is. Felesége, a nyolcvanöt éves Albinka minden tekintetben jó társa volt férjének. Kisebbik fia, Péter Pál szintén lelkész, világi – mérnöki – munkája mellett 1993-ban átvette apja missziós szolgálatát, és átmeneti időre a miami gyülekezet vezetését is vállalta. 2019-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. Az amerikai Krisztus Egyesült Egyháza magyar nyelvű közösségeit tömörítő Kálvin Egyházkerület püspökhelyettese.
Szabó Imre néhai budapesti református esperes vészkorszakbeli hősies ellenálló tevékenységéről, a deportálások elleni bátor fellépéséről nem lehet anélkül szólni, hogy közben az egyház egyes korabeli világi vezetőinek történelmi bűneiről is szót ne ejtsünk. Interjú Erdős Kristóf történésszel.
Januártól március végéig kiemelten odafigyelnek a Magyar Református Szeretetszolgálat szociális szakemberei az utcán élő hajléktalan emberekre, akiknek szendvicset, teát és hálózsákot juttatnak, a fűtés nélkül maradt családoknak, időseknek pedig tűzifát biztosítanak. A Felebarát program kapcsán beszélgettünk Dobis-Lucski Zsófiával, a szeretetszolgálat kommunikációs vezetőjével, aki legutóbb Debrecenben segédkezett több mint háromszáz adag meleg étel kiosztásánál.
Fekete Károly püspök szervezésében hét tiszántúli lelkipásztor összesen tizennégy kárpátaljai egyházközségben szolgált 2025 januárjának utolsó hétvégéjén. Az ukrán határhoz közel eső kis települések gyülekezetei nagy szeretettel fogadták a vendégeket, akik maguk is feltöltődtek a nehéz helyzetben lévő hittestvérek hűségét látva.
– Valaha Marosvásárhelyen szerettem volna lelkész lenni. Mivel ott születtem és nőttem fel, úgy éreztem, ott a helyem, de az Úr bezárt ajtókat, ám helyettük kinyitott több másikat. Így vehetek részt a közegyházi szolgálatban esperesként, zsinati tagként. Elfogadtam ezt az Isten vezetéseként, ő ezt valamiért így látta jónak. Igyekszem minden napomat vele kezdeni vagy vele zárni, kérve őt, mutassa meg, mire szeretne ma használni – vallja Batizán Attila lelkipásztor, akit tavaly ősszel választottak meg a Küküllői Református Egyházmegye esperesének.
Tűz ütött ki a hétvégén a Református Szeretetszolgálat fenntartásában működő, szenvedélybeteg fiataloknak segítséget nyújtó ráckeresztúri drogterápiás otthon tornyában.
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa szeretettel, nyitottsággal, a teológiai párbeszédre való készséggel fogadta el a január végi Református Megújulás Konferencia fővédnökségét. Fontosnak tartottuk, hogy meghagyjuk a szervezők szabadságát az előadók és a témák kiválasztásában.
Az emberek többsége bizonyára találkozott már vele, mégsem gondolná, milyen különleges rovar a sáska. Olyannyira az, hogy a Bibliában is számos helyen előfordul, mégpedig meglehetősen negatív kontextusban. A zsidó nép Egyiptomból szabadulása során a fáraó országára Isten által mért csapások között a nyolcadikat ezek a pusztító rovarok jelentik.
Ha március, akkor Borum! Március 7–9-ig (péntek–vasárnap) között borverseny és szakmai fórum várja a református kötődésű szőlészeket és borászokat a Nagyenyed melletti Csombordon.
A vakvezető kutyák nem csupán segítők, hanem valódi társak is, megváltoztatják a gazdájuk életét, miközben kölcsönös bizalom és az együttműködés alakul ki közöttük. A születése óta látássérült Durgonics Tamással a vakvezető kutyákkal kapcsolatos tapasztalatairól beszélgettünk, arról, hogy nemcsak vezetni tudják gazdájukat, de a hitében és a személyes fejlődésében is segíthetik őt.
Amikor Luther Márton kihirdette tételeit a wittenbergi vártemplom közelében, nem sokan gondolták, hogy az általa képviselt tanok néhány évtized múltán futótűzként terjednek majd el Európában. A lutheri irányzat mellett a legtöbb követőjük a kálvinistáknak lett, utóbbi felekezet bölcsője Genf volt. Az ott elindított reformok azonban nemcsak Svájcban fejtették ki hatásukat, hanem a kontinens távolabbi vidékein is megjelentek, így Skóciában is. Ehhez szükség volt John Knox prédikátor kitartó munkájára.
Nemrég beszélgettem egy szolgatársammal, akiből szokatlan őszinteséggel szakadt ki, hogy szeretett egyházunkban néha még nyomokban sem tapasztalja a testvéri szeretetet és az elfogadást, viszont érzi a maró gúnyt, és elszenvedi az éles kritikát. Miért tesszük ezt egymással mi, keresztyének, akiknek jó példával kellene járniuk egymás és a világ előtt? – szegezte nekem a kérdést. Hella Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.
A református lelkészek palástján többféle motívum megjelenik, ezek a gyülekezeti hovatartozást is hirdethetik. Jellegzetes díszítésük, a paszomány aprólékos, finom munka, amely több száz év örökségét jeleníti meg. Kiss Árpádné Katalin palást- és viseletkészítő népi iparművésszel beszélgettünk, aki harminchetedik éve készíti a református lelkészek jellegzetes viseletét, egyedivé téve azokat kézzel készített paszományaival, amelyek történeteket mesélnek el.
Jó hírű szeretetintézmény Budapesten a húszéves Kálvin János Református Idősek Otthona, amelynek mintegy kétszázötven név van a várakozólistáján. Látogatásunk során lakókhoz is bekopogtunk, megszólaltattunk mentálhigiénés munkatársakat. Riport megindító történetekkel.
Épp egy hónapja köszöntött be karácsony szent ünnepe. Az ezt megelőző hetekben az adventi várakozás, az ünnepek előtti izgalom dominálta a napjainkat, majd sok esetben az örömteli pillanatok, a családi együttlét, beszélgetések, egymás megajándékozása vette át a főszerepet. Barnóczki Anita lelkipásztorral, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem docensével arra kerestük a választ, hogy mi zajlik le bennünk, amikor lezárul az ünnepi időszak, hogyan rázódunk vissza a hétköznapokba vagy miképp küzdhető le a karácsony utáni üresség érzése.
Tartalmas estét töltött együtt az a közel száz fiatal, aki csütörtökön este az Ökumenikus Ifjúsági Iroda szervezte imaestre szánta az idejét. A felemelő hangulatú rendezvény immár harmadik alkalommal valósult meg. A helyszín ismét a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa székháza volt. Idén a különböző hátterű fiatalok hitbeli megerősödése és az egymással való testvériség elmélyítése volt a közös imádkozás célja.
A gályarabok története a református egyház egyik legtragikusabb, ugyanakkor legmeghatározóbb időszakát idézi fel. A hitükért szenvedő, életüket áldozó prédikátorok emléke nem csupán a múltra emlékeztet, hanem a ma emberének is erőt adhat, hogy megőrizze hitét a legnehezebb időkben is. A Kardos Péter nyugalmazott lelkipásztorral készített interjúban arra kerestük a választ, miért fontos számunkra a gályarabok emlékezete, és hogyan őrizzük meg történetüket az utókor számára.
Társállat? Lelkes állat? Ez csak állat? Vajon mit gondol ezekről a kérdésekről az a lelkipásztor, aki családtagként kezeli a kutyáját? A gávavencsellői parókia portáján aranyhal, rackajuh, ló, nyúl, tyúk, kutya, macska él Veres Péter családja mellett. Ottlétünkkor nem térünk ki a felelős kutyasétáltatásra, a játszóterek elkerülésének fontosságára vagy arra, miért ülőhelyen foglal helyet a kutya a buszon, de arra rákérdezünk, mi történik a házi kedvencekkel, ha befejeződik az életük, és tarthat-e egy lelkipásztor állatnak gyászszertartást.
Egy kiegyensúlyozottabb élet lehetőségét kaphatják meg a különböző emlő-rendellenességgel küzdő gyermekek a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában újonnan létrehozott gyermekemlőközpontban, ahol több évtizedes tapasztalattal és a Bethesdára jellemző, egyedülálló gondozással kezeli a nemzetközi és hazai szaktekintélyekből álló csapat a testi hibáktól szorongó gyermekeket – tudatta a kórház sajtóközleményben.
Kevés olyan gazdag történelmű, vallási és kulturális szempontból meghatározó városa van a mai Magyarországnak, mint a Bodrog két partján fekvő Sárospatak, amelynek neve összeforrt a Rákóczi családdal, Lorántffy Zsuzsannával és a református kollégiummal. Földrengést is túlélő református temploma több száz éve otthona az ország egyik legrégebbi református gyülekezetének, amelyben a kultúra és a szellemi táplálék legalább olyan fontos, mint a lelki.
Egész életében komolyan vette és szó szerint értelmezte a szenvedők megsegítésére elhívó jézusi tanítást Topolánszky Ákos, aki úttörője volt a szenvedélybetegeket segítő ellátási rendszer kiépítésének. – Hitem szerint Isten által megfordított életű ember vagyok – mondja. A fordulat egészen fiatalon történt, amikor megismert egy olyan lelkipásztort, akinek az imaalkalmaira drogosok, alkoholisták, prostituáltak, a szocializmus társadalmából kirekesztett emberek is jártak. A szociológus, szociálpolitikus lelkipásztor segítette a kábítószereseket az utcán, az otthonában, gyülekezeti közösségekben, de minisztériumi szakpolitikusként is. Jelenleg a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának kórházlelkésze.
A „jóléti evangélium”, más néven „bővölködéstan” tanítása szerint azok, akik igaz hitet gyakorolnak, feltétlenül fizikai és anyagi jólétre tesznek szert ebben az életben. Az irányzat az Amerikai Egyesült Államokban keletkezett a múlt század első felében, azonban gyorsan elterjedt minden kontinensen.
A gyermekhangon énekelt Himnusz felemelő élmény – állítja Ember Sándor, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola igazgatója. Intézményükben nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusok arra, hogy szóban is ki tudják fejezni magukat a diákok – erre szónok névadójuk szellemisége is kötelezi őket. Hogyan tudják megőrizni az olyan hagyományos értékeket, mint a szépírás, a közös éneklés vagy a verstanulás? – erről kérdeztem Ember Sándort a magyar kultúra napja alkalmából.
Még a múlt év végén, néhány nappal karácsony előtt nagy jelentőségű régészeti leletet mutatott be a frankfurti Goethe Egyetem és a mainzi Leibniz-intézet régészeti kutatóközpontja. Egy kicsi ezüst tekercsről van szó, amelyet még 2018-ban, egy Frankfurthoz tartozó település római kori temetőjének feltárása során találtak. A tekercs egy Krisztus után 230-270 körül eltemetett, 35-40 év körüli férfi nyakláncában volt, ám az idő annyira megviselte, hogy csak az idén sikerült digitális technikával, virtuálisan „kitekerni”, s ekkor derült ki, hogy tizennyolc soros latin szöveget karcoltak bele kézzel, amely a kutatók meglepetésére a krisztogrammot, vagyis Jézus Krisztus nevének rövidítését tartalmazza.
Az Erdélyi Fejedelemség története kapcsán talán legtöbbször Bethlen Gábor uralkodása, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, esetleg Báthory István és az ő megszerzett lengyel királyi címe jut eszünkbe először mint neves uralkodói az országnak. Mellettük kevesebb szó esik a Rákóczi családban másodikként a fejedelmi székig jutó Györgyről, aki tizennyolc éves országlása alatt sokat tett a református egyház megerősítéséért. Írásunkban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodásának egy-egy epizódját járjuk körül.
Az egyház felfogható úgy is, mint a civil társadalom része, de milyen szerepe van, amikor a menekültek megsegítéséről van szó? Mennyire fontos ilyenkor a jószolgálati szervezetek jelenléte? Nagyné Csobolyó Eszter, a Dunavarsányi Református Egyházközség beosztott lelkésze doktori munkájában arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, hogyan léptek fel az egyházak és a civilek a menekültkérdés kezelésekor.
Ünnepélyes nyitó istentisztelettel vette kezdetét vasárnap az idei ökumenikus imahét, amely a keresztyén egységért végzett közös imádság és tanúságtétel kiemelkedő, rendszeres alkalma. Az országos eseménynek a Deák téri evangélikus templom adott otthont, ahol a résztvevők együtt emlékeztek arra, hogy hitük közös alapja erősebb minden különbségnél. Idén a hét választott témája: „Hiszed-e ezt?” (Jn 11,26b). Steinbach József református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta, hogy az Úr az egyetlen, aki a hatalmával nem él vissza, és aki szeretetében mutatja meg azt nekünk.
Nehéz, ám mégis sokakat érintő krónikus betegséggel él együtt az egyetemista Benedekffy Kálmán, aki kisgyermekkorától kezdve diabétesszel küzd. Kezdetben nehezen viselte a mindennapi korlátokat, később azonban megtanulta kezelni és elfogadni a betegségével járó problémákat. Ma inkább különlegesnek, mintsem betegnek érzi magát.
– A lelkészi elhívás nem korlátozható jogi határokkal, az az egész földi életre szól, ezért nem befolyásolhatja az sem, mikor hova helyezik az embert, a mi esetükben most éppen nyugdíjba. Én továbbra is lelkipásztornak tartom magamat, ahova lehet, ahova hívnak, megyek – jelenti ki Szabó József, aki feleségével, Szabóné Csökmei Edittel negyven évig szolgált a Nagykunság törökszentmiklósi református gyülekezetében.
A keresztyén világnézet több értékek gyűjteményénél – Isten személyes ismeretéből fakadó, átfogó életfelfogás, amely az élet minden területére hatással van. Tikász Ábel, a Budapest-Klauzál Téri Református Egyházközség lelkipásztora hangsúlyozza, hogy a liberalizmus és konzervativizmus eszméivel való összehangolhatósága kérdéseket vet fel, ám a párbeszéd lehetősége éppúgy jelen van, mint a kihívások.
Az idei ökumenikus imahét fő kérdése, hogyan tudjuk biblikus alapon, ma is érthető módon megvallani a hitünket röviden, tömören – nyilatkozta Steinbach József püspök, a szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, aki ennek a hétnek minden napján más és más dunántúli gyülekezetben hirdeti az Igét.
Kárpátalja háború sújtotta vidékein ifj. Hájas István és felesége, Hájas-Gáspár Orsolya lelkész házaspár hűséggel szolgálja az ott élő gyülekezeteket. A folyamatos megpróbáltatások közepette a közösség ereje az összetartozásból, a reménységből és az Istenbe vetett hitből fakad. Az emberek nap mint nap szembesülnek a háború nehézségeivel, de a lelkészek áldozatos munkája, lelki támogatása és bátorítása erőt ad nekik, hogy megőrizzék hitüket és kitartsanak a mindennapokban.
Kárpátalja háború sújtotta vidékein ifj. Hájas István és felesége, Hájas-Gáspár Orsolya lelkész házaspár hűséggel szolgálja az ott élő gyülekezeteket. A folyamatos megpróbáltatások közepette a közösség ereje az összetartozásból, a reménységből és az Istenbe vetett hitből fakad. Az emberek nap mint nap szembesülnek a háború nehézségeivel, de a lelkészek áldozatos munkája, lelki támogatása és bátorítása erőt ad nekik, hogy megőrizzék hitüket és kitartsanak a mindennapokban.
Hatalmas tűzvész pusztít az Egyesült Államok nyugati partvidékén található Los Angeles környékén. A városban és a környező településeken több magyar református gyülekezet is működik, ezek közül kettőt kerestünk meg, amelyeknek a temploma nincs messze a tüzektől: telefonon értük el a Hollywoodi Magyar Református Egyház főgondnokát, Okos Károlyt és a San Fernando-völgyi Magyar Református Egyház lelkipásztorát, Jakabffy Zsoltot.
Akkor mi? – vetődhet fel bennünk a kérdés. Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője szerint a Magyarországi Református Egyház az Úrnak csendben végzett szolgálatainkról ad számot. És a kampány ugyan válasz a múlt esztendőre, de ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír: az isteni szeretetre mutat.
Mit gondol a mesterséges intelligencia Istenről? Mi okozza a legtöbb stresszt az iskolában? Régen tényleg minden jobb volt, ahogyan a felnőttek állítják? A Z generációt foglalkoztató kérdéseket feszegeti a Szóval Lévay podcast, a miskolci Lévay József Református Gimnázium tanulóinak új beszélgetős műsora. A kezdeményezésről, annak céljairól, lehetőségeiről a csapat szakmai mentora, Kojsza Péter számolt be.
A tengerentúlon a bibliaeladások idén október végéig huszonkét százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához képest, olyannyira, hogy a The Wall Street Journal üzleti napilap „a bibliakiadás aranykorának” nevezi a jelent. Mindez ráadásul szembeállítva az amerikai nyomtatottkönyv-eladások kevesebb mint egyszázalékos növekedésével ugyanebben a periódusban.
Sepsy Károly orgonista lelkész 42 éven át hűségesen szolgálta a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközséget, életének 94. évében tért haza Teremtőjéhez. Az egyházközség saját halottjának tekinti, és mély tisztelettel őrzi emlékét.
Magyarországon kétszáztíz köznevelési intézményt tart fenn a református egyház, napi szinten több mint hatvanegyezer diákkal (az óvodások esetében a szám efölött van). A velük való foglalkozás mára missziós területté vált. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa tavaly decemberben fogadta el a köznevelésben és a szakképzésben szolgáló intézményi lelkipásztorokról szóló szabályrendeletet. Hogy ez miért fontos és hogyan nyújt segítséget az érintetteknek, arról Szabó Elődné Melinda iskolamissziós referenst kérdeztük.
2024-ben régóta nem tapasztalt megrázkódtatások érték a Magyarországi Református Egyházat. Idén – remélve, hogy sikerül újra az építkezés útján folytatni a szolgálatot – tájékoztató kampányban mutatja meg az egyház, milyen hitéleti és társadalmi szolgálatot végeznek a reformátusok itthon és a határokon túl.
Szükségünk van arra, hogy jó keresztyénekként összefogjunk, összetartsunk, hirdessük és hitelesen megéljük az evangéliumot. Most annak az időszaka van, amikor ezt megtehetjük és tennünk is kell – vallja Meleg Attila, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora, akit az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség által január ötödikén elkezdett, nyolc napig tartó imahét kapcsán kérdeztünk.
A Tiszántúlon az elmúlt években számos templom újult meg európai uniós támogatásból, köztük az egyetemi is. Tóth-Matolcsi László, a református egyetemi templom kulturális igazgatója kiemelte, hogy a felújítások nem csupán az épített örökség megőrzését szolgálták, hanem a helyi közösségek erősítését és a turizmus fellendítését is. A megújult templomok ma már kulturális és közösségi rendez vények helyszínei, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Külön öröm, hogy az elvárt tizenötezer fős látogatószámot lényegesen sikerült túllépni.
A Dunántúli-középhegység északi lejtőit járva festői elhelyezkedésű falu bukkan ki a szántóföldekkel megszórt dombok mögül. Az idők során Gyermely közösségének bőven volt része gyarapodásban és túlélésért való küzdelemben is, amelyben a hit, a szorgalom és az összetartás adta a megtartóerőt. Ismerjék meg a község háromszázötven éves református gyülekezetét, ahonnan január 12-én istentiszteletet közvetít a Kossuth rádió!
A felvidéki reformátusok ezer szállal kötődnek a Kárpát-medencében élő testvéreikhez: egy család tagjai vagyunk. Ami a család egészének jó, az az egyének számára is az. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke a felvidéki reformátusság idei vezérigéje alapján osztja meg gondolatait.
– Sokan óva intettek: ne próbálgassam Isten hatalmát, de nekem fontos tudnom, velem van-e az Úr. Rengetegszer tapasztaltam meg, hogy igen. Boszniában, Törökországban vagy épp Afrikában ugyanúgy, mint Kocséron, Debrecenben vagy Kölnben. Sokszor olyan ajándékot is kapok tőle, amelyre egyáltalán nem számítok – vallja meg a világot stoppal járó Szűcs M. Sándor. Így követte végig Pál apostol útját és a protestáns gályarabok menetét Zubogytól Nápolyig. Szerencsejáték-függőből lett Isten utazó evangelizátora.
Felebarát címmel idén is meghirdeti a téli krízisidőszakban átfogó segítségnyújtó programját a Magyar Református Szeretetszolgálat. Január és március között országszerte több városban szervez melegétel-osztásokat a karitatív szervezet, tűzifával és élelmiszercsomagokkal segíti a nélkülöző családokat és időseket. A következő hetekben kiemelt szerepet kap a hajléktalanok támogatása is. A Felebarát program támogatására adománygyűjtést is hirdet az alapítvány.
A karácsonyt kisebb incidensekkel kísérve, de nagyrészt békésen ünnepelhették a szíriai keresztyének, sokan azonban félnek attól, mi következik. A hatalomra jutott iszlamista csoportok békés rendezést és biztonságot ígérnek, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezt kevesen merik komolyan venni.
A csillagos égbolt kezdetektől lenyűgözte az embert. Ma is tájékozódási pontként szolgál a bolygók és csillagok elhelyezkedése. A Csillagok a Bibliában című könyv érdekes utazásra hívja az olvasót. Szentírási leírásokat próbál megfejteni, égitestek, égi jelenségek nyomába eredve, történelmi napfogyatkozásokat azonosítva, a betlehemi csillag titka után nyomozva, amely a világ világosságát hozta el.
Akkor, ott újra egymásra találtak. Nem vertek közéjük éket az évek, évtizedek csalódásai és elveszett reménységei, hanem megérintette őket a gyermekkor mindenre rácsodálkozó öröme és mély vágyakozása a szeretetre és közösségre. Fodorné Ablonczy Margit írása a Reformátusok Lapjából.
Hat alkalomból álló előadássorozat indult a Pannonia Reformata Múzeumban. A téma Pápa építészete, közélete, helytörténete a 19. és 20. század fordulóján. E mellett ajánljuk még …
A Pápai Református Teológiai Akadémia csatlakozva az “Ifjúság Szolgálatának Éve” programsorozathoz, 2025. február 24-25-én (hétfő-kedd) tartja Horizontok konferenciáját „Erkölcs, autoritás, nevelés (Nemzedékek egymáshoz való viszonya)” …
2025. január végén a Vay Miklós Református Szakképző Iskola és Diákotthondiákjai egy hetet töltöttek Hollandiában a cserediákprogram keretében. A holland családok vendégszeretete, a szakmai gyakorlatok …
A Kárpátalján szolgáló lelkipásztorokra nehezedő teher ebben az időben különösen nagy, ezért ismét lehetőség nyílik arra, hogy magyar református lelkipásztorok segítséget nyújtsanak Kárpátalján. A következő …
A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma is készül a felvételi időszakra, a jelentkezéseket az országos határidő értelmében 2025. február …
A szervezet a család- és idősgondozásban, valamint a kárpátaljai menekülteket befogadó központjának üzemeltetése közben szerzett tapasztalaitaira alapozza AHA programját, amelyben 700 nehéz sorsú embert szeretnének …
Isten szólt
„Aki befogadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött”
Csaknem ezer kis matróz, többségében hátrányos helyzetű gyermek szállt fedélzetre idén a református Bárka tábor turnusaiban. Játékos tanulás a Balaton partján.
Csaknem ezer kis matróz, többségében hátrányos helyzetű gyermek szállt fedélzetre idén a református Bárka tábor turnusaiban. Játékos tanulás a Balaton partján.
Értesítjük a református gyülekezeteket és intézményeket, hogy 2024. szeptember 1-jétől az új református énekeskönyvekre is a Kálvin Kiadó könyveire adható általános kedvezmény (20%) vonatkozik.
A bárki számára elérhető, értékhatárhoz kötött kedvezmények nem változnak. Részletes információ a termékleírásban olvasható.
Horváth Gáspár, az Irie Maffia társalapítója, a Kelemen Kabátban billentyűs-dalszerzője, zenei producer és DJ református teológusból lett zenész.
2021. május 19.
„Ha bármilyen gazdagságot kaptunk az Úrtól, azt azért kaptuk, hogy tovább adjuk.” A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke ugyan nem Kárpátalja szülötte, de immár tizenöt éve segíti az ott élőket.
2021. május 15.
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan / Lomb- s virággal gazdag tájirúl; / Zengjétek meg a jövőt, ha majdan / E kopár föld ujra felvirúl. (Tompa Mihály: A madár, fiaihoz)
Kapás Csilla
