„A »Theol. Szemle« az Országos Református Lelkész-Egyesület tulajdona. Az O. R . L . E . pedig nem szegezheti magát egyik theologiai irányhoz sem. Szigorú tudományos módszerrel és eszközökkel, de még szigorúbb tudományos lelkiösmerettel igyekszik a pozitív értékek feltárására. Tudományos ellenfeleit nem megvetni, de megérteni, nem lekicsinyelni, de meggyőzni törekszik” – írta Csikesz Sándor szerkesztő, debreceni teológiai tanár száz évvel ezelőtt, a Theologiai Szemle folyóirat első számának beköszöntőjében.
Az 1925 húsvétján indult új lap az első számoktól kezdve a mai napig az egyetlen olyan teológiai szakfolyóirat, amelyben teljes a nyitottság a legszélesebb ökumené iránt. Csikesz Sándor már az alapításkor felvette a kapcsolatot a soproni evangélikus teológiával. Az alapítót az is motiválta, hogy a trianoni békediktátum következtében szétszakított egyházszervezet, egyházi tudományos élet olyan fórumot kapjon, amely a különböző teológiai irányzatoknak is megjelenési lehetőséget ad.

A folyóirat a második világháború kezdetéig folyamatosan kéthavi rendszerességgel jelent meg. A háborút követő években akadozott a megjelenés, majd 1947–48-ban kezdeményezték az újraindulást, de politikai okokból 1958-ig nem működhetett. Akkor a Debreceni Református Teológiai Akadémia professzorainak bölcs és bátor kezdeményezésére újjáalakult, és azóta a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tulajdonaként jelenik meg. „A Theologiai Szemle egyrészt teológiai szempontból kívánja vizsgálni a világot, másrészt az aktuális teológiai felismerések és kutatások eredményeit igyekszik bemutatni” – fogalmazott Bóna Zoltán református lelkipásztor, főszerkesztő a kilencvenedik évfordulón a Reformátusok Lapjának adott interjúban. Mint mondta, „a Theologiai Szemle célja, hogy az elvi teológiai megfontolásoknak nagy teret adó orgánummá legyen”.
Azt is hangsúlyozta, hogy „olyan folyóirat, amely nemzetközi szinten is reflektál az egyházi élet aktualitásaira, túlmutat az egyházak populáris sajtószolgálatán és közlöny jellegű folyóiratain”, továbbá „szívesen helyet ad a teológia segédtudományainak, akár a természet- és társadalomtudományi, vagy éppen interdiszciplináris kutatási eredményeknek”. Bóna Zoltán ma is aktuális gondolatokat írt tíz évvel ezelőtt a lapot köszöntő vezércikkében: „Prófétai és apostoli küldetése van a Szemlének a XXI. század világában, ahol nem kisebb a bálványimádás tombolása és nem enyhébb az evangélium szüksége, mint bármikor volt.” Mint fogalmazott, „ki kell mondanunk, hogy nem hagyhatjuk hazánkat és nemzetünket teológiai szempontok, válaszok és reflexiók nélkül az egyéni és közösségi életünket egyaránt megpróbáló kérdések, jelenségek, kihívások közepette”. A református lelkész-főszerkesztő szerint a folyóirat „kénytelen, kész és képes biblikusan hiteles és aktuálisan felelős fóruma lenni a teológiai kutatásoknak, szemlélődéseknek, s ha kell, a lelki/szellemi tusakodásoknak”.

Szakfolyóirat-találkozó a MEÖT-székházban
A jelenleg negyedévente megjelenő folyóiratról Bóna Zoltán egy korábbi írásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a Theologiai Szemle „az igazság keresésének az alázatos szolgája és nem az igazság kinyilatkoztatásának eszköze”. Reményét fejezte ki, „hogy a Theologiai Szemlének tekintélye van a teológia és a szellemtudományok művelői és egyáltalán a szellem és kultúra világa iránt érzékenyek között. Tekintélye van egyebek mellett azért is, mert 1925 óta szolgálja a teológiai tudományosságot, az ökumenikus törekvéseket és az interdiszciplináris nyitottságot”. Ezt erősíti meg a MEÖT elnökének és főtitkárának – Steinbach József református püspöknek és Fischl Vilmos evangélikus lelkipásztornak – a folyóirat honlapján közzétett gondolata is, miszerint a Theologiai Szemle „a közös teológiai eszmélődést, a közös krisztusi fellépést, tehát Krisztus népének és ügyének egységét, együttes megjelenését” szolgálja. Az ökumenikus imahét kezdetén mi magunk is reménykedhetünk abban, hogy a teológia művelői továbbra is megismertetik velünk eredményeiket az idén százéves szemle hasábjain keresztül.
A szerző történész, újságíró, presbiter, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető docense, a Szabad Föld munkatársa.
Cikkeinket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben sok érdekes és értékes tartalmat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!